Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."— Előadás másolata:

1 Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 22 Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása Fő jellegzetessége: Fő jellegzetessége: –Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) Fogalmi különbségek Fogalmi különbségek –Tágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban – 1,5 mrd (D-, DK-Ázsia, Európa is) –Iszlám Világ – 850 mó (világ 12%, de muszlimok fele) –Szűkebb: Arab Világ Iszlám világ: 25 mó km 2 (17%)  VR1 Iszlám világ: 25 mó km 2 (17%)  VR1

3 33 Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Afrika: Észak-Afrika Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): –Atlasz-vidék Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia –Szahara Közeli-Magreb: Líbia Közeli-Magreb: Líbia Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: Szudáni Tájöv: –Részben még Szahara: –Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán –Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso Ázsia: Közel-Kelet Masrik (Arab Kelet): Masrik (Arab Kelet): –Arab-félsziget –Termékeny Félhold Türk területek: Türk területek: –Kisázsia –Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán Előázsia: Előázsia: –Irán, Afganisztán, Pakisztán

4 44 Nagy és kicsi: változatos méretű országok Terület: Terület: –Nagy: Algéria 2,4 mó km 2, Líbia 1,7 mó km 2, Egyiptom 1 mó km 2, Törökország 780 ezer km 2 –Kisebb: Marokkó: 460 ezer km 2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km 2 Népesség Népesség –Óriás: Törökország: Közel-Kelet legnépesebb állama 79 mó, Egyiptom 72 mó, Irán –Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó –Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó

5 55 Egyenlőtlen benépesültség  kétarcú országok Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km 2, ritkán lakott területek: Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat  34 fő/km 2, ritkán lakott területek: –Trópusi sivatag: Szahara –Mérsékelt övi sivatagok De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: –Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta) –Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris, Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus Népsűrűség: Népsűrűség: –Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km 2, Tunézia : 61 fő/km 2 –Igen alacsony: Algéria 13 fő/km 2, Líbia 3,5 fő/km 2

6 Népességnövekedés Népességszám növekedése: Népességszám növekedése: –Igen gyors: Líbia 2,6% –Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország 1,5% (’50-es évek: 3%!), Algéria: 1,22% –Lelassult: Tunézia: 0,99% Gyors népességnövekedés  fiatal országok Gyors népességnövekedés  fiatal országok –Egyiptom: 34% 14 év alatti

7 Migráció, vendégmunkások Milliók vándorolnak külföldre Milliók vándorolnak külföldre –Enyhít a magas munkanélküliségen –Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét Kibocsátó országok: Kibocsátó országok: –Pakisztán (NBr-ba) –Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba) –Atlasz-országok (Fro-ba) –Közép-Ázsia (Oroszo-ba) –Egyiptom Befogadó célországok: Befogadó célországok: –Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba) –1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab országokba Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba

8 Nemzetiségi összetétel Három fő nyelvi etnikai csoport Három fő nyelvi etnikai csoport –Arab –Türk –Iráni Észak-afrikai arab országok nemzetiségei: Észak-afrikai arab országok nemzetiségei: –Marokkó: arab (50%), berber (40%) –Algéria: arab, berber (1/6), feketék –Tunézia: arab, berber, európai (2%) Törökország nemzetiségei: Törökország nemzetiségei: –XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó) Görögök (1923: népességcsere) Görögök (1923: népességcsere) –Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam

9 99 Iszlám vallás jellemzői Iszlám 5 alappillére: Iszlám 5 alappillére: –Hitvallás (saháda) –Ima (szalát) –Adakozás (zakát) –Böjt (szaum) –Mekkai zarándoklat (haddzs) –(+ dzsihád) Irányzatok Irányzatok –Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben –Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága –Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben

10 Iszlám világ urbanizációja Iszlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve Iszlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve –Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben –Medina: későbbi hatalmi központja Hagyományos központ: Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc) Hagyományos központ: Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc) –350–800: világ legnagyobb városa Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye Bizánc Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565) Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537) Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Afrika– Európa találkozásánál) Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Afrika– Európa találkozásánál) –Kora középkor: Európa legnagyobb városa Legnépesebb arab város: Kairó: 8 mó AFR3. Legnépesebb arab város: Kairó: 8 mó AFR3. –Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5 mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó Egyéb központok: Egyéb központok: –ÉNy-Afr: Casablanca –ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi (Benghazi): 700 ezer –Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa Feltörekvő központ: Dubai Feltörekvő központ: Dubai

11 1111 Koncentrált városhierarchia Rang–nagyság szabály Rang–nagyság szabály A városhálózat koncentrációja A városhálózat koncentrációja

12 A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Kora ókor: több folyammenti civilizáció Kora ókor: több folyammenti civilizáció –Nílus (Egyiptom) –Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa –Indus (mai Pakisztán) – –Indus (mai Pakisztán) – magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Hagyományosan: kereskedelem Hagyományosan: kereskedelem Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker  agrárium alárendelt szerepe –Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő, déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar, hagyma, cigaretta) Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra –Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád, félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske)

13 A gazdaság fő jellemzői az Iszlám Világ országaiban Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban és Törökországban) Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak Egyiptomban és Törökországban) –Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya –Szuezi-csatorna: 3 Mrd t –Hazautalások: 6–7 Mrd $ Szénhidrogének: Líbia, Algéria Szénhidrogének: Líbia, Algéria – –1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása – –Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a finomítványok) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia) Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)


Letölteni ppt "Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések