Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A középkori világgazdaság kialakulása Az agrárforradalom előtt a mezőgazdaság alacsony termelékenysége miatt szinte mindenkinek agrár- termeléssel kellett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A középkori világgazdaság kialakulása Az agrárforradalom előtt a mezőgazdaság alacsony termelékenysége miatt szinte mindenkinek agrár- termeléssel kellett."— Előadás másolata:

1 A középkori világgazdaság kialakulása Az agrárforradalom előtt a mezőgazdaság alacsony termelékenysége miatt szinte mindenkinek agrár- termeléssel kellett foglalkoznia (100 agrártermelő 5-10 nem agrártermelő eltartására volt képes). Az agrárforradalom előtt a mezőgazdaság alacsony termelékenysége miatt szinte mindenkinek agrár- termeléssel kellett foglalkoznia (100 agrártermelő 5-10 nem agrártermelő eltartására volt képes). A termelékenység növekedése a létfenntartó föld- műveléstől elszakadni képes rétegek arányát %-ra növelte, lehetővé téve egy hivatásos mező- gazdasági termelést nem, vagy csak alkalmilag folytató iparosréteg kialakulását. A termelékenység növekedése a létfenntartó föld- műveléstől elszakadni képes rétegek arányát %-ra növelte, lehetővé téve egy hivatásos mező- gazdasági termelést nem, vagy csak alkalmilag folytató iparosréteg kialakulását. Az önálló termelési ággá váló ipar a század- ban jelentős technikai és szervezeti változáson ment keresztül, amit kézműipari forradalomnak neveznek. Az önálló termelési ággá váló ipar a század- ban jelentős technikai és szervezeti változáson ment keresztül, amit kézműipari forradalomnak neveznek.

2 A kézműipari forradalom jellemzői A malomtechnika kialakulása és fejlődése A malomtechnika kialakulása és fejlődése A kéziszerszámok fejlődése A kéziszerszámok fejlődése A céhszervezet és a céhes műhely kialakulása (a céhes műhely lett az ipari termelés alapvető üzemi kerete, a céh biztosítja a szakismeret elsajátítását, a termék minőségét és a tagok közötti verseny kizárását) A céhszervezet és a céhes műhely kialakulása (a céhes műhely lett az ipari termelés alapvető üzemi kerete, a céh biztosítja a szakismeret elsajátítását, a termék minőségét és a tagok közötti verseny kizárását) Az árucsere szerepe megnő, az árukínálat és fogyasztás szerkezete egyre összetettebb, egyre nehezebb cserével lebonyolítani, nő a pénz szerepe és forgalma, újjáéled a kereskedelem Az árucsere szerepe megnő, az árukínálat és fogyasztás szerkezete egyre összetettebb, egyre nehezebb cserével lebonyolítani, nő a pénz szerepe és forgalma, újjáéled a kereskedelem

3 A kereskedelem típusai Lokális kereskedelem: egy adott kisebb terület belső társadalmi munkamegosztásából adódó szükségletek fedezését biztosítja, állandó piache- lyek, körülötte iparosok és kereskedők telepei (városok kezdetei) alakulnak ki. Kialakul a város- gazdaságok rendszere, amelynek középpontjában a városi piac áll, és ezen folyik a város és a kör- nyező falvak árucseréje. Lokális kereskedelem: egy adott kisebb terület belső társadalmi munkamegosztásából adódó szükségletek fedezését biztosítja, állandó piache- lyek, körülötte iparosok és kereskedők telepei (városok kezdetei) alakulnak ki. Kialakul a város- gazdaságok rendszere, amelynek középpontjában a városi piac áll, és ezen folyik a város és a kör- nyező falvak árucseréje. Távolsági kereskedelem: a természeti különbsé- gekből adódó munkamegosztásból adódik, de a magas szállítási költségek miatt csak luxusfogyasz- tást szolgáló cikkeket forgalmaz. Távolsági kereskedelem: a természeti különbsé- gekből adódó munkamegosztásból adódik, de a magas szállítási költségek miatt csak luxusfogyasz- tást szolgáló cikkeket forgalmaz. Amikor az ipari termelés meghaladja a helyi szükségletek kielégítését, megindul a helyi és távolsági kereskedelem összekapcsolódása. Amikor az ipari termelés meghaladja a helyi szükségletek kielégítését, megindul a helyi és távolsági kereskedelem összekapcsolódása.

4 A kézműipari forradalom hatása Magyarországon Korábban az ipari szükségletek kielégítését a házi- ipari tevékenység fedezte. Korábban az ipari szükségletek kielégítését a házi- ipari tevékenység fedezte. A fazekasság és a kovácsmesterség hamar önálló- sodott, egyes falvak szolgáltatásai ipari termékekre specializálódtak. A fazekasság és a kovácsmesterség hamar önálló- sodott, egyes falvak szolgáltatásai ipari termékekre specializálódtak. A prédiumrendszer felbomlásának és a jobbágyság szerkezeti változásának hatására kialakul egy ön- álló iparos réteg (az egykori iparos szolgálónépből és a prédiumok iparosaiból), mely a forgalmasabb vásárhelyeken megtelepedve a kialakuló városok fontos alkotóeleme lesz. A prédiumrendszer felbomlásának és a jobbágyság szerkezeti változásának hatására kialakul egy ön- álló iparos réteg (az egykori iparos szolgálónépből és a prédiumok iparosaiból), mely a forgalmasabb vásárhelyeken megtelepedve a kialakuló városok fontos alkotóeleme lesz.

5 A 13. század végén megalakulnak az első kézmű- ves szervezetek, az 1370-es évek a céhalakulások virágkora lesz. A céhrendszer meghonosítása a kézműipari technika vívmányainak átvételét is jelentette. A 13. század végén megalakulnak az első kézmű- ves szervezetek, az 1370-es évek a céhalakulások virágkora lesz. A céhrendszer meghonosítása a kézműipari technika vívmányainak átvételét is jelentette. Az ipar szerkezete kevésbé differenciált (kevesebb iparág van jelen, mint Nyugat-Európában), keve- sebb az iparosok aránya és termelésük súlya (a 15. század végére a városi népesség %-a volt iparűző). Az ipar szerkezete kevésbé differenciált (kevesebb iparág van jelen, mint Nyugat-Európában), keve- sebb az iparosok aránya és termelésük súlya (a 15. század végére a városi népesség %-a volt iparűző). A 13. századtól a vásár összekapcsolódik a város- sal, a városi piac a városgazdaság központja lesz. A 13. századtól a vásár összekapcsolódik a város- sal, a városi piac a városgazdaság központja lesz. A helyi kereskedelem állandósulásával megjelen- nek a kereskedő boltok. A helyi kereskedelem állandósulásával megjelen- nek a kereskedő boltok. A távolsági kereskedelembe az ország a 13. szá- zadra mint nemesfémszállító kapcsolódik be. A távolsági kereskedelembe az ország a 13. szá- zadra mint nemesfémszállító kapcsolódik be.

6 Az európai városfejlődés és a hazai fogyasztásnö- vekedés hatására fellendül a külkereskedelem. A 15. századra a kivitel túlnyomó része bányater- mék, bor és élőállat, a behozatal pedig textília, fémáru és fűszer. Az európai városfejlődés és a hazai fogyasztásnö- vekedés hatására fellendül a külkereskedelem. A 15. századra a kivitel túlnyomó része bányater- mék, bor és élőállat, a behozatal pedig textília, fémáru és fűszer. A kereskedelemben a magyar kereskedő réteg többnyire alárendelt szerepet játszott (elsősorban tőkehiány miatt), önálló magyar külkereskedelem nem alakult ki. A kereskedelemben a magyar kereskedő réteg többnyire alárendelt szerepet játszott (elsősorban tőkehiány miatt), önálló magyar külkereskedelem nem alakult ki. A hazai városfejlődésben a francia és német telepesek (Székesfehérvár, Esztergom, Szatmár- németi stb.) és a szabad földműves és kézműves népesség (Debrecen, Miskolc, Szeged stb.)játszott szerepet. A hazai városfejlődésben a francia és német telepesek (Székesfehérvár, Esztergom, Szatmár- németi stb.) és a szabad földműves és kézműves népesség (Debrecen, Miskolc, Szeged stb.)játszott szerepet.

7 A 14. századtól a szabad királyi városok (csak a királytól függnek, nemesi jogokkal és városfallal rendelkeznek) és a mezővárosok (magánföldesúri hatalom alatt állnak, városfallal nem rendelkeznek) elválnak (az 1351-es kilencedtörvény csak a fallal körülvett városokat mentesíti az adó alól), fejlődésnek indulnak a mezővárosok: a távolsági kereskedelem igényei a mezőgazdaság (döntően az állattenyésztés és bortermelés) termékei felé fordultak, ami a mezővárosokat a magyar városfejlődés legdinamikusabb csoportjává tette. Számuk egy évszázad alatt megduplázódott (a 15. század végére mezőváros volt, és a 4 milliós lakosság %-a itt élt. A 14. századtól a szabad királyi városok (csak a királytól függnek, nemesi jogokkal és városfallal rendelkeznek) és a mezővárosok (magánföldesúri hatalom alatt állnak, városfallal nem rendelkeznek) elválnak (az 1351-es kilencedtörvény csak a fallal körülvett városokat mentesíti az adó alól), fejlődésnek indulnak a mezővárosok: a távolsági kereskedelem igényei a mezőgazdaság (döntően az állattenyésztés és bortermelés) termékei felé fordultak, ami a mezővárosokat a magyar városfejlődés legdinamikusabb csoportjává tette. Számuk egy évszázad alatt megduplázódott (a 15. század végére mezőváros volt, és a 4 milliós lakosság %-a itt élt.


Letölteni ppt "A középkori világgazdaság kialakulása Az agrárforradalom előtt a mezőgazdaság alacsony termelékenysége miatt szinte mindenkinek agrár- termeléssel kellett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések