Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 Környezeti kárelhárítás rendkívüli szennyezések esetén - technológiák Előadó: Jolánkai Zsolt Környezeti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 Környezeti kárelhárítás rendkívüli szennyezések esetén - technológiák Előadó: Jolánkai Zsolt Környezeti."— Előadás másolata:

1 Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 Környezeti kárelhárítás rendkívüli szennyezések esetén - technológiák Előadó: Jolánkai Zsolt Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 1

2 Vízben oldott szennyeződések elleni védekezés 2 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

3 Vízkormányzás Ha van lehetőség vízvisszatartásra, vagy átvezetésre Példa: Tiszai cianid szennyezésnél a tisza tóba kimenekült halakat elzárták a cianid hullám elől. Lehetőségek: Betározás Átvezetés Higítás Betározás esetén a szennyezőt visszatartják egy tározótérben, ahol vagy a természetes koncentrációcsökkenési folyamatokat lehet kihasználni, vagy mesterséges beavatkozásokkal, pl. vegyszer adagolással, lefölözéssel lehet javítani a helyzeten és ezzel védeni a tározó alatti víztestet. Végleges betározás Szétöntözés (növényi szervezetekkel vetetik fel a szennyezőt) Párologtatás Szikkasztás Vegyszeres kezelés 3 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

4 Vízkormányzás Átvezetés esetén a szennyezőhullámot egy másik víztestbe vezetik el, amely kevésbé érzékeny a káros hatásokra. Másik befogadóba Másik vízgyűjtőbe Higítás esetén a káros koncentrációt lehet lecsökkenteni már elfogadható mértékűre, higítóvíz hozzáengedésével Vízpótlás tározóból Más befogadóba történő átvezetés esetén is hígulás történhet Csak akkor alkalmazható, ha erre fel van készülve a kezelő szervezet, tehát megfelelő műtárgyak rendelkezésre állnak, illetve a vízfelhasználás illetve a területen található vízfolyások érzékenysége fel van térképezve. Területi vízkárelhárítási tervekben szerepelnie kell. A tervek alapján lehet megtenni a szükséges beruházásokat (tározók kapacitás növelése, építése, zsilipek, szivornyák építése). 4 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

5 5 Vésztározás a szántón Ideiglenes szivattyúállás Körülsáncolás Vésztározás a Tisza töltés és a vasútvonal közti erdős területen Medertározás három kis csatornán a zsilipek lezárásával Higítóvíz a Nagykunsági öntöző csatornából és vésztározás a szántón H H H

6 Védekezés levegőztetéssel Oxigén bejuttatása a víztérbe – szennyvíztisztításban alkalmazott technológia mintájára. Biológiailag bontható szerves anyagok lebontását elősegítendő Vízben oldott gázok eltávolítására Porlasztás Permetezés Csörgedeztetés Légbefúvás Elterjedt megoldások Meglévő műtárgyak üzemeltetése levegőztetésre (zsilipeknél fokozott leeresztés, táblák kinyitása, vízerőtelep üzembe helyezése) Bukógátak beépítése (homokzsákból, terméskőből, kővel töltött dróthengerből, rőzsekolbászból, alvízi oldalon kőszórás segíti az O2 bevitelt) Szivattyúzás (Szabad vízsugár nagy felületen érintkezik levegővel, porlasztótárcsát is lehet alkalmazni) Levegőztető berendezések (felszíni levegőztetős, légbefúvásos. Úszós kivitelü legyen, gépkocsival szállítható legyen, energiaellátása biztosítható legyen) 6 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

7 Forrás: https://www.fetivizig.hu/0/0A C8C8ED3C1257D C5D/$FILE/g0162_11.j pgc 7 Homokzsákos keresztgát építés + levegőztetés szivattyúval Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

8 8

9 Védekezés kémiai kezeléssel Leggyakoribb a pH szabályozása  élőlények semleges közeli pH-n érzik jól magukat Természetes vizek pH-ja Magyarországon enyhén lúgos 7-8 között, valamivel 8 felett van. Balatoné: A pH megváltozása maga után vonhatja egyéb szennyezőanyagok mérgező hatásának megváltozását is, pl. Ammónia. Hazai gyakorlatban elterjedt módszerek: Savas szennyezőanyag közönbösítésének lépései Betározás Mészoltás (mész-víz tömegarány 1:3) Mésztej adagolás Elkeverés pH ellenörzés (8 alatt kell maradjon) Betározott víz leeresztése (vékony sugárban, elkeveredést biztosítva) 9 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

10 Védekezés kémiai kezeléssel pH szab folytatása: Lúgos szennyezőanyag közönbösítésének lépései pH 9 felett van szükség beavatkozásra. Kénsav, vagy sósav használható 10 %-os koncentrációban. Ecetsavat is használhatnak (Vörösiszap kat.). Betározás Sav adagolás (elkeveredést biztosítva, vagy nagy felületen) Elkeverés pH ellenörzés (6.5 felett kell maradjon) Betározott víz leeresztése (vékony sugárban, elkeveredést biztosítva) 10 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

11 Védekezés kémiai kezeléssel pH szab folytatása: Ammónia eltávolítása. A szabad ammónia veszélyes, mert már 0.5 mg/l konc.-ban halpusztulást okoz. Az ammónia az ammónium ionokkal tart egyensúlyt a pH függvényében. A pH 7 fölé emelkedésekor ammónia gáz szabadul fel, ami kilevegőztethető. Betározás pH beállítás az előzőek szerint Levegőztetés Kilevegőztetett víztömeg visszavezetése pH ellenőrzés a befogadóban 11 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

12 Védekezés kémiai kezeléssel Egyéb kémiai beavatkozások Vas eltávolítása Betározás Oxidálószerek adagolása Ülepítés Foszfor eltávolítása Betározás pH szabályozása Aluminium vagy vassók adagolása ülepítés 12 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

13 Egyéb technológiai eljárások Vízbe került szennyezőanyagok nem mindig fejtik ki azonnal a hatásukat. Felhalmozódó szerves anyag az üledékben például szintén okozhat komoly károkat, ha a környezeti tényezők megváltoznak. A növényzet elburjánzása is ehhez fogható folyamatok következménye. Védekezési gyakorlat: üledék kotrása Ha felhalmozódott rothadó szervesanyag van az üledékben, vagy feldúsult nehézfém szennyezés. A kotrás hatására átmenetileg vízminőség romlás és halpusztulás is bekövetkezhet. Célszerű lezárni a víztestet, ha lehet. Vizinövények eltávolítása Akkor szaporodik el a növényzet (békalencse, békatutaj, rucaköröm), ha magas a növényi tápanyag koncentráció a víztestben. Úszó növényzetet pl gerebekkel is el lehet távolítani, ha állandó gondot okoz. Pl. Nyugati övcsatorna a Balatonnál. Elpusztult halak lehalászása 13 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

14 Víz felszínén úszó szénhidrogén származékok 14 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

15 Olaj viselkedése a vízben Szétterülés: Gyorsan szétterül, míg el nem éri a néhány mikronos vastagságot, azaz kis mennyiség is hatalmas területet képes befedni. 15 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt Az olajréteg vastagsága (mm) Az olajréteg térfogata (l/km 2 ) Észlelés 0, éppen csak látható színes foltok 0, ezüstös, összefüggő réteg 0, gyengén szivárványos, összefüggő foltok 0, erősen szivárványos, összefüggő foltok 0, a színek sötétednek, összefüggő foltok 0, sötét színek, összefüggő foltok

16 Szétterülés 16 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

17 Beoldódás: Sok összetevője képes beoldódni a vízbe, melyek károsak a vízi élővilágra. Könnyű, aromás szénhidrogének (BTEX) oldódnak a legjobban. Környezeti hatások szempontjából igen veszélyesek az oldott komponensek, többnyire toxikus vegyületek oldódnak jól. 17 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt Olaj viselkedése a vízben

18 Diszperzió: a hullámzás, örvénylés hatására diszpergálódik, felaprítódik, a kisebb cseppek szuszpenzióban maradnak, a nagyobbak újból a felszínre emelkednek. A fajlagos felület növekszik, felgyorsulnak a lebontási folyamatok. Kárelhárítás szempontjából egyrészt kedvező folyamat, mert csökken a káros olajkomponensek mennyisége, másrészt kedvezőtlen, mert a beoldódás is gyorsabbá válik. 18 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt Olaj viselkedése a vízben

19 Olajszennyezések elleni védekezés Emulzifikáció: A két folyadékfázis keveredésének következménye, egy része víz az olajban emulzió, míg a másik része olaj a vízben emulzióként értelmezhető. Nyersolaj vízbe kerülésekor a vízcseppek szuszpendálódnak az olajban, ekkor egy nagyon perzisztens anyag jön létre, amit olaj göbecsnek, vagy olaj csokinak neveznek. Ekkor az szennyező térfogata 3-4 szeresére nő. 19 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt Víz az olajban emulzió Olaj a vízben emulzió Forrás:

20 Kiülepedés: Leginkább azért következik be, mert a vízben lévő szilárd részecskék hozzátapadnak az olajhoz, ezáltal a víznél nehezebb anyag keletkezik. A mederfenékre süllyedve elzárja a biológiailag aktív szervezeteket az oxigéntől, így az üledékben a lebontási folyamatok kerülnek túlsúlyba. Ennek következményeként a szerves anyagokból ammónia, metán, kén hidrogén és egyéb mérgező vegyületek keletkeznek. Párolgás: Ennek sebessége a komponensek gőznyomásától függ. A petróleum, kerozin és dízelolaj gyorsan elpárologhatnak. A szél erősíti a párolgást. 20 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt Olaj viselkedése a vízben

21 Olajszennyezések elleni védekezés Oxidáció: Az olaj az oxigénnel reagálva oldható komponensekre bomlik, illetve még perzisztensebb vegyületekké alakul át (kátrány). A napfény segíti ennek lejátszódását, de nagyon lassú folyamat. 0.1%-a bomlik le naponta. A vastag olajrétegek oxidációja során jöhet létre kátrány. Külső védőréteg alakul ki az olajon, ami lassítja a többi folyamat lejátszódását. Ennek végtermékei a kátránygömböcök (duna parton lehet találni). Biodegradáció: A felszíni vizek mindig tartalmaznak olyan mikroorganizmusokat amelyek részlegesen vagy teljesen képesek az olaj vízoldékony komponenseit teljesen (CO 2 + H 2 O) vagy részlegesen lebontani. Bizonyos vegyületek azonban biológiailag bonthatatlanok. A biodegradációt befolyásoló főbb tényezők: a tápanyagok (nitrogén és foszfor), hőmérséklet és oldott oxigén. A biodegradáció oxigénigénye miatt a folyamat csak az olaj-víz határfelületen megy végbe, mivel az olajban nincs oldott oxigén. 21 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt

22 A várható folyamatok… Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 22

23 Az olaj hatásai egyrészt az olajok fizikai természetéből adódnak (fizikai szennyezés és borítás) és/vagy a kémiai komponensek hatásaiból (toxikus és bioakkumulatív hatások). Egyik legjelentősebb veszélyt a víztest oxigéntől és napfénytől való elzárása okozza. A halak kopoltyújára rakódott olajtól megfulladnak a halak, míg a fotoszintetizáló szervezetek elpusztulnak a fénhiánytól. A fő veszélyt a perzisztens maradványok jelentik, illetve a „víz-az-olajban” emulziók („csoki"). A szennyezett felszínnel kapcsolatba kerülő növények és ás állatok egyaránt károsodhatnak. (Emlősök, hüllők, madarak) Az olaj legtoxikusabb komponensei gyorsan elpárolognak. Ennek következtében a nagyléptékű halálozások viszonylag ritkák, lokalizáltak, és gyorsan lezajlanak. A szubletális hatások következtében a vízi szervezetek szaporodása, növekedése károsodik, illetve krónikus hatások esetén elhullás következhet be. A szűrő életmódot folytató fenéklakók (csigák, kagylók, stb.) különösen „találva” vannak, az olaj mérgező komponenseivel. Ennek táplálékhálózati következményei is lehetnek, ideértve az emberi fogyasztást is (olajos íz vagy szag)!. Ez idővel eltűnik. A növények és állatok érzékenysége az olaj szennyezésre eltérő. Ezért igen nehéz előrejelzéseket adni a lehetséges károsodásokról. Az olajszennyezések ökológiai hatásai Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 23

24 Szennyezés lokalizálása Olaj lefölözése, összegyűjtése Eltávolított szennyezőanyag elhelyezése, kezelése Szennyezés lokalizálása: Merülőfalakkal történik, főként flexibilis függönyökkel, de merev deszka falakkal is történhet. Célja, hogy az olaj úszó részének útját állja. Ez folyókban is működik, ha a vízmozgás Froude száma 0.4-nél kisebb. Ennél nagyobb szám esetén a fal mögötti örvény mozgás kimossa az olajat is a függöny mögül. Védekezési módszerek Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 24

25 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 25 Froude szám Dimenziómentes szám az áramlási viszonyok jellemzésére A vízmozgás lehet: áramló, rohanó, kritikus A szám a tehetetlenségi és a nehézségi erők arányát írják le az adott folyadéktestre. ahol F t a tehetetlenségi, F n a nehézségi erő Szabad felszínű vízmozgás esetén: ahol v az áramlási sebesség, h a vízmélység Fr <1 áramló vízmozgás Fr = 1 kritikus vízmozgás Fr > 1 rohanó vízmozgás

26 A merülőfalak alkalmazásának alapvető célja, hogy a felszínen úszó szennyezést, többnyire olajat terelje, vagy lokalizálja, azaz meggátolja, vagy irányítsa annak haladását. Eredményesnek tekinthetjük a merülőfal ill. olajeltávolítás alkalmazását, ha az olaj mennyiség >70%-át képes visszatartani illetve eltávolítani (Katona 1984). Valamennyi olaj mindig átjut, egyrészt a falak tökéletlen zárása miatt, másrészt a hullámzás, és az örvények kialakulása miatt. A felvízi oldalon kedvezőek a feltételek a tölcsér örvények kialakulásához, így rövid ideig létrejöhetnek. Merülőfalak Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 26

27 Az olaj lokalizálása kis vízsebesség (<0.3 m/s) esetén: Cél az olaj terelése egy kis kiterjedésű területre, ahol az olaj vastagsága megnő. A vastag olajréteg már jól lefölözhető. Az olaj útját állni csak 0.3 m/s alatt lehetséges a tapasztalatok szerint. 0.6 m/s-ig csak adszorbens alkalmazása esetén alkalmazható ez az elrendezés. Merülőfalak Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 27

28 Az olaj lokalizálása nagy vízsebesség (0.3 m/s < 0.7m/s) esetén: Un. Nyitott elrendezésű merülőfallal lehet megvalósítani. Ebben az esetben az olajat csak tereljük, de nem állítjuk meg. A merülőfalat az áramlás irányával hegyesszögben (0.7 m/s-ig max 30°) helyezzük el. Telepítésnél a szél irányát figyelembe kell venni. Ez csak merev merülőfalakkal valósítható meg. ‚T’, vagy ‚K ‚ típusok. A T típust maximum 200 m széles vízfolyásokon lehet alkalmazni. T típus Merülőfalak Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 28

29 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 29 A T típusú merülővalat a következőképpen kell telepíteni: Parti rögzítési pontok kijelölése a vezérkötél számára. Hegyes szögben és kb. 1.5 m magasan kell elhelyezkednie a vezérkötélnek.

30 Forrás: https://www.fetivizig.hu/0/16BFEB1FD9D70793C1257D BDE/$FILE/g01 62_04.jpg Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 30

31 Nagy folyószélesség esetén nem megoldható egy össze- függő fallal a védekezés. Ilyen esetekben szakaszos védekezésre is van lehető- ség az ábra szerinti elrendezésben. T típusu merülőfal lépcsős elrendezésben átfedéssel Merülőfalak Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 31

32 K típus: deszkaelemekre szerelt, a vízfolyással szemben ívesen meghajlított aluminium lemezek végzik az olaj terelését. Maximális hossz: m, ezért csak kis vízfolyásokon alkalmazható. Merülőfalak Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 32

33 Átmeneti megoldások: pallóból készült falak: jól alkalmazható kis vízfolyásokon cm-rel a felszín alá kell beérjen az alsó éle. Több elem is alkalmazható átlapolással. A mederfalba be kell kötni. Nádkolbászból készült fal: Kis vízsebességek esetén alkalmazható, és munkaigényes az elkészítése. Rőzséből készített merülőfal: Rőzsekévéket végeikkel egymásba dugva kötéllel, vagy dróttal össze kell kötni. Munkaigényes, és egyszer használható, így csak szükségmegoldásként jó. Zsilipek teljes, vagy részleges zárásával. A zsilipeket alul kell megnyitni ha nem tartható vissza a vízhozam. Átereszeket is jól lehet használni, akkora elzárást kell alkalmazni rajta, hogy a felvizen a vízszint a cső fölé kerüljön lehetőleg több, mint 0.5 méterrel. Részleges, vagy teljes elzárás Merülőfalak Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 33

34 Védekezési módszerek Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 34

35 Olajleszedők: A bukógyűrűs vagy bukóéles olaj-víz keverék leszedőknél a bukóélen vagy bukógyűrűn átbukó keveréket szivattyúval távolítják el. A forgódobos olajleszedők fő eleme egy vízszintes tengely körül forgó dob, melynek palástja a működő felület. A felhordószalagos olaj leszedők két típusát alakították ki, melyek közül az egyiknél a felhordó szalag sík felületű, a másiknál műanyag hab. A tárcsás olajleszedők a szennyezett vízbe merülő tárcsasorból és olajleszedő lapátokból állnak. A kötélpamacsos olajleszedőknél a felszínen úszó terelő csigák által vezérelt hidrofób illetve oleofil tulajdonságú végtelenített kötélpamacsot mozgat egy gépészeti berendezés. Álló vizekben a kis sebességű vízfolyásokban jól alkalmazhatók. Olaj eltávolítása Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 35

36 Olajleszedők: A felhordószalagos olaj leszedők két típusát alakították ki, melyek közül az egyiknél a felhordó szalag sík felületű, a másiknál műanyag hab. A tárcsás olajleszedők a szennyezett vízbe merülő tárcsasorból és olajleszedő lapátokból állnak. Olaj eltávolítása Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 36

37 Olajleszedők: A dobtárcsás olajleszedő dobban elhelyezett tárcsasorból áll, melyről az olajat lapátok szedik le és terelik a vályú alakú csőtengelybe, ahonnan kifolyik az olaj. Olaj eltávolítása Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 37

38 Olajleszedők: Olajcsapda: Leválasztja, szeparálja, majd eltávolítja az olajat Olaj eltávolítása Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 38

39 Minnél nagyobb a fajlagos felület, annál nagyobb az olaj eltávolítás hatásfoka. Követelmény, hogy kis fajsúlyú legyen. Előny, ha hidrofób tulajdonságú. Előny, ha jó az olajmegkötő tulajdonsága, így nem ereszti el könnyen a már eflvett olajat. Általában költségesebb, mint az olajlefölözés. Fajtái Természetes anyagok: fűrészpor, faforgács, tőzeg, szalma, perlit Mesterséges anyagok: poliuretán hab, stironit, saporex A poliuretán hab helyszínen keverhető két komponensből, térfogata mintegy 100-ára növekszik, és a felvenni képes olaj súlya is kb 100-szorosa a műanyag súlyának. Kisajtolással visszanyerhető belőle az olaj. Leggyakrabban a perlitet használják. Hátránya, hogy a szél szétfújja, emiatt nehéz a kiszórás. Merülőfallal együtt szokták használni, így az eltávolítást könnyítik meg. Adszorbensek alkalmazása Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 39

40 Adszorbens merülőfal alkalmazására is van példa. Itt a merülőfal vízáteresztő és adszorbenssel van töltve. Csak vékony olajfilm esetén használható, mert más esetben nagyon hamar megtelne és nehéz az eltávolítása. Szalmabálák felfűzésével is készíthető ilyen fal, de csak kis sebesség esetén alkalmazható. Nehéz olajak megfogására viszont ez a legalkalmasabb. Adszorbensek alkalmazása Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 40

41 Víz és levegő sugár: Az olaj terelésére használják, inkább csak átmenetileg a merülőfal felállításáig. Vízsugárnak hátránya, hogy az olaj víz emulzió kialakulását segíti. Légfüggöny: Ha szempont a hajózás biztosítása, akkor a légfüggöny jó alternatíva lehet az olaj visszatartására. Perforált csövet fektetnek a víz alá. Főleg akkor alkalmazzák, ha a szennyezés gyakran ismétlődik egy helyen. Állóvízben vagy igen kis sebességeknél használható. Egyéb megoldások Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 41

42 Vegyszeres terelés: Egyes anyagok csökkentik a felületi feszültséget, ezáltal meggátolják az olaj szétterülését. Jobban terjednek az olajnál, ezáltal összetolják az olajfoltot. Csak néhány óráig hatnak, ezért az olajat gyorsan le kell szedni. Követelmény: – ne legyen mérgező a kiszórt mennyiségben – Biológiailag jól bontható legyen – Ne legyen gyúlékony – Széles hőmérséklettartományban legyen használható Egyéb megoldások Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 42

43 Szennyező hatás helyszíni megszüntetése: – Biológiai lebontás serkentése, baktérium hozzáadásával. Ezzel egyidejűleg a tápanyagot is adagolni kell számukra. (Pl. Exxon Valdez katasztrófánál a partot műtrágyázták, hogy a lebontás gyorsuljon.) – Diszpergáló szerek adagolása: Cseppekre bontják az olajat, ami által megnő a felület, így a lebontás is felgyorsul. Használatuk vitatott, ezért csak végső megoldásként használják. Potenciálisan mérgező hatásuk és oxigénelvonó hatásuk van. (Ajánlott cikk: Mexikói öböl olaj baleset - diszpergáló szer)Mexikói öböl olaj baleset - diszpergáló szer – Égetés: Nehéz fenntartani az égést, oxigénnel kell ellátni. Éghető adalékokat szoktak bevetni (szalma, faforgács). 3 mm-nél vékonyabb olajfilm nem éghető. Sűrű fekete füst keletkezik  levegőminőségi problémákat okozhat. – Süllyesztő anyagok: homok, téglapor, cement, hamu, kréta. Csak mély tavakban és tengerekben alkalmazzák, és csak nagyon ritkán. Egyéb megoldások Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 43

44 Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 44

45 Hazai esetek Baja, 2004: a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig tartó 127 folyamkilométeren – a Duna vízminőségét veszélyeztető szennyezések: a 2002-ben négy, a 2003 két, 2004 négy alkalommal történt olajszennyezés. 2-2 halpusztulás. Külön feladatot jelent a Duna-völgy több mint 5 ezer négyzetkilométernyi vízrendszereinek, a majd ezer kilométernyi belvízlevezető csatornának, a 12 távlati- és a 16 jelenleg üzemelő vízbázisnak a védelme. Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 45

46 Budapest felvizén (2004. okt.16.) Kedden délután 13 óra 6 perckor érkezett a hír a Gyöngy nevű átkelőhajótól, hogy a Szentendrei Duna-ág befolyásánál, az 1657-es folyamkilométernél olajszennyeződés úszik a Dunán. A szakszolgálat értesítette az illetékes hatóságokat, akik megkezdték a szennyezés forrásának felderítését, és lépéseket tesznek annak megszüntetésére. Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 46

47 Hazánk alvízi szakaszán : október 3. A bolgár hatóságok figyelmeztették a lakosságot, hogy ne használják a Duna vizét, miután nagy kiterjedésű olajfolt jelent meg a folyó bulgáriai szakaszán Az olajfolt 140 kilométer hosszú és átlagosan méter széles, bár helyenként eléri a 400 méteres szélességet is. Az olaj valószínűleg a Duna szerbiai szakaszán került a folyóba, bár Belgrádban nem erősítették meg a szennyezés tényét. A bulgáriai Vidin város illetékesei felszólították a lakosságot, hogy ne használják a vizet öntözésre, állatok fürdetésére és ne is halásszanak. A környezetvédelmi minisztérium már felvette a kapcsolatot a Duna-menti országokkal, hogy megtalálják a szennyezés forrását. A vízhasználati tilalom ellenére a lakosság nincs veszélyben és halpusztulásról sem érkezett jelentés Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 47

48 Bécsben… Nem veszélyeztette hazánkat az a nagy mennyiségű olaj, ami én került a Dunába Bécs olajkikötőjénél. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóságot az osztrák hatóságok nem tájékoztatták az esetről, mivel a szennyeződés várhatóan nem jut el a magyar vizekig. A szennyeződés körülbelül 60 ezer m 2 -en terült szét és süllyedt le a fenékre. A kármentesítés négy hónapig tartott. Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 48

49 Hivatkozott irodalom: Katona Emil(szerk) 1984: A vízminőségi kárelhárítás kézikönyve Környezeti Kárelhárítás - 3 EA - Jolánkai Zsolt 49


Letölteni ppt "Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 Környezeti kárelhárítás rendkívüli szennyezések esetén - technológiák Előadó: Jolánkai Zsolt Környezeti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések