Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 4 Attribúciók és sztereotípiák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 4 Attribúciók és sztereotípiák."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u fsz. 2. Társas lény – 4 Attribúciók és sztereotípiák

2 Filozófia 2 Személypercepció - benyomás kialakítása másokról Gyakorlat: fényképek alapján benyomások Milyen lehet ez az ember? Ki végzett egyetemet, ki szakmunkásképzőt, ki sportol, ki olvas, jár rock-koncertre, galériákba..? A fénykép szűken mért információ, mi alapján következtetünk? Miből indulunk ki (ruha, frizura, testtartás, mozdulat, tekintet stb.)? Milyen elemeket használunk fel a benyomás kialakításánál? Általános tapasztalat: minimális inger alapján messzemenő következtetéseket vagyunk hajlandóak levonni emberek személyiségére vonatkozólag

3 Filozófia 3 Attribúció Külsőleg megfigyelhető viselkedés alapján okokra következtetünk Mindannyian intuitív és naiv pszichológusok vagyunk, hiszen emberek között élünk és reflexszerűen próbáljuk megérteni (vagy legalábbis magunknak megmagyarázni) a többi ember viselkedését: Híres sportoló gabonapelyhet reklámoz. Miért teszi? Szereti? Pénzért? Adományt küldök a szájjal és lábbal festők alapítványának. Miért tettem? Önzetlen vagyok? Imponálni akarok vkinek? Rossz a lelkiismeretem? Látunk egy viselkedést, és eldöntjük, a cselekvés a számos lehetőség közül melyiknek tulajdonítható – attribuálható Attribúció: a viselkedés okaira való következtetés

4 Filozófia 4 Hol találhatunk okokat? Két helyen: kívül vagy belül 1) környezetben: külső hatás, szituáció, norma, pénz, fenyegetés..  szituációs attribúció 2) belső tulajdonság, személyiségjegyek, értékek alapján  diszpozícionális attribúció Alapvető attribúciós hiba: hajlamosak vagyunk a viselkedést névértéken venni, és alábecsüljük a viselkedés szituációs okait. A szituációs követelményeket hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, és személyiségjegyekre következtetünk. A viselkedésre vonatkozóan olyan általános okozati sémánk van, amely túl nagy hangsúlyt helyez a személyre és túl kicsit a helyzetre Pl. Zimbardo kísérletben a „rabok” úgy nyilatkoznak, hogy az „őrök” nagyobb termetűek voltak és biztos eleve is agresszívebbek; pedig valójában tudják hogy véletlenszerűen lettek kiválasztva

5 Filozófia 5 Az Alapvető Attribúciós Hiba nagyon gyakori Vizsgálat: kísérleti személyek meghallgatnak egy beszédet, amelyben véletlenszerűen kisorsolt emberek a faji elkülönítés mellett vagy ellen érvelnek. A kísérleti személyek tudják, hogy az érvelőknek nem volt választása, mely álláspont mellett érvelnek Mégis, amikor meg kellett becsülniük a beszédet tartó tényleges viszonyulását az adott kérdéshez, arra következtnek, hogy az egyén álláspontja ahhoz közeli, ami mellett érvelt. PEDIG a szituáció tökéletesen elegendő lett volna a viselkedés magyarázatához.

6 Filozófia 6 Kísérlet az alapvető attribúciós hibára Két-két személyt arra kérnek vegyenek részt kérdezz-felelek játékban Egyik fél, a kérdések és a válaszok birtokában, feltesz tájékozottsági kérdéseket, másik válaszol ha tud, ha nem, a kérdező megmondja + vannak külső megfigyelők Utána a kérdezők, a válaszolók és a megfigyelők is nyilatkoznak a kísérleti személyek általános tudásszintjéről az átlagoshoz viszonyítva (mindannyian tudják, hogy véletlenszerűen lettek kiválasztva kérdezőnek vagy válaszolónak) Kérdezők: mind a saját mind a válaszolók tudásszintjét átlagosnak ítélik Válaszolók és külső megfigyelők: a kérdezőkét jóval magasabbra értékelik, mint a válaszolókét! Mindkét csoport egyaránt túl nagy hangsúlyt helyez a diszpozícionális tényezőkre, a szituációs okokat pedig leértékelik

7 Filozófia 7 Önattribúció Meglepő módon a saját gondolatainkról, viselkedésünkről, személyiségünkről alkotott ítéleteinket hasonló folyamatok jellemzik, mint a mások megítélését – a következtetési hibáink is hasonlóak: nagyon könnyen félreértjük mit miért csinálunk Példa: „szívhang visszajelzést” kapok, miközben képeket nézek másokról – azt a női/férfi képet tartom vonzóbbnak, amelyet nézve „felgyorsul” a szívhangom. (A horror-filmek zenéi is szapora szívhangra emlékeztetnek, pl. a Cápa c. filmben.) Külső szemlélő számára is adott jelekből kiindulva attribuálok magamnak viselkedéskiváltó okokat Egész nap rágtam a körmömet  biztosan bánt engem valami (Párhuzam: egész nap rágtad a körmödet  biztosan bánt valami; pedig lehet h csak beszakadt)

8 Filozófia 8 Személypercepció Meglepően könnyedén vagyunk hajlandóak puszta képek alapján személyiségre következtetni: úgy hisszük, a megjelenés és a viselkedés személyiség- vonásokat, preferenciákat és életstílust tükröznek. Miből indulunk ki? Fizikai megjelenés, életkor, nem, öltözködés, arckifejezés, ruházat..: „szemüvegesek intellektuálisok,” „vörösök tempramentumosak,” „szőkék társaságkedvelők” Azt várjuk, hogy a különösen vonzó emberek érdekesebbek, melegebbek, társaságkedvelőbbek, társas életben jártasabbak. Holdudvar-hatás: tudattalanul a pozitív tulajdonságokat össze-kapcsoljuk egymással, ahogy a negatívokat is (az okosak biztos nagylelkűek is, a hiú emberek gyávák stb). Kutatás: idegenek inkább nyújtanak segítséget vonzó külsejű személynek, mint kevésbé vonzónak Tanárok a vonzóbb gyermeket ítélik intelligensebbnek a fotóik alapján, vonzóbb vádlottak alacsonyabb óvadék ellenében kerülnek szabadlábra, vonzóbb férfit inkább alkalmaznak munkahelyen stb.

9 Filozófia 9 Mi az ami feltűnik? Milyen jelek vonzzák a figyelmet? ami kiugró, eltér a normálistól Öltönyös apuka gyerekkocsit tol: 1. hétvégi óvodai pikniken 2. üzleti vacsorán Milyen benyomásunk alakul ki róla? Attól függ mi az információ! 1. az öltöny 2. a gyerek De mindkét esetben elég markáns vélemyénünk lesz! Vagy rideg tőzsdecápának, vagy szokatlanul gondos apukának fogjuk gondolni. (Pedig az sem kizárt hogy ugyan az az egy apuka megy át a gyerekével a játszótérről az üzleti tárgyalásra..)

10 Filozófia 10 Sémás információfeldolgozás Hajlamosak vagyunk sémákba rendezni az információkat Még ha az adatokat rendszeres és torzításmentes módon össze tudnánk gyűjteni az emberekről és nem egy szempillantás alatt ítélkeznénk folyton, az észlelésünket még mindig eltorzítanák az elvárásaink, előfeltevéseink és elméleteink, amelyek arra vonatkoznak, milyeneknek kellene lennie az adatoknak Mivel többnyire csak azt tudjuk észlelni amire számítunk, az így beérkező adatokat már könnyen rendezzük a megfelelő sémákba, és az annak megfelelő memóriastruktúrát hívjuk elő. Ez a sémás feldolgozás teszi lehetővé, hogy hatalmas mennyiségű információt nagy hatékonysággal dolgozzunk fel és rendszerezzünk. Így nem kell minden egyes részletet megjegyezni, egyszerűen mindent összekapcsolunk egy már meglévő sémával

11 Filozófia 11 Pl. vannak sémáink az emberek különféle típusaira: extrovertált, kommunikatív, melankólikus, barátságos, hangos, indulatos..  Deszkás, emós, plázacica, bölcsész, rokker... (hipszterek!) Magunkról is van: énfogalmaink együttese = az énsémánk ha pl. álláshirdetéssel találkozunk, összevetjük az adott üzletkötő sémát az énsémámmal De a feldolgozás hatékonyságáért fizetett ár az észlelésünk torzítása itt is! (az 1soros önjellemzések a társkereső oldalakon esetenként akár nehezíthetik is a tökéletes partner megtalálását..)

12 Filozófia 12 Milyen benyomásunk alakul ki Jóskáról? Jóska elindult otthonról, hogy írószert vegyen. A verőfényes utcára két barátjával lépett ki, és élvezte a napsütést, miközben a bolt felé ballagott. Belépett az írószerboltba, ami tele volt emberekkel. Míg arra várt, hogy az eladó kiszolgálja, egy ismerősével beszélgetett. Kifelé menet megállt egy iskolatársával csevegni, aki éppen akkor jött be a boltba. A boltból az iskola felé indult. Útközben találkozott azzal a lánnyal, akinek előző este mutatták be. Beszélgettek egy kis ideig, azután Jóska elment az iskolába. Tanítás után egyedül jött ki az osztályból. Az iskolát elhagyva elindult hazafelé tartó hosszú sétájára. Az utca szikrázóan verőfényes volt. Jóska az utca árnyékos oldalán ment. Az utcán szembejött vele az a csinos lány, akivel előző este ismerkedett meg. Átment az úton, és bement egy presszóba. A presszó tele volt diákokkal, és észrevett néhány ismerős arcot is. Jóska csendesen várt, míg sorra került, azután rendelt. Italával egy szélső asztalhoz ült. Amikor megitta, hazament. (Luchins, 1957, o. nyomán.)

13 Filozófia 13 Azt gondoljuk-e róla, hogy barátságos és nyílt, vagy azt, hogy félszeg és introvertált? Az olvasók 78 %-a Jóskát inkább barátságosnak képzeli. De! vizsgáljuk meg a leírást közelebbről: két eltérő, de egyenló nagyságú részből áll 95 %-a azoknak, akiknek csak a leírás első felét mutatták, Jóskát barátságosnak találta, de azok közül, akik csak a leírás második felét látták, csupán 3 százalék De! amikor ugyanezt a leírást úgy olvasták, hogy a bekezdés barátságtalan fele jelent meg először, csak 18 %-uk jellemezte Jóskát barátságosnak; Általában az elsőként szerzett információ gyakorolja a legnagyobb hatást összbenyomásunkra. Ez az elsőbbségi hatás: agyunk az információk feldolgozása során többnyire a legelőször megragadhatónak tűnő sémát tekinti kiindulási alapnak – hiszen ez a legegyszerűbb stratégia

14 Filozófia 14 Elsőbbségi hatás Kimutatták olyan vizsgálatokban is, melyek valódi, s nem fiktív személyeket használtak. A személyeket arra kértek, hogy ítéljék meg az általuk megfigyelt diák általános képességeit, aki nehéz, többválasztásos problémákat kísérelt meg megoldani. Noha a diák a 30-ból mindig pontosan 15 problémát oldott meg helyesen, tehetségesebbnek ítélték, ha a sikerek inkább a sorozat kezdetén, mint ha a sorozat végéhez közel jelentkeztek. Ezenfelül, ha azt kérdezték tőlük, hogy a diák mennyi problémát oldott meg, azok a személyek, akik a 15 sikeres megoldást a sorozat elején látták, a helyes megoldások számát átlagosan 21-re, míg azok a személyek, akik a sikereket a feladatsor végén látták, átlagosan 13-ra becsülték!

15 Filozófia 15 Sémás feldolgozás Noha számos tényező járul hozzá az elsőbbségi hatáshoz, az mindenekelőtt a sémás feldolgozás következményének tűnik. Amikor valakiről első alkalommal próbáljuk meg benyomásainkat kialakítani, a memóriában aktívan keressük a bejövő adatokhoz legjobban illeszkedő sémát vagy sémákat. Egy bizonyos ponton meghozunk egy előzetes döntést, például: Ez a személy "barátságos". Ezután minden további információt e sémába olvasztunk be, és elhanyagoljuk az ehhez nem illeszkedő új információkat, mint amik nem is jellemzők a személyre. Sémáink működésének immanens része, hogy felismerünk – vagy felismerni vélünk – korrelációkat, együtt-járásokat

16 Filozófia 16 Implikált személyiség-eleméletek A sztereotípiáink - vagyis személyek csoportjairól alkotott sémáink – valójában az együtt-járások elméletei. Vannak sztereotípiánk a fiúkról/ lányokról, a politikusokról, a melegekről, a rendőrökről, a professzorokról stb. De a kutatások szerint egyáltalán nem vagyunk pontosak az együtt-járások feltérképezésében, túlbecsüljük a korrelációkat, nem létezőket is felismerünk + szívósak is, önerősítők is a sztereotípiák implikált személyiségelméletek: összekapcsolunk személyiségvonásokat, melyek együttjárását állandónak illetve szükségszerűnek feltételezzük (a fiúk bunkók, a lányok buták, a politikusok korruptak, a melegek hisztisek stb.) Pl. van egy kellemes emlékünk egy mosolygós tanárról, aki elfogadta a határidő után leadott dolgozatot. Ha megkérdeznek, hogy egy másik mosolygós tanár vajon elfogadja-e a későn leadott dolgozatot, azt mondanánk valószínűleg igen, mert összekapcsoltuk a mosolyt a határidő könnyed kezelésével.

17 Filozófia 17 Példa közkeletű sztereotípia: a homoszexuális férfiak feminin mozgásúak Mi volna itt a helyes vizsgálati elv? Veszünk egy mintát oké: de kiknek a számát is kell vizsgálnunk? 1. A homoszexuális feminin mozgásúakét? 2. A homoszexuális nem feminin mozgásúakét? 3. A nem homoszexuális feminin mozgásúakét? 4. A nem homoszexuális nem feminin mozgásúakét?

18 Filozófia 18 A feltételezett 1100 férfit négy csoportba osztjuk aszerint, hogy homoszexuálisak vagy heteroszexuálisak, illetve hogy mozgásuk feminin-e, vagy sem. A helyes módszer két tényező együtt-járásának megítélésére az, hogy megvizsgáljuk, különbözik-e a feminin mozgásúak aránya a homoszexuális férfiak között (bal oldali oszlop a köv. dián) a feminin mozgású férfiak heteroszexuálisok közötti arányától (jobb oldali oszlop). Először is össze kell adnunk mindkét oszlop számait, hogy megtudjuk, hány férfi tartozik a két mintába. Ezután látjuk, hogy 100-ból 10, azaz a homoszexuálisok 10 százaléka feminin mozgású, és 1000-ból 100, azaz a heteroszexuálisoknak is 10százaléka feminin mozgású. Vagyis ezekben az adatokban nincs korreláció a szexuális irányultság és a feminin mozgás között.

19 Filozófia 19 Feltételezett, nem valódi adatok! Fontos észrevenni, hogy a korreláció megítéléséhez a tábla összes rovatát figyelembe kell venni!

20 Filozófia 20 Most nézzük, mit mondana intuíciónk A releváns információ szinte sohasem áll rendelkezésünkre. Szinte soha sincs például alkalmunk a C rovatba tartozók, tehát a feminin mozgást nem mutató homoszexuális férfiak gyakoriságának megbecsülésére (csak ha személyesen ismerünk ilyeneket). A „B” rovat ugyancsak problematikus. Amikor egy feminin mozgású férfit látunk, egyszerűen feltételezzük, hogy homoszexuális, noha semmiféle tudásunk sincs szexuális irányultságáról. Akár az A, akár a B rovatba is tartozhat. Helytelenül az A rovatot (és sztereotípiánkat) erősítjük akkor is amikor erre semmi okunk! Gyakran azért élnek bennünk a hamis sztereotípiák, mert csak az A rovatba tartozó jelenségekre figyelünk, a többit pedig figyelmen kívül hagyjuk. Ezeknek a kitalált adatoknak az esetében nincs korreláció a két tényező között.

21 Filozófia 21 A nem-események hatalma Inkább észrevesszük az élénk, mint a nem élénk infokat. Különösen nehéz figyelembe vennünk (és megértenünk, miért kell figyelembe vennünk) a D rovatot, azokat a férfiakat, akik sem nem homoszexuálisok, sem nem feminin mozgásúak. A meg sem történt eseménynél nincsen kevésbé élénk! Márpedig itt ez a D rovat, ami a legtöbb esetet tartalmazza: ezek az ún. NEM-ESEMÉNYEK. Mikor tehát pl. valaki nem homoszexuális és nem is feminin mozgású, azt elfelejtjük beszámítani sztereotípiáink kialakításakor. Ez egy kognitív magyarázat volt eddig, (a következő alkalommal lesz még társadalmi is) és ez arra utal, hogy a sztereotípia nem egy defektus, hanem bizonyos fokig természetes velejárója az információfeldolgozásnak. (Vagyis a sémák hasznosak – hiszen így legalább vmit tudunk gondolni a világról; mégha tévesen is.)

22 Filozófia 22 Sztereotípiáink önbeteljesítőek A sajtó is rájátszik erre sajnos: ha egy barnabőrű ember követ el gyilkosságot, ezt megemlítik, ha egy fehérbőrű, ez soha nem kerül kiemelésre  A sztereotípiák önbeteljesítők: állásra pályázóknál az interjút készítők pozitívabbak, megerősítőbbek, előredőlnek, stb, a fehér pályázókkal, eleve feltételezik, hogy a nem fehérek kevésbé jól teljesítenek, és ezzel valóban rontják a teljesítményüket Kísérlet: ezt a viselkedést lekopírozva fehéreket interjúztatnak, némelyiket úgy mint a feketéket, némelyiket normálisan: egyértelmű a teljesítménykülönbség! Még a videofelvételeket megfigyelők is kevésbé felkészültnek minősítik azokat, akiket egyszerűen csak kevésbé barátságosan interjúztatnak. Eredmény: az előítéletes személyek olyan módon lépnek interakcióba másokkal, amely kiváltja a sztereotipikus viselkedést, így fenntartja és visszaerősíti az előítéletet 

23 Filozófia 23 Példa az önbeteljesítő elvárásokra Telefonos kísérlet, 10 percen keresztül egyetemisták beszélgetnek A fiúknak egy szép/kevésbé szép lány fotóját mutatják, de a képnek nincs köze a valósághoz. Akik azt hitték vonzó lánnyal társalognak nyíltabbak, érdeklődőbbek és általában szociábilisabbak voltak, mint akik a kevésbé vonzóval hitték h beszélnek De nem csak ők viselkednek vele másképp, hanem a "szép" partner VALÓBAN nyíltabb, kedvesebb, stb. lesz. Attól, hogy ilyen viselkedéseket illetve szerepeket "hív" elő a partner, egy igazi interakció alakul ki. (Mindezt úgy vizsgálják, hogy a külső megfigyelők csak a lányok szövegeit hallgatják)

24 Filozófia 24 Összefoglalás A körülöttünk lévő információk feldolgozása során számtalan módon jutunk „téves” információkhoz (persze az „objektivitás” elérése eleve nem cél). Minimális inger alapján messzemenő következtetéseket vonunk le, a körülményeket többnyire tévesen a személyiség részének tekintjük – még akkor is amikor önmagunkról gondolkodunk. A sémás információ-feldolgozás teszi lehetővé számunkra, hogy a körülöttünk lévő végtelen mennyiségű információt nagy hatékonysággal dolgozzuk fel és rendszerezzük az agyunkban. Működéséből ugyanakkor számos torzítás következik, pl. az elsőbbségi- vagy a holdudvar-hatás, az implikált személyiségelméleteink és a nem-események figyelmünkön kívül helyezése. Hétköznapi félreértéseink zöme egyenes következménye egyszerűsítésre-szakosodott agyunk működésének; ezek tisztázását nehezíti a sémás gondolkozáson nyugvó viselkedésünk, mely jellemzően önbeteljesítő jóslat módjára szerez érvényt eredeti feltételezéseink „helytállóságának”. Házi:..próbáljunk óvatosabban ítélkezni


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Társas lény – 4 Attribúciók és sztereotípiák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések