Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szegedi Tudományegyetem GMF – Védelmi Iroda A munkavédelemről, munkavállalóknak 2012.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szegedi Tudományegyetem GMF – Védelmi Iroda A munkavédelemről, munkavállalóknak 2012."— Előadás másolata:

1 Szegedi Tudományegyetem GMF – Védelmi Iroda A munkavédelemről, munkavállalóknak 2012

2 A munkavédelem célja és feladata Célja: az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek a meghatározása, kialakítása és az előírások betartatása. Célja: az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeinek a meghatározása, kialakítása és az előírások betartatása. Célja: a biztonságos munkavégzéshez nélkülözhetetlen személyi szükségleteket biztosítása, mint az egészséges munkakörnyezeti elemek (levegő, világítás, zaj, por), elegendő mozgástér, szociális helyiségek. Célja: a biztonságos munkavégzéshez nélkülözhetetlen személyi szükségleteket biztosítása, mint az egészséges munkakörnyezeti elemek (levegő, világítás, zaj, por), elegendő mozgástér, szociális helyiségek. Feladata: a tevékenység koordinálása, amelyeket az ellenőrző rendszerekkel (orvosi vizsgálatok, munkakörnyezeti mérések, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem) közösen, azok figyelembe vételével valósít meg. Feladata: a tevékenység koordinálása, amelyeket az ellenőrző rendszerekkel (orvosi vizsgálatok, munkakörnyezeti mérések, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem) közösen, azok figyelembe vételével valósít meg.

3 A munkavédelem szakterületei Munkabiztonság: a munkahelyi balesetek megelőzése, a baleseti kockázatok mérséklése. Munkaegészségügy:  a munkakörnyezet kóroki,  Munkahigiéné: a munkakörnyezet kóroki, vagy kockázati tényezőinek feltárása (kémiai, vagy kockázati tényezőinek feltárása (kémiai, fizikai, biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők) fizikai, biológiai és pszichoszociális kockázati tényezők)  a munkahelyi egészségkárosodások megelőzése a munkaköri és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével.  Foglalkozás-egészségügy: a munkahelyi egészségkárosodások megelőzése a munkaköri és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatával és véleményezésével. A két szaktevékenységi terület együttműködik a munka humanizálása, a munkakörnyezet és a munkaszervezés ergonómiai követelményeinek kialakítása során. A két szaktevékenységi terület együttműködik a munka humanizálása, a munkakörnyezet és a munkaszervezés ergonómiai követelményeinek kialakítása során. Szociális munkavédelem: magában foglalja a kiemelt csoportok / nők, fiatalkorúak, terhes nők / védelmét, a munkaidő és pihenőidő védelme szabályait is.

4 Állam – szabályok, feltételrendszer, ellenőrzés A munkáltató A munkavállaló Munkavégzés hatókörében tartózkodók A munkavédelem szereplői

5 Munkáltatói szabályozások A munkáltató –jogszabályi kereteken belül- jogosult szabályozni az Mvt. 2. § (3)alapján: Munkavédelmi Szabályzat (MVSZ) Munkavédelmi Szabályzat (MVSZ) A munkáltató köteles írásban szabályozni: Egyéni védőeszközök juttatási rendjét Egyéni védőeszközök juttatási rendjét Orvosi vizsgálatok rendjét Orvosi vizsgálatok rendjét

6 A munkavégzés tárgyi feltételei: minden munkavállaló részére biztosítani kell Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet Öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget Rendet, tisztaságot, a keletkező hulladék, szennyvíz kezelését oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzon és a környezetet ne károsítsa Biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgásteret A munkavégzés jellegének megfelelő természetes és mesterséges megvilágítást A zajhatások, a rezgések, a por és vegyi anyagok, valamint a sugárzások határértéken belüli tartását Elegendő mennyiségű és minőségű levegőt és klímát Munkavállalók időjárás elleni védelmét, a melegedés lehetőségét, jogszabály által előírt esetekben a védőitalt Munkahely céljára szolgáló olyan építményt, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú, amelyben megfelelő belmagasságot, légtérfogatot, mozgásteret, közlekedési útvonalakat alakítottak ki

7 A munkavégzés hatókörében tartózkodók Alvállalkozók Takarítók Saját, vagy külső karbantartó szolgálat Szállítók Látogatók Hallgatók, tanulók, gyakornokok Járókelők Szolgáltatást igénybe vevők, ügyfelek, fogyasztók, vásárlók, betegek Veszélyhelyzeti szolgáltatók (mentők, tűzoltók, rendőrség)

8 A munkáltató köteles: A munkáltató köteles: felmérni a biztonságot és egészséget érintő kockázatokat felmérni a biztonságot és egészséget érintő kockázatokat tájékoztatni a munkavállalókat a biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokról, megelőző intézkedésekről, elsősegélyről, tűzvédelemről, kockázatfelmérésről tájékoztatni a munkavállalókat a biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatokról, megelőző intézkedésekről, elsősegélyről, tűzvédelemről, kockázatfelmérésről konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel a biztonságot és egészséget érintő kérdésekben konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel a biztonságot és egészséget érintő kérdésekben biztosítani minden munkavállaló részére a megfelelő és munka- specifikus biztonsági és egészségügyi oktatást biztosítani minden munkavállaló részére a megfelelő és munka- specifikus biztonsági és egészségügyi oktatást A munkavállaló köteles: A munkavállaló köteles: törődni saját egészségével, biztonságával, munkaképes állapotával törődni saját egészségével, biztonságával, munkaképes állapotával megfelelően használni az eszközöket, gépeket, berendezéseket, veszélyes anyagokat, egyéni védőeszközöket stb. megfelelően használni az eszközöket, gépeket, berendezéseket, veszélyes anyagokat, egyéni védőeszközöket stb. Kötelezettségek a biztonságos munkavégzés érdekében

9 Munkaképes, vagy munkára képes állapot A munkavállaló általában akkor tekinthető alkalmasnak a munkavégzésre, ha: rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel és képzettséggel, foglalkozás-egészségügyi orvos - munkaköri alkalmassági vizsgálat, személyi higiénés alkalmassági vizsgálat - alapján alkalmasnak minősítette az adott munkafeladatra, munkaköréhez/munkájához szükséges munkavédelmi oktatásban részesült és a szükséges munkavédelmi ismereteket elsajátította, munkaköréhez és/vagy tevékenységéhez előírt egyéni védőeszközöket a munkavégzéshez használja, kipihent és nem áll alkohol vagy más olyan pszichotróp szer hatása alatt, amely a munkavégzés biztonságát befolyásolná.

10 A kockázatértékelésről A kockázatértékelés a munkahelyi veszélyekből adódó, a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető kockázatok értékelésének folyamata. Ez a munka összes aspektusának rendszerszerű vizsgálatát jelenti, amely áttekinti, hogy: mi okozhat sérülést vagy kárt kiküszöbölhetők-e a veszélyek, és ha nem milyen megelőző vagy védőintézkedésekre van szükség a kockázatok kézben tartásához. A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések csökkentésének a kulcsa.

11 Kockázati tényezők Veszélyes anyagok, készítmények: sav, lúg, hormonkészítmény, citosztatikum, toxikus, radioaktív anyag. Foglalkozásszerű alkalmazás csak a biztonsági adatlap adatainak megismerése után lehetséges. Fizikai: mozgás, egyensúlybomlás, elcsúszás, kedvezőtlen testhelyzet, szintkülönbség, hő, zaj, rezgés, infrahang, ultrahang, világítás, elektromágneses tér, villamos áram, gáz, gőz, por, aerosol a levegőben. részecskesugárzás Biológiai: baktérium, vírus, parazita, gomba. Pszichoszociális: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

12 A munkahelyen előforduló kockázatok Közlekedés - épületen belül, épületen kívül (fizikai) Csúszós felület (nedves, kopott, kiömlött anyag) Lépcső (elcsúszás, botlás, kapaszkodó hiánya) Egyenetlen padozat, útfelület, rendetlenség (botlás) Rossz megvilágítás, rossz látási viszonyok (akadályba ütközés, botlás, elesés) Biztonsági és egészségvédelmi jelzések hiánya (magasság korlátozás, érinthető forró felület, vészkijárat) Közlekedési baleset – gyalogosan, járművel Szúrás, vágás (fizikai) Anyagmozgatás – létra alkalmazása Villamos eszközök kezelése (fizikai) – hőhatás, áramütés Veszélyes anyagok alkalmazása (tisztítószer, gyógyszer, vegyszer) Biológiai tényezők – baktérium, gomba, parazita, vírus Pszichés kockázat – stressz, agresszió, megfélemlítés Képernyős munkakör (fizikai és pszichés) Látásromlás, mozgásszervi és pszichés megterhelés

13 Hulladékkezelés 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet - az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről Használt tű gyűjtésére alkalmas, kemény falú edény A használt eszközök nem megfelelő gyűjtése okozza a leggyakoribb sérülést, a szúrás-vágást. Ezek gyakori következménye foglalkozási megbetegedés. Az egészségügyben keletkező veszélyes hulladék:  Fertőző hulladék (humán anyaggal, mikroorganizmu- sokkal érintkezett használt eszközök, anyagok)  Fizikai/kémiai tulajdonság miatt veszélyes hulladék (vegyszerek, gyógyszerek, citosztatikumok, akkumulátorok, elemek, nyomtatópatron, elektronikai alkatrészek)  Fizikai/kémiai tulajdonság miatt veszélyes hulladék (vegyszerek, gyógyszerek, citosztatikumok, akkumulátorok, elemek, nyomtatópatron, elektronikai alkatrészek)

14 Egyéni védőeszközök Biztosítása és használata kötelező (ha nincs a munka- vállaló megtagadhatja a munkavégzést) Írásban kell rögzíteni a juttatás rendjét Átvételét dokumentálni kell Alkalmazását oktatni, gyakoroltatni kell Csak olyan védőeszköz alkalmazható, amelynek a munkavédelmi megfelelőségét dokumentum igazolja. Ha a védőeszköz elvesztette védelmi képességét, selejtezni kell

15 A balesetekről Munkahelyi baleset: szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggő tevékenység – közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, üzemi étkezés, foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás igénybevétele – közben éri, helytől, időponttól, sérült közrehatásától függetlenül. Üzemi baleset: munkahelyre, munkahelyről közlekedés közben. Minden balesetet regisztrálni kell, a körülményeit minden esetben ki kell vizsgálni, intézkedni a hasonló esetek megelőzése érdekében. Minden balesetet regisztrálni kell, a körülményeit minden esetben ki kell vizsgálni, intézkedni a hasonló esetek megelőzése érdekében.

16 Balesettel kapcsolatos eljárás A balesetet szenvedett munkavállaló köteles jelezni a közvetlen munkahelyi vezetőjének a balesetet. A legkisebb sérülést is jeleznie kell. A balesetet szenvedett munkavállaló köteles jelezni a közvetlen munkahelyi vezetőjének a balesetet. A legkisebb sérülést is jeleznie kell. A baleset tényét, a sérült adatait rögzíteni kell a helyszínen található „Munkabaleseti napló”-ban. A baleset tényét, a sérült adatait rögzíteni kell a helyszínen található „Munkabaleseti napló”-ban. A balesetről tájékoztatni kell az Egyetem Biztonságszervezési Osztályát is, ahol intézkednek. A munkatársak kivizsgálják és dokumentálják a balesetet. Munkaképtelenség (táppénzes állomány) esetén a dokumentumokat elkészítik és továbbítják a sérültnek, a felügyeleti és TB szerveknek. A balesetről tájékoztatni kell az Egyetem Biztonságszervezési Osztályát is, ahol intézkednek. A munkatársak kivizsgálják és dokumentálják a balesetet. Munkaképtelenség (táppénzes állomány) esetén a dokumentumokat elkészítik és továbbítják a sérültnek, a felügyeleti és TB szerveknek.

17 Köszönöm a megtisztelő figyelmet


Letölteni ppt "Szegedi Tudományegyetem GMF – Védelmi Iroda A munkavédelemről, munkavállalóknak 2012."

Hasonló előadás


Google Hirdetések