Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Az Alsó-Tisza vidék népességmegtartó képességének erősítése a térség gazdasági potenciáljának fejlesztésével.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 A térségben összesen 8 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 3 db – a(z) Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 22 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 4 db fő fejlesztési prioritás és 11 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. területe 12 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 69,052 fő, a városokban élő lakosok száma 48,691 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 69, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Szentes 30,362 fő 18,329 fő 4,957 fő 3,372 fő Csongrád Szegvár Nagymágocs Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 4 Fejlesztési intézkedések száma 11 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 8 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 22 Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,620,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪1▪1▪400,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪6▪6▪1,620,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪3▪3▪1,384,290 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪700,000 ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪4▪4▪536,460 ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény▪4▪4▪182,190 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok

6 5 Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Munkanélküliség, valamint a munkalehetőségek hiánya különösen a községek esetében; szakképzett fiatalok elvándorlása; a lakosság fogyása, öregedése. ▪Birtokkoncentráció és a versenyképtelenség miatt szűkülő zöldségtermesztési lehetőség. ▪A községekben hiányos infrastruktúra: utak nem megfelelő minősége, szennyvízelvezetés-kezelés, valamint a felszíni vízelvezetés hiánya; belvízveszély. ▪Korszerű szaktudás hiánya. Közintézmények, közterek leromlott állapota. ▪Az alacsony minőségű infrastruktúra nem vonzza a tőkeerős befektetőket. Tőkeszegény kisvállalkozások, ▪Mezőgazdasági (kertészeti termelésre alapozott) hűtő, tároló, csomagoló infrastruktúra kialakítása. ▪Előállított termékek helyben történő feldolgozása. ▪Geotermikus, termálvíz és napenergia felhasználása a primőr kertészetben ill. a kommunális rendszerekben (fűtés). ▪Gyógy, termál, aktív turizmus (madarász, vadász, horgász, lovas, vízi és kerékpáros) minőségi fejlesztése. Turisztikai kínálat bővítésével a foglalkoztatottság növelése. Ifjúsági szálláshelyek, magánszálláshelyek kialakításával a falusi turizmus elősegítése. ▪Oktatás és képzés fejlesztése. ▪A LEADER+ keretein belül eddig megvalósult fejlesztések kiszélesítése.

7 6 Az előzetesen elismert akciócsoport tevékenységi területén a népességmegartó képességet a térség gazdasági potenciáljának fejlesztésével akarjuk elérni. Ennek részeként a helyi foglalkoztatottság és a jövedelmek növelését, valamint az életminőség javítását célzó fejlesztési priorításokból származó intézkedések megvalósítását tervezzük. A helyi foglalkoztatás és a jövedelmek növelését - a mezőgazdasági jellegű vidékből adódóan - a helyi agrár termékek (zöldség,szőlő, bor) versenyképességének erősítésével (alapanyag termelés és feldolgozás minőségi fejlesztése), valamint a helyi adottságokra épülő turizmus fejlesztésével akarjuk elérni. A fejlesztések eredményességét kívánjuk segíteni a gazdasági környezet és a humán erőforrás fejlesztésével. Ennek keretében megvalósuló intézkedések katalizátor szerepet töltenek be a helyi gazdaság élénkítésében. A helyi életminőség javításával célunk a térségi lakosság életszínvonalának, identitásának, elégedettségének erősítése. Mindezt a helyi szolgáltatások fejlesztésével, helyi örökségvédelmi-, valamint tanya és falumegújítási intézkedésekkel kívánjuk elérni. Az előzetesen elismert akciócsoport tevékenységi területén a népességmegartó képességet a térség gazdasági potenciáljának fejlesztésével akarjuk elérni. Ennek részeként a helyi foglalkoztatottság és a jövedelmek növelését, valamint az életminőség javítását célzó fejlesztési priorításokból származó intézkedések megvalósítását tervezzük. A helyi foglalkoztatás és a jövedelmek növelését - a mezőgazdasági jellegű vidékből adódóan - a helyi agrár termékek (zöldség,szőlő, bor) versenyképességének erősítésével (alapanyag termelés és feldolgozás minőségi fejlesztése), valamint a helyi adottságokra épülő turizmus fejlesztésével akarjuk elérni. A fejlesztések eredményességét kívánjuk segíteni a gazdasági környezet és a humán erőforrás fejlesztésével. Ennek keretében megvalósuló intézkedések katalizátor szerepet töltenek be a helyi gazdaság élénkítésében. A helyi életminőség javításával célunk a térségi lakosság életszínvonalának, identitásának, elégedettségének erősítése. Mindezt a helyi szolgáltatások fejlesztésével, helyi örökségvédelmi-, valamint tanya és falumegújítási intézkedésekkel kívánjuk elérni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Az „Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért” előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett terület Csongrád megye északi részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyásánál, Budapesttől 109 km-re, Szegedtől 38 km-re, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál helyezkedik el. Az akciócsoport a Tisza két oldalán elhelyezkedő Szentesi és Csongrádi kistérség teljes területét lefedi. Az érintett települések közül kettő város: Szentes (30362 fő), Csongrád (18329 fő), kettő nagyközség: Nagymágocs (3372 fő), Szegvár (4957 fő), valamint 8 község: Árpádhalom (580 fő), Csanytelek (3004 fő), Derekegyház (1827 fő), Eperjes (629 fő), Fábiánsebestyén (2280 fő), Felgyő (1367 fő), Nagytőke (476 fő), Tömörkény (1869 fő). Az akciócsoport területe km2, lakónépessége fő. A térség - közlekedés és tőkevonzó képesség szempontjából - periférikus helyzetű, a településrendszer jellegzetes eleme, a kiterjedt tanyavilág. Az akciócsoporthoz tartozó mind két kistérség a hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. A térségbe nem vezet autópálya, azon csupán két főútvonal halad át: a 45-ös és a 451-es. A településeket összekötő, valamint a belterületi szilárd burkolatú utak kiépültek, de a legtöbb településen fejlesztésre szorulnak. A szilárd-hulladék gyűjtés a térségben szervezetten működik, azonban a teljes körű kezelése jelenleg megoldatlan. Ezért elengedhetetlen a bezárt lerakók rekultiválása és a térségi hulladékkezelés rendszerének fejlesztése. A térségben a szennyvíz elvezetése és kezelése megoldatlan. A települések közül Csongrádon, Szentesen és Felgyőn kívül sehol sem épült ki közcsatorna-hálózat és szennyvíz-tisztító. Az ipar Csongrád és Szentes városban koncentrálódik, főként kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A térség agrárjellegű vidék, legnagyobb számban hagyományosan a kisgazdaságok vannak jelen, amelyek 1-5 ha földterületen gazdálkodnak. Az „Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért” előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett terület Csongrád megye északi részén, a Tisza magyarországi szakaszának alsó folyásánál, Budapesttől 109 km-re, Szegedtől 38 km-re, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyék találkozásánál helyezkedik el. Az akciócsoport a Tisza két oldalán elhelyezkedő Szentesi és Csongrádi kistérség teljes területét lefedi. Az érintett települések közül kettő város: Szentes (30362 fő), Csongrád (18329 fő), kettő nagyközség: Nagymágocs (3372 fő), Szegvár (4957 fő), valamint 8 község: Árpádhalom (580 fő), Csanytelek (3004 fő), Derekegyház (1827 fő), Eperjes (629 fő), Fábiánsebestyén (2280 fő), Felgyő (1367 fő), Nagytőke (476 fő), Tömörkény (1869 fő). Az akciócsoport területe km2, lakónépessége fő. A térség - közlekedés és tőkevonzó képesség szempontjából - periférikus helyzetű, a településrendszer jellegzetes eleme, a kiterjedt tanyavilág. Az akciócsoporthoz tartozó mind két kistérség a hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. A térségbe nem vezet autópálya, azon csupán két főútvonal halad át: a 45-ös és a 451-es. A településeket összekötő, valamint a belterületi szilárd burkolatú utak kiépültek, de a legtöbb településen fejlesztésre szorulnak. A szilárd-hulladék gyűjtés a térségben szervezetten működik, azonban a teljes körű kezelése jelenleg megoldatlan. Ezért elengedhetetlen a bezárt lerakók rekultiválása és a térségi hulladékkezelés rendszerének fejlesztése. A térségben a szennyvíz elvezetése és kezelése megoldatlan. A települések közül Csongrádon, Szentesen és Felgyőn kívül sehol sem épült ki közcsatorna-hálózat és szennyvíz-tisztító. Az ipar Csongrád és Szentes városban koncentrálódik, főként kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A térség agrárjellegű vidék, legnagyobb számban hagyományosan a kisgazdaságok vannak jelen, amelyek 1-5 ha földterületen gazdálkodnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Leginkább jellemző termelési ág a kertészet: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés; szántóföldi növénytermesztés; állattenyésztés (baromfi, sertés). E gazdálkodási és tájhasznosítási hagyományok megőrzése jelenti a térség falusi turizmusának az alapjait is. A térség jelentős idegenforgalmi potencállal rendelkezik. A meglévő attrakciók fejlesztésére és újak kialakítására irányuló törekvések egyre erősebbek. A térség legjelentősebb turisztikai értékeit a felszíni vizek (Tisza, Kurca, Körös, Csaj-tó, horgász - termál tavak), valamint a természetvédelmi területek alkotják. A mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozó üzemek közül a térségben, európai viszonylatban is a legmodernebb technológiával üzemelő baromfifeldolgozó működik (Hungerit Zrt). Általánosan azonban hiányzik a helyi terményekre alapozott feldolgozóipar, amely megnövelné az itt előállított termékek hozzáadott értékét. A térség fejlesztési lehetőségeit meghatározza a jelentős termálvízvagyon, amely mind a mezőgazdaságban - főleg, a kertészeti ágazatban -, mind a turizmus területén (gyógy- és termál fürdők) kitörési pont lehet. Leginkább jellemző termelési ág a kertészet: zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés; szántóföldi növénytermesztés; állattenyésztés (baromfi, sertés). E gazdálkodási és tájhasznosítási hagyományok megőrzése jelenti a térség falusi turizmusának az alapjait is. A térség jelentős idegenforgalmi potencállal rendelkezik. A meglévő attrakciók fejlesztésére és újak kialakítására irányuló törekvések egyre erősebbek. A térség legjelentősebb turisztikai értékeit a felszíni vizek (Tisza, Kurca, Körös, Csaj-tó, horgász - termál tavak), valamint a természetvédelmi területek alkotják. A mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozó üzemek közül a térségben, európai viszonylatban is a legmodernebb technológiával üzemelő baromfifeldolgozó működik (Hungerit Zrt). Általánosan azonban hiányzik a helyi terményekre alapozott feldolgozóipar, amely megnövelné az itt előállított termékek hozzáadott értékét. A térség fejlesztési lehetőségeit meghatározza a jelentős termálvízvagyon, amely mind a mezőgazdaságban - főleg, a kertészeti ágazatban -, mind a turizmus területén (gyógy- és termál fürdők) kitörési pont lehet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 Az „Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért” előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a természeti erőforrások tekintetében Csongrád megye egyik legjobb adottságú területén helyezkedik el. Természeti adottságok közül kiemelkedő a jó termőképességű talaj, az értékes felszíni vízkészletek, a jelentős termálvízvagyon, a napsütéses órák nagy száma, valamint táj-és természeti értékek. A térség egész területe síkvidék. A mezőgazdaság szempontjából lényeges, hogy a művelt területeken alapvetően négy talajtípus található. Legnagyobb területen fellelhetők a mezőségi talajok, majd a réti talajok, homok és öntéstalajok. A térségben előforduló talajtípusok minősége jónak mondható, (21-34 AK). Az értékes vízkészletek jelentik a térség legjelentősebb turisztikai és természeti értékeit. A felszíni folyó vizek közül jelentős a Tisza és holtágai, Körös, Kurca, Kórógy-ér, Veker-ér, Dong-ér, Vidre-ér, Mágocs-ér. Az állóvizek közül legjelentősebb a Csaj-tó és a Veker-laposi termáltó. A térségben számos különböző szinten védett terület található: országos- és helyi jelentőségű védett természeti területek közül kiemelkedő, a térség legjelentősebb természeti értéke a Körös-Maros Nemzeti Park területéhez tartozó Cserebökényi puszták, illetve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe tartozó Csaj-tó. A védett természeti területeket tovább növelik a Tisza-menti ártéri erdők, illetve a Natura 2000 területek. A térség felszíni vizei komoly árvíz veszélyt is jelenthetnek, továbbá a „vízbőség” a mély fekvésből adódóan belvizes problémaként is jelentkezhet. A térség szélsőséges időjárási viszontagságai miatt nyaranta aszályveszéllyel is számolni kell. Az ivóvíz megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre a településeken, bár a minőségét illetően megállapítható, hogy egyes esetekben az arzéntartalma meghaladja a meghatározott határértéket. A felszín alatti vizek szennyezését, főleg a szennyvízkezelés hiánya a helyi szikkasztók és a nem megfelelő állattartás, valamint a szakszerűtlen mezőgazdasági vegyszerkezelés okozza. Az „Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért” előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport a természeti erőforrások tekintetében Csongrád megye egyik legjobb adottságú területén helyezkedik el. Természeti adottságok közül kiemelkedő a jó termőképességű talaj, az értékes felszíni vízkészletek, a jelentős termálvízvagyon, a napsütéses órák nagy száma, valamint táj-és természeti értékek. A térség egész területe síkvidék. A mezőgazdaság szempontjából lényeges, hogy a művelt területeken alapvetően négy talajtípus található. Legnagyobb területen fellelhetők a mezőségi talajok, majd a réti talajok, homok és öntéstalajok. A térségben előforduló talajtípusok minősége jónak mondható, (21-34 AK). Az értékes vízkészletek jelentik a térség legjelentősebb turisztikai és természeti értékeit. A felszíni folyó vizek közül jelentős a Tisza és holtágai, Körös, Kurca, Kórógy-ér, Veker-ér, Dong-ér, Vidre-ér, Mágocs-ér. Az állóvizek közül legjelentősebb a Csaj-tó és a Veker-laposi termáltó. A térségben számos különböző szinten védett terület található: országos- és helyi jelentőségű védett természeti területek közül kiemelkedő, a térség legjelentősebb természeti értéke a Körös-Maros Nemzeti Park területéhez tartozó Cserebökényi puszták, illetve a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe tartozó Csaj-tó. A védett természeti területeket tovább növelik a Tisza-menti ártéri erdők, illetve a Natura 2000 területek. A térség felszíni vizei komoly árvíz veszélyt is jelenthetnek, továbbá a „vízbőség” a mély fekvésből adódóan belvizes problémaként is jelentkezhet. A térség szélsőséges időjárási viszontagságai miatt nyaranta aszályveszéllyel is számolni kell. Az ivóvíz megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre a településeken, bár a minőségét illetően megállapítható, hogy egyes esetekben az arzéntartalma meghaladja a meghatározott határértéket. A felszín alatti vizek szennyezését, főleg a szennyvízkezelés hiánya a helyi szikkasztók és a nem megfelelő állattartás, valamint a szakszerűtlen mezőgazdasági vegyszerkezelés okozza. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A nagyobb folyóvizek minősége az országhatáron túli szennyezés mértékétől függően változik, míg a térségi jellegű felszíni vízfolyások minősége sok esetben a mezőgazdasági tevékenység, illetve a kommunális eredetű szennyezés miatt, időnként és területenként változó. A legtöbb településen már megszülettek, illetve készülnek környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek, de sok esetben ezek megvalósítása a tárgyi feltételek (pl. szennyvízkezelés) hiánya miatt késik. A termálvíz készlet hasznosítása több településen is megvalósul, a városokban gyógyvízként is felhasználják. A termálvíz energiájának legjelentősebb felhasználási területe - a középületek fűtésén kívül - a termálfürdők, valamint a mezőgazdaságon belül a kertészeti ágazatban a növényházak fűtése. A térség településein fellelhetők az épített örökség emlékei. Helyi jelentőségű védett épületek, műemlékek számos településen megtalálhatók. Állaguk megóvása a jövő generációi számára szükségesek. A nagyobb folyóvizek minősége az országhatáron túli szennyezés mértékétől függően változik, míg a térségi jellegű felszíni vízfolyások minősége sok esetben a mezőgazdasági tevékenység, illetve a kommunális eredetű szennyezés miatt, időnként és területenként változó. A legtöbb településen már megszülettek, illetve készülnek környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletek, de sok esetben ezek megvalósítása a tárgyi feltételek (pl. szennyvízkezelés) hiánya miatt késik. A termálvíz készlet hasznosítása több településen is megvalósul, a városokban gyógyvízként is felhasználják. A termálvíz energiájának legjelentősebb felhasználási területe - a középületek fűtésén kívül - a termálfürdők, valamint a mezőgazdaságon belül a kertészeti ágazatban a növényházak fűtése. A térség településein fellelhetők az épített örökség emlékei. Helyi jelentőségű védett épületek, műemlékek számos településen megtalálhatók. Állaguk megóvása a jövő generációi számára szükségesek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A célterület mindkét kistérségét (csongrádi, szentesi) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolta. A térség 12 települése közül 9 ( Derekegyház, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Eperjes, Csanytelek, Tömörkény, Felgyő) a 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet értelmében a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé került. A települések környezetének ökológiai állapota jó, nagy részben fennmaradtak a természetes élőhelyek, a honos növény és állatfajok, természetvédelmi területek, felszíni vízfelületek, a célterület ezért jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik az aktív turizmus kihasználására. A hátrányos helyzetű települések demográfiai helyzete nagyon kedvezőtlen, a népességfogyás állandó, a falvak folyamatos elöregedése figyelhető meg. A településeken a korábbi időszakban meghatározó jelentőségű volt a hagyományos mezőgazdasági termelés, tekintve, hogy a térség mezőgazdasági jellegű vidék. Ezen ágazat foglalkoztatási lehetőségei, termelési és piaci viszonyai rendkívüli módon beszűkültek. A termékek nagy része jelenleg feldolgozatlan formában hagyja el a térséget, az előállított termékekre nem alakult ki jelentős feldolgozóipar. A településeken a vállalkozói szektorban jellemzően mikro- és kisvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozások működnek, akiknek jelentős többsége kényszervállalkozó. Nagyobb vállalkozások nincsenek, illetve elenyésző számban vannak jelen ezen településeken, ennek elsődleges oka az infrastrukturális elmaradottság A kevés munkalehetőség miatt a fiatalok nagy számban elhagyják a térséget. A településeken belüli úthálózat kiépítettségi szintje alacsony, a járdák, kerékpárutak hálózata minimális. Szennyvízelvezető-hálózat csak Felgyőn üzemel, a felszíni víz- és csapadékvíz elvezető rendszer a települések többségében elavult. A térség hátrányos helyzetű településein tehát mindenképpen szükséges egy átfogó, hosszú távú, a térségben élők identitásának erősítését szolgáló, életkörülményeiket javító, a vállalkozások letelepedését elősegítő fejlesztést végrehajtani. A célterület mindkét kistérségét (csongrádi, szentesi) a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolta. A térség 12 települése közül 9 ( Derekegyház, Árpádhalom, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke, Eperjes, Csanytelek, Tömörkény, Felgyő) a 240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet értelmében a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé került. A települések környezetének ökológiai állapota jó, nagy részben fennmaradtak a természetes élőhelyek, a honos növény és állatfajok, természetvédelmi területek, felszíni vízfelületek, a célterület ezért jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik az aktív turizmus kihasználására. A hátrányos helyzetű települések demográfiai helyzete nagyon kedvezőtlen, a népességfogyás állandó, a falvak folyamatos elöregedése figyelhető meg. A településeken a korábbi időszakban meghatározó jelentőségű volt a hagyományos mezőgazdasági termelés, tekintve, hogy a térség mezőgazdasági jellegű vidék. Ezen ágazat foglalkoztatási lehetőségei, termelési és piaci viszonyai rendkívüli módon beszűkültek. A termékek nagy része jelenleg feldolgozatlan formában hagyja el a térséget, az előállított termékekre nem alakult ki jelentős feldolgozóipar. A településeken a vállalkozói szektorban jellemzően mikro- és kisvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozások működnek, akiknek jelentős többsége kényszervállalkozó. Nagyobb vállalkozások nincsenek, illetve elenyésző számban vannak jelen ezen településeken, ennek elsődleges oka az infrastrukturális elmaradottság A kevés munkalehetőség miatt a fiatalok nagy számban elhagyják a térséget. A településeken belüli úthálózat kiépítettségi szintje alacsony, a járdák, kerékpárutak hálózata minimális. Szennyvízelvezető-hálózat csak Felgyőn üzemel, a felszíni víz- és csapadékvíz elvezető rendszer a települések többségében elavult. A térség hátrányos helyzetű településein tehát mindenképpen szükséges egy átfogó, hosszú távú, a térségben élők identitásának erősítését szolgáló, életkörülményeiket javító, a vállalkozások letelepedését elősegítő fejlesztést végrehajtani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 A természeti erőforrások optimális kihasználását, a falusi-, lovas-, horgász-, vadászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésével szeretnénk elérni. A helyi foglalkoztatás növelését, ezáltal a települések népességmegtartó képességének a javítását a turizmus fejlesztésén túl - mezőgazdasági jellegű vidékből adódóan – a helyi agrártermékek piacra jutásának elősegítésével (minőségjavítás, feldolgozás) kívánjuk megvalósítani. A térség infrastrukturális feltételeinek a fejlesztésével a lakosság életszínvonalának a javításán túl a vállalkozások betelepüléséhez és működéséhez kívánunk optimális körülményeket kialakítani. A településeken működő vállalkozások versenyképességének javítását az infrastruktúra és technológia fejlesztésével szeretnénk elérni. A természeti erőforrások optimális kihasználását, a falusi-, lovas-, horgász-, vadászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésével szeretnénk elérni. A helyi foglalkoztatás növelését, ezáltal a települések népességmegtartó képességének a javítását a turizmus fejlesztésén túl - mezőgazdasági jellegű vidékből adódóan – a helyi agrártermékek piacra jutásának elősegítésével (minőségjavítás, feldolgozás) kívánjuk megvalósítani. A térség infrastrukturális feltételeinek a fejlesztésével a lakosság életszínvonalának a javításán túl a vállalkozások betelepüléséhez és működéséhez kívánunk optimális körülményeket kialakítani. A településeken működő vállalkozások versenyképességének javítását az infrastruktúra és technológia fejlesztésével szeretnénk elérni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 9% 10% 25% 5% 4% 22% 12% 0% 10% 4%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 25%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 20% 25% 11% 3% 6% 3% 22% 4% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 7.5%, ami 1.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 7.5% ▪Változás 2003-hoz képest 1.3 százalékpont

20 19 A 90-es években végbement gazdasági átalakulás a térségben is - úgy, mint az ország teljes területén - megteremtette a munkanélküliség problémáját. A térség vállalkozásainak száma bővült ugyan, de a fejlődésük nem ennyire egyértelmű, ugyanis hiába jöttek létre új munkahelyek, a régiek folyamatosan szűntek meg. A fiatalok számára, különösen a községekben nem születtek olyan munkahelyek, amelyek lehetőséget jelentettek volna a számukra. A munkanélküliség mellett az egyre növekvő számban előforduló úgynevezett inaktívak (öregségi, rokkantsági nyugdíjasok és járulékosok) módosítják a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételét. Tehát a térségre is jellemző az országos tendencia, mely szerint a gazdaságilag aktív személyekre egyre több eltartott, egyre nagyobb teher jut. Az akciócsoport területén 2007 decemberben a regisztrált álláskeresők száma 2862 fő volt, melyből 52,7% nő, 85%- a fizikai dolgozó. A munkanélküliségi arány településenként a következő módon alakult 2007-ben: Árpádhalom 10,88%, Csanytelek 8,31%, Csongrád 6,48%, Derekegyház 6,88%, Eperjes 9%, Fábiánsebestyén 7,12%, Felgyő 6,26%, Nagymágocs 5,64%, Nagytőke 7,3%, Szegvár 7,1%, Szentes 5,85%, Tömörkény 8,63%. A évhez viszonyítva megállapítható, hogy az álláskeresők aránya jelentős módon nem változott, minden településen csak kis mértékű növekedés volt tapasztalható. Önkormányzati becslések szerint a valós munkanélküliség ettől lényegesen magasabb lehet, akár 30%-al is. Ezen munkanélküliek egy része alkalmi munkából él, egy része időnként közmunkát végez. Mások családi gazdaságokban tevékenykednek, míg nem találnak megfelelő munkahelyet, és sajnos megállapítható, hogy léteznek olyan munkanélküliek is, akik egyáltalán nem szándékoznak munkát vállalni. Az önkormányzatok a lehetőségeikhez mérten a rászorulókat segélyekben részesítik, a térségben évben a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 673 fő volt. A munkavállalók ingázása a térségben is létezik, településenként legalább munkavállaló a városokba (Csongrád, Szentes) jár dolgozni, ez a szám évről-évre csökken. A 90-es években végbement gazdasági átalakulás a térségben is - úgy, mint az ország teljes területén - megteremtette a munkanélküliség problémáját. A térség vállalkozásainak száma bővült ugyan, de a fejlődésük nem ennyire egyértelmű, ugyanis hiába jöttek létre új munkahelyek, a régiek folyamatosan szűntek meg. A fiatalok számára, különösen a községekben nem születtek olyan munkahelyek, amelyek lehetőséget jelentettek volna a számukra. A munkanélküliség mellett az egyre növekvő számban előforduló úgynevezett inaktívak (öregségi, rokkantsági nyugdíjasok és járulékosok) módosítják a népesség gazdasági aktivitás szerinti összetételét. Tehát a térségre is jellemző az országos tendencia, mely szerint a gazdaságilag aktív személyekre egyre több eltartott, egyre nagyobb teher jut. Az akciócsoport területén 2007 decemberben a regisztrált álláskeresők száma 2862 fő volt, melyből 52,7% nő, 85%- a fizikai dolgozó. A munkanélküliségi arány településenként a következő módon alakult 2007-ben: Árpádhalom 10,88%, Csanytelek 8,31%, Csongrád 6,48%, Derekegyház 6,88%, Eperjes 9%, Fábiánsebestyén 7,12%, Felgyő 6,26%, Nagymágocs 5,64%, Nagytőke 7,3%, Szegvár 7,1%, Szentes 5,85%, Tömörkény 8,63%. A évhez viszonyítva megállapítható, hogy az álláskeresők aránya jelentős módon nem változott, minden településen csak kis mértékű növekedés volt tapasztalható. Önkormányzati becslések szerint a valós munkanélküliség ettől lényegesen magasabb lehet, akár 30%-al is. Ezen munkanélküliek egy része alkalmi munkából él, egy része időnként közmunkát végez. Mások családi gazdaságokban tevékenykednek, míg nem találnak megfelelő munkahelyet, és sajnos megállapítható, hogy léteznek olyan munkanélküliek is, akik egyáltalán nem szándékoznak munkát vállalni. Az önkormányzatok a lehetőségeikhez mérten a rászorulókat segélyekben részesítik, a térségben évben a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 673 fő volt. A munkavállalók ingázása a térségben is létezik, településenként legalább munkavállaló a városokba (Csongrád, Szentes) jár dolgozni, ez a szám évről-évre csökken. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 A foglalkoztatás ágazatonkénti területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy az ipar szinte kizárólag Szentes és Csongrád városokban koncentrálódik. Az iparban dolgozó szakmunkások egy részének a cégek visszajelzése szerint, az átképzésére lenne szükség a folyamatosan újuló technológiai fejlődés miatt. A többi településen a legfontosabb megélhetési forrás a lakosság számára a mezőgazdaság. Ezen településeken a mezőgazdasági kistermelés szerepe a családok megélhetésében elsődleges, csaknem minden családra jut egy gazdaság. Mezőgazdasági jövedelem kiegészítő tevékenységet szinte minden család folytat, de a kevés munkalehetőség miatt, sokaknak ez a főállása. A mezőgazdaságon belül egyaránt jelen van a térségben a kertészet, az állattenyésztés, és a szántóföldi növénytermesztés. Az utóbbi időszakban az állattenyésztési ágazat versenyképessége romlott a legtöbbet, és egyre többen hagytak fel ezzel a tevékenységgel. A foglalkoztatás ágazatonkénti területi eloszlását vizsgálva megállapítható, hogy az ipar szinte kizárólag Szentes és Csongrád városokban koncentrálódik. Az iparban dolgozó szakmunkások egy részének a cégek visszajelzése szerint, az átképzésére lenne szükség a folyamatosan újuló technológiai fejlődés miatt. A többi településen a legfontosabb megélhetési forrás a lakosság számára a mezőgazdaság. Ezen településeken a mezőgazdasági kistermelés szerepe a családok megélhetésében elsődleges, csaknem minden családra jut egy gazdaság. Mezőgazdasági jövedelem kiegészítő tevékenységet szinte minden család folytat, de a kevés munkalehetőség miatt, sokaknak ez a főállása. A mezőgazdaságon belül egyaránt jelen van a térségben a kertészet, az állattenyésztés, és a szántóföldi növénytermesztés. Az utóbbi időszakban az állattenyésztési ágazat versenyképessége romlott a legtöbbet, és egyre többen hagytak fel ezzel a tevékenységgel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Szentes székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 5 db 4,070 fő 17% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 17%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fogl. száma (fő) ▪1,448 ▪750 ▪503 ▪500 ▪200 Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben ▪Szentes ▪Csongrád ▪Szentes Főtevékenység ▪1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása ▪1572 Hobbiállat- eledel gyártása ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪3120 Áramelosztó, - szabályozó készülék gyártása ▪0123 Sertéstenyésztés Név ▪HUNGERIT Zrt. ▪Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft. ▪Árpád Agrár Zrt. ▪Legrand Zrt. ▪Pankotai Agrár Rt

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪159 ▪150 ▪140 ▪113 ▪107 ▪Csongrád ▪Szentes ▪Csongrád ▪Fábiánsebestyén ▪Szegvár ▪2923 Nem háztartási hűtő, légállapot- szabályozó gyártása ▪1772 Kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása ▪2811 Fémszerkezet gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪0141 Növénytermelési szolgáltatás A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪FRIGOLUX Ipari és Kereskedelmi Zrt. Név ▪HUNDEC Fémszerkezetgyártó és Kereskedelmi Kft. ▪Kinizsi 2000 MG. Zrt. ▪Puskin Tej Kft. ▪Szegedi SZEFO Zrt

25 24 A térség gazdasági struktúrája a kilencvenes években átalakult. A régi nagyvállalatok felbomlottak kisebb gazdasági társaságokra, másrészt új, többnyire kisméretű gazdálkodó szervezetek alakultak. Az ipar Szentes és Csongrád városban koncentrálódik. A falvakban kevés a vállalkozás, így a térség vállalkozási aktivitása elmarad a megyei élvonaltól. A nagyobb vállalkozások többsége a feldolgozóipar, légtechnika, műszeripar, hűtőipari berendezések gyártása, húsipar, kisállat-eledelgyártás, bútorgyártás területén tevékenykedik. Az akciócsoport területén megtalálható vállalkozások közül a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató a baromfihús feldolgozásával foglalkozó szentesi Hungerit Zrt., közel 1500 fős létszámával, majd ezt követi a Csongrád- bokrosi kisállat-eledelgyártással foglalkozó Mars Magyarország Kft., amely több mint 750 embernek ad munkát. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szentesi Árpád Agrár Zrt. valamint villanyszerelési termékeket gyártó Legrand Zrt. egyaránt közel főt foglalkoztat A 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások Szentesen és Csongrádon találhatók meg, tevékenységi területeik a húsipar, műszeripar, feldolgozóipar, hűtőipari berendezések gyártása., növénytermesztés, állattenyésztés. A vállalkozások infrastrukturális ellátottsága (közlekedés, víz, gáz, elektromos áram, szennyvíz, hulladékgyűjtés) a városokban jó, Csongrádon, Felgyőn és Szentesen működik ipari park. A településeken a közmű ellátottság rosszabb, főleg a külterületen lévő mezőgazdasági üzemek megközelítése nehézkes a mezőgazdasági utak kiépítetlensége miatt. A térségben a többi településen a korábban működő ipari jellegű vállalkozások megszűntek, a kisebb feldolgozóipari üzemek többségével együtt. A mezőgazdaságon kívül, elsősorban a szolgáltatások terén működnek mikro- és kisvállalkozások, melyeknek egy része foglalkozik mezőgazdasággal, bár csak jövedelem kiegészítésként. A mezőgazdasági nagyüzemek helyén közepes méretű vállalkozások alakultak kevés alkalmazottat foglalkoztatva, tevékenységi körükön kívül szolgáltatásokat nyújtanak a mezőgazdasági kistermelőknek, melynek jelentős része őstermelő. Az akciócsoport kisebb településein tehát még mindig a mezőgazdaság szerepe, súlya számottevő, a lakosság jelentős része a mezőgazdaságból él, valamint a mezőgazdasági tevékenység révén jut jelentős kiegészítő jövedelemhez. A térség gazdasági struktúrája a kilencvenes években átalakult. A régi nagyvállalatok felbomlottak kisebb gazdasági társaságokra, másrészt új, többnyire kisméretű gazdálkodó szervezetek alakultak. Az ipar Szentes és Csongrád városban koncentrálódik. A falvakban kevés a vállalkozás, így a térség vállalkozási aktivitása elmarad a megyei élvonaltól. A nagyobb vállalkozások többsége a feldolgozóipar, légtechnika, műszeripar, hűtőipari berendezések gyártása, húsipar, kisállat-eledelgyártás, bútorgyártás területén tevékenykedik. Az akciócsoport területén megtalálható vállalkozások közül a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató a baromfihús feldolgozásával foglalkozó szentesi Hungerit Zrt., közel 1500 fős létszámával, majd ezt követi a Csongrád- bokrosi kisállat-eledelgyártással foglalkozó Mars Magyarország Kft., amely több mint 750 embernek ad munkát. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szentesi Árpád Agrár Zrt. valamint villanyszerelési termékeket gyártó Legrand Zrt. egyaránt közel főt foglalkoztat A 100 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások Szentesen és Csongrádon találhatók meg, tevékenységi területeik a húsipar, műszeripar, feldolgozóipar, hűtőipari berendezések gyártása., növénytermesztés, állattenyésztés. A vállalkozások infrastrukturális ellátottsága (közlekedés, víz, gáz, elektromos áram, szennyvíz, hulladékgyűjtés) a városokban jó, Csongrádon, Felgyőn és Szentesen működik ipari park. A településeken a közmű ellátottság rosszabb, főleg a külterületen lévő mezőgazdasági üzemek megközelítése nehézkes a mezőgazdasági utak kiépítetlensége miatt. A térségben a többi településen a korábban működő ipari jellegű vállalkozások megszűntek, a kisebb feldolgozóipari üzemek többségével együtt. A mezőgazdaságon kívül, elsősorban a szolgáltatások terén működnek mikro- és kisvállalkozások, melyeknek egy része foglalkozik mezőgazdasággal, bár csak jövedelem kiegészítésként. A mezőgazdasági nagyüzemek helyén közepes méretű vállalkozások alakultak kevés alkalmazottat foglalkoztatva, tevékenységi körükön kívül szolgáltatásokat nyújtanak a mezőgazdasági kistermelőknek, melynek jelentős része őstermelő. Az akciócsoport kisebb településein tehát még mindig a mezőgazdaság szerepe, súlya számottevő, a lakosság jelentős része a mezőgazdaságból él, valamint a mezőgazdasági tevékenység révén jut jelentős kiegészítő jövedelemhez. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 A kistermelőkre és a nagyobb mezőgazdasági egyéni gazdálkodókra is jellemző a vegyes gazdálkodás (több lábon állás). A gazdálkodók egyaránt foglalkoznak szántóföldi növénytermesztéssel, kertészeti kultúrákkal, állattenyésztéssel. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység28 Vallással kapcsolatos tevékenység3 Sporttal kapcsolatos tevékenység46 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység68 Oktatással kapcsolatos tevékenység45 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 33 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 7 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok3 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 23 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 Az Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport területén számos non- profit szervezet működik. A térségben a civil szervezetek száma ebben az évtizedben megnövekedett. Nagy többségük a szociális ellátás és egészségügy, a művelődés, a sport és az oktatás területén működik. Legnagyobb számban az egyesületi forma terjedt el. Csaknem minden településen megtalálható sportegyesület, idősek klubja, polgárőrség, nagycsaládosok egyesülete, mozgáskorlátozottak egyesülete, horgász egyesület, vadásztársaság. Gyakori a gyermekek oktatását, nevelését célzó civil szervezetek, tűzoltó egyesületek, néptánc együttesek, gazdakörök, lovas egyesületek, népdalkörök, környezetvédő egyesületek. Az érdekképviseleti társadalmi szervezetek közül a két városban a kamaráknak találhatóak kirendeltségei. A legtöbb településen a civil szerveződések működése helyi jellegű, Szentesen országos hatáskörű civil szervezet is tevékenykedik. Több területen lehetne együttműködéseket kialakítani. Az Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport területén számos non- profit szervezet működik. A térségben a civil szervezetek száma ebben az évtizedben megnövekedett. Nagy többségük a szociális ellátás és egészségügy, a művelődés, a sport és az oktatás területén működik. Legnagyobb számban az egyesületi forma terjedt el. Csaknem minden településen megtalálható sportegyesület, idősek klubja, polgárőrség, nagycsaládosok egyesülete, mozgáskorlátozottak egyesülete, horgász egyesület, vadásztársaság. Gyakori a gyermekek oktatását, nevelését célzó civil szervezetek, tűzoltó egyesületek, néptánc együttesek, gazdakörök, lovas egyesületek, népdalkörök, környezetvédő egyesületek. Az érdekképviseleti társadalmi szervezetek közül a két városban a kamaráknak találhatóak kirendeltségei. A legtöbb településen a civil szerveződések működése helyi jellegű, Szentesen országos hatáskörű civil szervezet is tevékenykedik. Több területen lehetne együttműködéseket kialakítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 2,171 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2,171 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 71,22370,59369,93769,52569,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 2% 3% 62% 24% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 10% 7% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 10% 31% 11% 7% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 Az Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport területén a lakosság demográfiai jellemzői az országos átlagot mutatják. A térség népessége folyamatosan fogy, öregszik, a halálozások száma meghaladja a születésekét. A településeket vizsgálva, nagyon heterogén képet mutatnak, mind a területük nagysága, mind lakosságszám alapján. A legnépesebb település Szentes és Csongrád lakossal. Fontos megemlíteni, hogy a többi település sem egységes az állandó népesség tekintetében, hiszen az a legkisebb község Nagytőke 476 lakosától egészen a 4957 lakosú Szegvár nagyközségig szóródnak az adatok. Az akciócsoport lakónépességének 70,5 %-a él a két városban. A térség népsűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy a két városé a legnagyobb, Csongrád 105 fő/km2, Szentes 86 fő/km2. A többi településen szintén nagy szórás tapasztalható ezen mutató esetében is, hiszen Csanytelek községben 87 fő/km2, míg Eperjes és Nagytőke községekben mindösszesen 9 fő/km2 a népsűrűség. A térség települései kiterjedt külterülettel rendelkeznek, ahol számottevő tanyavilág van. A községekben lényegesen magasabb a külterületi lakosság aránya mint a két város esetében, a népsűrűségük ennek következményeként alacsonyabb. A tanyák infrastrukturális állapota rossz, az ott élők szociális segítségnyújtásra szorulnak. A kis községekre jellemző a periférikus helyzet minden negatívuma, az elnéptelenedés veszélye fenyegeti őket, különösen igaz ez Árpádhalom, Nagytőke és Eperjes esetében. A térségben kevesebb a születések száma mint az elhalálozásoké, amit az elvándorlási különbözet tovább csökkent. A térségben a természetes fogyás meghaladja a megyei átlagot. A lakosság elvándorlása kettős képet mutat. Egyrészt a fiatal, képzettebb munkaerő a biztosabb megélhetést, nyújtó városokat választja lakóhelyéül (Szeged, Budapest, dunántúli nagyvárosok), másrészt a városokban anyagi gondokkal küszködő kisjövedelműek a tanyasi, falusi lakóhelyet keresik. A kitelepülők ezzel további szociális terhet rónak az amúgy is forráshiányos kistelepülési önkormányzatokra. Az Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport területén a lakosság demográfiai jellemzői az országos átlagot mutatják. A térség népessége folyamatosan fogy, öregszik, a halálozások száma meghaladja a születésekét. A településeket vizsgálva, nagyon heterogén képet mutatnak, mind a területük nagysága, mind lakosságszám alapján. A legnépesebb település Szentes és Csongrád lakossal. Fontos megemlíteni, hogy a többi település sem egységes az állandó népesség tekintetében, hiszen az a legkisebb község Nagytőke 476 lakosától egészen a 4957 lakosú Szegvár nagyközségig szóródnak az adatok. Az akciócsoport lakónépességének 70,5 %-a él a két városban. A térség népsűrűségét vizsgálva megállapítható, hogy a két városé a legnagyobb, Csongrád 105 fő/km2, Szentes 86 fő/km2. A többi településen szintén nagy szórás tapasztalható ezen mutató esetében is, hiszen Csanytelek községben 87 fő/km2, míg Eperjes és Nagytőke községekben mindösszesen 9 fő/km2 a népsűrűség. A térség települései kiterjedt külterülettel rendelkeznek, ahol számottevő tanyavilág van. A községekben lényegesen magasabb a külterületi lakosság aránya mint a két város esetében, a népsűrűségük ennek következményeként alacsonyabb. A tanyák infrastrukturális állapota rossz, az ott élők szociális segítségnyújtásra szorulnak. A kis községekre jellemző a periférikus helyzet minden negatívuma, az elnéptelenedés veszélye fenyegeti őket, különösen igaz ez Árpádhalom, Nagytőke és Eperjes esetében. A térségben kevesebb a születések száma mint az elhalálozásoké, amit az elvándorlási különbözet tovább csökkent. A térségben a természetes fogyás meghaladja a megyei átlagot. A lakosság elvándorlása kettős képet mutat. Egyrészt a fiatal, képzettebb munkaerő a biztosabb megélhetést, nyújtó városokat választja lakóhelyéül (Szeged, Budapest, dunántúli nagyvárosok), másrészt a városokban anyagi gondokkal küszködő kisjövedelműek a tanyasi, falusi lakóhelyet keresik. A kitelepülők ezzel további szociális terhet rónak az amúgy is forráshiányos kistelepülési önkormányzatokra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 32 A nemek aránya az országos átlagnak megfelelő, a nők száma a magasabb. A házasságkötések száma csökkenő tendenciát mutat, a válások száma magas, de az emelkedése megállt. A halálozási ráta a térségben 16%. Az élveszületés aránya 1000 lakosra 8,6, ez alatta marad a régió és a megyei értékeknek. A 60 évesnél idősebb lakosság aránya 24%. A gyermekvállalási kedv alacsony, többnyire 2 gyermeket vállalnak a családok. Az akciócsoport területén a roma népesség aránya 5%. A roma népesség a térségben a két városba koncentrálódik. A nemek aránya az országos átlagnak megfelelő, a nők száma a magasabb. A házasságkötések száma csökkenő tendenciát mutat, a válások száma magas, de az emelkedése megállt. A halálozási ráta a térségben 16%. Az élveszületés aránya 1000 lakosra 8,6, ez alatta marad a régió és a megyei értékeknek. A 60 évesnél idősebb lakosság aránya 24%. A gyermekvállalási kedv alacsony, többnyire 2 gyermeket vállalnak a családok. Az akciócsoport területén a roma népesség aránya 5%. A roma népesség a térségben a két városba koncentrálódik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 8% 0% 75% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 Az akciócsoport területén az infrastruktúra kiépítettsége az országos átlagot tükrözi. A térségbe nem vezet autópálya. Az M5-ös autópálya az akciócsoport településeitől km-re halad el. A közlekedés szempontjából jelentős két főút, amely a térségen áthalad a 45-ös és a 451-es. A 451-es főút csak a két várost Szentest és Csongrádot érinti, a szentesi elkerülő szakasza már megépült, a csongrádi folyamatban van. A településeket összekötő és a belterületi szilárd burkolatú utak kiépültek ugyan, de a legtöbb szakaszon javításra szorulnak. Összekötő és mezőgazdasági utak építése sürgető, ugyanis a települések kiterjedt tanyavilága leggyakrabban csak földúton közelíthető meg A településeken belüli és külső kerékpárút-hálózat az igényekhez mérten kiépítetlen és rossz minőségű. A kerékpáros forgalom a települések közelsége miatt jelentős, ezért mindenképpen szükséges a kerékpárutak kiépítése a biztonságos közlekedés érdekében. Vasútvonal az akciócsoport területén lévő települések közül csupán négyet érint, azonban ezek a vonalak korszerűtlenek, a járatok száma és gyakorisága nem felel meg az igényeknek. Tiszai kikötő Szentesen és Csongrádon található, mindkettő fejlesztésre szorul. Kisrepülőgépek fogadására alkalmas, füves repülőtér Szentesen üzemel. Térségi szinten a szennyvízkezelés megoldatlan. Kizárólag Szentesen, Csongrádon és Felgyőn épült ki közcsatorna-hálózat, Szentesen és Csongrádon pedig szennyvíz-tisztító. A szilárd-hulladék gyűjtés a térségben szervezetten működik, azonban a kezelése jelenleg megoldatlan, ugyanis a településeken a jelenleg használt hulladéklerakók lassan betelnek. A probléma megoldása érdekében a térség három települése, Tömörkény, Felgyő és Csongrád csatlakozott a Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekthez, a többi település a Délkelet-alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Önkormányzati Társulás hulladékgazdálkodási projektjéhez való társulást választotta. A két projekt megvalósulása elengedhetetlen a bezárt lerakók rekultiválása és a térségi hulladék kezelése érdekében. Szentesen, Csongrádon és Szegváron jól működik a szelektív hulladék begyűjtési rendszer, melynek továbbfejlesztését tervezik. Az akciócsoport területén az infrastruktúra kiépítettsége az országos átlagot tükrözi. A térségbe nem vezet autópálya. Az M5-ös autópálya az akciócsoport településeitől km-re halad el. A közlekedés szempontjából jelentős két főút, amely a térségen áthalad a 45-ös és a 451-es. A 451-es főút csak a két várost Szentest és Csongrádot érinti, a szentesi elkerülő szakasza már megépült, a csongrádi folyamatban van. A településeket összekötő és a belterületi szilárd burkolatú utak kiépültek ugyan, de a legtöbb szakaszon javításra szorulnak. Összekötő és mezőgazdasági utak építése sürgető, ugyanis a települések kiterjedt tanyavilága leggyakrabban csak földúton közelíthető meg A településeken belüli és külső kerékpárút-hálózat az igényekhez mérten kiépítetlen és rossz minőségű. A kerékpáros forgalom a települések közelsége miatt jelentős, ezért mindenképpen szükséges a kerékpárutak kiépítése a biztonságos közlekedés érdekében. Vasútvonal az akciócsoport területén lévő települések közül csupán négyet érint, azonban ezek a vonalak korszerűtlenek, a járatok száma és gyakorisága nem felel meg az igényeknek. Tiszai kikötő Szentesen és Csongrádon található, mindkettő fejlesztésre szorul. Kisrepülőgépek fogadására alkalmas, füves repülőtér Szentesen üzemel. Térségi szinten a szennyvízkezelés megoldatlan. Kizárólag Szentesen, Csongrádon és Felgyőn épült ki közcsatorna-hálózat, Szentesen és Csongrádon pedig szennyvíz-tisztító. A szilárd-hulladék gyűjtés a térségben szervezetten működik, azonban a kezelése jelenleg megoldatlan, ugyanis a településeken a jelenleg használt hulladéklerakók lassan betelnek. A probléma megoldása érdekében a térség három települése, Tömörkény, Felgyő és Csongrád csatlakozott a Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekthez, a többi település a Délkelet-alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (DAREH) Önkormányzati Társulás hulladékgazdálkodási projektjéhez való társulást választotta. A két projekt megvalósulása elengedhetetlen a bezárt lerakók rekultiválása és a térségi hulladék kezelése érdekében. Szentesen, Csongrádon és Szegváron jól működik a szelektív hulladék begyűjtési rendszer, melynek továbbfejlesztését tervezik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 A térségben minden településen van kiépített közüzemi ivóvíz-hálózat, azonban némely esetekben a magas arzéntartalom miatt kifogásolható a vízminőség. A gázellátás minden településen kiépült, az áramellátás a tanyák kivételével minden településen megfelelő. A térségben több internet és kábeltelevízió-szolgáltatás is működik, a hálózatok folyamatosan bővülnek. A rákötések száma a kistelepüléseken is folyamatosan növekszik. A vezetékes telefon-ellátottság a településeken megfelelő. A hazai mobiltelefon szolgáltatók hálózatai elérhetőek. A mobiltelefon elterjedésével a vezetékes telefon előfizetők száma fokozatosan csökken. Az akciócsoport területén az infrastruktúra fontos elemei a nagy számban előforduló termálkutak. A termálvizet hasznosítják növényházak, lakóházak, középületek fűtésére, valamint gyógy- és turisztikai célokra. A térségben minden településen van kiépített közüzemi ivóvíz-hálózat, azonban némely esetekben a magas arzéntartalom miatt kifogásolható a vízminőség. A gázellátás minden településen kiépült, az áramellátás a tanyák kivételével minden településen megfelelő. A térségben több internet és kábeltelevízió-szolgáltatás is működik, a hálózatok folyamatosan bővülnek. A rákötések száma a kistelepüléseken is folyamatosan növekszik. A vezetékes telefon-ellátottság a településeken megfelelő. A hazai mobiltelefon szolgáltatók hálózatai elérhetőek. A mobiltelefon elterjedésével a vezetékes telefon előfizetők száma fokozatosan csökken. Az akciócsoport területén az infrastruktúra fontos elemei a nagy számban előforduló termálkutak. A termálvizet hasznosítják növényházak, lakóházak, középületek fűtésére, valamint gyógy- és turisztikai célokra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %47% %70%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪580 ▪Község▪3,004 ▪Város▪18,329 ▪Község▪1,827 ▪Község▪629 ▪Község▪2,280 ▪Község▪1,367 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Árpádhalom Csanytelek Csongrád Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Felgyő Munkanél- küliség (%) ▪10.88% ▪8.31% ▪6.48% ▪6.88% ▪9.05% ▪7.12% ▪6.26% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪307,155 ▪235,279 ▪468,668 ▪437,977 ▪284,709 ▪428,120 ▪378,495 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.260 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.004 ▪0.516 ▪0.059 ▪0.000 ▪0.060 ▪0.000

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪3,372 ▪Község▪476 ▪Nagyközség▪4,957 ▪Város▪30,362 ▪Község▪1,869 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nagymágocs Nagytőke Szegvár Szentes Tömörkény Munkanél- küliség (%) ▪5.64% ▪7.30% ▪7.10% ▪5.85% ▪8.63% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪381,425 ▪380,366 ▪428,606 ▪523,311 ▪282,921 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.148 ▪0.151 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.116 ▪0.743 ▪0.000

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Árpádhalom ▪„Munkanélküliség, városok távolsága, elvándorlás, utak rossz állapota.” ▪Csanytelek ▪„Hiányos infrastruktúra/utak,szennyvízcsatornázás,fel színi vízelvezetés/;birtokkoncentráció és a versenyképtelenség miatt megszűnő zöldségtermesztési lehetőség helyett nem létesülnek ipari munkahelyek;valós munkavégzési alternatívák hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Vállalkozások támogatásával munkalehetőségek biztosítása; szálláshelyek bővítésével a falusi turizmus segítése; faluközpont rekonstrukciójával az életszínvonal emelése.” ▪„Mezőgazdasági/kertészeti termelésre alapozott hűtő,tároló,csomagoló,feldolgozóipar betelepülése;geotermikus és napenergia felhasználása a primőr kertészetben,ill. kommunális rendszerekben(fűtés);rétegturizmus:madará sz,horgász,vadász,lovas,vizi és kerékpáros turizmus feltételrendszereinek megteremtése;ivóvíz palackozás- palackozott termék vízi úton(Tisza)történő szállítása.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csongrád ▪„Munkanélküliség;tőkeszegény kisvállalkozások;a képzett munkaerő elvándorlása.” ▪Derekegyház ▪„Munkahelyek hiánya, szennyvízkezelés megoldatlansága, belvíz veszély, utak nem megfelelő minősége, elvándorlás, közterek leromlott állapota.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Gyógy-idegenforgalmi turizmus minőségi fejlesztése;turisztikai kínálat bővítésével a foglalkoztatottság emelése;megújuló energiahordozók előállításának és használatának fejlesztése.” ▪„Agrárium fejlesztése, turisztika fejlesztése, mezőgazdasági ipar fejlesztése.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Eperjes ▪„Munkanéküliség, elvándorlás, infrastruktúra fejletlensége, a település megközelíthetősége-közutak rossz állapota.” ▪Fábiánsebest yén ▪„Fontos probléma a szennyvíz kezelés mielőbbi, a lakosság teherviselő képességéhez igazodó megoldása; a növekvő munkanélüliség csökkentése; az elöregedett ivóvíz hálózat nagyobb hányadának cseréje, új ívóvíz kút fúrása; a kertészeti telepek termálvizes fűtési rendszerek rekonstrukciója; alternatív (vadász, horgász, öko, falusi) turimushoz kapcsolódó fejlesztések hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A mezőgazdasági tevékenységek és a falusi turizmus fejlesztése által jövedelem kiegészítés biztosítása.” ▪„Könnyen kihasználható termálvíz kincs; megújuló energiaforrások elérhetősége; gazdag élővilággal rendelkező természeti környezet, harmonikus mezőgazdasági kultúrtáj; gazdag vadvilággal rendelkező önálló vadászterület; a Kórógy-ér horgászvizei; hajtatásos zöldségtermesztési kertészeti szakismeretek.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Felgyő ▪„Lakosság fogyása;központi településpolitikai intézkedések kistelepülésekre hátrányos hatása;régészeti feltárások indokulatlanul magas feltárási költségei,amely a település és a vállalkozások fejlesztését tönkreteszi.” ▪Nagymágocs ▪„Munkalehetőségek hiánya, elvándorlás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Agráripari park léte/infrastruktúrával/,fiatal épületállomány, teljes infrastruktúra horgász-vadász sporthoz szükséges feltételek megléte.” ▪„Termálkút hasznosítása; vállakozások fejlesztése által munkalehetőség biztosítása; kastélyotthon kiváltása.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagytőke ▪„Elöregedő lakossági összetétel; helyi foglalkoztatás alacsony szintje; ivóvíz hálózat elégtelen minősége.” ▪Szegvár ▪„Fiatalok elvándorlása; közintézmények, közterek felújításra szorulnak; szennyvízcsatorna hálózat hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Megújuló energiaforrással foglalkozó beruházásra alkalmas a terület; főútvonal közelsége; vasútállomás léte.” ▪„Ifjúsági és magánszálláshelyek kialakításával a falusi turizmus fejlesztése; többfunkciós szolgáltató központ létrehozása.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szentes ▪„Munkanélküliség, szakképzett fiatalok elvándorlása.” ▪Tömörkény ▪„Munkalehetőség hiánya;mikrovállalkozások hiánya;hiányzó infrastruktúra, szennyvízelvezetés-tisztítás hiánya; Gátér- Tömörkény összekötő út kiépítetlensége; oktatási intézmények felújításának hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Ipar, élelmiszeripar, gazdaság fejlesztése; termál energia felhasználásának a bővítése; termál, sport és természeti turizmus fejlesztése.” ▪„A Csaj-tóhoz kapcsolódó turizmus;halfeldolgozó üzem építése;alternatív energia felhasználása(nap-,szél-,termálenergia ; zöldség- és virágkertészet távlati fejlesztése,előállított termékek feldolgozása.”

48 47 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

49 48 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 4 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 11 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A helyi életminőség javítása” ▪„A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése” ▪„A helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése” ▪„A helyi agrár termékek versenyképességének a növelése” Fő fejlesztési prioritás 48 3 db 4 db 2 db 23,617,750 1,789,726 1,099, ,500 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

50 49 ▪Helyi örökség megőrzése (épített, természeti, kulturális) Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/4 A legtöbb forrás – 780,996 EUR – a(z) Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése ▪Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Fő fejlesztési prioritás: A helyi életminőség javítása Allokált forrás (EUR) 700, ,460 22,384,290

51 50 ▪Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/4 A legtöbb forrás – 780,996 EUR – a(z) Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti adottságokra épülő turizmus fejlesztése ▪Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése ▪Lovas turizmus működéséhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 780, ,000 68, ,000

52 51 ▪Vállalkozások infrastruktúra és technológia fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/4 A legtöbb forrás – 780,996 EUR – a(z) Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása Fő fejlesztési prioritás: A helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése Allokált forrás (EUR) 699, ,000

53 52 ▪A helyi zöldségtermelés fejlesztése (feldolgozás, értékesítés, minőségjavítás, szaktudás) Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/4 A legtöbb forrás – 780,996 EUR – a(z) Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi szőlő és bortermelés fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A helyi agrár termékek versenyképességének a növelése Allokált forrás (EUR) 753,000 22,500

54 53 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

55 54 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 9% 10% 25% 5% 4% 22% 12% 0% 10% 4% 26% 32% 14% 3% 8% 7% 4% 0% 5% 1% 40% 60% 0% 25% 13% 0% 38% 0% 13% 0% 40% 20% 0% 20% 0% 20% 0%

56 55 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” ▪„Az Alsó-Tisza Menti PritavitCa LEADER+ akciócsoport által elért eredményeket (pl. egységes termékek előállítása, a termelők számára minőségbiztosítási rendszer kialakítása, mindenképpen továbbfejleszteni szükséges. Egyre nagyobb igény mutatkozik a termelők összefogásán alapuló, az általuk előállított helyi termékek feldolgozására és piacra juttatására egyaránt. Ezért a térségben szükségessé vált egy zöldségfeldolgozó üzem létesítése a hozzá tartozó infrastruktúra technológia kialakításával.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A feldolgozóüzem kialakításának várható eredményeként kiváló minőségű, diverzifikált termékskálájú, térségspecifikus feldolgozott zöldségkészítményekkel kívánunk megjelenni a piacon, ezáltal a termelők létbiztonsága megoldottá válik, valamint a feldolgozóüzemben új tartós munkahely létrehozását tervezzük. A feldolgozás hatására a hozzáadott érték következtében a jövedelmezőség javulását, valamint az értékesítés %-os növekedésére számítunk. Távlati célként új termelők bevonását tervezzük a termelői hálózatba, melynek eredményeként a feldolgozóüzem későbbi bővítése is lehetségessé válik.”

57 2 56 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” ▪„Szükséges a minőségi szolgáltatásokat nyújtó falusi magán és ifjúsági szálláshelyek létrehozása, a már működő szálláshelyek felújítása és korszerűsítése. A fenntartható falusi-és agroturizmushoz kapcsolódó helyi népművészeti és kézműves tevékenységek, hagyományok, bemutatása, illetve a falusi vendégasztal szolgáltatások kialakítása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A helyi turisztikai szolgáltatások bővítése és minőségének fejlesztése révén a települések vendégfogadó- képességének a javítását, valamint a turizmussal foglalkozó emberek alternatív jövedelemhez való jutását szeretnénk elérni, aminek hatására a helyi életminőség javulására számítunk.”

58 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A termelői borok értékesítésének növelése érdekében mindenképpen szükség van megfelelő marketingtevékenység kialakítására, ami magában foglalja a borvidék közös marketing stratégiájának kidolgozását, marketing elemek megvalósítását. Az ismertség növelése érdekében szakmai rendezvényeken, vásárokon való megjelenés, bemutatkozási lehetőség biztosítása indokolt. Szükséges továbbá borászati pince bemutathatóvá tétele, borkóstoló és borpalackozó helyiség kialakítása a HACCP követelményeknek megfelelően, valamint a termelési folyamathoz kapcsolódó technológia fejlesztése (termeléshez szükséges anyagok biztosítása), aminek következtében a termékek biztosan értékesíthetővé válnak.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A marketingstratégia kialakításával és az infrastrukturális feltételek javításával az egyedi, térségre jellemző borok minél szélesebb körű megismertetésére nyílik lehetőség, melynek következtében a termelők értékesítésének a 20 %-os növekedésére számítunk.”

59 ▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„A falunapi rendezvények színvonalának emelése érdekében szükséges a programok sikeres megvalósítását szolgáló eszközök (színpad, sátor, fény- és hangtechnikai eszközök, fedett kiállító faházak) beszerzésének a támogatása.(Komplex projektet alkot a DA-47-SzF-4-04 kódszámú HPME-vel együtt.)” ▪„A megoldási javaslat várható hatásaként a falunapi rendezvények színvonalának a növekedését várjuk. A rendezvény sikeres megvalósulását szolgáló eszközök beszerzésének eredményeként a falunapi programok látogatottságának növekedését szeretnénk elérni.” 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

60 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Egységes piaci igényeknek megfelelő termésszerkezet kialakítására egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen a termelők csak így maradhatnak versenyképesek a termékeikkel. ▪Támogatni szükséges a mezőgazdasági őstermelők részére a minőségi alapanyag beszerzését, valamint a termelési folyamathoz kapcsolódó technológia fejlesztését (termeléshez szükséges anyagok biztosítása), aminek következtében a termékek biztosan értékesíthetővé válnak.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldási javaslat eredményeként az egységes alapanyag felhasználással és a hozzá kapcsolódó technológia alkalmazásával a piaci igényeknek megfelelő minőségű és mennyiségű termékek előállítása valósul meg, melynek következtében a termelők jövedelmezősége növekszik.”

61 ▪„” 6 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Szektor

63 ▪„” 8 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

65 10 ▪„” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

66 65 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

67 66 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Megoldásként szükséges a környezeti állapot és falukép javítását szolgáló fejlesztések (főterek, parkok, játszóterek pihenőhelyek, sétautak) és egyéb közterületek felújításának megvalósítása. Továbbá a közösségi vagy gazdasági célokat szolgáló épületek felújításának támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeként a települések arculatának javításával a községek turisztikai vonzerejének az emelkedését, a lakosság életszínvonalának a növelését és az elvándorlás csökkenését reméljük.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

68 67 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Szükséges a települések épített, természeti, kulturális örökségének, valamint helyi identitás megőrzése, megújítására. Legalább a helyi védettség alatt lévő építmények (templom, kápolna, malom,m szobor) külső és belső felújítása és korszerűsítése, valamint bemutathatóvá tétele, szükség szerint turisztikai funkcióval történő ellátása. A fejlesztéssel érintett épületekhez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozása, felújítása, az építmény közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítása, valamint az építmény rendszeres látogathatóságának a biztosítása esetén parkoló kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„A megvalósuló fejlesztések eredményeként a térség településképeinek a javítását, az épített, természeti és kulturális örökség és a kapcsolódó zöld területek megóvását és megújítását, a helyi öntudat fejlesztését, továbbá a települések vonzerejének növekedését várjuk.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A természet közeli turizmus fejlesztése szempontjából szükséges infrastrukturális háttér kialakításával a szolgáltatások fejlesztése. A horgászturizmus fejlesztéséhez szükséges horgásztó kiépítése, iszaptalanítása, horgászterületek környezetének rendezése; az erdei- vadászturizmushoz elengedhetetlen a vadbemutatáshoz kapcsolódó helyek, eszközök kialakítása, természetjáráshoz kapcsolódó útvonalak létrehozása.” Megoldási javaslat ▪„A megvalósuló infrastrukturális fejlesztések eredményeként a természeti turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások színvonalának emelkedését várjuk, ezáltal a térségbe látogató turisták 30 % -os növekedésére számítunk.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A térség gazdasági versenyképességének megőrzése érdekében szükségessé vált új mikrovállalkozások létrehozásának a támogatása, valamint a már meglévő vállalkozások műszaki-technológiai, infrastrukturális, valamint szolgáltatás bővítésének a fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztések várható eredményeként a meglévő mikrovállalkozások fejlődő pályára állását, fokozódó aktivitását, valamint újonnan alakuló vállalkozás esetében egy könnyebb piacra való jutásra számítunk. A munkahelyteremtő és a fiatalokat foglalkoztató vállalkozások támogatásával a térség foglalkoztatási helyzetének a javulására számítunk.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A térségben szükséges a kül- és belterületen egyaránt a megfelelő és jó minőségű alsóbbrendű, helyi közúthálózat biztosítása, a térség gazdasági fejlődésének felgyorsítása érdekében. Szükséges a kül- és belterületi utak felújításának, valamint az útberuházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális és közterületi elemek, közlekedésbiztonság növelését szolgáló eszközök kiépítésének a támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeként az utak felújításával, korszerűsítésével a térségben a gazdaság fejlődését, s ennek hatásaként a települések népességmegtartó képességének a javulását tervezzük. Elérhetővé válik a kistérségek kohéziójának erősítése, kistérségi központok, városi szolgáltatások gyorsabb hozzáférése.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Közlekedés”

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Szükségessé vált a térség csatornázottságának, valamint az összegyűjtött szennyvíz biológiai tisztításának a növelése. Megoldásként új közműves szennyvízelvezetési és –tisztítási rendszerek kiépítésének, a meglévő szennyvízcsatorna rendszerek bővítésének, szennyvíztisztító telepek korszerűsítésének a támogatása indokolt” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeként a szennyvízelosztás és tisztítás fejlesztésének köszönhetően a környezetterhelés csökkentését, a gazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek a javulását szeretnénk elérni.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közmű ellátottság” Fejlesztési téma

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Azokon a területeken, amelyeken a szolgáltatások nem elérhetők, célszerű közlekedési szolgáltatáson keresztül segíteni, hiszen a szolgáltatásokkal nem rendelkező hátrányos helyzetű települések (kistelepülések, külterületek, lakott tanyák) hátrányainak mérséklése, az életminőség és a közszolgáltatások elérhetőségének javítása, az alapvető szociális szolgáltatások fejlesztésének segítése, települési funkciók bővítése fontos a település fejlődése szempontjából. Szükséges a szolgáltatás működtetéséhez új gépjármű beszerzése, valamint a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó elengedhetetlenül szükséges kiegészítő eszközök, felszerelésének beszerzése.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeként a településeken az alapszolgáltatások javulását, s ennek hatásaként a települések népességmegtartó képességének növelését, a tanyák esélyegyenlőségének a növekedését, az életminőség emelkedését várjuk.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szociális ellátás” Fejlesztési téma

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A lakossági szolgáltatások bővítése érdekében szükséges integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítása. A helyben elérhető alapszolgáltatások körét bővíteni, minőségét és hozzáférhetőségét javítani kell. Ezek közül kiemelten fontos az intézményi infrastruktúra fejlesztése, a kulturális és szabadidős szolgáltatások biztosítása, a komplex informatikai infrastruktúra kialakítása. Szükséges a meglévő épületek külső-belső felújítása, átalakítása, továbbá a szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúra fejlesztése, létesítése.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeként a településeken az alapszolgáltatások javulását, s ennek hatásaként a települések népességmegtartó képességének növelését, az életminőség emelkedését várjuk.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„Szükséges a célterületen a helyi, helyközi, turisztikai és egyéb célú kerékpárutak építése, a térség kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának a kialakítása, bővítése, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon.” Megoldási javaslat ▪„A megoldási javaslat eredményeként a kül- és belterületi kerékpárutak építésével a helyi lakosság mindennapi közlekedésének a javítását, a balesetveszély jelentős csökkenését valamint a turisztikai jellegű kerékpározás bővülésével a térség turisztikai vonzerejének a növekedését várjuk.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Közlekedés” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Megoldásként a lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra (fedett oktató- gyakorló pálya), kiszolgáló létesítmények, eszközök fejlesztése és létrehozása szükséges. A célcsoport igényeinek megfelelően a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében lehetőséget kell biztosítani a lovas hagyományok és lovas turisztikai szolgáltatások minél szélesebb körű bemutatására, kialakítására (lovas oktatás, tereplovaglás, túrázás, kocsikázás).” Megoldási javaslat ▪„A lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének eredményeként két éven belül a turistaforgalom növekedését, ezáltal a települések vonzerejének az emelkedését reméljük.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma 10

77 76 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

78 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 77 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/30 Kód: Sorszám: 3465 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség településein az úthálózat kiépítettsége az országos átlagot tükrözi. A településeket összekötő és a belterületi szilárd burkolatú utak kiépültek ugyan, de a legtöbb szakaszon javításra, felületkezelésre szorulnak. A térségben jelenleg több olyan település található, melyek zsákjellegűek, megközelítésük a rossz útburkolat következtében nehézkes. Helyzet/ adottság ▪A térség úthálózata elavult, rossz minőségű, ami megnehezíti a gyors, biztonságos közlekedést. Több szilárd burkolatú út hiányzik, valamint az úthálózat sűrűsége sem megfelelő. A térség külterületi és önkormányzati útjainak felújítása sürgető feladat. Probléma/ lehetőség ▪A térségben szükséges a kül- és belterületen egyaránt a megfelelő és jó minőségű alsóbbrendű, helyi közúthálózat biztosítása, a térség gazdasági fejlődésének felgyorsítása érdekében. Szükséges a kül- és belterületi utak felújításának, valamint az útberuházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális és közterületi elemek, közlekedésbiztonság növelését szolgáló eszközök kiépítésének a támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként az utak felújításával, korszerűsítésével a térségben a gazdaság fejlődését, s ennek hatásaként a települések népességmegtartó képességének a javulását tervezzük. Elérhetővé válik a kistérségek kohéziójának erősítése, kistérségi központok, városi szolgáltatások gyorsabb hozzáférése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 3. prioritás - Közlekedési infrastruktúra fejlesztése

79 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 78 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 1/30 Kód: Sorszám: 3465 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Csongrád, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes, Tömörkény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

80 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/30 Kód: Sorszám: 3480 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség hátrányos helyzetű településein a kerékpárút-hálózat kiépítettsége alacsony. Ezen infrastruktúra jelenleg csak a két kistérségi központban található meg, a többi településen hiányzik. A kerékpáros forgalom a települések közelsége miatt jelentős, ezért mindenképpen szükséges a kerékpárutak kiépítése a biztonságos közlekedés érdekében. Helyzet/ adottság ▪A településeken belüli és külső kerékpárút-hálózat az igényekhez mérten kiépítetlen. Az egyre növekvő kerékpáros forgalom miatt a közlekedés biztonsága romló tendenciát mutat. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a célterületen a helyi, helyközi, turisztikai és egyéb célú kerékpárutak építése, a térség kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának a kialakítása, bővítése, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a kül- és belterületi kerékpárutak építésével a helyi lakosság mindennapi közlekedésének a javítását, a balesetveszély jelentős csökkenését valamint a turisztikai jellegű kerékpározás bővülésével a térség turisztikai vonzerejének a növekedését várjuk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása

81 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 2/30 Kód: Sorszám: 3480 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

82 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/30 Kód: Sorszám: 3489 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A térség gazdasági fejlődését meghatározza a működő tőke jelenléte, a működő beruházások száma és nagysága. Ezen beruházások a térségbe való betelepülését a szakképzett munkaerő jelenléte mellett nagyban befolyásolja a vállalkozások számára helyet adó ipari parkok jelenléte is. A térségben csak három településen (Csongrádon, Szentesen, Felgyőn) működik ipari park. Helyzet/ adottság ▪A három településen jelenleg működő ipari parkok infrastrukturális állapota folyamatosan fejlesztésre szorul. A többi településen az ipari parkok hiánya komoly hátrányt jelent a vállalkozások betelepülése szempontjából. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges az ipari parkok fejlesztése, ezen belül a szolgáltatások skálájának a bővítése, és fejlesztése, a telekhatáron belüli infrastruktúra fejlesztése, meglévő ipari park bővítéséhez kapcsolódó földterület vásárlása, épületek építése, felújítása, gépek beszerzése, inkubátorházak, szolgáltatóházak létrehozása, bővítése valamint barnamezős beruházás esetén a terület előkészítő munkái. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a településeken az ipari parkok fejlesztésének köszönhetően a vállalkozások fejlődését, s ezáltal a térség foglalkoztatottságának, valamint a népességmegtartó képességének a növekedését tervezzük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 3/30 Kód: Sorszám: 3489 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csongrád, Szentes ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/30 Kód: Sorszám: 3492 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A célterületen az infrastruktúra fejlettsége az országos átlagot mutatja, a szennyvízkezelés és csatornázás térségi szinten megoldatlan. Az akciócsoport területén mindösszesen három településen (Szentesen, Csongrádon és Felgyőn) épült ki közcsatorna hálózat. Helyzet/ adottság ▪A térségben a szennyvíz és iszap kezelése, valamint hasznosítása a kistelepüléseken megoldatlan. A meglévő szennyvíztisztító telepek is fejlesztésre szorulnak. A célterület többi településén a vezetékes szennyvíz-elvezetés hiánya miatt a környezetterhelés rendkívül magas. Probléma/ lehetőség ▪Szükségessé vált a térség csatornázottságának, valamint az összegyűjtött szennyvíz biológiai tisztításának a növelése. Megoldásként új közműves szennyvízelvezetési és –tisztítási rendszerek kiépítésének, a meglévő szennyvízcsatorna rendszerek bővítésének, szennyvíztisztító telepek korszerűsítésének a támogatása indokolt Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a szennyvízelosztás és tisztítás fejlesztésének köszönhetően a környezetterhelés csökkentését, a gazdaság fejlődését, a lakosság életkörülményeinek a javulását szeretnénk elérni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 5. prioritás - Térségfejlesztési akciók

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 4/30 Kód: Sorszám: 3492 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Csongrád, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes, Tömörkény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/30 Kód: Sorszám: 3481 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A térség gazdaságában az agrár jelleg, ezen belül a szántóföldi növénytermesztés dominál. A kiterjedt szántóterületek műveléséhez kapcsolódóan a mezőgazdasági munkagépek, szállítójárművek által a mezőgazdasági utak igénybevétele, kihasználtsága nagy arányú. Helyzet/ adottság ▪A mezőgazdasági bekötő és feltáró utak jelentős terhelésnek vannak kitéve, amelynek következtében az állapotuk folyamatosan romlik. Az utak karbantartása nem megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Szükségessé vált a mezőgazdasági bekötő- és feltáró utak fejlesztése, hiszen így az alapvető funkciójukon túl megkönnyíti termőterületek megközelíthetőségét.. Megoldásként javasolható a pormentesített vagy szilárd burkolatú, csak helyrajzi számmal rendelkező külterületi utak építése, felújítása. Ezen infrastrukturális elemek megléte elengedhetetlen a térség fejlődése szempontjából. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a szántóföldi területek megközelíthetőségét és a külterületeken élő emberek életkörülményeinek a javulását, valamint az elvándorlás csökkenését reméljük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsíté...

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 5/30 Kód: Sorszám: 3481 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Csongrád, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes, Tömörkény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/30 Kód: Sorszám: 3534 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egészségügyi ellátás ▪A térségben az egészségügyi rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, a célterületen több fejlesztésre szoruló háziorvosi rendelő, valamint korszerűtlen eszközökkel rendelkező szakrendelő található. Helyzet/ adottság ▪A térségben különösen a kistelepüléseken az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastrukturális háttér fejlesztésre szorul. A lakosság lakóhelyéhez közeli alapellátási – háziorvosi – szolgálatok megerősítése és a szolgáltatások minőségének javítása nélkülözhetetlen. Probléma/ lehetőség ▪A problémák megoldása érdekében szükség van az egészségügyi ellátások kistérségi alapon történő optimalizálására, a leromlott infrastruktúra fejlesztésére, szükséges eszközök beszerzésére. Megoldásként a meglévő háziorvosi rendelők felújításának, átépítésének, egészségközpontok infrastruktúrájának a fejlesztésének, kialakításának, valamint megfelelő orvos technikai műszerek, gépek, eszközök, berendezések, számítástechnikai eszközök beszerzésének a támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a térségben hozzáférhetővé válik a megfelelő infrastrukturális ellátottsággal rendelkező egészségügyi intézmények közszolgáltatásai. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪DAOP - 4. prioritás - Humán-infrastruktúra fejlesztése

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 6/30 Kód: Sorszám: 3534 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Csongrád, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes, Tömörkény

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/30 Kód: DA-47-SzF-A-10 Sorszám: 3979 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség falvaiban és a két város külterületén a közösségi terek, közterületek, parkok, sétányok állapota nem megfelelő, a település megjelenésében fontos szereppel bíró épületek felújításra szorulnak. A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében javítani szükséges a települések arculatát. Helyzet/ adottság ▪A térségben –különösen a falvakban- a főterek, parkok és egyéb közterületek állapota rossz, fejlesztésre szorul. A védelem alatt nem álló épületek állapota, valamint a parkok, pihenőhelyek, sétautak gondozottsága, továbbá a játszóterek elhasználtsága rontja a települések megjelenését. Probléma/ lehetőség ▪Megoldásként szükséges a környezeti állapot és falukép javítását szolgáló fejlesztések (főterek, parkok, játszóterek pihenőhelyek, sétautak) és egyéb közterületek felújításának megvalósítása. Továbbá a közösségi vagy gazdasági célokat szolgáló épületek felújításának támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a települések arculatának javításával a községek turisztikai vonzerejének az emelkedését, a lakosság életszínvonalának a növelését és az elvándorlás csökkenését reméljük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/30 Kód: DA-47-SzF-A-10 Sorszám: 3979 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Csongrád, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes, Tömörkény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/30 Kód: DA-47-SzF-A-09 Sorszám: 3590 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A vidéki lakókörnyezet, a települések fizikai összessége és a közösségi terek, közterületek állapota fejlesztésre szorul. A térség vonzerejének növelése érdekében javítani szükséges a települések arculatát. A községek közül két településen hiányzik a piactér. Helyzet/ adottság ▪Alapvetően a helyi mezőgazdasági termékek értékesítésére szolgáló piacok elavultak, több településen nem is léteznek, ezáltal a helyben előállított termékek értékesítése rendkívül nehézkes. Probléma/ lehetőség ▪A térség vonzerejének növeléséhez és a falvak megújításához kapcsolódó változtatásokhoz szükség van a helyi piacok létrehozására, illetve a meglévők felújítására. Alapvetően szükséges a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, a meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése. A piac területén fedett és fedetlen elárusítóhelyek, egyéb üzlethelyiségek, raktárak, szociális, és hatósági helyiségek, hulladéktárolók, egyéb szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek kialakítása és eszközök, gépek, berendezések beszerzése. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a helyi mezőgazdasági termékek piacra jutásának az elősegítését, 3 új piac kialakítását tervezzük megvalósítani az elkövetkező 3 évben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret20000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/30 Kód: DA-47-SzF-A-09 Sorszám: 3590 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csanytelek, Fábiánsebestyén, Tömörkény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/30 Kód: DA-47-SzF-A-08 Sorszám: 3577 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Tanya, külterület, falumegújítás- és fejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség hátrányos helyzetű településein a közösségi terek, közterületek, parkok, sétányok állapota nem megfelelő, a település megjelenésében fontos szereppel bíró épületek felújításra szorulnak. A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében javítani szükséges a települések arculatát. Helyzet/ adottság ▪A térségben –különösen a falvakban- a főterek, parkok és egyéb közterületek állapota rossz, fejlesztésre szorul. A védelem alatt nem álló épületek állapota, valamint a parkok, pihenőhelyek, sétautak gondozottsága, továbbá a játszóterek elhasználtsága rontja a települések megjelenését. Probléma/ lehetőség ▪Megoldásként szükséges a környezeti állapot és falukép javítását szolgáló fejlesztések (főterek, parkok, játszóterek pihenőhelyek, sétautak) és egyéb közterületek felújításának megvalósítása. Továbbá a közösségi vagy gazdasági célokat szolgáló épületek felújításának támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a települések arculatának javításával a községek turisztikai vonzerejének az emelkedését, a lakosság életszínvonalának a növelését és az elvándorlás csökkenését reméljük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret90014 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90014 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/30 Kód: DA-47-SzF-A-08 Sorszám: 3577 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/30 Kód: DA-47-SzF-A-04 Sorszám: 3971 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Helyi örökség megőrzése (épített, természeti, kulturális) Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség hátrányos helyzetű településein számos helyi védelem alatt álló építmény található, amelyek jelentős része elhanyagolt állapotú. Az építmények helyreállítása, renoválása elengedhetetlen a településkép javítása szempontjából. Helyzet/ adottság ▪A célterület kisebb települései nem rendelkeznek elegendő bevétellel, építészeti és kulturális örökségük megóvására, fejlesztésére. A helyi védelem alatt álló építmények állapota romló képet mutat, több településen felújításra szorul, illetve a kapcsolódó zöld területek szintén meglehetősen elhanyagoltak, és jelentőségük egyre csökken a helyi közösségek szemében. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a települések épített, természeti, kulturális örökségének, valamint helyi identitás megőrzése, megújítására. Legalább a helyi védettség alatt lévő építmények (templom, kápolna, malom,m szobor) külső és belső felújítása és korszerűsítése, valamint bemutathatóvá tétele, szükség szerint turisztikai funkcióval történő ellátása. A fejlesztéssel érintett épületekhez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozása, felújítása, az építmény közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítása, valamint az építmény rendszeres látogathatóságának a biztosítása esetén parkoló kialakítása. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló fejlesztések eredményeként a térség településképeinek a javítását, az épített, természeti és kulturális örökség és a kapcsolódó zöld területek megóvását és megújítását, a helyi öntudat fejlesztését, továbbá a települések vonzerejének növekedését várjuk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/30 Kód: DA-47-SzF-A-04 Sorszám: 3971 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/30 Kód: DA-47-SzF-A-05 Sorszám: 3973 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Helyi örökség megőrzése (épített, természeti, kulturális) Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben Szegváron és a két város külterületén számos helyi védelem alatt álló építmény található, amelyek jelentős része elhanyagolt állapotú. Az építmények helyreállítása, renoválása elengedhetetlen a településkép javítása szempontjából. Helyzet/ adottság ▪A helyi védelem alatt álló építmények állapota romló képet mutat, több településen felújításra szorul, illetve a kapcsolódó zöld területek szintén meglehetősen elhanyagoltak, és jelentőségük egyre csökken a helyi közösségek szemében. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a települések épített, természeti, kulturális örökségének, valamint helyi identitás megőrzése, megújítására. Legalább a helyi védettség alatt lévő építmények (templom, kápolna, malom, szobor) külső és belső felújítása és korszerűsítése, valamint bemutathatóvá tétele, szükség szerint turisztikai funkcióval történő ellátása. A fejlesztéssel érintett épületekhez szervesen kapcsolódó zöld felületek létrehozása, felújítása, az épület közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítása, valamint az építmény rendszeres látogathatóságának a biztosítása esetén parkoló kialakítása. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló fejlesztések eredményeként a térség településképeinek a javítását, az épített, természeti és kulturális örökség és a kapcsolódó zöld területek megóvását és megújítását, a helyi öntudat fejlesztését, továbbá a települések vonzerejének növekedését várjuk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/30 Kód: DA-47-SzF-A-05 Sorszám: 3973 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csongrád, Szegvár, Szentes ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/30 Kód: Sorszám: 3518 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségben, különösen a kistelepüléseken, az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem, vagy nem megfelelő minőségben biztosított. A külterületeken élő emberek bizonyos alapszolgáltatásokhoz nehezen férnek hozzá. Helyzet/ adottság ▪A külterületeken hiányosságok tapasztalhatóak az alapszolgáltatások vonatkozásában. A területi elszigeteltség és a társadalmi – gazdasági leszakadás egymást erősítő folyamatainak mérséklése érdekében szükséges a vidéki területeken a szolgáltatások elérhetőségének a biztosítása. Probléma/ lehetőség ▪Azokon a területeken, amelyeken a szolgáltatások nem elérhetők, célszerű közlekedési szolgáltatáson keresztül segíteni, hiszen a szolgáltatásokkal nem rendelkező hátrányos helyzetű települések (kistelepülések, külterületek, lakott tanyák) hátrányainak mérséklése, az életminőség és a közszolgáltatások elérhetőségének javítása, az alapvető szociális szolgáltatások fejlesztésének segítése, települési funkciók bővítése fontos a település fejlődése szempontjából. Szükséges a szolgáltatás működtetéséhez új gépjármű beszerzése, valamint a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó elengedhetetlenül szükséges kiegészítő eszközök, felszerelésének beszerzése. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a településeken az alapszolgáltatások javulását, s ennek hatásaként a települések népességmegtartó képességének növelését, a tanyák esélyegyenlőségének a növekedését, az életminőség emelkedését várjuk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 12/30 Kód: Sorszám: 3518 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Tömörkény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/30 Kód: Sorszám: 3514 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben, különösen a kistelepülésen élők számára nem megfelelő minőségben biztosított az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hiszen részben hiányoznak, a korszerű közösségi és szolgáltató közösségi funkciókat ellátó épületek. A meglévő épületek infrastrukturális állapota felújításra szorul. Helyzet/ adottság ▪A településeken közösségi funkciókat ellátó épületek szolgáltatásainak színvonala nem megfelelő az alacsony jövedelmezőség és a fajlagosan magas fenntartási költségek miatt, továbbá rossz infrastrukturális feltételek mellett működnek. Probléma/ lehetőség ▪A lakossági szolgáltatások bővítése érdekében szükséges integrált közösségi és szolgáltató terek kialakítása. A helyben elérhető alapszolgáltatások körét bővíteni, minőségét és hozzáférhetőségét javítani kell. Ezek közül kiemelten fontos az intézményi infrastruktúra fejlesztése, a kulturális és szabadidős szolgáltatások biztosítása, a komplex informatikai infrastruktúra kialakítása. Szükséges a meglévő épületek külső-belső felújítása, átalakítása, továbbá a szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúra fejlesztése, létesítése. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként a településeken az alapszolgáltatások javulását, s ennek hatásaként a települések népességmegtartó képességének növelését, az életminőség emelkedését várjuk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 13/30 Kód: Sorszám: 3514 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csanytelek, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Szegvár, Tömörkény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/30 Kód: DA-47-SzF-4-04 Sorszám: 4276 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség néhány hátrányos helyzetű településén megtalálhatóak ténylegesen a régi falusi hagyományokat, szokásokat ápoló civil szervezetek és önkormányzatok. Évről-évre csökken a hagyományőrző programok száma a falunapi rendezvények keretein belül. Helyzet/ adottság ▪A települési önkormányzatok szűkös költségvetéséből nem tudnak a lakosság kulturált szórakozására anyagi forrást elkülöníteni, ennek hatására egyre több településen maradnak el a kikapcsolódást nyújtó falunapi rendezvények. Alkalmi falusi agroturisztikai szempontból a rendezvények hiányának következtében a turisták látogatottsága egyre csökkenő tendenciát mutat. Probléma/ lehetőség ▪A helyi társadalmi identitás, vidéki közösségek, a szomszédos települések kapcsolatainak erősítése érdekében szükséges a falunapi rendezvények támogatása. A falunapi rendezvényeken megvalósítása érdekében támogatásra érdemes minden, olyan tevékenység amely elősegíti a programok szervezését, a rendezvényen fellépő civil szervezetek, előadók produkciós költségeit.(Komplex projektet alkot a DA- 47-GF-4-01 kódszámú HPME-vel együtt. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat várható eredményeként a falunapi rendezvények számának a növekedését szeretnénk elérni, ezáltal a helyi identitás és a kulturális örökség fenntartása a fő célunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6300 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56730 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret375 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/30 Kód: DA-47-SzF-4-04 Sorszám: 4276 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/30 Kód: DA-47-GF-4-01 Sorszám: 6458 Prioritás: A helyi életminőség javítása Intézkedés: Kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség néhány hátrányos helyzetű településén megtalálhatóak ténylegesen a régi falusi hagyományokat, szokásokat ápoló civil szervezetek és önkormányzatok. Évről-évre csökken a hagyományőrző programok száma a falunapi rendezvények keretein belül. Helyzet/ adottság ▪A települési önkormányzatok szűkös költségvetéséből nem tudnak a lakosság kulturált szórakozására anyagi forrást elkülöníteni, ennek hatására egyre több településen maradnak el a kikapcsolódást nyújtó falunapi rendezvények. A rendezvények sikeres megvalósításához szükséges eszközök hiányoznak, a meglévők elavultak. Probléma/ lehetőség ▪A falunapi rendezvények színvonalának emelése érdekében szükséges a programok sikeres megvalósítását szolgáló eszközök (színpad, sátor, fény- és hangtechnikai eszközök, fedett kiállító faházak) beszerzésének a támogatása.(Komplex projektet alkot a DA-47-SzF-4-04 kódszámú HPME-vel együtt.) Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat várható hatásaként a falunapi rendezvények színvonalának a növekedését várjuk. A rendezvény sikeres megvalósulását szolgáló eszközök beszerzésének eredményeként a falunapi programok látogatottságának növekedését szeretnénk elérni. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6300 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56730 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret375 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/30 Kód: DA-47-GF-4-01 Sorszám: 6458 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/30 Kód: DA-47-GF-A-03 Sorszám: 6460 Prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Intézkedés: Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás f... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Szentes, Szegvár és Csongrád külterülete természeti és kulturális értékekben gazdag területekkel rendelkeznek. A településeken részben megtalálhatók a falusi turizmushoz kapcsolódó infrastrukurális feltételek és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. Helyzet/ adottság ▪Az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatások igénybevételére magán (családi) és csoportos szinten is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, azonban a szolgáltatásokra, valamint a szálláshelyek többségére az alacsony infrastrukturális színvonal a jellemző, ennek következtében az eltöltött vendégéjszakák száma a településeken alacsony. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a minőségi szolgáltatásokat nyújtó falusi magán és ifjúsági szálláshelyek létrehozása, a már működő szálláshelyek felújítása és korszerűsítése. A fenntartható falusi-és agroturizmushoz kapcsolódó helyi népművészeti és kézműves tevékenységek, hagyományok, bemutatása, illetve a falusi vendégasztal szolgáltatások kialakítása Megoldási javaslat ▪A helyi turisztikai szolgáltatások bővítése és minőségének fejlesztése révén a települések vendégfogadó-képességének a javítását, valamint a turizmussal foglalkozó emberek alternatív jövedelemhez való jutását szeretnénk elérni, aminek hatására a helyi életminőség javulására számítunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/30 Kód: DA-47-GF-A-03 Sorszám: 6460 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csongrád, Szegvár, Szentes ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/30 Kód: DA-47-GF-A-02 Sorszám: 3956 Prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Intézkedés: Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás f... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség hátrányos helyzetű települései természeti és kulturális értékekben gazdag területekkel rendelkeznek. A településeken részben megtalálhatók a falusi turizmushoz kapcsolódó infrastrukurális feltételek és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. Helyzet/ adottság ▪Az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatások igénybevételére magán (családi) és csoportos szinten is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, azonban a szolgáltatásokra, valamint a szálláshelyek többségére az alacsony infrastrukturális színvonal a jellemző, ennek következtében az eltöltött vendégéjszakák száma a településeken alacsony. Probléma/ lehetőség ▪Szükséges a minőségi szolgáltatásokat nyújtó falusi magán és ifjúsági szálláshelyek létrehozása, a már működő szálláshelyek felújítása és korszerűsítése. A fenntartható falusi-és agroturizmushoz kapcsolódó helyi népművészeti és kézműves tevékenységek, hagyományok, bemutatása, illetve a falusi vendégasztal szolgáltatások kialakítása. Megoldási javaslat ▪A helyi turisztikai szolgáltatások bővítése és minőségének fejlesztése révén a települések vendégfogadó-képességének a javítását, valamint a turizmussal foglalkozó emberek alternatív jövedelemhez való jutását szeretnénk elérni, aminek hatására a helyi életminőség javulására számítunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/30 Kód: DA-47-GF-A-02 Sorszám: 3956 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/30 Kód: DA-47-GF-2-03 Sorszám: 6858 Prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Intézkedés: Falusi,agroturisztikai és ifjúsági turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás f... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Csongrád város külterülete, valamint Bokros városrész gazdag olyan természeti elemekben (erdő, folyó, zöld területek, védett természeti területek), amelyek alkalmasak az aktív természet közeli turizmus különböző fajtáinak a kihasználására. A településen részben megtalálhatók a falusi turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális feltételek és ezekhez kapcsolódó szolgáltatások, valamint alföldi jellegéből adódóan jó adottságokkal rendelkezik a lovas turizmus fejlesztése szempontjából. A célterület fontos gazdaságfejlesztési szempontja a turizmus fejlesztése, amelyhez kapcsolódóan a meglévő adottságokat még nem sikerült optimális mértékben kihasználni. Helyzet/ adottság ▪A turisztikai termékfejlesztés hiányosságai miatt a horgász, vadász, erdei turizmusnak a kiszolgáló infrastrukturális feltételei nem megfelelőek, fejlesztésre szorulnak, emiatt a szolgáltatások színvonala nem illeszkedik a célcsoportok igényeihez. A helyi lovászat megtekintésére és a lovaglásra lenne kereslet, de az infrastruktúra és a szervezettség hiányában a vendégszám elenyésző. A meglévő infrastruktúra fejlesztésre szorul, valamint szükséges új épületek, kiszolgáló létesítmények építése. Az alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatások igénybevételére magán (családi) és csoportos szinten is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, azonban a szolgáltatásokra, valamint a szálláshelyek többségére az alacsony infrastrukturális színvonal a jellemző, ennek következtében az eltöltött vendégéjszakák száma a településen alacsony. Probléma/ lehetőség ▪A város külterületén a természet közeli turizmus fejlesztése szempontjából szükséges infrastrukturális háttér kialakításával a szolgáltatások fejlesztése. A horgászturizmus fejlesztéséhez szükséges horgásztó kiépítése, iszaptalanítása, horgászterületek környezetének rendezése; az erdei- vadászturizmushoz elengedhetetlen a vadbemutatáshoz kapcsolódó helyek, eszközök kialakítása, természetjáráshoz kapcsolódó útvonalak létrehozása. A lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra (fedett oktató-gyakorló pálya), kiszolgáló létesítmények, eszközök fejlesztése és létrehozása szükséges. A célcsoport igényeinek megfelelően a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében lehetőséget kell biztosítani a lovas hagyományok és lovas turisztikai szolgáltatások minél szélesebb körű bemutatására, kialakítására (lovas oktatás, tereplovaglás, túrázás, kocsikázás). Szükséges a minőségi szolgáltatásokat nyújtó falusi magán és ifjúsági szálláshelyek létrehozása, a már működő szálláshelyek felújítása és korszerűsítése. A fenntartható falusi-és agroturizmushoz kapcsolódó helyi népművészeti és kézműves tevéken Megoldási javaslat ▪A természeti és lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének eredményeként két éven belül a turistaforgalom növekedését, ezáltal a város vonzerejének az emelkedését reméljük. A helyi turisztikai szolgáltatások bővítése és minőségének fejlesztése révén a település vendégfogadó-képességének a javítását, valamint a turizmussal foglalkozó emberek alternatív jövedelemhez való jutását szeretnénk elérni, aminek hatására a helyi életminőség javulására számítunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/30 Kód: DA-47-GF-2-03 Sorszám: 6858 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csongrád ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/30 Kód: DA-47-SzF-A-13 Sorszám: 6467 Prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Intézkedés: Természeti adottságokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség hátrányos helyzetű települései, valamint Szentes, Szegvár és Csongrád külterülete gazdag olyan természeti elemekben (erdő, folyók, zöld területek, védett természeti területek), amelyek alkalmasak az aktív természet közeli turizmus különböző fajtáinak a kihasználására. A célterület fontos gazdaságfejlesztési szempontja a turizmus fejlesztése, amelyhez kapcsolódóan a helyi természeti adottságokat még nem sikerült optimális mértékben kihasználni. Helyzet/ adottság ▪A turisztikai termékfejlesztés hiányosságai miatt a horgász, vadász, erdei turizmusnak a kiszolgáló infrastrukturális feltételei nem megfelelőek, fejlesztésre szorulnak, emiatt a szolgáltatások színvonala nem illeszkedik a célcsoportok igényeihez. Probléma/ lehetőség ▪A természet közeli turizmus fejlesztése szempontjából szükséges infrastrukturális háttér kialakításával a szolgáltatások fejlesztése. A horgászturizmus fejlesztéséhez szükséges horgásztó kiépítése, iszaptalanítása, horgászterületek környezetének rendezése; az erdei- vadászturizmushoz elengedhetetlen a vadbemutatáshoz kapcsolódó helyek, eszközök kialakítása, természetjáráshoz kapcsolódó útvonalak létrehozása. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló infrastrukturális fejlesztések eredményeként a természeti turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások színvonalának emelkedését várjuk, ezáltal a térségbe látogató turisták 30 % -os növekedésére számítunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/30 Kód: DA-47-SzF-A-13 Sorszám: 6467 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Csongrád, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes, Tömörkény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/30 Kód: DA-47-SzF-A-12 Sorszám: 3962 Prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Intézkedés: Természeti adottságokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség hátrányos helyzetű települései gazdagok olyan természeti értékekben (erdő, folyók, zöld területek, védett természeti területek), amelyek alkalmasak az aktív természet közeli turizmus különböző fajtáinak a kihasználására. A célterület fontos gazdaságfejlesztési szempontja a turizmus fejlesztése, amelyhez kapcsolódóan a helyi természeti adottságokat még nem sikerült optimális mértékben kihasználni. Helyzet/ adottság ▪A turisztikai termékfejlesztés hiányosságai miatt a horgász, vadász, erdei turizmusnak a kiszolgáló infrastrukturális feltételei nem megfelelőek, fejlesztésre szorulnak, emiatt a szolgáltatások színvonala nem illeszkedik a célcsoportok igényeihez. Probléma/ lehetőség ▪A természet közeli turizmus fejlesztése szempontjából szükséges infrastrukturális háttér kialakításával a szolgáltatások fejlesztése. A horgászturizmus fejlesztéséhez szükséges horgásztó kiépítése, iszaptalanítása, horgászterületek környezetének rendezése; az erdei- vadászturizmushoz elengedhetetlen a vadbemutatáshoz kapcsolódó helyek, eszközök kialakítása, természetjáráshoz kapcsolódó útvonalak létrehozása. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló infrastrukturális fejlesztések eredményeként a természeti turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások színvonalának emelkedését várjuk, ezáltal a térségbe látogató turisták 30 % -os növekedésére számítunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/30 Kód: DA-47-SzF-A-12 Sorszám: 3962 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/30 Kód: DA-47-SzF-A-06 Sorszám: 3965 Prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Intézkedés: Lovas turizmus működéséhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség alföldi jellegéből adódóan a hátrányos helyzetű települések jó adottságokkal rendelkeznek a lovas turizmus szempontjából. A térség célja a helyi turizmus fejlesztése, aminek fontos eleme a lovas turizmushoz kapcsolódó turisztikai kínálat szélesítése, fejlesztése. Több településen foglalkoznak lótartással és lovas szolgáltatásokkal. Helyzet/ adottság ▪A helyi lovászat megtekintésére és a lovaglásra lenne kereslet, de az infrastruktúra és a szervezettség hiányában a vendégszám elenyésző. A meglévő infrastruktúra fejlesztésre szorul, valamint szükséges új épületek, kiszolgáló létesítmények építése. Probléma/ lehetőség ▪Megoldásként a lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra (fedett oktató-gyakorló pálya), kiszolgáló létesítmények, eszközök fejlesztése és létrehozása szükséges. A célcsoport igényeinek megfelelően a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében lehetőséget kell biztosítani a lovas hagyományok és lovas turisztikai szolgáltatások minél szélesebb körű bemutatására, kialakítására (lovas oktatás, tereplovaglás, túrázás, kocsikázás). Megoldási javaslat ▪A lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének eredményeként két éven belül a turistaforgalom növekedését, ezáltal a települések vonzerejének az emelkedését reméljük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/30 Kód: DA-47-SzF-A-06 Sorszám: 3965 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/30 Kód: DA-47-SzF-A-07 Sorszám: 6465 Prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Intézkedés: Lovas turizmus működéséhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség alföldi jellegéből adódóan Szentes Szegvár és Csongrád külterülete jó adottságokkal rendelkezik a lovas turizmus fejlesztése szempontjából. A térség célja a helyi turizmus fejlesztése, aminek fontos eleme a lovas turizmushoz kapcsolódó turisztikai kínálat szélesítése, fejlesztése. Több településen foglalkoznak lótartással és lovas szolgáltatásokkal. Helyzet/ adottság ▪A helyi lovászat megtekintésére és a lovaglásra lenne kereslet, de az infrastruktúra és a szervezettség hiányában a vendégszám elenyésző. A meglévő infrastruktúra fejlesztésre szorul, valamint szükséges új épületek, kiszolgáló létesítmények építése Probléma/ lehetőség ▪Megoldásként a lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra (fedett oktató-gyakorló pálya), kiszolgáló létesítmények, eszközök fejlesztése és létrehozása szükséges. A célcsoport igényeinek megfelelően a szolgáltatások színvonalának emelése érdekében lehetőséget kell biztosítani a lovas hagyományok és lovas turisztikai szolgáltatások minél szélesebb körű bemutatására, kialakítására (lovas oktatás, tereplovaglás, túrázás, kocsikázás). Megoldási javaslat ▪A lovas turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének eredményeként két éven belül a turistaforgalom növekedését, ezáltal a települések vonzerejének az emelkedését reméljük. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret60000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek50%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/30 Kód: DA-47-SzF-A-07 Sorszám: 6465 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csongrád, Szegvár, Szentes ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/30 Kód: DA-47-SzF-4-03 Sorszám: 3499 Prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Intézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség alapvetően mezőgazdasági jellegű vidék, ebből adódóan a hátrányos helyzetű településeken megtalálhatóak a helyi specifikus termékek (zöldség, gyümölcs,bor), amelyek közül számos hungarikumnak minősül. A térségben jelentős igény mutatkozik ezen mezőgazdasági termékek gasztronómiai rendezvényeken való bemutatására. Helyzet/ adottság ▪A helyi termékek bemutatása a gasztronómiai rendezvények keretein belül nem teljes körű, az idegenforgalom szempontjából még nincsenek kellő mértékben kihasználva. A gasztronómiai turisztikai attrakciók megvalósítása alacsony színvonalú,annak ellenére, hogy jó lehetőségek kínálkoznak a turisztikai célú felhasználásban Probléma/ lehetőség ▪Ezen adottságokat a turizmus területén is kihasználhatóak legyenek szükséges Gasztronómiai rendezvények, fesztiválok megszervezése illetve egyéb turisztikai rendezvényekhez kapcsolódó gasztronómiai programelemek megvalósításával a helyi termékek ismertségének növelése. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként az elkövetkező 2 évben a gasztronómiai rendezvényekhez kapcsolódó turisztikai látogatottság 10%- os növekedését várjuk. A térség vonzereje növekszik, a látogatók számának emelkedése hozzájárul a helyi adottságokra épülő gazdasági tevékenységek fejlesztéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6300 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága56730 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/30 Kód: DA-47-SzF-4-03 Sorszám: 3499 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/30 Kód: DA-47-SzF-4-02 Sorszám: 3495 Prioritás: A helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése Intézkedés: Bor és gasztronómiai turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség alapvetően mezőgazdasági jellegű vidék, ebből adódóan megtalálhatóak a helyi specifikus termékek (zöldség, gyümölcs,bor), amelyek közül számos hungarikumnak minősül. A térségben jelentős igény mutatkozik ezen mezőgazdasági termékek gasztronómiai rendezvényeken való bemutatására. Helyzet/ adottság ▪A helyi termékek bemutatása a gasztronómiai rendezvények keretein belül nem teljes körű, az idegenforgalom szempontjából még nincsenek kellő mértékben kihasználva. A gasztronómiai turisztikai attrakciók megvalósítása alacsony színvonalú,annak ellenére, hogy jó lehetőségek kínálkoznak a turisztikai célú felhasználásban Probléma/ lehetőség ▪Ezen adottságokat a turizmus területén is kihasználhatóak legyenek szükséges Gasztronómiai rendezvények, fesztiválok megszervezése illetve egyéb turisztikai rendezvényekhez kapcsolódó gasztronómiai programelemek megvalósításával a helyi termékek ismertségének növelése. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként az elkövetkező 2 évben a gasztronómiai rendezvényekhez kapcsolódó turisztikai látogatottság 10%- os növekedését várjuk. A térség vonzereje növekszik, a látogatók számának emelkedése hozzájárul a helyi adottságokra épülő gazdasági tevékenységek fejlesztéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága12000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/30 Kód: DA-47-SzF-4-02 Sorszám: 3495 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csongrád, Szegvár, Szentes ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/30 Kód: DA-47-SzF-A-11 Sorszám: 3995 Prioritás: A helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások infrastruktúra és technológia fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A térségben a mikrovállalkozások egyik meghatározó részét képezik a vidéki gazdaságnak, mind foglalkoztatási, mind szociális szempontból. A térség agrár jellegéből adódóan mezőgazdasági vállalkozások alkotják a vállalkozói szféra nagy részét, manapság egyre több kereskedelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozás működik. A vállalkozói szféra a két városban koncentrálódik. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások gazdálkodási adataikra az utóbbi években a csökkenő tendenciájú bevételi források a jellemzőek, emiatt működésük fenntartása, infrastrukturális, technológia és szolgáltatás fejlesztésük egyre nehezebb, ezáltal a piaci igényeknek megfelelő innovációra képtelenek. Probléma/ lehetőség ▪A térség gazdasági versenyképességének megőrzése érdekében szükségessé vált új mikrovállalkozások létrehozásának a támogatása, valamint a már meglévő vállalkozások műszaki-technológiai, infrastrukturális, valamint szolgáltatás bővítésének a fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések várható eredményeként a meglévő mikrovállalkozások fejlődő pályára állását, fokozódó aktivitását, valamint újonnan alakuló vállalkozás esetében egy könnyebb piacra való jutásra számítunk. A munkahelyteremtő és a fiatalokat foglalkoztató vállalkozások támogatásával a térség foglalkoztatási helyzetének a javulására számítunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret80000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/30 Kód: DA-47-SzF-A-11 Sorszám: 3995 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Csongrád, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes, Tömörkény ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/30 Kód: DA-47-GF-2-04 Sorszám: 6860 Prioritás: A helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése Intézkedés: Vállalkozások infrastruktúra és technológia fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben a vállalkozások egyik meghatározó részét képezik a vidéki gazdaságnak, mind foglalkoztatási, mind szociális szempontból. A térség agrárjellegéből adódóan mezőgazdasági vállalkozások alkotják a vállalkozói szféra nagy részét, manapság egyre több kereskedelemmel és szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozás működik. A vállalkozói szféra a két városban koncentrálódik. Helyzet/ adottság ▪A vállalkozások gazdálkodási adataikra az utóbbi években a csökkenő tendenciájú bevételi források a jellemzőek, emiatt működésük fenntartása, infrastrukturális, technológia és szolgáltatásfejlesztésük egyre nehezebb, ezáltal a piaci igényeknek megfelelő innovációra képtelenek. Probléma/ lehetőség ▪A térség gazdasági versenyképességének megőrzése érdekében szükségessé vált a már meglévő mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások műszaki-technológiai, infrastrukturális, valamint szolgáltatás bővítésének a fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A fejlesztések várható eredményeként a meglévő vállalkozások fejlődő pályára állására, fokozódó aktivitására számítunk. A munkahelyteremtő és a fiatalokat foglalkoztató vállalkozások támogatásával a térség foglalkoztatási helyzetének a javulására számítunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret2000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/30 Kód: DA-47-GF-2-04 Sorszám: 6860 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/30 Kód: Sorszám: 3494 Prioritás: A helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése Intézkedés: Információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben a vállalkozások versenyképességét és a hatékonyságukat döntően befolyásolja, hogy lehetőséget tudnak-e teremteni a munkavállalóik továbbképzésére. A munkavállalóknak versenyképes, naprakész tudással kell rendelkezniük a folyamatos technológiai újítások miatt. A térségben működő oktatási intézmények, vállalkozások a dolgozók folyamatos továbbképzését elvégzik, de nem minden szakmában van erre lehetőség. Helyzet/ adottság ▪A célterületen a munkavállalók folyamatos továbbképzése jelenleg nem megoldott. Az oktatási intézmények és a vállalkozások között nincs megfelelő kommunikáció, így a dolgozók továbbképzése nem megfelelő, a térségben kialakultak hiányszakmák is. Ha a munkavállalók nem sajátítják el az új technológiákhoz szükséges ismeretanyagot a térség vállalkozói a piaci versenyben alulmaradnak Probléma/ lehetőség ▪A térség fejlődése szempontjából a munkavállalók tudásának és készségeinek a folyamatos fejlesztése nélkülözhetetlen. Szükséges a vállalkozások működésével kapcsolatos képzések, szakmai képzések, idegen nyelvi képzések, munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos képzések támogatása. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményétől az alkalmazottak foglalkoztatottságának a javítása révén a vállalkozások versenyképességének a növekedésére, s ennek tovagyűrőző hatásaként az elvándorlás csökkenésére számítunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 27/30 Kód: Sorszám: 3494 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Csongrád, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes, Tömörkény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/30 Kód: DA-47-GF-A-01 Sorszám: 3457 Prioritás: A helyi agrár termékek versenyképességének a növelése Intézkedés: A helyi zöldségtermelés fejlesztése (feldolgozás, értékesítés, minőségjavítás, szaktudás) Szektor/fejlesztési téma: Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪A célterület alapvetően agrárjellegű vidék, az itt élő emberek nagy tapasztalattal rendelkeznek a kertészkedés területén. A térség településein nagy mennyiségben termelnek különféle zöldségnövényeket (pl. pritaminpaprika, kápia paprika, fehér paprika) melyek feldolgozása megoldatlan. Az előállított paprika értékesítése jelenleg termelői hálózat segítségével, feldolgozatlan formában történik. A termelők által előállított termékek általában alapanyagként szolgálnak a feldolgozóipar számára, ezért a mennyiségi termelők szempontjából nélkülözhetetlen a feldolgozás fejlesztése is. Helyzet/ adottság ▪A termelők számára jelentős problémát jelent a termékek értékesítése, amely főként a piac bizonytalansága miatt nehézkes. Az előállított paprika értékesítése még termelői hálózaton keresztül is bizonytalan. A zöldségfélék helyi feldolgozása a térség szempontjából nagy potenciált rejt magában, hiszen így az értékesítés lehetőségei javulnak. A feldolgozás megvalósításával jelentős mennyiségű munkahely is teremthető. Probléma/ lehetőség ▪Az Alsó-Tisza Menti PritavitCa LEADER+ akciócsoport által elért eredményeket (pl. egységes termékek előállítása, a termelők számára minőségbiztosítási rendszer kialakítása, mindenképpen továbbfejleszteni szükséges. Egyre nagyobb igény mutatkozik a termelők összefogásán alapuló, az általuk előállított helyi termékek feldolgozására és piacra juttatására egyaránt. Ezért a térségben szükségessé vált egy zöldségfeldolgozó üzem létesítése a hozzá tartozó infrastruktúra technológia kialakításával. Megoldási javaslat ▪A feldolgozóüzem kialakításának várható eredményeként kiváló minőségű, diverzifikált termékskálájú, térségspecifikus feldolgozott zöldségkészítményekkel kívánunk megjelenni a piacon, ezáltal a termelők létbiztonsága megoldottá válik, valamint a feldolgozóüzemben új tartós munkahely létrehozását tervezzük. A feldolgozás hatására a hozzáadott érték következtében a jövedelmezőség javulását, valamint az értékesítés 20-30%-os növekedésére számítunk. Távlati célként új termelők bevonását tervezzük a termelői hálózatba, melynek eredményeként a feldolgozóüzem későbbi bővítése is lehetségessé válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termékek értéknövelése

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret8000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/30 Kód: DA-47-GF-A-01 Sorszám: 3457 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csanytelek ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/30 Kód: DA-47-GF-2-02 Sorszám: 6459 Prioritás: A helyi agrár termékek versenyképességének a növelése Intézkedés: A helyi zöldségtermelés fejlesztése (feldolgozás, értékesítés, minőségjavítás, szaktudás) Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség agrár jellegéből adódóan szinte minden család érintett a mezőgazdaság által, az itt élő lakosok többségének egyetlen pót jövedelem szerző forrása a kertészeti ágazat. A mezőgazdasági őstermelők egyre nehezebben tudnak lépést tartani a folyamatosan fejlődő termesztés technológiákkal. Helyzet/ adottság ▪A piac egyre magasabb igényt követel meg a minőségi mezőgazdasági termékek előállítása iránt. A vidéki őstermelők a jelenlegi technológiák és fajták használatával a modern piaci igényeket nem tudják kielégíteni, ezáltal a megélhetésüket jelentő kiegészítő jövedelmektől esnek el, amelynek következtében a vidék népességmegtartó képessége csökken. Probléma/ lehetőség ▪Egységes piaci igényeknek megfelelő termésszerkezet kialakítására egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen a termelők csak így maradhatnak versenyképesek a termékeikkel. ▪Támogatni szükséges a mezőgazdasági őstermelők részére a minőségi alapanyag beszerzését, valamint a termelési folyamathoz kapcsolódó technológia fejlesztését (termeléshez szükséges anyagok biztosítása), aminek következtében a termékek biztosan értékesíthetővé válnak. Megoldási javaslat ▪A megoldási javaslat eredményeként az egységes alapanyag felhasználással és a hozzá kapcsolódó technológia alkalmazásával a piaci igényeknek megfelelő minőségű és mennyiségű termékek előállítása valósul meg, melynek következtében a termelők jövedelmezősége növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5650 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1000 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/30 Kód: DA-47-GF-2-02 Sorszám: 6459 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Árpádhalom, Csanytelek, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő, Nagymágocs, Nagytőke, Tömörkény ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/30 Kód: DA-47-GF-2-01 Sorszám: 3458 Prioritás: A helyi agrár termékek versenyképességének a növelése Intézkedés: A helyi szőlő és bortermelés fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Csongrád város külterületén, valamint Bokros városrészben a helyi bortermelés nagy múltra tekint vissza. Több kistermelő a saját maga által előállított szőlőt feldolgozva, minőségi bort állít elő, melynek következtében növekedett a minőségi bortermelés. A termelők az általuk előállított borokból jelenleg kis mennyiséget értékesítenek. Helyzet/ adottság ▪A csongrádi termelők által előállított borok országos szinten nem ismertek. A termelők által előállított borok értékesítése-megfelelő marketingtevékenység és a feldolgozásához szükséges korszerű eszközök hiányában-jelenleg nem, vagy csak nehezen növelhető. A termelőknek nincs egy közös marketingstratégiája, amellyel helyi, illetve országos rendezvényeken népszerűsíteni tudnák a helyi borkülönlegességeket, valamint nem rendelkeznek korszerű infrastrukturális feltételekkel, amelyek a minőségi bor előállításához nélkülözhetetlenek. Probléma/ lehetőség ▪A termelői borok értékesítésének növelése érdekében mindenképpen szükség van megfelelő marketingtevékenység kialakítására, ami magában foglalja a borvidék közös marketing stratégiájának kidolgozását, marketing elemek megvalósítását. Az ismertség növelése érdekében szakmai rendezvényeken, vásárokon való megjelenés, bemutatkozási lehetőség biztosítása indokolt. Szükséges továbbá borászati pince bemutathatóvá tétele, borkóstoló és borpalackozó helyiség kialakítása a HACCP követelményeknek megfelelően, valamint a termelési folyamathoz kapcsolódó technológia fejlesztése (termeléshez szükséges anyagok biztosítása), aminek következtében a termékek biztosan értékesíthetővé válnak. Megoldási javaslat ▪A marketingstratégia kialakításával és az infrastrukturális feltételek javításával az egyedi, térségre jellemző borok minél szélesebb körű megismertetésére nyílik lehetőség, melynek következtében a termelők értékesítésének a 20 %-os növekedésére számítunk. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3750 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22500 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1500 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/30 Kód: DA-47-GF-2-01 Sorszám: 3458 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csongrád ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

138 137 A stratégia tervezése során alapvető szempont volt, hogy a különböző elemek egymásra logikusan építkezzenek, kiegészítsék, egymás hatását erősítsék a megvalósítás során, illetve azt követően. A térségben végzett helyzetfeltáró munka eredményeként 4 prioritás és ezekhez rendelt 11 intézkedés került meghatározásra, amelyek a célterület komplex fejlesztési elképzeléseit foglalják össze. Az első prioritás a helyi agrártermékek versenyképességének a növelésére irányul. Az akciócsoport területe alapvetően agrárjellegű vidék, elsősorban kisgazdaságok vannak jelen, amelyek a termesztési ágak közül kertészettel, szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Az első prioritáshoz rendelt első intézkedés a helyi zöldségágazat fejlesztése érdekében került megfogalmazásra. Ezen intézkedés célja, az AVOP LEADER + keretében megalakult termelői hálózat továbbfejlesztésével, a termelők oktatásának, a termelés nyomonkövethetősége érdekében minőségbiztosítási rendszer kialakításának, valamint egy zöldségfeldolgozó üzem létesítésének a támogatása. A második intézkedés célja a helyi szőlő és bortermelés marketing fejlesztése. Csongrádon a hagyományos bortermelés fejlesztése érdekében szükséges a kistermelők marketing tevékenységének a támogatása. A második prioritása helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése. A térség jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik a természeti, aktív és falusi turizmus területén, ezen lehetőségek kihasználása a térség foglalkoztatási és népességmegtartó-képességének fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen. A második prioritáshoz rendelt első intézkedés a bor és gasztronómiai turizmus fejlesztését jelöli meg. Szükséges a helyi bortermelés propagálását támogató, valamint a térség termékeihez kapcsolódó gasztronómiai rendezvények megszervezése a térség népszerűsítése szempontjából. A stratégia tervezése során alapvető szempont volt, hogy a különböző elemek egymásra logikusan építkezzenek, kiegészítsék, egymás hatását erősítsék a megvalósítás során, illetve azt követően. A térségben végzett helyzetfeltáró munka eredményeként 4 prioritás és ezekhez rendelt 11 intézkedés került meghatározásra, amelyek a célterület komplex fejlesztési elképzeléseit foglalják össze. Az első prioritás a helyi agrártermékek versenyképességének a növelésére irányul. Az akciócsoport területe alapvetően agrárjellegű vidék, elsősorban kisgazdaságok vannak jelen, amelyek a termesztési ágak közül kertészettel, szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Az első prioritáshoz rendelt első intézkedés a helyi zöldségágazat fejlesztése érdekében került megfogalmazásra. Ezen intézkedés célja, az AVOP LEADER + keretében megalakult termelői hálózat továbbfejlesztésével, a termelők oktatásának, a termelés nyomonkövethetősége érdekében minőségbiztosítási rendszer kialakításának, valamint egy zöldségfeldolgozó üzem létesítésének a támogatása. A második intézkedés célja a helyi szőlő és bortermelés marketing fejlesztése. Csongrádon a hagyományos bortermelés fejlesztése érdekében szükséges a kistermelők marketing tevékenységének a támogatása. A második prioritása helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése. A térség jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik a természeti, aktív és falusi turizmus területén, ezen lehetőségek kihasználása a térség foglalkoztatási és népességmegtartó-képességének fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen. A második prioritáshoz rendelt első intézkedés a bor és gasztronómiai turizmus fejlesztését jelöli meg. Szükséges a helyi bortermelés propagálását támogató, valamint a térség termékeihez kapcsolódó gasztronómiai rendezvények megszervezése a térség népszerűsítése szempontjából. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/3

139 138 A második intézkedés az információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása a vállalkozások számára. A stratégia ütemezését a következő 5 évre vonatkozóan, az általunk megjelölt fontossági sorrendben tervezzük megvalósítani. A stratégia várható hatásaként a népességmegartó képességet a térség gazdasági potenciáljának fejlesztését szeretnénk elérni. Ennek részeként a helyi foglalkoztatottság és a jövedelmek növelését, valamint az életminőség javítását célzó fejlesztési priorításokból származó intézkedések megvalósítását tervezzük. A második intézkedés az információhoz, tudáshoz való hozzájutás támogatása a vállalkozások számára. A stratégia ütemezését a következő 5 évre vonatkozóan, az általunk megjelölt fontossági sorrendben tervezzük megvalósítani. A stratégia várható hatásaként a népességmegartó képességet a térség gazdasági potenciáljának fejlesztését szeretnénk elérni. Ennek részeként a helyi foglalkoztatottság és a jövedelmek növelését, valamint az életminőség javítását célzó fejlesztési priorításokból származó intézkedések megvalósítását tervezzük. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/3

140 139 A második intézkedés a természeti adottságokra épülő turizmus fejlesztését helyezi előtérbe. Szükséges a természeti látványosságokat bemutató turistautak, a horgász- és vadászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztésének a támogatása. A harmadik intézkedés a lovas turizmus működéséhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztésére irányul. A harmadik prioritás a helyi életminőség javítására irányul. A vidéki lakókörnyezet, a települések infrastrukturális fejlettsége, valamint a településen élők számára az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem megfelelő. Szükségessé vált, a települések népességmegtartó képességét erősítő, a vállalkozások betelepülését és működését segítő és ezáltal a foglalkoztatottság növelését javító, átfogó fejlesztési stratégia megvalósítása a térségben. A harmadik prioritás első intézkedése a tanya, falumegújítás- és fejlesztést helyezi előtérbe. Ezen intézkedés keretein belül különösen az infrastrukturális feltételek, úgymint az utak, kerékpárutak, mezőgazdasági feltáró utak, ipari parkok, szennyvíztisztító telepek, kistérségi közlekedési szolgáltatások, orvosi rendelők, parkok, piacterek, játszóterek fejlesztését, kialakítását kívánjuk elérni. A második intézkedés a helyi örökség megőrzése, amelynek megvalósításával a településeken az épített örökség felújítására, és ezáltal bemutathatóvá tételére, turisztikai funkcióval történő ellátására nyílik lehetőség. A harmadik intézkedés a kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, melynek köszönhetően a közösségi szolgáltatásokat biztosító épületek felújításának, valamint a szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúra fejlesztésének támogatására nyílik lehetőség. A térség negyedik prioritásának a helyi mikro- és kisvállalkozásának versenyképességének a fejlesztése. A célterület mikro- és kisvállalkozásaira jellemző a tőkehiány, ezért a vállalkozások fejlesztésének lehetőségei beszűkültek. A negyedik prioritás első intézkedése a vállalkozások infrastruktúrájának és technológiájának a fejlesztésére irányul, melynek segítségével a vállalkozások versenyképessége fokozható a piac által támasztott követelményeknek megfelelően. A második intézkedés a természeti adottságokra épülő turizmus fejlesztését helyezi előtérbe. Szükséges a természeti látványosságokat bemutató turistautak, a horgász- és vadászturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztésének a támogatása. A harmadik intézkedés a lovas turizmus működéséhez kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztésére irányul. A harmadik prioritás a helyi életminőség javítására irányul. A vidéki lakókörnyezet, a települések infrastrukturális fejlettsége, valamint a településen élők számára az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem megfelelő. Szükségessé vált, a települések népességmegtartó képességét erősítő, a vállalkozások betelepülését és működését segítő és ezáltal a foglalkoztatottság növelését javító, átfogó fejlesztési stratégia megvalósítása a térségben. A harmadik prioritás első intézkedése a tanya, falumegújítás- és fejlesztést helyezi előtérbe. Ezen intézkedés keretein belül különösen az infrastrukturális feltételek, úgymint az utak, kerékpárutak, mezőgazdasági feltáró utak, ipari parkok, szennyvíztisztító telepek, kistérségi közlekedési szolgáltatások, orvosi rendelők, parkok, piacterek, játszóterek fejlesztését, kialakítását kívánjuk elérni. A második intézkedés a helyi örökség megőrzése, amelynek megvalósításával a településeken az épített örökség felújítására, és ezáltal bemutathatóvá tételére, turisztikai funkcióval történő ellátására nyílik lehetőség. A harmadik intézkedés a kulturális és közösségi szolgáltatások fejlesztése, melynek köszönhetően a közösségi szolgáltatásokat biztosító épületek felújításának, valamint a szolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúra fejlesztésének támogatására nyílik lehetőség. A térség negyedik prioritásának a helyi mikro- és kisvállalkozásának versenyképességének a fejlesztése. A célterület mikro- és kisvállalkozásaira jellemző a tőkehiány, ezért a vállalkozások fejlesztésének lehetőségei beszűkültek. A negyedik prioritás első intézkedése a vállalkozások infrastruktúrájának és technológiájának a fejlesztésére irányul, melynek segítségével a vállalkozások versenyképessége fokozható a piac által támasztott követelményeknek megfelelően. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 3/3

141 140 Az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság szempontjait a stratégia kialakítása során figyelembe vettük, bevonva a térség civil szervezeteit, vállalkozóit, önkormányzatait annak érdekében, hogy a tervezési folyamatban az elképzeléseiket érvényesíteni tudják erősítve ezáltal a helyi kohéziót. A fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve megállapítható, hogy a helyi agrár termékek előállításának segítése mellett a termékekhez kapcsolódóan a szolgáltatások (szaktanácsadás, feldolgozás) fejlesztése is szükségszerűvé válik. E komplex fejlesztés eredményeként erősödnek a gazdaságok, a jövedelmezőség javul, fejlesztések hosszútávon önfinanszírozóvá válnak. A helyben előállított termékek, és szolgáltatások minőségének növelése erősíti a vállalkozások közti kohéziót. A térség turisztikai attrakcióinak a fejlesztésével, növelésével elérhetővé válik az a cél, hogy a célterületbe érkező látogatók ne csak átutazók legyenek, hanem több napos szervezett programok kínálatával emelkedjen a térségben eltöltött idő, ezáltal a helyben elköltött érték a helyi vállalkozások bevételét növeli. A fenntarthatóság elvének érvényesülése a helyi örökség megőrzésében nagyon lényeges. Az épületek új funkciókkal való bővítése ezen intézmények számára a bevételi lehetőségek bővülését eredményezi, ezáltal fenntartási költség csökken, több forrás marad fejlesztésre, infrastrukturális feltételek javítására. A funkcióbővítésnek köszönhetően a felmerült új igények becsatornázása a szolgáltatások kínálatába a jövedelmezőséget növeli, ezáltal önfejlesztővé és önfenntartóvá válnak ezen tevékenységek. A környezeti és építészeti értékek bemutatása valamint a megőrzés pontos tevékenységének az ismerete hosszútávon a fenntartható értékmegőrzést szolgálja. A települések infrastrukturális fejlesztése a lakosság életkörülményeinek a javítását, a vállalkozások erősödését, ennek köszönhetően új munkahelyek létrehozását, ezáltal a térség hosszú távú fenntartható fejlődését szolgálja. A térségben főként munkaerő piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok (cigányság, fiatalok és nők) esélyeinek javítása alapvető szempont. Az esélyegyenlőség és a fenntarthatóság szempontjait a stratégia kialakítása során figyelembe vettük, bevonva a térség civil szervezeteit, vállalkozóit, önkormányzatait annak érdekében, hogy a tervezési folyamatban az elképzeléseiket érvényesíteni tudják erősítve ezáltal a helyi kohéziót. A fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve megállapítható, hogy a helyi agrár termékek előállításának segítése mellett a termékekhez kapcsolódóan a szolgáltatások (szaktanácsadás, feldolgozás) fejlesztése is szükségszerűvé válik. E komplex fejlesztés eredményeként erősödnek a gazdaságok, a jövedelmezőség javul, fejlesztések hosszútávon önfinanszírozóvá válnak. A helyben előállított termékek, és szolgáltatások minőségének növelése erősíti a vállalkozások közti kohéziót. A térség turisztikai attrakcióinak a fejlesztésével, növelésével elérhetővé válik az a cél, hogy a célterületbe érkező látogatók ne csak átutazók legyenek, hanem több napos szervezett programok kínálatával emelkedjen a térségben eltöltött idő, ezáltal a helyben elköltött érték a helyi vállalkozások bevételét növeli. A fenntarthatóság elvének érvényesülése a helyi örökség megőrzésében nagyon lényeges. Az épületek új funkciókkal való bővítése ezen intézmények számára a bevételi lehetőségek bővülését eredményezi, ezáltal fenntartási költség csökken, több forrás marad fejlesztésre, infrastrukturális feltételek javítására. A funkcióbővítésnek köszönhetően a felmerült új igények becsatornázása a szolgáltatások kínálatába a jövedelmezőséget növeli, ezáltal önfejlesztővé és önfenntartóvá válnak ezen tevékenységek. A környezeti és építészeti értékek bemutatása valamint a megőrzés pontos tevékenységének az ismerete hosszútávon a fenntartható értékmegőrzést szolgálja. A települések infrastrukturális fejlesztése a lakosság életkörülményeinek a javítását, a vállalkozások erősödését, ennek köszönhetően új munkahelyek létrehozását, ezáltal a térség hosszú távú fenntartható fejlődését szolgálja. A térségben főként munkaerő piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok (cigányság, fiatalok és nők) esélyeinek javítása alapvető szempont. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

142 141 A terv megvalósításának köszönhetően új munkahelyek jönnek létre, a meglévők hosszú távon biztosítottá válnak, így a fiatalok számára optimálisabban élhető vidék teremtődik. A fejlesztések megvalósulásával a jelenleg kevésbé alkalmazott nők helyzetének a javulása várható, hiszen a létrehozni és fejleszteni kívánt munkahelyek jelentős része jobban igazodik a női munkavállalói képességekhez (vendéglátás, turisztika stb.) A fejlesztések által létrejövő munkalehetőségek a roma népesség számára is nyitottak, illetve a fejlesztések hatásai jövedelmi viszonyaikban is kedvező hatásokat eredményezhetnek. A program megvalósítása pozitív hatással lesz a térség életére. A gazdasági fejlődéshez szorosan hozzá kapcsolódik a munkahelyteremtés, a jövedelmi viszonyok növekedése, amely hatással lesz a térségben élő hátrányos helyzetű csoportok életszínvonalára. A terv megvalósításának köszönhetően új munkahelyek jönnek létre, a meglévők hosszú távon biztosítottá válnak, így a fiatalok számára optimálisabban élhető vidék teremtődik. A fejlesztések megvalósulásával a jelenleg kevésbé alkalmazott nők helyzetének a javulása várható, hiszen a létrehozni és fejleszteni kívánt munkahelyek jelentős része jobban igazodik a női munkavállalói képességekhez (vendéglátás, turisztika stb.) A fejlesztések által létrejövő munkalehetőségek a roma népesség számára is nyitottak, illetve a fejlesztések hatásai jövedelmi viszonyaikban is kedvező hatásokat eredményezhetnek. A program megvalósítása pozitív hatással lesz a térség életére. A gazdasági fejlődéshez szorosan hozzá kapcsolódik a munkahelyteremtés, a jövedelmi viszonyok növekedése, amely hatással lesz a térségben élő hátrányos helyzetű csoportok életszínvonalára. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

143 142 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) legfontosabb eleme a térség gazdaságának, jövedelemtermelő képességének és ez által a népességmegtartó képességének az erősítése. E célt szolgálva a stratégia szorosan illeszkedik a térség korábbi fejlesztési programjaihoz, valamint a célcsoportok által megvalósítani kívánt fejlesztésekhez. A stratégiai program kapcsolódik az AVOP LEADER+ Program keretein belül 2005-ben megalakult Alsó-Tisza Menti PritavitCa akciócsoport helyi vidékfejlesztési tervéhez. A program elsődleges célja, a térségben hagyománnyal rendelkező pritamin paprika termelők részére egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítása, a termesztés elősegítése, alternatív megélhetési forma megteremtése. Az eddig megvalósult eredményeknek köszönhetően létrejött egy, a termelőket tömörítő szövetkezet. A HVS első prioritása a PritavitCa Akciócsoport által megvalósított intézkedéseket fejleszti tovább, hiszen igény mutatkozik a termelők körének kibővítésére, számukra minőségbiztosítási rendszer kialakítására, szaktanácsadás és képzések tartására valamint az előállított paprika hozzáadott értékének növeléséhez egy feldolgozóüzem létrehozására. A térség turisztikai fejlesztése nyilvánvalóan csak térségi összehangolás keretében vezethet eredményre. A településeken tervezhető programok kínálnak olyan vonzerőt, amely növelheti a vendégek által itt eltöltött időtartamot és képezhet a térség számára kiegészítő jövedelemforrást. A Szentesi Kistérség Turisztikai Stratégiai Programjában megfogalmazott prioritások szintén szorosan összhangban vannak a HVS helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése című prioritásával. Mind két stratégiában kiemelkedő a térség természeti adottságaira és a falusi agroturizmusra épülő idegenforgalmi fejlesztések támogatása. Valamennyi településre jellemző az infrastrukturális elmaradottság. A térségben országos jelentőségű műemlékek, népi műemlékek, helyi jelentőségű műemlékek, építészeti értékek találhatóak. A szentesi és a csongrádi kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának prioritásainak összefüggései megtalálhatóak a HVS-ben megfogalmazott intézkedésben. Mind a két programban jelentős a falufejlesztésre és a vidéki örökségre megőrzésére vonatkozó megoldási javaslatok, hiszen emberek komfortérzetét alapvetően befolyásolja a településkép, ezért indokolt a további fejlesztések támogatása. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) legfontosabb eleme a térség gazdaságának, jövedelemtermelő képességének és ez által a népességmegtartó képességének az erősítése. E célt szolgálva a stratégia szorosan illeszkedik a térség korábbi fejlesztési programjaihoz, valamint a célcsoportok által megvalósítani kívánt fejlesztésekhez. A stratégiai program kapcsolódik az AVOP LEADER+ Program keretein belül 2005-ben megalakult Alsó-Tisza Menti PritavitCa akciócsoport helyi vidékfejlesztési tervéhez. A program elsődleges célja, a térségben hagyománnyal rendelkező pritamin paprika termelők részére egységes minőségbiztosítási rendszer kialakítása, a termesztés elősegítése, alternatív megélhetési forma megteremtése. Az eddig megvalósult eredményeknek köszönhetően létrejött egy, a termelőket tömörítő szövetkezet. A HVS első prioritása a PritavitCa Akciócsoport által megvalósított intézkedéseket fejleszti tovább, hiszen igény mutatkozik a termelők körének kibővítésére, számukra minőségbiztosítási rendszer kialakítására, szaktanácsadás és képzések tartására valamint az előállított paprika hozzáadott értékének növeléséhez egy feldolgozóüzem létrehozására. A térség turisztikai fejlesztése nyilvánvalóan csak térségi összehangolás keretében vezethet eredményre. A településeken tervezhető programok kínálnak olyan vonzerőt, amely növelheti a vendégek által itt eltöltött időtartamot és képezhet a térség számára kiegészítő jövedelemforrást. A Szentesi Kistérség Turisztikai Stratégiai Programjában megfogalmazott prioritások szintén szorosan összhangban vannak a HVS helyi vonzerőkre alapozott turizmus fejlesztése című prioritásával. Mind két stratégiában kiemelkedő a térség természeti adottságaira és a falusi agroturizmusra épülő idegenforgalmi fejlesztések támogatása. Valamennyi településre jellemző az infrastrukturális elmaradottság. A térségben országos jelentőségű műemlékek, népi műemlékek, helyi jelentőségű műemlékek, építészeti értékek találhatóak. A szentesi és a csongrádi kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjának prioritásainak összefüggései megtalálhatóak a HVS-ben megfogalmazott intézkedésben. Mind a két programban jelentős a falufejlesztésre és a vidéki örökségre megőrzésére vonatkozó megoldási javaslatok, hiszen emberek komfortérzetét alapvetően befolyásolja a településkép, ezért indokolt a további fejlesztések támogatása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

144 143 A csongrádi kistérség Gazdasági Szerkezetátalakítási Programjának elsődleges célja a kistérségben a gazdasági szerkezetváltás megindítása és a munkahelyteremtés ösztönzése. A program által rendkívül részletesen feltárt fejlesztési lehetőségek, irányok a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiába által megfogalmazott fő fejlesztési prioritásokban és a hozzá rendelt fejlesztési intézkedésekben megtalálhatók. Mindkét stratégia a mezőgazdaság, turizmus, mikrovállalkozások, valamint a települések komplex fejlesztési lehetőségeit helyezi előtérbe, segítve ezzel a kistérség érdekében történő legcélszerűbb felhasználást. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

145 144 Az Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, a térség 12 településén mindhárom szféra által megfogalmazott, valamint a lakosság számára nélkülözhetetlen fejlesztéseket magában foglalja a LEADER-szerűség elveinek betartásával. A terv a területalapú megközelítés elveinek a betartásával a helyi adottságokat és a helyben megfogalmazott igényeket is figyelembe veszi. A térség alapvetően mezőgazdasági jellegű vidék, szükséges az ágazat fejlesztése, melynek segítségével a jövedelmezőség és versenyképesség növelhető. A gazdag kulturális és természeti értékek kihasználtságát a turizmus fejlesztésével kívánjuk elérni. A települések jelenlegi arculatának fejlesztését az épített és a természeti környezet megújításával kívánjuk megvalósítani. Az alulról építkezés elveit biztosítva a helyi szereplők folyamatosan részt vettek a stratégia kialakításában. Az egyeztetéseken megfogalmazott és teljesíthető igények épültek be a tervbe, melyet a megvalósítás során is természetesen figyelembe veszünk. A partnerség elvének maximális betartásával készült a stratégia, hiszen mind a három szféra együttesen vett részt a folyamatban. Az önkéntes, a közös célokért tenni akaró személyek innovatív ötleteinek összekapcsolásával még céltudatosabb intézkedések kerülhettek kidolgozásra. A fejlesztési cél innovatív, hiszen ilyen összefoglalt fejlesztések (infrastruktúra, szolgáltatás) a térségben még nem valósultak meg. A program a célokon túlmenően új megélhetési lehetőségeket kíván biztosítani, továbbá a helyi értékeken alapuló szolgáltatás és termékfejlesztést támogatja. Az integrált megközelítést vizsgálva megállapítható, hogy a program szorosan illeszkedik a kistérségek vidékfejlesztési terveihez, hiszen nem egy szektor fejlesztése indulhat meg, hanem közös szektorközi fejlesztés. A fő cél a vidék természeti erőforrásainak fenntartható kihasználása. A hálózat-építés elvét vizsgálva a fejlődések eredményeként a termelők között olyan együttműködési hálózat jön létre, amely az intézkedés fenntarthatóságát biztosítja. Az Alsó-Tisza vidék Fejlesztéséért előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégia, a térség 12 településén mindhárom szféra által megfogalmazott, valamint a lakosság számára nélkülözhetetlen fejlesztéseket magában foglalja a LEADER-szerűség elveinek betartásával. A terv a területalapú megközelítés elveinek a betartásával a helyi adottságokat és a helyben megfogalmazott igényeket is figyelembe veszi. A térség alapvetően mezőgazdasági jellegű vidék, szükséges az ágazat fejlesztése, melynek segítségével a jövedelmezőség és versenyképesség növelhető. A gazdag kulturális és természeti értékek kihasználtságát a turizmus fejlesztésével kívánjuk elérni. A települések jelenlegi arculatának fejlesztését az épített és a természeti környezet megújításával kívánjuk megvalósítani. Az alulról építkezés elveit biztosítva a helyi szereplők folyamatosan részt vettek a stratégia kialakításában. Az egyeztetéseken megfogalmazott és teljesíthető igények épültek be a tervbe, melyet a megvalósítás során is természetesen figyelembe veszünk. A partnerség elvének maximális betartásával készült a stratégia, hiszen mind a három szféra együttesen vett részt a folyamatban. Az önkéntes, a közös célokért tenni akaró személyek innovatív ötleteinek összekapcsolásával még céltudatosabb intézkedések kerülhettek kidolgozásra. A fejlesztési cél innovatív, hiszen ilyen összefoglalt fejlesztések (infrastruktúra, szolgáltatás) a térségben még nem valósultak meg. A program a célokon túlmenően új megélhetési lehetőségeket kíván biztosítani, továbbá a helyi értékeken alapuló szolgáltatás és termékfejlesztést támogatja. Az integrált megközelítést vizsgálva megállapítható, hogy a program szorosan illeszkedik a kistérségek vidékfejlesztési terveihez, hiszen nem egy szektor fejlesztése indulhat meg, hanem közös szektorközi fejlesztés. A fő cél a vidék természeti erőforrásainak fenntartható kihasználása. A hálózat-építés elvét vizsgálva a fejlődések eredményeként a termelők között olyan együttműködési hálózat jön létre, amely az intézkedés fenntarthatóságát biztosítja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

146 145 A stratégia megvalósítása során a különböző civil szervezetek és a vállalkozók közötti együttműködések erősítésével a térség optimális fejlődése biztosítható. A program kiterjedtségét vizsgálva megállapítható, hogy minden településről jelentős számú civil szervezet, vállalkozás valamint az összes települési önkormányzat aktívan részt vett a tervezés folyamatában, projektötleteik, elképzeléseik beépültek a stratégiába. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozása elindított a helyi társadalomban egy folyamatos kommunikációt a három szféra és a lakosság között. Az egymás közötti információcsere erősíti a bizalmat a helyi társadalom szereplői között. Ez a bizalom és együttműködés a stratégia megvalósítása folyamán erősíti a társadalmi szereplők közti kohéziót. A stratégia megvalósítása során a különböző civil szervezetek és a vállalkozók közötti együttműködések erősítésével a térség optimális fejlődése biztosítható. A program kiterjedtségét vizsgálva megállapítható, hogy minden településről jelentős számú civil szervezet, vállalkozás valamint az összes települési önkormányzat aktívan részt vett a tervezés folyamatában, projektötleteik, elképzeléseik beépültek a stratégiába. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kidolgozása elindított a helyi társadalomban egy folyamatos kommunikációt a három szféra és a lakosság között. Az egymás közötti információcsere erősíti a bizalmat a helyi társadalom szereplői között. Ez a bizalom és együttműködés a stratégia megvalósítása folyamán erősíti a társadalmi szereplők közti kohéziót. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Alsó-Tisza Vidék Fejlesztéséért E. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European."

Hasonló előadás


Google Hirdetések