Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI BEVEZETŐ Minimális költség – maximális haszon példa.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI BEVEZETŐ Minimális költség – maximális haszon példa."— Előadás másolata:

1 KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI BEVEZETŐ Minimális költség – maximális haszon példa

2 Golyva sóüzem Kék folyó (1000 m 3 /s, 25 mg/l) q = 1 m 3 /s C = mg/l

3 Golyva sóüzem Másnap sörgyár Kék folyó

4 KÉRDÉSEK - Fog tisztítani Mr. Golyva? Mire törekszik? Az egyéni hasznát maximálja! - Jogosulatlan gazdasági előnyhöz jut, miközben Mr. Másnap „issza” meg a levét aki kénytelen tisztítani és fizetni a felvízi szennyezésért: gazdasági „externália”! - A környezetgazdaságtan alapdilemmája a külső gazdasági hatás „internalizálása”. - Hogyan?

5 MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK Közös tulajdonos (vagy Környezetvédelmi Felügyelőség) Környezeti szabályozás 1: adó (Pigou tétel) Környezeti szabályozás 2: alku (Coase tétel)

6 A D A T O K S T R A T É G I A Kék Folyó Környezetvédelmi Felügyelőség (közös tulajdonos) Másnap SörgyárGolyva Sóüzem Felelősök

7 Golyva sóüzem (elemzés) Az elfolyó víz kloridtartalmának csökkentése [R, %] Költség [ezer $]

8 A sóüzem tisztítási költségei Költség [ezer$] Eltávolítási hatásfok [R %] K G (R) = 100*R 2,3

9 Másnap sörgyár Kék folyó (kék?)

10 Másnap sörgyár A kievett víz sókoncentrációja a sörgyárnál [mg/l] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $]

11 A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében Koncentráció a folyóban (C M ) [mg/l] Költség [ezer$] K m (C M ) = 100*(C M ) 2

12 KÉK FOLYÓ:egy megoldás, két megközelítés Minimális költség számítása (gazdaságilag hatékony megoldás, minden egyéb pazarlás) Legnagyobb nettó haszon elérése (összes haszon - kibocsátás csökkentés költsége) Mi a gazdasági haszon? A sóüzem tisztítása miatt a sörgyárnál keletkezett költség-csökkenés, a sógyár költségeinek a figyelembe vételével A két megoldás azonos

13 ALAPADATOK Vízhozam adatsorok, az átlag vízhozam (KÖQ) 1000 m 3 /s A Kék folyó háttérkoncentrációja 25 mg/l

14 Golyva sóüzem Kék folyó Nyers szennyvíz: [g/s] Tisztítás: *(R[%]/100) = 1000*R [g/s] Bevezetés: – 1000*R [g/s] Felvíz: 1000*25 [g/s] C M = ?

15 Anyagmérleg készítése (konzervatív anyag, teljes elkeveredés) Ha a sógyár nem tisztít C m =(1000*25 + 1* )/1001 = 125 mg/l Általános esetben (R % -os tisztítás) C M = (1000*25 + ( – 1000*R))/1001 C M = R

16 A sörgyár tisztítási költségei a koncentráció függvényében Koncentráció a folyóban (C M ) [mg/l] Költség [ezer$] Sógyár eltávolítási hatásfoka [R %] K m (C M ) = 100*(C M ) 2 C M = R K m (R) = 100*(125-R) 2

17 Összefoglalva A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] Összes klorid ion terhelés a sóüzemből [mg/l] A Kék folyó sörgyári szelvényének sókoncentrációja

18 A sóüzem tisztítási hatásfoka [R %] A sóüzem klorid eltávolítási költsége [ezer $] A klorid eltávolítás + víztisztítás összköltsége [ezer $] A sörgyár víztisztítási költségei [ezer $] A költségek minimalizálásának stratégiája:

19 Hogyan is néz ki ez grafikusan? Tisztítási hatásfok [R, %] Költség [ezer $] Sörgyár Sóüzem Minimum ~ 30 %

20 Másképpen: a két költség összegének a minimumát keressük R függvényében (az első derivált zérus; a második pedig pozitív)

21 A haszon maximálása Sóüzem költsége Sörgyár haszna Haszon = költségcsökkenés Haszon [ezer$] Eltávolítási hatásfok [R %] Maximum ~30 %

22 TANULSÁGOK  Közjavak - Nem gazdasági javak - Végtelen mennyiség (??) - Oszthatatlan, mindenkié, hasznuk közös  Tiszta levegő, szép táj, biodiverzitás  Közrossz: CO 2, SO 2 stb. szennyezés  Potyautas: a hatékony felhasználás hiányzik  Közlegelő: túlfogyasztás  külső gazdasági hatás  ki nem fizetett társadalmi költségek  externália  A javak végesek, kié, ki ellenőrzi?

23 EGYÉNI DÖNTÉSHOZÁS CSAPDÁJA: biodiverzitás megóvása EgyénTönkremegy (-1) Megörződik (+1) Összeg Hozzájárul (-1) -20 Nem járul hozzá (0) +10

24 EXTERNÁLIÁK (E)  Kék folyó: alvíz - felvíz  Méhész és a gyümölcskert  Erőmű  Autópálya  Telefonrendszer  Dunántúli Középhegység  (E) a harmadik személy jóléti függvényét módosítja (+/-), azt nem kötelezik a károk megfizetésére vagy a haszon kompenzálására, a hatás nem szándékos (??)  Externáliák: reverzibilis és irreverzibilis

25 AZ EXTERNÁLIÁK HATÁSA  Klasszikus piac: hatékony allokáció jön létre, amit az ár szabályoz (egyéni nyereség maximálása)  kereslet és kínálat egyensúlya  Ezt Pareto optimumnak hívjuk: senki sem kerülhet egy csere során kedvezőbb helyzetbe, anélkül, hogy ezzel valaki más kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerülne  Ez a piacelmélet csődöt mond, amennyiben a külső gazdasági hatásokat („túlcsordulás”) nem vesszük figyelembe  A klasszikus közgazdaságtan „válsága”, egyén vs társadalom  környezetgazdaságtan  Következmények: sok termelés, sok szennyezés, alacsony árak, nincsen ösztönző a redukcióra és az újra-hasznosításra

26 EXTERNÁLIA NÉLKÜL  Haszon = Ár – Költség Az egyén ezt maximálja, azaz  max [p·q – C(q)] ahol q – gazdasági aktivitás vagy output; p – egységnyi ár; C – költség. Innen  p =  C/  q, az ár = határköltség (az output változáshoz tartozó költségváltozás, marginális költség, MC).  Kék folyó, Golyva üzem: s – s ó, x – szennyezés.  max [p s ·s – C s (s,x)]  p s =  C s /  s,  0 =  C s /  x, a szennyezés ára 0!

27 KÉK FOLYÓ: KÖZÖS TULAJDONOS  max [p s ·s – C s (s,x) – C d (d,x)], d – sör mennyisége.  p s =  C s /  s,  p d =  C d /  d,  0 =  C s /  x +  C d /  x, megjelenik a tisztítás költsége (azaz a társadalmi költség),  -  C s /  x =  C d /  x > 0,  - MC s = MC d, egyéni, tiszta határhaszon = társadalmi, externális határköltség,  Kevesebbet termel!

28 ÁLTALÁNOSAN: „optimális” externália (határhaszon: egységnyi termelés bővítés extra haszna) A B C D Egyéni tiszta határhaszon H ETH Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Qm Externális határköltség K EH Q*

29 . Területek jelentése A+B+C A+B A C D magánhaszon maximuma magánhaszon társadalmi optimuma társadalmi haszon maximuma társadalmilag el nem ismert magánhaszon magántevékenység társadalmi kára Externális határköltség K E H A B C D Egyéni tiszta határhaszon H ETH Költség Haszon Gazdasági tevékenység (Q) Qm Q*

30 EXTERNÁLIÁK KEZELÉSE: Pigou adó „Optimális” szennyezési szinten: adó = externális határköltség [H ETH - t] Q* t Költség Haszon A B C D Egyéni tiszta határhaszon H ETH Externális határköltség K E H Gazdasági tevékenység (Q) Qm

31 A KÉK FOLYÓ PÉLDÁJÁN  max [p s ·s - C s (s,x) - t·x ],  p s =  C s /  s,  p d =  C d /  d,  t = -  C s /  x =  C d /  x  Pigou adó hiányosságai: - Tiszta piaci verseny? - Termeléssel nem biztosan arányos a szennyezés - Ismert? - Sok szereplő! - Szennyezési díj - Empirikus

32 Sörgyár (károsult) Sógyár (szennyező) Tulajdonos EXTERNÁLIÁK KEZELÉSE: Coase tétel + haszon - (kár) - kár + (haszon) Q* Haszon Költség

33 A COASE TÉTEL HIÁNYOSSÁGAI  Sok szereplő  Alku költségei?  Hajlandóság?  Alkalmazás: - Szennyezési jogok piaca (buborék elv) - ISO és EMAS

34 A KÖRNYEZETSZABÁLYOZÁS ESZKÖZEI  Határértékek és normák (kibocsátási, befogadó)  Adó, díj és fajtái, birság  Emisszió kiegyenlítés (offset)  Ökocimke  Támogatás, kedvezményes hitel  Jogi eszközök  Felelősségbiztosítás  Mikor melyik?  Keverék  Ellenőrzés?


Letölteni ppt "KÖRNYEZETGAZDASÁGTANI BEVEZETŐ Minimális költség – maximális haszon példa."

Hasonló előadás


Google Hirdetések