Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC 2. Előadás (2010) 2010.10.4.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC 2. Előadás (2010) 2010.10.4."— Előadás másolata:

1 Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC 2. Előadás (2010)

2 2 Előadás tartalma -Szabványosítás kialakulása, fogalma, Szabványosító szervek. -Tanúsítás. -Akkreditálás. -Minőségügy alapfogalmai.

3 3 Szabványosítás kialakulása -Szabványosítás természetes környezetben -Természet egységes alakjai

4 4 Szabványosítás kialakulása -Ösztönös szabványosítás -Emberi kommunikáció -Mértékegységek kialakulása

5 5 Szabványosítás kialakulása -Tudatos szabványosítás -Szervezett szabványosítás Anglia Németország Ausztria Magyarország

6 6 Szabványosítás kialakulása -Nemzetközi szabványosítás Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) Nemzeti Szabványügyi Testületek Nemzetközi Szövetsége (ISA) -Később, ISO (International Organization for Standardization)

7 7 Szabványosítás Magyarországon Osztrák szabványsorozat Magyar Ipari Szabványügyi Intézet Magyar Szabványügyi Hivatal Magyar Szabványügyi Testület

8 8Szabványosítás Fogalma: olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.

9 9Szabványosítás -szabványok kidolgozása -szabványok kibocsátása -szabványok alkalmazása -eredménye: -fokozza a termékek, eljárások, szolgáltatások rendeltetésszerű alkalmasságát, -elhárítja a kereskedelem akadályait, -elősegíti a technológiai együttműködést.

10 10Szabvány Fogalma: „elismert szerv által jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan dokumentum, amely tevékenységekre vagy azok eredményére vonatkozik és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.”

11 11Szabvány „A szabványnak a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat letisztult eredményein kell alapulnia, és a közösség érdekeit optimálisan kell szolgálnia.”

12 12Szabvány „tevékenységekre vagy azok eredményére vonatkozik” -egyaránt vonatkozhat termékekre, eljárási szabályokra (technológiákra), szolgáltatásokra -szabványosítás tárgya: műszaki-gazdasági feladatok vagy műszaki és rokon területeken jelentkező feladatok megoldása

13 13Szabvány „szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz” -szabályok mellett útmutatók (irányelvek) és jellemzők -követelmény -a szabvány mintának tekinthető

14 14Szabvány „általános és ismételten alkalmazható” -egyszeri feladat megoldásakor nincs értelme -a megoldás sok helyen vagy ismételten alkalmazható

15 15Szabvány „amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb” -a szabványok egy optimális megoldást rögzítenek

16 16Szabvány A szabvány: -ismétlődő -műszaki-gazdasági feladatok -optimális megoldásának mintája.

17 17Szabvány „közmegegyezéssel elfogadott” -ez különbözteti meg a szabványt a szabályzatoktól, rendeletektől, jogszabályoktól

18 18Szabvány „elismert szerv által jóváhagyott” -ez lényeges eljárásbeli követelmény -minden iparilag fejlett országban működik egy szerv, amelynek kizárólagos joga van nemzeti szabvány kibocsátására -(esetleg kettő: villamossági szabványok, minden más)

19 19Szabvány A szabványt közzé kell tenni! -a szabvány eljárásbeli kelléke -mindenki számára hozzáférhető legyen

20 20Szabvány Szabványok Nemzetközi osztályozása: ICS (International Classification for Standards) 1. szinten: 41 szakterület (két számjegyű) pl. 03. Szolgáltatások. Vállalatszervezés, irányítás és minőség. Adminisztráció. Szállítás. Szociológia 2. szinten: szakterületek 340 csoport (három számjegyű) pl Minőségügy 3. szinten: alcsoportok (két számjegyű) pl Statisztikai módszerek alkalmazása Adott szabvány két vagy több helyen is szerepelhet!

21 21Szabvány Összefoglalva: A szabvány -ismétlődő -műszaki-gazdasági feladatok -optimális megoldásának mintája, amelyet -közmegegyezéssel hoztak létre -az arra illetékes szerv jóváhagyott -(szabványként) közzétett.

22 22 Még viccnek is rossz… -Végre jól odacsaptam a főnök asztalára. -És mit szólt hozzá?! -Semmit. Szabadságon van. Egy pasas begipszelt lábbal horgászik a folyóparton. Arra megy egy másik horgász, kérdi: - Harapnak a halak? - Nem, csak elestem.

23 23 Szabványosítás szintjei Nemzetközi szabványosítás: Olyan szabványosítás, amelyben bármely ország illetékes területei részt vehetnek. Regionális szabványosítás: Olyan szabványosítás, amelyben a világ csak egy földrajzi, politikai vagy gazdasági területéhez tartozó országok illetékes testületei vehetnek részt.

24 24 Szabványosítás szintjei Európai szabványosítás: Olyan szabványosítás, amelyben teljes joggal az EK-hoz és az EFTA-hoz tartozó országok illetékes testületei vehetnek részt. Nemzeti szabványosítás: Egy meghatározott ország szintjén folyó szabványosítás. Vállalati szabvány: A vállalaton belül érvényes, kötelező többnyire termékhez kapcsolódó műszaki előírás.

25 25 Nemzetközi szabványosítás ISO (International Organization for Standardization) Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ban alakult -taglétszáma meghaladja a 100-at -Magyarország 1947 óta tagja -műszaki bizottságok (Technikal Committee, TC) végzik az operatív munkát

26 26 Nemzetközi szabványosítás IEC (International Elektrotechnical Commission) Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság ban alakult -kb. feleannyi tagja van, mint az ISO-nak -főleg a villamos biztonság és az elektronika kérdéseivel foglalkozik -az operatív munka itt is TC-ben folyik

27 27 Nemzetközi szabványosítás ITU (International Telecommunication Union) Nemzetközi Távközlési Unió -távközlés területén végez szabványosítási feladatokat

28 28 Nemzetközi szabványosítás -A szabványok felülvizsgálata általában 5 év. -Például: ISO 9001:2000 ISO 9001:2008 (2009 IV. negyedév). -CD1, CD2, Final Draft, szabvány kiadás. -Szerkezete, felépítése hasonló marad: -4. Dokumentumok, feljegyzések. -5. Vezetőség. -6. Erőforrások. -7. Termék előállítás. -8. Mérés, elemzés, fejlesztés.

29 29 Nemzetközi szabványosítás -Jelentős különbség nincs az ISO 9001:2001 képest. -Módosítások nyelvtani, stilisztikai finomítások. -Új kiadásban kimarad: supplier organization customer - Sok „megjegyzés”, fogalom kerül átfogalmazásra.

30 30 Regionális szabványosítás CEN (Comité Européen de Normalisation) (European Committee for Standardization) Európai Szabványügyi Bizottság ben alakult -az ISO regionális tükörszervezete, Bécsi egyezmény -munkája a villamosságon kívül mindenre kiterjed

31 31 Regionális szabványosítás CENELEC (Comité Européen de Normalisation Electrotechnique) (European Committee for Electrotechnical Standardization) Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság ban alakult -az IEC regionális tükörszervezete, Lugánói egyezmény

32 32 Regionális szabványosítás ETSI (European Telecommunications Standards Institute ) Európai Távközlési Szabványügyi Intézet ban alakult -társult vagy megfigyelő tagként részt vehetnek a munkában azon országok érdekelt szerei is, amelyek nem tagjai sem az EU-nak, sem az EFTA-nak

33 33 Nemzeti szabványosítás évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról Az Országgyűlés április 11-én fogadta el, és május 28-ával léptette hatályba a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII törvényt.

34 34 Nemzeti szabványosítás Az törvény megszüntette: -a Magyar Szabványügyi Hivatalt és életre hívta a Magyar Szabványügyi Testületet. -az állami szabvány fogalmát (országos és ágazati) és helyette bevezette a nemzeti szabványok fogalmát. -a szabványok kötelező alkalmazását, (kivéve a jogszabály kötelezővé tételt) és bevezette az önkéntes szabványalkalmazást. -a szabványok külön kiterjesztését a magán szférára (magánkisipar és magánkereskedelem) és alkalmazását teljes körűvé tette a nemzetgazdaság szereplői részére.

35 35 Nemzeti szabványosítás Az Sztv. kimondja, hogy európai és nemzetközi szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban, csak nemzeti szabványként lehet. A nemzeti szabványok bevezetése nem az államigazgatási szervezetek, a hatóságok, hanem az erre egyedül felhatalmazott nemzeti szabványügyi szervezet a Magyar Szabványügyi Testület feladata, aki jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.

36 36 Nemzeti szabványosítás Az első jelentősebb módosításra január 1-i hatállyal került sor. Az Európai Uniós csatlakozás érdekében alkotta meg az Országgyűlés „a mérésügyről szóló évi XLV. törvényt és a nemzeti szabványosításról szóló évi XXVIII. törvény módosításáról” szóló évi CXII. törvényt.

37 37 Nemzeti szabványosítás Az MSZT tagsága nemzetközi és európai szervezetekben Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC)

38 38 Nemzeti szabványok MSZ a magyar nemzeti szabvány kibocsátói jele MSZ E a magyar nemzeti előszabvány kibocsátói jele MSZ/T a magyar szabványtervezetek jele

39 39 Nemzeti szabványok MSZ EN az európai (regionális) szabványt „azonos” megegyezőségi fokozattal bevezető magyar nemzeti szabvány kibocsátói jele MSZ ISO/MSZ IEC a nemzetközi ISO szabványt / IEC szabványt „azonos” megegyezőségi fokozattal bevezető magyar nemzeti szabvány kibocsátói jele MSZ EN ISO az ISO-szabványt „azonos” megegyezőségi fokozattal bevezető európai szabványt és az európai szabványt „azonos” megegyezőségi fokozattal bevezető magyar nemzeti szabvány kibocsátói jele

40 Tanúsítás Fogalma: Tanúsítás: olyan eljárás, amellyel egy független fél írásban igazolja, hogy egy termék, egy folyamat vagy egy szolgáltatás megfelel az előírt követelményeknek. Alapvető követelmény: -független, -pártatlan és -önkéntes legyen, -a munkában minden érintett fél részt vehessen. 40

41 Tanúsítás A megfelelőség tanúsítása: igazolás egy független, harmadik fél részéről, hogy a szabályszerűen azonosított termék, eljárás vagy szolgáltatás megfelel bizonyos szabványnak vagy egyéb normatív előírásnak. A megfelelőség tanúsítását irányító szervezet a tanúsító szervezet. 41

42 Tanúsítás A megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó, a szállító saját felelősségére nyilatkozik a megfelelőségről. A megfelelőségi tanúsítvány olyan dokumentum, mely a megfelelőség tanúsítását igazolja. 42

43 Akkreditálás Fogalma: olyan eljárás, amellyel egy meghatározott nemzeti akkreditáló szervezet hivatalosan elismeri és igazolja, hogy egy szerv vagy egy személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési feladatok elvégzésére évi LXXVIII. törvény az akkreditálásról. 43

44 Akkreditálás Kiterjed: vizsgálólaboratóriumok mintavevő szervezetek kalibrálólaboratóriumok jártassági vizsgálatot végző szervezetek terméktanúsító szervezetek irányítási rendszereket tanúsító szervezetek személyzettanúsító szervezetek ellenőrző szervezetek, a hatóságok kivételével referenciaanyag-gyártó szervezetek környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) hitelesítő szervezetek és természetes személyek 44

45 Akkreditálás Végrehajtásra vonatkozik: MSZ EN szabványsorozat MSZ EN ISO/IEC szabványsorozat nemzetközi és európai akkreditálási szervezetek útmutatói NAT által kiadott szakma-specifikus követelmények 45

46 Akkreditálás Nemzetközi szinten: Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködést (ILAC) - a laboratóriumok akkreditálásával foglalkozó szervezetek hozták létre. Nemzetközi Akkreditálási Fórumot (IAF) - a rendszertanúsító szervezetek akkreditálásával foglalkozó szervezetek hozták létre. 46

47 Tanúsítás/Akkreditálás 3 évre szól.4 évre szól. Éves felülvizsgálat. Éves felügyeleti vizsgálat. Független szervezet végzi.Csak a NAT végezheti. 47

48 Alapfogalmak Minőségiskolák „A minőség a használatra való alkalmasság” (Juran) „A minőség a követelményeknek való megfelelés” (Crosby) „A minőség a vevő igényeinek kielégítésére való alkalmasság” (Whiteley) Alkalmasság a rejtett vevői igények kielégítésére 48

49 Alapfogalmak A minőség értelmezése Minőség (filozófiai – naturális) Azon tulajdonságok összessége, amelyek azzá teszik a dolgot, ami. Minőség (filozófiai – érték szemléletű) vizsgálati szempont, vizsgált tulajdonság, érték, értékítélet vizsgálati szempontok összessége, értékrend, minőség Minőség (fogyasztói) Azon tulajdonságok összessége, amelyek alkalmassá teszik az adott dolgot az igények kielégítésére 49

50 Alapfogalmak A minőség értelmezése (piaci) Shiba: (4 szint) 1. megfelelés az előírásoknak, direktíváknak, szabványoknak 2. megfelelés a használatra való alkalmazásnak 3. megfelelés a felhasználó nyilvánvaló igényeinek 4. megfelelés a vevő latens (ki nem mondott) igényeinek Taguchi: „Egy terméket mindig funkciójáért és az ezzel arányban álló áráért vásárolunk meg.” 50

51 Alapfogalmak Juran minőségfilozófiája A minőség a használatra való alkalmasság. Juran-trilógia: Minőségtervezés – Pénzügyi tervezés az a folyamat, amely előkészíti a minőségcélok elérésének módszereit és eszközeit Minőségszabályozás – Pénzügyi szabályozás az a folyamat, amely során ellenőrizzük, hogy a gyártás során a minőségcélok teljesülnek-e és szükség esetén korrigáljuk a hibákat Minőségfejlesztés – Költségcsökkentés az a folyamat, amely során áttörést hajtunk végre, hogy sokkal kiválóbb teljesítményt érjünk el 51

52 Alapfogalmak Kano modell 52

53 Alapfogalmak A minőség hierarchiája  A társadalom minősége (kultúra, civilizáció, infrastruktúra)  A vállalat minősége (kultúrpol., szervezeti rendszerek, felszerelés, vezetőség, személyzet)  Folyamatminőség (anyagok, munka, információ, energia)  Termékminőség (termékek/hardver, információ/szoftver, szolgáltatások, kölcsönhatások) 53

54 Alapfogalmak Termék: „egy folyamat eredménye” Folyamat: „egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek sorozata, amely a bemeneteket kimenetekké alakítja át” Termék: - hardver (alkatrész, szerelt egység…) - szoftver (szg. program, adat, információ…) - szolgáltatás (bank, biztosítás, szállítás) - feldolgozott anyagok (alapanyagok…) Rendszer: „egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló elemek összessége” 54

55 Alapfogalmak A folyamat résztvevői: Vevők Egyéb érdekelt felek: tulajdonosok, részvényesek munkatársak beszállítók szervezetek társadalom Termék életpálya szakaszok: Marketing, piackutatás, tervezés/fejlesztés (termék), beszerzés, gyártás/szolgáltatás, vizsgálat, csomagolás/tárolás, forgalmazás - eladás, üzembe helyezés, műszaki támogatás és szerviz, felhasználás, megsemmisítés, újrahasznosítás 55

56 Alapfogalmak Minőség A minőség (ISO 9000:2005) „annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket” Jellemzők: megkülönböztető tulajdonság Pld.: fizikai (mech., vill., vegyi, biológiai…), érzékszervi (illat, íz, látás, hallás…), viselkedésbeli (udvariasság, becsületesség…), idővel kapcsolatos (pontos, megbízható…), ergonómiai (biztonságos…), funkcionális (max. sebesség, fogyasztás…) Minőségjellemző: terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos jellemzője 56

57 Alapfogalmak Követelmény, fokozat Követelmény: „kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező” Fokozat: „azonos funkciójú termékek, folyamatok, rendszerek kategóriája, besorolása, melyet különböző minőségi követelményekhez rendeltek” 57


Letölteni ppt "Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC 2. Előadás (2010) 2010.10.4."

Hasonló előadás


Google Hirdetések