Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

"Az életmentés és els ő segítségnyújtás ismereteinek népies oktatása és terjesztése nem pusztán humanitárius, hanem társadalmi kötelesség. A tapasztalás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: ""Az életmentés és els ő segítségnyújtás ismereteinek népies oktatása és terjesztése nem pusztán humanitárius, hanem társadalmi kötelesség. A tapasztalás."— Előadás másolata:

1 "Az életmentés és els ő segítségnyújtás ismereteinek népies oktatása és terjesztése nem pusztán humanitárius, hanem társadalmi kötelesség. A tapasztalás igazolja, hogy balesetkor szükséges els ő segítséget a laikus is tud nyújtani." (Dr. Virosztek, Gy ő z ő Ment ő k Lapja, VI. évf., 5. szám)

2  Baleset: olyan küls ő hatás, amely az ember akaratától függetlenül, hirtelen következik be és egészségkárosodást, vagy halált okoz.  Baleset megel ő zése (elhárítás): a lehetséges baleseteknek a minimalizálása, különböz ő véd ő felszerelésekkel és szabályokkal.

3  Ő skor: saját fajtatárs veszélyhelyzetb ő l való kimentése, vagy a sérülések, fájdalmak csillapítása pl. nyalogatással. Botokkal rögzítették a végtagtöréseket nyugalomba helyezés és fájdalomcsillapítás céljából, avagy gyógynövényekkel csillapították a kígyó okozta marásos sérülések tüneteit.

4  Kr. e.: 5000-ben a sumérok már alkalmazták a kezdetleges befúvásos lélegeztetést, tehát feltételezhet ő az alapfunkciók bizonyos fokú ismerete.  A tudás fejl ő dése már a kínaiaknál Kr.e ben Sin-Nung császár gyógyszerészeti könyvében fellelhet ő, és a hindu Védák els ő segélynyújtási könyvében is Kr.e ben.  Az egyiptomi síremlékek domborm ű vein a vízb ő l mentést hitelesen ábrázolták Kr.e ban II. Ramszesz fáraó síremlékén, egy Kr. e. 500-ból származó görög kerámián pedig épp a trójai háborúban megsérült Patroklosz sebét kötözi be Akhilleusz.

5  A ventiláció fogalma már az ókori egyiptomiak ideje alatt ismeretes volt. A régi papirusz tekercseken feljegyzések vannak arról, hogy az ókori egyiptomiak és görögök milyen módszereket használtak a légzés újra indításához.  Az ó testamentumban is létezik egy leírás arról,hogy Elisha próféta szájról szájra lélegeztet egy gyereket azért, hogy megmentse a haláltól. Hippokrates leírja a technikát, ahogy a beteg légcsövébe bevezetnek egy csövet úgy, hogy elhaladjon az Ádám csutka el ő tt oly módon,hogy a leveg ő eljusson a tüd ő kig.

6  1099 Az els ő feljegyzett els ő segélynyújtás történet Szt. János lovagrend- keresztes háborúk és az els ő feljegyzett példa az emberek

7  Korszakot nyitott a mentés történetében a segélynyújtást erkölcsi kötelességgé tev ő szamatitánus eszme, amely a kereszténységgel együtt elterjedt. A segélynyújtással többé- kevésbé szervezetten foglalkozó lovag- és szerzetesrendek közül a Bernáthegyi kolostor kifejezetten életment ő jelleg ű munkája volt a legjelent ő sebb (962).

8  boszorkányok és sámánok feladatkörébe sorolták a gyógynövényekkel való vérzéscsillapítást és sebgyógyítást,  a szájból szájba lélegeztetés ismert gyakorlat volt, 15. századi itáliai dokumentumok szerint a bábák leveg ő befújásával tisztították meg az újszülöttek légútjait.  Paracelsus és Andreas Vesalius – valószín ű leg arab kollégáikat utánozva – fújtatókkal kísérletezett, el ő bbi embereken és sikertelenül, utóbbi kutyákon és (állítólag) sikerrel.

9  A 18. század közepére újabb és újabb esetleírások nyomán közismertté és elfogadottá vált a fuldoklók lélegeztetéssel való megmentésének módszere. (Egy 1766-os svájci kormányrendelet szerint a vízb ő l kimentett ember nem tekinthet ő halottnak, amíg nem próbálták újraéleszteni.) Számos társaság alakult, mely az eljárások tovább fejlesztését és minél szélesebb körben való elterjesztését t ű zte ki céljának.  Ezek egyike volt az 1774-ben Londonban alapított Society for the Recovery of Persons Apparently Drowned (e konkrét elnevezést kés ő bb az általánosabb Humane Society-re cserélték), amelynek egyik tagja, bizonyos Mr. Squires minden jel szerint els ő ként alkalmazott egy kezdetleges defibrillátort. A páciens a hároméves Catherine Sophie Greenhill egy emeleti ablakból esett a járdára, és úgy t ű nt, meghalt. Squires úr húsz perc múlva érkezett a helyszínre, és a szül ő k beleegyezésével elektrosztatikus generátor segítségével kezdte sokkolni az élettelen testet. Több ponton is próbálkozott, míg a mellkashoz ért, és észrevette, hogy megindult a szívverés. (Persze, elképzelhet ő, hogy valójában nem is állt le, de a felismerés szempontjából ez lényegtelen.)

10  1767-ben az amszterdami Maatschappij tot Redding van Drenkelingen elnevezés ű szervezet, amely jutalmazta a sikeres mentési kísérleteket, szervezetté tette a mentést és új mentéstechnikákat vezetett be.

11  Az ipari forradalom megsokszorozta a segélynyújtási elvárásokat. A katonai érdekeltség, a gyorsan fejl ő d ő ipar, a közlekedés és az urbanizációs problémák mind segítették az ez irányú törekvéseket. Kidolgozták az els ő segély fogalmát, összeállítják ismeretanyagát, fejlesztik a hozzá tartozó mentéstechnikai eszközöket.

12  megalakult a francia hadsereg els ő hivatalos orvosi testülete  Az emberek kiképzett dolgozók és felszerelt a kórházak területén.  Feladatuk az volt, hogy kezelje els ő segélyt nyújtva a csatatéren, és szükség esetén távolítsa el a sérültet- kórházba szállító szekerekkel

13  1859-ben Solferino-i csata- a civilek képzésének ötlete Henry Dunant  augusztus 22. az els ő genfi egyezmény  október 26. Nemzetközi Vöröskereszt jött létre

14  A 19. század elejét ő l az újraélesztési eljárások szinte kizárólag a szívmasszázsra koncentráltak. A fújtatók használatát azért hagyták el, mert sokszor okoztak velük kárt a tüd ő ben, a szájból szájba lélegeztetést pedig azért kezdték haszontalannak tartani, mert a kilélegzett leveg ő kevesebb oxigént tartalmazott.

15  változtatásokat ért el a magyar orvosképzés, a borbélysebészek egyetemi oktatása és a mentés szervez ő dés terén.  A XIX. században számtalan orvostörténeti eredmény születik többek közt az újraélesztés teend ő ir ő l - Flór Ferenc: Tetszhóltak Felélesztésökr ő l szóló Tanítás -, a gégemetszésr ő l és az érvágásról. Jelent ő sen fejl ő dtek a higiéniás viszonyok, a kórházak és az orvosi eszközök.  Mária Terézia ( ) 1769-ben kiadott 725/721 sz. uralkodói rendeletében kötelezte alattvalóit a vízbe fúltaknak és az egyéb bajbajutottaknak azonnali megsegítésére, az els ő segélynyújtásra.  A pátens 2. pontjában utalást találunk arra, hogy a helyszínen megkezdett azonnali lélegeztetést milyen fontosnak tartották: a vízb ő l kimentettnek a ruháit le kell húzni, testét meg kell szárítani és száraz ruhákkal, takarókkal, vagy pokrócokkal betakarni: orrnyílásait befogni és szájába er ő sen és kitartóan leveg ő t kell fújtatni.

16  1786-ban megjelent könyvében, A falusi embereknek írt oktatás - ban már az eszközös és az eszköz nélküli befúvásról is olvashatunk. Eszközös kivitelezés esetén a tollszár alkalmazását fújtatóval kombinálja: ? A'szelet két úton lehet kiváltképen az emberbe fuvallani, a' száján tudni-illik és az orrnak lyukain: a száján által ekképen kell a' töd ő be szelet botsátani; kivántatik tudni-illik, El ő ször: Hogy egy erös, egészséges lélegzettel biró ember száját a' hólt szájára tegye, ezután hogy a szell ő az orrán ki ne mennyen, kezével annak lyukait bé fogja, 's mint töle kivitelhetik torkába fuvaljon; ha ezt ember vagy a' rövid lélegzet, vagy pedig az undorodás miatt annak rendre szerént végbe nem vihetné, akkor a' dolgot más úton p. o. a' tsév, tóll-szár, avagy fujtató által kellene probálni? ? A mesterséges lélegeztetés fontosságát több helyen is említi, az eszközös lélegeztetés technikáját részletesen ismerteti: ? ?és a' fujtató végét a' hóltnak szájába eresztvén egyik kezével az ajakit erösen reá szoritan, más kezével pedig az orra lyukait bé-fogni, a' másik embernek ellenben a' fujtatót kellene tartani, 's azzal egyszer kétszer a' hólt melyébe szelet ereszteni. ?

17  A magyar els ő segélynyújtás egyik úttör ő je Flór Ferenc volt ös a „Tetszhóltak Felélesztésökr ő l szóló Tanítás” cím ű könyvében felállította az újraélesztés teend ő inek sorrendjét, jelent ő séget tulajdonítva az átjárható légutak biztosításának, a befúvásos lélegeztetésnek és a mellkas nyomogatásának. Ajánlja a légutak leszívását, a gégemetszést, az intubációt.

18  Dr. Kresz Géza megalapítja 1887-ben a Budapesti Önkéntes Ment ő Egyesületet (BÖME), amelynek kezdeti m ű ködéséhez a bécsi ment ő egyesület jelent ő s szakmai támogatást nyújtott, míg anyagi gondjait els ő sorban gy ű jtésekkel enyhítette ben épül fel a Ment ő k székháza, amely 1898-ban jelenik meg el ő ször a Ment ő k Lapja.  1948 új korszakot nyit a mentés történetében, megalakul az Országos Ment ő szolgálat, amely nevének megfelel ő en országos szinten próbálja a ment ő ellátást megszervezni.

19  V.R. Boehm küls ő  szívmasszázs alkalmazása  macskákon  P. Safar szájból szájba  lélegeztetés  A küls ő szívmasszázs  sikeres alkalmazása. W.B.  Kouwenhoven J.R Jude, G.G.  Knickerbocker

20  A több ezer éves el ő zmények után a jelenlegi irányelvek szerinti újraélesztési eljárások az utolsó ötven esztend ő ben alakultak ki. A defibrillálást 1956-ban, az újraélesztés szempontjából megfogalmazott szájból szájba lélegeztetést 1958-ban, a zárt mellkas ritmusos összenyomásával végzett szívmasszázst ban írták le. William Kouwenhoven és munkatársai ezen közleményét ő l számítják a korszer ű cardiopulmonalis resuscitatio (CPR) id ő szakát.

21  Hazánkban a ment ő szolgálat a ment ő egyesületek megalakulása óta (XIX. sz. vége) fontosnak tartja a társadalmi vagy laikus els ő segélynyújtást. Számos korabeli közlemény, tanulmány részletezi az els ő segélynyújtás helyét, a betegellátásban - mai szakkifejezéssel oxyológiai, vagy helyszíni sürg ő sségi ellátásban - betöltött fontos szerepét.


Letölteni ppt ""Az életmentés és els ő segítségnyújtás ismereteinek népies oktatása és terjesztése nem pusztán humanitárius, hanem társadalmi kötelesség. A tapasztalás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések