Reform és növekedés Halmai Péter Szent István Egyetem 46. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, 2008. június 26-28.

Az előadások a következő témára: "Reform és növekedés Halmai Péter Szent István Egyetem 46. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, 2008. június 26-28."— Előadás másolata:

1 Reform és növekedés Halmai Péter Szent István Egyetem 46. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, 2008. június 26-28

2 Strukturális reformok és a növekedés A strukturális reformok végső célja a jólét fenntartható javítása. ahol a POP a lakosság, L a foglalkoztatottak száma Növekedés: –a munkatermelékenység növekedése és/vagy –a lakosság aktívan foglalkoztatott hányada növekedése útján

3 A gazdasági növekedés meghatározó tényezői Kínálati oldal munka-tényező tőke-tényező teljes tényezőtermelékenység növekedési számvitel, termelési függvény További tényezők kereslet kereskedelmi és földrajzi helyzet makrogazdasági politikák intézményi tényezők, stb.

4 Az EU15 növekedési összetevői (2000-2005) Éves átlagos növekedési ütem a tényezők hozzájárulása szerint -1,0 -0,5 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 reál GDP TFP tőke intenzitás munkaerő minősége átlagos heti munkaidő „bennszülött” népesség nettó migráció munkaképes korú népesség aránya fiatal népesség 25-54 férfiak részesedése 25-54 nők részesedése 55-64 részesedése munkanélküliségi ráta munka input munkatermelékenység

5 Potenciális növekedési ütem Felzárkózó országok versus az euró-övezet többi része 0 2 4 6 8 10 1989199119931995199719992001200320052007 ÍrországGörögországSpanyolországPortugáliaAz euró-övezet többi országa

6 Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.)

7 Potenciális növekedés és annak összetevői 0,20,11,92,60,90,70,8 1999-2008 1,40,60,83,81,31,11,3 1989-1998 TFP 1,01,61,31,80,61,50,8 1999-2008 1,3 0,81,10,81,20,8 1989-1998 tőke 0,72,00,61,90,31,60,5 1999-2008 0,31,00,41,30,10,80,2 1989-1998 munka A potenciális növekedés összetevői 1,93,73,96,51,83,82,2 1999-2008 3,12,92,16,52,23,02,3 1989-1998 Potenciális növekedés, éves %-ban PTESELIEEU-8EU-4euró-övezet

8 Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.) pénzpiaci integráció hatása: –a kockázati prémium csökken, dezinfláció, csökkenő reálkamatok –csökkenő tőkeköltség –növekvő rés a tőke termelékenysége és költsége között

9 A tőkeköltség alakulása 0 2 4 6 8 10 12 14 19851990199520002005 ÍrországGörögországSpanyolországPortugália Az euró-övezet további országai

10 Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.) pénzpiaci integráció hatása: –a kockázati prémium csökken, dezinfláció, csökkenő reálkamatok –csökkenő tőkeköltség –növekvő rés a tőke termelékenysége és költsége között fiskális konszolidáció

11 Az államadóság és terhe a GDP %-ában 2,935,764,751,453,6Portugália 1,53,53,834,661,540,9Spanyolország 4,27,76,891,1102,565,7Görögország 0,92,47,726,94899,2Írország 2,94,14,765,274,855,4Euró-övezet 200819991989200819991989 KamatfizetésAdósság arány

12 Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.) pénzpiaci integráció hatása: –a kockázati prémium csökken, dezinfláció, csökkenő reálkamatok –csökkenő tőkeköltség –növekvő rés a tőke termelékenysége és költsége között fiskális konszolidáció EU-transzferek a strukturális beilleszkedés előmozdítására, az állami beruházások 25-50%-a

13 Közberuházások és a strukturális alapok (a GDP%-ában) 2,22,42,24,4Portugália 1,10,74,03,3Spanyolország 1,72,33,03,2Görögország 0,61,74,43,1Írország --2,62,5Euró-övezet 2008199920081999 Strukturális alapokKözberuházások

14 Növekedési jellemezők a „régi” konvergencia-országokban meghatározó a munka- és tőkeinput növekedése spanyol munkaerőpiaci reformok hatása (visszafogott reálbérek, növekvő foglakoztatás) teljes tényezőtermelékenység jelentős növekedése Írország esetében (FDI, csúcstechnológiák, emberi erőforrás intenzív fejlesztése stb.) pénzpiaci integráció hatása: –a kockázati prémium csökken, dezinfláció, csökkenő reálkamatok –csökkenő tőkeköltség –növekvő rés a tőke termelékenysége és költsége között fiskális konszolidáció EU-transzferek a strukturális beilleszkedés előmozdítására, az állami beruházások 25-50%-a a várakozások, a hitelesség szerepe

15 -7 -6 -5 -4 -3 -2 0 1 19971999200120032005200720092011 SP/KP 1998SP/KP 1999SP/KP 2001SP/KP 2003 SP/KP 2005SP/KP 2006SP/KP 2007tényleges Az államháztartási egyenleg előirányzata a GDP %-ában (Portugália)

16 A konvergencia dinamikája (1999-2008) Az egy főre jutó GDP 1999-ben (az euró övezet=100) Az egy főre jutó GDP növekedése összes ország (kivéve LU)

17 A munkatermelékenység növekedése 2,62,11,3 Egyesült Államok 3,93,2… EU10 1,11,62,2 EU15 2001-20041996-20001981-1995

18 Az új tagországok átlagos felzárkózási rátája (évente %-ban) -9,54-3,90-3,64SI -7,35-1,45-2,08SK -2,57-0,48-2,55PL -5,21-2,95-1,21LT -5,65-2,40-2,56LV -0,24-4,59-0,86HU -7,82-4,28-2,44EE -6,51-1,970,71CZ -3,35-1,58-1,74EU-10 2004-20081999-20031995-1998

19 Az egy főre jutó GDP különbségek forrása az EU15-hoz képest (2006) -48%-39%-69%-67% Románia -39%-29%-55%-40% Észtország -35%-32%-55%-53% Lengyelország -32%-20%-45%-29% Csehország -28%-25%-45%-42% Magyarország -30%-22%-45%-43% Szlovákia -16% -29%-21% Szlovénia TFP Tőke- intenzitás Egy órára jutó munka- termelékenység Egy főre jutó GDP Forrás: Európai Bizottság

20 Közpénzügyek 2004-2006 Költségvetési egyenleg (a GDP %-ban) államadósság (a GDP %-ban) euró-övezet

21 A potenciális növekedés ütemének alakulása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 19961997199819992000200120022003200420052006200720082009 CZEEHUPLROSKEU-15

22 A bruttó állóeszköz felhalmozás aránya (a GDP%-ában ) 15 20 25 30 35 40 19961999200220052008 ESSICZHUSKEU-15

23 Potenciális növekedési ütem az EU-25-ben az EU-25 potenciális növekedési üteme csökken a csökkenés hosszú távon jóval nagyobb az EU-12 országaiban, mint az EU-15-ben az EU12 kibocsátása jóval gyorsabban bővül, mint az EU-15 országaiban a felzárkózás üteme az idő előrehaladásával mérséklődik (sőt a felzárkózás hosszabb távon megszakadhat) jelentős eltérések az egyes tagországok között (eltérő termelékenységi dinamika, illetve demográfiai tendenciák következtében) előrehaladó konvergencia

24 A potenciális növekedési ütem alakulása (évi átlag %-ban) 1,01,22,32,83,7Magyarország 2041 - 2050 2031 - 2040 2021 - 2030 2011 - 2020 2004 - 2010 0,61,22,53,54,7EU - 10 1,31,21,42,12,2EU - 15 1,2 1,52,22,4EU - 25

25 Integrált struktúrális reformok Növekedés: –a termelékenység növekedése (a produktív rendszerek hatékonysága és innovatív kapacitása növekedése révén) –foglalkoztatási ráta emelése (új munkahelyek keletkezése, a ledolgozott összes munkamennyiség növekedése) Lisszaboni Stratégia: a piac működését javító strukturális reformok révén a foglalkoztatási ráta fenntartható növelése, a termelékenység gyorsabb növekedése.

26 A termékpiaci szabályozás indikátorai -2 0 1 2 3 ELIEFRPTITATFIEABEESSEDEDKNLUSUK 199319982003

27 A kereskedelmi integráció foka az EU-ban, illetve az USA-ban 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% EU25euró-övezetUSA Az export aránya az EU tagországok, illetve az USA tagállamok között

28 KÖLCSÖNHATÁSOK Termék- és munkaerőpiaci reformok együttes hatása → a termékpiaci verseny erősödése → csökken a gazdasági járadék → növekvő hatékonysági kényszer, innováció, a teljes tényező termelékenység (TFP) növekedése Termékpiaci dereguláció és integráció, a tudásba történő befektetés együttes hatása → szabályozási reformok  kedvezőbb, a beruházásokat ösztönző üzleti környezet előmozdítása → K+F kiadások endogén növekedését előmozdító feltételek előmozdítása

29 REFORM – SZINERGIA Strukturális reformok átfogó és koordinált alkalmazása  egymást erősítő szinergikus hatás Pozitív szinergiát előmozdító reformcsomagok alkalmazási tapasztalatai: –angolszász modell –skandináv modell Tovagyűrűző hatások: fiskális politikák, illetve termék-, tőke- és munkaerőpiaci struktúrális reformok  tagországok közötti gazdaságpolitikai koordináció (kooperatív többlet) pozitív tovagyűrűzés Eltérő tagországi hatások  Lisszabon-paradoxon

30 23,011,9Európai Unió 43,219,4 Magyarország 30,013,9Csehország 46,025,7Lengyelország 26,110,9Portugália 34,418,0Görögország 18,2 7,8Ausztria 27,610,7Írország 7,8 4,5Svédország 10,5 4,8Dánia 14,8 6,1Hollandia 36,018,4Olaszország 13,6 7,0Egyesült Királyság 22,813,1Franciaország 19,110,3Németország Felső sávAlsó sáv A GDP emelkedése 2025-re (%) Országok

31 Növekedési pályamódosítás alapelemei a humán tőke versenyképesség-alapú fejlesztése az aktivitási ráta emelése a belső megtakarítások ösztönzése a beruházási klíma javítása, a tőkevonzóképesség növelése, a felhalmozási ráta emelése átfogó strukturális reformok növekvő TFP fenntartható közpénzügyek gyors eurócsatlakozás

32 Tanulságok növekedési pályakorrekció igénye strukturális reformok kritikus tömege félelem a lemaradástól:erősödő populizmus EU, mint külső horgony: bátrabb reformokat tehet lehetővé, mint amelyeket az országon belüli politikai erők egyébként megvalósítanának a gyors euró-csatlakozás pótlólagos növekedési lehetőségeket teremthet

33 Reform és növekedés Halmai Péter halmai.peter@gtk.szie.hu 46. Közgazdász-vándorgyűlés Eger, 2008. június 26-28

34 A GDP alakulása Magyarországon (1995-2008) -6 -4 -2 0 2 4 6 8 10 199519961997199819992000200120022003200420052006200720082009 belső felhasználásnettó exportGDP

35 A GDP növekedési ütemének alakulása 2008-2020 Forrás: ECOSTAT 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 2008200920102011201220132014201520162017201820192020 Alapszcenárió"Rugalmatlan államszerkezet, ciklikus hatások" szcenárió