Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Intersztelláris anyag Lyra gyűrűsköd (M57). INTERSZTELLÁRIS ANYAG fényabszorpció fényszórás polarizáció GÁZ 99% POR 1% (nem gömb alak, 1  m) széntartalmúfémes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Intersztelláris anyag Lyra gyűrűsköd (M57). INTERSZTELLÁRIS ANYAG fényabszorpció fényszórás polarizáció GÁZ 99% POR 1% (nem gömb alak, 1  m) széntartalmúfémes."— Előadás másolata:

1 Intersztelláris anyag Lyra gyűrűsköd (M57)

2 INTERSZTELLÁRIS ANYAG fényabszorpció fényszórás polarizáció GÁZ 99% POR 1% (nem gömb alak, 1  m) széntartalmúfémes szilikát fényabszorpció -spirálgalaxisban: 10% -irreguláris galaxisban: 50%

3 Csillagközi gáz A csillagközi anyagnak 99%-a gáz A gáz/por arány mindenütt egyforma: ahol sok a por ott sok a gáz is a csillagközi gáz túlnyomórészt semleges hidrogén molekuláris, atomos vagy ionizált formában fordul elő –HI: 21 cm-es rádiósugárzás –HII: Balmer-sorozat –H 2 : rotációs spektrum közeli IR-tartományban

4 Csillagközi por Csillagközi anyagnak csak 1%-át adja, mégis igen nagy jelentőségű megnyúlt, tű alakú kristályok grafitszemcsék vagy szilikátszemcsék, jégburokkal elnyeli, szórja és polarizálja a csillagok fényét felületükön kémiai reakciók játszódnak le („katalizátorok”)

5 Intersztelláris porszemcse kialakulása Nem illékony szerves molekulák Szemcsék egy diffúz intersztelláris felhőben Nem illékony szerves molekulák

6 INTERSZTELLÁRIS ANYAG Felhőközi anyagFelhő Forró komp. T~10 6 K n ~0,001 cm -3 Meleg komp. T~10 4 K n ~0,1 cm -3 Diffúz felhő T~ K n ~1-100 cm -3 Molekulafelhő T~10 K n >10 3 cm -3

7 Forró felhőközi komponens forró, ritka, ionizált létezését 1956-ben Lyman Spitzer jósolta meg nincs termodinamikai egyensúlyban T~10 6 K (kinetikus hőmérséklet) anyagsűrűség ~ 0,001 cm -3 többszörösen ionizált atomok abszorpciós vonalai UV- tartományban, illetve UV- és röntgen emisszió

8 Meleg felhőközi komponens a felhőközi anyag tömegének csak kis hányadát foglalja magában, de térfogata jelentős T~10 4 K anyagsűrűség: ~0,1 cm -3 optikai emisszió, HI területek

9 Diffúz felhő felhőkben a csillagközi anyag tömegének 80%-a koncentrálódik T= K anyagsűrűség: cm -3 semleges H van jelen (HI régiók)

10 Molekulafelhő hidegebb, sűrűbb T ~ 10 K anyagsűrűség: >100 cm -3 porszemcsék leárnyékolják az UV-sugárzást, felületükön megkötik a H-atomokat, amelyek így nagyobb valószínűséggel alakulhatnak H 2 molekulákká Más molekulákat is tartalmaznak (táblázat később)

11 Molekulafelhők alaktípusai Típus MéretTömeg Példa (pc)(M Nap ) globula0,1-0,31-500B335 sűrű mag0,1-0,31-100L1551 sötét filament L1755 sötét mag L1686 óriás filament L1641 óriás mag L1630* óriási filamentek gyakran tartalmaznak globulákat hossztengelyük mentén egyenletesen elosztva globulák belsejében több sűrű mag lehet HIERACHIKUS SZERKEZET *Lynds, Beverly T.: Catalogue of Dark Nebulae, Astrophysical Journal Supplement, vol. 7, p.1 (1962)

12 Bok-globula HII régió az IC2944* emissziós ködben, csillag-születési terület Nevét Bart Bok csillagász után kapta, aki 1940-ben javasolta, hogy ezek a globulák lehetnek a csillag- bölcsők fé távolság 1,4 fé méretű felhők Együtt 15 M Nap *Index Catalogue

13 L1641 – óriási filament az Orion-ködben benne láthatók a magok

14 L1551 – sűrű magok csillagalakulási régió a Taurus- Auriga csillagalakulási komplexumban

15 Ködök csoportosítása Emissziós ködök Reflexiós ködök Planetáris ködök Világító ködök Sötét ködök HII régiókSN maradvány Cirkumsztelláris ködök

16 Ködök csoportosítása Emissziós ködök Reflexiós ködök Planetáris ködök Világító ködök Sötét ködök HII régiókSN maradvány Cirkumsztelláris ködök

17 Bernard 62 sötét köd a Kígyótartó csillagképben

18 Sötét köd: Lófej köd Lófej-köd (Orion)

19 Sötét köd: Lófej köd Nagyobb sűrűségű, többnyire porfelhők, melyek jelentősen legyengítik a mögöttük lévő csillagok fényét. Föld távoli világító köd sötét köd

20 Ködök csoportosítása Emissziós ködök Reflexiós ködök Planetáris ködök Világító ködök Sötét ködök HII régiókSN maradvány Cirkumsztelláris ködök

21 Rayleigh-szórás elektromágneses sugárzás szóródik gömbszerű részecskén, amelynek a mérete kisebb, mint a fény hullámhossza rugalmas ütközés a szóródási együttható függ a részecskék méretétől és a fény hullámhosszától ahol d: a részecske átmérője, : fény hullámhossza kisebb hullámhosszú fényre nagyobb szóródás (kék) nagyobb hullámhosszúságú fényre kisebb szóródás (piros)

22 Boszorkányfej-köd (Orion)

23 Diffúz köd – reflexiós köd: Boszorkányfej-köd csillag reflektáló porköd Föld Fénylő ködök, amelyek mindig fényes csillagok, vagy csillag- csoportok környezetében vannak, porfelhőkből állnak és a környező csillagok megvilágítják őket.

24 Ködök csoportosítása Emissziós ködök Reflexiós ködök Planetáris ködök Világító ködök Sötét ködök HII régiókSN maradvány Cirkumsztelláris ködök

25 Rozetta-köd (Canis Minor)

26 Diffúz köd – emissziós köd: Rozetta-köd Fénylő köd, amely fényes csillagok vagy csillagcsoportok környezetében van, gázanyaga világít, a gerjesztés energiáját a környezetében lévő csillagok adják Föld emisszióra gerjesztett gázfelhő gerjesztő csillag

27 HII régiók Korai színképtípusú csillagok körül (O, A, B) alakul ki – ezek rövid hullámhosszúságú sugárzást bocsátanak ki, amely a csillagtól egy bizonyos távolságig ionizálni képes a H-atomokat – Ez a HII régió Példák HII zónák méretére: O5 csillag körül: 100 pc B0 csillag körül: 20 pc A0 csillag körül: 0,5 pc

28 HRD Harward-klasszifikáció O, B, A

29 M33 – Triangulum-galaxis

30 Orion-köd

31 Ködök csoportosítása Emissziós ködök Reflexiós ködök Planetáris ködök Világító ködök Sötét ködök HII régiókSN maradvány Cirkumsztelláris ködök

32 Lyra- gyűrűsköd

33 Planetáris köd: Lyra- gyűrűsköd elnevezés megtévesztő egyes csillagok körül elhelyezkedő, halványan fénylő gázhéjak, amelyeket a csillag fejlődése során dobott le Tejútrendszerben úgy ilyen van

34 CSILLAGOK FEJLŐDÉSE

35 Ködök csoportosítása Emissziós ködök Reflexiós ködök Planetáris ködök Világító ködök Sötét ködök HII régiókSN maradvány Cirkumsztelláris ködök

36 Rák-köd (Bika)

37 SN maradvány: Rák-köd Bika csillagképben 1054-ben történt szupernova robbanás maradványa anyag tágulási sebessége 1000 km/s körül

38 Ködök csoportosítása Emissziós ködök Reflexiós ködök Planetáris ködök Világító ködök Sötét ködök HII régiókSN maradvány Cirkumsztelláris ködök

39 Cygnus-X

40 T Tauri

41 ATOMOK ÉS MOLEKULÁK KÖRFORGÁSA

42 Űrben detektált molekulák táblázata

43 Poliaromás szénhidrogénekFullerének

44 REAKCIÓMECHANIZMUS diffúz molekulafelhőben (kisebb anyagsűrűség + UV-sugárzás) – kémia gyors a gravitációs kollapszushoz és a porszemcsékre való kifagyás sebességéhez képest – kvázi állandó közelítést lehet alkalmazni molekulafelhőkben (nagyobb anyagsűrűség + kozmikus sugárzás leárnyékolva) – minden folyamat időskálája azonos nagyságrendbe esik, a reakciókinetikai számítások is bonyolultabbá válnak GÁZ FÁZISBANFELÜLETEN

45 Kvázistacionárius folyamatok : A B C [B] : kicsi és állandó REAKCIÓK FELTÉTELEK EREDMÉNY MEGFIGYELÉS

46 GÁZFÁZISBAN LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK kis hőmérséklet (10 K) extrém kis nyomás kis anyagsűrűség közel nulla gravitáció kozmikus sugárzás (UV-sugárzás és töltött részecske sugárzás) Részecskéknek ütközniük kell egymással Részecskéknek egy minimális energiával kell rendelkezniük (aktiválási energia) Reakciósebesség hőmérsékletfüggő – Arrhenius-egyenlet: exoterm reakciók játszódnak le

47 GÁZFÁZISBAN LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK molekulák közti reakciók (aktiválási energia) ion-molekula reakciók (ionizáláshoz kell energia) gyökök közti reakciók (gyökképződéshez kell energia)

48 FELÜLETEN LEJÁTSZÓDÓ FOLYAMATOK FELÜLET: Intersztelláris anyag 1 %-a por FIZIKAI FOLYAMATOK -adszorpció/deszorpció -szórás -diffúzió a felületen KÉMIAI FOLYAMATOK felület katalizáló hatása

49 AB szórás diffúzió adszorpció deszorpció Felületen lejátszódó fizikai folyamatok

50 AB AB 2 B B A A A2A2 A2BA2B A2A2 A2BA2B Eley-Rideal mechanizmus Langmuir-Hinshelwood mechanizmus Felületen lejátszódó kémiai folyamatok mechanizmusai

51 hidrogén (93,38%) hélium (6,49%) biogén elemek: C, N, O (0,11%) arányok: O:C:N = 7:3:1 Ne, Si, Mg, S (0,002%) egyéb (0,02%) ELEMEK MEGOSZLÁSA INTERSZTELLÁRIS ANYAGBAN

52 INTERSZTELLÁRIS ANYAG MOLEKULÁRIS ÖSSZETÉTELE kétatomos molekulák halogenidek és pszeudohalogenidek hidridek zárt héjú szénhidrogének nyílt láncú szénhidrogének gyűrűs molekulák O és C-tartalmú molekulák S és C-tartalmú molekulák N és C-tartalmú molekulák egyéb molekulák ionok

53 KÉTATOMOS MOLEKULÁK H 2, CC, CN, CP*, CO, CS*, SiC*, SiN*, SiO, SiS, NP, NO, NS, SO HALOGENIDEK, PSZEUDOHALOGENIDEK *: csak C-ben gazdag cirkumsztelláris környezetben HFHCl NaCl*KClNaCN MgCNMgNC AlF*AlCl* SiCN szén szilícium foszfor

54 HIDRIDEK CH 4 NH 3 H 2 OCHNHOHSH SiH 4 *H 2 SCH 2 NH 2 CH 3 ZÁRT HÉJÚ SZÉNHIDROGÉNEK CH 4 C 2 H 4 C 2 H 2 CH 3 CCHCH 3 CCCCH HCCCCH # HCCCCCCH # C 6 H 6 #: csak C-ben gazdag planetáris ködben sem PH 3, sem szilícium tartalmú gyököket nem azonosítottak allént (H 2 CCCH 2 ) nem detektáltak

55 NYÍLT LÁNCÚ SZÉNHIDROGÉNEK CH 3 (CC) n Hn = 1, 2 HC n n = 1-8 H(CC) n Hn = 2 #, 4 # C n n = 2, 3, 5 H(CC) n CNn = 1-5 (CC) n CNn = 1, 2* CH 3 (CC) n CNn = 1, 2 H 2 C n n = 3, 4, 6* C n On = 1, 2, 3, 5 C n Sn = 1, 2, 3*, 5(?) C n Sin = 1, 4* GYŰRŰS MOLEKULÁK SiC 2 SiC 3 C 3 H C 2 H 4 OC 3 H 2 ciano-poli-acetilén származékok szén klaszterek kumulén karbének

56 OXIGÉN ÉS SZÉNTARTALMÚ MOLEKULÁK CH 3 OHH 2 COHCOOH C 2 H 5 OHCH 3 CHOCH 3 COOH HCOOCH 3 C 2 H 3 OH H 2 CCOHCCCHOCH 3 COCH 3 CH 3 OCH 3 HOCH 2 HCO COCO 2 HCOC 2 OC 3 OC 5 O KÉN ÉS SZÉNTARTALMÚ MOLEKULÁK CH 3 SHH 2 CSCS C 2 S C 3 S glikol-aldehid

57 NITROGÉN ÉS SZÉNTARTALMÚ MOLEKULÁK HCNCHCN* CH 2 CN CH 3 CNC 2 H 3 CNC 2 H 5 CNH 2 NCN CH 3 NH 2 H 2 CNH H 2 CN SO 2 OCSN 2 OHNO HCONH 2 HNCOHNCS H 2 NCH 2 COOH (?) EGYÉB MOLEKULÁK glicin

58 IONOK CH + CO + SO + HCO + HCS + HNN + HOC + H 3 + HCNH + HOCO + H 3 O + H 2 COH + HC 3 NH + 97% semleges 3% töltött (főként +, 5 -) C 6 H - (2006), C 4 H - (2007), C 8 H - (2007), C 3 N - (2008), C 5 N - (2008)

59 a) asszociáció sugárzással fotodisszociáció A B AB h + + h + B + A Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

60 b)b) három részecske reakció disszociáció ütközéssel A + B M + AB M + M + M + B + A Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

61 c)c) semleges kicserélődés AB + D BD + A Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

62 d)d) ion-molekula reakciók töltéscsere reakciók AB D+D+ + BD + + A AB + AB + + DD+D+ Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

63 e) rekombinációs reakciók sugárzási rekombináció (atomos) A+A+ sugárzási asszociáció disszociatív rekombináció (molekuláris) +e-e- e-e- e-e- e-e- e-e- A + h B A M M B-B- A-A- AB + AB B-B- A A B Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p h + h

64 f)f) negatív ion reakciók A A A-A- B-B- AB e-e- e-e- A2A2 Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

65 g)g) kondenzációs reakciók AB gáz fázis szilárd Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

66 h) felületi reakciók heterogén katalízis adszorpció/termikus deszorpció UV/ion/elektron ütközés AB A2A2 BD A ABB AB BD BA h e-e- BD 2 Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

67 i)i) szén beépülési reakciók C+C+ + CH 4 C2H2+C2H2+ + H2H2 +e - C2HC2H + H + C+C+ C3+C3+ + H Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

68 porszemcse aggregáció j)j) ++ M+M+ ++ PAH Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

69 D D D D+D+ H H H H2H2 H+H+ H H H+H+ H2+H2+ +e - ++ HD + + +e - ++ H+H HD  vagy +e - + h H-H- H2H2 H+H  vagy vagy H2+H2+ h Fraser et al, A&G, 2002 Vol 43, p

70 GÁZ FÁZISÚ REAKCIÓK Kinetikus energia: diffúz felhőben:0,8 kJ/mol molekulafelhőben:0,08 kJ/mol Főként exoterm reakciók játszódnak le Kicsi vagy közel nulla energiagáttal Csak két speciesz ütközése (Három speciesz ütközése ritka: 10 9 évenként 1) Kaiser, Chemical Reviews, 2002, Vol No

71 Ion – molekula reakciók Bimolekuláris, exoterm ion-molekula reakcióknak nincs energiagátja H2H2 kozmikus sugárzás H2+H2+ + H2H2 H3+H3+ + H + X HX + proton akceptor Herbst, Chem. Soc. Rev. 2001, 30,

72 H3+H3+ C CH + H2H2 CH 2 + H2H2 CH 3 + CH 5 + H2H2 CO C UV sugárzás C+C+ H2H2 CH 4 C2H2+C2H2+ C+C Herbst, Chem. Soc. Rev. 2001, 30,

73 Gyökös reakciók Reakciók acetilénnel: C + C 2 H 2  C 3 H + H C 2 H + C 2 H 2  C 4 H 2 + H CN + C 2 H 2  HCCCN + H HC 9 N Herbst, Chem. Soc. Rev. 2001, 30,

74 UMIST adatbázis reagensektermékek

75 Víz Anionok Legegyszerűbb cukor (glikol-aldehid) Aminosavak (glicin) PAH-ok PÉLDÁK

76 H 2 + kozmikus sugárzás  H e - H H 2  H H H O  OH + + H 2 OH n + + H 2  OH n H H 3 O + + e  H 2 O + H; OH + 2H, stb VÍZ Herbst, Chem. Soc. Rev. 2001, 30,

77 2. NEGATÍV IONOK C 6 H - IRC (C-ben gazdag csillag), L1526 (protocsillag), TMC-1 (Taurus molekulafelfő) C 4 H - IRC , L1526 C 8 H - IRC , TMC-1 C 3 N - IRC

78 sugárzási asszociáció:e-e- + AA-A- + h e-e- + AA-A- + h fotodisszociáció: disszociatív rekombináció: e-e- + + AB B-B- A asszociatív: + B-B- A e-e- + AB anion – semleges reakció: A-A- + B DC-C- + semlegesítés: A-A- + B+B+ A + B Negatív ionok reakciói korábbi elmélet újabb elmélet Herbst and Osamura, ApJ, 679: , 2008

79 e-e- + + AB B-B- A Disszociatív rekombinációs keletkezési út az ismert anionokra: e - + H 2 C 6 → C 6 H - + H e - + H 2 C 4 → C 4 H - + H e - + H 2 C 8 → C 8 H - + H e - + HNCCC → CCCN - + H exoterm endoterm exoterm Herbst and Osamura, ApJ, 679: , 2008

80 endoterm (26 kJ/mol) Herbst and Osamura, ApJ, 679: , 2008

81 exoterm (16 kJ/mol) Herbst and Osamura, ApJ, 679: , 2008

82 exoterm (47 kJ/mol) Herbst and Osamura, ApJ, 679: , 2008

83 C + C 6 H 2 → C 7 H + H C 7 H + e - → C 7 H - + h C 7 H - + H → C 7 H 2 + e -... Herbst and Osamura, ApJ, 679: , 2008

84 3. GLIKOL-ALDEHID 2000-ben detektálták (Hollis és mtsai) C 2 H 4 O 2 összegképlettel 3 molekula: ecetsav (CH 3 COOH) metil-formiát (HCOOCH 3 ) glikol-aldehid (HOCH 2 CHO) keletkezési mechanizmusuk ecetsav és metil-formiát: gáz fázisban glikol-aldehid: szemcsék felületén etilén-glikol (HO-CH 2 -CH 2 -OH) detektálása Hale-Bopp üstökös (1997) intersztelláris anyag (2002) etilén-glikolból képződhet CH 3 OH  H 2 CO HO-CH 2 -CH 2 -OH  HO-CH 2 -CHO Hudson et al, Advances in Space Research, 36 (2005)

85 H 2 O + etilén-glikol jég (20:1) 0,8 MeV protonokkal bombázás Etilén-glikol jég 10 K 12,8 eV/molekula CO 2 CO H 2 CO CH 4 HOCH 2 CHO CH 3 OH 1,2 eV/molekula CO 2 CO H 2 CO HOCH 2 CHO Hudson et al, Advances in Space Research, 36 (2005)

86 Fotodisszociációs reakciók: h + H 2 O  OH + H h + CH 4  CH 3 + H Metanol + formil gyök képződés: CH 3 + OH  CH 3 OH H + CO  HCO Glikolaldehid képződés: HCO + CH 3 OH  HOCH 2 CHO + H Porszemcsékben végbemenő glikolaldehid képződés

87 szilikát mag aminosavak, cukrok illékony jegek Porszemcse

88 4. GLICIN keresés kezdete: 15 évvel ezelőtt aminosavak UV-fényre igen érzékenyek glicin közvetlen kimutatása nem volt sikeres, csak közvetett bizonyítékok vannak Molekulamagokban UV-árnyékolás – szemcséken vagy gáz fázisban képződhetnek aminosavak Szemcséken kialakulhatnak szerves molekulák, amelyek karbonil-csoportot tartalmaznak: H 2 CO, CH 2 CO, CH 3 CHO, HCOOH, HNCO, NH 2 CHO Halley-üstökös magjában: amino-metanol (NH 2 CH 2 OH) Lehetséges képződési reakció: NH 2 CH 2 OH HCOOH  (Gly)H + + H 2 O glicinből  -alanin (NH 2 CH(CH 3 )COOH), vagy  -aminovajsav (NH 2 C(CH 3 ) 2 COOH) is kialakulhat Ehrenfreund et al, Proc. First European Workshop on Exo-Astrobiology, May, 2001

89 Takano et al, Earth and Planetary Science Letters 254 (2007) CO + NH 3 + H 2 O gázkeverék 3,0 MeV proton sugárzás aminosav prekurzor molekulák M ~ néhány 100-tól 3000 g/mol cirkulárisan polarizált UV-fénnyel besugározva királis aminosavak, a fő termék: glicin glikolamid (HOCH 2 CONH 2 ) PAH-ok (naftalin, fenantrén)

90 Devienne et al, Chimie physique et théorique, Série II c, p , 1998 grafit por bombázás nagy energiájú (10 keV) H 2 /N 2 (15/85) eleggyel bombázás termikus O 2 -nel glicinre jellemző fragmentumok mérhetők MS-sel, kevesebb alanin, leucin, izoleucin 2-4 óra, vákuum uracil, adenin (nukleotid bázisok)

91 Basiuk et al, Planetary and Space Science 47 (1999) Aminosavak és nukleotid bázisok túlélési esélyei glicin, L-alanin,...purinok (adenin és guanin) pirimidinek (uracil és citozin) gyors felfűtés ( °C) N 2 és CO 2 légkör °C – molekuláknak csak néhány %-a marad ép 700 °C felett – molekulák lebomlanak

92 NH 2 CH 2 COOH CH 3 OH 2 + glicin protonált metanol NH 2 CHCOOH + H 3 O + CH 3 CH 3 OH 2 +  -alanin protonált metanol NH 2 CCOOH + H 3 O + CH 3  -aminovajsav Cronin and Chang, The Chemistry of Life’s Origins, Kluwer Academic Publishers, 1993

93 Nagyobb aminosavak HCO HCCO formil gyökketenil gyök HNCCO + C C HC n O HNC n O + N telítés NH 2 CH 2 CH 2 OH amino-etanol telítés NH 2 (CH 2 ) n OH amino-alkoholok HCOOH NH 2 CH 2 CH 2 OH 2 + H+H+ H+H+ NH 2 (CH 2 ) n OH 2 + HCOOH NH 2 CH 2 CH 2 COOH H 2 O NH 2 (CH 2 ) n COOH H 2 O protonált  -alanin Ehrenfreund et al, Proc. First European Workshop on Exo-Astrobiology, May, 2001

94 Aminosavak szintézise  -alaninból Charnley, The Bridge Between the Big Bang and Biology, Consiglio Nazionale delle Ricerche, 2001 NH 2 CH 2 CH 2 COOH MeOH 2 + NH 2 CH 2 CHCOOH CH 3 NH 2 CH 2 CCOOH CH 3 MeOH 2 + EtOH 2 + NH 2 CHCH 2 COOH C2H5C2H5 NH 2 CH 2 CHCOOH C2H5C2H5 C2H5C2H5 C2H5C2H5 NH 2 CHCHCOOH C2H5C2H5 C2H5C2H5 NH 2 CCH 2 COOH C2H5C2H5 C2H5C2H5 NH 2 CH 2 CCOOH EtOH 2 + NH 2 CCH 2 COOH CH 3 NH 2 CHCH 2 COOH CH 3 NH 2 CHCHCOOH CH 3 MeOH 2 +

95 5. PAH-OK 1.fenantrén 2.antracén 3.pirén 4.benzo[a]antracén 5.krizén 6.naftacén 7.benzo[c]fenantrén 8.benzo[ghi]fluorantén 9.dibenzo[c,g]fenantrén 10.benzo[ghi]perilén 11.trifenilén 12.o-terfenil 13.m-terfenil 14.p-terfenil 15.benzo[a]pirén 16.tetrabenzonaftalén 17.fenantro[3,4-c]- fenantrén 18.koronén

96 acetilén polimerizáció I. acetilén polimerizáció II.

97 KÉMIAI HÁLÓK kozmikus sugárzás UV-sugárzás ion-molekula reakciók asszociáció sugárzással { } disszociatív rekombináció

98 Kémiai háló molekulafelhőkben lejátszódó reakciókra kozmikus sugárzás

99


Letölteni ppt "Intersztelláris anyag Lyra gyűrűsköd (M57). INTERSZTELLÁRIS ANYAG fényabszorpció fényszórás polarizáció GÁZ 99% POR 1% (nem gömb alak, 1  m) széntartalmúfémes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések