Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mindenki tehetséges? Prof. dr. Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Salgótarján, 2011. 04. 20.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mindenki tehetséges? Prof. dr. Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Salgótarján, 2011. 04. 20."— Előadás másolata:

1 Mindenki tehetséges? Prof. dr. Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Salgótarján,

2 2 Van-e különbség?

3 3 A mögöttes kérdések 1.Mi a tehetség? 2.Hogyan tudjuk megállapítani, hogy ki tehetséges? 3.Honnan ered a tehetség? 4. Lehet-e fejleszteni a tehetséget? Pedagógiai behatással változtatható jelenség?

4 4 1. Mi a tehetség?

5 5 A tanári megközelítés kettőssége „Mindenki tehetséges.” minden tanuló tehetséges valamiben „Csak nagyon kevés tanuló ‘igazán’ tehetséges.” igazából csak nagyon kevés tehetséges személy van

6 6 Ami közös és ami különböző a két megközelítésben mindkettő összehasonlításon alapul de két nagyon lényegesen különböző összehasonlítást alkalmazunk

7 7 Mindenki tehetséges valamiben mindenkinek vannak képességei, amelyek egymással összevetve különbözők a tehetség mindenkire érvényes fogalom tehetség = képesség saját képességstruktúrában –pl. a verbális képességei jobbak, mint manuálisan (verbálisan tehetségesebb, mint manuálisan) feltérképezni egy személy képességrendszerét - megtalálni egy adott időpontban a „gyengébb” és „erősebb” képességeit kialakítani a pedagógiai fejlesztési stratégiát (Minden képességét egyenletesen szeretném ahhoz képest fejleszteni, mint ahol jelenleg éppen tart? A gyengébb képességeit akarjuk megerősíteni, hogy az erősebbek is jobban alátámasztódjanak? Az erős pontjait akarjuk csak erősíteni, a gyengével hiába vesződünk? stb. – különféle pedagógiai filozófiák és módszertanok szerint)

8 8 Csak kevés az igazi tehetség egymáshoz képest különböznek az emberek a várható vagy már kivitelezett teljesítmény tekintetében; az emberek egy standardhoz való távolságuk/közelségük tekintetében különböznek egymástól a tehetség ritkaság tehetség = személyközi képességkülönbség / standardhoz képesti különbség = társas/társadalmi jelenség –pl. Leonardo jelentősebb tehetség a művészet terén, mint Kovács Peti megtalálni az egymáshoz képest különböző tehetségű személyeket, csoportokat megfelelő képzést, fejlesztést biztosítani a tömegoktatásban a nem átlagos tanulóknak

9 9 Tehetség = tehetség? a fentebbiek értelmében nem a szakmai megértést zavaró a két kifejezés szinonimaként való használata minden pedagógiai tevékenység képességfejlesztés (a tehetséges tanulók fejlesztése is) de nem minden képességfejlesztés tehetségnevelés is egyben

10 10 Tehetségdefiníciók és tehetségmodellek „A tehetség nem olyan, amit felfedezünk, hanem amit feltalálunk.” (Sternberg és Davidson, 1986) nem kész, objektív dolog, hanem társadalmi konstrukció térben, időben, történetileg és kulturálisan változó az érvényessége is csak kontextuálisan értelmezhető

11 11 tehetség = intelligencia »Platón »Konfuciusz »Galton »Terman stb. tehetség = kreativitás »Guliford stb. tehetség = személyiség »x

12 12 Tehetségmodellek Joseph Renzulli egy személy benső vonásai (vonáselméletek)

13 13 Franz Mönks egy személy benső vonásai és a társas környezet interakciója: család, iskola, társak stb. (szociális, kulturálisan is érzékeny elméletek)

14 14 sokdimenziós, összetett modell

15 15 az egyén, a maga diszpozicionális jellemzőivel szakmai terület, kapuőrökkel és más fontos személyekkel és szervezetekkel a személy szociális kontextusa egy tudásterület, a maga szimbólum- és ismeretrendszerével Csikszentmihályi Mihály háromelemű tehetségmodellje nyomán field domain

16 16

17 17 Ami változik a vonáselméletektől a komplex dinamikus elméletek irányában személyestől a társasan konstruáltig univerzálistól a kulturálisan értelmezhető mivolt felé statikus állapottól a fejlődéselvű és szociálisan interaktív elméletek felé; adottságelméletektől az „értelmes”, hatékony fejlesztésig absztrakt entitástól a társadalmilag hasznosig; képességelméletektől a teljesítményelv felé

18 18 Tehetség és versengés Gagné (1995) Temperamentum: versengés Bloom (2002) Tehetséges testvérek: Versengő válik be

19 19 Kutatások Sok verseny – külső- strukturális: stressz-tűrés Versengés, mint belső motiváció White, Kaban és Attanucci (1979) 14 éven át folytatott vizsgálata, mely során azt találták, hogy a tehetséges és átlagos teljesítményű gyerekek között személyiségüket tekintve - intellektusukon túl - a legfőbb különbség a versengéshez való viszonyuk volt!

20 20 Tartósan magas teljesítmény Magas teljesítmény-motiváció (intrinszik motiváció, elsajátítási motiváció)Magas teljesítmény-motiváció (intrinszik motiváció, elsajátítási motiváció) Magas versengés (eredmény motiváció)Magas versengés (eredmény motiváció)

21 21 Ami közös olyan személy, aki az élet valamely fontos területén (társas/etikai értékkritérium) másokétól pozitív irányban jelentősen eltérő (a kiválóság mint kritérium) kivételes (ritkaság kritérium) teljesítmény létrehozására képes vagy már létre is hozott ilyet (a demonstrálható produktum mint kritérium) problémák, kérdések, bizonytalanságok változó, hogy –mi fontos terület –mit jelent a pozitív irány –mit tekintünk teljesítménynek a potenciális és megvalósult tehetségek kérdése –mi a kritériuma –mihez képest –statikus állapot vagy folyamat a tehetség (amit akár el is lehet veszíteni)? mi van azokkal a tehetségekkel, akiket a haláluk után fedeznek fel

22 22 2. Ki tehetséges?

23 23 A tehetség azonosítása Lehet az azonosítás univerzális alapokon egyterületi jellemzőkön többterületi jellemzön terület = kognitív terület (verbalitás, zene, vizualitás, mozgás stb.) terület = társadalmi/kulturális konstrukció (költészet, zongora, ritmikus sportgimnasztika) Egyszeri mérés? Életkori jellemzők? Nemi jellemzők? Ugyanúgy (ugyanazon eszközökkel, eljárásmódokkal) lehet egy kisiskolás zongorista lány tehetségét azonosítani, mint egy idősödő férfi politikusét?

24 24 A tehetség azonosítása iskolákban a tehetség azonosítása végső soron nem más, mint valamilyen teljesítmény meglétének a megállapítása, vagy valamilyen valószínűség megállapítása, becslés, jóslás a jövőre Mi alapján? –elért saját kivételes eredmények (pl. nemzetközi versenyek, kamaszként Rimbaud stb.) /utólagos azonosítás/ –mások korábbi „prediszpozícói”, eredményei alapján (aki ebben a korban ilyen motivált, ennyire intelligens vagy gyors az úszásban, az 5 évvel később általában…) /előjóslás/

25 25 Vonalat húzni? Vagy hogyan? elterjedtek az un. „cut-off” azonosítások de: pl. Renzulli forgóajtó-modellje: széles merítés kiválasztás a tevékenységben vagy pl. önazonosítás szülők, társak általi azonosítás stb.

26 26 Új „tehetségterület” kialakítása; komplex/integrált területek kialakítása új/újfajta tehetségek felfedezése új képességrendszerek fejlesztése új területek – de a régi területeken tehetségesek (is) tehetségesnek mutatkoznak

27 27 3. Honnan ered a tehetség?

28 28 A tehetség eredetének jellegzetes magyarázatai az egyén akaratához képest külső véletlen/szerencse/kiválasztottság (adottság) misztikus erők Isten gének jó helyre születés stb. az egyén - mások támogatásával - saját maga éri el, önmaga teremti meg munka, erőfeszítés a környezet intelligens megválasztása stb. a kettő kombinációi (az a leginkább korrektségre törekvő magyarázat: de vajon hogyan is ötvöződnek ezek: kompenzációs modellek stb.?)

29 29 4. Lehet-e fejleszteni a tehetséget?

30 30 tehetség – állapot adottság, nincs vele teendő vagy: az adottság része a gondozás etikai kötelezettsége vagy tehetség – szakértői tudás munka erőfeszítés tapasztalat stb. támogató szakember(ek) /tanár, edző, szülő stb./ nélkül nem lehetséges

31 31 Tehetség - tehetségesség tehetség = viszonyítás alapján lehet tenni vagy nem tenni érte tehetségesség = társasan értelmezhető helyzet lehet akarni vagy nem akarni –kiemelt helyzet –kiemelt elvárások –kiemelt felelősség –kiemelt feladatkötelezettség –kiélezett helyzetek »pld. versenyek nyerés/vesztés-helyzetek stb. –a következő generáció képzése stb.

32 32 Tehetség és társadalom az egyén és a környezet fokozott lehetősége fokozott felelőssége ma: a tehetség a legfőbb „nyersanyag” – egyben a legfőbb fogyasztó is állandósuló/ideiglenes tehetséghiány az iskola felelőssége nem csökkent, hanem hatványozottan fokozódott

33 33 Tehetség: Individuális? Csoportos? a tehetség megvalósítása egyén ÉS környezete (tanár, edző stb.) a tehetség megvalósulása egyéni társas (sportcsapat, Beatles, űrutazás stb.) /”Egyedül nem megy.” – teammunka; hálózat (pl. Tehetségpontok)/

34 34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Mindenki tehetséges? Prof. dr. Fülöp Márta MTA Pszichológiai Kutatóintézet ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Salgótarján, 2011. 04. 20."

Hasonló előadás


Google Hirdetések