Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 7-8 kurzus 2o15 március 6. 2 Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása Az ellenőrzés megállapításait, következtetéseit, illetve javaslatait írásba.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 7-8 kurzus 2o15 március 6. 2 Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása Az ellenőrzés megállapításait, következtetéseit, illetve javaslatait írásba."— Előadás másolata:

1 1 7-8 kurzus 2o15 március 6

2 2 Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása Az ellenőrzés megállapításait, következtetéseit, illetve javaslatait írásba kell foglalni. Az írásba foglalás célját és jelentőségét az adja meg, hogy ez szolgál alapjául minden további intézkedésnek, eljárásnak. A megállapítások írásba foglalásának formája az ellenőrző szervre vonatkozó jogszabályi, továbbá a belső előírásoktól függ. Az írásba foglalás formái lehetnek: - jelentés, részjelentés, összefoglaló jelentés, jegyzőkönyv, ellenőrzési jegyzőkönyv.

3 3 A jelentés a leggyakoribb írásos forma. Azokban az esetekben, amikor az ellenőrzést vizsgálatvezető irányításával többen végzik, az ellenőr megállapításait részjelentésben rögzíti. A jegyzőkönyvi forma a hatósági ellenőrzésnél előírás. Ellenőrzési jegyzőkönyv a felelősség felvetése esetén használatos.

4 4 A jelentés és a jegyzőkönyv tartalmában meghatározó különbség, hogy a jegyzőkönyv tényközlést, a jelentés emellett minősítéseket, következtetéseket, javaslatokat is tartalmaz.

5 5 Az ellenőrzés tapasztalatait, megállapításait tartalmazó írásos anyag felépítése - a jelentés, a részjelentés vagy a jegyzőkönyv - három részre tagolható: -a bevezető részre, -a kifejtő részre -a befejező részre.

6 6 A bevezető rész tartalmazza az ellenőrzés legfontosabb adatait: -az ellenőrzött cég, gazdasági társaság, megnevezését, székhelyét, -a helyszínen kapcsolódóan ellenőrzött cégi egységek, részlegek felsorolását, -a készítés helyét, -az ellenőrzés célját, tárgyát, -az ellenőrzött időszakot, -a helyszíni ellenőrzés első és utolsó napját (az ellenőrzés idejét), -az ellenőrzést végrehajtó szerv megnevezését, -az ellenőrzést végrehajtók nevét és beosztását.

7 7 A kifejtő részben kerülnek ismertetésre az ellenőrzési megállapítások, az ellenőrzési programban meghatározott ellenőrzési feladatok végrehajtása során tapasztaltak. A kifejtés sorrendje: -általános értékelés, -a megállapítások részletezése (részletes megállapítások), amelyekben az ellenőrzést végző vagy az ellenőrzött cég (részleg) részéről valamilyen intézkedés igénye merül fel, -az összefoglaló következtetések és javaslatok.

8 8 A befejező rész tartalmazza: -a készítés időpontját, -az ellenőrzést végzők aláírását, -a záradékot (záradékokat). Az írásba foglalás formáinak általános, közös vonásai után a következőkben a jelentés és a jegyzőkönyv részleteinek követelményeit ismerjük meg.

9 9 A vizsgálati jelentés A jelentés, a részjelentés összeállítása megfelelő jegyzetelés alapján a helyszíni ellenőrzés folyamán megkezdődhet. A megállapítások menetközi rögzítésével és dokumentálásával megelőzhető, hogy fontos információról megfeledkezzenek az ellenőrök.

10 10 A jelentés írásánál főbb szempontok lehetnek: -a jelentés tartalmában legyen összhangban az ellenőrzési programmal (a jelentés teljesítse a programban foglalt célokat, feladatokat, szempontokat), -a jelentés felépítésében lehet a program feladatsorrendjéhez igazodó vagy a megállapítások logikai összefüggéseinek megfelelő csoportosítások szerint rendezett, -a jelentésben a megállapításokat szakszerűen, a tényállást teljes körűen kell megfogalmazni,

11 a jelentés szövegének minden érdekelt kívülálló számára is érthetőnek kell lennie, -a jelentés tartalmazza a konkrét hivatkozást azokra a jogszabályokra, követelményekre, előírásokra, amelyeknek megsértése, elmulasztása a jelzett szabálytalanságot, mulasztást okozta, -a jelentésben a megállapításokat úgy kell megfogalmazni, hogy az ellenőrzött cég (téma, tevékenység) objektíven és folyamatában (fejlődésében) legyen értékelhető, 11

12 12 - a számszerűen kifejezhető hatással járó megállapításokat számszerűsíteni kell, -rögzíteni kell a kedvező folyamatokat, az elért eredményeket is, -a jelentésben a hibák, szabálytalanságok, hiányosságok, mulasztások mellett rögzíteni kell azok okait, valamint következményeit, kihatásait is, -a megállapításokat tömören, de érthetően kell megszövegezni, az értékelést, minősítést nem helyettesítheti azok javaslatszerű fogalmazása, -a megállapítások és a kapcsolódó bizonyítékok világosan azonosíthatóak legyenek, -a jelentésnek olyan hibák kijavítására vonatkozó javaslatokat kell és szabad tartalmaznia, amelyeket a megállapítások és a következtetések megfelelően alátámasztanak.

13 13 A jelentés tartalmazza : -az ellenőrzési cég megnevezését, -az ellenőrzött téma, illetve szerv megnevezését, -az ellenőrzésre vonatkozó felhatalmazás megjelölését, -az ellenőrzött időszakot, -az ellenőrzés kezdetét és befejezését, -az ellenőrzött legfontosabb adatait, -az ellenőrzést végzők megnevezését, beosztását, -a vizsgálat célját, feladatait, -az ellenőrzési megállapításokat, -a következtetéseket és javaslatokat, -a jelentés dátumát és az aláírást (aláírásokat), -megismerési és felelősségi záradékokat.

14 14 Összefoglaló jelentés felépítése I. A bevezető rész tartalmazza: -az ellenőrzött cégek nevét, -az ellenőrzött cég jellemző adatait, -az ellenőrzés célját, tárgyát, az ellenőrzési feladatot, -az ellenőrzés indokoltságát (jogszabályi alapját), -az alkalmazott módszerek, eljárások rövid ismertetését, -az ellenőrzött időszakot, -az ellenőrzést végzők nevét, beosztását, -az ellenőrzés idejét

15 15 II. A megállapítások rész tartalmazza: -az összegző megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat, ajánlásokat az alábbiak szerint: az ellenőrzés megállapításainak összegzését, a tevékenységet befolyásoló tényezők alapján levonható következtetéseket, a megállapítások, következtetések alapján megfogalmazott javaslatokat. - a részletes megállapítások rész tartalmazza: az ellenőrzési program felépítéséhez igazodó, logikai összefüggéseinek legjobban megfelelő csoportosításban a lényeges megállapításokat (a pozitív és a negatív jelenségeket egyaránt), a megállapítások alátámasztását szolgáló példákat, a hivatkozott bizonyítékok, mellékletek sorszámát, a hiányosságok okait, azok hatását (a következményeket), indokolt esetben a felelősség felvetését, a felelős megnevezését, beosztását, az ellenőrzött cégek által a hiányosságok megszüntetésére a helyszíni ellenőrzés időszakában már megtett intézkedéseket.

16 16 III. A befejező rész tartalmazza: - a jelentés keltét, az aláírásokat, - mellékletekre (például részjelentések), függelékre való hivatkozást, - a megismerési záradékot, a felelősségi záradékot. Mellékletek, függelékek -a jelentéshez a megállapításokat alátámasztó sorszámozott függelékeket, mellékleteket (szükség szerinti bizonyító okmányokat), táblázatokat csatolni kell. Amennyiben egy vagy több melléklet, függelék, számítási anyag, hibajegyzék vagy példatár is kapcsolódik a jelentéshez, úgy az aláírás keltezése alatt célszerű feltüntetni ezek együttes lapszámát is.

17 17 Az írásba foglalásnak a megállapítások kifejtésén túlmenően tartalmaznia kell a megállapított hibák, hiányosságok megszüntetését, a megállapítások hasznosítását, cég tevékenységének javítását elősegítő javaslatokat. Az írásba foglalás főbb tartalmi követelményei a következőkben összegezhetők: Csak a lényeges megállapításokat kell írásba foglalni. A súlyosabb hibák, mulasztások, jogszabályban foglaltaktól eltérések esetén mindig utalni kell a jogszabályra, a megállapítás alapjául szolgáló okmányra, illetve azokra a körülményekre, amelyek kifogásolhatóvá teszik az adott tényt. A hibák, a mulasztások elkövetőit mindig név szerint kell megjelölni és a személyes felelősségét fel kell vetni minden esetben, amikor a felelősség megállapítása szükséges és lehetséges. Az írásba foglalás nem tartalmazhat sem elvont, sem szubjektív, megalapozatlan következtetéseket.

18 18 Az ellenőrzés megállapításainak egyeztetése Az ellenőrzések megállapításai, írásba foglalásának fontos követelménye, hogy a megállapításokat az ellenőrzést végzők az ellenőrzöttekkel (a megállapításokban, javaslatokban érintettekkel) menet közben és még a vizsgálat lezárása előtt egyeztessék, megismertessék.

19 19 A megismerési záradék azt rögzíti, hogy az ellenőrzött cég (részleg, egység) vezetője a megállapításokat megismerte, ezekkel kapcsolatban észrevételt tehet, és aláírásával elismeri a jelentés átvételét és megismerését. A záradék tartalmazhatja azt is, hogy az ellenőrzött cég vezetője a megismerést követően a saját hatáskörében szükséges intézkedéseket megteszi. A felelősségi záradék azt rögzíti, hogy a felelőssé tett személyek a rájuk vonatkozó megállapításokat megismerték és kötelesek azokra írásban észrevételt, a felrótt mulasztásra magyarázatot adni.

20 20 A megállapításokat bizonyító dokumentumok Megállapításokat alátámasztó bizonyítékok Eredeti dokumentumok Hitelesített másolat Hitelesített kivonat Tanúsítvány Közös jegyzőkönyv Hitelesített fénykép, videofelvétel Emlékeztető Nyilatkozat Szakértői vélemény Tanúsítvány

21 21 Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása 1.Az ellenőrzés megállapításainak ismertetése 2. Az intézkedések realizálásának folyamata 3. Az intézkedési terv Az ellenőrzésben résztvevők jogai és kötelezettségei

22 22 A felelősség megállapítása Az ellenőrzés elsődleges célja: -a vizsgált cég működésének, feladatvégzésének tárgyilagos megítélése, a hibák mulasztások feltárása. Minden hiba - súlyosságától függetlenül - emberi magatartás következménye, így ha ezek között okozati összefüggés állapítható meg, a vizsgálat során a felelősség kérdését fel kell vetni. A felelősség a mulasztásért való helytállást jelenti, vagyis hogy az felróható a mulasztónak. Felelősség az ellenőrzött cég, szervezet, és az ellenőrzés oldaláról merülhet fel.

23 23 A felelősség megállapítása A felelősség - a jogkövetkezménytől függetlenül - csak akkor állapítható meg, ha a tény (anyagi kár, annak veszélye, jogszabályi rendelkezés megsértése) és az emberi magatartás között ok-okozati összefüggés áll fenn. Az emberi magatartás pedig vagy szándékos, vagy gondatlan, és ez a jogkövetkezmények alapja. A felelősség megállapításakor követendő eljárás során az ellenőrök és az ellenőrző szerv vezetőjének feladatai elkülönülnek.

24 24 Az ellenőr elsődleges feladata a tények pontos, részletes és mindenre kiterjedő feltárása. Az ellenőrnek annyiban kell minősítenie a feltárt cselekményt, hogy abban személyes felelősség áll fenn, és az valószínű jogi (büntetőjogi, polgári jogi, illetve munkajogi) következményekkel jár.

25 25 Az ellenőrzésnek válaszolnia kell arra, hogy mi a cselekmény ténybeli alapja, milyen bizonyítékok szolgálnak a tényállás alapjául. Pontosan meg kell határozni, a vonatkozó jogszabályt, rendelkezést, előírást, amelynek megsértéséről szó van. Meg kell jelölni, hogy kit terhel felelősségi smeretlen elkövető is alanya lehet a felelősségnek. Ha a mulasztás vagy cselekmény kárt okozott, a bekövetkezett kárt összegszerűen is meg kell határozni. A tények feltárása után minden esetben ellenőrzési jegyzőkönyvet kell felvenni.

26 26 A jogszabályok a belső szabályzatok, előírások megsértése esetén - annak súlyosságától függően - indokolt, illetve szükséges az elkövető felelősségének felvetése. Az ellenőrzött szerv azon vezetőjével vagy dolgozójával szemben kell a személyes felelősséget megállapítani, akinek a cselekménye, a mulasztása, a magatartása folytán a kötelességszegés (a törvények, rendeletek, más jogszabályok, szabályzatok, előírásainak megsértése) bekövetkezett.

27 27 A cég dolgozója (vezetője, beosztott munkatársa stb.) tehát az adott munkaköri kötelezettségek jó teljesítéséért visel felelősséget. A felelősség azt fejezi ki, hogy bárki, akinek a munkakörébe vagy feladatkörébe tartozó tartós kötelezettségét nem teljesíti, előírt feladatat elmulasztja kellő színvonalon teljesíteni vagy jogszabályba ütköző cselekményével, illetve mulasztásával kárt, anyagi hátrányt okoz, akkor felelősségre vonható. A felelősségre vonás azonban sohasem képezi az ellenőrzést végző feladatát.

28 28 A munkajogi felelősség akkor áll fenn, ha a munkavállaló vétkesen megszegi a kötelezettségét. Az anyagi, kártérítési felelősség alkalmazására akkor kerül sor, ha a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelességének -vétkes megsértésével okozott kárt, -a megőrzési kötelezettségének nem tett eleget, illetve visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettségét nem teljesítette. A jogszabályok szerint a vétkesség lehet gondatlanság és lehet szándékosság. A megőrzési felelősség akkor alkalmazható, ha a munkáltató olyan vagyontárgya hiányzik, amelyet a munkavállaló jegyzéken vagy elismervényen vett át. A kárfelelősség sajátos esete a leltárhiányért viselt felelősség.

29 29 A kártérítési igényeket a munkavállalóval szemben többnyire bírósági úton lehet érvényesíteni. A kollektív szerződés alapján a munkavállaló közvetlenül is kötelezhető a kártérítésre, ha belső szabályozásban rögzítették az igény érvényesítésének belső rendjét, értékhatárait. Az ellenőrzést végzőknek az e szabályozásokban foglaltakra támaszkodva kell felvetniük a felelősséget.

30 30 Büntetőjogi felelősség áll fenn a bűncselekmény szándékos vagy gondatlan elkövetése esetén. A bűncselekmény veszélyességének a mértéke alapján bűntettnek vagy vétségnek minősül. A cégeknél az ellenőrzések során a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén a feljelentést mindig az adott szervezet vezetője köteles megtenni egyidejűleg megjelölve az elkövető személyét is.

31 31 A felelősség felvetésére az ellenőrzés megállapításai alapján akkor kerül sor, amikor az ellenőrzött cég munkavállalója megsértette az előírásokat, tehát szabálysértés, fegyelmi vétség, károkozás, súlyos szabálytalanságnak vagy a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja áll fenn és ez dokumentumokkal bizonyított.

32 32 A felelőssé tétel írásba foglalásának elemei A felelős személy megnevezése és beosztása A szabálytalanság, mulasztás ideje A szabálytalanság, mulasztás oka A szabálytalanság, mulasztás kihatása

33 33 A felelős személy megnevezése teljes nevének és munkakörének, illetve beosztásának megjelölése a felelősségre vonás kiindulópontja. Az ellenőrzést végzőnek kötelessége megjelölni a felelős személyt, de nem feladata megjelölni a felelősségre vonás lehetséges mértékét. A szabálytalanság tényének, a tényállásnak az ismertetése keretében azt a cselekményt kell rögzíteni, amelyik a jogszabályban, szabályzatokban, az ügyrendekben vagy más dokumentumokban rögzítettől eltérő, vagy azzal ellentétes. A szabálytalanság okának (okainak) a bemutatása, kifejtése, írásban való rögzítése azért szükséges, mert ez teszi lehetővé az elkövetett hiba, mulasztás, szabálytalanság megismétlődésének a megelőzését, elkerülését.

34 34 -A felelős, -A tényállás, -Az okok -A kihatás együttesen a szabályos felelőssé tétel kritériumai, elengedhetetlen tételei. A jegyzőkönyvben a felelősként megnevezett személlyel ismertetni kell a vele kapcsolatos elmarasztaló megállapítást. Az ellenőrzött szervezet vezetője valamennyi megállapítás, továbbá a felelőssé tett személyek a velük kapcsolatos megállapítások megismerését a jelentésre vezetett záradékban ismerik el (felelősségi záradék). A felelősként megjelölt személy számára azonban lehetőséget kell adni arra, hogy a terhére rótt mulasztással kapcsolatban írásban nyilatkozzon, illetve arra magyarázatot adjon. Az abban foglaltakat tehát sem a vezetőjének, sem más személynek nincs joga felülbírálni, vagy a megfogalmazást befolyásolni.

35 35 Az írásbeli magyarázatban a felelőssé tett személynek a terhére rótt hibával, mulasztással kapcsolatban kötelessége nyilatkozni. A felelős személynek az írásbeli magyarázatában arra kell választ adnia, hogy: -mi volt a terhére rótt mulasztás, szabálytalanság keletkezésének az oka, továbbá -elismeri-e az őt terhelőként rögzített tényt és az azzal kapcsolatos felelősségét.

36 36 Abban az esetben, ha a felelőssé tett személy nem ismeri el az őt terhelő mulasztást és ennek megfelelően a felelősségét sem, akkor az írásbeli magyarázatban hivatkoznia kell azokra a dokumentumokra, amelyekre alapozza az elutasítást, illetve köteles azokat csatolni. A mulasztó általában az ellenőrzés során nem kötelezhető arra, hogy csökkentse szabálytalanságának hatását, de a felelőssé tett személy megítélését más megvilágításba helyezi, ha az írásbeli magyarázatában arra is kitér, hogy az elkövetett szabálytalanság következményei enyhítésére tett-e intézkedést, illetve hogyan kívánja enyhíteni az általa elkövetett szabálytalanság következményeit, a károkat, s a kedvezőtlen hatásokat.

37 37 Az írásbeli magyarázatokban foglaltakkal kapcsolatban az ellenőrzést végzőnek állást kell foglalnia. Ennek során az ellenőrzést végzőnek tárgyilagosan, körültekintően kell eljárni. Mind az írásbeli magyarázatot, mind az ellenőrzést végző személynek az írásbeli magyarázatra adott válaszát csatolni kell az elmarasztaló megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvhöz, jelentéshez, egyúttal annak egy példányát át kell adni a felelőssé tett személynek.

38 38 Az ellenőrző felelőssége Az ellenőrzés erkölcsi, etikai felelősségének fontossága:-bármennyire is mindenkori szándéka az ellenőrzésnek a jobbítás, a szabályszerűség biztosítása, a jogellenes gyakorlat megakadályozása, a hatékony működésre ösztönzés, mégis minden ellenőrzés hatást gyakorol egy időre az ellenőrzött szervezetre és az ott dolgozókra. Mindebből következően az ellenőrző szervezetre és az ellenőrzésben személyesen résztvevőkre nagy felelősség hárul.

39 39 A felelősség formái a) Büntetőjogi felelősség Büntetőjogi felelősséget felvetni csak abban az esetben lehet, ha a vizsgálat során megállapított tények a büntető törvénykönyv valamely büntető tényállásának elemeit kielégítik. Az alapos gyanú esetén az adatok nem teljesek, a bűncselekménynek csak valószínűségét fejezik ki. Az ellenőrnek minden esetben alaposan mérlegelnie kell, hogy az általa rögzített megállapításokban megfogalmazott tényállasból lehet-e a Btk. különös részében meghatározott valamely tételére következtetni.

40 40 A cégek ellenőrzések során a leggyakrabban felmerülő büntetőjogi következménnyel járó cselekmények: 1. A köz- és magánokirat hamisítás Közokirat az olyan okirat, amelyet a bíróság, közjegyző vagy más hatóság ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A jogszabály csak a közokirat fogalmát határozza meg, minden más okirat magánokirat.

41 41 A valótlan tartalmú vagy hamis magánokirat készítése, illetve a létező meghamisítása önmagában nem büntetendő. Az ilyen tevékenység büntetendővé akkor válik, ha az ilyen magánokiratot joghatások elérésére használják fel. A magánokirat-hamisítás rendszerint más bűncselekmény elkövetését segíti elő vagy annak leplezésére szolgál.

42 42 2. A számviteli fegyelem megsértése A számviteli fegyelem megsértése büntetendő vétségét az követi el, aki a számvitelről szóló törvényben előírt beszámolási, könyvvezetési vagy egyéb kötelezettséget, bizonylati fegyelmet megszegi, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését illetve ellenőrzését meghiúsítja vagy megnehezíti. A leggyakrabban előforduló elkövetési magatartás a számviteli nyilvántartások vezetésének rendszeres elmulasztása. Önmagában azonban ez a mulasztás nem valósít meg bűncselekményt, csak ha az ellenőrzött a vagyoni helyzetének áttekintését vagy ellenőrzését megnehezíti, illetve lehetetlenné teszi. A meghiúsítás akkor állapítható meg, ha az ellenőrző, szervezet egyáltalán nem, vagy csak részben tudta teljesíteni feladatát, mert a számviteli, illetve egyéb nyilvántartások nem álltak, vagy nem olyan módon álltak rendelkezésre, amelyek az ellenőrzést lehetővé tennék.

43 43 3. A vagyon elleni bűncselekmények Csalást követ el az, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. A cselekményt nem dologra, hanem az elkövető és a sértett közötti jogügyletre követték el. Az elkövető bűnös magatartása nélkül a jogügylet nem, vagy nem úgy jött volna létre. A bűncselekményt a tévedésbe ejtéssel vagy a tévedésben tartással lehet elkövetni. Az első egy aktív cselekményt tételez fel, a második megvalósítás egy passzív magatartás. A tévedésbe ejtés a hamis tudattartalom kialakítása, míg a tévedésben tartás a már fennálló tévedés megerősítése, illetve annak megakadályozása, hogy a másik fél helyesbíthesse hamis képzetét.

44 44 A csalás csak akkor válik befejezett bűncselekménnyé, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben valakinek vagyoni kára keletkezik. A kár a vagyonban bekövetkezett tényleges értékcsökkenést jelenti - az elmaradt hasznot nem. A bűncselekmény elkövetője bárki lehet és az szándékosan követhető el.

45 45 Sikkasztást az követ el, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. E bűncselekmény jellemző vonása a bizalommal való visszaélés. A sikkasztást idegen ingó dologra lehet elkövetni, amit a tettesre bíztak, aki azt jogszerűen tartja birtokában, azonban a dologgal, jogosultság nélkül, olyan intézkedéseket tesz, amelyek csak a tulajdonost illetik meg. Ennek tipikus példája a pénztárkezelés, amikor a pénztáros engedély nélkül kivesz vagy kifizet pénzt. (A pénztáros a rábízott összegből csak a megbízó által előírt okból és módon fizethet.)

46 46 Hanyag kezelés vétségét követi el az, akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz. A hanyag kezelésnél nemcsak annak az elkövetőnek a magatartását büntetik, akit a vagyon kezelésével bíztak meg, hanem annak a magatartását is, akinek a vagyonkezelés felügyelete a feladata és azt megszegi vagy elhanyagolja. A vagyonkezelés felügyelete alatt az irányítás, az ellenőrzés értendő.

47 47 Hűtlen kezelést követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. A hűtlen kezelés tettese csak olyan személy lehet, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg. Idegen vagyon alatt ingó, ingatlan dolgok és a vagyoni jellegű jogosultságok értendők.

48 48 b) Szabálysértési felelősség A jog egyes cselekményeket az alacsony kárösszeg vagy a cselekmény kisebb súlyára való tekintettel szabálysértésnek minősít. Ekkor nem bíróság, hanem a jogszabályban előírt hatóság jár el. Szankcióként pénzbüntetés szabható ki (a kifizetés megtagadása esetén ez szabadságvesztésre átváltható).

49 49 c) Polgári jogi felelősség A feltárt súlyosabb hibák, mulasztások szinte mindegyikének következménye a gazdálkodó szervezet vagyonában - ritkán harmadik személynek - okozott kár, melyet a kár okozójának meg kell téríteni. Az elkövetett bűncselekmények (szabálysértések) nagy része károkozással jár együtt, tehát ugyanazon cselekmény büntetőjogi és polgári jogi következményekkel járhat együttesen.

50 50 d) Munkajogi felelősség A munkajogi felelősség alapvetően különbözik az eddig megismert minden más felelősségi esettől. Ennek alapja a munkavégzésre irányuló szabályok vétkes (szándékos vagy gondatlan) megszegése, ezért az elkövető csak a gazdálkodó szervezet alkalmazottja, tagja lehet. A felelősségi szabályokat, az eljárást a munka törvénykönyve rendezi. A közalkalmazottakra, illetve köztisztviselőkre külön törvény vonatkozik. A közalkalmazott felelőssége a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségek vétkes megszegése, amiért fegyelmi felelősséggel tartozik. Kártérítési felelőssége a közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettségekből ered.

51 51 1. A KÖNYVVIZSGÁLAT CÉLJA 1.1. A könyvvizsgálat meghatározása A könyvvizsgálati tevékenység összetett feladat, tartalma a törvény által körülhatárolt: a) A számviteli törvény hatálya alá tartozó cégeknél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, hitelességének tanúsítása annak megállapítására, hogy azt a számviteli törvény szerint készítették el, és hogy a beszámoló valós összképet ad a cég vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. b) Vállalkozások, egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényben előírt értékelési, ellenőrzési és véleményezési, záradékolási feladatok ellátása. c) A könyvvizsgálók más, törvény szerint előírt feladatának az ellátása.

52 52 Romániában általános érvényű jogszabályok a következő törvények és Kormányrendeletek: – a számvitelről szóló 1991/ 82-es törvény és annak utólagos módosításai; – a Közpénzügyi Minisztérium 2005/1752-es Rendelete a beszámolókészítés kötelezettségről és a számlatükörről; – a gazdasági társaságokról szóló 1990/31-es törvény és annak módosításai; – a Román Könyvvizsgálói Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységéről szóló 2000/591-es Kormányhatározat; – a könyvvizsgálói tevékenység megszervezéséről szóló 1999/75-ös Kormányrendelet; – a 1999/75-ös Kormány Rendeletet módosító 2002/67-es számú Rendelet; – a Könyvvizsgálati tevékenységről szóló 133/ 2002-es számú törvény; – a belső könyvvizsgálatról szóló 2002/672-es számú törvény. Az EU 2006/43/EK Iranyelve, az éves és konszolidált éves beszámolok jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításásról, valaamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kivüli helyezéséről

53 53 Ervényes szabályzatok PM 1121/2006-Rendelet az IFRS alkalmazásáról PM 3055/2009-Rendelet az EU direktíváknak megfelelő számviteli szabványok alkalmazásáról, PM 2861/2009-Rendelet az aktivák és passzivák leltározásáról, PM 3512/2008-Rendelet a pénzügyi-könyvelési dokumentumokról, PM 2226/2006-Rendelet a számviteli nyomtatványokról 90/2008 –SKR(OUG).-az év végi pénzügyi jelentés könyvvizsgálatáról

54 54 A Romániában is a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (ISA) érvényesek, melyeket az IAPC (Nemzetközi Könyvvizsgáló Bizottság) az ACCA (Association of Chartered Certified Accountants – Bejegyzett Okleveles Könyvvizsgálók Egyesülete) és más nemzeti könyvvizsgáló egyesületek közreműködésével dolgoztak ki:

55 55 SzámISA 100Bizonyosságot nyújtó megállapítások 120Az ISA-keret elvei 200A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának célja és alapelvei 210A könyvvizsgálati megbízások feltételei

56 A könyvvizsgálati munka minőségének ellenőrzése 230 Dokumentálás 240 Csalás és hibák 250 Törvények és jogszabályok figyelembevétele a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál 260 A könyvvizsgálat témáinak közlése az irányítással megbízott személyekkel 300Tervezés 310Az üzleti tevékenység ismerete 320Lényegesség a könyvvizsgálatban

57 Kockázatbecslés és belső ellenőrzési rendszer 401 Könyvvizsgálat számítógépes információs rendszerek esetében 402 Szolgáltató szervezeteket igénybe vevő cégekre vonatkozó könyvvizsgálati szempontok 500 Könyvvizsgálati bizonyítékok 501 Könyvvizsgálati bizonyítékok, kiegészítő módszerek alkalmazása specifikus tételekre 505 Külső megerősítés 510 Első megbízás – nyitó egyenlegek 520 Elemző eljárások

58 58 530Könyvvizsgálati, mintavételezési és egyéb szelektív vizsgálati eljárások 540Számviteli értékelések könyvvizsgálata 550Kapcsolt vállalkozások 560A fordulónap utáni események 570A cég tevékenysége folytatásának elve 580Vezetés nyilatkozatai 600Más könyvvizsgáló munkájának felhasználása 610A belső audit munkájának figyelembevétele

59 59 620Szakértő munkájának felhasználása Könyvvizsgálói jelentés a pénzügyi kimutatásokról –módosítva Könyvvizsgálói jelentés -konszolidálás 710Összehasonlító adatok 720Egyéb információk az audithoz kapcsolódóan 800Könyvvizsgálói jelentés különleges célú könyvvizsgálati megbízásoknál 810A pénzügyi előrejelzések vizsgálata

60 60 910Megbízás a pénzügyi kimutatások átvilágítására 920Megbízás pénzügyi-számviteli információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására 930Megbízás pénzügyi információk összeállítására IAPS 1005 Nemzetközi Könyvvizsgálati Állásfoglalások – Kisvállalatok könyvvizsgálatának szempontjai IAPS 1007 A vezetéssel való kommunikáció

61 61 Bankközi egyeztetési eljárások(szabványok folytatás) 1.Glosszárium Bankfelügyelet és külső könyvvizsgáló kapcsolata A kisvállalkozások könyvvizsgálatának speciális szempontjai Nemzetközi kereskedelmi bankok könyvvizsgálata A környezetvédelmi ügyek figyelembevétele a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál 1.Az üzleti tevékenység megismerése környezetvédelmi szempontból 2.Alapvető vizsgálati eljárások a környezetvédelmi ügyekből származó lényeges hibás állítások feltárására Származékos pénzügyi instrumentumok könyvvizsgálata Az elektronikus kereskedelem hatása a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára A könyvvizsgálók jelentése a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak való megfelelésről

62 62 Szabványok folytatás Megbízás a pénzügyi kimutatások átvilágítására (korábbi 910.témaszámú standard) Az évközi pénzügyi információknak a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása Múltbeli időszakra vonatkozó információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások A pénzügyi előrejelzések vizsgálata Megbízás pénzügyi információk megállapodás szerinti vizsgálatának végrehajtására Megbízás pénzügyi információk összeállítására

63 ben módosultak: 200A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának célja és általános alapelvei 230 Dokumentálás 240 A könyvvizsgálónak a csalás és a hiba mérlegelésére vonatkozó felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál 330 A könyvvizsgáló által a becsült kockázatokra adott válaszként alkalmazott eljárások 580 Vezetés nyilatkozatai 700 Független könyvvizsgálói jelentés a teljes általános célú pénzügyi kimutatásokról

64 ban módosultak: Glosszárium 210 A könyvvizsgálati megbízások feltételei 260 Az irányítással megbízott személyek tájékoztatása a könyvvizsgálati kérdésekről 501 Könyvvizsgálati bizonyítékok, kiegészítő módszerek alkalmazása specifikus tételekre 505 Külső megerősítések 545 A valós érték-meghatározások és -közzétételek könyvvizsgálata 620 Szakértő munkájának felhasználása 2400 Megbízás a pénzügyi kimutatások átvilágítására 2410 Az évközi pénzügyi információknak a gazdálkodó független könyvvizsgálója által végrehajtott átvilágítása

65 ben módosultak Előszó 230. Dokumentálás 240. A könyvvizsgálónak a csalás és a hiba mérlegelésére vonatkozó felelőssége a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatánál 300. A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése 315. A gazdálkodó és környezetének megismerése, valamint a lényeges hibás állítás kockázatának felmérése 330. A könyvvizsgáló által a becsült kockázatokra adott válaszként alkalmazott eljárások 540 Számviteli becslések könyvvizsgálata 560 A fordulónap utáni események 570 Vállalkozás folytatásának elve 580 Vezetés nyilatkozatai 600 Másik könyvvizsgáló munkájának felhasználása 720 A könyvvizsgáló auditált pénzügyi kimutatásokat tartalmazó dokumentumokban szereplő egyéb információkra vonatkozó felelőssége


Letölteni ppt "1 7-8 kurzus 2o15 március 6. 2 Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása Az ellenőrzés megállapításait, következtetéseit, illetve javaslatait írásba."

Hasonló előadás


Google Hirdetések