Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Műanyagok feldolgozása Dr. Czinege Imre előadáásai alapján összeállította Csizmazia Ferencné dr. Alapanyagok előállítása Feldolgozó eljárások Műanyagok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Műanyagok feldolgozása Dr. Czinege Imre előadáásai alapján összeállította Csizmazia Ferencné dr. Alapanyagok előállítása Feldolgozó eljárások Műanyagok."— Előadás másolata:

1 1 Műanyagok feldolgozása Dr. Czinege Imre előadáásai alapján összeállította Csizmazia Ferencné dr. Alapanyagok előállítása Feldolgozó eljárások Műanyagok összekötése

2 2 Természetes alapú műanyagok előállítása: cellulóz Alapanyagok: farost, gyapot, gabonaszalma, kukoricaszár Közbülső termék: regenerált (módosított, tördelt molekula- láncú) cellulóz Végtermék: –Viszkóz alapanyagból: fonal, fólia, szivacs –Nitrocellulózból: celluloid (a legelső film anyag – túl gyúlékony) –Acetilcellulózból: ma használatos film

3 3 Természetes alapú műanyagok előállítása: kaucsuk Alapanyag: kaucsukfa kérgéből kifolyó latex Közbülső termék: kaucsuk Végtermék: természetes gumi –Adalékolás korommal, krétaporral –Vulkanizálás kénnel (láncmolekulák összekötése kén hidakkal) –2…3% kéntartalom rugalmas gumit eredményez, 32% keménygumit (ebonit)

4 4 Természetes alapú műanyagok előállítása: fehérje származékok Alapanyag: tehéntej Közbülső termék: kazein Végtermék: –Kazein-formaldehid anyag –Rudak, lemezek korlátozott méretválasztékban

5 5 Mesterséges alapú műanyagok feldolgozási lépései Alapanyagok: szén, kőolaj, földgáz, víz, levegő, adalék anyagok Közbenső termékek: polimerizálható, kettős vagy többszörös kötéseket tartalmazó monomerek Végtermék: polimerizáció, polikondenzáció, poliaddíció és vulkanizálás útján létrejött anyagok Formázás: különféle eljárásokkal

6 6 Példa: PVC gyártás Etilén gyártás kőolaj származékokból vagy földgázból Az etilén klórozásával vinilklorid előállítása A vinilklorid polimerizálásával polivinilklorid gyártása H H H C=C  C=C  - C - C - H H H Cl H Cl n

7 7 Polimerek feldolgozása: hőmérséklet és tulajdonságok (1)

8 8 Polimerek feldolgozása hőmérséklet és tulajdonságok (2) Lineáris szerkezetű, hőre lágyuló polimerek tulajdonságainak változása a hőmérséklet függvényében Ha T < T g (=T ü ) használható Ha T ü < T < T olv alakítható

9 9 Polimerek feldolgozása hőmérséklet és tulajdonságok (3) Bakelizálódott, hőre keményedő polimerek tulajdonságainak változása a hőmérséklet függvényében

10 10 Polimerek feldolgozása Félkész gyártmányok előállítása Extrudálás (csigapréselés): végtelen hosszú szálas anyagok (rúd, cső, profilok) gyártása Fóliafúvás: az extrudált csövek átalakítása vékony falú fóliacsővé Kalanderezés: vékony lemezek, szalagok, fóliák gyártása

11 11 Extrudálás Cső Rúd Profil

12 12 Fóliafúvás Belépő szakasz (nagyítva) Vastag falú extrudált csőből fólia cső készítése

13 13 Kalanderezés Az extruderből kilépő vastag, képlékeny masszát elősajtoló hengerek között vékonyítják, majd különféle elrendezésű, fűtütt hengerek közé vezetik, ahol a fólia a végleges vastagságát eléri

14 14 Félkész termékek tovább alakítása Példa: fóliából üreges alkatrész készítése vákumformázással Levegő elszívás

15 15 Műanyag alkatrészek gyártása zárt üregben Extruder-préslégformázás: extrudált csőből palack, alakos forma Fröccsöntés: a melegített granulátumból extruder csigával összesajtolt masszát formába fröccsentik (besajtolják) Prés-sajtolás: előre kimért masszát formába sajtolnak

16 16 Műanyag alkatrészek gyártása: extruder-préslégformázás

17 17 Műanyag alkatrészek gyártása: fröccsöntés (1)

18 18 Műanyag alkatrészek gyártása: fröccsöntés (2)

19 19 Műanyag alkatrészek gyártása: prés-sajtolás

20 20 Műanyag habok előállítása: habképződés Alapanyag + habosító adalék = hab Alkalmazás: hőszigetelés, csomagolás

21 21 Műanyag habok előállítása: expandált polisztirol hab Habosító adalékot tartalmazó polisztirol granulátumot expandáltatnak, majd a szemcséket összetapasztják

22 22 Műanyag habok előállítása: egyéb habok Extrudált polisztirol hab: polisztirol granulátumot extruderbe visznek, a képlékeny zónában adják hozzá a habosító adalékot, és a nyíláson kiengedve hozzák végső méretre Polietilén lágy hab (polifoam): polietilén + habosító adalékból lágy, alakítható hab nyerhető Poliuretán habok: poliizoacetát és poliol kis vízzel összekever- ve, CO 2 fejlődés mellett habosodik

23 23 Példák műanyagból készült eszközökre: háztartási eszközök

24 24 Példák műanyagból készült eszközökre: lágy poliamid

25 25 Példák műanyagból készült eszközökre: autógumik

26 26 Példák műanyagból készült eszközökre: különféle klaviaturák

27 27 Példák műanyagból készült eszközökre: csónak héj (kompozit)

28 28 Példák műanyagból készült eszközökre: benzintank (kompozit)

29 29 Példák műanyagból készült eszközökre: hőre keményedő műanyag karosszéria

30 30 Példák műanyagból készült eszközökre: autógumi gyártó sajtó

31 31 Műanyagok hegesztése Hőre lágyuló műanyagok köthetők össze hegesztéssel Általában hő- és erőhatás együttes alkalmazása szükséges Hőforrásként forró levegőt használnak, vagy elektromos fűtést Ritkán alkalmaznak ömlesztő hegesztést jól irányítható lézer- vagy elektronsugárral

32 32 Műanyagok hegesztése: forrógázos hegesztés

33 33 Műanyagok hegesztése: fóliahegesztés

34 34 Műanyagok hegesztése: csövek hevítő hüvelyes hegesztése

35 35 Kompozit (társított) anyagok feldolgozása A kompozit anyagok csoportosítása A szemcsés, szálas és réteges kompozitok gyártása

36 36 A kompozitok típusai Példák: Szemcsés: pl. beton (cement + kavics) Szálas: pl. üvegszálas poliészter (üvegszál + műgyanta) Réteges: pl. Arall (alumínium és aramid lemezek)

37 37 Szemcsés kompozitok: ezüst-volfram érintkező a)Sajtolás b)Sajtolt volfram por előgyártmány c)Zsugorított volfram alapanyag d)A pórusok kitöltése olvadt ezüsttel

38 38 Szemcsés kompozitok: a tiszta Pt és a 12,5% ThO-t tartalmazó Pt kúszása Következtetés: a diszperz ThO (tórium-oxid) szemcsék növelik a kúszásállóságot

39 39 Szálerősítésű kompozitok

40 40 Szálerősítésű kompozitok alapanyagai: szálak Üvegszál: olvadt üvegből fokozatosan húznak 6…12 μm átmérőjű szálakat, melyeket köteg, paplan vagy szövet formában hoznak forgalomba Grafit (karbon) szál: különféle karbonláncú vegyületeket tartalmazó alapanyagok pirolízisével, nyújtásával hoznak létre a szálirányban összefüggő grafit kristályokat

41 41 Szálerősítésű kompozitok alapanyagai: hordozó (mátrix) A hordozóanyagok különféle, rendszerint két komponensű, hőre keményedő műgyanták A műgyanta egyik komponense a folyékony polimer, amelyhez a térhálósító adalékokat hozzákeverve, majd a szálakat, töltőanyagokat bedolgozva kikeményítik

42 42 Szálerősítésű kompozitok jellegzetes példái Leggyakrabban üveg- vagy karbon szál és műgyanta alapanyagból készülnek Üvegszál erősítésű polimerek: GFRP: Glass Fiber Reinforced Polymer Karbonszál erősítésű polimerek: CFRP: Carbon Fiber Reinforced Polymer Legősibb szálerősítésű kompozit a vályog tégla volt (Mezopotámia, éve)

43 43 Szálerősítésű kompozitok: a szálak körüli feszültség mező A szál és a hordozóanyag kötése egymáshoz (elérhető nyírófeszültség) A terhelés átadása a szál és a hordozó- anyag között (adhéziós kötéssel)

44 44 Szálerősítésű kompozitok: az R m és E változása a szálak mennyiségének függvényében

45 45 Szálerősítésű kompozitok: az R m és E változása az orientáció függvényében

46 46 Szálak gyártása (példa) A szálakat alkotó anyagot valamilyen hordozó szálra viszik fel, pl. a bórt volframszálra, a szenet poliakrilnitril szálra Felvitel után izzítással állítják be a végleges tulajdonságokat

47 47 Szálerősítésű kompozitok: szalagok előállítása Szálak bevonása fémfóliával, majd a kettő egyesítése izzítással

48 48 Szálerősítésű kompozitok: táblák gyártása

49 49 Szálerősítésű kompozitok: rétegelt idomok gyártása

50 50 Szálerősítésű kompozitok: rétegelt idomok gyártása kézzel

51 51 Szálerősítésű kompozitok: csövek gyártása

52 52 Szálerősítésű kompozitok: csövek gyártása - elrendezés

53 53 Szálerősítésű kompozitok: profilok előállítása öntéssel A szálakat körülvevő tér kitöltése hordozóanyaggal különféle módokon: a) kapilláris hatás b) nyomásos öntés c) vákumozás d) folyamatos öntés

54 54 Réteges kompozitok Különféle fémek egyesítése réteges kompozittá a) hengerléssel c) sajtolással b) robbantássald) forrasztással

55 55 Réteges kompozitok: síléc

56 56 Réteges kompozitok: arall

57 57 Fa alapú kompozitok: áttekintés 1. rétegelt lemez 2. farost lemez 3. pozdorjalap 4. Faforgácslap 5. OSB lap 6. parafa

58 58 Fa alapú kompozitok (1) Rétegelt lemez (furnér lemez) –Vékony falemezeket kötőanyaggal egyesítenek –A szálirány 90 o -ban változó, emiatt az anizotrópia csökken, a szilárdság javul Farost lemez –Rostjaira bontott faanyag és formaldehid gyanta keveréke –Préshengerléssel formázzák végső méretre

59 59 Fa alapú kompozitok (2) Pozdorja lap –Kender és len szártöredék és hőre keményedő műgyanta alkotja –A masszát táblákká sajtolják Faforgács lap –Szárított faforgácsot karbamid gyantával kötnek össze –Magas hőmérsékleten táblákká préselik és a felületeket csiszolják

60 60 Fa alapú kompozitok (3) OSB lap –Irányított forgácsirányú falemez – rönkfából aprítanak rövid szalagokat, ezeket orientáltan helyezik el és gyantával összekötik –A lapokat nagy nyomáson, 215 C o hőmérsékleten sajtolják össze táblává Parafa –Parafa granulátumból sajtolnak különböző termékeket

61 61 Kompozit anyagból készült szerkezetek Miért alkalmazunk kompozit anyagokat? Mert kedvezőbb tulajdonságok érhetők el így, mint az egynemű anyagokkal. Hogyan definiáljuk az igényeket? A szerkezet funkciója és igénybevétele alapján. Mi az anyagválasztás vezérgondolata? „Material tailoring” – anyag szabászat Minden feladatra a legjobb megoldás!

62 62 Kompozit anyagból készült szerkezetek Példa: kerékpár váz Lehetséges váz anyagok: –Acél cső –Alumínium, titán cső –Kompozit anyag – speciális alak A kompozit váz alkalmazásakor az anyag, alak, méret és a gyártási mód összehangolása szükséges

63 63 Kompozit anyagból készült szerkezetek Példa: versenyautó váz A Forma-1 autók karosszériája karbon szál erősítésű kompozit anyagból készül A karosszéria merevségét a szendvics szerkezet fokozza (két sík réteg között méhsejt mintázatú összekötő cellák) Előny: kis tömeg, nagy szilárdság, az egyedi gyártás viszonylagos olcsósága

64 64 Kompozit anyagból készült szerkezetek Példa: széllovas (windsurf) Test: több rétegű kompozit héj, belső merevítések, az üregeket kitöltő hab Árbóc: üvegszállal erősített polimer (lehet fém-fém kompozit is) Vitorla: rövid szálakkal erősített, szövött vagy öntött kompozit anyag (kevlar) Uszony: üvegszállal erősített polimer Árbóc gyök: poliuretán rugó

65 65 Kompozit anyagból készült szerkezetek Példa: repülőgép ülés váz A hagyományos ülés váz anyaga alumínium Kísérleti szinten alkalmaznak kompozit vázat is A váz eltérő igénybevételű helyein az erősítő szálak mérete és sűrűsége más A kompozit vázú ülés könnyebb a fém ülésnél, ezért több terhet vihet a gép

66 66 Kerámiák feldolgozása Olvasztás (üveggyártás) Cement gyártás Nedves formázás (agyag árúk) Porkohászat (műszaki kerámiák)

67 67 Kerámia anyagok csoportosítása (1) Alkotók szerint: –Oxidkerámiák (pl. Al 2 O 3 ) –Vegyületkerámiák (pl. karbid, borid, nitrid) –Egyatomos kerámiák (pl. szén – gyémánt) Gyártás szerint –Olvasztás (üveggyártás) –Hidrát kötés (cement) –Nedves formázás (agyag árúk) –Porkohászat (műszaki kerámiák)

68 68 Kerámia anyagok csoportosítása (2) Szerkezet szerint: –Amorf (pl. üveg) –Kristályos (pl. bórnitrid) –Vegyes Eredet szerint: –Természetes anyagok (pl. kő) –Mesterséges kerámiák (pl. sziliciumkarbid)

69 69 Üveggyártás olvasztással Alapanyagok: –üvegképzők: kvarchomok (SiO 2 ) –folyósítók: nátrium oxid, kalcium oxid –stabilizátorok: alkáliföldfém karbonátok –hulladék üveg Olvasztás kemencében 780…800 C o -on Alakítás: síküveg, öblösüveg, egyéb alak

70 70 Síküveg gyártás Húzott üveg: tükör, ablak, ipari üvegtáblák 3…10 mm vastagságig Hengerelt síküveg: lehet nyers, mintás felületű, nem átlátszó, csak áttetsző

71 71 Üvegpalack gyártás

72 72 Alakos üvegtermékek gyártása: csőhúzás

73 73 Alakos üvegtermékek gyártása: centrifugál öntés

74 74 Alakos üvegtermékek gyártása: öntés és sajtolás

75 75 Különféle üvegtárgyak

76 76 Különféle üvegtárgyak

77 77 Hidrátkerámiák: cementgyártás Nyersanyag: mészkő és agyag Előkészítés: őrlés, keverés Kiégetés: 1300…1500 C o -on, forgó kemencében  ez a klinkerképződés Aprítás: őrlés porrá  ez a cement Felhasználás: a cement vízzel keverve megköt

78 78 Cementgyártás: égető kemence

79 79 A cement átalakulása betonná A cement és a homok (sóder) víz hatására stabil hidrátkristállyá alakul át A folyamat szobahőmérsékleten megy végbe, végleges kikeményedés 28 nap után

80 80 Beton szerkezetek: híd

81 81 Égetett kerámiák Nyersanyag: agyag  tégla, cserép, edények kaolin  porcelán Folyamatok: –agyag előkészítés, keverék képzés, –formázás, szárítás, –égetés, bevonás mázzal Dekoráció (dísztárgyak esetében)

82 82 Tégla és cserép gyártás Agyag előkészítés, homogenizálás Sajtolás megfelelő szelvény méretre, menet közben darabolás Szárítás meleg levegővel (a kémiailag nem kötött víz távozása) Égetés 920…1000 C o -on (kerámia kötés létrejötte)

83 83 Burkolólapok gyártása Alapanyag: agyag, dolomit- és mészkő liszt, tört lapok Feldolgozás: –Keverés és őrlés –Présgépen formára sajtolás nedves állapotban –Szárítás 2% nedvességtartalomra –Égetés 1035…1060 C o -on –Mázzal bevonás, égetés 930…950 C o -on

84 84 Agyagkerámiák alkalmazása

85 85 Agyagkerámiák alkalmazása

86 86 Agyagkerámiák alkalmazása

87 87 Porcelán termékek

88 88 Műszaki kerámiák gyártása Alapanyagok: –Műkorund (Al 2 O 3 ) –Szilícium-karbid (SiC), –Szilicium-nitrid (Si 3 N 4 ) –Bór-karbid (B 4 C) A gyártás folyamata: –Por előkészítés (őrlés, keverés) –Formázás, sajtolás –Zsugorító izzítás (szinterelés) –Végső megmunkálás

89 89 Sajtolás és szinterelés

90 90 Autóipari alkalmazások: sziliciumnitrid kerámia alkatrészek

91 91 Autóipari alkalmazások: szelep működtetés

92 92 Kerámia perselyek

93 93 Űrrepülőgép burkolat

94 94 Hőszigetelő kerámiák: kőzetgyapot (pl. Isolyth) Alapanyag: bazalt, mészkő, dolomit Feldolgozás: –Keverék megolvasztása (1350…1450 C o ) –Szálazás centrifugális fúvással (5…7 μm) –Műgyanta és olaj-emulziós porlasztás (ez teszi alaktartóvá és víztaszítóvá a szálakat) Sűrűség 40…220 kg/m 3, hővezetési tényező 0,032…0,042 W/(m K o )

95 95 Hőszigetelő kerámiák: üveggyapot (pl. Therwoolin) Alapanyag: boroszilikát bázisú üvegszál (5…6 μm) Kötőanyag: fenol-formaldehid Sűrűség 10…100 kg/m 3, hővezetési tényező 0,03…0,04 W/(m K o ) Éghetetlen szigetelő anyag Tekercsben vagy lapokban hozzák forgalomba

96 96 Egyatomos kerámiák Gyémánt: –Természetes: bányásszák –Mesterséges: 3000 C o -on, 7500 MPa nyomáson szénből kristályosítják Köbös bór-nitrid (CBN) –Csak mesterségesen állítható elő bór-nitrid ásványból –1500 C o feletti hőmérsékleten, 8500 MPa nyomással képződik

97 97 Egyatomos kerámiák alkalmazása Húzógyűrűk volfrám és egyéb nagy hőmérsékleten alakítható fémekhez (elsősorban mesterséges gyémántból) Forgácsoló szerszámok: –A szerszám élére raknak fel vékony rétegben kis szemcséket –Nagy sebességű forgácsolás köbös bórnitriddel előnyösebb


Letölteni ppt "1 Műanyagok feldolgozása Dr. Czinege Imre előadáásai alapján összeállította Csizmazia Ferencné dr. Alapanyagok előállítása Feldolgozó eljárások Műanyagok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések