Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vállalkozás környezete 2015. március 31.. A vállalat társadalmi szerepe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vállalkozás környezete 2015. március 31.. A vállalat társadalmi szerepe."— Előadás másolata:

1 A vállalkozás környezete március 31.

2 A vállalat társadalmi szerepe

3 Koordinációs mechanizmusok A társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. Piaci mechanizmusok (egyenrangú szereplők, kölcsönös előnyök, önkéntes kapcsolat, pénzügyi alapokon nyugszik). Bürokratikus mechanizmus (alá- és fölérendeltségi viszonyok, jogilag szabályozott hierarchia). Bürokratikus mechanizmus (alá- és fölérendeltségi viszonyok, jogilag szabályozott hierarchia). Etikai koordináció (egyenrangú szereplők, akik önszántukból vesznek részt a folyamatokban, a pénz nem játszik közvetlenül szerepet). Etikai koordináció (egyenrangú szereplők, akik önszántukból vesznek részt a folyamatokban, a pénz nem játszik közvetlenül szerepet). Agresszív koordináció (a „koordinátor erőfölénye” határozza meg a helyzetet). Agresszív koordináció (a „koordinátor erőfölénye” határozza meg a helyzetet). Koordinációs vákuum nincs!

4 Tranzakciós költségek és a koordináció Tranzakciós költség: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költsége. Alaphipotézis: a gazdaság szereplői jogilag meghatározott keretek között egymással szabadon kapcsolatba léphetnek. A tevékenység végbemehet: a piacon (egyedi cseréket szabályozó adásvételi szerződés keretében), a piacon (egyedi cseréket szabályozó adásvételi szerződés keretében), szervezeten belül (belsőhierarchia által meghatározott utasítás). szervezeten belül (belsőhierarchia által meghatározott utasítás). O. Williamson Ronald Coase

5 Tranzakciós költségek és a koordináció PIAC SZERVEZET Kooperáció Stratégia szövetség Közös vállalat Egyedi piaci kapcsolat Összeolvadás

6

7 A piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. A piac Piaci mechanizmus: a gazdaságszervezés olyan formája, amelyben az egyes fogyasztók és az üzleti szervezetek lépnek kölcsönhatásba egymásba, hogy megoldják a központi problémát: Mit? Hogyan ? Kinek?

8 A piac legfőbb tényezői Kereslet: a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvenni. Kínálat: a vállalkozás képes és hajlandó valamely szolgáltatás előállítására. Az ár: az áru vagy a szolgáltatás pénzben kifejezett értéke, az a pénzmennyiség amelyet a vevő fizet az eladónak. Jövedelem: a vállalkozó piacon realizálódó bevételeinek és a piac által is befolyásolt költségeinek különbözetét értjük.

9 Keresleti, kínálati görbe

10 Piaci versenyhelyzetek Piaci versenyhelyzetek: egy adott iparágon belül a gazdálkodó-szervezetek száma adja meg. Monopolpiac (egyetlen eladó). Oligopiac (néhány eladó). Oligopiac (néhány eladó). Atomizált piac (számos, főleg kis eladó). Atomizált piac (számos, főleg kis eladó). Piaci struktúrát befolyásolja: a piac szereplőinek száma, a piac szereplőinek száma, a szereplők részesedése és annak megoszlása, a szereplők részesedése és annak megoszlása, a piaci koncentráció mértéke, a piaci koncentráció mértéke, a piac szereplői között kialakult együttműködés. a piac szereplői között kialakult együttműködés.

11 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Tökéletes verseny Oligopol kereslet Monopol kereslet Kevés Korlátozott kínálat Kétoldalú oligopólium Korlátozott keresleti monopólium Egyetlen Monopol kínálat Korlátozott kínálati monopólium Kétoldalú monopólium

12 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Tökéletes (szabad) verseny Kevés Egyetlen A piac általános normái mindenki számára adottak, ezeket egyik szereplő sem tudja egyoldalúan befolyásolni A piac általános normái mindenki számára adottak, ezeket egyik szereplő sem tudja egyoldalúan befolyásolni.

13 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Oligopszom (korlátozott) kereslet Kevés Egyetlen A vevők kegyeiért folyik a verseny. Marketingeszközök!

14 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Monopol - kereslet Kevés Egyetlen A vevő igényeinek maximális kielégítése a cél.

15 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Kevés Korlátozott (oligopol) kínálat Egyetlen Erős a törekvés a törekvés az eladók részéről valamely megegyezésre. Formális, informális megállapodások

16 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Kevés Kétoldalú oligopólium Egyetlen Kevés számú piaci résztvevő megegyezésre és versenykorlátozásra törekszik.

17 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Kevés Korlátozott keresleti monopólium Egyetlen A vevő versenyezteti a szállítókat, ill. kockázatmegosztó magatartást követve több szállítótól is vásárolhat.

18 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Kevés Egyetlen Monopol kínálat Erőfölény a kínálati oldalon, amit ki is használnak. Ezt állami előírások akadályozhatják.

19 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Kevés Egyetlen Korlátozott kínálati monopólium Erőfölény a kínálati oldalon, amit ki is használnak, ha erre a kevés vevő mellett lehetőség van (pl. önszerveződés ellene).

20 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői SokKevésEgyetlen Sok Kevés Egyetlen Kétoldalú monopólium A megegyezés szükségessége, voltaképpen kooperációs partneri viszonyról van szó.

21 Versenytörvény (1996. évi LVII.) Amely tiltja: A tisztességtelen versenyt (pl. hírnév veszélyeztetése, üzleti titok jogtalan felhasználása). A tisztességtelen versenyt (pl. hírnév veszélyeztetése, üzleti titok jogtalan felhasználása). Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása (pl. valótlan közlés, hamis látszatkeltés). Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása (pl. valótlan közlés, hamis látszatkeltés). Gazdasági versenyt korlátozó megállapodások (pl. piac felosztása, összejátszás). Gazdasági versenyt korlátozó megállapodások (pl. piac felosztása, összejátszás). Gazdasági előnnyel való visszaélést (pl. tisztességtelen ármegállapítás). Gazdasági előnnyel való visszaélést (pl. tisztességtelen ármegállapítás).

22 Piac és a piaci viszonyok A piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. Releváns piac: részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény kielégítési szempontjából reálisan szóba jöhet.

23 Piacra való belépés és kilépés „Egy”PIAC Termékek (eladókat, vevőket beleértve), amelyek könnyen helyettesíthetik egymást.

24 Kilépés a piacról Ha átlátható és gazdaságos körülmények között megy végbe, akkor nincs ok az „elkeseredésre”.

25 A piacról való kilépés nehézségei Mit tegyek a gépekkel, berendezésekkel? Speciális gépek, amelyek csak meghatározott fogyasztói igényeket tudnak kielégíteni.

26 Mi legyen a dolgozók sorsa? A piacról való kilépés nehézségei Speciális ismeretek egy munkakör betöltéséhez…. További probléma: a tőkepiac fejletlensége (nem jut a vállalat a váltáshoz szükséges tőkéhez).

27 Piacra való belépés A földrajzi határok kijelölése. A földrajzi határok kijelölése. Jövedelmezőségi viszonyok kiszámítása. Jövedelmezőségi viszonyok kiszámítása. Kockázati tényezők becslése. Kockázati tényezők becslése.

28 Belépési korlátok 1. Gazdaságos sorozatnagyság 2. Termék megkülönböztetés 3. Tőkeszükséglet 4. Áttérési költség 5. Elosztási csatornákhoz való hozzáférés 6. Mérettől független költséghátrányok 7. Állami szabályozás

29 1. Gazdaságos sorozatnagyság Költségdegresszió elve: a termelés volumenének növekedtével az egységi termékre jutó állandó költség egyre kisebb lesz. Gazdaságos sorozatnagyság: a termék egységköltsége csökken ha egy időszak alatt a termelt abszolút mennyisége növekszik.

30 1. Gazdaságos sorozatnagyság Közös költségek: egy vállalat amely egy terméket vagy szolgáltatást gyárt/nyújt rendelkezik egy másik termék vagy szolgáltatás előállításának feltételeivel. eszmei érték (márkanév, know-how); eszmei érték (márkanév, know-how); vertikális integráció. vertikális integráció.

31 2. Termék megkülönböztetés 2. Termék megkülönböztetés A kialakult márkahűség miatt az új belépőknek meg kell győzni a fogyasztókat, hogy terméke jobb a versenytársakénál. Belépési korlát jelentős: csecsemőápoló cikkek csecsemőápoló cikkek recept nélküli gyógyszerek recept nélküli gyógyszerek könyvszakértői cégek könyvszakértői cégek

32 3. Tőkeszükséglet maga a beruházás maga a beruházás kezdeti veszteségek kezdeti veszteségek fogyasztói hitelek fogyasztói hitelek készletezés készletezés További korlát: tőkepiac fejlettsége tőkepiac fejlettsége konkurensek konkurensek Korlátja lehet a belépésnek ha nagy pénzforrásokat kell lekötni, különösen ha a tőkét vissza nem nyerhető bevezető kampányra vagy K+F fejlesztésre kell fordítani. A Xerox eladás helyett bérbe adta a másolóit, amely jelentős működő tőke szükségletet igényelt a vállalattól, ugyanakkor megemelte az iparági belépési korlátot.

33 4. Áttérési költség Egyszeri költség, amelyet a vásárlónak kell megfizetni, ha valamely szállító termékéről egy másikra áll át. Költségek amelyek az új értékesítési vagy beszerzési csatornára való átállás miatt keletkeznek. Pl.: átképzési költség, átképzési költség, új minőségbiztosítási rendszer, új minőségbiztosítási rendszer, emellett kényelmetlenség, amely pénzben nem is kifejezhető. emellett kényelmetlenség, amely pénzben nem is kifejezhető.

34 5. Elosztási csatornákhoz való hozzáférés Hátrányok: szűkös raktárkapacitás, szűkös raktárkapacitás, monopol helyzet a piacon, monopol helyzet a piacon, Saját hálózat? Amennyiben egy termék forgalmazási csatornái már meggyökeresedtek, úgy az új vállalatnak meg kell győznie a forgalmazókat, hogy fogadják a termékét (engedménnyel, hirdetéssel).

35 A nagyhal megeszi a kis halat……….??? 6. Mérettől független költséghátrányok 6. Mérettől független költséghátrányok A piacon már gyökeret vert vállalatok olyan költségelőnyökkel rendelkeznek, amelyet a lehetséges belépők ne tudnak megismételni. szabadalmakkal levédett saját gyártási technológia, szabadalmakkal levédett saját gyártási technológia, kedvező alapanyag hozzáférés, kedvező alapanyag hozzáférés, kedvező helyszín, kedvező helyszín, kormányzati támogatás, kormányzati támogatás, tanulási, vagy tapasztalati görbe. tanulási, vagy tapasztalati görbe.

36 7. Állami szabályozás 7. Állami szabályozás Egészségügyi előírások. Egészségügyi előírások. Technológiai követelmények. Technológiai követelmények. Korlátozott értékesítési csatornák. Korlátozott értékesítési csatornák. Szabadalmak. Szabadalmak. Kedvezményes hitelek a piacon lévőknek. Kedvezményes hitelek a piacon lévőknek. Védővámok, kvóták. Védővámok, kvóták.


Letölteni ppt "A vállalkozás környezete 2015. március 31.. A vállalat társadalmi szerepe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések