Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A magyar lakosság kultúrafogyasztási szokásai. Főbb kultúrafogyasztási modellek Hidy Péter (1997) kultúrafogyasztó típusai: 1. A passzív típus (semmilyen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A magyar lakosság kultúrafogyasztási szokásai. Főbb kultúrafogyasztási modellek Hidy Péter (1997) kultúrafogyasztó típusai: 1. A passzív típus (semmilyen."— Előadás másolata:

1 A magyar lakosság kultúrafogyasztási szokásai

2 Főbb kultúrafogyasztási modellek Hidy Péter (1997) kultúrafogyasztó típusai: 1. A passzív típus (semmilyen érdeklődést nem mutatnak a kultúra iránt (munkásság, parasztság, irodai dolgozók kevéssé képzett csoportjai, arányuk 35%). 2. A kapaszkodó rekreációs típus (sokat dolgoznak, időnként szabad idejében kulturálódnak, de megfogalmazott igényük nincs a kultúrával kapcsolatosan. A munkásság és parasztság jobban képzett rétegei, szolgáltatásban dolgozók, arányuk 26%.)

3 3. nyitott felhalmozó típus (hasonló az előzőhöz, de már van igénye a kultúrára, bár még nem érték szerint válogatnak. Munkásság, parasztság, irodai dolgozók kevéssé képzett csoportjai, az előző csoporthoz képest több közöttük a szolgáltatásbeli, arányuk 24%.) 4. autonóm-autentikus típus (a magaskultúra elkötelezett híve, fogyasztói és alkotói minőségben is. Értelmiségiek és más csoportok elitjei, arányuk 15%.)

4 Hunyadi (2005) tovább differenciálja a típusokat: 1. Fiatalos-mindenevő típus Szinte hetente jár el valamilyen kulturális rendezvényre. Olvasnak, sportolnak, számítógépet, internetet használnak, kirándulnak, valamilyen hobbijuk van. Főként városlakók, közép és felsőfokú végzettségűek. Sok a tanuló közöttük. A éves lakosság 6%-a, kb fő

5 2. A konszolidált, hagyományosan kulturálódók csoportja Már ritkábban járnak kulturális rendezvényre, mint az előző csoport. Sokat olvasnak, kirándulnak és sportolnak, de már szolidabb körülmények között. Ők is főként városlakók, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, de már kevesebb a tanuló közöttük. A év közötti lakosság 9 %-át teszik ki, kb fővel. (az első csoport idősebb változata)

6 3. A mozizós-bulizós típusúak Havonta egyszer vesznek részt kulturális rendezvényen. Könyvet az előző csoportoknál kevesebbet olvasnak. Kevesebbet sportolnak, kirándulnak Csak a csoport fele használja a számítógépet és az internetet. A csoport felét a huszonévesek alkotják, az átlagéletkor 27 év. Az érettségizettek és a tanulók adják a többséget, csupán 8 % a diplomások aránya. A csoport egynegyedét a képzetlenek adják. Ők is főként városlakók. A évesek 14%-a, kb. 1 millió ember

7 4. A művelődési házba járók csoportja havonta látogatja a művelődési ház valamelyik rendezvényét, ugyanakkor szinte egyáltalán nem járnak más kulturális intézménybe. Könyvet csak elvétve olvasnak. Általában nem sportolnak, nem kirándulnak, több időt töltenek a tévénézéssel, rádióhallgatással. Nagy arányban járnak valamilyen közösségbe, klubba, egyesületbe. Főként kistelepüléseken élnek, a csoport kétharmada alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, 8%-nak van csupán felsőfokú végzettsége. A éves lakosság 10%-a, mintegy ember tartozik ide

8 5. Olvasós típus Évente legfeljebb háromszor megy el valamilyen kulturális eseményre. Otthon viszont sokat olvasnak, főként könnyebb irodalmakat, sportolni, kirándulni nem járnak. Az átlagéletkor 44 év, a magasabb végzettségűek aránya 56%, ebből felsőfokú 20%, középiskolai végzettségű pedig 36%. Főként a nagyobb városok lakói, a év közötti lakosság 17%-a, mintegy 1,2 millió ember

9 6. A sivár típusú Igénye a kultúra iránt rendkívül alacsony, kultúraközvetítő intézménybe nem járnak, (főként a ház körüli munkák és tévénézés). A legképzetlenebbek és a legidősebbek csoportja, a kétharmaduk 40 év feletti. A csoport 75%-a alacsony iskolai végzettségű, közel fele csak nyolc osztályt végzett, főként községekben élnek. A év közötti lakosság 43%-a, mintegy 3,2 millió ember tagja a csoportnak

10 Mindezek alapján: A passzív csoportnak (Hunyadinál ez az olvasós és sivár csoport együttesen) az aránya már elérte a 60%-ot a társadalomban. A kultúra iránt passzív réteg a nyolcvanas években 37% volt, az 1996-os vizsgálat 43%-ot mutatott, a 2003-as pedig 60%-ot, tehát a nyolcvanas évektől egyre növekvő arányban vált a társadalom a kultúra iránt közömbössé. A kulturális egyenlőtlenséget jellemzően mutatja, hogy a „…társadalom felső kulturális tizede fogyasztja a kulturális kínálat közel felét (45%-át), a felső harmad fogyasztja a kulturális javak 80%-át, a társadalom fele fogyasztja a kulturális kínálat 90%-át” (Hunyadi 2005, 67)

11 A vizsgálatok alapján: bizonyítást nyert, hogy a kulturális fogyasztás milyenségét és mennyiségét alapvetően az iskolázottság determinálja. Minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek, annál jobban van igénye a kultúrára, és annál gyakrabban vesz részt a kulturális eseményeken, rendezvényeken (Dudás – Hunyadi 2005)

12 Az 1996-os vizsgálatban Egy tízfokú skálán a lakosság a kultúrát magas pontszámmal értékelte. 1. család került (9.7%), 2. a pénz (8.5%), 3. munka (8.3%). 4. kultúra, a szabadidő hasznos eltöltésével azonos arányban (7.5%). Kultúra magas társadalmi presztízsét jelentette (Hidy 1997.)

13 Hunyadi 2003-as vizsgálatában (tízfokozatú értékskála) 1. Család (9.7) 2. Pénz 8.2, 3. A munka, hivatás A szabadidő, kikapcsolódás 7.4, 5. A barátok 7.0, 6. A kultúra/műveltség 6.6, 7. A politika, közélet 3.8 pontot kapott

14 Összegezve: A kultúra hátrébb szorult (a szabadidő és a baráti kapcsolatok is megelőzte) A két vizsgálat alapján a kultúra társadalmi presztízse, értéke is csökkent, bár a kultúraközvetítő intézményeket látogatók száma nőtt (Hunyadi 2005). A 2003-as vizsgálat megállapításai szerint a kiállításokra és a moziba járnak el a legtöbben, egy év során a népesség legalább egyszer elmegy ezekre a helyekre (Dudás – Hunyadi 2005). Színházakban és könnyűzenei koncerteken a lakosság egyharmada fordult elő a évben

15 Mintegy 3.3 millió ember látogatott kiállításokat a múzeumokban és galériákban, ebből 1 millió fő rendszeresen látogatja ezeket az eseményeket. Moziba 3 millióan mentek az adott évben, ennek fele rendszeres moziba járó. Színházba 2.5 millióan, könnyűzenei koncertre pedig 2 millióan jutottak el ban

16 Komolyzenei rendezvényre fő jutott el, ebből fő rendszeresen jár ilyen alkalmakra. A kultúra fogyasztói főként a fiatalok és a diplomások köréből kerülnek ki. Azok, akik eljárnak különböző kulturális eseményekre, azok otthon is több kultúrát fogyasztanak és ez visszafelé is működik: akik nem járnak el kulturális programokra, azok otthon sem fogyasztanak kultúrát

17 Fesztiválok A legtöbb látogatót vonzzák A fesztiválokon belül is a helyi fesztiválok a legnépszerűbbek ban 3,5 millió ember, a évesek 47 %-a kapcsolódott be valamilyen helyi szervezésű rendezvénybe. A civil szervezetek helyi programjait 1 millió ember látogatta,

18 Fesztiválok ezer ember vett részt a különböző, elsősorban kereskedelmi médiumok „road show”-inak programjaiban. 600 ezren látogatták a könnyűzenei fesztiválokat. A Sziget Fesztivál a éves lakosság kb. 4%-át, több mint 300 ezer embert vonzott, a többi fesztivál (EFOTT, VOLT, Wanted stb.) együttes közönsége 400 ezer ember volt a vizsgált időszakban

19 A színházi és táncfesztiválokat kb. 300 ezer fő látogatta 2003-ban. A kórusfesztiválokat, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjait és a Művészetek Völgye eseményeit egyaránt kb ezer ember látogatta. A filmfesztiválok, a Budapesti Őszi Fesztivál és a Zempléni Napok kb ezer főt vonzottak

20 „ A művészeti fesztiválok mintegy másfél milliós közönsége jóval elitebb, magasabb társadalmi státusú, mint akár a könnyűzenei, akár a média, akár a helyi és civil szervezetek rendezvényeinek közönsége” (Hunyadi)

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A magyar lakosság kultúrafogyasztási szokásai. Főbb kultúrafogyasztási modellek Hidy Péter (1997) kultúrafogyasztó típusai: 1. A passzív típus (semmilyen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések