Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemzetközi pénzügyek 1. előadás és 1. szeminárium.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemzetközi pénzügyek 1. előadás és 1. szeminárium."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi pénzügyek 1. előadás és 1. szeminárium

2 2 Előadások témái 1. A nemzetközi valutáris rendszer 2. A nemzetközi fizetési mérleg és a külfölddel szembeni befektetési pozíció 3. Árfolyam és árfolyampolitika 4. Nemzetközi hitelfinanszírozás hivatalos hitelcsatornái 5. Eladósodás és adósságkezelő programok illetve politikák 6. Írásbeli parciális vizsga az előadások és szemináriumok témáiból

3 3 Szemináriumok témái (1) 1. A nemzetközi valutáris rendszer 2. A nemzetközi fizetési mérleg és a külfölddel szembeni befektetési pozíció 3. Árfolyam és árfolyampolitika 4. Nemzetközi hitelpiacok 5. Európai monetáris integráció

4 4 Szemináriumok témái (2) Szemináriumi bemutatók: 6a. Új-zélandi reformok és az inflációs célkövetés bevezetése 6b. Mexikói válság (1981és 1994) 7a. Délkelet-ázsiai- (1997) és Oroszországi (1998) válság 7b. Török-(2001) és Argentín (2002) válság 8. Válságok megelőzése és kezelése Országbemutatók (fizetési mérleg, külfölddel szembeni befektetési pozíció, árfolyamrendszer, nominál effektív és reáleffektív árfolyamalakulás)

5 5 A tantárgy órabeosztása heti 1 óra előadás + 2 óra szeminárium × 12 hét Dátum , 241-es terem , 526-os terem , 245-ös terem február előadás1. szem. 1 csop.1. szem. 2. csop. Március 6.2. előadás2. szem. 1 csop.2. szem. 2. csop. március előadás3. szem. 1 csop.3. szem. 2. csop. március előadás4. szem. 1 csop.4. szem. 2. csop. március előadás5. szem. 1 csop.5. szem. 2. csop. április 1-3.Bokros Lajos előadások, a programot kesőbb hirdetjük meg április 3.6. szem. 1 csop.6. szem. 2. csop. április 10.PARCIÁLIS VIZSGA április szem. 1. csop.7. szem. 2. csop. május 8.8. szem. 1. csop.8. szem. 2. csop. május szem csop.10. szem. 1. csop.10. szem. 2. csop. május szem. 1. csop.11. szem. 2. csop.

6 6 Kötelező szakirodalom Lőrincné Istvánffy Hajna: Nemzetközi pénzügyek, Aula, Budapest, 1999 (BBTE-KGTK könyvtári nyilvántartó: AULA:60) + kiegészítő elektronikus anyagok

7 7 Értékelés (1) Írásbeli parciális vizsga rövid nyitott kérdésekkel és feladatokkal. – 50% Minden szemináriumi aktív jelenlét egy pontot ér. Ide számítanak az érdemben feltett kérdések, a témákhoz kapcsolódó megalapozott válaszok. Nem számít bele a szemináriumi bemutató – 20% Szemináriumi bemutató (előre egyeztetve és ütemezve) – 30% Plussz pontot lehet szerezni a vizsgán a Bokros Lajos által leadott anyag kapcsán feltett kérdésre adott jó válasszal

8 8 Értékelés (2) Az írásbeli vizsgán a diák a 4,50-es pontszámot el kell érje, annak érdekében, hogy a végső pontszám kiszámításra kerüljön. Azok a diákok, akik a félév során megírt parciális vizsgán legalább 4,50 pontot érnek el és az eredményükkel meg vannak elégedve, ebből az anyagrészből nem kötelesek a vizsgaidőszakban vizsgázni. A pótvizsgán érvényesek a parciális vizsgán vagy a rendes vizsgán megszerzett pontszámok, akárcsak a félévi tevékenység is.

9 9 A szemináriumi bemutató értékelési szempontjai A megjelölt szakirodalom, pontos és szakszerű áttanulmányozása – 3 pont A bemutatott ismeretek szakmai helytállósága, az ismeretek szintetizált átadása – 3 pont A bemutató formai feltételei (időkeret, nyelvhelyesség, hallgatósággal való kommunikáció), kérdésekre adott válaszok – 3 pont Hivatalból – 1 pont

10 10 A nemzetközi valutáris rendszer fogalma (1) A világgazdaság rendszerének egy alrendszere Szűk értelemben véve: a nemzetgazdaságok között létező pénzügyi kapcsolatokat meghatározó írott vagy íratlan szabályok, konvenciók halmaza Tágabb értelemben véve: a különböző országok között kialakuló sokoldalú és sokszínű kapcsolatok és viszonyok összessége

11 11 A nemzetközi valutáris rendszer fogalma (2) Kezdetben: reálszféra  pénzügyi szféra Utóbbi évtizedekben: pénzügyi szféra  reálszféra RENDSZER vs. REZSIM

12 12 Fejlődéstörténeti szakaszok minőségi jellemzőinek ismérvei (1) 1.Mely eszköz(ök) tölti(k) be a világpénz szerepét? (a pénz funkciói alapján: értékmérés, ármeghatározás, fizetési eszköz, tartalékképzés) 2.Milyen a nemzetközi fizetések illetve a nemzetközi finanszírozás rendje? (Hogyan kerülhet sor a nemzetközi pénz- vagy tőkemozgásra?)

13 13 Fejlődéstörténeti szakaszok minőségi jellemzőinek ismérvei (2) 3.Biztosított-e a nemzetközi fizetések globális egyensúlya? Hogyan? (A rendszer egyes alkotóegységeire egyensúlyi állapot vagy egyensúlytalanság a jellemző?) 4.Milyen a rendszer szervezési és irányítási formája? (A különböző államok milyen mértékben képesek befolyást gyakorolni a rendszer működésére)

14 14 Fejlődéstörténeti szakaszok áttekintése I.1870-es évektől  I. világháborúig II as gazdasági válságtól  II. világháború végéig (Bretton-Woods-i megállapodásig) III.1947-től (az IMF működésének kezdete)  es évek elejéig IV.Az 1970-es évek elejétől  napjainkig A tengelyen az évszámok nem feltétlenül tükröznek pontos behatárolást. I.II.III.IV.

15 15 I. Aranystandard 1.Arany (ill. font sterling) 2.Abszolút szabadság 3.Automatikus egyensúlyteremtő mechanizmusok 4.Brit hegemónia I. Minőségi jellemzők ismérvei:

16 16 Aranystandard (1) Az aranypénz belső értékkel rendelkező pénz (eltérően a papírpénztől). –Pénzérme: meghatározott aranytartalommal rendelkezik 1886: –1 font sterling 1/4 uncia aranyat tartalmazott –1 amerikai dollár 1/20 uncia aranyat tartalmazott –Pénzhelyettesítők: pl. papírpénz, nincs belső értéke, de könnyebb használni, mint az aranytartalmú pénzérmét. A papírpénzt kibocsátó jegybank kötelezettséget vállalt a papírpénz aranyra válthatóságára (az aranytartalom szerint) A pénz aranytartalma biztosította az érmék nemzetközi átváltásának zavartalanságát  szabad pénzforgalmi rendszer keretei között az árfolyamokat az aranytartalom határozta meg A viszonylag stabil árfolyamok fenntartásában nem a jegybanknak volt szerepe, hanem automatizmusok révén valósult meg A stabil árfolyamok elősegítették, hogy a különböző országok árszintjei között szoros kapcsolat alakuljon ki (az árak lényegesen és tartósan nem szakadtak el egymástól)

17 17 Aranystandard (2) Az árszínvonalak hasonló alakulása nem zárja ki az infláció vagy a defláció létének lehetőségét. Az általános árszínvonal emelkedhet vagy csökkenhet. Valójában között deflációs időszak következett be (illetve gazdasági depresszió)  reálgazdasági (termelési költségek csökkenése) és monetáris okok (arany mennyisége nem tart lépést a korábbi kibocsátás bővülésével – vitatott ok) A századfordulón, a tőkeáramlások már jelentős súlyt képviseltek, de ilyen körülmények között is működtek az egyensúlyteremtő mechanizmusok. Nincsenek feszültségek a fizetési mérlegben Egyidejűleg: –a tőkeexportőr országában csökkent a pénzmennyiség  csökkent a hazai árszínvonal  nőtt a termék és szolgáltatás exportja –A tőkeimportőr országában nőtt a pénzmennyiség  nőtt a hazai árszínvonal  nőtt a termék és szolgáltatás importja A brit hegemóniát a világgazdasági pozíciója alapozta meg.

18 18 Aranypont automatizmus Felső aranypont (arany kiviteli pont): a hazai valuta legalacsonyabb ára, amely mellett érdemes a hazai valutát aranyra váltani Alsó aranypont (arany behozatali pont): a hazai valuta legmagasabb ára, amely mellett érdemes az aranyat behozni és hazai valutára váltani.

19 19 Aranypont automatizmus idő Árfolyam= X hazai valuta 1 külföldi valuta Aranyparitás által meghatározott árfolyam Felső aranypont (arany kiviteli pont) Alsó aranypont (arany behozatali pont) Kb. ±1%

20 után Az I. világháború finanszírozása nehéz helyzetbe hozta az államok pénzügyeit  fedezetlen bankjegykibocsátás  a vállalt aranyparitás és aranyra válthatóság feladása  az aranystandard vége Visszaállítási kísérletek: –Az új rendszernek különböznie kell a régitől, mert nincs elegendő mennyiségű arany a világgazdaságban –Aranyrúd rendszer: az arany fokozatos kivonása a pénzforgalomból és jegybanki tartaléképzés. Nincs korlátlan átválthatóság az arany és a különböző valuták között. –1920: Brüsszeli Konferencia: eredménytelen –1922: Genovai Konferencia (USA nincs jelen): az arany és a különböző devizák párhuzamos használatára épülő rendszer (aranydeviza rendszer) bevezetése: a központi államok kizárólag aranyat tartalékolnának, a kisebb államok pedig a központi államok devizáit is. A központi (vezető) államok felvállalják az árfolyamok stabilitásának a fenntartását a font sterling aranykonvertibilitásának újra deklarálása

21 21 II. Valutáris övezetek időszaka Az övezetek bázisvalutája (font sterling, amerikai dollár, francia frank, spanyol pezeta, holland gulden) 2.Az övezetek között a legszigorúbb adminisztrációs korlátozások 3.Potenciális egyensúlyhiány  fizetési megállapodások (klíringek) megkötése 4.Spontán szerveződések  oligopol struktúra Minőségi jellemzők ismérvei: II.

22 22 Valutáris övezetek időszaka Valutaövezet: törvényes fizetési eszközként azonos pénzt használó térség Valutáris övezet: a hazai pénzrendszereket egyazon (külföldi) valutára építő országok csoportja, a saját (hazai) valuta párhuzamos használata Az arany helyét olyan valuták veszik át, amelyek iránt a bizalom relatív magas Anyaország és szatellit országok Anyaországgal szembeni követelmények: –Vezető világhatalmi pozíció –Meghatározó világkereskedelmi részarány, illetve döntő részesedés az övezethez tartozó ország külkereskedelmében –Vezető szerep a nemzetközi pénzügyi életben, fejlett nemzetközi pénzügyi piacok és bankhálózat –Szilárd valuta: a nemzeti pénzeszköz abszolút (belső) és relatív vásárlóerejének hosszú távú stabilitása –Monetáris tartalékok megfelelő állománya, a valutakonvertibilitás feltétlen biztosítása

23 23 Sterlingblokk 1931-ben jött létre Méretét és világgazdasági szerepét tekintve a legjelentősebb valutáris övezet Spontán kialakulás jellemzi Írott szerződés nélküli Alá-fölé rendeltségi viszony alakul ki a központ (Egyesült Királyság) és a periférikus országok között (Izland, Ausztrália, Új-Zéland, Dél Afrika, Nigéria, India, Irak, Egyiptom stb.)

24 24 III. Bretton-Woods-i rendszer 1.Amerikai dollár 2.Fokozatosan megvalósuló liberalizáció a pénzforgalom területén 3.Potenciális egyensúlyhiány  „egyensúlyi árfolyamok” tartásának kísérlete 4.AEÁ hegemónia (első tudatos intézményszervezés) Minőségi jellemzők ismérvei: III.

25 25 Dollárdeviza rendszer 1944 július Bretton-Woods-i Konferencia A 30-as évek „beggar-thy-neighbour” (szomszédkárosító) politikája világossá tette az intézményi keretek szükségességét  a nemzetközi pénzügyi rendszer intézményi alapjainak a kiépítése kezdődik el AEÁ kulcsszerepet vállalt az új rendszer kialakításában (új hozzáállás a 20-as évekhez képest)

26 26 Bretton Woods (1) Két koncepció ütközik: –Amerikai Egyesült Államok (Henry Dexter White) Stabil árfolyamrendszer biztosítása Importkorlátozások megszüntetése, azaz diszkriminációmentes kereskedelempolitika –Egyesült Királyság (John Maynard Keynes) Az új rendszer biztosítsa a nemzetgazdaságok normális működését A foglalkoztatás megfelelő szintre emelése Bizonyos keretek között legyen lehetséges a kereskedelem ellenőrzése Rugalmas árfolyamok bevezetése

27 27 Bretton Woods (2) Egyezménybe foglaltatnak: –A teljes foglalkoztatás elérése, célként való megfogalmazása (számos országban segítette az egyezmény elfogadását) –Folyó fizetések feltétlen liberalizációja (a tőkeforgalom állami ellenőrzésének fenntartása) –Alapvetően rögzített árfolyamok bevezetése és fenntartása, de különleges körülmények között (pl. foglalkoztatási problémák) lehetőség adódik az árfolyam kiigazítására, az amerikai dollár a kulcsvaluta: Fix paritás az amerikai dollár és az arany között (1 uncia arany:35 dollár) Fix paritás az amerikai dollár és a többi valuta között –Az intézményi keret kiépítése: IMF létrehozása

28 Az árfolyamrendszer elemei 1.Az IMF tagországoknak meg kell határozniuk valutájuk hivatalos dollárárfolyamát 2.Az árfolyam-meghatározás az egyensúlyi árfolyamelmélet kritériumai szerint történik 3.A piaci árfolyam ±1%-os sávban térhet el a hivatalos paritástól 4.A jegybankok egyoldalú devizapiaci intervencióval gondoskodnak a piaci árfolyam sávon belül tartásáról 5.A folyó fizetési mérleg súlyos egyensúlyhiánya esetén sor kerülhet a hivtalos árfolyam kiigazítására (a 10%-ot meghaladó korrekcióhoz IMF engedély) 6.Az árfolyam szintje egységes (alapvetően kettős vagy többes árfolyamokat nem lehet használni) 28

29 Az IMF tevékenysége 1947-ben kezdődik Kidolgozza a rendszer minél zavartalanabb működését biztosító elveket Az elvek gyakorlati megvalósulásához kell ésszerű konszenzust kialakítania a tagállamok között Folyamatosan ellenőrzi a versenyszabályok betartását, azért, hogy a működést egyetlen szereplő se zavarja meg Tevékenysége a következő politikákra terjed ki: 1.Világpénz politika 2.Liberalizációs politika 3.Árfolyampolitika 29

30 1. IMF világpénz politikája Kettős alap: arany és dollár Három időszak A II. világháborút követően dollárinség jellemző: újjáépítési szükségletek, beruházásigény, hiteligény, melynek a létező adósságok és alacsony garanciális háttér korlátot szab Marshall-segély megoldja a fenti problémát Az 50-es években már viszonylag egyensúlyban van a dollár kereslet és a dollár kínálat: a fejlődő európai gazdaságok kezdenek talpra állni gazdasági potenciáljuk javul, képesekké válnak már bizonyos áruforgalmat egymás között is bonyolítani, másrészt pedig közben nő az amerikai importkereslet is 30

31 Triffin dilemma Akkor áll fenn, amikor egy nemzeti valutát nemzetközi tartalékképzésre használnak Konfliktus keletkezhet a nemzeti szinten megfogalmazott cél és a nemzetközi cél között A nemzetközi tartalékképzés megköveteli a megfelelő pénzmennyiséggel való ellátást, növekvő gazdasági tevékenység esetén a pénzmennyiség folyamatos bővülését. Ilyen helyzetben az illető ország külkereskedelmi egyenlegének deficitesnek kell lennie, ami a valuta iránti bizalmat alááshatja. Példa: amerikai dollár a 60-as években 31

32 Az 50-es évek végén 60-as évek elején egyre nagyobb mértékű dollár túlkínálat alakult ki  nőtt az arany iránti kereslet  nőtt az arany ára 35 $/uncia szintről 40 $/uncia szintre 1961 végén 8 fejlett ipari állam (AEÁ, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Svájc) megegyezett a (londoni) aranypool létrehozásában, amellyel az arany árának a 35 $/uncia szintre való visszavezetését célozták meg (átmeneti sikerrel, az aranypool 1968 márciusában felbomlik – az alapprobléma nem került kezelésre) Kettős aranypiac: –hivatalos piac: a jegybankok az AEÁ-tól hivatalos áron vásároltak –magánpiac: kereslet-kínálat  (magasabb) ár 32

33 Az aranypool kudarca után az IMF próbálja mérsékelni a piaci feszültségeket: megállapodást köt Dél-Afrika Köztársasággal, amely árgaranciát biztosít az arany 35 $/uncia áron történő vásárlására 1969: hathatósabb és jelentősebb támogatást kapott az amerikai dollár az IMF részéről az SDR bevezetésével SDR: olyan pénzeszköz (alapvetően tartalékeszköz), amelyet a tagországok a monetáris tartalékaik között vehetnek számításba, ugyanakkor pótlólagos hitellehetőséget is kínál 1974: az arany demonetizálása: –Megszűnnek az aranyparitások a valuták és az arany között –Elkezdődik a monetáris aranytartalékok csökkentése 33

34 2. IMF liberalizációs politikája IMF alapszabálya, VIII. cikke definiálja a pénzforgalomra vonatkozó liberalizáció minimális szintjét: a tagországok valutáik konvertibilitását kell biztosítsák, azaz: –korlátozásmentes, szabad átválthatóságot –bármely valutára –a folyó fizetések terén –a hivatalosan deklarált árfolyamon IMF alapszabálya, XIV. cikk: kivételes esetekben (komolyabb egyensúlyhiányok) átmeneti korlátozások bevezetése engedélyezett (amíg az egyensúly helyre nem áll) 34

35 Az előírások részleges konvertibilitást jelentenek, mert nem vonatkoznak a tőkeforgalomra A konvertibilitásra való áttérés kezdetben bilaterális-, majd multilaterális fizetési megállapodások formájában valósult meg Bilaterális klíring: –Két ország kapcsolatában jelentkezik, a követelések és tartozások csak e két ország viszonylatában használhatóak fel –A szerződő országok elszámolási egységet jelölnek ki, amely leggyakrabban egy erős deviza (amerikai dollár, svájci frank stb.), amely a klíring- megállapodás nevét is adja 35

36 Bilaterális klíring: –A klíringszámlát a kijelölt bank vezeti, amely nyilvántartja a megállapodás keretében foglalt ügyletek pénzügyi elszámolásait, azt időnként egyenlegezi. Az egyenlegezés során az egyik ország nettó kötelezettséggel, a másik azonos összegű nettó követeléssel rendelkezik, amelyet bizonyos értékhatár felett rendezni kell: Devizaátutalással (fizetéssel) Hitelkeret igénybevételével (kamat vonzat) –a kereskedelem bővülését jelentősen korlátozhatja (kereskedelmi kapcsolatok kezdetleges fázisára jellemző) 36

37 Multilaterális klíring: –Kettőnél több országban keletkezett tartozások és követelések egyenlegeit a kijelölt pénzintézetek egymás között utólag elszámolják –Lehetőség adódik az egyik tagállamban megszerzett követelést egy másik tagállamban felhasználni. Ezeket a devizákat transzferábilis devizáknak nevezzük. –A kereskedelmi kapcsolatok bővülésének korlátja csökken, viszont nő a rendszerkockázat Példa: EPU – European Payment Union: 1950-ben jön létre és 1957-re teljesítette a feladatát: az európai valuták bejelentik a konvertibilitásukat 37

38 3. Az IMF árfolyampolitikája között működött, az árfolyampolitika 1973-as összeomlása nem járt együtt az addigra kialakult intézményi keretek széthullásával Az árfolyamrendszer hat pontja (lásd korábban)lásd korábban Az IMF olyan árfolyampolitikát kívánt folytatni, amely keretén belül a tagországok árfolyampolitikájukat a külgazdasági egyensúly követelményének vetik alá  nem folyamodnak a szabályoktól eltérő leértékeléshez Sajátos logika: fizetési mérleg problémák esetén ne az árfolyamot igazítsák ki, hanem azokat a feltételeket változtassák meg, amelyek javíthatják a fizetési mérleget, de nem érintik az árfolyam szintjét 38

39 Ilyen eszközök: –Kereskedelempolitikai lépések –Jegybanki intervenciók –Kamatláb változtatás Az 50-es évek árfolyamainak stabilitása a korlátozott devizagazdálkodással magyarázható, ahogy a devizák konvertibilitása megvalósul elkezdődnek a valutapiaci feszültségek és a gyakori árfolyamkiigazítások. A kiigazítások sok esetben késve és a szükségesnél kisebb mértékben következnek be, ami politikai okokra vezethetők vissza (az IMF ettől nem zárkózott el) Az amerikai dollár nemzetközi pénz státusából kifolyólag egyre több került a forgalomba, ami megingatta a beléje vetett bizalmat  elindultak a dollár elleni valutapiaci spekulációk (arany felvásárlás) 39

40 A leértékelést adminisztratív lépésekkel próbálta az AEÁ megakadályozni 1971 nyarán: –Dollár aranykonverziójának felfüggesztése –Import pótadó –Belső ár- és bérszint befagyasztás 1971 december: Smithonian Intézeti Megállapodás G10 (USA, UK, GER, FRA, ITA, NED, BEL, SWE, SUI, JPN, CAN): –Teljes körű árfolyam kiigazítás –Arany hivatalos ára közelítse a piacit (38$/uncia) –Intervenciós sáv kiszélesítése ±2,25% –AEÁ azonnal megszünteti a 10%-os import pótadót 40

41 1972 június: Nagy Britannia bejelenti a font sterling lebegtetését, ezt követi a többi valuta is Véget ér a dollárdeviza rendszer A Bretton-Woods-i rendszer kialakításakor a résztvevő kb. 40 ország gazdasága viszonylag zárt volt. Az akkor kialakul rendszer azokhoz a feltételekhez igazodott. Ahogy a feltételek idővel kezdtek módosulni úgy kezdett bomlani a Bretton-Woods-i rendszer, mígnem az árfolyamrendszere teljesen szétesett 41

42 42 IV. Napjaink valutáris rendszere „nevenincs rendszer” 1.Nemzeti valuták: USD, GBP, DEM, FRF,JPY, majd EUR és nemzetközi valutakosarak SDR, ECU (EUR megjelenéséig) 2.Liberalizáció folyamatának előrehaladása és a tőkeforgalomra való kiterjedése 3.Potenciális egyensúlyhiány részben csökken a lebegő árfolyamrendszerekre való áttéréssel, de nem szűnik meg 4.Oligopol struktúra intézményes keretek között Minőségi jellemzők ismérvei: 1974 IV.

43 Napjaink valutáris rendszere Kezdetben átmeneti rendszerként említették, de már több évtizede működik A hatóságok és a piaci szereplők hierarchiájában helycsere következett be: a piaci szereplők teret hódítanak A piac szerepének a növekedéséhez az IMF rugalmasan alkalmazkodik 43

44 1. Világpénz politika Világpénzként használható eszközök köre bővült: –Ármérce funkció: a dollár nagyon erős pozíciót tartott fenn –Forgalmi eszköz (1992): USD 47%, DEM 16%, JPY 5%, egyéb 32% –Tartalékeszköz (1997): USD 61%, DEM 12,8%, JPY 5%, GBP 3,4%, FRF 1,2% 44

45 2. Liberalizációs politika A 80-as, 90-es években egyre több állam vállalta a liberalizációs előírásokat és a konvertibilitást (számuk 54-ről több mint 90-re nőtt), ennek motivációja a külföldi tőkeéhség (az eladósodási folyamat) A külföldi tőkéért folyó versenyben több állam is olyan intézkedéseket hozott, amely a tőkeforgalom liberalizálását is magába foglalta. Ezekhez a piaci folyamatokhoz igazodott az IMF is. Magatartását azonban az óvatosság és az útkeresés jellemzi. 45

46 3. Árfolyampolitika Az árfolyampolitika területén, az IMF szintjén koncepcióváltásra kerül sor: az IMF árfolyampolitikáját a liberalizmus vezérli, tagjai teljes szabadságot élveznek az árfolyampolitika kialakításában: –Minden fajta árfolyamrendszer működtethető, amely biztosítja a nemzetközi fizetések egyensúlyát –Nincs szükség az IMF jóváhagyására A dollárválság irreális magasságokba vitte az arany árát  az aranyat nem lehet többé a monetáris szféra értékmérőjeként használni. Az IMF meghozza az arany demonetizálásával kapcsolatos döntését, 1974 júniusában beszüntette az SDR aranyparitását és a kollektív valuta árát egy új módszerrel határozta meg  valutakosár módszer 46

47 SDR: - kezdetben 16 valuta szerepelt a kosárban (minden ország valutája, amelynek világkereskedelmi súlya nagyobb volt 1%-nál –1980-tól gyakorlati megfontolások alapján 5 valutára csökken a kosarat alkotók száma (USD, DEM, FRF, GBP, JPY) –1999-től négy valuta: USD (41,9%), EUR (37,4%), GBP (11,3%), JPY (9,4%) Az IMF árfolyampolitikai tevékenységének központjában két kérdés áll: –A tagországok árfolyampolitikájának folyamatos értékelése –Rugalmasabb árfolyamokra való áttérés optimális stratégiájának a kidolgozása 47

48 A rugalmasabb árfolyamokra való áttérés több úton is lefolytatható, általános recept nincs. Az út kiválasztásának szempontjai: –A gazdaság szerkezete –Hosszú távú inflációs teljesítmény –Külső sokkhatásokkal szembeni érzékenység –Sokkok természete és valószínűségük 48

49 Szakirodalom Lőrincné Istvánffy Hajna: Nemzetközi pénzügyek, Aula, Budapest, 1999 (BBTE-KGTK könyvtári nyilvántartó: AULA:60), 5-61 o. 49


Letölteni ppt "Nemzetközi pénzügyek 1. előadás és 1. szeminárium."

Hasonló előadás


Google Hirdetések