Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pálinka – élelmiszeripar - vidékfejlesztés V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pálinka – élelmiszeripar - vidékfejlesztés V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár."— Előadás másolata:

1 Pálinka – élelmiszeripar - vidékfejlesztés V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

2 2 A pálinka nemzeti italunk: értékmentés,- teremtés, hagyományőrzés Miért hungarikum a pálinka? jogi: - Európai Uniós védelem: 2002 óta a Magyarországon termesztett gyümölcsből Magyarországon készült italt nevezhetjük pálinkának - Hungarikum Bizottság döntése tudományos: a magyar gyümölcs minősége történelmi: ez az ital az évszázadok során vált kultúránk szerves részévé néprajzi-kulturális: népi hagyományok, folklór, a pálinka új „arca”, kultúra, gasztronómia

3 3 A pálinkafőzés egymást kiegészítő szegmensei: kereskedelmi főzdék, bérfőzdék és magánfőzés -Minőségi kategóriák? -A jövedéki szabályozás a bérfőzés és magánfőzés keretében a pálinka helyett a párlat fogalmát használja. -Jelenleg körülbelül 550 bérfőzést végző szeszfőzdének van engedélye tevékenység folytatására. A kereskedelmi főzdék száma 86.

4 4 Szabad pálinkafőzés -Jövedéki törvény módosítása. -Megvalósult a szabad párlatfőzés lehetősége: magánszemélyek nem csak bérfőzésben, hanem saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is előállíthatnak pálinkát. -Kizárólag gyümölcsből készíthető a párlat. -A magáncélra készülő főzést nem kell bejelenteni, a berendezést sem kell nyilvántartásba venni. Differenciált adókulcsok

5 Kereskedelmi céllal főzött pálinka1,76 millió liter 50%-os Szabadforgalomba bocsátott bérfőzött párlat 11,86 millió liter 50%-os

6 6 A Pálinka és a vidékfejlesztés A pálinkafőzés szerepe a hagyományok, a helyi kulturális, turisztikai és gasztronómiai értékek megőrzésében. - értékmentés, tájfajták, a táj megörzése A hazai gyümölcs és zöldségtermesztés meghatározó szerepe munkahelyteremtésben. Nem igényel nagy eszközberuházást. Mindhárom fő gazdasági (termelő, feldolgozó és szolgáltatói) szektorban keletkezett profitja a vidéket erősíti.

7 7 A helyi gazdaságfejlesztés eszköze a helyi termékek előállítása és fejlesztése, és ehhez szorosan kapcsolódik a helyi termékek értékesítésének és promóciójának megszervezése. A Nemzeti Vidékstratégia is ezzel összhangban ösztönzi: – a helyi termékek, a helyi feldolgozás és értékesítés lehetőségeit, – a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálást, – a falusi és tanyai turizmus, ökoturizmus fejlesztését, – magasabb feldolgozottsági fok, a hozzáadott érték növelését, – a helyi termékekre, termelésre alapozva kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítését a hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása. Több jogszabály módosítása könnyítette a helyi termékek piacra jutását – kistermelői rendelet – közbeszerzési törvény – jövedéki törvény Helyi piac és vidéki vendéglátás

8 8 Falusi turizmus A pálinka és a falusi turizmus kapcsolatában megbúvó lehetőségek. A falusi turizmus és a helyi termékek értékesítése. A helyi turizmus ösztönzésével a vidék népességmegtartó erejének növelése.

9 9 Kistermelői rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az előbbit módosító a 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet Lendületet adott a helyi piacok megszervezésének, így jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerülhetnek a fogyasztóhoz Állati alaptermékek és a feldolgozott kistermelői termékek értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is Falusi vendégasztal fogalma.

10 10 Falusi vendégasztal A vendégasztal szolgáltatás – hagyományos környezetben, – hagyományos technológiával, – tájjellegű ételreceptek alapján, – helyi nyersanyagokból elkészült ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése. Az otthon vagy bérfőzésben készült pálinka eladása - zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból.

11 11 Gyümölcsültetvények telepítése, korszerűsítése Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP) Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Pálinkafőzéshez kapcsolható EMVA támogatási lehetőségek

12 12 INTÉZKEDÉS JÓVÁHAGYOTT TÁMOGATÁSI KÉRELEM (db) LEKÖTÖTT FORRÁS (ft) Ültetvénytelepítés (gyümölcs) ÜK (2008) Ültetvénytelepítés (gyümölcs) KÜK (2010) Ültetvénytelepítés (gyümölcs) GYÜK (2011)

13 13 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet alapján A célterületre vonatkozó támogatott kérelem: 65 db Kötelezettségvállalási összeg: több mint 6 milliárd forint

14 14 Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2011. (IV. 28.) VM rendelet és Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V. 11.) VM rendelet alapján A tevékenységre 35 db támogatott kérelem alapján Ft kötelezettségvállalás keletkezett

15 15 Pálinka mint világmárka 10 éves fejlesztési koncepció Alapanyag termelés Feldolgozó kapacitás Piackutatás Marketing

16 16 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 16


Letölteni ppt "Pálinka – élelmiszeripar - vidékfejlesztés V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár."

Hasonló előadás


Google Hirdetések