Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ELTE Médiajog I 2014 ősz. Három alapvető jogforrás: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) – ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete nyilatkozata, mely.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ELTE Médiajog I 2014 ősz. Három alapvető jogforrás: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) – ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete nyilatkozata, mely."— Előadás másolata:

1 ELTE Médiajog I 2014 ősz

2 Három alapvető jogforrás: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) – ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete nyilatkozata, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1966) - ENSZ A nyilatkozat alapján született kötelező erejű ENSZ-egyezmény. Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről (Európai Emberi Jogi Egyezmény) (1950) - Európa Tanács

3 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 18. cikk Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 19. cikk Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. 20. cikk Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.

4 29. cikk A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbenntartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.

5 Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya 18. cikk 1. Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését vallásos cselekmények és szertartások végzése útján akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa. 2. Senkit sem lehet olyan kényszernek alávetni, amely csorbítaná azt a szabadságát, hogy saját vallása vagy meggyőződése legyen, vagy hogy ilyent elfogadjon. 3. A vallás vagy meggyőződés kinyilvánításának szabadságát csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend, közegészség, az erkölcs, vagy mások alapvető jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek. 4. Az Egyezségokmány részes államai kötelezik magukat a szülők és adott esetben a törvényes gyámok ama szabadságának tiszteletben tartására, hogy gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelését saját meggyőződésüknek megfelelően biztosítsák.

6 19. cikk 1. Nézetei miatt senki sem zaklatható. 2. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra; ez a jog magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli - szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen más tetszése szerinti módon történő - keresésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát is. 3. Az e cikk 2. bekezdésében meghatározott jogok gyakorlása különleges kötelezettségekkel és felelősséggel jár. Ennélfogva az bizonyos korlátozásoknak vethető alá, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít és amelyek - mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg - az állambiztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek. 20. cikk 1. Minden háborús propagandát törvényben kell megtiltani. 2. Törvényben kell megtiltani a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat.

7 Közös elemek: a) véleményalkotás szabadsága b) információk, vélemények megismerése, terjesztése (országhatárok nélkül) c) a és b miatt senki nem zaklatható – általános tilalom - az állam nem vonhat felelősségre, - az egyén sem zaklathat, mert az állam ezért felelősségre vonja

8 A legfontosabb különbségek - Bekerülnek konkrétabb fogalmak: állambiztonság, közrend, közegészség, közerkölcs - A mások jogai mellett nevesíti a jóhírnév tiszteletben tartását - Nevesíti a háborús propaganda tilalmát - Nevesíti a nemzeti, faji, vallási gyűlölet hirdetésének tilalmát

9 Európai Emberi Jogi Egyezmény 1. Cikk Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat. 9. Cikk Gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság 1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát. 2. A vallás vagy meggyőződés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a közbiztonság, a közrend, közegészség vagy az erkölcsök, illetőleg mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükségesek

10 10. Cikk Véleménynyilvánítás szabadsága 1. Mindenkinek joga van a vélemény-nyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék. 2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.

11 11. Cikk Gyülekezés és egyesülés szabadsága 1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát. 2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Ez a Cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza.

12 Európai Emberi Jogi Bíróság (Strasbourg) Ítélkezés alapja az Európai Emberi Jogi Egyezmény Eljárás indítására jogosultság: áldozati státusz (személyes vagy hozzátartozó és végig ment az összes fórumon) a sérelem az egyezmény által védett jogot érintette Eljárás: egyfokú Jogkövetkezménye: igazságos elégtétel vagy kártérítés megítélése a sértett számára Nem kötelezheti az országokat a szabály megváltoztatására, ahogy nem változtathatja meg a hazai bíróságok ítéleteit sem. Legfontosabb eszköze a nyilvánosság, de kártérítést is megítélhet a panaszos javára. Baka András Sajó András

13 Európai Emberi Jogi Bíróság (Strasbourg) Teszt az arányos és szükséges korlátozásról : 1.Törvény szabályozza ("prescribed by law„) 2.Kényszerítő ok az egyezmény alapján ("protection of the reputation or rights of others„) 3. Szükségesség ("necessary in a democratic society„)

14 120 ezer forint pénzbírságra ítélte a bíróság Vajnai Attilát, a Magyarországi Munkáspárt 2006 nevű szervezet vezetőjét, mert több alkalommal viselt vörös csillagos kitűzőt. A bíróság elutasította a Vajnai Attila által az utolsó szó jogán is megismételt érvelést, amely szerint ők oktató-tájékoztató jelleggel viseltek vörös csillagot. Strasbourg 2008 Sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a Fővárosi Bíróság 2005-ben elmarasztalta - állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden közzétett döntésében. "A strasbourgi bíróság elfogadta azt a kérelmezői álláspontot, hogy a vörös csillag nyilvános használata politikai véleménynyilvánításnak tekintendő. A bíróság megállapította, hogy a vörös csillag sokrétű jelentéstartalommal bír. Egyes jelképek által megjelenített eszmék propagálásának tilalma elfogadható lehet demokratikus társadalmakban, azonban az adott szimbólum használatának általános tiltása a szólásszabadság aránytalan korlátozását jelenti"

15 2011. November Vörös csillag – Magyarország: 2-0 Csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 4000 euró ( forint) kártérítésre kötelezte a magyar államot Fratanolo Jánossal szemben, és további 2400 euró perköltségét is térítenie kell. Fratanolo János azért kap kártérítést, mert tavaly márciusban a Pécsi Ítélőtábla megrovásban részesítette egy ötágú vörös csillag viselése miatt. Ez a perében már a harmadfokú ítélet volt. Fratanolo János még május 1-jén, egy pécsi rendezvényen zakója hajtókájára tűzve viselte a Magyarországon betiltott jelképet. Fratanolo a Magyarországi Munkáspárt 2006 nevű párt tiszteletbeli elnöke (a párt 2006-ban szakadt ki a Thürmer Gyula vezette Munkáspártból).

16

17

18

19

20

21

22 „A határozati javaslat jogi értelemben véve természetesen nonszensz. Az 1969-es bécsi egyezmény — amely a nemzetközi szerződésekre irányadó alapvető szabályokat tartalmazza — 26. cikkében rögzíti a pacta sunt servanda elvét, vagyis „Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok”.1969-es bécsi egyezmény Tehát a bíróság ítéletét már csak azért is végre kellene hajtanunk, mert az emberi jogi egyezményben — amely formáját tekintve egy nemzetközi szerződés — erre kötelezettséget vállaltunk. E kötelezettség alól nem lehet kibújni azzal, hogy a magyar szabályozás a magyar alkotmányosság követelményeinek megfelel, mert ez nemzetközi jogi szempontból irreleváns. A bécsi egyezmény 27. cikke ezt úgy fogalmazza meg, hogy „Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni.” Július 10-én a Kúria felülvizsgálati eljárásában bűncselekmény hiányában felmentette Fratanolót az ellene önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vád alól. Július 18-án az államkincstár átutalta az őt megillető összeget.

23 Büntető Törvénykönyv (2012) 335. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

24 2013. Február Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust. Az Ab a ma meghozott határozatában megállapította, hogy az önkényuralmi jelképek használatát tiltó büntetőtörvényi tényállás sérti a jogbiztonság követelményét, és ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát. "A testület figyelembe vette, hogy a 14/2000. (V. 12.) AB határozatban korábban már döntött a Btk. 269/B. paragrafusának alkotmányosságáról, azonban úgy ítélte meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a kifogásolt jogszabályhellyel kapcsolatosan azóta hozott ítélete olyan jogilag jelentős új körülményt jelent, amely szükségessé teszi az ismételt vizsgálatot”.

25 Az Ab határozata szerint az önkényuralmi jelképek betiltása a politikai véleménynyilvánítás korlátozása. Ennek természetesen lehet helye, különösen, hogy „a XX. század szélsőséges politikai diktatúráihoz kötődő szimbólumaival összefüggő magatartások egyrészt érzékenyen érinthetik, illetve sérthetik az emberi méltóságot, másrészt ellentétesek az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrenddel”. A Btk-ban szereplő tiltás azonban az Ab szerint túlságosan tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, „mert nem differenciál, hanem a jelképhasználatot általában rendeli büntetni". Pedig a határozat indoklása szerint vizsgálni kellene a jelképek használatának célját, az elkövetés módját vagy annak hatását. Ennek hiányában viszont „olyan magatartások is büntetendőnek minősülnek, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítása aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát” - írja az indoklás.

26 Önkényuralmi jelkép használata 335. § 35 Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon 35 a) terjeszt, b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy c) közszemlére tesz, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.

27 Közerkölcs – Anglia (1976) HANDYSIDE vs. THE UNITED KINGDOM Iskolásoknak szánt felvilágosító könyv. Obscene Publication Act alapján tiltás. Más országokban megjelent. A közerkölcs megítélésében nagyobb szerepet kap az adott ország bíróságának értékítélete ben először megjelenik Angliában. „Originally written in Danish for European teenagers in The Little Red School Book is a very straightforward, informative book about sex. It's highly unusual in its approach - not preachy or clinical. It offers very matter-of-fact details that might shock some American parents even today. It's so unusual in its approach it was never distributed to American teens. It's quite rare but for people who love unusual and rare books, I recommend this one highly. My guess is you've never read anything quite like it.” Amazon.com. leírás

28

29

30 Sunday Times – Contergan (Anglia ) Folyamatban lévő bírósági ügy, amelynek tárgya: kártérítés a Contergan nyugtató szedése miatt fogyatékkal született gyerekek családjának. A forgalmazó kezdeményezte a további cikkek közlésének ideiglenes megtiltását, hivatkozva a bírósági eljárások pártatlanságának biztosítására. Teszt: törvény tette lehetővé a beavatkozást - IGEN egyezményben meghatározott ok – IGEN szükséges-e a korlátozás egy demokratikus országban – NEM (11-9 szavazási arány)

31 "In recent years, a great deal has been said about racism in Denmark. The papers are currently publishing stories about distrust and resentment directed against minorities. Who are the people who hate the minorities? Where do they come from? What is their mentality like? Mr. Jens Olaf Jersild has visited a group of extremist youths at Osterbro in Copenhagen.” Megfelelő bevezetés Komoly hírcsatorna Érdeklődő, jól informált közönség számára Elkülönült a riporter és a riportalany Jens Olaf Jersild vs. Denmark 1985 –1992

32 Bruno Kreisky vs. Profil 1975 Az osztrák kancellár becsületsértés miatt büntetőeljárást kezdeményezett, mert az egy volt SS tiszttel való tárgyalása miatt „erkölcstelen, méltatlan, a politikai erkölcs minimális követelményeivel ellentétes” kifejezésekkel illette a lap. A lapot az osztrák bíróság schillingre büntette. A politikus, az őt politikai szereplése kapcsán ért bírálatot nem háríthatja el. ( schilling kártérítés) (New York Times szabály)

33 Miguel Castells vs. Espagna (1979) Baszk ellenzéki képviselő – bírálta a spanyol kormányt. „Kormány megsértése” – büntetőjog, egy év felfüggesztett börtön. A bírálat megengedhető határa tágabb a kormányzat tekintetében, mint a politikusok esetében. A kormány tevékenységének kontrollját a sajtó és a közvélemény részéről is biztosítani kell.

34 Kémfogó – könyv (Anglia – 1987) A titkosszolgálat volt ügynökének visszaemlékezése. A titkosszolgálat kezdeményezésére ideiglenes megtiltották a közlést. (Az Observer és a Guardian közölt részleteket a könyvből) A könyv már megjelent az Egyesült Államokban, ezért a korlátozás – amely a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozott - szükségtelen.

35

36 Bernáthy Sándor (Bernáth/y Sándor) Autodidakta művész, az avantgárd művészeti életnek 1975 óta volt képviselője.avantgárd ben tagja lett a Leninvárosi Kísérleti Műhelynek, ban pedig belépett a Fölöspéldány csoportba ban megalapította az A.E. Bizottság együttest, később a Dr. Újhajnal, a Matuska Silver Sound valamint a Konnektor zenekarokban is játszott. Az avantgárd zenében mint szerző és előadó egyaránt fontos szereplő volt.A.E. BizottságDr. ÚjhajnalMatuska Silver Sound Ő szerkesztette és tervezte az Új Hölgyfutár című művészeti magazint ben Munkácsy Mihály-díjat nyert.Munkácsy Mihály-díjat

37 MN: Közben 1991-ben újabb rendőrségi ügyed volt: feljelentettek, amiért az Új Hölgyfutár címlapján kissé elidegenítetted a szentkoronás címert, és aláírtad, hogy "a magyarok zsenik". Torgyán doktor meg is lobogtatta a parlamentben. BS: Igen, és eléggé büszkén örültem is annak, hogy egy művészi ötlettel politikusok figyelmét is rá lehet irányítani a művészetre. A rajz egyébként nem a magyar címer volt, hanem egy címer; azt pedig, hogy a magyarok zsenik, a mai napig vállalom, idézőjel nélkül, mert amerre járok a világban, meg itthon, mindenhol ezt tapasztalom. Viszont az ügyészségtől jöttek a lakásomra házkutatást tartani "közösség elleni izgatás" miatt, ezt a bírósági tárgyaláson aztán többféleképpen módosították, a vallást is belekeverték, a Jurta Színházban pedig a "hazafiak" követelték a fejem "címer- és nemzetgyalázás" miatt. Aztán 1991-ben megcsináltam életem utolsó performance-át, amikor láttam, hogy itt, a házban, a házmester mindennap tart négy performance-t, és nincs értelme, hogy a művészek utánozzák a házmestereket. "A gépekben van a kábítószer" (Bernáth/y Sándor festő- és technoművész) Magyar Narancs 1997/9 - interjú

38 Torgyán József képviselő "...hivatkozom az évi IV. törvényre, a büntető törvénykönyv 2. cím 269. szakaszára, amely az ilyen jellegű, a magyar nemzet elleni gyalázkodó tartalmú akár grafikát is vétségként, illetőleg bűntettként rendeli büntetni, és ezért innen, erről a helyről szólítom föl a legfőbb ügyész urat, hogy ne csak egyes faji csoportok, hanem az egész nemzet sérelmére elkövetett bűntett esetében is járjon el. Intézkedjen az Új Hölgyfutár számainak azonnali lefoglalása iránt, azokat zúzassa össze, a felelős kiadó s a grafika szerzője ellen indítson büntetőeljárást, szorgalmazza nevezettek példás megbüntetését; mert ha ezt nem tenné, akkor [...] valamennyien, a magyar Parlamentbe megválasztott, szabad választások útján bekerült parlamenti képviselők külön-külön is tegyünk büntető feljelentést ennek a szennylapnak a szorgalmazója ellen, hogy többet ebben az országban senkinek ne jusson eszébe a mi ezeréves állami szimbólumunkként valamennyiünk által tisztelt Szent Koronát gyalázni."

39 Sajtótörvény 15. § (3) Az ügyész indítványára a bíróság megtiltja annak a sajtóterméknek vagy sajtóterméknek nem minősülő iratnak a nyilvános közlését, amely a 3. § (1) bekezdésébe, valamint a 12. § (2) bekezdésébe ütközik. Az ilyen sajtótermék vagy irat nyilvános közlését az ügyész azonnal felfüggesztheti. Az ügyész nyilvános közlést felfüggesztő határozata a bíróság érdemi határozatának a jogerőre emelkedésével veszti hatályát. 3. § (1) A sajtóban közölt tájékoztatás nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi érdekeit, valamint az állampolgárok és a jogi személyek jogait, törvényes érdekeit és a közerkölcsöt. 12§ (2)“Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik. A bejelentés alapján az időszaki lapot nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vétel előtt az időszaki lap nem terjeszthető.” A bíróság a nyilvános közlés megtiltásáról polgári nemperes eljárásban, soron kívül határoz. Az eljárás költségmentes.

40 BTK 269§ - Közösség elleni izgatás (akkor hatályos szöveg) 269. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, b) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító- nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

41 Az ügyészség a lap közlését felfüggesztette, majd kérte a bíróságtól a lap közlésének megtiltását. I. fok – elmarasztal - „a meztelenség ilyen kirívó ábrázolása” - „a nemzeti szimbólumok feltétlen tisztelete” - „az emberek túlnyomó többségének erkölcsi érzéke” II. fok - felment „ a sajtótermék közerkölcsbe ütközését akkor lehet megállapítani, ha ezen jellege a közfelfogás szerint egyértelmű és vitathatatlan”. - A grafika közerkölcsöt sértő jellege nem művészeti, esztétikai kérdés. - A grafikai ábrázolás mondanivalójának megállapítása értelmezést igényel, mely számos szubjektív elemtől függ. - Nem mondható ki, hogy megvalósul az egyértelmű és vitathatatlan sérelem. (BH )

42 Ellenérvek: -nem az állami címer -a meztelenség nem pornográf -nem valósult meg a vallásos érzület sérelme és a pornográfia -+ a lap el is fogyott LB ítélete: -nem az állami címert ábrázolja a kép, egyes elemei emlékeztetnek rá -a két alak durva meztelensége önmagában nem ütközik a közerkölcsbe -a grafika mondandója elemzést igényel

43 Alkománybíróság ( 20/1997. AB határozat) A 20/1997. számú határozatával hatályon kívül helyezte a sajtótörvény 15. § (3) bekezdését mely lehetőséget adott az ügyészségnek a sajtótermékek közlésének felfüggesztésére, illetve a bíróságnak az ügyész kérelme alapján a sajtótermék közlésének megtiltására. A határozattal az egész 15. § (3) megsemmisítette. Az AB részben látta alkotmánysértőnek a szabályt. Csak abban a részében, hogy személyhez fűződő jog megsértése esetén adott lehetőséget az ügyészi fellépésre. Ez sérti az emberi méltóságból levezethető önrendelkezési jogot ezért alkotmányellenes. Mivel technikailag nem volt lehetőség arra, hogy csak a személyhez fűződő jogok tekintetében semmisítse meg a szabályt az egész bekezdést megsemmisítette. Ugyanakkor a közerkölcs sérelme esetére megállapított bírósági megtiltást nem tartotta alkotmánysértőnek. Azzal érvelt, hogy mivel a közerkölcs fogalmának meghatározása a jogrend szerint a mindenkori jogalkalmazó feladata és az LB az 1992-es döntésében kifejtette a szabály értelmezési keretét (az a közlés ütközik a közerkölcsbe, melynek e jellege a közfelfogás szerint egyértelmű és vitathatatlan), ami miatt a korlátozás nem minősíthető szükségtelennek és aránytalan mértékűnek.


Letölteni ppt "ELTE Médiajog I 2014 ősz. Három alapvető jogforrás: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) – ENSZ Egyesült Nemzetek Szervezete nyilatkozata, mely."

Hasonló előadás


Google Hirdetések