Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Prof. Dr. Szirmai Viktória Versenyképesség- társadalmi jól-lét- térbeli egyenlőtlenségek Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Prof. Dr. Szirmai Viktória Versenyképesség- társadalmi jól-lét- térbeli egyenlőtlenségek Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék,"— Előadás másolata:

1 Prof. Dr. Szirmai Viktória Versenyképesség- társadalmi jól-lét- térbeli egyenlőtlenségek Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár „A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze” című projekt Záró rendezvény Győr 2014, szeptember

2 Bevezetés Kiinduló kérdés: Hogyan függ össze a versenyképesség, a társadalmi jól-lét és a területi egyenlőtlenségek problémaköre? Tézisszerű válasz: A versenyképesség növeléséhez új fajta versenyképességi felfogásra van szükség, amely a társadalmi problémák, a területi egyenlőtlenségek kezelésére képes, és amely a társadalmi jól-lét fejlesztésére törekszik.

3 Miért és milyen társadalmi okok miatt van új modellre szükség?

4 A gazdasági válságok-társadalmi válságok miatt Európában (is) egyre nyilvánvalóbbak a gazdasági hanyatlás jelei,  1973-es olajválság, 1980, 1990, 2008 pénzügyi válságok,  egy főre jutó GDP szintjének változásai, csökkenései,

5 A társadalmi problémák miatt A jóléti államok és azok válságai : A jóléti állami céljai : 1.A szegénység felszámolása, 2.Az általános jólét, 3.A teljes foglalkoztatottság, 4.Teljes körű ellátás. A jóléti állam válságai és a globális gazdasági krízisek számos társadalmi problémával jártak együtt:  helyi közösségek bomlása, individualizáció, kapcsolatnélküliség,  hosszú távú munkanélküliség,  városi szegénység (EU 27, 23 %. 2011),  szakképzetlen (ázsiai, afrikai) munkások Európa felé irányuló tömeges bevándorlása,  társadalmi kirekesztés (a társadalmi depriváció új panelje, társadalmi elosztási problémája),  fogyasztói társadalom szükségleteiből is adódó elszegényesedés,  új (területi ) fogyasztási igények, lakás-és ingatlan hitelek.

6 Területi társadalmi egyenlőtlenségi problémák miatt Társadalmi polarizáció erősödése  A gazdagság és a felső osztályok a városokban, városközpontokban, és a jó elővárosokban,  Az alacsonyabb társadalmi osztályok részben a városközpontokban, részben a városkörnyéken koncentrálódnak. Éles városverseny  A globalizáció éles városok közötti versenyt is eredményezett a befektetésekért, a munkavállalókért, és a közép-osztály vásárlóerejéért, a fogyasztásért. Területi polarizáció növekedése:  a verseny kritériumainak megfelelő települések, városok, és városrészek jönnek létre,  nem megfelelő (stigmatizált) települések, városok és városrészek  Szegregációs folyamatok

7 „A nagyvárosi régiók kiemelkedése növeli a településhálózaton belüli egyenlőtlenségeket, felborul a településtudomány és a településföldrajz egyik alaptétele, a város és vidéke (vonzáskörzete) egymásra utalt kapcsolata” Enyedi, Gy. Városi világ- Városfejlődés a globalizáció korában, Pécs, 2003

8 A területi társadalmi polarizáció meghatározó okai  Világgazdaság földrajzi koncentrációja zajlik (USA, EU, Japán). (A három térség a világ összes GDP-jének 61,5%-át állítja elő, 2009.)  A gazdaság (szolgáltató szektor, szakképzett munkaerő) koncentrációja  Az új gazdasági tér alapegységei a városi gazdaságok.  Poszt-fordista gazdaság működését (szolgáltatás, kvaterner szektor növekedését) biztosítják.  Global 500 nagyvárosokban (főként a fővárosokban) található.  Ezek a gazdasági fejlődés csomópontjai, parancsnoki helyei.  Nemzetközi tőke és munkaerő terei.  Nagyvárosokban koncentrálódnak az irányítói funkciók, a TRN vállalatok központjai, pénzintézeti központok.  Új növekedési pólusok.  A gazdagság, a gazdagok, a magas társadalmi státusúak nagyvárosi koncentrációi

9 Az aktív elitcsoportok aránya az összes gazdaságilag aktívakhoz képest, a 10 vizsgált városban (2004) Forrás: Savitch, H. V. – Kantor, P. (2004): Cities in the International Marketplace

10 A menedzser rétegek területi koncentrációi a párizsi régióban (Cattan, N ): Urban Sprawl in the Paris Metropolitan Area. In: Szirmai : Urban Srawl in Europe

11

12 A következmények  Mindezek tiltakozások, sztrájkok, gyakran brutális utcai konfliktusok sokaságát eredményezték.  Az európai társadalmak tiltakozó hulláma mit fejez ki:  gazdasági fejlődéssel való elégedetlenségeket,  az európai szociális modell, a jóléti rendszer felszámolódásával kapcsolatos aggodalmakat,  a jóléti állam válságait.

13 A társadalmi jól-lét gondolata

14 A megoldás érdekében többféle koncepció született. A társadalmi fenntarthatóság gondolata (Brundtland Report) (Közös jövőnk, 1988 ) A Stiglitz jelentés (Stiglitz, J.E. – Sen, A. – Fitoussi, J-P. (2009) Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress.)

15 A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell jelentős előrelépés!! A mai gazdasági válság oka – a folyamatokat nem jól mérték, a beavatkozási eszközök sem jók.  A GDP mérés határai – új indikátorokra van szükség – a jól-lét, a társadalmi fejlődés mérése.  Olyan mérőeszközök kellenek, amelyek a fenntarthatóság komplex szempontjait, a társadalmi jól-létet magába foglalják.  Social well-being, social progress, sustainability. A jelentés tehát: Már nem a gazdasági növekedésre koncentrál. A társadalmi jól-lét fogalmából indul ki, és abba helyezi bele három egyenrangú pillérként, a gazdaságot, a környezetet és a társadalmat.

16 Stiglitz jól-lét dimenziók 1. Anyagi életszínvonal (jövedelem, fogyasztás és vagyon); 2. Egészség; 3. Oktatás; 4. Egyéni tevékenységek, a munkát beleértve; 5. Politikai képviselet és kormányzás; 6. Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok; 7. Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek); 8. Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság.

17 Az alkalmazás módszertani problémája A Stiglitz-jelentésre alapozott társadalmi fejlődési modell elmélet, nem létezik konkrét empirikus, szociológiai tényekre alapozott feltáró modell Statisztikai kutatások vannak:  számos jól-lét elemzés jött létre (Berlini jelentés, 2012)  Better life index OECD 2013  Science of Happiness A „Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság –Versenyképesség és társadalmi fejlődés” című TÁMOP kutatás ezt kívánja megvizsgálni (TÁMOP A-11/1/KONV )

18 A kutatás céljai:  A társadalmi jól-lét hazai modelljének empirikus alapú kidolgozása,  A térben különbözőképpen elhelyezkedő, eltérő társadalmi strukturális helyzetű csoportok jól-léti szintjének a feltárása,  A társadalmi jól-lét, a társadalmi konfliktusok és a társadalmi versenyképesség összefüggéseinek a kidolgozása.  A kutatási projekt nemzetközi kiterjesztése Három szinten, három nagy felvétel segítségével: nagyváros-térségi, jól-lét deficit térségi, társadalmi konfliktus kutatások.

19 Az eddigi eredmények

20 Mi jellemzi a magyar nagyváros-térségek térbeli társadalmi szerkezetét? (2005 és 2014)

21 A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a 9 magyarországi nagyvárostérségben, részletes övezeti bontás szerint (forrás: NKFP kérdőíves felvétel adatai, 2005)

22 A népesség iskolázottsági szint szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005 és 2014 )

23 A lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint a budapesti régióban részletes övezeti besorolás alapján (forrás: Fenntartható fogyasztás, 2010)

24 A népesség foglalkozási csoportok szerinti megoszlása a 9 magyarországi nagyváros-térségben (%, 2005, és 2014)

25 Összegzésképpen : a területi társadalmi szerkezet esetében 2005 Hierarchikus, kettős struktúra 2014  A területi társadalmi hierarchia csökken, de élesebb a város és környék között a társadalmi különbség,  A magasabb státusuk kiszorítják az alacsonyabb státusúakat  A külvárosok új (jobb) társadalmi tartalma  Város és környék dichotómia, de a fejlett és a fejletlen közeledése  A fejletlen városkörnyék érdekes átalakulása: alacsony közalkalmazotti és magas piaci szektorban dolgozók aránya, illetve magasabb a jövedelműk, a foglalkoztattak aránya is magasabb.

26 Milyen várostérségeket találtunk tehát? Nagyváros térségek kiemelkedő gazdasági, és társadalmi (politikai) stratégiai jelentősége: A lakosság 38 %,a 3,8 millió ember  Külföldi tőkebevonásra épülő térségfejlesztésben központi szerepet töltöttek be (sikeres válságkezelés),  Gazdasági fejlődés motorjai,  Gazdasági, társadalmi, és infrastrukturális fejlettségbeli előnyeik egyértelműek,  Magasabb foglalkoztatottság, magasabb adóalap, magasabb jövedelmek, enyhébb társadalmi, gazdasági problémák  Munkanélküliségi ráta alacsonyabb, kisebb a szegénység. ( között)  Idősödő térségek, (a vidékiek még inkább),  Magasabban képzettek, magasabb a jövedelmük,  Szingli háztartások arány nőtt, a házas csökkent,  Nőtt az idegen nyelveket beszélők aránya,  Csökkentek az alacsonyabb képzettségűek,  Nőtt az eljárók aránya,  Kritikusabbak.

27 A versenyképesség problémaköre Tények és remények

28 A hagyományos verseny és versenyképességi felfogások jellemzői 1. A fejlesztési koncepciókat, a térségi fejlesztési irányokat, és forrásokat egy irányba mozdították. 2. Infrastruktúra, repülőtér, stb. 3. A mindennapi élethez szükséges fejlesztések háttérbe kerültek, 4. A települések és lakóik rangsorokban rendeződtek- hasznos és haszontalan települések jöttek létre. A társadalmi jól-lét alapú fejlesztések remélt céljai 1. Társadalmi folyamatok feltárása, 2. Társadalmi érdekek, lehetőségek, 3. Siker felfogások beemelése, 4. Társalmi egyenlőtlenségek kezelése, 5. Társadalmi részvétel biztosítása.

29 A gazdasági versenyképesség összegzése  A legkedvezőbb helyzetben Budapest, Győr és Székesfehérvár térsége van.  A kedvezőtlen helyzetű térségek Miskolc és Nyíregyháza.  Pécs városa és térsége az, amelyet erősen sújtott a 2008-as gazdasági világválság (egy meghatározó nagyvállalat felszámolása), jelentősen rontva ezzel foglalkoztatási és jövedelmi pozícióját.  A középmezőnybe az Alföld nagyvárosai kerültek: Szeged, Kecskemét és Debrecen,  Kecskemét folyamatosan javítja versenyképességét, a rendszerváltást követően még a legkedvezőtlenebb helyzetű térségek közé tartozott, de napjainkra már a negyedik legjobbá vált. (Koós Bálint elemzése)

30 A városkörnyékek versenyképességi rangsora 2005-ben és 2011-ben Városok versenyképességi rangsora Várostérségi rangsor (Baranyai,N.)

31 A település versenyképességének (sikerének) növelése szempontjából mennyire fontosak az alábbi tényezők? ( 1-5-ig terjedő skálán való értékelés)(forrás: NKFP kérdőív, 2005) (Szirmai, Váradi)

32 A település versenyképességének (sikerének) növelése szempontjából mennyire fontosak az alábbi tényezők? (1-5-ig terjedő skálán való értékelés)(forrás: TAMOP kérdőív, 2014) (Baráth,G.)

33 A sikeresség megítélése ( átlagértékek; 1=sikertelen; 5=sikeres) Forrás: Kérdőívek adatai (2014)

34 Összegzés helyett Gazdasági Társadalmi (statisztikai) Társadalmi (vélemény alapú) Budapesti térség1.5.3,7 pont Székesfehérvári térség 2.3.3,7 pont Győri térség3.2.4 pont

35 Végül: versenyképesek lehetnek a várostérségek a területi egyenlőtlenségek esetén?

36 Rövid távon igen: A mai nagyváros térségi térbeli társadalmi egyenlőtlenségek részben következményei a városok között zajló gazdasági versenynek, részben feltételei a szűk, gazdasági érdekekre fókuszáló kedvező versenypozíciók elérésének,  A gazdasági és a társadalmi siker nem feltétlenül függ össze, de a sikeresebb városokban a társadalmi problémák élesebbek, A gazdaságilag kevésbé sikeres városokban a társadalmi problémák enyhébbek,  A térbeli társadalmi szegregáció a mai verseny feltétele, azzal ugyanis létrejött a piaci és globális versenykövetelményeknek megfelelő, azt működtetni képes magas társadalmi státuszú csoportok nagyváros térségi jelenléte --- következmény: a kiszorítás. Véleményekben változás van:  a válság hatására a „társadalmi” csökkent, de jelentős maradt,  A „gazdasági, a politikai stabilitás, a civil” szempontok erősödtek.  A válság hatása ellentmondásos  De az új elit érdekek is benne vannak !!

37 K öszönöm a figyelmet !


Letölteni ppt "Prof. Dr. Szirmai Viktória Versenyképesség- társadalmi jól-lét- térbeli egyenlőtlenségek Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések