Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

“A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "“A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko."— Előadás másolata:

1 “A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko

2 Bevezetés KérdésKérdés –Mi a pénz? R.A. Radford, brit közgazdász beszámol a koncentrációs tábori foglyok közt kialakuló gazdasági folyamatokról.R.A. Radford, brit közgazdász beszámol a koncentrációs tábori foglyok közt kialakuló gazdasági folyamatokról. –A pénz, azaz fizetőeszköz elsősorban a cigaretta

3 Cigaretta, mint pénz Kérdés Miért jó, ha barter helyett pénz van? Miért pont a cigaretta lett a fizetőeszköz? Kérdés Miért jó, ha barter helyett pénz van? Miért pont a cigaretta lett a fizetőeszköz?

4 Cigaretta, mint pénz A cigaretta általánosan elfogadott, mert: HomogénTartós Kis egységekre bontható A Vörös Kereszt biztosította a kínálatát A dohányosok miatt nem értéktelenedik el (nem lesz belőle túl sok!!!) A cigaretta általánosan elfogadott, mert: HomogénTartós Kis egységekre bontható A Vörös Kereszt biztosította a kínálatát A dohányosok miatt nem értéktelenedik el (nem lesz belőle túl sok!!!)

5 Értékmérő eszköz (cserékben részt vevő áruk értéke) Forgalmi-fizetési eszköz (a csere közvetítése,a barter nehézségeinek elkerülése) Felhalmozási eszköz (a vagyon tartásának egyik formája. Nem minden vagyon pénz, a pénz az összes vagyonnak csak nagyon kicsi része) A pénz funkciói

6 A pénz fejlődése A pénz azért alakult ki, hogy a kereskedelmet elősegítse. Az csere elsőként elterjedt eszközei nemesfémek voltak (belső értékkel rendelkező pénz). Az érmék segítségével standard értékmérőhöz jutottunk.

7 A fémdarabnál azért jobb az érme, mert csökkenti a tranzakciós költségeket. A pénzverők a nemesfém egy részét megtartották szolgáltatásukért cserébe seigniorage. A pénz kibocsátójának a pénzteremtésből származó jövedelme. Vegyük észre, hogy akkor keletkezik, ha a gazdaságban forgó pénzállomány növekszik. A pénz fejlődése

8 Az első bankok az aranyművesek voltak. Az aranyművesek elismervényt bocsátottak ki a náluk elhelyezett aranyról. Az elismervényeket elcserélték javakra. Az ilyen elismervények egységesítésével, standardizálásával jött létre az első papírpénz (belső érték nélküli pénz) A pénz fejlődése

9 Amíg az aranyműves annyi papírbankót bocsát ki amennyi aranyat tárol, addig nem bank, csak raktár (100% tartalék, teljes aranyfedezet)Amíg az aranyműves annyi papírbankót bocsát ki amennyi aranyat tárol, addig nem bank, csak raktár (100% tartalék, teljes aranyfedezet) A forgalom lebonyolításához erre nincs szükség, hiszen úgyis az elismervénynyel fizetnekA forgalom lebonyolításához erre nincs szükség, hiszen úgyis az elismervénynyel fizetnek Amikor a bank hitelt nyújt, akkor pénzt teremt. Az elismervény a bank adóssága, kötelezvényeAmikor a bank hitelt nyújt, akkor pénzt teremt. Az elismervény a bank adóssága, kötelezvénye Amíg az aranyműves annyi papírbankót bocsát ki amennyi aranyat tárol, addig nem bank, csak raktár (100% tartalék, teljes aranyfedezet)Amíg az aranyműves annyi papírbankót bocsát ki amennyi aranyat tárol, addig nem bank, csak raktár (100% tartalék, teljes aranyfedezet) A forgalom lebonyolításához erre nincs szükség, hiszen úgyis az elismervénynyel fizetnekA forgalom lebonyolításához erre nincs szükség, hiszen úgyis az elismervénynyel fizetnek Amikor a bank hitelt nyújt, akkor pénzt teremt. Az elismervény a bank adóssága, kötelezvényeAmikor a bank hitelt nyújt, akkor pénzt teremt. Az elismervény a bank adóssága, kötelezvénye Fedezet nélküli pénz

10 Azóta a pénzteremtési mechanizmus és intézményrendszer nagyon sokat fejlődött, és igen szigorú állami szabályozás keretei közt működik. Bankjegyet csak állami intézmény (központi bank) bocsát ki, a bankok számlapénzt teremtenek. Az elv azonos, a pénz hitelnyújtással keletkezik és a pénzállomány a bankrendszer adóssága, kötelezettsége Azóta a pénzteremtési mechanizmus és intézményrendszer nagyon sokat fejlődött, és igen szigorú állami szabályozás keretei közt működik. Bankjegyet csak állami intézmény (központi bank) bocsát ki, a bankok számlapénzt teremtenek. Az elv azonos, a pénz hitelnyújtással keletkezik és a pénzállomány a bankrendszer adóssága, kötelezettsége Fedezet nélküli pénz

11 Kérdés –Vajon a pénz azért általánosan elfogadott csereeszköz, mert a kormány úgy rendelkezik, hogy az legyen? –Mi teszi értékessé a pénzt? (Rendelkezett valaki arról a fogolytáborban, hogy a cigaretta pénz legyen ?)

12 Ahhoz, hogy bármi pénzként tudjon funkcionálni, mindenek előtt arra van szükség, hogy az emberek azt gondolják, hogy az általánosan elfogadott csereeszköz. A mai pénz hitelpénz, valakinek (a bankrendszernek) az adóssága, tartozása, nincs belső értéke mint egykor az aranynak volt Ahhoz, hogy bármi pénzként tudjon funkcionálni, mindenek előtt arra van szükség, hogy az emberek azt gondolják, hogy az általánosan elfogadott csereeszköz. A mai pénz hitelpénz, valakinek (a bankrendszernek) az adóssága, tartozása, nincs belső értéke mint egykor az aranynak volt Fedezet nélküli pénz

13 A mai pénz természete KérdésKérdés –Milyen csereeszközöket használunk ma? VálaszVálasz –Készpénz –Látra szóló betét

14 Vagyonmérleg A vagyon leírására alkalmas elszámolási eszköz Eszközök (követelések)Források (tartozások)

15 Bankszámlapénz A bankszámlapénz a tulajdonosnak eszköze, a banknak tartozása E BankFE Ügyfél F Ügyfél számla Ügyfél pénze1 millió

16 Bankszámlapénz Amikor bankszámlaegyenleggel fizetünk, akkor a bank tartozásával fizetünk, amit elfogadnak tőlünk, mert tudják, hogy tőlük is el fogják fogadni. Amíg ez a bizalom él, addig a pénz értékes, holott „fedezetlen”

17 Pénzteremtés  Forgatókönyv  100 ezer Ft hitelt veszünk fel a bankunktól.  A 100 ezret ráteszik a számlánkra.  Tehát  A számlánkon lévő pénz 100 ezerrel Ft-tal bővült, 100 ezer Ft-tal bővült a pénzkínálat.

18 Pénzteremtés A bank rövid lejáratú hitel nyújtásával teremt pénzt. A hitel visszafizetésekor a pénz megszűnik E BankFE Ügyfél F Ügyfél számla Ügyfél pénze100 ezer Hitel nyújtás 100 ezer Hitel felvétel 100 ezer A bank pénzt teremtett, vagyont nem, csak pénzt

19 oFolytatás oÁtutalási megbízást adsz a bankodnak, hogy fizesse ki a 100 ezer Ft-nyi tandíjat szeptember végéig oA bank regisztrálja a megbízást oÁtutalják az összeget az ELTE-nek oA bankszámla-egyenleged 100 ezer Ft-tal csökken  VAJON?  A teljes pénzmennyiség csökkent akkor, amikor a bankszámládról leemelték a 100 ezer Ft-ot? oFolytatás oÁtutalási megbízást adsz a bankodnak, hogy fizesse ki a 100 ezer Ft-nyi tandíjat szeptember végéig oA bank regisztrálja a megbízást oÁtutalják az összeget az ELTE-nek oA bankszámla-egyenleged 100 ezer Ft-tal csökken  VAJON?  A teljes pénzmennyiség csökkent akkor, amikor a bankszámládról leemelték a 100 ezer Ft-ot?

20 A pénz megszűnése Szorgalmasan dolgoztunk, a hitel lejáratának idejére ismét van 100 ezer ft. a számlánkon. Vagy még egyszerűbb eset: ELTE átutalja számlánkra az esedékes 100 ezer ft. tanulmányi ösztöndíjunkat Amikor ebből a hitelt visszafizetjük, a pénz megszűnik (ha túl bonyolult, gondoljunk az aranyművesre) Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a pénzállomány a forgalomi igényekhez igazodjon

21 Készpénz központi bank mérlege Látra szóló betét Kereskedelmi bank mérlege A mai pénz természete EF Készpénz Bankszámlapénz EPénztulajdonos mérlegeF Készpénz bankszámlapénz

22 Készpénz és bankszámlapénz A kettő közül melyik alkotja a pénzkínálat jelentősebb részét? A kettő közös vonása. Általánosan elfogadott csereeszközök A kibocsátó intézmény megbízható Készpénz és bankszámlapénz A kettő közül melyik alkotja a pénzkínálat jelentősebb részét? A kettő közös vonása. Általánosan elfogadott csereeszközök A kibocsátó intézmény megbízható A mai pénz természete

23 Megfigyelés A pénzmennyiség bővülhet egy olyan gazdasági rendszerben, ahol az intézmények meg tudják győzni az embereket, hogy tartsák és fizetésre használják a kötelezettségvállalásaikat A mai pénz természete

24 Mi szab határt a bankok) pénzteremtésének ?Mi szab határt a bankok) pénzteremtésének ? Vissza az aranyműveshez: csak addig tartják, fogadják el az általa kibocsátott pénzt, amíg bíznak benne.Vissza az aranyműveshez: csak addig tartják, fogadják el az általa kibocsátott pénzt, amíg bíznak benne. A biztosíték egyik alapvető eleme, hogy tartalékol, arra az esetre, ha….A biztosíték egyik alapvető eleme, hogy tartalékol, arra az esetre, ha…. Vagyis a nála lévő (arany) tartalékhoz képest nem nyújt „túl sok” hiteltVagyis a nála lévő (arany) tartalékhoz képest nem nyújt „túl sok” hitelt Ha megrendül a bizalom abban, hogy a bank tud-e „igazi pénzt” adni a saját kötelezvényeiért, akkor jön a bankpánikHa megrendül a bizalom abban, hogy a bank tud-e „igazi pénzt” adni a saját kötelezvényeiért, akkor jön a bankpánik Mi szab határt a bankok) pénzteremtésének ?Mi szab határt a bankok) pénzteremtésének ? Vissza az aranyműveshez: csak addig tartják, fogadják el az általa kibocsátott pénzt, amíg bíznak benne.Vissza az aranyműveshez: csak addig tartják, fogadják el az általa kibocsátott pénzt, amíg bíznak benne. A biztosíték egyik alapvető eleme, hogy tartalékol, arra az esetre, ha….A biztosíték egyik alapvető eleme, hogy tartalékol, arra az esetre, ha…. Vagyis a nála lévő (arany) tartalékhoz képest nem nyújt „túl sok” hiteltVagyis a nála lévő (arany) tartalékhoz képest nem nyújt „túl sok” hitelt Ha megrendül a bizalom abban, hogy a bank tud-e „igazi pénzt” adni a saját kötelezvényeiért, akkor jön a bankpánikHa megrendül a bizalom abban, hogy a bank tud-e „igazi pénzt” adni a saját kötelezvényeiért, akkor jön a bankpánik

25 Állami szabályozás Ma: szigorú állami szabályok írják elő, hogy a látra szóló betéteket vezető bankoknak mennyi tartalékot kell tartaniuk a látra szóló betéteik, bankszámla pénz adósságaik arányában Azt is szabályozzák, hogy mit tekintenek tartaléknak A tartalék már régen nem arany, hanem (kisebb) részben készpénz, túlnyomó részben a bankok központi banknál vezetett számlaegyenlege A központi bank a bankok bankja

26 Állami szabályozás Kötelező tartalékráta szabályozás Tartalékráta = tartalékok/látra szóló betétek Ez a szabály azonban ma már nem a bankbetétek biztonságát szabályozza, arra más eszközök hivatottak (betétbiztosítás, lender of last resort) A tartalékráta előírásával befolyásolni lehet a bankok hitelnyújtási vagyis pénzteremtési képességét.

27 Monetáris politika Az állam egyik legfontosabb makroökonómiai gtazdasági szabályozó eszköze A pénzkínálat, a pénzállomány befolyásolása Miután a pénzt zömmel nem a központi bank, hanem a bankszámlavezető kereskedelmi bankok teremtik, a pénzkínálat befolyásolása az ő pénzteremtési képességük befolyásolásán keresztül történik

28 Monetáris politika A monetáris politika tradicionális eszközei: Tartalékráta politika: a kötelező tartalékráta változtatása Diszkontláb politika: a bankok tartalék állományának befolyásolása a bankoknak nyújtott hiteleken keresztül Nyílt piaci műveletek: a bankok tartalékainak befolyásolása államkötvények adásvételével

29 A magyar bankrendszer A közelmúlt története : Egyszintű bankrendszer: a központi bank nem csak a jegybanki szerepet tölti be, hanem a kereskedelmi banki funkciókat is: lakosság, vállalatok. kereskedelmi bankikereskedelmi banki EgyszámlarendszerEgyszámlarendszer – minden vállalat, majd önálló gazdálkodó szervezet csak egyetlen, az MNB-nél nyitott folyószámlával rendelkezhetett Egyszámlarendszer Albankok (Takarékpénztár OTP, MKB, MBB) A közelmúlt története : Egyszintű bankrendszer: a központi bank nem csak a jegybanki szerepet tölti be, hanem a kereskedelmi banki funkciókat is: lakosság, vállalatok. kereskedelmi bankikereskedelmi banki EgyszámlarendszerEgyszámlarendszer – minden vállalat, majd önálló gazdálkodó szervezet csak egyetlen, az MNB-nél nyitott folyószámlával rendelkezhetett Egyszámlarendszer Albankok (Takarékpénztár OTP, MKB, MBB)

30 1987 óta: Kétszintű bankrendszer1987 óta: Kétszintű bankrendszer –1. szint : A jegybank (MNB) A jegybank az állam bankjaA jegybank az állam bankja –vezeti az államháztartás számláit A jegybank a bankok bankjaA jegybank a bankok bankja –a pénzügyi intézetek számláit vezeti –hitelezi a kereskedelmi bankokat A jegybank monetáris hatóságA jegybank monetáris hatóság –meghatározza az árfolyamokat, védi a hazai valutát –pénzkibocsátás –2. szint: kereskedelmi bankok 1987 óta: Kétszintű bankrendszer1987 óta: Kétszintű bankrendszer –1. szint : A jegybank (MNB) A jegybank az állam bankjaA jegybank az állam bankja –vezeti az államháztartás számláit A jegybank a bankok bankjaA jegybank a bankok bankja –a pénzügyi intézetek számláit vezeti –hitelezi a kereskedelmi bankokat A jegybank monetáris hatóságA jegybank monetáris hatóság –meghatározza az árfolyamokat, védi a hazai valutát –pénzkibocsátás –2. szint: kereskedelmi bankok

31 Magyar bankrendszer A jegybank feladataA jegybank feladata –a rendelkezésre álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit, –védi a nemzeti fizetőeszköz külső és belső vásárlóerejét, –kizárólagosan jogosult bankjegy és érmekibocsátásra. A jegybank függetlenségeA jegybank függetlensége –A jegybankelnököt 6 évre nevezik ki –A jegybank 1997 óta nem hitelezheti az államháztartást –A jegybank 1997 óta nem hitelezheti az államháztartást !!!

32 Mi történt az arannyal? Minden pénz értéke két tényezőből adódik. A pénz korlátozott kínálata A hit abban, hogy a kínálat korlátozott is marad Az Aranystandard A bankjegyeket egy fix árfolyamon aranyra cserélik. Az arany korlátozott kínálata behatárolja minden szereplő pénzteremtési képességét. Minden pénz értéke két tényezőből adódik. A pénz korlátozott kínálata A hit abban, hogy a kínálat korlátozott is marad Az Aranystandard A bankjegyeket egy fix árfolyamon aranyra cserélik. Az arany korlátozott kínálata behatárolja minden szereplő pénzteremtési képességét.

33 Mi történt az arannyal? Az Aranystandard rendszer vége A fedezeti elv Arany – bankjegy – számlapénz Pénzforgalom bővülése Gazdasági válságok I. VH, Nagy Világválság Gold Exchange Standard ₤ túlértékelt (Keynes kritika), Egyensúlyhiány Az Aranystandard rendszer vége A fedezeti elv Arany – bankjegy – számlapénz Pénzforgalom bővülése Gazdasági válságok I. VH, Nagy Világválság Gold Exchange Standard ₤ túlértékelt (Keynes kritika), Egyensúlyhiány

34 Mi történt az arannyal? Aranydeviza rendszer  második világháború után, Bretton Woods  az árfolyampolitikákat összehangoló nemzetközi szervezet (IMF)  a bankjegy korlátozottan sem váltható aranyra  a hazai pénz csak közvetetten van kapcsolatban az arannyal, a dollár tartalékvaluta  1 uncia arany=35 dollár  a többi valuta értékét dollárban rögzítik, az árfolyamot az országok védik Aranydeviza rendszer  második világháború után, Bretton Woods  az árfolyampolitikákat összehangoló nemzetközi szervezet (IMF)  a bankjegy korlátozottan sem váltható aranyra  a hazai pénz csak közvetetten van kapcsolatban az arannyal, a dollár tartalékvaluta  1 uncia arany=35 dollár  a többi valuta értékét dollárban rögzítik, az árfolyamot az országok védik

35 Mi történt az arannyal? Lassan, nehézkesen lép életbe az új szabályozás Az 1960-as években a rendszer belső ellentmondásai kiéleződnek Az USA-nak nem kell védeni az árfolyamot Romló mérlegek Rengeteg dollár, amerikai infláció, spekuláció, kettős piac Lassan, nehézkesen lép életbe az új szabályozás Az 1960-as években a rendszer belső ellentmondásai kiéleződnek Az USA-nak nem kell védeni az árfolyamot Romló mérlegek Rengeteg dollár, amerikai infláció, spekuláció, kettős piac

36 Mi történt az arannyal? 1971: Nixon, arany-$ konvertibilitás megszűnik Szabadon lebegő árfolyamok 1976 az arany már csak tartalék Regionális együttműködések (European Exchange Rate Mechanism, ERM-2, Euro) 1971: Nixon, arany-$ konvertibilitás megszűnik Szabadon lebegő árfolyamok 1976 az arany már csak tartalék Regionális együttműködések (European Exchange Rate Mechanism, ERM-2, Euro)

37 Gyakorlás Bármely társadalomban annak a szükséges és elégséges feltétele, hogy egy árucikket pénzként fogadjanak el az, hogy A) kormányzati felhatalmazás alapján töltse be a pénz szerepét, függetlenül attól, hogy miféle kormány irányítja a társadalmat; B) mögötte valamilyen belső értékkel rendelkező jószág álljon; C) jelenlegi értékét várhatóan az idők végezetéig megtartsa; D) a társadalom tagjai egyöntetűen elfogadják más termékekért cserébe.

38 Gyakorlás A pénzkészlet növekedésének legalapvetőbb módja A) a megnövekedő kibocsátás, mivel minden kibocsátás egyben jövedelem is; B) az, amikor a szövetségi kormányzat újabb bankjegyeket nyomtat; C) a gazdasági szereplők megtakarítása, vagyis a keletkezett jövedelmük egy részének el nem költésére vonatkozó döntésük; D) a kereskedelmi bankok nettó hitelállományának a megnövekedése.

39 Gyakorlás A kereskedelmi bankok tartalékaihoz hozzáadott minden egyes dollár A) arra kényszeríti a bankokat, hogy egy dollárral csökkentsék a hitelállományukat; B) lehetővé teszi a bankok számára, hogy egy dollárral növeljék a hitelállományukat; C) arra kényszeríti a bankokat, hogy több mint egy dollárral csökkentsék a hitelállományukat; D) lehetővé teszi a bankok számára, hogy több mint egy dollárral növeljék a hitelállományukat.

40 Gyakorlás Ha az amerikai jegybank a gazdasági szereplőktől államkötvényt vásárol, A) akkor ezáltal biztosan megnöveli a kereskedelmi bankok tartalékait; B) akkor megnöveli a pénzmennyiséget; C) akkor a pénzmennyiség nem változott, mert nem teremtődött pénz, csak gazdát cserélt; D) ennek hatására vagyont és ezáltal pénzt is von el a magánszektortól.


Letölteni ppt "“A közgazdasági gondolkodás alapjai” 10. kiadás Írta: Paul Heyne, Peter Boettke, és David Prychitko."

Hasonló előadás


Google Hirdetések