Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYE, SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN TERMELÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓK 2008.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYE, SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN TERMELÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓK 2008."— Előadás másolata:

1 A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYE, SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN TERMELÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓK 2008

2 A SZARVASMARHA ÁGAZAT TIPIKUSAN MULTIFUNKCIONÁLIS Főbb funkciók:  a lakosság tej-tejtermék ellátása  külkereskedelmi mérleg javítása (-export)  a likviditást javítja („tejpénz”)  a fenntartható gazdálkodás nélkülözhetetlen eleme (trágya, szalma)  táj- és környezetvédelem  foglalkoztatottságot növeli (20-50 tehén/fő) Össztársadalmi funkciók – társadalmi támogatottság?? Szubvenció

3 1. Makrogazdasági mutatók alapján

4 Az állattenyésztés termelési szerkezete folyó áron Megnevezés 1988199420002007 Bruttó termelési érték megoszlása, % Mezőgazdaság összesen, milliárd Ft százalék százalék308,7100,0535,0100,01.158,5100,01.365,0100,0 Ebből: állattenyésztés 50,444,643,139,0 Az állattenyésztés termelési szerkezete Szarvasmarha25,326,229,726,0 Sertés39,933,632,932,0 Juh4,22,01,82,0 Baromfi26,633,130,935,0 Egyéb4,05,04,75,0

5 2. Szerepe a belső fogyasztásban és az exportban  létszám  tejfogyasztás-tejexport  marhahús-fogyasztás – export

6 A szarvasmarha-létszám alakulása 1970-2006 között (KSH és AKII adatai nyomán) Megnevezés19701980199020002006 Szarvasmarha-létszám (1.000) 1.9111.9181.571805708 Tehénlétszám (1.000) 763765646380335 Ebből: kettőshasznosítású (%) tejhasznú (%) húshasznú (%) 99,70,20,161,727,710,630,065,05,019,575,05,5156025

7

8 TEHENEK ÁTLAGOS TEJTERMELÉSÉNEK VÁLTOZÁSA ÉVJÁRAT 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2006 ÉVES TEJTERMELÉS KG/TEHÉN 1424 2190 2470 3596 4935 5335 6260

9 TEJ- ÉS TEJTERMÉK-FOGYASZTÁS Év Összes tejfogyasztás tejegyenértékben, vaj nélkül kg/fő/évebből:sajtkg/fő/évVaj,vajkrémkg/fő/év 19701093,32,2 19751255,81,5 19801667,32,0 19851849,22,5 19901707,01,7 19951336,91,5 19971587,21,2 20001707,90,9 20061769.71,0

10 Tej és tejtermékfogyasztás csökkenő sorrendben Ország Összes fogyasztás Kg/fő/év Ebből: folyadéktej Sajt Izland42118018,8 Finnország38518117,0 Franciaország3799323,6 Dánia33212816,4 Görögország3296823,8 Németország3299120,5 Olaszország3208719,0 Hollandia31110016,6 Ausztria2949314,5 Írország2571448,4 Spanyolország2171118,4 Magyarország (2003) 170659,2 Csehország (2003) 22397 Lengyelország (2003) 280132 Szlovákia (2003) 16770

11 Tejtermelés és felhasználás Év TermelésFelvásárlásImportExport Fogyasztás, liter/fő millió liter 197018961911182 108 19802478232765236204 19902771223625487203 19951936176683238160 199820611789158419163 199920511754138431160 200020941849178413171 200120951737132481161 200221001832165428160 200319501723208435169 200717501250330340170

12 Biológiai teljesitmények változása 1976-2006 között Fajta 19762006 Tej kg Zsír % Tej kg Zsír % Fehérje % Magyartarka3.0153,8751603,993,43 Holstein-fríz5.1573,3681003,743,20

13 Az első ellési kor, a két ellés közti idő, a tejelő nap és az átlaglaktációs állapot átlagainak alakulása az "A" módszerrel tejtermelés-ellenőrzött tehénállományban az "A" módszerrel tejtermelés-ellenőrzött tehénállományban(1993-2004) (ÁT Kft; OMMI-OSZA év-végi zárások alapján) (ÁT Kft; OMMI-OSZA év-végi zárások alapján) Az első ellési kor, a két ellés közti idő, a tejelő nap és az átlaglaktációs állapot átlagainak alakulása az "A" módszerrel tejtermelés-ellenőrzött tehénállományban az "A" módszerrel tejtermelés-ellenőrzött tehénállományban(1993-2004) (ÁT Kft; OMMI-OSZA év-végi zárások alapján) (ÁT Kft; OMMI-OSZA év-végi zárások alapján) ÉvekElső ell. kor. (nap) Két ellés közti idő (nap) Tejelő nap Átlag laktáció 19938894152952,6 19958954152972,6 20008864242972,5 20018644262972,5 20028534262972,5 20038444302972,4 20068334342982,3 FORRÁS: OMMI - ÁT kft ( összeállította: Mészáros Gyula CSc.)

14 A TEJELŐ ÁGAZAT STRATÉGIÁJA ALAPVETŐ CÉL: A HAZAI FOGYASZTÁS IGÉNYEINEK KIELÉGITÉSE AZ EXPORT SZEREPE KORÁBBAN A PIACI FESZÜLTSÉGEK LEVEZETÉSE,DE UJABBAN A KEDVEZŐ EXPORTÁRAK FOLYTÁN ÜZLETI SZEMPONTBÓL ELŐNYÖS A BELSŐ FOGYASZTÁST JÓ LENNE NÖVELNI, AZ EHEZ SZÜKSÉGES TERMELÉSI POTENCIÁL ADOTT

15 Szarvasmarha létszám és a vágómarha- termelés változása 1970-2006 között Megnevezés197019801990200020012006 Szarvasmarha- létszám (ezer) 1.9111.9181.571805778708 Tehénlétszám (ezer) 763765630380367334 Vágómarha-termelés élősúly (ezer t) 3243292501179885 Vágómarha-export élősúly (ezer t) 11010086454356

16 A hazai húsfogyasztás alakulása (kg/fő/év) (KSH és AKII adatai nyomán) ÉvSertés-húsBaromfi-húsMarha-húsEgyéb (juh, hal) Összeshúsfogyasztás 197029,814,210,15,859,9 198040,218,09,66,073,8 199137,720,97,45,271,3 199429,623,18,15,065,8 199928,824,64,27,164,7 200028,534,44,45,572,8 200627,032,54,55,169,1

17 A MARHAHUSTERMELÉS STRATÉGIÁJA A BELSŐ FOGYASZTÁS CSEKÉLY A MINŐSÉGI MARHAHUS IRÁNTI KERESLET NÖVEKSZIK AZ ÁGAZAT EXPORTORIENTÁLT A TERMELÉS NÖVELÉSÉNEK BIOLÓGIAI KORLÁTAI VANNAK

18 3. Természeti és közgazdasági adottságaink a szarvasmarha-tenyésztés szempontjából  klimatikus-földrajzi adottságok  takarmánytermesztési adottságok  tulajdonviszonyok  üzemi struktúra (kisüzem-nagyüzem)  műszaki állapot

19 FONTOSABB TAKARMÁNYNÖVÉNYEK HOZAMAI HAZÁNKBAN, (t / ha) KSH adat ÉvBúzaKukoricaLucernaVöröshereGyepSilókukorica 1850-1900 1,11,74,22,82,8 1950-1960 1,12,13,53,52,517,5 1975 3,25,05,54,21,421,7 1980 4,75,35,93,91,620,0 1985 4,86,35,54,4---22,4 1990 5,04,04,73,11,116,6 1997 4,26,44,92,91,324,7 1999 3,66,35,53,11,227,4 2000 3,74,14,22,51,116,0 2002 3,55,04,52,61,116,7 2006 5,07,05,33,51,730,6 o =

20 A gyepek területi tagoltsága Nagyság szerinti csoportosítás % 0,5-3 ha között 39,3 3,0-58 ha között 18,0 58-173 ha között 21,8 173 ha felett 20,9 Összesen:100,0

21 Különböző minőségű gyepterületek hasznosítási lehetőségei Gyep típusának jellemzése Szénahozam t/ha Állattenyésztési ágazat Intenzív gyep9-15 tejelő tehenészet, tejelő juhászat Félintenzív gyep3-8 tenyészüsző-nevelés, húsmarhatartás, húslótartás Extenzív gyep1-2 húsmarhatartás, húslótartás, Extenzív juhtartás, tenyésztett vadfajok (gímszarvas, dámvad)

22 A TEHENÉSZETI TELEPEK ÉS A TEHÉNLÉTSZÁM MEGOSZLÁSA TULAJDONFORMÁK SZERINT ( 2005. JANUÁR )

23 Nagyüzem-kisüzem a szarvasmarha-tenyésztésben NagyüzemKisüzem ElőnyökHátrányok - eszközhatékonyság jó - beszerzés-értékesítés nagy tömegben tömegben - szelekció, teny. eljárások hatékonysága jobb hatékonysága jobb - kisebb fajlagos költségek - kisebb fajlagos költségek - nem eléggé rugalmas - nagyobb környezeti terhelés terhelés - egyedi bánásmód hiányzik hiányzik - természetszerűtlen - egyei bánásmód lehetősége (gondosság) - természetszerűbb - olcsóbb takarmányozás lehetősége (gyep, melléktermék melléktermék - rugalmasabb - a környezet számára kevésbé megterhelő - eszközhatékonyság rossz - beszerzés-értékesítés piaci pozíciói rosszabbak rosszabbak - szelekció, tenyésztésszervezés bonyolultabb Hasznosításiirány - tejelő tehén - tenyészüsző - hízómarha - húsmarha, hizlalás - borjúnevelés - kettőshasznosítású tehenészet

24 Teljesítményvizsgálat alatt álló tehenészetek tartási- és fejéstechnológiája Technológia TelepekTehenek számaarányaszámaaránya Kötetlen tartás fejőházi fejés 560 72 % 205.238 86 % Kötött tartás 217 28 % 29.719 14 % Összesen:777 100 % 234.957

25 A magyar szarvasmarha-tenyésztés számokban Megnevezés19701980199020002006 Szarvasmarha-létszám1.9111.9181.571805708 Tehénlétszám763765630380330 Ebből: tejhasznú, % kettős hasznú, % húshasznú, % 0,299,70,130601060301075196601525 Laktációs átlagtermelés (kg/tehén) 3.4584.1385.5346.7737280 Fajlagos termelés (kg/tehén) 2.1873.5964.9205.6946200 Tejfogyasztás (liter/fő, vaj nélkül) 109166170147175 Tej export (ezer liter) 104121114440380 Vágómarha-termelés (ezer t) 3243292509985 Marhahús-fogyasztás (kg/fő/év) 9,17,35,24,44,5 Vágómarha-export (ezer t) 110100866056

26 Következtetések A versenyképességet növelő tényezők: - kukorica-övezetben vagyunk - üzemi struktúra kedvező, dominálnak a nagyüzemek - műszaki állapot közepes - munkabérek relatíve alacsonyak A versenyképességet rontó tényezők: - takarmányköltség indokolatlanul nagy - fehérje-importra szorulunk - egészségi állapot (tőgy, szaporodásbiológia, élettan) kritikus kritikus - integrálatlan termékpálya

27 A tejár alakulása 1997-2007 között Tejminőség19972000200120022003200420052007 Extra45,7665,5273,6578,1778,1963,564,085 I. osztályú 42,1859.2865,4468,5268,350-500-50 II. osztályú 34,2347,8252,5354,7155,82 III. osztályú 30,5343,8149,7951,6751,39 Kvóta- támogatás 2,04,68,1 Összesen44,1363,3071,4475,9676,6165,568,693-95 Forrás: Tej Terméktanács 1997-2003, 2004-2006 AKII * 2003. őszén és 2004. I. negyedévében az ár 62-68 Ft-ra csökkent

28 A tejtermelő ágazat összefoglaló jellemzése  A hatékony, versenyképes tejtermeléshez szükséges biológiai alapok rendelkezésre állnak  A műszaki háttér adott, koncepciójában korszerű, a hazai adottságokhoz igazodik: – dominál a nyitott, kötetlen nagycsoportos tartás – a telepek egy része elhasználódott, rekonstrukcióra szorul, kiegészítő létesítmények (trágyatárolók, fedett takarmánytárolók) hiányoznak  A takarmányozás silókukoricára, lucernára alapozott  Környezet-állatvédelmi előírások teljesítése megoldható A tejpiacon a kereslet növekszik, az ár, ill. a jövedelmezőség javul  Strukturális átrendeződés megy végbe – kistermelés visszaszorul – létszám csökken ill. stabilizálódik – kvótakihasználás nem javul

29 A húsmarha ágazat helyzete A JÖVEDELMEZŐSÉG JAVUL LÉTSZÁM NÖVEKSZIK EXPORTÁRAK MAGASAK BELFÖLDI HIZÓÁRAK LASSAN NŐNEK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ÁLLATVÉDELMI ELŐIRÁSOK SZIGORODNAK


Letölteni ppt "A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS HELYE, SZEREPE A MAGYAR GAZDASÁGBAN TERMELÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓK 2008."

Hasonló előadás


Google Hirdetések