Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Új média és építészet. Az építészeti alkotás médiumának változása Rajz, műszaki rajz csak igen későn alakult ki (a természettudományos fejlődés, az ábrázoló.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Új média és építészet. Az építészeti alkotás médiumának változása Rajz, műszaki rajz csak igen későn alakult ki (a természettudományos fejlődés, az ábrázoló."— Előadás másolata:

1 Új média és építészet

2 Az építészeti alkotás médiumának változása Rajz, műszaki rajz csak igen későn alakult ki (a természettudományos fejlődés, az ábrázoló geometria hatására) Ezt megelőzően szóbeli instrukciók egy mestertől, rituális fegyelemmel ismételt folyamatok, modell Rajz és modell – írásbeliséghez köthető kommunikáció technikák Ma az írásbeliség rovására egyre inkább előre törnek az elektronikus és digitális médiák Az élmények és a tudás megszerzésének jó része - mediálissá vált, ugyanez vonatkozik az emberi kapcsolatokra nézve is.

3 Az építészeti alkotás folyamatának módosulásai a digitális tervezési módszerek / technológiák hatására – Az épülettervezés egyre inkább a számítástechnika által felkínált lehetőségekből táplálkozik (pozitív és negatív kihatások) – építészeti formaadás különböző tudományágak (matematika, programozás) bevonásával zajlik – új, elektronikus, digitális médiumok, információs eszközök (internet) közegében jelenik meg.

4 A változás nem csak az alkotás új médiumából adódó tervezői módszerekből adódik, hanem az építészet és a technológia közötti kapcsolat miatt is: A számítógépes eljárások illetve, számítógép vezérelt gyártás – gépészet (gyártás, tömegtermelés) meghódítása után építészet / építés területén is (CAD_CAM után CAAD_CAB)

5 Hogyan közelítünk? Először a médium, a számítógép és a szoftverek felől Majd az új média és az ezt használó építészek kapcsolata felől: milyen tervezési stratégiákkal alkalmazkodott az építészet a médium változásának kihívásaira? Többféle stratégia: – a változásokhoz kevéssé alkalmazkodó – az új médiát szimplán a kialakult módszerhez alkalmazó építészet – média kínálta új lehetőségekkel élni tudó, illetve további lehetőségeivel kísérletező építészet, ezen belül – Az alkotási folyamat (részbeni) átengedése a digitális médium számára – számítógéppel integrált, generatív tervezés, "adat-mimetikus" építészet.

6 A szoftverfejlődés két iránya Integrált programok: a kezdetben csak a feldolgozás médiumaként funkcionáló programok mára az építészeti tervezés teljes spektrumát integrálják a koncepció alkotástól a modellezésen át a dokumentálás és a látványtervezés területeiig. A specializáció ezzel ellentétes folyamata: a szoftvereket csak egyetlen részterületre alkalmazzák, hogy magasabb minőségű és kötöttségektől mentes eredményt érjenek el.

7 A jövő Még vizuálisabb szoftverkörnyezetek - szabadabb formálás, közvetlenebb belenyúlás a modellbe – szabadkézi rajz elvén működő formafelismerés, nem a letett geometriai idomok módosításaiból Skiccszerű, spontán alkotás – szoftver felismerése, térbe transzformálása (vonalrajzból felismerés) A gondolatok, ötletek minél teljesebb visszaadása – minél közvetlenebb, gyorsabb rögzítés biztosítása Az interfészek fejlődésével (lyukkártya – klaviatúra – egér - digitalizáló tábla) – a térbeli alkotás lehetőségének megteremtése Ennek egyik módja, hogy a tervező minél közvetlenebb módon tudjon belenyúlni a szoftverbe (ne a szoftver limitálja a tervezőt azáltal, hogy mit tud megalkotni benne) Nyílt forráskódú szoftverek (szoftverkódok megnyitása a felhasználók számára): a lehetőségek tárházának növelése, személyre szabása – modul rendszerű, megosztható (internet).

8 Mai gyakorlat Az építészek nagy többsége csupán a szoftverek felkínálta lehetőségek korlátai között folytatja tevékenységét. Az új technikák bevonására csak a legszükségesebb, végső stádiumban kerül sor: a papíron tervezett, számítógépben feldolgozott – digitálisra utólag „lefordított”; rajzolás, szerkesztés, sokszorosítás, társtervezői konzultáció megkönnyítésének eszköze (mint ilyen, viszont mára megkerülhetetlen).

9 A számítógép mint a vizuális megjelenítés eszköze Egy elképzelt látványvilág leképezése – mediatizált élmény és információszerzés világába illesztése, reprezentálás a kép által Lényege csupán a vizuális perfekcionizmus. A számítógépes programok fejlett reprezentációs technológiáival a gyenge építészet is piacképessé tehető.

10 Vizuális nyelv - renderek, látványképek - áthatják nem csak a terveket és a látványterveket (reprezentációt), hanem a megvalósuló épületeket is – megfelelés a látvány dominálta mediális környezetnek – Választás a szoftverkörnyezet által felkínált lehetőségekből (párhuzam: a valós kivitelezés építőipari termékei közötti választás + e kettő összekapcsolódása a gyártók által támogatott objektumokon keresztül) – egyfajta negatív utópia ez: "bevásárlókocsi alkotás" a kiválasztás és összeillesztés építészete A számítógépes feldolgozással lerövidül a tervezési idő – a gondolkodás kárára.

11

12 Vulgáris médiaépítészet Jellemzői egyértelműen a szoftverhasználatra vezethető vissza: az építési és tervezési rutin tükrözése (a szoftver nem ösztönöz új dolgok kitalálására) valamint a szoftverek eszközkészletének kivetülése: – felületszerűség, síkszerű elemek, egyszerű geometriai elemek – addíció domináns a kompozícióban – látványokra szervezés, túlzott perspektíva – részletek leegyszerűsítése, részletképzés kiiktatása – anyagszerűtlenség – felületekben, textúrákban gondolkodás – hideg, közömbös atmoszféra – például téglaépítészet: felületek-részletek – ebből következő nagyfokú hasonlóság (mint a stíluskorszakok rögzített formajegyei) – unalmasság,

13

14

15 Tradicionális, progresszív alkotásmód A számítógép nem érinti az építészeti alkotástechnikákat, hanem azokhoz igazodik. Nem integrált tervezés a számítógéppel, hanem alkotó ösztönből / szubjektív technikából származó formák.

16

17 Frank Gehry Walt Disney Concert Hall, Los Angeles ( ) itt sem integrált tervezés a számítógéppel, hanem alkotó ösztönből / szubjektív technikából származó torzfelületek, szabad formák hagyományos skicc és fa / gipsz makettek - térbeli szkennelés – feldolgozás CATIA gépész, repülőgép (forma) tervező szoftverrel – virtuális téri forma – szerkezettervezés – továbbvihető a megvalósítás irányába.

18

19

20

21 Individuális építészeti akarat kifejezése: mentális kép – papírra vetve, makettozva (egy- egy szegmens rögzítése) – számítógépes közegbe átkerül (virtuális épület) – valós épületté válás; "hagyományos" paradigma: – idea (mentális kép) – – ezt megjelenítő (papíron rögzített, számítógépen kidolgozott) kép – megvalósítás.

22 Pozitív hatások Az épület virtuális modelljének megépítése (modell – makett + folyamatok, működés) A médium terében így létrehozott virtuális épület szimulációja, tesztelése különböző szempontokból Visszajelzések nyerése, a visszacsatolás alapján modell (virtuális épület – azaz végső soron az épület) fejlesztése Fény / megvilágítás, akusztika (koncerttermek belső kialakítása, nem sík felület akusztikai szimulációja), hőtechnika és energiagazdaságosság (ökologikus építés). Eddig - a gyártás alapú tevékenységekkel ellentétben – nem volt lehetőség prototípusok létrehozására, tesztelésre a végleges megalkotás, gyártás előtt – a virtuális környezetben már igen

23 Kreatív megoldások: a formai lehetőségek kitágítása Komplexebb geometriai viszonylatokat az emberi agy nem képes minden vetületében végiggondolni Grafikai, formai alapokról induló tervezési stratégiák – geometriai formák – végtelen módon deformálható, összeilleszthető, metszhető, transzformálható; - az építészet formai szótárának gazdagítása Hátterében olyan szoftveres környezet áll, amely a gépészet/formatervezés illetve animáció területéről származott át építészeti alkalmazás területére - formai eredmények Kérdés, hogy a kivitelezés, a gyártási rendszerek fejlődése lépést tud-e tartani vele,

24 Plasztikus formák A számítógépes technológiákkal a formálás szabadságfokának megnövekedése, az építészi és szobrászi gyakorlat közeledése, egybemosódása

25 Vito Acconci Memphis Performing Arts Centre Plaza (2004) Mur Island (2003) Ami korábban képző- vagy koncept művészeti léptékű művekben volt megvalósítható, ma plasztikai elemek városi és táj léptékben is.

26

27

28 Pixel-esztétika Pixel - jellemzően számítógépes metódus – felület felbontása elemi részekre (pixel) kódolás-tárolás logikája Sajátos esztétikai minőség – digitális képkultúra részévé válik – megjelenése az építészeti esztétikában is

29 Sauerbruch / Hutton

30 Eduardo Arroyo

31 Eduardo Arroyo / NoMad A pixelekből építészeti forma levezetése. Lasesarre Stadion, Barakaldo ( ) – lezáró rács – erdő fotó – fény-árnyék hatás pixelekre bontásból levezetve Plaza Desierto, Barakaldo (1997) – városi tér – a korábbi terület nyomai – a terület felbontása pixelekre és ezek újrarendezése – meghatározott algoritmusok szerint

32

33

34

35 Interaktív, reagáló környezetek interaktív, reagáló tér – környezeti változások, benne, körülötte lévő emberek, tárgyak figyelése – térbeli, fizikai környezet valamilyen aspektusának változtatása input adatok feldolgozása és az adott környezeti aspektus változtatása – mediatizált - számítógépről irányított, számítógép segítségével töltődik meg valamilyen információval, interakciós tartalommal kinetikus, átalakuló, mozgó szerkezetek, épületelemek – nagy energia igény a változtatáshoz – ezért is inkább installációk formájában, kísérlet pneumatikus szerkezetekkel "puha téri elemek" (fény, hang, illat, hőmérséklet, elektromágneses tér) modulálása – kis energiával változtathatók – ma (pragmatikusság, fenntarthatóság) miatt jellemzően ezekkel kísérleteznek.

36 Édes- és sósvíz pavilon (1997 Rotterdam mellett Neeltje Jans) Édesvíz pavilon (NOX) szabadon áramló forma – formai utalás a vízre – nincs függőleges és vízszintes – 14 elliptikus metszet torzításából feszített forma A pavilon elemei (padló, mennyezet, falak) – nincs vízszintes elem, nincs horizont – süllyedés víz – konkrét jelenlét is a formai hatáson kívül – eső, pára, jég, kondenzáció – 120 e literes konténer interaktív forma - elektronikus vezérlés – látogatók jelenléte befolyásolja (belső környezet vezérli – adatvezérelt forma) Az épület, mint virtuális víz mozgása

37

38 Sósvíz pavilon (Kas Oosterhuis) félig áttetsző falak, térbeli vetítés tengervízből szerzett adatok (külső környezetből - áramlás, hullámzás, hőmérséklet, szennyezettség) - minden adatáramlásként felfogva belsőépítészeti látványosságként (fény, vetítés) megjelenítve, nedvesség a falakon – árapály pulzálása később az interneten keresztül (külső) manipulálható térhatás

39 Az építészet és a média művészet határán: az épület és a kiállítás egymásba folyik, Az első igazán interaktív épület: a hagyományos fogalmak átírása az ember-épület kapcsolatról, a pillanat dinamizmusát ötvözi az architektúrával Folyékony, flexibilis építészet, az épület, mint dinamikus rendszer, ember-környezet interakciós közeg, bejárható média-alkotás Az építészet, mint adatfeldolgozó médium – adatok inputja – térbeli megjelenítés outputja – információfeldolgozás, mint az épület sajátos metabolizmusa ( => hipertestek) A 21.sz megújuló térfelfogásának kezdőlépéseként ünnepelték.

40

41 „Adat-mimetikus" / adat megjelenítő építészet Mimetikus kapcsolat nem a mentális kép és forma között van, hanem az adatok és az alak között Mimézis – nem a konkrét formára, hanem az adatok feldolgozásának módszerére és azok térbeli megjelenítésére vonatkozik Mivel adatokra épül – csak a digitális médiumon belül jelentkezhet, mindenképpen először virtuális Az adatok generálása vagy meglévő adatok rendezéséből születő grafikus képek - ha már több dimenzióba rendeződnek, akkor tér- és tömegszerkezetekként is értelmezhetők – ez már építészeti kategória Grafikonok térbeli értelmezése– időbeli adatok alapján – térben értelmezhető, időben változó alak

42

43

44 Nagyság (SMLXL: 1344 oldal, FARMAX: 739 oldal, KM3: 1408 v oldal) Sűrűség Építészet és urbanizmus Kutatás, interdiszciplinaritás A forma követi a kutatást? (adatokat?) Innovatív megoldások, meglepő hatások. Építészeti narratíva

45

46

47

48 Zaha Hadid She consistently pushes the boundaries of architecture and urban design. Her work experiments with new spatial concepts intensifying existing urban landscapes in the pursuit of a visionary aesthetic that encompasses all fields of design, ranging from urban scale through to products, interiors and furniture. Best known for her seminal built works (Vitra Fire Station, Rosenthal Centre for Contemporary Art, BMW Central Building, Phaeno Science Center, and MAXXI: Italian National Museum of XXI Arts) her central concerns involve a simultaneous engagement in practice, teaching and research.

49 Patrik Schumacher Patrik Schumacher has been a designer at Zaha Hadid Architects since He is a director and senior designer of the Practice as well as a co-author and project partner on a series of major projects like the MAXXI: National Centre of Contemporary Art and Architecture in Rome, the BMW Central Building in Leipzig and the Dubai Opera House. He is registered with the Architect’s Registration Board, and a member of the Royal Institute of British Architects. Patrik studied architecture at the University of Stuttgart and at the Southbank University in London. He completed his architectural diploma and received his degree Dipl.Ing. from Stuttgart University in He also studied philosophy at Bonn University and London University. In 1999 he received his doctoral degree Dr.Phil. at the Institute for Cultural Sciences at the University of Klagenfurt.

50 The Meaning of MAXXI – Concepts, Ambitions, Achievements Patrik Schumacher completion of MAXXI ten years after the design competition: – the transformation of a radical concept into a project, – of the project into a building, and finally – the transformation of the building into a living institution. Parametricism pursues the very general aim to organize and articulate the increasing complexity of the social institutions and life processes of post-fordist network society. For this task parametricism aims to intensify the internal differentiation and cohesion within an architectural design as well as the design’s external continuities within given urban contexts. The Art Museum as Catalyst: “Art” today is an open-ended platform to reflect new social phenomena and ideas. It is all about the playful invention and dissemination of radically new perspectives on life. Contemporary art centres thus offer a frame or clearing for the unknown and untested to burst forward. Urban Strategy and Architectural Concept Field versus Object

51

52

53

54

55

56

57


Letölteni ppt "Új média és építészet. Az építészeti alkotás médiumának változása Rajz, műszaki rajz csak igen későn alakult ki (a természettudományos fejlődés, az ábrázoló."

Hasonló előadás


Google Hirdetések