Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mátravidék és a Heves-Borsodi “dombság”. Mátravidék I.Központi-Mátra: 1.Magas-Mátra 2.Nyugati-Mátra 3.Déli-Mátra II.Mátraalja: 4.Keleti-Mátraalja 5.Nyugati-Mátraalja.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mátravidék és a Heves-Borsodi “dombság”. Mátravidék I.Központi-Mátra: 1.Magas-Mátra 2.Nyugati-Mátra 3.Déli-Mátra II.Mátraalja: 4.Keleti-Mátraalja 5.Nyugati-Mátraalja."— Előadás másolata:

1 Mátravidék és a Heves-Borsodi “dombság”

2 Mátravidék I.Központi-Mátra: 1.Magas-Mátra 2.Nyugati-Mátra 3.Déli-Mátra II.Mátraalja: 4.Keleti-Mátraalja 5.Nyugati-Mátraalja 6.Mátralába 7.Parád-Recski- Medence

3 Földrajzi helyzete: –Tarna és a Zagyva völgyétől körbefogva terül el –Egyenlítőtől 47 fok 45 perc és 48 fok földrajzi szélesség között helyezkedik el. –tagja Kárpátok eurázsiai típusú fiatalkorú lánchegységének. –perem helyzetet tölt be. –tengerektől való távolsága: »550 – Adria »750 – Fekete »700 – Balti »1000 – Északi tengertől

4 Osztályozás I.Kőzponti-Mátra: 1.Magas-Mátra 2.Nyugati-Mátra 3.Déli-Mátra II.Mátraalja: 4.Keleti-Mátraalja 5.Nyugati-Mátraalja 6.Mátralába 7.Parád-Recski- Medence

5 1.Magas-Mátra -Mátrabérc fennsíkjából, a Galyatető és a Kékes vulkáni kúp csoportjaiból áll -települései: Métraháza, Mátrakeresztes, Mátraszentimre, Mátraszentiván, Mátraszentlászló, Parádóhuta. -Zagyva és a Tarna mellékpatakjainak forrásvidéke: Gyöngyös, Bene-, Tarnócza-, Parádi-, Kövicses-patak. -Területe 240 km² -208 és 1014 m közti tszf magasság -90%-ban 500m felett -Gerincek NY  K irányuak

6 2.Nyugati-Mátra -Területe 170 km² -158 és 805 m közti tszf magasság Itt talalható Délen Nagy- Hársas lepusztult vulkáni kúpja, és Északabra Muzsla csúcsával tetőzik települései: Gyöngyöspata, Rózsaszentmárton, Szűcsi. Rédei-Nagy-patak és az Ágói-patak forrásvidéke.

7 3.Déli-Mátra -Területe 130 km² -140 és 600 m közti tszf magasság - a Magas-Mátrábol D-nek futó patakok párhuzamos völgyekei tagolják - legmeghatározóbb tájosztó vonal az ún. Nagy-völgy  Mátra "főbejárata“ Mátrafüredtől egészen a Magas- Mátrába Mátraházáig terjed - települések: Gyöngyösoroszi, Gyöngyöstarján, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Kisnána, Markaz, Mátrafüred, Pálosvörösmart.

8 4.Keleti-Mátraalja -Területe 200 km² -109 és 300 m közti tszf magasság -települései: Abasár, Detk, Domoszló, Gyöngyöshalmaj, Halmajugra, Karácsond, Ludas, Vécs, Visonta. -Itt található a Mátrai erőmű -Lignit külszíni fejtése.

9 5.Nyugati-Mátraalja -Területe 140 km² -119 és 360 m közti tszf magasság - települései:Atkár, Ecséd, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Nagyréde.

10 6.Mátralába -Területe 160 km² -182 és 500 m közti tszf magasság - kis vulkáni kúpokkal borított dombvidék - települései: Dorogháza, Ivád, Kisfüzes, Maconka, Mátraballa, Mátramindszent, Nagybátony, Parádsasvár, Szuha.

11 7.Parád-Recski-Medence -Területe 60 km² -160 és 362 m közti tszf magasság -települései: Bodony, Mátraderecske, parád, Parádfürdő, Recsk. -nevében már megjelenő medence jelege van.

12 Földtörténeti múlt kialakulása több vulkáni fázis következménye  ennek eredményeként alakult ki hazánk egyik legszebb sztratovulkáni (rétegvulkáni) képződménye első fázis vulkáni tevékenységei a harmadidőszak elejéhez (eocén) kötöttek, és a hegység északi peremén vannak a maradványai Recsk –pl. Recsk ásványkincsei a réz, ólom, ezüst és az arany fő tömege a második fázisban, a miocénben jött létre: a tűzhányó mérete 25 km széles és m magas lehetett a harmadik fázisban lezajló utóvulkáni működés nyomait pedig a hegység nyugati- és az északnyugati peremén lehet észlelni, ebben a fázisban kezdődött el az ércesedés. Az utóvulkáni tevékenység következtében egy egységes lávatakaró betemette a hegység keleti felében már korábban kialakult vulkáni képződményeket, és meghatározta a jelenlegi formát, melyek a központi Mátrában a Kékes területén figyelhetők meg.

13 Földtörténeti múlt 2 A fő vulkáni kúp mellett a harmadik fázisban olyan romvulkánok alakultak ki, melyek maradványai ma meghatározóak a hegység domborzatában (Világos, Tóthegyes, Ágasvár, Muzsla, Sár-hegy). A Mátra déli része egyre mélyebbre süllyedt, melyet elboríttot a tenger. Ennek eredményeként képződött az a kb m-es pannon üledék, mely a hegység déli lábánál figyelhető meg Az északi része ezzel egyidőben fokozatosan kiemelkedett, felszíne pusztult. A Mátra kialakulása óta szinte állandóan pusztul, de nagyon különböző mértékben, a felszínét uraló m magasságát néhol megtöri egy-egy m-es pont. A felszínfejlődés szempontjából jelentős a jelenlegi formák kialakulásánál a völgyképződés, mely a gazdagon tagolt domborzatot eredményezet. Végezetül a jégkorszak felszínformáló tevékenységének köszönheti a hegység jelenlegi formáját.

14 Ásvanyokról Az ásványok mellett jelen vannak az ipari szempontból jelentős ércek, melyeket a kőzetek nem fogadtak magukba, így a Mátrában lévő hatalmas folyékony magma kihűlésekor keletkeztek. Ipari jelentőségük sem volt elhanyagolható, mivel bányászatuk csak az elmúlt egy-két évben szűnt meg. A Gyöngyösoroszi környékén lévő érctelérek bányászata és a recski érckitermelés nemzetközi viszonylatban is jelentős nagyságrendű volt. A hegységre jellemző ásványtársulások a különböző földtani korokból kerültek elő: Triász, eocén, miocén, oligocén, pliocén. Jelentős mennyiségben került elő réz, pirit, kalcit, hematit, Recsk és Sirok térségéből a triászból, réz, pirit, barit, halotrichit, gipsz, kalcit, arany, ezüst. Bodonyból, Recskről a Lahóca- hegyről az eocénből. Antimonit, wurtzit, pirit, szfalerit, ametiszt, gipsz, kvarc, barit Gyöngyösorosziból a miocénből. A miocénből került elő Mátraszentimréről pirit, Parádsasvárról kalkopirit, kalcit, Mátrakeresztesről kalcedon, Kisnána környékéről aragonit. Mátrafüredről opál, Gyönyössolymosról cinnabarit, antimonit, hematit, barit. Gyöngyöstarján környékén elkvarcosodott likacsos andezit, Farkasmályból piroxénandezit. Kőbányászat folyt Tarnaszentmária, Sirok, Gyöngyössolymos, Lőrinci vidékén. Összegezve a Mátra jelentősebb ércei minőségileg jó arányt mutatnak, mennyiségüket tekintve már szerényebbek

15 Barlangok A Mátrát felépítő piroxénandezit nem kedvezett a barlangok kialakulásának. Ennek ellenére a tektonikus mozgások következtében kialakultak kisebb üregek. –melyek közül a legnagyobb az Ágasvár melletti: Csörgő-lyuk: A barlang létrejöttét vetődéseknek köszönheti. A lejárata 8 m mélységű nyílás, mely egy kisebb terembe vezet. Innen ágazik el egy 25, 30 és egy 40 m-es ág, a legmélyebb végén egy terem található. –csak kicsi sziklaodúk: Remete-lak és a Remete-lik Csörgő-lyuk

16 Csóka-kő Lyukas-kő Szamár-kő

17 Vízkészlete -Hegység fő tömegét andezit képezi ami rossz vízáteresztő, ez elősegíti a csapadék forrásként való felszínre bukkanását -déli oldal csapadékban szegényebb -utóvulkanikus hatások következményei az ásványvizes források és a gyógyvizes fürdők -A Mátra egyetlen, vízesése Ilona-völgyben lévő víz 8 m magas. (szárazság idején nincs) -Állóvizek: -természetes állóvizek a mai napra már szinte teljesen elmocsarasodtak: -Pisztrángos-tó, Kőris-mocsár, Fekete-tó, Sás-tó, Szent Anna-tó. -mesterségesen kialakított, vízgyűjtő területekre épült víztározók: -Csór-réti, Köszörű-völgyi és Hasznos víztározók (ezek látják el egyben a környék lakosságát ivóvízzel)

18

19 Heves-Borsodi “dombság”

20 Területe: ~600 km² a Mátra és a Bükk vonulatától északra elhelyezkedő, hazánk többi dombvidékétől számos tekintetben markánsan különböző, többszörös medencedombság. nem ismerik el hegységnek, noha az Ökörhegy (542 m), Vajdavár (530 m) és néhány más csúcsa magasabb a Bulla (1962) szerint a hegységes szükséges 500 m-nél. E tájnév nem mindenki számára így ismert. (Vajdavár-homokkővidék, Óbükk, Kisbükk) A terület egésze a környező, m átlagmagasságú hegységekhez képest mindössze átlagosan m magas, másrészt több, kisebb méretű és alacsonyabb medence tagolja.

21

22 Északon a Sajóvölgye, szlovák oldalon a Rima- medencében kanyargó Macskás-patak medre, illetve a Tarna- és a Gortva-patakok alacsony vízválasztója határolja Nyugaton a Bárna-patak völgye választja el a Medvestôl, bár ezen a részen a két tájegység kőzetei szinte egybeolvadva keverednek egymással. Délen a Mátra északi előterében a Mátranovák és Pétervására között vonuló Mátrahát vízválasztója, Keleten a Bükk-hegység alacsony előterén keresztül futó úgynevezett Darnó-vonal lépcsője határolja. Határai

23 Kistájakra a következő képen oszthatjuk: Felső-Tarnai dombság másképpen Ceredi- medence(északnyugaton), –120 km² Pétervásárai-dombság másképpen Pétervásárai-medence(délnyugaton) –380 km² Tarna-völgy (délen) –60km² Ózd-Egercsehi-medence(északkeleten) –60 km²

24 25-30 millió évvel ezelőtt itt hullámzott tengerek üledékei, különbözô homokkő típusok építik fel, melyek meglehetősen kemény felső-oligocén és alsó-miocén korú homokkővek. erősen tagolt felszín alakult ki millió évvel ezelôtt - a Mátra és a Bükk környéki kitörési centrumok nem estek messze ettôl a területtől így a kirobbanó vulkáni törmelék és hamu vastagon beborította a homokkővidék déli peremeit a pliocén kor végén, 2-2,5 millió évvel ez előtt az állandó emelkedésben lévô területeken megjelentek a mai vízfolyások ősei (Ős-Sajó, Ős-Tarna, Ős-Rima) és lassan kialakult az ezekhez kapcsolódó erősen tagolt völgyszerkezet is. a pleisztocén közel 1,5 millió évet felölelő jégkorszakát négy jégközi (interglaciális) korszak tette változatossá. Bár a homokkővidéknek soha nem volt állandó jégtakarója, a gyakran lefagyó, majd felmelegedő talaj kedvező feltételeket teremtett a suvadások, lejtőcsuszamlások kialakulásához. Földtörténeti múlt

25 Köszönöm a figyelmet Felhasznált irodalom: –Kubovics Imre – Pántó György: Vulkanológiai Vizsgálatok a Mátrában és a Börzsönyben –Láng Sándor: A Métra és a Börzsöny természetföldrajza 1955 –Magyarország Kistájának Katasztere 1990 I-es és II. kötet. –http://geography.hu/mfk2001/cikkek/Utasi.pdfhttp://geography.hu/mfk2001/cikkek/Utasi.pdf –http://www.karpategyesulet.hu/doksik/Ismertetok/Hev es-Borsodi-dombsag.htmlhttp://www.karpategyesulet.hu/doksik/Ismertetok/Hev es-Borsodi-dombsag.html –Térkép-center kft. - Magyarország Autótérkép –egyéb…,


Letölteni ppt "Mátravidék és a Heves-Borsodi “dombság”. Mátravidék I.Központi-Mátra: 1.Magas-Mátra 2.Nyugati-Mátra 3.Déli-Mátra II.Mátraalja: 4.Keleti-Mátraalja 5.Nyugati-Mátraalja."

Hasonló előadás


Google Hirdetések