A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJA 2005 - 2013.

Az előadások a következő témára: "A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJA 2005 - 2013."— Előadás másolata:

1 A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJA 2005 - 2013

2 MIÉRT A KAMARA? Mert közvetlen kapcsolatban van a gazdasággal Mert ismeri a szakképzés irányában megfogalmazott elvárásokat Mert törvényi felhatalmazás alapján szakképzési feladatokat lát el Mert érdekelt a gazdasági igényeknek megfelelő, a valós munkaerőpiaci szükségleteket kielégíteni képes szakképzési rendszer megteremtésében Mert országos hálózata révén működő humánerőforrásai vannak

3 MIÉRT KELL STRATÉGIA? Hogy segíteni és befolyásolni tudjuk a szakképzési rendszer regionális szintű kialakítását Hogy a szakképzett munkaerő hiányát (80-100ezer fő) aktív eszközök alkalmazásával csökkenteni lehessen Hogy a gazdaság versenyképessége javuljon Hogy az irányítási és a finanszírozási rendszer támogassa a szakképzés minőségi fejlesztését Hogy a gyakorlati képzés időintervalluma – Ezáltal az azonnal „hadbavethető” szaktudás növekedjen Hogy világos célmegjelölésekkel segítjük az oktatáspolitikát és az oktatásirányítást

4 A SZAKKÉPZÉS ALAPVETŐ PROBLÉMÁI A GAZDASÁG SZEMSZÖGÉBŐL Szétaprózott intézményrendszer Túltagolt irányítási rendszer Szétaprózott iskolafenntartói rendszer Finanszírozási „maradékelv” Felsőoktatási „papírgyárak” A pályakezdők, a fiatal munkavállalók gyakorlati felkészületlensége Fenntartói és iskolai ellenérdekeltség a munkaerő- piaci igények kielégítésében A fizikai szakmák társadalmi és anyagi elismertségének hiánya

5 CÉLOK A SZAKKÉPZÉS TERÜLETÉN Kompetencia elvű és gyakorlatorientált, rugalmas és a foglalkoztatási rendszerrel illeszkedő szakképzési struktúra kialakítása Korszerű, szolgáltatásbarát, a gazdaság elvárásait követő iskolarendszer létrehozása A magyar szakképzés modernizációja és fejlesztéspolitika kialakítása kapcsán a gazdaság szerepvállalásának növelése A kamarák állami feladatainak szélesítése

6 A gyakorlati képzésben résztvevő gazdálkodó szervezetek érdekeltségi rendszerének további növelése Regionális szinten szervezett szakképzési rendszer és intézményhálózat kialakítása A kompetencia alapján szintezett moduláris rendszer kiépítése A tanulók gyakorlati képzésének korszerűsítése A finanszírozás átalakítása

7 CÉLOK A SZAKKÉPZÉS TERÜLETÉN A tanulószerződés intézményrendszerének általánossá tétele A tanulói teljesítmények értékelése és mérése A 10. évfolyamon a csoportos pálya és szakmaorientációs foglalkozások számának jelentős növelése Képzőktől független szakmai vizsgáztatási rendszer kiépítése

8 CÉLOK A PÁLYAORIENTÁCIÓ ÉS PÁLYAPRESZTIZS TERÜLETÉN A pályaválasztáshoz szükséges információbázis megteremtése A gyakorlatigényes, a hiány-és a fizikai szakmák képzése Az egyéni adottságok és vágyak, valamint a társadalmi és gazdasági lehetőségek összhangjának megteremtése Pályaorientációs célú gazdálkodó szervezetekhez történő látogatások szervezése Pályaorientációs tananyagok kidolgozása Egyénre szabott pályaorientációs és tanácsadói rendszer kialakítása Internetes adatbázis készítése, szakmákat bemutató kisfilmek és pályaleírások készítése

9 CÉLOK A FELNŐTTKÉPZÉS TERÜLETÉN A felnőttképzésben résztvevők arányának növelése A munkaerő-kereslet és a képzési kínálat összhangjának megteremtése A kamara közjogi feladatainak bővítése Felnőttképzési szakképesítési rendszer kiépítése és működtetése Kamarai vizsga és kompetenciaközpontok regionális hálózatának kiépítése Felnőttképzési OKJ kidolgozása A rövid intervallumú képzések (3-6 hónap) felülvizsgálata, és a kimenet módosítása (betanított vagy részképzés) E-learning virtuális kamarai akadémia létrehozása

10 CÉLOK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TERÜLETEN Új felsőoktatási struktúra kialakítása Gyakorlatorientált felsőfokú szakképzés létrehozása A hallgatói szerződés intézményrendszerének kiépítése A szakmai és vizsgakövetelmények kamarai gondozása Hatékony munkamegosztás kiépítése a felsőfokú valamint a középfokú intézményrendszer között Szolgáltatáscentrikus ABB, menedzseri szemléletű felsőoktatás kialakítása

11 MUNKAERŐ-PIACI KERESLET ÉS MUNKAERŐ MOBILIZÁCIÓ TERÜLETÉN Komplex információs rendszer kiépítése – Globális információkat feldolgozó – Foglalkoztatáspolitikai irányvonalának kijelölését segítő – Oktatási-képzési politika alakítását támogató A munkaerőpiac keresleti és kínálati összhangját megteremtő információs, előrejelző, statisztikai és monitoring rendszer kifejlesztése A kamarai online alapú integrált információs és statisztikai rendszer továbbfejlesztése Komplex szakképzési és egységes pályaválasztási, pályaorientációs információs rendszer kiépítése

12 CÉLOK A MESTERKÉPZÉS TERÜLETÉN A mesterképzés beillesztése a magyar szakképzési rendszerbe A mestercím elismerésének jogszabályi biztosítása A mesterfogalom szakmai rangjának erősítése A mestervizsga szabályzat módosítása Központi finanszírozás, központi programok, központi ellenőrzési rendszer megteremtése A vállalkozások indításához a mestercím mint feltétel beemelése A mestervizsga beszámíthatóságának megteremtése a felsőfokú szakképzésbe (creditpontok) Mestertovábbképzési rendszer kiépítése

13 CÉLOK A FINANSZÍROZÁS TERÜLETÉN A tanulók gyakorlati képzésben szerepet vállaló gazdálkodó szervezetek érdekeltségének növelése, preferálása Az átalány díjas elszámolás gyakorlatának felülvizsgálata (az elszámolhatóság mértékét a minimálbér 4-5 szörösére indokolt felemelni) A gazdálkodó szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése

14 Az 1 tanulóra vetített adminisztrációs költségek megteremtését biztosító normatív finanszírozás bevezetése Az MPA decentracizált pályázat elnyerhető támogatások körében a gazdálkodói keretösszegek arányának növelése Az anyag és a szintvizsga költségeket teljes mértékű elszámolhatóságának biztosítása A saját dolgozói képzések rugalmasabb felhasználása

15 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET