Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A turizmus statisztika kialakulása 1937 Népszövetség („nemzetközi turista”) 1963 Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A turizmus statisztika kialakulása 1937 Népszövetség („nemzetközi turista”) 1963 Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása)"— Előadás másolata:

1 A turizmus statisztika kialakulása 1937 Népszövetség („nemzetközi turista”) 1963 Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) 1991 a WTO Ottawai Konferenciája (ajánlás) 1993 ENSZ Statisztikai Bizottsága (elfogadja az ” t): „Recommendation on Tourism Statistics” 1995 EU: 95/57/EC számú direktíva 2000 ENSZ (WTO-OECD-EUROSTAT ajánlásra): „Tourism Satellite Account: Recommended Methodological Framework” – TSA

2 A jelenleg érvényes statisztikai célú definíciók és kategóriák Turizmus: a szokásos környezetükből szabadidő eltöltése, üzleti vagy egyéb célból más helyre utazó, és ott kevesebb mint egy évig tartózkodó személyek tevékenysége. A turizmus alapvető form á i: 1 Belf ö ldi turizmus (domestic tourism) 2 Beutaz ó turizmus (inbound tourism) 3 Kiutaz ó turizmus (outbound tourism)

3 A jelenleg érvényes statisztikai célú definíciók és kategóriák Egy másik csoportosítás: Hazai turizmus: belföldi turizmus + beutazó turizmus Nemzeti turizmus: belföldi turizmus + kiutazó turizmus Nemzetközi turizmus: beutazó turizmus + kiutazó turizmus

4 A l á togat ó k oszt á lyoz á sa UTAZÓK LÁTOGATÓK TURISTÁKNAPI LÁTOGATÓK Fizetésért más helyre utazók 4 Á lland ó lakhely n é lk ü liek 3 Szokásos környeze-tükben utazók 1 Állandó lakhelyüket változtatók 2 Konvenció alapján kizárt személyek 5 Az utazás fő célja:  Szabadidő elt ö lt é se, pihen é s, ü d ü l é s  Bar á tok é s rokonok megl á togat á sa  Üzlet és hivatás  Eg é szs é g  Vall á s é s zar á ndoklat  Egy é b Nem szerepelnek a turizmus statisztikában: 1. Ing á z ó k, hat á rmenti dolgoz ó k, lakhely ü k k ö zvetlen szomsz é ds á g á ba utaz ó k h ó napn á l hosszabb ideig a megl á togatott helyen tart ó zkodni sz á nd é koz ó szem é lyek (elv á ndorl ó k) 3. Nom á dok, v á ndorok, menek ü ltek h ó napn á l r ö videbb ideig tart ó zkod ó vend é gmunk á s, id é nymunk á s, előad ó, műv é sz, „ Au pairs ” 5. Tranzit utasok (rep ü lőt é ren, kik ö tőben), ha jogilag nem l é pnek be az orsz á g ter ü let é re, fegyveres erők tagjai, konzul á tusok k é pviselői, diplomat á k, rabok é s k í s é rőik Forr á s: „ Concepts, definitions and classifications for tourism statistics ”, World Tourism Organization

5 A látogatók csoportosítása Nemzetk ö zi l á togat ó minden olyan szem é ly, aki 12 h ó napot meg nem halad ó időre lakhely é n é s á lland ó k ö rnyezet é n k í v ü li m á sik orsz á gba utazik, é s akinek utaz á si c é lja nem az, hogy a megl á togatott orsz á gban ott fizetett kereső tev é kenys é get folytasson. Belf ö ldi l á togat ó az orsz á g minden olyan lakosa, aki 12 h ó napn á l nem hosszabb időre az orsz á gon bel ü l á lland ó k ö rnyezet é n k í v ü li helyre utazik, é s akinek utaz á si c é lja nem az, hogy a megl á togatott helyen ott fizetett kereső tev é kenys é get folytasson.

6 A látogatók csoportosítása A fenti kateg ó ri á kon bel ü l turista (tourist) az a l á togat ó, aki a megl á togatott helyen legal á bb egy é jszak á t t ö lt el k ö z ö s vagy mag á n sz á ll á shelyen. A napi (vagy egynapos) l á togat ó (same-day visitor, excursionist) nem t ö lt el é jszak á t a megl á togatott helyen.

7 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása Az utaz á s c é lja szerint: Szabadidő elt ö lt é se, ü d ü l é s, pihen é s Bar á tok é s rokonok megl á togat á sa Ü zlet é s hivat á s Eg é szs é g á pol á sa Vall á s é s zar á ndoklat Egy é b

8 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása A turist á k tart ó zkod á si ideje szerint (elt ö lt ö tt é jszak á k sz á ma): é jszaka

9 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása Az út eredete és célja szerint: A látogatókat állandó lakhely, és nem nemzetiség szerint célszerű osztályozni. Az utazás során a látogató több célterületet (destination) is érinthet. Fő úti cél az, ahol a látogató a legtovább tartózkodik. Távolsági desztináció: a legtávolabbi úti cél. Az utazási döntésre leginkább ható célterület: a motivációs desztináció.

10 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása K ö zleked é si eszk ö z szerint: L é gi – menetrendszerű, nem menetrendszerű é s egy é b V í zi – szem é lysz á ll í t á s é s komp, k ö rutaz á s é s egy é b Sz á razf ö ldi – vonat, aut ó busz, szem é lyg é pkocsi, b é relt j á rmű, egy é b k ö z ú ti k ö zleked é si eszk ö z

11 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása Turisztikai sz á ll á shely szerint: Kollekt í v (közös) turisztikai l é tes í tm é nyek - Sz á lloda é s sz á lloda jellegű l é tes í tm é nyek - Szakos í tott l é tes í tm é nyek – eg é szs é g ü gyi l é tes í tm é ny, ü d ü lő- é s alkotót á bor, k ö zleked é si eszk ö z, konferencia k ö zpont - Egy é b kollekt í v sz á ll á shelyek – ü d ü lő, kemping, egy é b

12 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása Mag á n sz á ll á shelyek - Saját lakás - B é relhető (B é relt szoba, Mag á nszem é lytől vagy hivat á sos ü gyn ö ktől b é relt lak á s - Nem b é relhető (Rokon vagy bar á t lak á sa ellenszolg á ltat á s n é lk ü l, Egy é b (t á mogatott szoci á lturisztikai l é tes í tm é nyek)

13 Nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások Turisztikai bevételek: a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazzák. Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat.

14 Nemzetk ö zi turisztikai bev é telek A nemzetk ö zi l á togat ó k kiad á sai, bele é rtve a nemzeti k ö zleked é si v á llalatoknak fizetett nemzetk ö zi k ö zleked é si k ö lts é geket. A gyakorlatban a bev é telek tartalmazz á k az egynapos l á togat ó k kiad á sait is, kiv é ve, amikor azok olyan jelentősek, hogy elk ü l ö n í tett kimutat á suk indokoltt á v á lik. Az előre megv á s á rolt vagy ut ó lag fizetett szolg á ltat á sok ellen é rt é ke szint é n belesz á m í t a bev é telekbe. Az IMF aj á nl á s á nak megfelelően a nemzetk ö zi k ö zleked é si k ö lts é geket elk ü l ö n í tve kell szerepeltetni.

15 A turisztikai kiad á sok csoportos í t á sa 1. Csomagt ú r á k 2. Sz á ll á s 3. É tkez é s é s ital 4. K ö zleked é s 5. Kikapcsol ó d á s, kultur á lis é s sport tev é kenys é gek 6. V á s á rl á s 7. Egy é b

16 A turisztikai kínálat osztályozása A turizmust sokáig csak a kereslet oldaláról vizsgálták. A statisztika a közlekedés és a szálláshelyek különböző formáinak a kapacitását és azok kihasználását vette rendszeresen számba. A turizmus kínálatába beletartoznak mindazok a tényezők, áruk és szolgáltatások, amelyeket a látogatók utazásuk során igénybe vesznek, élveznek vagy megvásárolnak. A TSA keretében továbbfejlesztett „Turisztikai tevékenységek egységes nemzetközi osztályozása” (SICTA) alapján jellemző turisztikai termékeket, illetve turisztikai tevékenységeket (tourism "characteristic" products and activities ) veszünk ma figyelembe.

17 Jellemző turisztikai tevékenységek Jellemző turisztikai tevékenységnek számítanak mindazok, amelyek a látogatók által fogyasztott termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, tehát turizmus nélkül megszűnnének, illetve teljesítményük jelentősen lecsökkenne.

18 A SICTA jelenleg mintegy 200 jellemző turisztikai tevékenységet és 150 terméket tartalmaz. A 23 csoportba foglalt kétszáz jellemző turisztikai tevékenység közül 76 teljes mértékben turisztikai, a többi csak részben az, mert nem csak a látogatók igényeit szolgálják.

19 A fő turisztikai tevékenységi csoportok: · Turisztikai l é tes í tm é nyek é p í t é se (pl. sz á lloda, ü d ü lő, s í - é s golfp á lya) · Kiskereskedelem (pl. utaz á si kell é k, kemping- é s s í felszerel é s, aj á nd é kbolt) · Sz á llod á k, kempingek é s egy é b kereskedelmi sz á ll á shelyek · É ttermek é s egy é b vend é gl á t ó helyek (pl. b á rok, night-clubok) · Vas ú ti szem é lysz á ll í t á s (pl. interurb á n j á ratok, k ü l ö nj á ratok) · K ö z ú ti szem é lysz á ll í t á s (pl. menetrendszerű é s k ü l ö nj á rat ú buszok, taxi) · V í zi szem é lysz á ll í t á s (pl. haj ó j á ratok, komp) · L é gi szem é lysz á ll í t á s (pl. menetrendszerű é s charter j á ratok) · K ö zleked é st kieg é sz í tő tev é kenys é gek · Utaz á si irod á k, utaz á sszervezők é s idegenvezetők · P é nz ü gyi szolg á ltat á sok (pl. p é nzv á lt á s) · Biztos í t á s (pl. utas- é s é letbiztos í t á s) · K ö lcs ö nz é s (pl. k ö zleked é si eszk ö z ö k, turisztikai ingatlanok k ö lcs ö nz é se) · Turisztikai kutat á sok ·

20 Egy é b ü zleti tev é kenys é gek (pl. ü zleti tan á csad á s, ford í t á s) · Turisztikai é p í t é szet é s technika · Hirdet é s · Á ltal á nos k ö zszolg á lati tev é kenys é gek (pl. inform á ci ó, adminisztr á ci ó ) · K ö z ö ss é gi szolg á ltat á sok (pl. v í zum ü gyek, biztons á g, turisztikai rendőrs é g) · Oktat á s é s szakk é pz é s (pl. sz á llodaiskola, felnőttk é pz é s, s í oktat á s) · Ü zleti é s alkalmazotti szervezetek tev é kenys é ge (pl. szakmai- é s szakszervezetek) · Ü d ü l é si-, kultur á lis- é s sportszolg á ltat á sok (pl. mozi, r á di ó, tv, zene, előad ó műv é szet, m ú zeum, műeml é kek, sz ó rakoztat ó park, á llatkert, sportok, horg á szat) · Egy é b szolg á ltat á sok (pl. parkol ó k, nemzetk ö zi turisztikai szervezetek)

21 Turizmus statisztika Határstatisztika Szálláshelyi statisztika Utazási irodai statisztika Devizabevételek és kiadások Nem rendszeres statisztikák

22 A statisztikai adatszolgáltatás A legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve a statisztikai adatszolgáltatáson keresztül nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi és nemzetközi turizmust. Belföldi turizmus alatt a hazai lakosság országon belüli utazását és tartózkodását értjük. A nemzetközi turizmus egy adott ország lakosainak külföldre való utazását és ott-tartózkodását és egy adott országba érkező külföldi állampolgárok turisztikai célú utazásait foglalja magába.

23 A turizmus formáinak mérési lehetőségei a nemzetközi turizmusra vonatkozóan sokkal kiforrottabb, egységesebb és precízebb módszerek állnak rendelkezésre, a belföldi turizmust illetően nem alakult ki egységes és megbízható módszertan.

24 A vendégforgalom számbavételi lehetőségei Határstatisztikai megfigyelések, amely csak a nemzetközi turizmusban használható. Szálláshelyi statisztikai megfigyelések, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmusban használható.

25 Határstatisztikai megfigyelések Mechanikus vagy elektronikus számlálással, Útlevélvizsgálat során, Adatlapok kitöltése segítségével történhet. A módszer kiválasztása objektív adottságok alapján történik. Hogyan mérhető a nemzetközi turizmus forgalma az Európai Unióban?

26 Adatok határstatisztikai megfigyelésekből A be- és kilépők száma, látogatókra, turistákra, kirándulókra és tranzitutasokra bontva A belépők nemzetisége A be- és kilépések határállomásai Az igénybevett közlekedési eszköz Ezeket az adatokat bizonyos időközönként összesítik.

27 A módszer előnyei és hátrányai (+): a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül, (-): a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle. (A hiányosságok pótlásának eszköze?)

28 Szálláshely-statisztika A vendégek számbavétele a szálláshelyeken történik, melynek módjai a következők: a vendég útlevele alapján a porta jegyzi le az adatokat, a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, amit a porta feldolgoz és továbbít.

29 Szálláshely-statisztika Kereskedelmi szálláshely: minden működési engedéllyel ellátott, egész éven át vagy időszakosan üzemelő, éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgáló, üzletszerűen működtetett létesítmény szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping.

30 Szálláshely-statisztika Mag á nsz á ll á shelyek: lak á sok, ü d ü lők é s egy é b é p ü letek, illetve azok egy r é sz é nek, valamint a hozz á juk tartoz ó helyis é geknek é s ter ü leteknek idegenforgalmi c é l ú, ü zletszerű hasznos í t á sa, felt é ve, hogy a hasznos í tott á gyak sz á ma a tizet nem haladja meg. A fizetővend é gl á t á s a v á rosokban é s a kiemelt gy ó gy- vagy ü d ü lőhelyeken folytatott mag á nsz á ll á sad ó i tev é kenys é g. Falusi sz á ll á sad á s az előbbi kateg ó ri á k egyik é be sem sorolhat ó telep ü l é seken é s a tany á s t é rs é gekben folytatott mag á nsz á ll á sadás.

31 Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból Vendégek száma Nemzetiségek szerinti összetétele Vendégéjszakák száma Nemzetiségek szerinti összetétele Átlagos tartózkodási idő Szállásdíj-bevételek

32 A módszer előnyei és hátrányai (+): a határok formálissá válásával helyettesítő szerepet tölthet be, a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető. (-): felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyt igénybe vevőket veszi számítása, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál (nem ad választ mindenre). (A hiányosságok pótlásának eszköze?)

33 Egyes országok a kereslet fentieken kívüli mutatóin, jelzőszámain kívül a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

34 Turisztikai régiók

35 Nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások Turisztikai bevételek: a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazzák. Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat.

36 A bevételek és kiadások mérésének szükségessége A mérés lehetővé teszi a turizmus teljesítményének más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítását, A turizmus egész gazdaságban betöltött szerepének meghatározását, és Nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is lehetőséget teremt

37 A számbavételen kívüli további követelmények A teljes összeg meghatározásán kívül ismerni kell annak különböző szempontok szerinti lebontását is: a kirándulók és turisták országonkénti nagyságát, utazási motivációnkénti különbségeit, a különböző régiók bevételének nagyságát, a hazai lakosság költekezési szokásait, a különféle valuta és devizanemek arányát a teljes összegen belül.

38 A bevételek és kiadások nagyságának mérése A nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások mérésének két módja van: központi banki módszer (közvetlen), megkérdezéses módszer (közvetett).

39 Központi banki módszer Központi banki módszer: a központi jegybank kéri be adott időszakonként a különböző pénzintézetektől, kereskedelmi bankoktól, utazási irodáktól és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetektől az alábbi információkat. (+): az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül, (-): csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat (euró!).

40 Megkérdezéses módszer A turisták bevallása alapján megadott átlagköltést megszorozzuk az általuk eltöltött éjszakákkal és így egy éjszakára vagy egy látogatóra vetített átlagköltést kapunk. (+): a központi banki módszernél pontosabb eredményeket kapunk a tényleges költésről, feltárhatók a fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozóan is kapunk információkat, (-): pontatlan és/vagy alábecsült adatok.

41 Legfrissebb adatok

42 Az ideális módszer A központi banki és megkérdezéses módszer együttes alkalmazása: a folyamatos banki módszer mellett kérdőíves felmérések végzése a turisták körében.

43 Legfrissebb adatok

44 Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból Szálláshely szolgáltató egységek száma Szálláshely szolgáltató egységek típusa Szálláshely szolgáltató egységek területi elhelyezkedése Szálláshely szolgáltató egységek kapacitása Szálláshely szolgáltató egységek kapacitáskihasználtsága Árak, bevételek, REVPAR

45 Kapacitás és kapacitáskihasználtság A kapacitáskihasználtság a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított mutatója Szoba és szobakihasználtság, Ágyak száma és ágykihasználtság: optimális esetben magasabb a szobakihasználtságnál, Férőhelyek száma és férőhely kihasználtság: jellemzően nem sokban tér el az ágykihasználtságtól, az eltérést a pótágyak száma okozhatja.

46 Egyes országok a kínálat fentieken kívüli mutatóin, jelzőszámain kívül a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

47 További ajánlott irodalom GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus statisztikai szabványosítása, Turizmus Bulletin 1999/2. szám,

48 . Nemzetközi beutazó turizmus

49 . Nemzetközi turisztikai bevételek ( )

50 . Kereskedelmi szálláshelyek forgalma (ezer vendégéjszaka)

51 Felmérések A statisztikai adatszolgáltatásból származó információk kiegészítése, mind a keresleti, mind a kínálati oldal vizsgálata céljából.

52 A marketingkutatás fogalma A marketingkutatás az információk folyamatos,, tervezett gyűjtése, elemzése, értékelése és a konkrét vállalati szituációra vonatkozó legjobb vállalati döntésvariációk kidolgozása. A marketingkutatás folyamata, lépései: 1.A probléma és a kutatás tárgyának meghatározása, 2.Kutatási terv készítése, 3.Információgyűjtés, 4.Információelemzés, 5.A kutatási eredmények összegzése.

53 A probléma és a kutatás tárgyának meghatározása A probléma pontos körvonalazása és a kutatási terület meghatározása. A kutatandó terület ne legyen túl szűk és túl tág! A kutatási programok típusai: Felderítő: előzetes információgyűjtés valamely probléma, hipotézis vagy új ötlet valós természetének meghatározására, Leíró: mennyiségi meghatározás, Kauzális: ok-okozati kapcsolatok vizsgálata.

54 Információ források Primer információk: az első kézből, konkrét céllal összegyűjtött adatok. Általában jóval költségesebb, mint a szekunder adatok beszerzése. Szekunder információ: a más célból már összegyűjtött, valahol elérhető adatok összessége. Típusai: Belső források, Hivatalos kiadványok, Időszakos kiadványok és könyvek, Kereskedelmi információk.

55 Kutatási eljárások Szekunder információgyűjtés (Desk research) – Már rendelkezésre álló vállalati belső információk feldolgozása, rendszerezése és elemzése – Külső forrásokból származó információk összegyűjtése, rendszerezése és elemzése Primér kutatás (Empirikus kutatás, terepmunka) – Feltáró (exploratív) igénnyel (Mi? Mennyi? Hol?) – Értelmező (interpretatív) igénnyel (Miért? Hogyan?) – Kvalitatív (a megértést támogató, kognitiven értelmezhető eredményeket adó) módszerek – Kvantitatív (statisztikailag értelmezhető eredményeket adó) módszerek

56 Szekunder információforrások

57 megfogalmazott állítások, személyéhez/csoportjához Az empirikus kutatás típusai JELLEMZŐKVANTITATÍVKVALITATÍV Mintanagyságnagy, minimum 50 főkicsi, maximum 100 fő Kérdezés módjasztenderd, minél állandóbb, annál megbízhatóbb a kérdezett igazodik Eredmények típusaszámok, statisztikailag verifikálható mennyiségi tendenciák nyelvileg és vizuálisan értelmezések, leírások, jellemzések fő tudományos háttérmatematika, statisztika, demográfia, szociológia pszichológia, szociálpszichológia, antropológia, nyelvészet Felhasználásafeltárt jelenségek verifikálása, bizonyítás feltárás, megértés, megismerés

58 Empirikus adatfelvételi módszerek Kvalitatív módszerek Csoportos módszerek Egyéni módszerek Megfigyeléses módszerek Kreatív módszerek Kvantitatív módszerek Megkérdezés Kísérlet (teszt)

59 Kvalitatív kutatási módszerek Mélyinterjúk egyéni páros Fókusz csoportok mini csoportok (4-6) klasszikus csoportok Megfigyeléses (ön- és külső, résztvevő és nem résztvevő) technikák

60 Kvantitatív kutatási eszközök Kérdőív vagy technikai eszközök alkalmazása. Kérdőív: zárt kérdések – előre meghatározza a lehetséges válaszokat, a megkérdezett ezek közül választ, nyitott kérdések – lehetőséget adnak a válaszadónak, hogy saját szavaival fogalmazza meg a véleményét. Fontos a kérdések megfogalmazásának módja (egyszerűség és közvetlenség), a kérdések sorrendje és konzisztenciája

61 Információszerzés költsége / informáltság mélysége Az információszerzés ideje / a rendelkezésre álló információk mélysége Kompromisszumok

62 A jó marketingkutatás jellemzői Tudományos módszer Kreativitás Komplex módszerek Az információk értéke és költsége egymással arányos

63 A VIZSGÁLAT CÉLJA  megismerni a háztartások belföldi és külföldi utazásainak intenzitását, utazási szokásait, motivációit, utazási szándékát  behatárolni a magyar lakosság által egy év alatt belföldi, illetve külföldi utazásokra fordított összeg nagyságát, elköltésének struktúráját  összehasonlítani a jelenlegi felmérés eredményeit az 1997-ben hasonló témában “A lakosság utazási szokásai“ címmel készült tanulmány adataival

64 A KUTATÁS MÓDSZERTANA Az adatfelvétel 2000 októberében történt  elemszámú, a magyar háztartásokat  face-to-face technikával  strukturált kérdőív segítségével  taglétszám,  településtípus és  megye szerint reprezentáló mintában.

65 Úti célok

66 Az úti cél eléréséhez igénybe vett közlekedési eszközök belföldön

67 Az utazások költsége  Az utazás költségéről is számot adó háztartásokban átlagosan Ft-ot költöttek egy útra, az egy főre eső költség Ft volt.

68 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) jelentősége A turizmus jelentősége mind magyarországi, mind világviszonylatban folyamatosan növekszik. Ugyanakkor a turizmus statisztikailag nehezen mérhető és követhető tevékenység ben a Magyar Turizmus Rt. olyan mutatókialakítását és publikálását tűzte ki célul, amely az ágazat teljesítményét, konjunkturális helyzetét átfogóan méri és alkalmas a rövidtávú előrejelzésre. Módszertan: GKI Gazdaságkutató Rt., negyedik negyedévétől M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

69 TUX A módszertant az ún. business survey mintájára alakították ki Egyszerű Korlátozott adatigény Vállalkozás orientált Rendszeres montoringot és előrejelzést tesz lehetővé

70 TUX Kiegészíti a statisztikai adatokat Kvalitatív információkat is tartalmaz A múlt értékelését és a jövőre vonatkozó várakozásokat összegzi

71 TUX A teljes ágazatot figyelembe veszi Belföldi turizmus indexe Beutazó turizmus indexe Kiutazó turizmus indexe Összegzi a múltbeli eseményeket és a várakozásokat Múltra vonatkozó index Jövőre vonatkozó index A kínálati és a keresleti oldalt egyaránt vizsgálja Lakossági index Vállalkozási index Szakmai index

72 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) elvi modellje

73 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) modellje

74 TUX Negyedévente került számításra Statisztikai adatok Indexek Primer kutatás Face-to-face interjúk Strukturált kérdőívek

75 A TUX index alapját képező reprezentatív felmérések minta méretei Szegmens Mintaméret (db) 18 év feletti magyar lakosság (ténylegesen utazó) fő feletti vállalkozások200 TO / TA200 Múzeum, kiállítóterem100 Szálloda, panzió200 Étterem100 Légitársaság15 Autópálya2

76 TUX Kvantitatív kérdések Indexek, arányok Kvalitatív kérdések Eredmények egyenleg formában (+) – (-) Az indexek előjele a megkérdezettek attitűdjére utal Optimista vs. pesszimista Az indexek nagysága az értékelés erősségére utal

77 Latest results of TBI

78 Inbound Tourism Index

79 TUX - Problémák Rövid idősor Szezonális kiigazítás hiánya Túl sok összetevő Súlyozási eljárás hiánya Nem elég gyakori

80 A TUX index és a statisztikai adatok viszonya A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (tények és várakozások) %-os változás

81 TUX további segédanyagok: Tourism Business Index (TBI) in Hungary (honlapon) GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus konjunktúraindexének (TUX) alakulása 1999 és 2001 között, Turizmus Bulletin 2001/2. szám (www.itthon.hu)

82 WTO World Tourism Barometer Objective: monitoring short term evolution of worlwide tourism Frequency: 3 times a year (January, June, October) Three permanent elements: Short term tourism data WTO Panel of Tourism Experts Economic data relevant for tourism

83 WTO World Tourism Barometer

84

85

86 A nemzeti számlák rendszere System of National Accounts (SNA) Nemzetközileg elfogadott makroökonómiai számlarendszer, amely egységes keretbe illeszti a gazdaság és a társadalom minden részterületéről származó információk közül azokat, amelyek e keretbe illenek. A nemzeti számlarendszer zárt, teljeskörű és konzisztens elszámolási struktúra. Nemzeti számla: vagy-vagy.

87 Szatellit számlák A nemzeti számlák rendszeréhez szorosan igazodik, amely kiegészíti azt a képet, amit a nemzeti számlarendszer ad a gazdaságról. Szatellit számla - speciális funkcionális elemzések, egy adott funkció szempontjából a teljességre törekszik. Egy részük ágazati, másik részük valamilyen gazdasági-társadalmi funkción alapul. Szatellit számla: is-is.

88 Funkcionális szatellit elemzések Kultúra Oktatás Egészségügy Szociális gondozás Turizmus Környezetvédelem Kutatás és fejlesztés Szállítás Adatfeldolgozás Lakásgazdálkodás

89 A TSA célja A nemzeti számlarendszerrel összhangban kimutatni a turizmus teljes, és más ágazatokkal, illetve nemzetközileg összehasonlítható társadalmi-gazdasági hatását.

90 Turizmus szatellit számla Hiteles adatok a turizmus nemzetgazdasági hatásáról. Standardizált adatgyűjtési, turizmus statisztikai rendszer. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága által kidolgozott nemzetközi standard alapján.

91 A látogatók hozzáadott költésének / keresletének hatásait vizsgáljuk. Halmozódásoktól mentes adatok: éttermek bevételében nincs benne pl. a felhasznált bor, zöldségek értéke, illetve az élelmiszeripari feldolgozó is csak a hozzáadott értéket számolhatja el, a nyersanyag az a termelőnél kerül regisztrálásra (ha import, akkor pedig egyáltalán nem) bevásárló-turizmus esetén a vásárlás mint kiskereskedelmi forgalom jelenik meg (az éttermi fogyasztás azonban megjelenhet turisztikai fogyasztásként) A TSA-ból nyerhető adatok

92 A TSA-ból nyerhető adatok egy ország esetében A turizmus GDP-hez való hozzájárulása A turizmus fizetési mérlegben betöltött szerepe A turizmus által teremtett munkahelyek száma A turisztikai befektetések nagysága A turizmus által generált adóbevételek nagysága A turisztikai fogyasztás volumene A turizmus munkaerő helyzete

93 Várható eredmények A turizmus társadalmi-gazdasági jelentőségének megértése, emellett: összehasonlíthatóság más gazdasági szektorokkal és más országokkal, a turizmus szerkezetének megismerése (a hozzáadott érték, a munkahelyteremtés és a beruházás nagysága szektoronként), a regionális politikák segítése.

94 A TURISZTIKAI ÁGAZATOK JÉGHEGYE Szálláshelyek Vendéglátás Utazásszervezés Légi szállítás Vasúti, közúti, belvízi személyszálltás. Gépjárműkölcsönzés. Szárazföldi, vízi, légi járművek kölcs. Biztosítás. Egyéb pénzügyi tev. Posta tev. Távközlés. Ingatlan bérbeadása. Település tisztasági szolg. Közbiztonság. Kiskereskedelem. Üzem- anyag ker. Felsőoktatás. Szakmai középfokú képzés. Humán egészségügyi (pl. járóbeteg, fogászati) ellátás. Fogyasztási cikkek javítása. Szórakoztatás, kulturális és sport szolg. Mezőgazdaság: vad- gazdálkodás. Dohánygyártás. Élelmiszeripar. Járműgyártás: szabadidő, sporthajó gyártása. Kerékpárjavítás. Sportszergyártás. Építőipar: autópálya, út, repülőtér, sportpályaépítés. Gépjárműjavítás. Közigazgatás. Turizmu s gazdasá g Turisztikai ágazat

95 Keresleti formák a TSA-ban Belföldi turisztikai kereslet: magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztásai Külföldi turisztikai kereslet: külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztásai Külföldre irányuló turisztikai kereslet: magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása Hazai turisztikai kereslet: (1+2) Nemzeti turisztikai kereslet: (1+4) Nemzetközi turisztikai kereslet: (2+4)

96 A TSA történeti előzményei A turizmus, mint gazdasági tevékenység fontosságának deklarálása a nemzeti számlák rendszerében WTO turizmus statisztikai konferencia Ottawaban OECD TSA UN SNA az OECD első TSA ajánlásai a nizzai Enzo Paci nemzetközi konferencia a turizmus gazdasági hatásainak méréséről a WTO/OECD/Eurostat TSA munkacsoport megalakítása TSA konferencia Vancouver

97 Egységes módszer A közvetlen és közvetett hatások együttes figyelembe vétele (l. WTTC/WEFA: Turisztikai ágazat – közvetlen és Turisztikai gazdaság - közvetlen és közvetett együtt) a statisztika korszerűsítése és adaptálása a TSA igényeihez a keresleti oldalon a turisták teljes költésének és a költés megoszlásának a mérése (felmérések szükségessége) a kínálati oldalon a hozzáadott érték/jövedelem mérése (ágazatonként) az első kibocsátótól a végső eladóig a keresleti és a kínálati oldal összhangja.

98 A TSA előállításába bevont szervezetek / 1. WTO OECD ENSZ EUROSTAT Központi statisztikai hivatalok Nemzeti bankok NTA

99 A TSA előállításába bevont szervezetek / 2. Központi statisztikai hivatal, központi bank, NTA, turisztikai vállalkozások nemzeti szövetségei Információt szolgáltató egységek (turisztikai szolgáltatók és non-profit intézmények) Az információ felhasználói (NTA, turisztikai szolgáltatók, a nemzeti számlák készítői, központi bank, stb.)

100 TSA Magyarországon / 1. OIB 34/1999: a TSA kialakítása szükségességének deklarálása OIB 35/1999: pénzügyi forrás elkülönítése a TSA kialakításához 1999: WTTC/WEFA - MT Rt. szerződés szimulált TSA kialakítására 2000: munkacsoport kialakítása (KSH, MNB, GM, MT Rt, független szakértők)

101 TSA Magyarországon / 2. Turizmus Bulletin március – Hüttl A. és Próbáld Á. tanulmánya EU 1995/57. sz. irányelv: a lakosság turisztikai keresletére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség A magyar lakosság turisztikai célú fogyasztásának vizsgálata: KSH, A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú fogyasztásának vizsgálata: KSH, 2003

102 TSA Magyarországon / febr. MEH sajtótájékoztató, Wolff Péter (OIB elnöke): április végén véglegesítik a TSA bevezetésének kritériumait; a 2-3 évre is elhúzódó, több 10 ezres felmérést magába foglaló műveletsorozat költsége mintegy 200 millió forint lesz, amelyet a KSH, a MTH és az MNB megállapodása alapján közösen viselnek; a végleges kimutatás 2006-ra készülhet el A magyar lakosság belföldi turisztikai költése, KSH, 2004-től A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú fogyasztásának és keresletének vizsgálata: KSH, 2004-től fizetési mérleg adatok

103 Megszerzendő adatok Turizmusra szakosodott kisvállalkozások tevékenységei (pl. falusi turizmus) SICTA szerint részletezett munkaerő- felhasználási adatok Részletes jövedelem-szerkezeti adatok Külföldiek költési szokásai / szerkezete Magyar lakosság turista célú fogyasztása (annak szerkezete) belföldön és külföldön

104 HUNGARY - TSA estimates 2005 Source:

105

106

107


Letölteni ppt "A turizmus statisztika kialakulása 1937 Népszövetség („nemzetközi turista”) 1963 Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések