Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2007. I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 1. I. Kötelem és a szerződés fogalma 1. A kötelem fogalma A kötelem szó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2007. I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 1. I. Kötelem és a szerződés fogalma 1. A kötelem fogalma A kötelem szó."— Előadás másolata:

1 KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2007

2 I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 1. I. Kötelem és a szerződés fogalma 1. A kötelem fogalma A kötelem szó mesterségesen megalkotott szó és azt fejezi ki, hogy a jog valamilyen köteléket fon a kötelezett személye köré és azt a köteléket a jogosult kezébe adja. A leggyakoribb kötelemkeletkeztető tények:  a szerződés,  a jogellenes károkozás,  a jogalap nélküli gazdagodás.

3 I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN A szerződés fogalma  A kötelem leggyakoribb forrása a szerződés.  A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A, Diszpozitív jellegű szabályok.  Szerződéskötési szabadság: - típusszabadság - antipikus szerződés  Formakényszer nincs  Szerződések többsége nem írásban jön létre, hanem szóban vagy ráutaló magatartással. B, Kógens szabályok

4 I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 3. II. Kötelem forrásai  Szerződés, a szerződésen kívül okozott jogellenes károkozás és a jogalap nélküli gazdagodás.  Kötelem keletkezhet egyoldalú jog ügyletből vagy hatósági (közigazgatási) aktusból.  Jogellenes károkozásból keletkezett kötelem.  Jogalap nélküli gazdagodás.

5 I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 4. III. A szerződésekre vonatkozó általános szabályok; alapelvek  A felek szabadon állapodnak meg (szerződés szabadság elve).  Előfordul, hogy a jogszabály szerződés kötését kötelezővé teszi.  Egyoldalú nyilatkozat.  Nem lehet olyan szerződést kötni, amely jogszabályba ütközik, amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek, vagy amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Ezek a szerződések semmisek.  A szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár.  Ha feltűnően nagy az értékkülönbség a szerződés megtámadható.

6 I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 5.  Uzsorás szerződés  Fedezetelvonó szerződés  Nem lehet bírósági úton érvényesíteni bizonyos követeléseket: - játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, - kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések, - érvényesítését jogszabály kizárja.  Önkéntes teljesítést nem lehet visszakövetelni  Jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő eljárás elve.

7 I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 6.  Ptk. előírja, hogy polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.  Saját felróható magatartásra előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.  Tilos a joggal való visszaélés.  A törvényben biztosított jogok érvényesítése bírósági útra tartozik.  Választottbírósági eljárás kikötésének lehetősége

8 II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 1. I. A szerződés létrejötte  A szerződéskötés jognyilatkozatok sorozata, klasszikus esetben ajánlattétel és annak elfogadása.  A szerződésnek több létszakasza van.  A szerződéskötés folyamata két fő részből áll: - ajánlattétel - elfogadás  Ha az ajánlatot a címzett elfogadja, a szerződés létrejön  Szerződés távollevők között akkor jön létre, amikor az ajánlat címzettjének elfogadó nyilatkozata az ajánlattevőhöz megérkezik.

9 II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 2.  Eltérő tartalmú az elfogadás  Szerződési nyilatkozat  Ha az ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt és az ajánlatot elfogadó nyilatkozat csak ezután érkezik meg hozzá, ebben az esetben nem jöhet létre a szerződés.  Némely esetben a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges.

10 II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 3. II. Az előszerződés  Egy olyan szerződés, amelyben felek abban állapodnak meg, hogy később majd tényleg szerződést kötnek egymással.  a bíróság a másik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja.  A szerződés megkötését akkor lehet megtagadni, az előszerződés létrejötte után az adott fél a szerződés teljesítésére nem képes.

11 II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 4. III. Általános szerződési feltételek  A fogyasztó egy nyomdai úton legyártott szerződési formanyomtatványt (blankettát) kap.  Az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.  Ha az ált. szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél  Fogyasztói tsd-mal együtt jár a fogyasztói szerződések.

12 II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 5. IV. Szerződés érvénytelensége  Érvénytelen szerződés: - nem létező és - hatálytalan szerződés  Szerződés érvénytelenségéhez számos ok vezethet: - akarathiba (színlelt szerződés) - fizikai vagy pszichikai kényszer - megtévesztés - tévedés - akaratnyilvánítás hibája - célzott joghatás miatti érvénytelenség (tilos szerződések, és a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződések) - lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés is semmis - alakiság megsértésével kötött szerződés is semmis.

13 II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 6. V. A szerződés semmisége és megtámadhatósága  A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.  A megtámadás joga csak meghatározott ideig (1 évig) gyakorolható. Érvénytelenségi okok közül: a) Semmisségi okok b) Megtámadási okok

14 II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 7. VI. Szerződés alakja  Formaszabadság.  Egyéb alaki kellék (ügyvédi ellenjegyzék).  A közjegyző a jogügyletekről közokiratot állít ki.  Magánokiratok: - egyszerű magánokirat, - teljes bizonyító erejű magánokirat.  Megszűntetés vagy felbontás a megszabott alakban érvényes.

15 II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 8. VII. A szerződés tartalma  Adásvételi szerződésnél a lényeges kérdések: - az eladó meghatározása, - az adásvétel tárgyát képező dolog meghatározása, - a vevő meghatározása, - a dolog tulajdonjogának az átruházása, - a dolognak a vevő birtokába bocsátása, - vételár meghatározása, - a dolog átvételének kötelezettsége a vevő oldalán.

16 II. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE 9.  Bérleti szerződésnél a lényeges kérdések: - bérbeadó meghatározása, - a bérlet tárgyát képező dolog meghatározása, - bérlő meghatározása, - a dolog időleges átengedési kötelezettsége a bérlő használatába, - bér (bérleti díj) meghatározása.  Szolgáltatás tárgya szerint osztályozhatjuk a szolgáltatásokat: - egyedi, - fajlagos, - zártfajú szolgáltatásként.

17 III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 1. I. A szerződés teljesítése A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában: a) Alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolg-okat rendszerint használnak, b) Rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolg-oknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, c) Alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, d) Rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolg-ban lévő tulajdonságokkal.

18 III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 2.  A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek.  A teljesítés helyében a felek szabadon állapodhatnak meg.  A felek a teljesítés idejében is szabadon állapodhatnak meg  A jogosult köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e.  Forgalomban szokásos jó minőségű dolgokkal kell teljesíteni.  Pénztartozás teljesítése.  Beszámítja a jogosulttal szemben fennálló követelését.

19 III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 3. II. A szerződés teljesítésének biztosítékairól általában A szerződéses biztosítékok a felek szolgáltatásai, mint főkötelezettség, mellett mellékkötelezettségek, más szóval járulékos kötelezettségek.

20 III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 4. III. A foglaló és a kötbér FOGLALÓ: a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni KÖTBÉR: a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre amelyért a felelős nem vagy nem szerződésszerűen teljesít.

21 III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 5. IV. Jótállás, az óvadék, a bankgarancia és a jogvesztés kikötése JÓTÁLLÁS: az általános szabályoknál szigorúbb szankcióval biztosítja a szerződésszerű teljesítést. ÓVADÉK: teljesítési képességet erősítő biztosíték BANKGARANCIA: egyik legkedveltebb és leghatékonyabb biztosíték. JOGVESZTÉS KIKÖTÉSE: a teljesítési kézséget erősítő biztosíték

22 III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 6. V. Zálogjog 1. A zálogjogról általában A zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból általában más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet. 2. Zálogjog fajai A zálogjog létesíthető dolgokon. Ekkor jelzálogjogról vagy kézizálogjogról beszélhetünk. - vagyont terhelő zálogjog

23 III. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, A TELJESÍTÉS BIZTOSÍTÉKAI 7. VI. Kezesség  A teljesítési képességet a kötelezettől független harmadik személy fizetési/teljesítési képessége erősíti.  Csak írásban lehet érvényesen vállalni

24 IV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 1. I. Szerződés módosítása  A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát  Egyezséggel is lehet módosítani.  A bíróság is módosíthatja.

25 IV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 2. II. A szerződés megszüntetése  Ha a szerződést teljesítik,  Ha a szerződést felbontó feltétel bekövetkezett  Ha szerződés végeként megállapított idő bekövetkezett.  A szerződést a hatályossága alatt és még teljesítés előtt megszüntethetik: - közös megegyezéssel - egyoldalúan

26 IV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE 3. III. Az elévülés  A Ptk. a követelések elévülési idejét öt évben határozza meg. A felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak.  Tulajdonjogi és az örökösödési jogi igények soha nem évülnek el. IV. Az engedményezés és a tartozásátvállalás  Engedményezés olyan szerződés, amellyel a jogosult követelését másra ruházza át.  Tartozásátvállalás esetén valaki a kötelezettel abban állapodik meg, hogy tartozását átvállalja.

27 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 1. I. A szerződésszegésről általában, a szerződésszegés közös szabályai Ptk. Által külön nevesített szerződésszegési esetek: a) a kötelezett késedelme, b) a jogosult késedelme, c) A hibás teljesítés, d) A teljesítés lehetetlenné válása, e) A teljesítés megtagadása.

28 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 2. II. A jogosult és a kötelezett késedelme 1. A kötelezett késedelme A késedelem alatt a szerződés nemteljesítését értjük kikötött teljesítési határnapon vagy teljesítési határidő lejáratakor. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában a késedelmi kamatra vonatkozó szabályok részben eltérőek: - A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege - A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának kézhezvételétől számított 30 nap elteltével esedékes - A felek által túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamat a bíróság megváltoztathatja.

29 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS A jogosult késedelme  szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el,  elmulasztja azokat az intézkedéseket amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon,  nyugtát nem állítja ki, az értékpapírt nem adja vissza.

30 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 4. III. A hibás teljesítés  A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.  Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése.  A kötelezett a hibás teljesítésért felelőséggel tartozik. Ezt nevezzük kellékszavatosságnak.  Hibás teljesítés esetén a jogosultat szavatossági jogok illetik meg.  Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet.

31 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 5. IV. Teljesítés lehetetlenné válása  Egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik.  A kötelezett a felelős, a jogosult kártérítést követelhet.  A jogosult a felelős a kötelezett szabadul tartozása alól.

32 V. A SZERZŐDÉSSZEGÉS 6. V. Egyéni szerződésszegési okok  Együttműködési és a teljesítési és a tájékoztatási kötelezettség megszegése.

33 VI. Felelősség a szerződésen kívül 1. I. A polgári jogi kártérítési felelősség általános szabályai 1. Kártelepítésnek négyféle módja:  aki a kárt jogellenes és felróható magatartásával okozta, kártérítésre köteles  aki a kárt jogos magatartással idézte elő kártalanításra kötelezett,  ha a károsultnak biztosítása van, akkor kár esetén a biztosító fizet,  ha a kár megtérítésére senkit sem lehet kötelezni, akkor a károsult a kárát maga kénytelen viselni (kárveszélyviselés).

34 VI. Felelősség a szerződésen kívül Kártérítési felelősség négy feltétele:  kár bekövetkezte,  jogellenes magatartás a károkozó részéről,  okozati összefüggés a kár és a jogellenes magatartás között,  vétkesség a károkozó részéről.

35 VI. Felelősség a szerződésen kívül 3. II. A polgári jogi kártérítési felelősség különleges esetei 1. A veszélyes üzem működéséből eredő károk (fokozott veszéllyel járó tevékenységből eredő károk) 2. Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott. 3. Az alkalmazott, a képviselő és megbízott károkozása 4. Az állattartók felelőssége 5. Az épületről lehulló tárgy által okozott kár 6. A nem vagyoni kár


Letölteni ppt "KÖTELMI JOG DR. KOVÁCS LÁSZLÓ 2007. I. A KÖTELEMRŐL ÉS A SZERZŐDÉSRŐL ÁLTALÁBAN 1. I. Kötelem és a szerződés fogalma 1. A kötelem fogalma A kötelem szó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések