Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése."— Előadás másolata:

1 7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése. A magyar társadalom rétegződése és életformái

2 ( ) osztrák császár és magyar király I Ferenc A forradalmak és Napóleon ellen harcoló I. Ferenc megkísérelte kiépíteni abszolutizmust

3 Mária Lujza

4 Himnusz címlapja 1823 Január 22 MAGYAR KULTÚRA NAPJA „Isten, áldd meg a magyart”

5 Koronázási menet a pozsonyi Dómba Karolina Agusztina I. Ferenc negyedik feleségének koronázása adta a hivatkozást az országgyűlés összehívására es országgyűlésen Helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése

6 Legfontosabb törvények Adót csak az országgyűlést szavazhat meg Háromévente kell országgyűlést tartani Megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát

7 Első programadó személyisége Az 1825-ös országgyűlésen még nem fogadtak el reformokat, a nemesség megelégedett a régi jogai védelmével. Ezért számítja a történetírásunk Polgári átalakulásért Nemzet felemelkedésért Folytatott küzdelem időszakát, a 1830-tól REFORMKOR-t

8 Cenk

9 Gyakorlati alkotásai

10 Lóverseny

11 Casino

12 Vaskapu

13 Gőzhajó

14 Széchenyi István

15 Életrajzi adatok, főbb művei, reformgondolatai

16 1791- ben született Bécsben Részvett a napóleoni háborúkban 1810-es évtől nyugati utazások Anglia 1825-től az országgyűlések résztvevője MTA 1848-ban közmunkaügyi miniszter Batthány-kormány idegösszeroppanás Döblingi gyógykezelés 1860 öngyilkosság

17 helyezte gondolamente hangsúlyát addig Wesselényi a belső, szubjektív feltételekről Míg Széchenyi a változások objektív feltételeit vizsgálta, Törvények megváltoztatására Fejekben lévő téveszmék, balítéleteknek az eloszlatásáról írt

18 cél Haza Nemzeti felemelkedés Haladás Polgári átalakulás+- Széchenyi Wesselényi Gazdasági megközelítés Politikai megközelítés (érdekegyesítés) Tart az erős Ausztriától és Oroszországtól Vállalja a konfliktust a dinasztiával Tömegmozgalmak elvetése Széles rétegekre kíván támaszkodni Rendi sérelmi politika elvetése Rendi sérelmi politika hagyományai

19 Fontosabb írások, publicisztika, elméleti művek 1828 Lovakrul 1830 Hitel 1831 Világ 1833 Stádium 1841 Kelet Népe 1859 Ein Blick

20 „A magyar birtokos szegényebb mint birtokaihoz képest lennie kellene” Hiteltörvény hiánya Hitel egyik legfontosabb tétele problémának az elemzésével Gazdasági gondok oka A hitel szükségességének felismeréséből egy egész sor reformgondolat fakadt.

21 Robot, kilenced Ősiség parasztiföldek földesúri eltörlése megszüntetése teljes elkülönítése Nem nemesek A szabad iparűzést akadályozó céhek árszabások felszámolása Birtokbírhatási joga belsővámok Nemesi adómentesség felszámolása Kívánatosnak tartotta az alkotmány kiterjesztését az ország minden lakosaira

22 A mű záró gondolata Vezetőerő az Végrehajtásához szükség van arisztokrácia a hatalom támogatása Kiművelt emberfőkre Feltétlenül szükséges „…SOKAN AZT GONDOLJÁK MAGYARORSZÁG - VOLT - ÉN AZT SZERETNÉM HINNI: LESZ”… VÁLTOZÁSOK lassan, évtizedek aprólékos munkájával lehetséges

23 Kossuth Lajos Szülőháza Monokon

24 Kossuth Lajos

25 Kossuth Lajos korabeli portréja, (Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívum 42

26

27 1802 Monok –jogi tanulmányok folytatása 1831 kolerabiztos Zemplénben 1832-től országgyűlések résztvevője börtönbüntetés 1841–től Pesti Hírlap és aktív politizálás 1846 Védegylet igazgatója 1847 Ellenzéki Párt vezetője 1848 a forradalom és szabadságharc vezetője 1849-től emigráció (Törökország, Torino) 1894 halála Torinóban

28 Országgyűlési Tudósítások Törvényhatósági Tudósítások Pesti Hírlap 1841 Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak Ellenzéki Nyilatkozat 1851 Alkotmányterv 1862 Duna-konföderációs terv 1867 Cassandra levél

29 A Pesti Hírlap első száma, amelyben a kiadó, Landerer Lajos értesíti olvasóit, hogy "a szerkesztés vezérlésére Kossuth Lajos urat kértem meg". Kossuth a lap vezércikkeiben az értelemre és az érzelemre egyaránt apelláló érvekkel mozgósította olvasóit a Polgári átalakulás Nemzeti önrendelkezés programjának megvalósítására

30 Polgári tulajdonviszonyok (ősiség eltörlése) Nemzeti érdekegyesítés Örökváltság állami kárpótlássál Közteherviselés Független nemzeti állam (Magyarország gazdasági és politikai különállása) Népképviselet Szólásszabadság Önálló nemzeti ipar (védvámok alkalmazása)

31 Karikatúra Széchenyi és Kossuth vitájáról

32 Széchenyi és Kossuth vitája „ Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezett. (..)Meg se motccantam.” 1841 Kelet népe: „csak most lábadozó, nemzetté virulni csak most akaró népünket az anarchia örvényébe” vagy „az önkénynek hajótörő szirtjei felé taszítja” 1841 Pesti Hírlap …az arisztokráciának, nemzet pedig lesz „velők és általok, ha nekik tetszik, nélkülük, sőt ellenük, ha kell

33 Széchenyi: Kelet népe „hiúságbul-e vagy mert nem sült el neki a vezéri szerep(…)vagy az üressé vált erszények hazafiságba takargatása, és tán annak egy „csendes kis forradalom” által ismét betöltése végett (…) teszi homályba” azokat az előkellőket „kiknek mély nézeteit” nem tudja felfogni Kossuth „roppant s valóban ritka elmebeli tehetségiről senki csak legtávolabbrul sem kételkedik. Hanem tactikája, modorja hibás


Letölteni ppt "7.1 A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A gazdasági átalakulás jellemzése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések