Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alkalmazott növénytan 1. előadás. Növényrendszertan (Phytosystematica, taxonómia) Növényrendszertani alapfogalmak Növényrendszertan: a növények csoportosításának,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alkalmazott növénytan 1. előadás. Növényrendszertan (Phytosystematica, taxonómia) Növényrendszertani alapfogalmak Növényrendszertan: a növények csoportosításának,"— Előadás másolata:

1 Alkalmazott növénytan 1. előadás

2 Növényrendszertan (Phytosystematica, taxonómia) Növényrendszertani alapfogalmak Növényrendszertan: a növények csoportosításának, leírásának és meghatározásának tudománya, a növénytan (botanika) résztudománya Célja: a növények változatosságának vizsgálata, a változatosság okainak megállapítása, a rokonsági viszonyok elderítése a nyert adatok összefoglalása egy működő rendszerbe. Feladatai: Az elkülönítésre és összehasonlításra szolgáló alaki bélyegek meghatározása Különböző rangfokozatok (kategóriák) kialakítása hierarchikus rendszerben, ezek jellemző tulajdonságainak megnevezése A növények, növényi csoportok megnevezése, elhelyezése a rendszerben Növényhatározók készítése a rendszer szerint

3 Rendszerezés segédtudományai (eszközei) Alaktan (morfológia)

4 Gázcserenyílás / sztóma típusok: A - Ranunculaceae B - Bignoniaceae C - Lamiaceae D - Rubiaceae E - Asteraceae F - Tradescantia G - Commelinaceae H - Apocynaceae Gracza, 2004 Anatómia, szövettan (hisztológia)

5 Élettani vizsgálatok (fiziológia) Kémiai tulajdonságok (kemo-taxonómia) Genetikai tulajdonságok (cito-taxonómia): kromoszómaszám, kromoszóma- szerkezet, kariotípusok A: Polygonatum latifolium B: Polygonatum odoratum (származás: Dürnstein) C: Polygonatum odoratum (származás: Mödling)

6 Pollenvizsgálatok (palinológia) Dryopteris assimilis Dryopteris dilatata Author: gruiz

7 Ősnövénytan (paleobotanika) Növényföldrajz (chorológia, arealgeográfia) Fagus sylvatica Fagus orientalis

8 Növénytársulástan (cönológia) Numerikus taxonómia: elsősorban fenotípusos tulajdonságok alapján (Teratológia, ontogenia)

9 Rendszerezés egységei Taxon: bármely rendszertani kategória, a rendszerben elfoglalt rang megjelölése nélkül (pl. lehet törzs, család, faj, alfaj is) Rosa canina agg. – Gyepűrózsák

10 Ideális fajok: genetikailag izolált, jól körülhatárolható egységek Anemone ranunculoides Caltha palustris Polygonum aviculare

11 A fajkeletkezés típusai: Izoláció: - Genetikai izoláció: környezetétől elszigetelt populáció egyedeinek génállománya idővel jelentősen eltér az eredeti faj egyedeinek génállományától - Földrajzi izoláció: vertikális és horizontális izoláció -Cönológiai, élőhelyi, ökológiai izoláció -Időbeli izoláció: pl. eltérő virágzási idő Stipa borysthenica Stipa eriocaulis

12 Vikarizmus: ugyanazon rokonsági körből származó egységek (pl. taxonok) a térben egymást helyettesítik Helleborus odorusHelleborus dumetorum A pirosló hunyor a Kárpátok és az Északi-középhegység lakója, a kisvirágú hunyor a Dunántúl északi és középső részén található, míg az illatos hunyor a Dél-Dunántúlon fordul elő.

13 Hibridizáció (taxonómiai hibrid) Fallopia japonica, F. x bohemica, F. sachalinensis

14 „Japáni meg szahalini fűnek sorsa keserű, de csak ottan, hazájokban, honnét egykor disszidált; majd mindkettő itt Ejrópában egymásra meg rátalált. Megszülték hát bohém korcsuk, ki Faló s piáért kiált, örömittan terjeszti a magas, kórós állományt.” Balogh Lajos

15 „Problémás” vagy „félig rejtett” fajok (morfológiai, anatómiai, citológiai bélyegek ellentmondásai) Molinia coerulea

16 Különböző fajfelfogások (kisfajok, gyűjtőfajok, „s. l.”, „s. str.”) Alchemilla spp.

17

18 Alfaj (subspecies) Veronica hederifolia ssp. hederifoliaVeronica hederifolia ssp. triloba

19 Alak (forma) Lamium purpureum

20 Corydalis cava

21

22

23

24

25

26 NemzetségnévFajnévSzerző (auktor) Ranunculus acris lanuginosus L.

27 Fajon belüli egységek a fajnév mögött kerülnek felsorolásra: Salvia pratensis subsp. pratensis var. rostrata f. lobata

28

29

30

31

32 Életformák rendszere Életforma-típusok: A növények a környezeti feltételekhez morfológiai felépítésükkel, életritmusukkal, fejlődési módjukkal alkalmazkodtak, mely alapján különböző csoportokba („életformák”) sorolhatók. Életforma alatt a hasonló morfológiai megjelenésű és hasonló életritmusú növények csoportját értjük, melyek a makroklíma kedvezőtlen ritmikus jelenségeihez harmonikusan, morfológiai bélyegekben (is) megnyilvánulóan alkalmazkodtak. A leggyakoribb csoportosítási mód a R AUNKIER -féle osztályozás, amely az áttelelő szervek (rügyek) helyzete és formája alapján épül fel. Az életformák szerinti értékelést elsősorban a periodikusan változó klímájú (mérsékelt övi) területeken lehet jól alkalmazni.

33 R AUNKIAER -féle életforma-rendszer

34 Mega- és Mezophanerophyta – fák (MM) Fás növények, melyek 5 m-nél magasabbak, akroton elágazásúak, törzset és koronát fejlesztenek, átvészelő szervük fedett rügy. (zöld juhar, bálványfa) Phanerophyta (Ph) – Fás növények, áttelelő szerveik hajtásaikon, jóval a földfelszín felett (legalább 50 cm magasan) találhatók. A csoport további bontása: fák (MM), cserjék (M), félcserjék (HN), törpecserjék (N).

35 Mikrophanerophyta– cserjék (M) Fás növények, melyek 0,5-5 m magasak, baziton elágazásúak, koronát fejlesztenek, törzset nem vagy csak rövidet, átvészelő szervük fedett rügy (gyalogakác, ördögcérna).

36 Nanophanerophyta – törpecserjék (N) Fás növények, melyek 0,5 m-nél alacsonyabbak, baziton elágazásúak, a szár teljes mértékben elfásodik, átvészelő szervük fedett rügy (csarab). Hemiphanerophyta – félcserjék (HN) Félfás növények, lehetnek a törpecserjéknél magasabbak is, baziton elágazásúak, csak a száruk alsó része fásodik el, a felső része a kedvezőtlen időszakban elfagy vagy elszárad, átvészelő szervük fedett rügy (földi szeder, málna).

37 Epiphyta – fánlakók (E) „Fenn lakó fajok. (sárga fagyöngy, fehér fagyöngy) Chamaephyta (Ch) – Évelő lágyszárúak, a föld feletti hajtástengelyek hosszabb életűek, több mint egy vegetációs időszakig élnek, legyökeresedhetnek, átvészelő szervük talajfelszín felett található fedetlen rügy, melyet rendszerint a hótakaró véd. (sarlós gamandor) (Talajfelszín felett évelők)

38 Hemikryptophyta (He): Évelő lágyszárúak, föld feletti hajtástengelyük a kedvezőtlen időszakban elpusztul, átvészelő szervük talajfelszín közelben található fedetlen rügy, melyet a talaj legfelső rétege, az avar és a növény elszáradt levelei védenek. (Talajszintben telelő évelők) (pl.: bojtos gyökérzetűek, indások, karógyökerűek)

39 Geophyta (Ge): Évelő lágyszárúak, föld felett hajtástengelyük a kedvezőtlen időszakban elpusztul, átvészelő szervük különböző földbeli szerveken található fedetlen rügy, melyet a talaj véd. (Talajfelszín alatt évelők) (pl.: tarackosok, rizómások, szaporítógyökeresek, gumósok, hagymások, hagymagumósok)

40 Hydatohelophyta (HH) – Vízinövények. Teljesen a vízi életmódhoz kötöttek, áttelelő szerveik a vízfenéken vagy az iszapban találhatók. Átmeneti típust képviselnek a valódi vízinövényektől különválasztható úgynevezett mocsári növények (Helophyta).

41 Hemitherophyta – Kétévesek (TH) Kétéves lágyszárúak, az első vegetációs időszak végén fedetlen rügy, a második végén mag alakban vészelnek át. Átmenetet képeznek a hemikriptofiton és a terofiton életforma között. (közönséges bojtorján, terjőke kígyószisz, útszéli bogáncs, szöszös ökörfarkkóró, vadmurok) Az első évben levélrózsát és raktározógyökeret fejlesztenek, ezzel áttelelnek, majd a második évben virágzás és termésérlelés után elpusztulnak.

42

43 Egyévesek (Therophyta) – Th Egyéves lágyszárúak, a kedvezőtlen időszakot (nyári meleg, téli hideg + szárazság) mag formájában vészelik át.


Letölteni ppt "Alkalmazott növénytan 1. előadás. Növényrendszertan (Phytosystematica, taxonómia) Növényrendszertani alapfogalmak Növényrendszertan: a növények csoportosításának,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések