Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék."— Előadás másolata:

1 Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Észak-Afrika gazdasági fejlődése

3 A „sivatag előtti idők” Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok –„Vadászok és gyűjtögetők művészete” –„Pásztorművészet” –„Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek Őslakói: berberek –Délebbre szorultak –Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

4 Ókor Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) –Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök Görögök –Alexandria (Kleopátra) –Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Punok (Kr. e. VII-IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) –Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek

5 Középkor, újkor Arab uralom (VIII. sz.) Arab uralom (VIII. sz.) –Kézműipar, kereskedelem –Kairó: kalifátus központja XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) –Jelentősebb vezető: Mohamed Ali –Részleges függetlenség –Gyapot, öntözés

6 66 Észak-Afrika újkori gyarmatosítása Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) –Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó –Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia –Nemzetközi igazgatású város: Tanger Egyiptom: angolok (1882) Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok Líbia: olaszok –1911–1912: olasz-török háború –XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta –központjuk Kufra

7 Önállósulás útján Egyiptom Egyiptom –1922.: királyság Líbia Líbia –II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk) Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás Fezzán: francia megszállás –Háború után: ENSZ gyámság –1951.: 3 tartományból független királyság I. Idrisz (szenuszi emír) I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1962: Algéria (köztársaság)

8 Szocialista kísérletek 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság –Nasszer 1970-ig –1956: Szuez államosítása –1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” –Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása –Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség –Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika –Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon –Zöld Könyv –Tanácsrendszer –Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

9 Nemzetközi konfliktusok Algéria: Algéria: –FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom Egyiptom –1973: arab-izraeli háború –1979: béke Izraellel Líbia Líbia –Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz- )öböl –Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) –Terrorista és gerillaszervezetek támogatása –Lockerbie-katasztrófa (1992) –Tömegpusztító fegyverek

10 10 Kisázsia gazdasági fejlődése

11 Törökország történelme XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat Edirne (1361), Isztambul (1453) Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió as lausanne-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió as lausanne-i béke) 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon

12 Atatürk reformjai Köztársaság kikiáltása (1923) Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Európai időszámítás Latin ABC Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája Etatizmus gazdaságpolitikája –Kulcsiparágak államosítása –Új üzemek alapítása állami bankok segítségével –Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

13 Gazdaságpolitikai váltás Hagyományos importhelyettesítés Hagyományos importhelyettesítés –Fél évszázadon át –Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar –Nem volt versenyképes nemzetközi piacon –Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás –Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) Új liberális gazdaságpolitika Új liberális gazdaságpolitika –1983 óta –Külföldi tőke –Magánszektor térnyerése –Exportorientált iparágak –Idegenforgalom fejlesztése


Letölteni ppt "Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések