Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KAP – KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA. KAP kialakulásának háttere A II. világháború után Európa nyugati része élelmiszerellátási gondokkal küzd. Európa többek között.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KAP – KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA. KAP kialakulásának háttere A II. világháború után Európa nyugati része élelmiszerellátási gondokkal küzd. Európa többek között."— Előadás másolata:

1 KAP – KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA

2 KAP kialakulásának háttere A II. világháború után Európa nyugati része élelmiszerellátási gondokkal küzd. Európa többek között gabonaimportra szorul, mert nem tudja önerőből eltartani népességét. Az USA a Marshall-segély révén piacot szerez Európában –Pénzügyi segítség, a pénzen olcsó amerikai gabonát lehet venni

3 A hatalomra jutott kereszténydemokrata pártok szavazóinak jelentős része a mezőgazdaságból él vagy paraszti gyökere vannak Európai családi gazdaságok komparatív hátránya az amerikai farmokkal szemben –Kisüzem  nagyüzem –Gépesítettségi fok –Területek nagysága KAP kialakulásának háttere

4 1.Nincs elegendő hazaim élelmiszer. egyenlőtlen függés a külföldi termelőktől 2.A parasztok nem tudnak megfelelő életszínvonalat elérni felhagynak a termeléssel és a városba vándorolnak 3.A mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe is jelentős volt (pl.: ben Franciaországban a munkaerő 35%-a dolgozott a mezőgazdaságban.) A probléma tehát:

5 A városba vándorolt paraszttal több gond is van: 1.Nem termel. 2.Nem ért a termelésen kívül máshoz, tehát munkanélküli 3.Családostul költözik: lakásgondok, szociális feszültségek Kézenfekvő megoldás az állami támogatás lenne, de ezzel egy kis gond van… A probléma tehát:

6 Ha közös piac van (márpedig az EK az közös piac), akkor nem engedhetők meg az egyéni állami támogatások 3 lehetőség a megoldásra: –A mezőgazdaság kimarad a közös piacból –Megszüntetik a tagállami támogatásokat –Közös támogatási rendszert dolgoznak ki Közös piac vs. állami támogatások

7 KAP kezdete Méretei miatt az agrárszektor alapvető fontosságú volt a gazdasági unió szempontjából Az integráció a mezőgazdasági termékek árának egységesítését vonta volna maga után, ami egy központosított mechanizmus kialakítását tette szükségessé A Római Szerződés a mezőgazdaság területén kialakítandó közös politikának csak a céljait fektette le, mivel a KAP kidolgozása hosszabb időt vett igénybe

8 KAP céljai (EUMSz 39. cikk) „ (1) A közös agrárpolitika célkitűzései a következők: a) a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés ésszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával; b) ily módon a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével; c) a piacok stabilizálása; d) az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása; e) a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása;”

9 KAP alapelvei Stresai konferencia fogadja el Egységes piac elve A közösségi preferencia elve A pénzügyi szolidaritás elve

10 Az egységes piacon a tagországokban előállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg Az egyenlő piaci esély érdekében a termelést és a piacot szabályozó, a keresletet-kínálatot befolyásoló eszközöket, a támogatásokat, a termékek minőségi, állat-egészségügyi stb. előírásait egységesíteni kellett A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca

11 Biztosítani kell, hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból behozottakkal szemben Ennek érdekében a hazai termékeket támogatják, emellett erős importvédelmet alkalmaznak A közösségi preferencia elve

12 A tagországok a KAP működtetési költségeit mezőgazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül, egységes érvényű szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viselik. Pénzügyi szolidaritás elve

13 1962. létrehozzák az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot (EMOGA) –Garancia rész: intervenciós politika eszköze, KAP támogatások forrása –Orientációs rész: strukturális átalakulást segítő programok forrása; NEM a KAP, hanem a regionális politika foglakozik vele (2007-ig) –1970’s: agrárkiadások a közös költségvetés 70%-a – napjainkban 45-50%-a A KAP pénzügyi forrása

14 1962-ben a stresai alapelvek alapján megkezdi működését a Közös Agrárpolitika re létrehozzák a mezőgazdasági termékek közös piacát. Felszámolják a nemzeti agrártámogatási rendszereket.

15 A KAP kiterjed: a mezőgazdasági piacok közösségi szabályozására, ez a közös piaci szerveződéseken keresztül történik, ezek termékenként eltérnek (magában foglalja az árszabályozásokat, támogatásokat, kiviteli, behozatali szabályokat) –Minden termékre közös piacszervezéseket vagy más néven piaci rendtartásokat hoztak létre –Legfontosabb piaci rendtartások: marhahús, gabona, cukor a struktúrapolitikára egyéb agrárszabályozási területek harmonizációjára (pl.:élelmiszerjog)

16 A KAP gyakorlati működése kezdetben… Külső védelem. Exporttámogatás (export-visszatérítés) Intervenció.

17 Külső védelem Korábban a piaci rendtartások legfontosabb eleme volt. A széles körben alkalmazott importkvóták, a világpiaci és a belső árak közti különbség alapján meghatározott importlefölözések lehetőséget biztosítottak arra, hogy a világpiacit jóval meghaladó belső árak alakuljanak ki, illetve ne jelenhessen meg konkurens import termék a piacon. Az 1994-es WTO megállapodást követően a külső védelem szerepe csökkent, a piacvédelem csak vámokkal lehetséges, a lefölözést megszüntették.

18 A magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci árak különbségének kiegyenlítését szolgálja. A támogatások egy része normatív, termékhez vagy relációhoz kötött, más része a piaci zavarok kezelésére, a termékfeleslegek levezetésére időszakosan kerül alkalmazásra. Az elosztás a kivitt mennyiségek alapján automatikusan, vagy pályázatos rendszerben történik. A WTO megállapodás korlátozta az EU exporttámogatási lehetőségét. Exporttámogatás

19 Célja a piaci zavarok kezelése. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vonnak ki a piacról, amelyek a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre kerülnek. Az EU intervenciós árakat hirdet meg, amelyek az esetek többségében a belső piaci átlagárak alatt vannak, és csak részben fedezik a termelés költségeit. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár alá esik, a termelő korlátlanul felajánlhatja termékét intervencióra. A hosszú távra meghirdetett intervenciós árak jelentősen hatnak a belső piaci árakra. Intervenció

20 Világpiaci ár Irányár ImportExport Lefölözés Export támogatás Intervenciós ár

21 Kezdődnek a problémák… A KAP ugyan elérte célját… –EU lett a világ legnagyobb agrárexportőre. –Gazdálkodók jövedelme ugyan olyan ütemben növekedett, mint a más foglakoztatási csoportoké. –Élelmiszerárak ugyan magasak voltak, de a fogyasztók meg tudták fizetni a gazdasági fellendülés miatt. –Csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma (20%-ról 6%-ra) és a GDP-ben elfoglalt aránya (7%-ról 3%-ra)

22 DE…  Fenntartása költséges Egyenlőtlenségek alakultak ki –Inkább a termékek felvásárlói és a nagyobb termelők jártak jól –80% támogatás jut a gazdák 20%-ának és a termőterület 50%-ának Túltermelésre ösztönöz A 80’s években a lakosság már nem tudta megfizetni a túlzottan magas élelmiszerárakat

23 A rendszer a kontinentális éghajlatú hat alapítóra lett kitalálva, de közben mediterrán országokkal bővült az EU A szerkezetátalakítás mint cél háttérbe szorult, az EMOGA veszteségfinanszírozóként működött Támogatások, felhalmozódott feleslegek raktározási költségei: közös költségvetés 2/3-a A világpiacon konfliktusokhoz vezetett a támogatási rendszer GATT Uruguay-i fordulója DE… 

24 Reformkísérletek Több termék esetében garanciaküszöböt vezettek be (az intervenciós árat csak egy bizonyos mennyiségig garantálták) Fontainebleu (1984) –A felvásárlási árak nem nőhetnek az infláció mértékében, így a jövedelmek növekedése csak a termelékenység függvénye lehet –Tejtermelésre vonatkozó kvótarendszer (a kvótákat túllépő termelőket illetékkel szankcionálják) Delors-csomag (1988): a KAP költségvetési kiadásai nem nőhetnek nagyobb mértékben a GDP növekedési ütemének 74%-ánál

25 McSharry – reform 1992 A közösségi (intervenciós) árakat 3 év alatt folyamatosan csökkentik, hogy közelítsenek a világpiaci árakhoz. –A gabona ára 29 %-kal, –a marhahúsé 15 %-kal csökkent. Az árcsökkentés hatását ellensúlyozandó bevezették a jövedelemkompenzáció rendszerét, mivel ez a termelés volumenétől független juttatás, nem ösztönöz a termelés további emelésére, így várható a feleslegek csökkenése is.

26 A gabonaszektorban egyes kifizetéseket ugaroltatáshoz kötöttek. –Cél a termelés csökkentése, de mivel a gazdák a leggyengébb területeket vonták ki a művelés alól, az eredmény elmaradt a várttól. Kiemelt szemponttá vált a környezetvédelem, azt támogatásokkal is ösztönözték. –160 különböző program indul; gazdák a „vidék őrei” –Csökkent a vegyszerek, műtrágyák alkalmazása Korengedményes nyugdíj mint alternatíva 55 éves kortól –a szektorban dolgozók fele ennél idősebb McSharry – reform 1992

27 A reform értékelése EU fokozatosan kívánt áttérni a piaci folyamatokat kevésbé torzító jövedelemtámogatási rendszerre. Kompenzációs támogatások lépésről lépésre –Gabonafélék, juh- és marhahús, zöldség-gyümölcs –Tejre, cukorra, borra NEM! pedig fontos területek Sok adminisztrációval járt, munka- és időigényes volt Új szemléletet teremtett: a Római Szerződést kiegészítve az agrárszféra nem csupán termékeket hoz létre, hanem a vidéki táj jellegét és kultúrarculatát megőrző feladatai is vannak. (mezőgazdaság nem értékesíthető közjavai)

28 Nem a termelés bővítését szolgáló, hanem a terület kizsákmányolását csökkentő módszerek propagálásával egészségesebb termékek termelésére is irányul. Gabonafeleslegek csökkennek (3 év alatt 30 millióról 3 millió tonnára) A KAP részesedése a közös költségvetésből 45-50%-ra csökkent (bár ennek oka a teljes költségvetés volumenének növekedése) DE! nem elég átfogó és nem elég mélyrehatóak a reformok A reform értékelése

29 Úton az újabb reform felé Az 1994-ben aláírt GATT megállapodás értelmében –6 év alatt 20 %-kal kellet csökkenteni az agrártámogatások szintjét –36 %-kal az export szubvenció mértékét –21 %-kal pedig a támogatott export mennyiségét Ezenkívül további reformkényszert jelentett a közeledő keleti bővítés A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát megduplázza.

30 AGENDA 2000 AGENDA 2000 = 1997-ben elfogadott programcsomag –tartalmazza a KAP reformját –a 2000 és 2006 közötti közös költségvetés irányszámait –a keleti bővítéshez szükséges intézkedéseket

31 Fő célkitűzések: 1.Az agrárszektor versenyképességének növelése alacsonyabb árakon 2.Európai mezőgazdasági modell megőrzése 3.Támogatások igazságosabb elosztása 4.Mezőgazdasági népesség stabil jövedelemének és tisztességes életszínvonalának biztosítása 5.Alternatív jövedelmi és foglakoztatási lehetőségek teremtése AGENDA 2000

32 Nagy vita a KAP haszonélvezői (pl. franciák) és a közös költségvetés finanszírozói (pl.: németek, britek) között – Közvetlen kifizetésekre való áttérés, ami rövid távon drágább, de hosszú távon olcsóbb garantál árak szinten tartása Kompromisszum:mezőgazdasági kiadások stabilizálása, de az ártámogatások nem csökkennek Intézkedések: –Marhahús intervenciós árát 20%-kal csökkentik –Gabonafélék intervenciós árát 15%-kal csökkentik –Bevezettek speciális támogatási formákat –Tejkvóták rendszerét 2006-ig fenntartják –KAP 2. pilléreként kiemelik a vidékfejlesztést (költségvetésen belüli részaránya nő) DE! nem biztosította az EU mezőgazdasági szektorának felkészítését az előtte álló kihívásokra: Nem volt sem elég átfogó, sem elég radikális AGENDA 2000

33 2003-as agrárreform Célkitűzések: támogatások és a termelés szétválasztása szabályozás egyszerűsítése vidékfejlesztés szerepének erősítése fenntartható mezőgazdasági termelés, a fogyasztók igényeinek fokozottabb érvényesítése (minőség, biztonság, környezetvédelem) A versenyképesség erősítése WTO követelmények kielégítése Vidékfejlesztés szerepének erősítése A KAP hosszú távú finanszírozási plafonjáról szóló 2002-es megállapodás betartása –2006-ig az Agenda 2000 keretszámai érvényesek – 2007-től éves szinten max. 1%-kal bővülhetnek a KAP kiadások

34 A reform legfontosabb pontjai 1.Összevont gazdaság-támogatási rendszer, (Single Payment Scheme – SPS) –A termelés és a támogatás részleges elválasztására épül (decoupling) = termelőt és nem terméket támogatják –Eddig különböző támogatási jogcímeken nyújtott közvetlen támogatásokat egy összegben fizetik ki gazdaságonként, melyet úgy számolnak ki, hogy a korábbi éveket (2000 és 2002) alapul véve számítanak egy átalányt –A kifizetések elválasztják a termeléstől –De tagállamoknak van mérlegelési lehetőségük, hogy milyen termékekre tartják fenn a termeléshez kötött támogatást

35 2.Nemzeti tartalékok rendszere. –A tagállami gazdákra jutó támogatások 3%-ából tartalékot lehet képezni, az előre nem látható okokból kedvezőtlen helyzetbe kerülő gazdák megsegítésére. 3.Moduláció –Közvetlen kifizetések 5000 euró feletti részét gazdaságonként csökkentik ( %, %, %) A reform legfontosabb pontjai

36 4.Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer –A tagállamok kötelesek létrehozni, számítógépes adatbázis, benne minden adattal. 5.A közösségi előírásoknak való megfelelés –A kifizetéseket az Unió környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állat- és növény- egészségügyi előírásainak teljesítéséhez kötik (cross-compliance) A reform legfontosabb pontjai

37 6.Vidékfejlesztés erősítése –Források bővítése –A vidékfejlesztés keretében a kedvezőtlen adottságú területek, termelők jutnak közösségi segítséghez. –A tagországok több évre szóló programok keretében határozzák meg, hogy mely területeiken, milyen intézkedések szükségesek. –A programok EU szintű elfogadását követően a termelők pályázhatnak a támogatásokra. –A közösségi forrásokat minden esetben nemzeti támogatásokkal is ki kell egészíteni. –A vidékfejlesztés esetében cél a térségek átfogó fejlesztése, kapcsolódva az EU strukturális fejlesztési programjainak más elemeihez. A reform legfontosabb pontjai

38 2005. január 1-én kezdődik a megvalósítás De! Tagországok maguk döntik el, hogy azonnal vagy csak 2 éves csúszással vezetik be a rendszert, azaz kötelezően csak január 1.-én ig2011-ig AusztriaFinnországMáltaCiprusBulgária BelgiumFranciaországSzlovéniaCsehországRománia DániaGörögország Észtország Egyesült KirályságHollandia Lengyelország ÍrországSpanyolország Lettország Luxemburg Litvánia Németország Magyarország Olaszország Szlovákia Portugália Svédország A reform legfontosabb pontjai

39 A 2004-ben és utána csatlakozó tagállamok számára külön rendszert vezettek be (SAPS) A 2003-as az eddigi legkomolyabb reformcsomag Legnagyobb hátránya: bizonyos mértékig lehetőség van a termeléshez kötött támogatások fenntartására Egyes szektorok területén kiegészítő reformcsomagok szükségesek –Pl.:cukorrendtartás reformja 2006, zöldség és gyümölcspiac közös reformja 2007, A reform legfontosabb pontjai

40 Új tagok számára nincs elegendő forrás a támogatásokhoz Az AGENDA 2000 sem 10 új tagállammal számolt hanem 6-tal Két ellentétes vélemény alakul ki 1.Közvetlen kifizetés nem jár az új tagállamok termelőinek, mert az a korábbi magas ártámogatás kompenzációja (amiben ugye az újak még nem részesülhettek, mert nem voltak tagok). 2.Ez az álláspont ellentétes az egyenlő versenyfeltételek elvével. Új tagállamok támogatási rendszere

41 SAPS (Single Area Payment System). –Az új tagok számára, évig nem kell alkalmazniuk az SPS-t (így a költséges IIER-t sem), közvetlenül, területi alapon fizetnek. –Cél: alkalmazkodás és beilleszkedés segítése Új tagok is részesei a KAP-nak, de a közvetlen kifizetések mértéke csak fokozatosan, 2013-ra éri el a régi tagországok mértékét Kiegészítő nemzeti hozzájárulás (top-up) –Az új tagállamok fizethetnek +30% támogatást a gazdáiknak, egészen addig, míg el nem érik a 100%-ot. Új tagállamok támogatási rendszere

42 EU25%30%35%40%50%60%70%80%90%100% Top- up+30%+20%+10%+0% Össz.55%60%65%70%80%90% 100 % Új tagállamok támogatási rendszere

43 KAP es finanszírozási plafon (1%-os növekedés) határt szabott a KAP kiadásoknak Egyesült Királyság és Franciaország sikertelen kompromisszumos kísérlete új pénzügyi terv: kiadások valamelyest csökkennek Alapok átrendezése 2007-től –EMOGA-ból EMVA - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és Európai Mezőgazdasági (Orientációs és)Garanciaalap –Európai Halászati Alap létrehozása (EHA) : átfogó a rendszer átfogó felülvizsgálata, eredményeit 2014-től figyelembe kell venni

44 2008-as „Health Check” Legfontosabb pontok: a közvetlen kifizetések függetlenítése a termeléstől az ugaroltatás eltörlése a moduláció folytatása a fiatal gazdának járó beruházási célú támogatások növelése az energianövények támogatásának megszüntetése mezőgazdaság hármas funkcióját kell szem előtt tartania –fenntartható élelmiszertermelés, –Környezetvédelem –a vidéki térségek megőrzése

45 Európa 2020 KAP továbbra is megőrzi kétpilléres jellegét A reform főbb elemei: –A közvetlen jövedelemtámogatás méltányosabb felosztása –A közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele –Az aktív termelők támogatása –Eredményorientált vidékfejlesztési politika –Egyszerűsített programok a kistermelőknek –Piaci kiadások és válságkezelő mechanizmusok

46 KAP MAGYARORSZÁGON

47 KAP és a bővítés Keleti bővítés –+12 ország –+1 millió km 2 –+ 106 millió fő Eltérő gazdasági fejlettség –GDP/fő: EU átlag 22-71%; Magyarország 51% –Gazdasági növekedés nem egyforma –Mezőgazdaság aránya a jövedelemtermelésben és a foglakoztatásban magasabb, mint Nyugat-Európában Keleti bővítés egyik fő gondja: az országok agrárgazdaságának makroökonómiai jelentősége jóval meghaladja az EU15-ét –Mezőgazdaság és élelmiszeripar GDP-ből való részesedése –Háztartások jövedelmük mekkora részét költik élelmiszerre –Magyarország: nagy az ágazat külgazdasági szerepe – jelentős külkereskedelmi aktívum

48 KAP és a bővítés Transzformációs krízis után állnak az új tagok (rendszerváltások) Recesszió Eltérő struktúrák, még csak most állnak át piacgazdaságra Nagy termelési potenciál Sok a törpe- és kisüzem (a verseny során meg kellene szűnniük) Infrastruktúra modernizációra szorul (nem csak az üzemek, hanem a komplett vidéki infrastruktúra) Bizonytalan jogviszonyok, szakmai képzés

49 Korábbi tapasztalatok Ha csatlakozunk, akkor: –Közösségi szabályok átvétele –EU konform nemzeti intézményrendszer –Piaci szervezetek alkalmazása –Vámok, lefölözések leépítése (de lehetőség van rendkívüli esetekben piacvédelmi rendszabályokra, pl.: importkorlátozás) –Árak és támogatások összehangolása Lehetőségek: KAP-hoz csatlakozás átmeneti időszakkal KAP átvétele átmenet nélkül (big bang)

50 1.Támogatási rendszer adaptációja 2.Intézményi árak átvétele Új tagok árai alkalmazkodnak a belső piaci árhoz Regionális piacok kialakulhatnak Keresleti korlát (túl drága lett az élelmiszer) Új tagok árai általában alacsonyabbak –Ha van átmenet: kereskedelmet zavaró adminisztratív beavatkozások szükségesek –Ha azonnali az alkalmazkodás: hirtelen árváltozás, de teljesen szabad verseny KAP átvétele

51 Várhatóan jelentős költségek Magas KAP árak átvétele KAP kínálatellenőrzés átvétele Közvetlen kifizetések problémái WTO kötelezettségvállalások Probléma tehát

52 Költségvetési terhek: Évi 9-40 milliárd ECU-vel számoltak Ráadásul nem csak a KAP miatt keletkeztek költségei az EU-nak AGENDA 2000: 58,1 milliárd € Magas árszínvonal átvétele: Társadalmi feszültség Kevésbé versenyképes vállalkozások számára gond a nyersanyagárak növekedése Erős termelésösztönzés: intervenciós és exporttámogatási igények növekednek, ez ellentétes a WTO kötelezettségekkel Probléma tehát

53 Kínálatellenőrzés: Részletes, gazdaságonkénti ellenőrzés KKEO-ban átalakuló gazdaságszerkezet, rendezetlen viszonyok Szétaprózódott birtokméret miatt sokan mentesülnek a területkivonási kötelezettség alól Közvetlen támogatások Egyik fő vitapont EU15: nem lényegi elemei a támogatásoknak, nincs mit kompenzálni, KKEO úgyis nyernek a magasabb árakkal KKEO: nincs kétfajta tagság, egységes jogok és kötelezettségek Probléma tehát

54 WTO-kötelezettségek Erős termelésösztönzés: intervenciós és exporttámogatási igények növekednek, ez ellentétes a WTO kötelezettségekkel (támogatott export mennyiségének és az exporttámogatásoknak a csökkentése) Probléma tehát

55 MAGYARORSZÁG

56 Csatlakozási tárgyalások Tárgyalások legkritikusabb témája – utolsó nap zárják le a fejezetet Közösségi joganyag oldal Acquis screening: 8 forduló, szeptember – november

57 Magyar álláspont kezdetben november 29. Position Paper 1.KAP működési feltételei a csatlakozásig megteremtődnek 2.Átfogó átmeneti időszak nélküli csatlakozásra törekszünk – mentességek csak a termelő felkészülését szolgálják 3.Igényt tartunk minden olyan támogatási formára, ami a régi tagoknak megjár, különös tekintettel a közvetlen támogatásokra, hiszen azonos kötelezettségeket vállalunk, így azonosak a jogaink is 4.Termeléskorlátozás: olyan bázisév és értékek elfogadása, amely mozgásteret nyújt Magyarországnak (transzformációs visszaesés: 30%-kal alacsonyabb a 80’as évekhez képest)

58 EU hivatalos álláspontja Közvetlen támogatásokról csak később hajlandók tárgyalni Kvóták tekintetében az év adatait javasolják figyelembe venni Átmeneti mentességek egy része elfogadható, egy részét viszont újra kellene gondolni Nagy számú kiegészítő információra van szüksége

59 Derogációk = átmeneti mentességek 1.BOR Magyar bortermő területeket egyetlen zónába sorolták be (must szállíthatósága szempontjából fontos) Minőségi követelmények terén 10 év az átmenet Asztali borok minimális természetes alkoholtartalmára vonatkozóan fennmaradhat a hazai szabályozás Időkorlát nélkül megmarad a must cukrozásának lehetősége

60 december 31-ig 44 nagykapacitású VÁGÓHÍD mentességet kap az uniós előírások teljesítése alól (pl.: külön állatorvosi szoba, fal és csempe állapota, elkülönített öltözők kialakítása) december 31-ig TOJÓTYÚKOK KETRECEInek kialakítására vonatkozó szabályok alól mentesség azoknak a baromfitartó üzemeknek, akik július 1. előtt kezdtek működni Derogációk

61 Termőföldszerzés Legfontosabb derogációk egyike, nem csak a mezőgazdaságban Hét évig külföldi természetes személyek, valamint belföldi és külföldi jogi személyek nem vásárolhatnak Magyarországon termőföldet További három évig meghosszabbítható, ha a magyar földárak és más EU-tagállamok földárai közötti áreltérések indokolják –Kivétel: Magyarországon jogszerűen letelepedett EU állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként legalább három éve életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet végeznek Tényleges földpiaci liberalizáció május 1. Földbérlet szabad!!!

62 A KAP működése Magyarországon Koppenhágai megállapodás, december május 1.-től évre egyszerűsített rendszer (SAPS) Top up= nemzeti kiegészítés ( maximum +30%) 5 év után, ha nem tudunk felkészülni a SPS-re, akkor a támogatásokat befagyasztják a 2008-as szinten (50%) mindaddig, míg végül be nem vezetjük az új rendszert – nem valósul meg

63 SPS rendszer bevezetése 2009-ben tervezték – kudarc Alapvető vitapont: támogatási jogosultság kérdése –Forgalomképes –Földhasználó kapja –Csak földdel együtt érvényesíthető

64 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "KAP – KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA. KAP kialakulásának háttere A II. világháború után Európa nyugati része élelmiszerellátási gondokkal küzd. Európa többek között."

Hasonló előadás


Google Hirdetések