Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal 1. Modul Ismerkedés a hálózatokkal.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal 1. Modul Ismerkedés a hálózatokkal."— Előadás másolata:

1 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal 1. Modul Ismerkedés a hálózatokkal

2 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógépes hálózatok Célok: –Erőforrások megosztása: erőforrások (pl. nyomtató, merevlemez) elérése annak fizikai helyétől függetlenül. –Teljesítmény egyenletes elosztása: egy feladat párhuzamos megoldása több processzor segítségével –Megbízhatóság: redundáns adattárolás, egy eszköz átveheti a meghibásodott eszköz szerepét –Költségmegtakarítás: kevesebb erőforrás vásárlása –Kommunikáció: kezdetben, hogy az egymástól távol levő tudósok könnyebben teremthessenek kapcsolatot egymással. Ma a legfontosabb felhasználási terület. Számítógépes hálózatok alatt az egymással kapcsolatban lévő önálló számítógépek rendszerét értjük.

3 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Történeti áttekintés 1960-as években modemek teremtik meg a kapcsolatot a terminálok és a számítógépek között 1970-es évek BBS-es (Bulletin Board System) lehetővé tették üzenetek közzétételét vitafórumokon belül 1990-esek évekre a modemek sebessége a korábbi 300 bit/s-ről 9600 bit/s-ra gyorsul 1998 jelenlegi szabványsebesség (56 kbit/s) elérése Megjelennek a DLS és kábelmodemes kapcsolatok az egyéni felhasználók piacán : Egyesült Államok Védelmi Minisztérium ARPA csoportja kifejleszti az ARPANET-et, a jelenlegi Internet alapját

4 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Internet sematikus felépítése A világ legnagyobb adathálózata Sok kisebb, nagyobb hálózatból áll, ezek vannak összekötve egymással A rajta áthaladó információknak egy számítógép a forrása és a célja Az internetkapcsolat az alábbiakra bontható fel: –Fizikai összeköttetés: a számítógép csatlakoztatása a hálózathoz –Logikai összeköttetés: a protokollokon alapuló szabványok –Alkalmazások: megjelenítik az adatokat az ember számára érthető formában

5 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alapelemei Tranzisztor: olyan eszköz, amely erősíti a jeleket, illetve áramköröket nyit vagy zár. Integrált áramkör: félvezető anyagból készült eszköz, amely sok tranzisztort tartalmaz, és meghatározott feladatot lát el. Ellenállás: elektromos alkatrész, amely korlátozza vagy szabályozza az adott áramkörben folyó áramot. Kondenzátor: olyan elektronikus alkatrész, amely elektrosztatikus mező formájában tárolja az energiát. Két vezető fémlapból áll, amelyeket szigetelő anyag választ el egymástól. Csatlakozó: a kábelnek az a része, amelyet be lehet dugni a csatlakozó ellendarabjába (aljzatba). Fénykibocsátó dióda (LED): félvezető eszköz, amely fényt bocsát ki, ha áram folyik rajta.

6 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei I. Nyomtatott áramkör (NYÁK): áramköröket tartalmazó lap, amelynek egyik vagy mindkét oldalára áramot vezető sávok vannak rányomtatva. A mikroprocesszorok, a chipek és az integrált áramkörök nyomtatott áramkörön vannak elhelyezve

7 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei II. CD-ROM-meghajtó: olyan eszköz, amely képes beolvasni a CD-ROM lemezen tárolt információkat

8 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei III. Központi feldolgozóegység (CPU): vezérli a számítógép működését. A CPU-n belüli egységek végzik a matematikai és a logikai műveleteket, illetve lefordítják és végrehajtják az utasításokat

9 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei IV. Hajlékonylemezes meghajtó: számítógépes meghajtó, amely képes a 3,5 hüvelyk méretű, kerek, mágnesezhető réteggel bevont műanyaglemezre adatokat írni, illetve azokat beolvasni. Egy szabványos hajlékonylemezre hozzávetőleg 1 MB méretű információ fér rá

10 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei V. Merevlemez-meghajtó: tárolóeszköz, amely több forgó, mágnesezhető bevonatú lemezen tárolja az adatokat és a programokat. Különféle tárolókapacitású merevlemezek kaphatók

11 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei VI. Alaplap: számítógép legfontosabb nyomtatott áramköre. Az alaplap tartalmazza a buszt, a mikroprocesszort valamint a beépített perifériák (a billentyűzet, a szöveges és grafikus megjelenítő, a soros és a párhuzamos portok, a botkormány és az egér) csatlakozójának vezérlésére szolgáló integrált áramköröket

12 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei VII. Buszrendszer: az alaplapon található vezetékek együttese, amelyen keresztül a számítógép két része között adatok és időzítő jelek átvitele történik

13 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei VIII. Véletlen hozzáférésű memória (Random Access Memory): írható-olvasható memóriának is szokták nevezni, mert új adatok írhatók rá, a tárolt adatok pedig beolvashatók róla. A RAM csak akkor tud adatokat tárolni, ha elektromos tápellátást kap. Ha kikapcsolják a számítógépet, vagy megszakad az áramellátása, a RAM elveszíti a benne tárolt adatokat

14 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei IX. Csak olvasható memória (Read Only Memory): olyan számítógépes memória, amelyre előzetesen írták fel az adatokat. A ROM chipre írt adatok nem törölhetők és csak olvashatók

15 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei X. Bővítőhely: az alaplapon lévő aljzat, amelybe áramköri lap helyezhető be a számítógép képességeinek bővítése végett

16 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számítógép alrendszerei XI. Tápegység: a számítógép tápellátását biztosító alkatrész

17 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal További eszközök I. Hátlap: a hátlap egy elektromos áramköri lap, amely vezetékeket és aljzatokat tartalmaz. Az utóbbiakba más áramköri lapokon található elektronikus készülékeket lehet csatlakoztatni. A számítógép esetében alapjában véve egyet jelent az alaplappal vagy annak egy részével

18 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal További eszközök II. Hálózati kártya: számítógépbe helyezett bővítőkártya, amelynek segítségével a számítógép hálózathoz csatlakoztatható

19 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal További eszközök III. Videokártya: olyan bővítőkártya, amely a megjelenítési képességekkel ruházza fel a PC-t

20 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal További eszközök IV. Hangkártya: bővítőkártya, amely hangok manipulálására és kiadására teszi képessé a számítógépet

21 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal További eszközök V. Párhuzamos port: egyidejűleg egynél több bit átvitelére képes interfész, amelyet külső készülékek, például nyomtatók csatlakoztatására használnak

22 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal További eszközök VI. Soros port: olyan interfész, amely soros kommunikációra használható, melynek során egyszerre mindig csak egy bit továbbítódik

23 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal További eszközök VII. USB port: univerzális soros busz csatlakozó. Az USB porttal gyorsan és könnyen csatlakoztatható például egér vagy nyomtató a számítógéphez

24 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal További eszközök VIII. Firewire: soros buszinterfész- szabvány, amely nagysebességű kommunikációra és izokron valós idejű adatszolgáltatásokra ad módot

25 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal További eszközök IX. Tápkábel: olyan kábel, amellyel az elektromos áramellátást biztosító dugaszoló aljzathoz lehet csatlakoztatni az elektromos készülékeket

26 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Hálózati kártya Network Interface Card (NIC) Célja: hálózati kommunikációs képességekkel ruházza fel a számítógépet Típusai: –Nyomtatott áramkör, amely az alaplap egyik aljzatában van elhelyezve –Számítógépbe épített –Bankkártya méretű PCMCIA kártya Kapcsolat: –Soros kapcsolat a hálózattal –Belső buszon keresztül kapcsolat a számítógéppel –IRQ, I/O cím és felső memóriaterület révén kapcsolat az operációs rendszerrel

27 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal NIC vásárlási szempontok Protokollok: Ethernet, Token Ring vagy FDDI Átviteli közeg típusa: csavart érpár, koaxiális, vezeték nélküli vagy száloptikai kábel Rendszerbusz típusa: PCI vagy ISA

28 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal NIC üzembe helyezése Okok: –Beszerelés egy hálózati kártya nélküli PC-be –Hibás vagy sérült hálózati kártya kicserélése –10 Mbit/s-os hálózati kártya cseréje nagyobb sebességűre –Más típusú hálózati kártyára való áttérés –Tartalék hálózati kártya beszerelése, biztonsági célokra Feltételek: –Az adapter átkötőinek és plug-and-play szoftverének konfigurálását –Diagnosztikai eszközök rendelkezésre állása –Hardveres előforrások ütközéseinek feloldása

29 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Hálózati architektúra A mai modern számítógépes hálózatok tervezését strukturális módszerrel végzik, azaz a hálózat egyes részeit rétegekbe (layer) szervezik. Minden réteg jól definiált funkciót tölt be a hálózatban. A rétegek egymásra épülnek. A rétegek között ún. rétegintefész húzódik, amely meghatározza a felsőbb rétegnek nyújtott elemi műveleteket és szolgálatokat. Hálózati kapcsolatnál a két gép azonos rétege kommunikál egymással. Erre a kommunikációra szolgáló szabályokat és megállapodásokat a protokoll írja le. A rétegek és protokollok összességét hálózati architektúrának nevezzük.

30 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal TCP/IP modell Az Internet történelmi és műszaki szabványa Protokolljai révén megvalósítja a logikai összeköttetést Az Amerikai Védelmi Minisztérium definiálta Nyílt szabvány Mindenki szabadon hozzáférhet, felhasználhatja, ezért gyorsan elterjedt és szabvánnyá fejlődött Ráadásul az Amerikai Védelmi Minisztérium kezdetben anyagilag támogatta azokat, akik ezt a modellt használták Számtalan protokollt definiál, ezért hálózati architektúra

31 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal TCP/IP modell rétegei Alkalmazási Szállítási Internet Hálózat elérési

32 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal TCP/IP modell protokollfája HTTPFTPSMTPDNSTFTPDNS TCPUDP IP InternetLANSok WAN

33 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal IP címzés I. Az IP cím egy olyan logikai azonosító, mely révén egy hálózati kártya azonosítható az Interneten, egy számítógépes hálózatban 32 bites érték, melyet pontozott decimális formában írunk le Pl.: –Bináris formában: –Pontozott decimális formában: A 32 bit felső bitje meghatározzák, hogy az adott hálózati kártya melyik hálózatba tartozik. Ezeket a biteket nevezik hálózati résznek A 32 bit alsó bitjei azonosítják a kártyát a hálózaton belül. Ezeket a biteket nevezik host résznek

34 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal IP címzés II. A két rész arányát a hálózati maszk határozza meg A hálózati maszk olyan 32 bites sorozat, amelynek felső részén 1-esek, alsó részén 0-ák vannak A bináris 1-ek határozzák meg a hálózati részt, a nullák a host részt A hálózati maszkot általában pontozott decimális alakban írjuk fel Pl.: –Bináris alakban: –Pontozott decimális alakban:

35 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Boole-féle logika I. A bináris logika olyan digitális áramkörökön alapul, amelyek kétféle bemeneti feszültséget fogadnak Ezek az áramkörök a bemeneti feszültségértékek alapján kimeneti feszültséget állítanak elő Számítógépek esetében a feszültségkülönbség a BEKAPCSOLVA, illetve KIKAPCSOLVA állapotként jelenik meg A két állapotnak a bináris egyes és nullás számjegy felel meg A bináris logika két szám összehasonlítására, majd ennek alapján történő választásra ad módot Választások: logikai ÉS, VAGY, NEM műveletek. A logikai NEM kivétel, mivel csak egy bemenő értékre ad kimenő értéket

36 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Boole-féle logika II. A műveleteket a logikai kapuk valósítják meg. A műveleteket igazságtáblájuk segítségével határozzuk meg Az igazságtábla tartalmazza a bemenő értékek összes kombinációját, illetve az azokból készített kimenő értékeket ABA AND B ABA OR B ANOT A 01 10

37 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal IP címzés III. Ha egy IP címről el akarjuk dönteni melyik hálózatba tartozik, akkor az IP cím bináris alakján és a hálózati maszk bináris alakján logikai és műveletet hajtunk végre Pl.: –IP cím: –Hálózati maszk: –Számolás: = pontozott decimális alakban

38 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal IP címzés IV. A hálózati kártyán keresztüli kommunikációhoz nemcsak egy IP címre és alhálózati maszkra van szükség, hanem egy olyan eszköz IP címére, melyen keresztül a számítógép csatlakozhat az Internethez Ez az eszköz az alapértelmezett átjáró, mely egy céleszköz, ami a szolgáltatónál található meg Az alapértelmezett átjáró elérhető hálózati kártyájának IP címét a szolgáltató a felhasználó rendelkezésére bocsátja Az alapértelmezett átjáró az a hálózati kártya IP címe azonos hálózatba kell esnie, vagyis hálózati maszkjuknak azonosnak kell lenniük

39 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal IP cím konfigurálása PC-n Egy hálózati kártya alapvetően kétféleképpen kaphat IP címet, alhálózati maszkot és alapértelmezett átjárót: –Statikus beállítás: Start menü → Beállítások → Vezérlőpult → Hálózati kapcsolatok → Helyi kapcsolat ablak → TCP/IP protokoll kiválasztása után Tulajdonságok gomb hatására feljövő ablak –Dinamikus beállítás: BOOTP, DHCP segítségével

40 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal IP cím megtekintése PC-n A statikus beállított IP címet meg lehet nézni abban az ablakban, amelyen beállították (ld. előző dia) A dinamikusan beállított IP címet így módon nem lehet megtekinteni. Windows 2000, XP operációs rendszereken a parancssorból kiadható ipconfig parancs segítségével nézhetjük meg.

41 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Összeköttetés ellenőrzése I. A hálózati összeköttetés működését többféleképpen lehet ellenőrizni A legegyszerűbb a ping parancs használata parancssorból A ping egy egyszerű program, amellyel ellenőrizni lehet egy adott IP-cím meglétét és elérhetőségét Speciális csomagot (ICMP csomagot) küld a megadott IP címre, melyre a célnak választ kell küldenie A ping beállítástól függően több csomagot küld egymás után A válaszok sikerességét, vagy sikertelenségét jeleníti meg válaszként

42 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Összeköttetés ellenőrzése II. Tesztelés lépései: 1.Hálózati kártya ellenőrzése: ping Ezt nevezik visszahurkolásos tesztnek. 2.Ugyanabban a hálózatban lévő számítógép ellenőrzése. Ez a teszt kiszűri azokat a hibákat, melyek nem a szolgáltató oldalán következnek be 3.Alapértelmezett átjáró ellenőrzése. A teszt kiszűri a szolgáltatóhoz vezető eszközök meghibásodásait 4.Távoli számítógép ellenőrzése. A teszt kiszűri a szolgáltató oldalán bekövetkezett hibákat.

43 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Összeköttetés ellenőrzése III. Az összeköttetés ellenőrzésének egy másik módja a parancssorból kiadható tracert vagy traceroute parancs használata Ez a program keres egy lehetséges útvonalat a megadott IP címmel rendelkező eszközig Amennyiben nem éri el a célcímet, akkor az addig megjelenített útvonalból kiderül hol a probléma Mivel a program csak egy lehetséges útvonalat próbál megtalálni, ezért az útvonal hiánya még nem jelenti azt, hogy a cél nem elérhető A program gyakorlatilag a ping parancsot használja fel működése közben

44 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Webböngésző A webböngésző olyan szoftver, amely értelmezi a HTML nyelvet (HypesText Markup Language) Ez az egyik nyelv azok közül, amelyet a weblapok tartalmának leírására használnak Nemcsak szövegek, hanem képek megjelenítésére, hangok, filmek és más multimédiás fájlok lejátszására is alkalmas A weblapokba beágyazott hiperhivatkozások segítségével gyorsan el lehet jutni ugyanannak az oldalnak egy másik helyére vagy egy másik internetcímre Legnépszerűbb böngészők az Internet Explorer (IE) és a Netscape Communicator

45 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Beépülő modulok Létezik sok speciális, egyedi fájltípus, melyeket a szokványos webböngészők nem tudnak megjeleníteni Az ilyen fájlok megtekintéséhez úgynevezett beépülő modulokat kell telepíteni a böngészőbe Ezek az alkalmazások a böngészővel együttműködve elindítják a speciális fájlok megtekintéséhez szükséges programot. –Flash: A Macromedia Flash segítségével készült multimédiás fájlok lejátszására szolgál –Quicktime: Videofájlok lejátszására szolgál, az Apple készíti –Real Player: Hangfájlok lejátszására szolgál

46 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Hibaellenőrzés 1.A probléma meghatározása 2.A tények összegyűjtése 3.A lehetőségek számbavétele 4.Akcióterv készítése 5.A terv kivitelezése 6.Az eredmények megfigyelése 7.Az eredmények dokumentálása 8.Problémák előidézése, a hiba elhárítása

47 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Bináris adatok A számítógépek kétállapotú elektronikus kapcsolókkal működnek Az 1-esekkel és 0-ákkal ezen kapcsolók bekapcsolt, vagy kikapcsolt állapotát jelöljük Ezeket bináris számjegyeknek, vagy biteknek nevezzük A bitek a legkisebb tárolási egységek A biteket csoportokba foglalták, 8 bit jelent egy byte-ot, amely a legkisebb címezhető tárolási egység Egy byte-on 256 különböző érték ábrázolható Az adatokat a számítógép ábrázolások és kódolások (pl. ASCII) révén ábrázolják memóriájukban, illetve a háttértárakon. Ezek alapegysége a byte, illetve annak többszöröse

48 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Számrendszerek A számrendszereket számjegyek és az azok használatára vonatkozó szabályok alkotják A korábbiak miatt a számítástechnikában általában a binárisan, vagy kettes számrendszerben ábrázoljuk az adatokat Gyakran előfordul, hogy ezeket a rövidebb leírás miatt hexadecimálisan, vagy tizenhatos számrendszerben írjuk le Mindennapjainkban a tízes számrendszert (vagy decimális) használjuk, melyben tíz számjegy segítségével írjuk fel az adatokat, és amely a tíz hatványain alapul –Számjegyek: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 –Egy decimális szám exponenciális felírása: 324 = 3* * *10 0

49 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Bináris számrendszer Számjegyek: 0, 1 Helyiértékek: 2 0, 2 1, 2 2, 2 3, … Ha adott egy bináris szám, felírjuk annak exponenciális alakját, majd kiszámoljuk annak értékét, akkor megkapjuk a bináris szám decimális alakját Pl.: a bináris szám exponenciális alakja: 1*2 5 +0*2 4 +1*2 3 +0*2 2 +0*2 1 +1*2 0 = 1*32+0*16+1*8+0*4+0*2+1*1 = = 41

50 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Decimális szám felírása binárisan Egy decimális szám bináris alakban való felírására többféle módszer létezik. Pl.: –Osztogatás: a decimális számot egész osztással osztogatjuk amíg nulla nem lesz, s közben felírjuk a maradékokat jobbról balra –Kivonogatás: első lépésben megkeressük a decimális számhoz legközelebb, de még kisebb vagy egyenlő 2 hatványát. Kivonjuk belőle, miközben leírunk egy 1-est a bináris alakba. Ezután a 2 hatványát osztogatjuk 2-vel, és megvizsgáljuk, hogy kisebb-e mint a decimális szám. Ha igen kivonjuk és leírunk egyet, egyébként nullát írunk le. A hatványt addig osztogatjuk, amíg 1 nem lesz.

51 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal 32 bites számok felírása A 32 biten ábrázolható számokat adott esetben ún. pontozott decimális formában ábrázoljuk Minden byte (vagy oktet) megfelel egy decimális számjegynek Az oktetek közé pontokat helyezünk el Ez alapján egy 32 biten ábrázolható szám pontozott decimális formában 4 decimális számból, közöttük pontokkal áll. Pl.: felírható: pontozott decimális formában A pontozott decimális formát általában IP címek és alhálózati maszkok felírásánál használjuk

52 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Hexadecimális számrendszer Számjegyek: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, A, B, C, D, E, F Helyiértékek: 16 0, 16 1, 16 2, 16 3, … Ha adott egy bináris szám, felírjuk annak exponenciális alakját, majd kiszámoljuk annak értékét, akkor megkapjuk a bináris szám decimális alakját Pl.: a 3AF bináris szám exponenciális alakja: 3* * *2 0 = 3*256+10*16+15*1 = = 943 A bináris alakok rövidebb leírására használjuk általában

53 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Bináris szám hexadecimális alakja Alkossunk a binárisan felírt szám számjegyeiből négyes csoportokat jobbról balra haladva. Ha az utolsó csoport nem négy számjegyből áll, akkor töltsük fel helykitöltő nullákkal az elején. Határozzuk meg az egyes négyes csoportok hexadecimális értékét Mindegyik csoport egy hexadecimális számjegy lesz Pl.: adott az bináris szám. Csoportosítva: Hexadecimálisan: 1 6 D

54 CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal Hexadecimális szám bináris alakja Alakítsuk át az egyes hexadecimális számjegyeket bináris alakra a táblázat segítségével Pl.: adott az AF4 hexadecimális szám A táblázat alapján A = 1010 F = = 0100 Vagyis az AF4 hexadecimális szám bináris alakja: Hexadecimális számjegyBináris alak A1010 B1011 C1100 D1101 E1110 F1111


Letölteni ppt "CCNA I. Hálózati alapismeretek 1. Modul – Ismerkedés a hálózatokkal 1. Modul Ismerkedés a hálózatokkal."

Hasonló előadás


Google Hirdetések