Jogalkotás és finanszírozás a közösségi nyersanyag-politikában Dr. Hámor Tamás Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Országos Bányászati Konferencia Egerszalók,

Az előadások a következő témára: "Jogalkotás és finanszírozás a közösségi nyersanyag-politikában Dr. Hámor Tamás Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Országos Bányászati Konferencia Egerszalók,"— Előadás másolata:

1 Jogalkotás és finanszírozás a közösségi nyersanyag-politikában Dr. Hámor Tamás Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2015. III. 20. © Hámor, 2015

2 ELŐADÁSVÁZLAT  fontos honlapok  nyersanyagpolitika (és energiapolitika)  jogalkotás  Strukturális és Kohéziós Alapok  Európai Innovációs Partnerség és a Horizon2020  Juncker és az EIB  következtetések

3

4

5

6 Bányászat és az Unió I. 2000: 2 Európai Bizottság-i közlemény (COM265,664) Európai hulladék katalógus, Víz keretirányelv, Natura 2003: Európai Bírósági döntés Seveso II irányelv módosítás Seveso II irányelv módosítás 2004: Környezeti felelősség irányelv, Term. erőforrás stratégia, Bányászati hulladék BAT ref. dok., Leoben jelentés 2006: Szennyező-regiszter rendelet, REACH, Bányászati hulladék irányelv 2007: Verheugen jelentés, Lead Market Intiative, Inspire irányelv 2008: Nyersanyag Kezdeményezés Biz. közl., Hulladék irányelv 2009: Bányászati hulladék határozatok 2010: 2020 Flagship Initiative Biz. közl. 2011: Nyersanyagpiacok kihívásai Biz. közl. Erőforrás hatékonyság Biz. közl. 2012: Európai Innovációs Partnerség a nyersanyagokról Biz. közl. © Hámor, 2015

7 2000. évi közlemény a nem-energetikai kitermelő iparról: a bányászat vetélkedik más területhasználatokkal a bányászat vetélkedik más területhasználatokkal a társadalmi-gazdasági és környezeti szempontokat egyensúlyban figyelembe vevő közösségi politika kell a társadalmi-gazdasági és környezeti szempontokat egyensúlyban figyelembe vevő közösségi politika kell 2008. évi közlemény: kínálat és kereslet elemzése (széles skála: export – önellátás - importfüggés) kínálat és kereslet elemzése (széles skála: export – önellátás - importfüggés) a nyersanyagok elérhetőségének és árának alakulása a nyersanyagok elérhetőségének és árának alakulása új ipari stratégiák és a globális piacok működési zavarainak veszélyei új ipari stratégiák és a globális piacok működési zavarainak veszélyei a szakpolitikai megoldás: integrált stratégia a szakpolitikai megoldás: integrált stratégia első pillér: nyersanyagok beszerezhetősége a világpiacon torzítatlan feltételekkel, az állam működésének erősítése, befektetésbarát környezet, fenntartható gazdálkodás elősegítése második pillér: európai forrásokból származó nyersanyagok fenntartható kínálatának segítése harmadik pillér: elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentése az EU-ban, másodnyersanyagok © Hámor, 2013

8 A Bizottság közleménye a nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosítása európa jövőbeli jóléte érdekében javaslat nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerségre A Bizottság közleménye a nyersanyagok rendelkezésre állásának biztosítása európa jövőbeli jóléte érdekében javaslat nyersanyagokkal foglalkozó európai innovációs partnerségre COM2012(82) 2020-ig elérendő célok: - szabványosított európai statisztikai eszközök az erőforrások és tartalékok felmérésére, és3-D geológiai térkép - kereslet és kínálat alakulását a gazdaságosan kiaknázható tartalékokkal összekapcsoló dinamikus modellezési rendszer, és teljes élettartam- elemzés - legfeljebb tíz, kutatással, kitermeléssel és feldolgozással, hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással kapcsolatos innovatív kísérleti projekt - kritikus és ritka nyersanyagok helyettesítése legalább három fontos alkalmazásban - fenntartható bányászattal és anyaggazdálkodással foglalkozó kutatási, oktatási és képzési központok hálózata, összhangban az Európai Innovációs ésTechnológiai Intézettel (EIT), és a vonatkozó tudományos és innovációs társulásokkal (KIC) - anyagok használatát és a hulladékáramba bekerülő értékes nyersanyagok megtartását, újrahasználatát és újrahasznosítását illetően a hatékonyság növelése - piaci potenciállal rendelkező innovatív nyersanyagok és termékek - EU aktivizálása többoldalú nemzetközi és kétoldalú kapcsolatokban - EU aktivizálása többoldalú nemzetközi és kétoldalú kapcsolatokban.

9 2014:

10 Bányászat és az Unió II. 2013: EIP-RMI stratégia végrehajtási terv Tengeri CH fúrásbiztonság irányelv Földközi-tenger CH fúrásbiztonság Egyezmény 2014: Nem-konvencionális CH Bizottság-i ajánlás Horizon 2020 (és új finanszírozási periódus) kezdete Nyersanyag-gazdálkodási keretirányelv alapelvek 2015:Bányászati hulladék BREF módosítás Szénhidrogénipari BREF Szabályozott szakmák irányelv módosítása Döntés egy Európai Geológiai Szolgálatról? Döntés az ásványvagyon osztályozásról? 2017: Nyersanyag-gazdálkodási keretirányelv? 2018-2019: Döntés a nyersanyagpolitika folytatásáról? © Hámor, 2015

11  Hatálya: teljes értéklánc, nem-energetikai nyersanyagok  Fogalmi meghatározások (resources, reserves, földtani kutatás, közjelentőségű ásványlelőhelyek)  Alapelvek (transzparencia, jó kormányzás, stabil jogszabályi környezet, stb.)  Nemzeti nyersanyagpolitika  Dereguláció, szakhatósági fórumrendszer egyszerűsítése, eljárások gyorsítása, e-kormányzás (e-űrlapok)  Kritikus ásványi nyersanyagok esetében EU meghirdetés  Ásványvagyon klasszifikáció (CRIRSCO és/vagy ENSZ)  Szabályozott szakmák nevesítése, erősítése  Geoinformáció (infrastruktura, elérhetőség, stb.)  Pénzügyi támogatások kérdése  Visszautalás más ágazati szabályozásra  3D tértervezés  A nyersanyag irányelv szabályozási tárgyai

12 The „Fund-history” 1958: ESF (Social) 1962: EAGGF (Agri.) 1975: ERDF (Reg.) 1993: FIFG (Fish.) 1994: CF (Cohesion) 2007: IPA (ex ISPA, SAPARD, CARDS, PHARE)

13 A Bizottság 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról 1. Ezt a rendeletet következő támogatásfajtákra kell alkalmazni: a) regionális támogatás; b) kkv-nak nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás; d) környezetvédelmi támogatás; f) kockázati tőke formájában nyújtott támogatás; g) kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás; h) képzési támogatás; 3. E rendeletet a gazdaság valamennyi ágazatára alkalmazni kell, kivéve: d) a széniparban folytatott tevékenységhez nyújtott támogatás, a képzési támogatás, a kutatási és fejlesztési és innovációs támogatás, valamint a környezetvédelmi támogatás kivételével; DE !!! : Kikerült az explicit tiltás alól a szénbányászat, a közösségi nyersanyag- politika vívmányaként az ágazat a támogathatók közé került, pontosabban a 11 tematikus célkitűzés közül legalább 4 alkalmazható rá, és termelő beruházások is támogathatók (ld. 1301/2013/EU és 1303/2013/EU rendeletek)

14

15

16

17 A Bizottság határozata a szén-dioxid környezetvédelmi szempontból biztonságos leválasztására és geológiai tárolására irányuló kereskedelmi demonstrációs projekteknek, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmazott innovatív technológiák demonstrációs projektjeinek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszere keretében történő finanszírozására vonatkozó kritériumok és intézkedések meghatározásáról (COM(2010)670) „NER300” CLT-demonstrációs projektek kategóriái (CCS) Geotermikus energia – projekt-alkategóriák: - 5 MWe névleges kapacitású, megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszerek tenziós feszültségterekben, - 5 MWe névleges kapacitású, megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszerek kompressziós feszültségterekben, - 5 MWe névleges kapacitású, megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszerek tömör szerkezetű, mélyen fekvő üledékes kőzetekben, gránitban és egyéb kristályos szerkezetekben, -5 MWe névleges kapacitású, megnövelt hatékonyságú geotermikus rendszerek mélyen fekvő mészkőben. 50 %-os támogatási intenzitás

18 Nyersanyagkutatás a HORIZON 2020-ben: 5. prioritás: 3.1 md€ (4%) (inkl. blue growth+energy) nyersanyagok (inkl. hulladék): kb. 600 m€ (kb. 100 m€/év) EIT (inkl. KIC): 2.7 md€ (3.5%) 25% intenzitás klímaügyek csökkenő súllyal Key enabling technologies

19

20

21

22

23

24

25

26

27 HA BIZTOS AZ ÜZLETI SIKER, ÉS MÁR CSAK TŐKE KELL:

28

29

30

31 http://www.era-min-eu.org

32 ÖSSZEGZŐ GONDOLATOK  a nyersanyag politika elemei feltételezik az elmélyültebb integrációt és a végeredmény jogforrásban is testet ölt majd  az RMI EIP SIP célok egyben K&F (Horizon2020) finanszírozási prioritások is  a strukturális és más speciális alapok immár elérhetők, de itt a tagállami prioritások és elosztási mechanizmusok is meghatározóak  a „bányanyitás” mint explicit cél megjelölése nem kecsegtet sikerrel, árnyaltabb megközelítés és professzionális hozzáállás a szükséges de nem feltétlenül elégséges keret © Hámor, 2015

33 EU raw materials webpage: http://ec.europa.eu/enterprise/non_energy_extractive_industries/raw_materials.htm European Innovation Partnership on Raw Materials: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/raw-materials/innovation- partnership/index_en.htm http://ec.europa.eu/enterprise/policies/raw-materials/innovation- partnership/index_en.htm Report on critical raw materials: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/raw-materials/critical/index_en.htm Report on best practices in area of land use planning, permitting and geological knowledge: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/raw-materials/sustainable-supply/index_en.htm Natura 2000 guidelines: http://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/management/guidance_en.htm http://ec.europa.eu/environment/nature/natura2000/management/guidance_en.htm Trade raw materials activity report 2012: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2012/may/tradoc_149515.pdf http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2012/may/tradoc_149515.pdf 2011 JRC report on critical metals and energy technologies: http://setis.ec.europa.eu/system/files/CriticalMetalsinStrategicEnergyTechnologies- def.pdf

34

35 JÓ SZERENCSÉT ! tamas.hamor@mbfh.hu © Hámor, 2013

36 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapról 3. § (2) Az ERFA a következők finanszírozásához járul hozzá: a) termelő beruházás, amely hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, elsősorban közvetlen befektetési támogatás révén b) infrastruktúrába történő befektetés c) az endogén potenciál fejlesztése a regionális és helyi fejlesztést támogató intézkedések révén (vállalkozásoknak, különösen a KKV-knak nyújtott támogatás, finanszírozási eszközök – kockázati tőke, kölcsön- és garancialapok, helyi fejlesztési alapok, kamattámogatás – d) az 1083/2006/EK rendelet 45. és 46. cikkében említett technikai támogatás 4. § Ezt a konkrét politikai eszközkombinációt az egyes tagállamok sajátosságai szerint kialakítva elsősorban a következő prioritásokon keresztül kell megvalósítani: kutatás és technológiafejlesztés (K+TF), innováció és vállalkozói szellem információs társadalom, beleértve az elektronikus hírközlési infrastruktúra helyi fejlesztési kezdeményezések, szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák környezetvédelem, beleértve a vízellátást, a víz- és hulladékgazdálkodást kockázatok megelőzése, beleértve a természeti és technológiai kockázatok közlekedési beruházások energetikai beruházások oktatási beruházások

37 A Tanács 1084/2006/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról 2. Cikk A támogatások köre (1) Az Alap a következő területeken végzett tevékenységekhez nyújt támogatást: a) transzeurópai közlekedési hálózatok, különösen az 1692/96/EK határozatban meghatározott közös érdekű kiemelt projektek; b) környezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapján meghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében (inkl. energiahatékonyság, megújuló energiák) + A Tanács 1083/2006/EK rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról