Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR 2010. szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A külterületek rendezése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR 2010. szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A külterületek rendezése."— Előadás másolata:

1 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A külterületek rendezése Lázár Tibor Táj-, település-, területrendező tervező Környezetterv Kft.

2 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A településrendezés célja évi LXXVIII. törvény 7.§ (1) A településrendezés célja a települések terület- felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magán érdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése.

3 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A településrendezés feladata évi LXXVIII. törvény 7.§ (2) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és beépítésére vonatkozó helyi szabályok kialakításával: a)meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődés ének térbeli-fizikai kereteit; b)a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett; c)biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculat ának védelmét.

4 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A környezet -, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekek, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és –kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, a területtel és a termőföld del való takarékos gazdálkodást. Fentiek alapján megállapítható, hogy a külterület rendezése rendkívül összetett feladat, nem elég az Étv. és az OTÉK ismerete ! A vonatkozó ágazati jogszabályokat is ismerni és alkalmazni kell a külterület tervezéséhez! A településrendezés során figyelembe kell venni többek között :

5 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A területrendezés és a településrendezés összefüggései évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről Megyei területrendezési tervek évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről 76/ (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről Az összes balatonparti település vízpart rehabilitációs tanulmánytervéről szóló TNM rendeletek Erre példa: 21/2004. (XI.9.) TNM rendelet Balatonboglár vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok

6 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok Közvetlenül a településrendezéssel összefüggő jogszabályok évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről A Kormány 253/1997. (XII.20.) rendelete az országos településrendezési és építési követelményekről /OTÉK/ 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról 2/2005. (I. 11.) egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról

7 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok A településrendezés és a táj- és természetvédelem kapcsolata évi LIII. törvény a természet védelméről 166/1999. (XI. 19.) Korm. rendelet a tájvédelmi szakhatósági hatáskörbe tartozó engedélyezési eljárásokról 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról 8005/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló évi LIII. törvény erejénél fogva védett lápok jegyzékéről 8006/2001. (MK 156.) KöM tájékoztató a természet védelméről szóló évi LIII. törvény erejénél fogva védett szikes tavak jegyzékéről 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

8 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok A településrendezés és a tájrendezés – környezetalakítás kapcsolata évi LV. törvény a termőföldről évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 127/2009. (IX.29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről (a borvidékek és a hozzájuk tartozó települések meghatározása) évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 21/2006. (I.31.) Kormány rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásáról 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról évi XLVIII. törvény a bányászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelettel 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról

9 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok A településrendezés és a környezetvédelem kapcsolata évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról

10 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok A településrendezés és a hulladékgazdálkodás kapcsolata évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelete a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat­egészségügyi szabályairól

11 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A településtervezéssel (külterületszabályozással, környezetalakítással) összefüggő jogszabályok Országos koncepciók, programok 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 96/2009. (XII.9.) OGY határozat a közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról

12 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A településtervezés keretében a külterület rendezésének célja A természeti adottságokhoz igazodó és a történeti hagyományokon alapuló tájszerkezet, tájhasználat biztosítása; A természeti erőforrások fenntartható használatát, a táji-természeti értékek védelmét, a többfunkciós tájgazdálkodás feltételeit egyaránt biztosító településrendezési szabályozás – tájszabályozás – kialakítása. Ezek a célok a településrendezés keretében csak a jóváhagyandó munkarészekben teljesíthetők, az alátámasztó munkarészekben nem!

13 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A mezőgazdasági területek szabályozása A mezőgazdasági területen elhelyezhető építmények az OTÉK szerint 29. § (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. Konfliktus: mezőgazdasági szolgáltatás (gépállomás) építményei; szőlőhegyi borozó, borház panzióval; lovas sportközpont építményei; génmegőrzés, ismeretterjesztés, bemutatás építményei fenti szabály szerint mezőgazdasági területen nem létesíthetők, mégis vannak.

14 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM 3.§ (k)Mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás; (l) Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, elsődleges élelmiszer- feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás; Szabályozási javaslatom: A mezőgazdasági területen a mezőgazdasági tevékenységhez és kiegészítő tevékenységhez kapcsolódó építmények helyezhetők el A mezőgazdasági területek szabályozása A mezőgazdasági tevékenység a termőföldről szóló törvény szerint

15 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM 29.§ (2) A mezőgazdasági terület: a)kertes, b)általános mezőgazdasági terület lehet. Az OTÉK nem határozza meg a kertes és általános mezőgazdasági terület fogalmát, így azok értelmezése eltérő Azonos szerepkört, tájhasználatot, táji jelleget, beépítettségi intenzitást, sajátos építési használatot figyelembe véve a mezőgazdasági táj tájhasználati sajátosságai jóval differenciáltabbak Az OTÉK szerinti két területfelhasználási egység nem fejezi ki a tájképi, természeti értékek, ökológiai rendszerek tájszerkezeti jelentőségét Az OTÉK új területfelhasználása a „természetközeli terület” csak a természeti értékek egy részének (mocsár, nádas, karsztbokorerdő, sziklás terület) szerkezeti tervi ábrázolására ad lehetőséget A mezőgazdasági területek szabályozása A mezőgazdasági terület OTÉK szerinti sajátos területfelhasználási egységei

16 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Korlátozott használatú mezőgazdasági terület Borvidéki mezőgazdasági terület A települési szabályozás rendszerében – az OTÉK-hez igazodva – a sajátos építési használat ot kell kiemelnünk az egyes területfelhasználási egységek meghatározásakor. A mezőgazdasági területek szabályozása A mezőgazdasági terület általam alkalmazott sajátos területfelhasználási egységei a jellemző tájhasználat alapján:

17 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Olyan árutermelésre szánt területfelhasználási egység, ahol a mezőgazdasági tevékenységgel és kiegészítő tevékenységgel összefüggő építmények helyezhetők el. A mezőgazdasági területek szabályozása Általános mezőgazdasági terület

18 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

19 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

20 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

21 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Olyan vegyes hasznosítású – jellemzően szőlő, gyümölcs, kert művelésű – egy tájszerkezeti (településszerkezeti) egységet alkotó területfelhasználási egység, ahol elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. A gazdasági épületben az időszakos, illetve szezonális tartózkodásra szolgáló pihenő helyiség is kialakítható. A mezőgazdasági területek szabályozása Kertes mezőgazdasági terület

22 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

23 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

24 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

25 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

26 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Olyan területfelhasználási egység, ahol az ökológiai hálózat, a táji – természeti értékek és a környezeti elemek védelme érdekében csak olyan építmények helyezhetők el, amelyek a más jogszabályban meghatározott védelmi célokkal összhangban vannak, vagy azok megvalósítását szolgálják. A mezőgazdasági területek szabályozása Korlátozott használatú mezőgazdasági terület

27 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

28 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

29 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

30 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

31 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

32 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

33 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

34 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

35 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

36 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

37 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Jellemzően szőlőművelésű vagy a szőlőművelésre kiválóan alkalmas mezőgazdasági terület, ahol a történelmileg kialakult szőlőhegyi tájhasználat megőrzése érdekében csak a szőlőgazdálkodással, borászattal és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységgel összefüggő építmények (pl.: présház, borház, borospince, borozó stb…) helyezhetők el. Borvidéki mezőgazdasági terület csak szőlőkataszteri nyilvántartásban lévő területen jelölhető ki. A mezőgazdasági területek szabályozása Borvidéki mezőgazdasági terület

38 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

39 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

40 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

41 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

42 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM 29.§ (3) A mezőgazdasági területen 1.a 720 m 2 -t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad, 2.a m 2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - 3%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 3.az 1500 m 2 -t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el. A mezőgazdasági területek szabályozása A beépíthetőség OTÉK szerinti területi feltételei

43 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A művelési ágak szerinti 720 ill m 2 területi minimum legfeljebb a kertes mezőgazdasági területen és a borvidéki mezőgazdasági terület már felaprózódott tájrészletein fogadható el. Általános mezőgazdasági területen: szőlő, gyümölcsös, kert esetén m 2 szántó, gyep esetén legalább m 2 az elfogadható területi minimum a gazdasági épületek létesítéséhez. Korlátozott használatú mezőgazdasági területen (csak a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódóan) minimum 10 ha javasolható. A mezőgazdasági területek szabályozása A beépíthetőség javasolt területi feltételei

44 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM 29.§ (4) A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m 2, egyéb művelési ág esetén 6000 m 2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. (5) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az 1. számú melléklet 55/A. pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%- os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a m 2 -t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. A mezőgazdasági területek szabályozása Lakóépület és birtokközpont létesítésének OTÉK szerinti területi feltételei

45 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A mezőgazdasági területek szabályozása Lakóépület létesítésének szabályozási javaslata 1.A 3000 m 2 ill m 2 területi határ elfogadhatatlanul kevés. Csak az építsen lakóépületet mezőgazdasági területen, aki a mezőgazdasági termelésből, ha szerényen is, de el tudja tartani a családját. szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább 2 – 5 ha szántó, rét, legelő esetén legalább 10 – 20 ha 2.A birtokközponthoz birtok is kellene! Annak minimális mértékét is javasolt meghatározni (birtoktest) szőlő, gyümölcsös, kert esetén legalább2 – 5 ha szántó, rét, legelő esetén legalább10 – 20 ha 3.A kialakult tanyák tanyás tájszerkezet elsorvasztási politikája a rendszerváltástól eltelt 20 év alatt sem változott! Az a tragikus ebben, hogy kormány szinten ez senkit sem érdekel. −az általában 2880 m 2 (800 négyszögöl), ill m 2 (1600 négyszögöl) területű kialakult tanyákon új lakóépület nem létesíthető −a 3% építési lehetőség elfogadhatatlanul kevés −birtokközpontként a kialakult tanyák nem fejleszthetők −a tanyák üdülő és turisztikai célú fejlesztésére sem ad lehetőséget az OTÉK

46 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM összes 1500 m 2 -nél kisebb – 2999 m 2 között tanya vagy lakóépület + szőlő vagy gyümölcs tanya vagy lakóépület + szántó, rét, legelő (gyep), erdő kivett tanya vagy lakóépület – 5999 m 2 között tanya vagy lakóépület + szőlő vagy gyümölcs tanya vagy lakóépület + szántó, rét, legelő (gyep), erdő kivett tanya vagy lakóépület – 9999 m 2 között tanya vagy lakóépület + bármely művelési ág kivett tanya vagy lakóépület m 2 -nél nagyobb 15 összes 1257 A mezőgazdasági területek szabályozása A csongrádi tanyás telkek földhivatali nyilvántartás szerinti területi megoszlása Az OTÉK szabályozása szerint csak 91 tanyás telken építhető lakóépület, csak 15 fejleszthető birtokközponttá

47 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A mezőgazdasági területek szabályozása A tanya mai funkciójának meghatározása A termőföldről szóló évi LV. törvény 3.§ b): „tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m 2 területű föld együttese” Az Országos Területfejlesztési Koncepció – 97/2005. (XII.25.) OGY határozat: „tanya: meghatározóan alföldi térségekre jellemző külterületi szórványtelepülés, a lakófunkció mellett hagyományosan jellemző mezőgazdasági szerep pel, illetve egyre erősödően turisztikai, rekreációs funkció val.”

48 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A mezőgazdasági területek szabályozása Tanyás térségek revitalizálása (Országos Területfejlesztési Koncepció) Az európai szinten kultúrtörténeti jelentőséggel bíró tanyás településrendszer és gazdasági forma a magyar nemzeti örökség fontos részét képező sajátos térszerkezeti struktúra, melynek fennmaradása, revitalizációja, fejlesztése nemzeti érdek. A tanyás térségek fontos értéke, hogy potenciálisan alkalmasak a fenntartható fejlődés, az integrált, komplex vidékfejlesztés és multifunkcionális mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének megvalósítására… Alapvető cél, hogy a tanyás térségeink zöme megújuljon az alábbi életképes funkciók megszerzése ill. megőrzése révén: Korszerű gazdálkodó tanyák (főként egyes intenzív, termelési, valamint organikus gazdálkodási formák esetén) Üdülő- és lakófunkciójú tanyák (főként városok közelében, illetve táji-természeti értékekben gazdag helyszíneken, idegenforgalmi vonzerők közelében) Vendéglátó tanyák (pl. falusi- és ökoturizmus helyszínei, vendégházak, turisztikai programok, vendéglők stb.)

49 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A mezőgazdasági területek szabályozása A tanyák fejlesztésének településrendezési feltétele Ahhoz, hogy: a „tanyavilág ismét élő tér lehessen”; megfeleljen a multifunkcionális mezőgazdaság fejlesztési modelljének; alkalmas legyen a fenntartható fejlődésre; alkalmas legyen az integrált, komplex vidékfejlesztésre az OTÉK 3%-os beépítési lehetősége kevés. 1.Ezért indokolt a tanyák birtokközpontként való szabályozása, az OTÉK birtokközpont kialakításához szükséges m 2 területi feltételének legalább 1500 m 2 (2500 m 2 ) -re való csökkentése. Ezzel egyidejűleg meg kell határozni a birtoktest minimális területét is. 2.A birtok nélküli tanyák fenntartása, fejleszthetősége (lakótanya, üdülőtanya) a falusias lakóterülethez hasonló szabályozással biztosítható lenne! (10-20%-os beépítési lehetőséggel)

50 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Az erdőterület szabályozása OTÉK : Az erdőterület az erdő rendeltetése szerint: 1. védelmi (védett és védő), 2. gazdasági, 3. egészségügyi-szociális, turisztikai, 4. oktatási-kutatási rendeltetésű lehet. Az új erdőtörvény szerint az erdő rendeltetése: 1. védelmi (védett és védő erdő már nincs) 2. közjóléti (az oktatási-kutatási is ide tartozik) 3. gazdasági Az erdőterület elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság és nem az önkormányzat határozza meg. Övezethez és nem elsődleges rendeltetéshez kellene kötni az építési lehetőségeket. Az erdőterületre vonatkozó szabályok az OTÉK 28.§-a szerint: (3) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet. (4) A m 2 -t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken 1.gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterületen 0,5%-os beépítettséggel, 2.egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

51 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A vízgazdálkodási terület szabályozása Vízgazdálkodási területre vonatkozó szabályok az OTÉK 30.§-a szerint: (1) A vízgazdálkodással összefüggő területek: 1.a folyóvizek medre és parti sávja, 2.az állóvizek medre és parti sávja, 3.a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, 4.a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, 5.a vízbeszerzési területek (védett vízbázis), 6.a hullámterek, 7.a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. Sem a vízbeszerzési terület sem a védett vízbázis fogalma nincs egyértelműen meghatározva a jogszabályokban. „Védett” karsztvízbázis a Bükk nyílt karszt területe? Ha igen, az egész Bükk vízgazdálkodási területnek minősül? Hullámtér vízgazdálkodási területként való kijelölése elfedi a védendő hagyományos tájhasználatot (erdőterület, mezőgazdasági terület)

52 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A természetközeli terület szabályozása Természetközeli területre vonatkozó szabályok az OTÉK 30/A §-a szerint: (1) Természetközeli területek: a)mocsár, b)nádas, c)karsztbokorerdő, d)sziklás terület, e)ősgyep. (2) A természetközeli területen épületet elhelyezni nem lehet.

53 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Beépítésre szánt különleges területek: (Beépíthetőség 40%; min. zöldfelület 40%) nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek, vásárok, kiállítások és kongresszusok területei, oktatási központok területei, egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.) nagy kiterjedésű, sportolási célú területek, a kutatás-fejlesztés, a megújítható energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló (pl. szél- és napenergia ) területek, állat- és növénykertek területei, nyersanyag-kitermelés (bányászat), nyersanyag elő- feldolgozáscéljára szolgáló területek, honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények területei, hulladékkezelők, -lerakók területei (települési szilárd és folyékony, egyéb veszélyes, radioaktív stb.), épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre, temetők területei, mezőgazdasági üzemi terület, egyéb, a §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó terület. Beépítésre nem szánt különleges területek: (Beépíthetőség 2%; min. zöldfelület nincs meghatározva) egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.). nagykiterjedésű, sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya stb.). a kutatás-fejlesztés, a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek, állat- és növénykertek területei, nyersanyaglelőhelyek, honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági területek, temetők területei, egyéb, a 26-30/A §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területek. A különleges terület szabályozása

54 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

55 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

56 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

57 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

58 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

59 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

60 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

61 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Alátámasztó munkarészek Területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás) Tájrendezési javaslat Környezetalakítási javaslat – környezeti értékelés Örökségvédelmi hatástanulmány Az alátámasztó szakági munkarészek meghatározó feladata a jóváhagyandó munkarészek alátámasztása, indoklása.

62 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás) 1.A térségi területfelhasználás és infrastruktúra hálózat jogszabályi keretek közötti „pontosítása” erdőgazdálkodási térség sok problémát okoz! 2.Térségi övezetek a településrendezési tervben, illetve pontosításuk A számításokhoz hiányoznak a kiinduló területi adatok. Több övezet „adatszolgáltatója” nincs meghatározva. Több övezetnek nincs köze a települések településrendezési, építésügyi hatásköréhez, mégis az ő kötelességük a pontos kijelölés.

63 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A megyei területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangja

64 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A megyei területrendezési terv és a településszerkezeti terv összhangja

65 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

66 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

67 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

68 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

69 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

70 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM

71 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Tájrendezési javaslat Prioritások 1.A természeti adottságokhoz igazodó és a történeti tájhasználaton alapuló tájszerkezet, tájhasználat biztosítása 2.A táji- természeti értékek védelme 3.A természeti erőforrások fenntartható használatát biztosító több funkciós tájgazdálkodás – gazdaságfejlesztés településrendezési (tájszabályozási) feltételeinek biztosítása

72 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Tájrendezési javaslat A tájrendezési javaslat feladatai 1.A településszerkezeti terv javasolt tájszerkezetének területfelhasználási egységek alátámasztása 2.A tájszabályozás indoklása 3.A területfelhasználás rendszerét, a tájszabályozást befolyásoló korlátozó tényezők az OTrT, a megyei tervek, ágazati jogszabályok alapján 4.A táji- természeti értékek védelmére vonatkozó javaslatok 5.Biológiai aktivitásérték szintentartására vonatkozó javaslat

73 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Tájrendezési javaslat A tájrendezés külterületszabályozás alapelvei 1.Jogtisztaság 2.Folytonosság 3.Fejleszthetőség 4.Értékvédelem 5.Természeti erőforrások védelme 6.Rugalmasság 7.Mértéktartás 8.Helyhez kötődés 9.Komplex tájgazdálkodás 10.Élhető település

74 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Környezetalakítási javaslat – környezeti értékelés (a települési környezet természeti és művi elemei: a víz, a levegő, a föld, a klíma, az élővilág és az épített környezet, továbbá azok egymásra hatása) évi LIII. törvény 27.§ A természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait is fel kell tárni és értékelni, - e törvény §-aira is figyelemmel - továbbá a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket környezetvédelmi fejezetben vagy önálló környezetvédelmi tervben, illetve programban kell rögzíteni. Ezek tartalmi követelményeit e törvény, valamint külön jogszabályok állapítják meg.

75 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Örökségvédelmi hatástanulmány Nagyon jó példa arra, hogyan lehet ágazati feladatot (jogtalanul) átruházni települési önkormányzatokra! A kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya a régészeti örökségre és a műemlékvédelemre terjed ki. A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására. (Kövtv. 7/A §) Az (örökségvédelmi) hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet a régészeti lelőhelyekről. (Kövtv. 71.§) A hatástanulmánynak a nyilvántartott régészeti lelőhelyekre kellene kiterjednie, ezzel szemben a hatóság a régészeti lelőhelyek felkutatására is kötelezi az önkormányzatot!

76 A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Örökségvédelmi hatástanulmány A hatástanulmány vizsgálati részének részletes tartalma a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet szerint 1.Vizsgálat – szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosítására alkalmas adatokkal és formában : a)történeti leírás, régészeti örökség, b)Természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések, c)Településkép és utcaképek, d)Településszerkezet és területhasználat, e)Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, f)Védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi, g)Az örökségi értékek elemzése, h)Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében. A pirossal jelzett munkarészekhez a kulturális örökségvédelmi hatóságnak semmi köze nincs, ilyen munkarészeket nem is kérhetne. (2001. évi LXIV. törvény 2.§: E törvény hatálya nem terjed ki a természet védelméről szóló évi LIII. törvényben és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényben szabályozott kérdésekre.)


Letölteni ppt "A KÜLTERÜLETEK RENDEZÉSE LÁZÁR TIBOR 2010. szeptember 28. BME URBANISZTIKA TANSZÉK, URBANISTA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A külterületek rendezése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések