Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan működik a társadalom? 9. Előadás A piac és a társadalom viszonya: jobbá vagy rosszabbá tette-e a pénz a társadalmat és az embert?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom? 9. Előadás A piac és a társadalom viszonya: jobbá vagy rosszabbá tette-e a pénz a társadalmat és az embert?"— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom? 9. Előadás A piac és a társadalom viszonya: jobbá vagy rosszabbá tette-e a pénz a társadalmat és az embert?

2 Indító kísérletem 20 évvel ezelőtt „A piac = eszköz ahhoz, hogy a gazdag ember macskája eligya a tejet a szegény ember gyereke elől.” Milyen mértékben tekinti igaznak ezt az állítást? Milyen mértékben tekinti igaznak ezt az állítást? A kiadott papíron három csoportnak más és más név volt feltüntetve, mint forrás:

3 Az eredmény: 1. P. Samuelson (Nobel díjas közgazdász) = 70% egyetértett 2. J.V. Sztálin = 25% egyetértett 3. II. János pápa = 60% egyetértett

4 Kérdés: Mit gondolnak, milyen társadalom az altruistább: segítőkészebb, adakozóbb, és méltányosabb? Vadászó-gyűjtögető 50 fős Vadászó-gyűjtögető 50 fős Kertészkedő 500 fős Kertészkedő 500 fős Mezőgazdaság-állattenyésztő 2500 fős Mezőgazdaság-állattenyésztő 2500 fős Ipari és piacos társadalom5000 fős Ipari és piacos társadalom5000 fős Miként lehet erre a kérdésre választ adni? Megkérdezem az embereket, Megkérdezem az embereket, Megnézem mit mondtak erről a nagy gondolkodók, Megnézem mit mondtak erről a nagy gondolkodók, Megnézem és elemzem viselkedésüket, Megnézem és elemzem viselkedésüket, Kísérleteket végzek Kísérleteket végzek

5 Csokonai: Az estve „…Bódult emberi nem, hát szabad létedre Mért vertél zárbékót tulajdon kezedre? Tiéd volt ez a föld, tiéd volt egészen, Mellyből most a kevély, s fösvény dézsmát vészen. Miért szabtál hát határt önfiaid között, Ládd-é már egymástól mind megkülönbözött. Az enyim, a tiéd mennyi lármát szüle, Miolta a miénk nevezte elűle. Hajdan a termő föld, míg birtokká nem vált, Per, s lárma nélkül mennyi embert táplált..”

6 Rousseau – a tulajdonról és az egyenlőtlenségről Az emberek fizikai és mentális képességeiket tekintve ugyan nem egyenlőnek, de ez - szerinte - önmagában még nem szükségszerű forrása a társadalmi egyenlőtlenségnek. Ez csak a munkamegosztás és a tulajdon terméke: „Az első ember aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre talált, aki ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette a polgári társadalmat”. Úgy vélte, a gazdagok ötlete volt a társadalmi szerződés, amely az egyenlőtlenséget rögzítette: „..néhány becsvágyó ember érdekében immár az egész emberi nemet munkára, szolgaságra, és nyomorúságra kárhoztatják”

7 Sz. Tamás: a gazdaságról, és a haszonról Az igazság = az emberek közötti viszonyok arányossága, és ekvivalenciája. Mindenki megadja a másiknak, ami azt megilleti. A pénz önmagában se nem jó, se nem rossz. Ha felhasználása szerzésvágyat szül ezzel megsérti az igazságot, és akkor rossz. Mikor engedhető meg a haszon? A kereskedelmi hasznot az igazolja ha (1) a társadalom javát szolgálja (publicam utilitatem), ha (2) mérsékelt, és ha (3) a kockázat és a fáradozás ellenértékének (etipendium laboris) tekinthető. Igazolhatja még ha (4) a kereskedelmi hasznot jótékony célra fordítják. De korán felismerik az ellentmondást: „Ha nem lesz kapzsiság, nem lesz alapja a haszonszerzésnek sem, ha pedig senkinek nem érdeke, hogy haszonra tegyen szert, semmi nem fogja arra indítani az embereket, hogy kereskedjenek.” Tertullianus

8 Játék-elméleti kutatások Diktátor-játék (DJ), Diktátor-játék (DJ), Két játékos van: az egyik felosztja a pénzt önmaga és egy ismeretlen között. A „kapó” félnek nincs lehetősége visszautasítani az ajánlatott, bármennyi legyen is az. Az átengedett rész a „méltányosság” mértéke. Két játékos van: az egyik felosztja a pénzt önmaga és egy ismeretlen között. A „kapó” félnek nincs lehetősége visszautasítani az ajánlatott, bármennyi legyen is az. Az átengedett rész a „méltányosság” mértéke. Ultimátum játék (UJ), Ultimátum játék (UJ), Két játékos van: az egyik felosztja a pénzt, a másik dönt, elfogadja-e a felosztást. Ha elfogadja, mindenki megkapja az őt megillető részt, ha nem senki nem kap semmit. Az átengedett rész a közösségi méltányosság mértéke A büntetéses változat, A büntetéses változat, A külső harmadik fél, megítéli, hogy a felosztást vagy a befektetést méltányosnak látja-e, és ha nem saját pénzen büntethet. A szabálykövetés vagy méltányosság kikényszerítésének mértéke Közös javak játék (KJJ), Közös javak játék (KJJ), Négy játékos a kapott pénzből befektethet, amit a játékvezető megemel, így mindenkinek érdeke berakni a közösbe. De a legjobb potyautasnak lenni. A befektetés nagysága a közösségi gondolkodás mértéke

9 Az ultimátum-játék eredményei Fejlett társadalmaknál az átlagos felosztás %, és a minimum nem kisebb 35%-nál. A fejletlen, törzsi társadalmaknál az átlagos felosztás % és a minimum 10% (de van egy ellenkező véglet, sokkal többet a másiknak). Mi teszi az egyik társadalmat kooperatívabbá, mint a másikat? Biológia (a rokon-szelekció) Biológia (a rokon-szelekció) Nem igaz (a családi alapú törzsi társadalmak nem kooperatívabb, mint a személytelen közösségek) A közösség mérete A közösség mérete Nem igaz, nincs hatása a méretnek (nem igaz, hogy kis közösség igazságosabb, mint a nagyok) A közösség komplexitása A közösség komplexitása Nem igaz, mert van erre is, arra is példa. Az egyetlen trend = minél egyszerűbb egy társadalom, annál nagyobb lehet az eltérés, és viszont, minél komplexebb egy társadalom, annál kisebb az átlagtól (50/50%-tól) való eltérés. A „privacy” mértéke (hogy elrejthetem a vagyonomat) A „privacy” mértéke (hogy elrejthetem a vagyonomat) Nem igaz, hogy ott igazságosabbak, ahol mindenki látja bárki vagyonát A piaci kapcsolatok mértéke A piaci kapcsolatok mértéke Igen: ahol a munkamegosztás szálai kiterjedtek, és túlléptek a rokoni kapcsolatokon, és ahol éppen ezért elterjedtek a piaci kapcsolatok, ott igazságosabb az elosztás.

10 1. Kísérlet: Különböző közösségek méltányossága (Science 2010 március oldal Háromféle játékot – DJ, UJ, BJ - játszanak 15 közösségben. A pénz amit kapnak az adott közösségben az egy napi kereset. Háromféle játékot – DJ, UJ, BJ - játszanak 15 közösségben. A pénz amit kapnak az adott közösségben az egy napi kereset. DJ = 100-at kap, amit feloszthat, UJ = 100-at kap, amit feloszthat, BI = a D 100-at kap, míg a büntető 50-et kap. Sokféle közösségben: vannak közöttük vadászó-gyűjtögetők (50 fős), kertészkedő (500 fős), mezőgazdász-állattenyésztő (2500 fős) és ipari/piacos társadalmak (5000 fős). Sokféle közösségben: vannak közöttük vadászó-gyűjtögetők (50 fős), kertészkedő (500 fős), mezőgazdász-állattenyésztő (2500 fős) és ipari/piacos társadalmak (5000 fős). Vannak köztük nomád, félig nomád, letelepült, vannak önellátók és bérért dolgozók, vannak városban élők, és prérin vagy ős-erdőben élők. Vannak köztük nomád, félig nomád, letelepült, vannak önellátók és bérért dolgozók, vannak városban élők, és prérin vagy ős-erdőben élők. Azt vizsgálták: milyen hatást gyakorolnak az intézmények, a piac és a pénz illetve a vallás. Azt vizsgálták: milyen hatást gyakorolnak az intézmények, a piac és a pénz illetve a vallás.

11 A különböző helyek ahol a kísérleteket lefolytatták

12 Az első ábra: miként változik a közösség méretével a hajlandóság, hogy saját pénzen megbüntessenek valakit,aki nem járt el méltányosan (TPG = third party punishment) A második ábra: miként változik a közösség méretével az ultimátum-játékban (UG) elfogadható minimum.

13 Az eredmények Kétféle elméleti modell van, amellyel az eredményeket le akarják írni: Kétféle elméleti modell van, amellyel az eredményeket le akarják írni: (1) ösztönszerű, genetikai alapú, rokoni viszonyokon alapuló altruizmus, amelyet – hibásan - kiterjesztenek rokonokra, (2) a társadalmi intézmények hatása a meghatározó, Az eredmények az utóbbi elméletet támasztják alá. Két tényezőnek van meghatározó és pozitív hatása a méltányosság mértékére: a piaci integráció mértéke, és a intézményes vallások mértéke, Az eredmények az utóbbi elméletet támasztják alá. Két tényezőnek van meghatározó és pozitív hatása a méltányosság mértékére: a piaci integráció mértéke, és a intézményes vallások mértéke, Minél fejlettebb és minél piacosabb egy társadalom, és minél nagyobb a közösség mérete (és nagyobb a valószínűsége, hogy ismeretlennel találkozol, egyben minél meghatározóbb az intézményes vallás hatása), Minél fejlettebb és minél piacosabb egy társadalom, és minél nagyobb a közösség mérete (és nagyobb a valószínűsége, hogy ismeretlennel találkozol, egyben minél meghatározóbb az intézményes vallás hatása), annál egyenlőbben oszt fel, annál nagyobb elvárásai vannak a minimumra, inkább hajlandó megbüntetni, aki nem így jár el,

14 3. Kísérlet : Piac és morál Az emberek úgy vélik, sőt szinte biztosan abban, hogy a pénz és a piac lerombolja az erkölcsöt. Erre a kérdésre készítettek egy kísérletet. Az emberek úgy vélik, sőt szinte biztosan abban, hogy a pénz és a piac lerombolja az erkölcsöt. Erre a kérdésre készítettek egy kísérletet. Mi a lényeg: az embereknek pénzt ajánlanak fel, amelyet megtarthatnak, vagy felajánlhatnak megmenteni egy egér életét: egy bizonyos kísérletben terveztek felhasználni egy egeret, de nem volt „megfelelő” genetikailag. Ezért ilyenkor ezeket – mivel a tartásuk pénzbe kerül – megölik. A felajánlott pénzből biztosítható az egér két éves élete, megfelelő körülmények között. Mi a lényeg: az embereknek pénzt ajánlanak fel, amelyet megtarthatnak, vagy felajánlhatnak megmenteni egy egér életét: egy bizonyos kísérletben terveztek felhasználni egy egeret, de nem volt „megfelelő” genetikailag. Ezért ilyenkor ezeket – mivel a tartásuk pénzbe kerül – megölik. A felajánlott pénzből biztosítható az egér két éves élete, megfelelő körülmények között. A kísérletben részletesen bemutatták, miként élnek az egerek és azt is miként ölik meg őket, majd elmondják, hogy kapnak 10 eurót, és ezt saját belátásuk szerint használhatják fel: vagy megtartják, vagy megmentenek egy egeret. A kísérletben részletesen bemutatták, miként élnek az egerek és azt is miként ölik meg őket, majd elmondják, hogy kapnak 10 eurót, és ezt saját belátásuk szerint használhatják fel: vagy megtartják, vagy megmentenek egy egeret.

15 A három kísérleti összeállítás 1. Individuális összeállítás: van a kísérleti személy, aki eldönti hogy a felajánlott pénzt (10 Euro), megtartja magának, vagy az egér megvásárlására és megmentésére fordítja, 2. Bilaterális piac: van egy eladó (neki van a egere) és van egy vevő (akinek pénze van), és ők alkudoznak azon, mennyit hajlandó fizetni a vevő, az eladónak, hogy megmentse az egeret, 3. Van a multilaterális piac: 8 vásárló és 9 eladó (mindegyiknek van egy egere) alkudozik az áron, amit a vásárló hajlandó fizetni,

16 Eredmények (1) 1. A paci alku hatására a résztvevők alacsonyabb pénz fizetnek az egér életéért, amint az individuális kísérletben 2. A piaci alku hatására a morál (nem ölünk meg állatokat sem) fokozatosan erodálódik. Az egymást követő alkuk során egyre csökkenő pénzért hajlandók eladni/megvenni az egér életét, 3. Amikor multilaterális piac működik az egér életéért adott pénz még kisebb lesz, vagyis amikor az intézményszerűen működik a pénz és a piac akkor az erkölcsi mérlegelés, mintha visszaszorulna.

17 Eredmények (2) A pénz jobban erodálja a morált, mint az egyéb racionális és materiális értéket… A pénz jobban erodálja a morált, mint az egyéb racionális és materiális értéket…

18 4. Kísérlet : PNAS- pénz és bizalom Money and trust among strangers : Gabriele Camera, Marco Casari, and Maria Bigoni d Edited by Charles R. Plott, California Institute of Technology, Pasadena, CA, and approved July 27, 2013 (received for review January 31, 2013) Gabriele CameraMarco CasariMaria Bigoni dGabriele CameraMarco CasariMaria Bigoni d What makes money essential for the functioning of modern society? Through an experiment, we present evidence for the existence of a relevant behavioral dimension in addition to the standard theoretical arguments. Subjects faced repeated opportunities to help an anonymous counterpart who changed over time. Cooperation required trusting that help given to a stranger today would be returned by a stranger in the future. Cooperation levels declined when going from small to large groups of strangers, even if monitoring and payoffs from cooperation were invariant to group size. We then introduced intrinsically worthless tokens. Tokens endogenously became money: subjects took to reward help with a token and to demand a token in exchange for help. Subjects trusted that strangers would return help for a token. Cooperation levels remained stable as the groups grew larger. In all conditions, full cooperation was possible through a social norm of decentralized enforcement, without using tokens. This turned out to be especially demanding in large groups. Lack of trust among strangers thus made money behaviorally essential. To explain these results, we developed an evolutionary model. When behavior in society is heterogeneous, cooperation collapses without tokens. In contrast, the use of tokens makes cooperation evolutionarily stable.

19 Két alaphelyzet van: az egyik a kontroll a másik a „zseton”. A kontroll helyzetben – satírozott kockák – a producer vagy segít vagy nem, a fogyasztónak nincs választása, vagy kap ajándékot, vagy nem. A „zseton-helyzetben” a producer sort választ: segít, vagy nem segít, vagy „eladja” a segítséget. A fogyasztó oszlopot választ: nem csinál semmit, átad „zsetont”, vagy vásárol segítséget zsetonért. A kimenet: semmi, ajándék, támogatás vagy csere. A számok a csere-értéket jelölik. A kísérlet: „segítési” játék

20 A játék kontroll helyzete A kísérletet „kontrol” és „zseton” állapotban egyaránt elvégzik, A kísérletet „kontrol” és „zseton” állapotban egyaránt elvégzik, Minden feltétel mellett különböző csoportméretekben folytatják: 2, 4, 8, 32 játékossal, Minden feltétel mellett különböző csoportméretekben folytatják: 2, 4, 8, 32 játékossal, Minden játékos párokban hajtja végre a játékot, egyszer mint producer (P) egyszer mint consumer (C)., minden játékos 8 CU egységnyi vagyonnal indul. Minden játékos párokban hajtja végre a játékot, egyszer mint producer (P) egyszer mint consumer (C)., minden játékos 8 CU egységnyi vagyonnal indul. A kontrol helyzetben a játékosok „segítségi játékot” játszanak: a P: vagy segít vagy nem, a C: nincs választása. A kontrol helyzetben a játékosok „segítségi játékot” játszanak: a P: vagy segít vagy nem, a C: nincs választása. Ha P segít az neki 6 CU veszteséget jelent, a C-nek 12 CU nyereséget, azaz 6 CU társadalmi nyereség (ajándék) születik, Ha P segít az neki 6 CU veszteséget jelent, a C-nek 12 CU nyereséget, azaz 6 CU társadalmi nyereség (ajándék) születik,

21 A játék a „zseton” helyzetben A zsetonhelyzetben a résztvevőknek lehetőségük van pénzügyi transzakcióra, vagyis kicserélni a zsetont, amit pénzként használnak, A zsetonhelyzetben a résztvevőknek lehetőségük van pénzügyi transzakcióra, vagyis kicserélni a zsetont, amit pénzként használnak, A zsetonnak nincs értéke, de úgy használják, hogy ezzel lehet közvetíteni a cserét, A zsetonnak nincs értéke, de úgy használják, hogy ezzel lehet közvetíteni a cserét, A, consumer-nek három lehetősége van: (1) semmit nem csinál, (2) egyoldalúan átadja a zsetont, vagy segítséget vásárol zsetonért, A, consumer-nek három lehetősége van: (1) semmit nem csinál, (2) egyoldalúan átadja a zsetont, vagy segítséget vásárol zsetonért, A producer-nek most a két lehetőségen túl - vagy segít vagy nem – van egy harmadik lehetősége: eladhatja a segítséget zsetonért, A producer-nek most a két lehetőségen túl - vagy segít vagy nem – van egy harmadik lehetősége: eladhatja a segítséget zsetonért, A játék során a P és C egyidejűleg eldönti mit csinál (segít, nem segít, zsetonért, vagy ingyen) A játék során a P és C egyidejűleg eldönti mit csinál (segít, nem segít, zsetonért, vagy ingyen)

22 Az eredmények A „kontrol” helyzetben ahogy a csoportok egyre nagyobbak lesznek az együttműködés ( a segítőkészség) egyre jobban visszaszorul. 2 fős a csoportnál az együttműködés 71%-os, 4-fősnél, 50%-os, 8 fősnél 34%, végül 32 fősnél 28%-os. A „kontrol” helyzetben ahogy a csoportok egyre nagyobbak lesznek az együttműködés ( a segítőkészség) egyre jobban visszaszorul. 2 fős a csoportnál az együttműködés 71%-os, 4-fősnél, 50%-os, 8 fősnél 34%, végül 32 fősnél 28%-os. Mindez arra utal, amint a csoportok egyre nagyobbak lesznek a genetikai, a kulturális és identitáshoz kapcsolódó integráló tényezők hatása fokozatosan lecsökken, és a nagy (és idegen) személyek csoportjában a segítő és együttműködési készség visszaszorul. Mindez arra utal, amint a csoportok egyre nagyobbak lesznek a genetikai, a kulturális és identitáshoz kapcsolódó integráló tényezők hatása fokozatosan lecsökken, és a nagy (és idegen) személyek csoportjában a segítő és együttműködési készség visszaszorul. Az egyik ok, ami a természetes együttműködés csökkenésére vezet, hogy szemben a kis-csoporttal, ahol nagy a valószínűsége, hogy a segítő és a segítséget kapó újra találkozik, nagy csoportban elhanyagolható a valószínűsége az újabb találkozásnak. Emiatt az ösztönzés lecsökken. (2 fős csoportban a vzs-ség 100%-os, míg 32 fős csoportban alig 3.2%-os) Az egyik ok, ami a természetes együttműködés csökkenésére vezet, hogy szemben a kis-csoporttal, ahol nagy a valószínűsége, hogy a segítő és a segítséget kapó újra találkozik, nagy csoportban elhanyagolható a valószínűsége az újabb találkozásnak. Emiatt az ösztönzés lecsökken. (2 fős csoportban a vzs-ség 100%-os, míg 32 fős csoportban alig 3.2%-os)

23 A csoportnagyság és az ösztönös, illetve az érdek- alapú segítségnyújtás összefüggése

24 Eredmények (2) A pénz (a zseton) segít megőrizni az együttműködést nagy csoportokban, A pénz (a zseton) segít megőrizni az együttműködést nagy csoportokban, De ahogy lehetővé válik a kereskedelem, a producer többé nem ad ajándékot, (nem segít ingyen), csak pénzért, De ahogy lehetővé válik a kereskedelem, a producer többé nem ad ajándékot, (nem segít ingyen), csak pénzért, A pénz tehát „kiszorítja” a az önkéntes segítséget, a „jószívűséget” és csak a pénz közvetítésével lehet segítséghez jutni, A pénz tehát „kiszorítja” a az önkéntes segítséget, a „jószívűséget” és csak a pénz közvetítésével lehet segítséghez jutni, A kooperációs hajlandóság csak akkor nagyobb a zseton esetben, ha a csoport meglehetősen nagy, A kooperációs hajlandóság csak akkor nagyobb a zseton esetben, ha a csoport meglehetősen nagy, A pénzügyi csere evolúciósan stabil, A pénzügyi csere evolúciósan stabil, Aki már zsetont használ, az kevésbé lesz potyautas, viszont segítségért pénz követel. Aki már zsetont használ, az kevésbé lesz potyautas, viszont segítségért pénz követel.

25 Magyarázat: a személytelen együttműködés a ipari társadalmakra jellemző 1. Eredetileg az emberiség evolúciós történelmének túlnyomó részében nem ipari társadalom keretei között élt. Alapvetően gyűjtögető és vadászó kisméretű közösségekben élt, és ez határozta meg milyen szabályokat alakított ki a közösség integrálására, 2. Ezekben a közösségekben az ösztönszerű együttműködés és a direkt reciprocitás határozta meg a viselkedését a cserénél és az együttműködéseknél, 3. Az embernek tehát a „másikhoz” fűződő – alapvetően face-to-face - kapcsolatait döntő mértékben genetikailag és kultúra által meghatározott szabályok vezérelték, 4. Ezek a módszerek azonban nem alkalmasak arra, hogy sok-ezer ismeretlen egyénből álló közösségben evolúciósan stabil legyen az együttműködés, 5. Ezért kellett új módszereket – ezek lesznek az intézmények – hozzon létre és fejlesszen ki, hogy a kooperációt stabillá és általánossá tegye. 6. Ezen intézmények egyike a pénz és a kereskedelmet szervező piac. Kérdés azonban miért jönnek ezek létre? Az önző és a mohó emberek találmánya, vagy van mások számára is valami előnye?

26 Az interpretáció problémája Amikor a döntést hozzuk, bizonyos „világ” álláspontjára helyezkedünk: ez határozza meg miként tekintünk az eseményekre Amikor a döntést hozzuk, bizonyos „világ” álláspontjára helyezkedünk: ez határozza meg miként tekintünk az eseményekre Ha „szociális” világnak tekintjük: annak a fogalmaival, reflexeivel mozgatjuk és írjuk le, Ha „szociális” világnak tekintjük: annak a fogalmaival, reflexeivel mozgatjuk és írjuk le, Ha „piaci” világnak tekintjük, annak a fogalmaival és szemléletével írjuk le az eseményeket, Ha „piaci” világnak tekintjük, annak a fogalmaival és szemléletével írjuk le az eseményeket, A problémát az jelenti, hogy a kettőt ellentétes motívumok mozgatják, és ezek összekeveredhetnek, A problémát az jelenti, hogy a kettőt ellentétes motívumok mozgatják, és ezek összekeveredhetnek, Ez néha csak furcsa, sokszor azonban nehezen elviselhető Ez néha csak furcsa, sokszor azonban nehezen elviselhető

27 5. kísérlet: Motivációk a két világban Két világban élünk: a piac és a társadalom világában, ahol eltérő normák uralkodnak, amelyek egyidejűleg működnek. Érdekes kérdés, hogy milyen eltérő viselkedésre késztetik ezek a normák az embereket. 1. kísérlet: számítógépes feladat, bal-oldalon kör, jobb-oldalon egy doboz, és az egérrel rá kell „húzni” a kört a dobozra. Ha sikerül újrakezdődik. Volt aki 5 $ kap, volt aki 50 centet, és voltak akik szívességként csinálták ezt. Akik 5 $-t kapott az 159 kört húztak, akik 50 centet azok 101-et, akik szívességből dolgoztak 168 kört! (A társadalmi norma erősebben motivált!) 2. kísérlet: Izraeli óvoda (sok a késő szülő). Azt vizsgálták hasznos-e pénzbüntetést kivetni a későn jövő szülőkre? 3. kísérlet: Mondat-alkotó feladatot kellett végrehajtani. Az egyik semleges szöveggel dolgozott (hideg van odakint) a másik pénzzel kapcsolatos szöveget (jól fizető állás), majd egy kirakodós feladatot kellett megoldani. A kísérletvezető elhagyta a szobát, azzal, ha segítség kell szóljanak: a pénzes feladatosok 6 percig küszködtek, míg a „semlegesek” 3 percig. A pénzre gondolók önállóbban dolgoztak és nagyobb erőfeszítést tettek. (Dan Ariely: Kiszámíthatóan irracionális. GABO (93-100)

28 A közös javak játéka Kisebb csoport (4-5 fő) egyénekként kap kisebb összeget, amelyből „befektethet” a közösbe. A közös pénzt megduplázzák, majd egyenlően visszaosztják. Ez egy szociális dilemmát hoz létre: jó befektetni, de még jobb a potyautasnak. A trend: először a többség befektet, majd a potyautasok hatására visszavonja együttműködését. Végül senki nem fektet be. Míg a FD játékban az ismeretlen partner „észre téríthető” a „nem-együttműködéssel”, itt a „kivonulással” szétesik a közösség.

29 Alapozhatunk-e csak jutalomra? A kísérletben számítógéppel szimulálták a FD játékot két-főstől, egészen 256 főig terjedő csoportokban. A csoportok egy részében nem volt megengedve a büntetés, A csoportok egy részében nem volt megengedve a büntetés, Más részében „csak” a „potyautasok”, vagyis a befektetést „elbliccelőket” lehetett megbüntetni, Más részében „csak” a „potyautasok”, vagyis a befektetést „elbliccelőket” lehetett megbüntetni, Harmadik részében azonban a „potyautasok” mellett, a „potyautasok” büntetésétől elzárkózókat, vagy a másodrendű „bliccelőket” is meg lehetett büntetni. Harmadik részében azonban a „potyautasok” mellett, a „potyautasok” büntetésétől elzárkózókat, vagy a másodrendű „bliccelőket” is meg lehetett büntetni.

30 A szimuláció eredménye

31 Közös javak játéka büntetéssel A kísérletben: A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen „beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és egyenlően visszaosztották. A csoport-tagok 20 pénzt kaptak, ebből tetszőlegesen „beadhattak” a közösbe. A közös pénzt 1.6-al megszorozták, és egyenlően visszaosztották. A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul kevésnek ítélt hozzájárulónál, A csoportok felének megadták a lehetőséget, hogy 1 saját pénzen, 3 levonást idézzenek elő, az általuk méltánytalanul kevésnek ítélt hozzájárulónál, A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai folyamatosan változtak. A játék 10 meneten keresztül folyt, a csoport tagjai folyamatosan változtak. A kísérlet eredményei: 1, A résztvevőek 85%-a legalább egyszer büntetett, 2, a büntetés 75%-át a magas-szintű „befektetők” hajtották végre, 3, Minél alacsonyabb volt a hozzájárulás, annál gyakoribb, és annál nagyobb volt a büntetés, 4, A büntetések hatására a befektetési hajlandóság jelentősen megnőtt

32 6. Kísérlet : Büntetési hajlandóság Egy újabb kísérletben a „közös javak játékát” játszották csoportokban, és felkínálták a „büntető” és „nem-büntető” csoportban való részvétel közötti választást. Az emberek 1/3-a választotta a „büntetéses” közösséget, de aki ezt választotta, az hajlandó volt: Egyénileg – az átlagnál 40%-al többel hozzájárulni a közösséghez, és saját költségen megbüntetni saját csoporttagjait, ha azok nem járultak jelentősen a közöshöz, A büntető csoportok közösségi befektetéseinek mértéke jelentősen meghaladta a nem-büntetőkét, Ezt látva a nem-büntetők fokozatosan alkalmazni kezdték a büntetést, A végén a résztvevők 90% büntető volt, a büntetők egyéni hozzájárulása 95%-ra emelkedett, míg a nem-büntetőké 0-ra csökkent, A nem-büntetők neofiták lettek, jobban büntettek, mint a korábbi büntetők

33 Szeretjük-e a büntető társadalmakat? A kísérletben felkínálták a résztvevőknek: választhatnak „büntetéses” vagy „büntetés nélküli” feltételek között játszanának. Induláskor a résztvevők 70%-a a „büntetés” nélküli állapotokat preferálta, A büntetéses csoportokban azonban jóval magasabb lett a közösségi befektetés mértéke, A büntetés nélküli csoportokban a közösségbe való befektetés gyorsan a 0-ra csökkent, vagyis a játék végére a „büntetést nem alkalmazó csoportok „legatyásodtak”, A korábban „büntetés-nélküliséget” választó egyének, egyre nagyobb %-ban léptek át a büntetőkbe.

34 A büntetés kontextus-függősége A egyén büntetési hajlandósága, és a ténylegesen alkalmazott büntetés mértéke számottevően függ: 1, közösség fejlettségétől (gyűjtögető, letelepült, vagy piacos társadalomról van-e szó) 2, a közösség homogenitásától (mennyire sokféle, különböző kultúrájú, és életmódú egyén alkotja a közösséget), 3, a kísérletben résztvevők egyedi társadalmi kapcsolataitól, és speciális körülményektől, amely gyakran figyelmen kívül marad.

35 Nem-várt eredmények Minél piacosabb egy társadalom annál több forrás átadását várják el az ismeretlentől, ugyanakkor annál magasabb forrást hajlandók maguk is átengedni, A piacos társadalmak a kevésbé piacosaknál együttműködőbbek, hajlamosabbak altruista büntetést alkalmazni, és kevésbé fogadják el a méltánytalanságot, Úgy tűnik, minél inkább rá vagyunk szorulva ismeretlenek együttműködésére, és fogadjuk el a piaci helyzetet, hogy mások döntenek teljesítményünkről, annál hajlamosabbak vagyunk bízni ismeretlenekben, annál együttműködőbbek vagyunk velük, és annál inkább hajlamosak vagyunk befektetni a közösségbe.

36 7. Kísérlet: A „parokiális” altruizmus A kísérletben a büntetéses DJ-t játszották, három szereppel: felosztó (D), kedvezményezett (K), és büntető (I). A csoportokat vegyesen állították össze két, nem ellenséges, de távoli törzsből származó tagokból, (DKI, KI, DK, DI volt egy törzsből) A méltányosságot mindenki elismerte, az önzést mindenki büntette, de A büntetési hajlandóság erősen függött a csoportösszetételtől: Magas volt DKI és KI esetben, és alacsonyabb volt DI és DK esetben Mindez a parokiális altruizmussal magyarázható: DI és DK esetben „sírjon az ő mamája”, míg a DKI és KI esetben a méltánytalanság megtorlandó. A büntetési hajlandóság a fejletleneknél csoport-függő, a fejletteknél független a csoporthoz tartozástól.

37 A viselkedésünk rejtett motívumai Az alábbi kísérleteket a viselkedési közgazdaságtan gondolatkörébe tartozó kutatók végezték el. Mindegyik arról szól, hogy az ember, akit – legalább is a gazdaságban és az üzletben – abszolút racionálisnak tekintettünk, meghökkentően logikátlan, esetenként irracionális: 1. Nyereség-veszteség aszimmetrikus értékelés (loss- aversion) 2. Status quo torzítás 3. Optimizmus és túlzott önbizalom, 4. Ragaszkodás a meglevőhöz 5. „Csomagolás”

38 Loss aversion kísérletek (1) Az emberek veszteségkerülők (loss-aversion): valaminek az elvesztése kétszer olyan szomorúságot okoz, mint amennyi boldogságot annak megszerzése. Melyiket választanák: A, Feldobunk egy pénzérmét, ha fej nyer 1000 Ft-ot, ha írás nem nyer semmit. B, Biztosan kap 460 Ft-ot. Szinte mindig B-t választják! A veszteség-kerülési hányadosra általában 1.5 és 2.5 közötti eredményt kaptak. Vagyis, a nyereségnek legalább kétszer olyan nagynak kell lenni, mint a veszteségnek, ahhoz, hogy „belemenjek” egy játékba. A vegyes kimenetelű játszmákban – ahol veszteség és nyereség is elképzelhető – a veszteség-kerülés szélsőségesen kockázatkerülő döntésekhez vezet. De a kutatások szerint nemcsak az ember ilyen hanem a majom is! Ez arra utal, hogy ez egy evolúciós program. (Lásd: Laurie Santos: Monkey economy)

39 Status quo kísérletek (2) 1. Egy vaskereskedésben a hólapát 1500 Ft. Egy hóvihar reggelén 2000 Ft-ra emelik az árat. Értékelje: Kifogástalan Elfogadható Tisztességtelen Nagyon tisztességtelen (A válaszolók 82%-a tisztességtelen vagy nagyon tisztességtelen) 2. Egy fénymásoló üzlet alkalmazottja óránként 5000 Ft-ot keres. A közelben tönkremegy egy üzem, megnő a munkanélküliség, a hasonló üzletek 4000 Ft-ért jutnak munkaerőhöz, és erre hivatkozva a tulajdonos 4000 Ft-ra csökkenti az alkalmazott fizetését. Kifogástalan Elfogadható Tisztességtelen Nagyon tisztességtelen (A válaszolók 83%-a tisztességtelen vagy nagyon tisztességtelen) 3. Az üzlet eddigi alkalmazottja kilép és a tulajdonos úgy dönt, hogy az utódját 4000 Ft-ért veszi fel. Kifogástalan Elfogadható Tisztességtelen Nagyon tisztességtelen (A válaszolók 73% elfogadhatónak minősíti) A status quo-t méltányos hivatkozási alapnak tekintik az emberek!

40 Optimizmus és túlzott önbizalom kísérlet Optimizmus és túlzott önbizalom: Kérdés: Mire számít, eredményei melyik tizedbe fognak esni? (A megkérdezett hallgatók 5% gondolta, hogy az alsó 50%-ba, 50% hogy a felső 10%-ba) Kérdés: Mit gondol, mennyi esélye van a sikerre egy Önéhez hasonló vállalkozásnak (máskor, házasságnak) és mekkora az Ön esélye? (A saját 95% sikeres lesz!) Samuel Johnson: „A második házasság = a remény diadala a tapasztalat felett!”

41 Ragaszkodás a meglevőhöz kísérlet Kísérlet: a csoport egyik fele bögrét kap (az egyetem emblémájával) ingyen, a másik felének meg kell vizsgálni a bögrét, majd a bögretulajdonosokat arra bíztatják, adják el a többieknek, azokat pedig arra, vegyék meg. A bögretulajdonosok kétszer annyit kérnek, amennyit a vevő hajlandó fizetni. Kísérlet: a csoport egyik fele bögrét kap (az egyetem emblémájával) ingyen, a másik felének meg kell vizsgálni a bögrét, majd a bögretulajdonosokat arra bíztatják, adják el a többieknek, azokat pedig arra, vegyék meg. A bögretulajdonosok kétszer annyit kérnek, amennyit a vevő hajlandó fizetni. Amikor az egyik csoport nagyjából egyenlő értékben kapott bögrét és csokoládét, majd arra bíztatták őket, hogy elcserélhetik, csak 10%-uk volt erre hajlandó. Mindenki ragaszkodott ahhoz amit kapott. Amikor az egyik csoport nagyjából egyenlő értékben kapott bögrét és csokoládét, majd arra bíztatták őket, hogy elcserélhetik, csak 10%-uk volt erre hajlandó. Mindenki ragaszkodott ahhoz amit kapott. Egy harmadik kísérletben beiktattak közéjük egy „választói” csoportot, akik vagy bögrét kaptak, vagy pénzt, de meg kellett jelölni azt a pénzösszeget, amelyet egyenlőnek érez a tárggyal. A következő átlagértékeket kapták: Egy harmadik kísérletben beiktattak közéjük egy „választói” csoportot, akik vagy bögrét kaptak, vagy pénzt, de meg kellett jelölni azt a pénzösszeget, amelyet egyenlőnek érez a tárggyal. A következő átlagértékeket kapták: Eladók: 7.12 $, Választók: 3.12$, Vevők: 2.87 $ Elvileg mindenki nagyon hasonló döntési problémával néz szembe. Az egyedüli különbség a pillanatnyi érzelmi állapot. Az eladók nem szívesen mondanak le arról, ami a tulajdonukban van. A vevő és a választók hasonló árat szabtak meg, pedig a vevő saját pénzzel fizet a választó meg ingyen kapja. Elvileg mindenki nagyon hasonló döntési problémával néz szembe. Az egyedüli különbség a pillanatnyi érzelmi állapot. Az eladók nem szívesen mondanak le arról, ami a tulajdonukban van. A vevő és a választók hasonló árat szabtak meg, pedig a vevő saját pénzzel fizet a választó meg ingyen kapja.

42 Mi a piac? A történelem során többféle gazdaság- szervezési módszer jött létre. A piaci rendszer olyan intézmények összessége, amelyek révén a társadalom tagjai „megoldják” a gazdaságszervezés három alapvető és folyamatosan felmerülő kérdését. „mit?” (milyen termékeket?), „mit?” (milyen termékeket?), „kinek?”, (milyen áron, vagyis kik tudják majd megvenni?), és „kinek?”, (milyen áron, vagyis kik tudják majd megvenni?), és „hogyan?” (milyen technológiai folyamat segítségével). „hogyan?” (milyen technológiai folyamat segítségével).

43 Mi a piac? „A piac eszköz ahhoz, hogy a gazdag ember macskája eligya a tejet a szegény ember gyereke elől.” „A piac eszköz ahhoz, hogy a gazdag ember macskája eligya a tejet a szegény ember gyereke elől.” (P. Samuelson) „A piac a legjobb ellenszere a lustaságnak, a hanyagságnak, és a legjobb ösztönzője az újításnak és a teljesítménynek.” „A piac a legjobb ellenszere a lustaságnak, a hanyagságnak, és a legjobb ösztönzője az újításnak és a teljesítménynek.” (F. Hayek) „A piac a kereslet és a kínálat találkozásának helyszíne”. „A piac a kereslet és a kínálat találkozásának helyszíne”.(Wikipédia) „A piac olyan eljárás, amelynek révén a vevők és az eladók kölcsönhatásba lépnek egymással és meghatározzák az illető jószág árát és mennyiségét” „A piac olyan eljárás, amelynek révén a vevők és az eladók kölcsönhatásba lépnek egymással és meghatározzák az illető jószág árát és mennyiségét”(Samuelson-Nordhaus) „A piac, evolúciósan adaptív intézmény.” (Marosán György) „A piac, evolúciósan adaptív intézmény.” (Marosán György)

44 A társadalom szabályozása intézményesül Létrejön az állam – személytelen bűnüldözés, törvénykezés, igazságszolgáltatás, Létrejön az állam – személytelen bűnüldözés, törvénykezés, igazságszolgáltatás, Rögzítődik a magán-tulajdon és védik, Rögzítődik a magán-tulajdon és védik, Létrejönnek a törvények (keretet nyújt az érdekvitáknak), Létrejönnek a törvények (keretet nyújt az érdekvitáknak), Erkölcs (a közösség által szentesített együttélési szabályok), Erkölcs (a közösség által szentesített együttélési szabályok), Vallás (a másodlagos büntetés fontossága, a hatalom legitimációja, és közösségi identitás), Vallás (a másodlagos büntetés fontossága, a hatalom legitimációja, és közösségi identitás), Létrejön a piac és a kereskedelem (szabályok, és intézmények) Létrejön a piac és a kereskedelem (szabályok, és intézmények) Az írásbeliség alapján szerződések jönnek létre Az írásbeliség alapján szerződések jönnek létre

45 Az intézmények létrejöttének okai A fejlődés során olyan megoldások (hierarchia, egyenlőtlenség, hatalom) formálódnak (barkácsolódnak ki) amelyek alapvetően ellentétesek a korábbi pro-szociális értékekkel. A növekvő méretű, és komplexitású szerveződések stabilitásának fenntartásához szükség van az érdekütközések, és konfliktusok feloldásra A fejlődés során olyan megoldások (hierarchia, egyenlőtlenség, hatalom) formálódnak (barkácsolódnak ki) amelyek alapvetően ellentétesek a korábbi pro-szociális értékekkel. A növekvő méretű, és komplexitású szerveződések stabilitásának fenntartásához szükség van az érdekütközések, és konfliktusok feloldásra Az intézmények ilyen „feloldó és megoldó” mechanizmust kínálnak és testesítenek meg. Az intézmények ilyen „feloldó és megoldó” mechanizmust kínálnak és testesítenek meg. Az intézmények: folyamatosan használt, funkcióval rendelkező, viselkedést befolyásoló összetett szabály-rendszerek, amelyekhez szerepek, rítusok szimbólumok és egyéb intézmények kapcsolódnak Az intézmények: folyamatosan használt, funkcióval rendelkező, viselkedést befolyásoló összetett szabály-rendszerek, amelyekhez szerepek, rítusok szimbólumok és egyéb intézmények kapcsolódnak Az intézményesülés azt jelenti: Az intézményesülés azt jelenti: Szervezetten tanítják és tudatosan adják továbbSzervezetten tanítják és tudatosan adják tovább Rituálék és szimbólumok kapcsolódnak hozzá,Rituálék és szimbólumok kapcsolódnak hozzá, Fogalomként rögzül,Fogalomként rögzül, Társadalmilag szervezett szankcióval védikTársadalmilag szervezett szankcióval védik Ha különösen fontos a „másodlagos büntetést” is kiterjesztik ráHa különösen fontos a „másodlagos büntetést” is kiterjesztik rá

46 A piac evolúciós gyökerei A piaci rendszer olyan intézmények összessége, amelyek révén a gazdaság „megoldja” a „mit?”, „kinek?”, (milyen áron?) és a „hogyan?” (állítsd elő) folyamatosan felmerülő kérdését. A piac állati előzményei A piac állati előzményei A kereskedelem kezdetei az ember kialakulása során ( ezer év) A kereskedelem kezdetei az ember kialakulása során ( ezer év) A letelepedés és kézművesség a neolit forradalom korában (-10-5 ezer év: a termék-féleségek sokasodása) A letelepedés és kézművesség a neolit forradalom korában (-10-5 ezer év: a termék-féleségek sokasodása) Törvények és szabályok kialakulása az intézményi forradalmat követően Törvények és szabályok kialakulása az intézményi forradalmat követően A kereskedés megítélése (középkor) A kereskedés megítélése (középkor) A világpiac és az ipari forradalom kialakulása A világpiac és az ipari forradalom kialakulása

47 A piac működésének alapfeltételei A közgazdaságtan hagyományos feltételezései A csere által igényelt személyiség-jegyek Önző, csak saját érdekeire tekintő Bizalmat megelőlegező Mohó (a birtokolt javak minden határon túli halmozása) Együttműködő Érzelem-mentes (hidegen, csak a saját szempontjaira tekintettel levő) Érzelmeket nyilvánító, és azt a döntésnél tekintetbe vevő Racionális (csak az anyagi előnyöket mérlegelő) Morálisan is mérlegelő (nemcsak a rációt, az igazságosságot is tekintő)

48 A piac, mint adaptív intézmény Intézmények, amennyiben az egyén számára készen kapott, interperszonális viszonyaikra vonatkozó, az elvárt/várható viselkedést kikényszerítő objektív működési szabályokkal jellemezhető, és a közösségben funkcióval bíró konstrukciók. Intézmények, amennyiben az egyén számára készen kapott, interperszonális viszonyaikra vonatkozó, az elvárt/várható viselkedést kikényszerítő objektív működési szabályokkal jellemezhető, és a közösségben funkcióval bíró konstrukciók. Menger osztrák származású amerikai közgazdász már a 19. század végén megállapította: „A pénz eredetét csak akkor érthetjük meg igazán, ha azt olyan szociális intézménynek tekintjük, amely a társadalom tagjai egyéni erőfeszítéseinek nem- tervezett kimeneteiből, és nem-szándékolt következményeiből jött létre.” Menger osztrák származású amerikai közgazdász már a 19. század végén megállapította: „A pénz eredetét csak akkor érthetjük meg igazán, ha azt olyan szociális intézménynek tekintjük, amely a társadalom tagjai egyéni erőfeszítéseinek nem- tervezett kimeneteiből, és nem-szándékolt következményeiből jött létre.” Adaptívak, amennyiben hatékony eszköznek bizonyult az emberi közösségek gyorsan növekvő létszáma jelentette kihívás - elegendő mennyiségű termék előállítása, a megtermelt javak elosztása, a munkaidő különböző ágazatok közötti felosztása - megoldására. Adaptívak, amennyiben hatékony eszköznek bizonyult az emberi közösségek gyorsan növekvő létszáma jelentette kihívás - elegendő mennyiségű termék előállítása, a megtermelt javak elosztása, a munkaidő különböző ágazatok közötti felosztása - megoldására.

49 A piaci viszonyok meghatározóvá válásának gazdasági következményei (1) 1. A gazdasági növekedés különösen a 20. században felgyorsul (munkamegosztás, szabványosodás, technológiai fejlődés). 2. A gazdaság a tömegtermelés és tömegfogyasztás korszakába lép. 3. Akik bekapcsolódnak a globális gazdaságba, és elfogadják értékrendjét, és intézményeit felzárkóznak, akik kimaradnak, lemaradnak,

50 A piaci viszonyok meghatározóvá válásának gazdasági következményei (2) 1. Az országok közötti egyenlőtlenség nő, míg az országokon belüli stagnál, vagy csökken, 2. Akik bekapcsolódnak a világgazdaságba azoknál a fogyasztás gyorsan nő, és előbb-vagy utóbb a pazarló, sőt a kényszeres (addiktív) fogyasztás útjára lépnek, 3. Az egyéni fogyasztásban a méretek (ágy) nőnek, a választék (tea) egyre bővül, a változatosság (stílus) szélesedik, és a választék áttekinthetetlenné válik.

51 A piaci viszonyok előnyei A bizalom és együttműködés túlterjed a „saját” csoporton A bizalom és együttműködés túlterjed a „saját” csoporton A bizalom és együttműködési készség általánossá válása az életfeltételek kiszámíthatóságát eredményezi (az erőszak visszaszorul) A bizalom és együttműködési készség általánossá válása az életfeltételek kiszámíthatóságát eredményezi (az erőszak visszaszorul) Lehetővé válik a társadalmi tőke felhalmozása ás hosszú távú növekedése Lehetővé válik a társadalmi tőke felhalmozása ás hosszú távú növekedése A piaci viszonyok elterjedés a gazdasági fejlődés felgyorsulását eredményezték A piaci viszonyok elterjedés a gazdasági fejlődés felgyorsulását eredményezték A piac és a pénz növeli az átlagember motiválhatóságát, és növeli az egyéni, és a közösségi teljesítményt A piac és a pénz növeli az átlagember motiválhatóságát, és növeli az egyéni, és a közösségi teljesítményt

52 A piaci viszonyok hátrányai A személyes szolidaritás lecsökken A személyes szolidaritás lecsökken A korábban a személyiségbe beépülő a „másokhoz” fűző viszonyokat segítő pro-szociális értékek – adakozókedv, és segítőkészség – legyengülnek, A korábban a személyiségbe beépülő a „másokhoz” fűző viszonyokat segítő pro-szociális értékek – adakozókedv, és segítőkészség – legyengülnek, Élesedik az ellentét az egyenlőség és igazságosság, és a piac által folyamatosan újratermelt egyenlőtlenség között, Élesedik az ellentét az egyenlőség és igazságosság, és a piac által folyamatosan újratermelt egyenlőtlenség között, A „közösségiség” mértéke lecsökken, az emberek nem keresnek társakat, A „közösségiség” mértéke lecsökken, az emberek nem keresnek társakat, Az érdek alapú (pénzügyi szempontokra tekintő) preferencia felülírja az érték-alapút. Az érdek alapú (pénzügyi szempontokra tekintő) preferencia felülírja az érték-alapút.

53 A piacos társadalmak: A piacos társadalmak egyrészről: Kevésbé korruptak, Kevésbé korruptak, Méltányosabbak és altruistábbak Méltányosabbak és altruistábbak Magasabb teljesítményt nyújtanak Magasabb teljesítményt nyújtanak Ezért gazdagabbak és ennek pozitív hatása van a körülményekre, amely még kiszámíthatóbbá teszi a gazdagokat, és magasabb életminőséget jelent, Ezért gazdagabbak és ennek pozitív hatása van a körülményekre, amely még kiszámíthatóbbá teszi a gazdagokat, és magasabb életminőséget jelent,Ugyanakkor Hajlamosabbak pénz-kategóriákban mérni érzelmi kategóriákat (megölni egy állatot) Hajlamosabbak pénz-kategóriákban mérni érzelmi kategóriákat (megölni egy állatot) Kevésbé elfogadóbbak lenni a szabályszegéssel, Kevésbé elfogadóbbak lenni a szabályszegéssel, Élesebben kikényszeríteni a szerződés betartását és elítélni a szerződésszegést. Élesebben kikényszeríteni a szerződés betartását és elítélni a szerződésszegést.

54 Két típusú majom: az egyik „családban” nő fel, a másik „árva”. Azt mutatja milyen viselkedés alakul ki bennük. Mintha látszana hogyan megviseli az árvát az árvaság..)


Letölteni ppt "Hogyan működik a társadalom? 9. Előadás A piac és a társadalom viszonya: jobbá vagy rosszabbá tette-e a pénz a társadalmat és az embert?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések