Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vázlat; nem elégséges tananyag!1 II. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó jogintézmények  Átcsoportosítás  Zárolás  Törlés  Tartalékképzés  Pótköltségvetés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vázlat; nem elégséges tananyag!1 II. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó jogintézmények  Átcsoportosítás  Zárolás  Törlés  Tartalékképzés  Pótköltségvetés."— Előadás másolata:

1 Vázlat; nem elégséges tananyag!1 II. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó jogintézmények  Átcsoportosítás  Zárolás  Törlés  Tartalékképzés  Pótköltségvetés

2 Vázlat; nem elégséges tananyag!2 III. Zárszámadás, ellenőrzés  A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követően nyolc hónapon belül terjeszti az Országgyűlés elé.  A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal benyújtja az Állami Számvevőszéknek. A Számvevőszék véleménye nem kötelező erejű.  A zárszámadás tartalma: a költségvetés megvalósulásának és végrehajtásának tételenkénti vizsgálata.  A zárszámadás Ogy. általi elfogadásával lezárul a ciklus.

3 Vázlat; nem elégséges tananyag!3 Magyar Államkincstár  1995-ben hozták létre  január 1. napjától működik  Feladata: az államháztartás pénzügyi-technikai lebonyolító szervezete, amely államháztartási információkat is gyűjt.  A kormányzati rendszer része, tevékenységét a pénzügyminiszter irányítja.

4 Vázlat; nem elégséges tananyag!4 Költségvetési szerv (1) Fogalma (ld évi CV. Tv. 1. §): Az államháztartás részét képező, nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez. Létrehozása: jogszabályban vagy határozatban, az alapító szerv ez alapján alapító okiratot állít ki.

5 Vázlat; nem elégséges tananyag!5 Költségvetési szerv (2) Megszüntetése: az alapító hatásköre. Alapítók köre: Ogy., Kormány, fejezetet irányító szerv (központi költségvetési szerv); helyi önkormányzat, helyi önkormányzat jogi személyiségű társulása, többcélú kistérségi társulás (helyi önkormányzati költségvetési szerv); települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása (helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv); az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása (országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv); köztestület (köztestületi költségvetési szerv).

6 Vázlat; nem elégséges tananyag!6 Elkülönített állami pénzalapok  Legkisebb alrendszer.  Rendszerváltástól működnek elkülönített állami pénzalapok. Eredetileg 32, pl. útalap, kulturális alap.  Cél: speciális állami feladatok ellátása.  Problémás kérdéskörök: átláthatóság, ellenőrizhetőség → lecsökkentik az alapok számát.  Jelenleg 6 alap működik.  Minisztériumok alá rendeltek – működési felügyelet.  Éves felülvizsgálat és ellenőrzés.

7 Vázlat; nem elégséges tananyag!7 Jelenleg működő elkülönített állami pénzalapok (1) 1.Munkaerő-piaci alap  1996-tól működik.  Járulékokon alapul, munkáltató és munkavállaló is fizeti.  Cél a foglalkoztatás növelése, képzési projektek indítása.  Évente pályázandó. 2.Szülőföld alap  évi II. törvény.  Cél a határon túli magyarok segítése (kultúra, oktatás stb.)  2007-ben kb. 1 milliárd forint.

8 Vázlat; nem elégséges tananyag!8 Jelenleg működő elkülönített állami pénzalapok (2) 3.Központi Nukleáris Alap  1996-ban jött létre.  Cél a paksi atomerőmű felújítása, illetve a keletkezett veszélyes hulladék tárolásának finanszírozása. 4.Nemzeti Kulturális Alap  Cél a nemzeti értékek megőrzése 5.Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap  Cél: árvízvédelem, gátépítés, szükségtározók építése. 6.Kutatási-technológiai és Innovációs Alap  évi XC. törvény.

9 Vázlat; nem elégséges tananyag!9 Társadalombiztosítás  Az egyik legnagyobb alrendszer.  „Kényszerszolidaritáson alapuló önkéntes biztosítás rendszere”?  Alkotmány : 70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (2) A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.  Problémák: jogok érvényesülésének fedezete, befizetés- kifizetés arányossága stb.

10 Vázlat; nem elégséges tananyag!10 Társadalombiztosítás (2)  Kötelező biztosítási rendszer.  Alapszerű gazdálkodás.  Bevételi oldal: járulékok, hozzájárulások – céladó jelleg  Kiadási oldal: felhasználási kötöttség.  Társadalombiztosítási szolgáltatások.  1993-ban Egészségbiztosítási Pénztár és Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 1.Egészségügy – Állami feladat végrehajtására költségvetési szerv létrehozása – Kórház-privatizáció kérdése

11 Vázlat; nem elégséges tananyag!11 Társadalombiztosítás (3) 2.Nyugdíjrendszer  Aktív-inaktív állampolgárok aránya.  Kötelező nyugdíjkorhatár.  Demográfiai mutatók.  Rokkantnyugdíj.  Kötelező magánnyugdíj-biztosítási rendszer.  Önkéntes magánnyugdíjpénztárak.

12 Vázlat; nem elégséges tananyag!12 Társadalombiztosítás (4) NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: Munkáltatói tb. járulék Munkavállalói nyb. járulék Egyéb II. Kiadások: Nyugdíjak (öregségi, rokkantsági) Hozzátartozói nyugellátások Igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: Munkáltatói tb. járulék Munkavállalói eb. járulék Egészségügyi hozzájárulás (EHO) Egyéb II. Kiadások: Pénzbeli ellátások Egészségügyi szolgáltatások Igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár

13 Vázlat; nem elégséges tananyag!13 Az államháztartás ellenőrzési rendszere (1) 2 oldal: 1.Országgyűlés – országgyűlési ellenőrző alrendszer 2.Kormányzat – kormányzati ellenőrző alrendszer Ad 1.  Legfontosabb ellenőrző szerv: Állami Számvevőszék – Igény 1867-től, évi XVIII. tc.: legfőbb állami számvevőszék – megszűnik; újra működik jan. 1-től – Az Ogy. ellenőrző szerve, nem költségvetési szerv, az Ogy. nem irányítja és nem utasítja (független), évente beszámoló – Speciális jogállás: költségvetését saját maga állapítja meg, a központi költségvetés önálló fejezeteként szerepel – Elnökét 12 évre az Ogy. választja (összeférhetetlenségi szabályok, részt vehet az Ogy. És a Kormány ülésein) – Főtitkár - 12 évre választják – Feladata a célszerűségi, törvényességi és hatékonysági szempontú ellenőrzés  Országgyűlés szervei és bizottságai (pl.: Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság – elnöke: Varga Mihály)

14 Vázlat; nem elégséges tananyag!14 Az államháztartás ellenőrzési rendszere (2) Ad 2. KEHI (Kormányzati Ellenőrző Hivatal) – 1998-ban jött létre – Kizárólag a központi költségvetést és az ebből finanszírozott szerveket vizsgálja Intézményi ellenőrzés : adóhatóságok, Magyar Államkincstár, önkormányzati könyvvizsgáló


Letölteni ppt "Vázlat; nem elégséges tananyag!1 II. A költségvetés végrehajtásához kapcsolódó jogintézmények  Átcsoportosítás  Zárolás  Törlés  Tartalékképzés  Pótköltségvetés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések