Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A turizmus statisztika kialakulása

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A turizmus statisztika kialakulása"— Előadás másolata:

1 A turizmus statisztika kialakulása
1937 Népszövetség („nemzetközi turista”) 1963 Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) 1991 a WTO Ottawai Konferenciája (ajánlás) 1993 ENSZ Statisztikai Bizottsága (elfogadja az ” t): „Recommendation on Tourism Statistics” 1995 EU: 95/57/EC számú direktíva 2000 ENSZ (WTO-OECD-EUROSTAT ajánlásra): „Tourism Satellite Account: Recommended Methodological Framework” – TSA

2 A jelenleg érvényes statisztikai célú definíciók és kategóriák
Turizmus: a szokásos környezetükből szabadidő eltöltése, üzleti vagy egyéb célból más helyre utazó, és ott kevesebb mint egy évig tartózkodó személyek tevékenysége. A turizmus alapvető formái: 1 Belföldi turizmus (domestic tourism) 2 Beutazó turizmus (inbound tourism) 3 Kiutazó turizmus (outbound tourism)

3 A jelenleg érvényes statisztikai célú definíciók és kategóriák
Egy másik csoportosítás: Hazai turizmus: belföldi turizmus + beutazó turizmus Nemzeti turizmus: belföldi turizmus + kiutazó turizmus Nemzetközi turizmus: beutazó turizmus + kiutazó turizmus

4 A látogatók osztályozása
Szokásos környeze-tükben utazók1 UTAZÓK Állandó lakhelyüket változtatók2 LÁTOGATÓK Állandó lakhely nélküliek3 Fizetésért más helyre utazók 4 TURISTÁK NAPI LÁTOGATÓK Konvenció alapján kizárt személyek5 Az utazás fő célja:  Szabadidő eltöltése, pihenés, üdülés  Barátok és rokonok meglátogatása  Üzlet és hivatás  Egészség  Vallás és zarándoklat  Egyéb Nem szerepelnek a turizmus statisztikában: 1. Ingázók, határmenti dolgozók, lakhelyük közvetlen szomszédságába utazók 2. 12 hónapnál hosszabb ideig a meglátogatott helyen tartózkodni szándékozó személyek (elvándorlók) 3. Nomádok, vándorok, menekültek 4. 12 hónapnál rövidebb ideig tartózkodó vendégmunkás, idénymunkás, előadó, művész, „Au pairs” 5. Tranzit utasok (repülőtéren, kikötőben), ha jogilag nem lépnek be az ország területére, fegyveres erők tagjai, konzulátusok képviselői, diplomaták, rabok és kísérőik Forrás: „Concepts, definitions and classifications for tourism statistics”, World Tourism Organization

5 A látogatók csoportosítása
Nemzetközi látogató minden olyan személy, aki 12 hónapot meg nem haladó időre lakhelyén és állandó környezetén kívüli másik országba utazik, és akinek utazási célja nem az, hogy a meglátogatott országban ott fizetett kereső tevékenységet folytasson. Belföldi látogató az ország minden olyan lakosa, aki 12 hónapnál nem hosszabb időre az országon belül állandó környezetén kívüli helyre utazik, és akinek utazási célja nem az, hogy a meglátogatott helyen ott fizetett kereső tevékenységet folytasson.

6 A látogatók csoportosítása
A fenti kategóriákon belül turista (tourist) az a látogató, aki a meglátogatott helyen legalább egy éjszakát tölt el közös vagy magán szálláshelyen. A napi (vagy egynapos) látogató (same-day visitor, excursionist) nem tölt el éjszakát a meglátogatott helyen.

7 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása
Az utazás célja szerint: Szabadidő eltöltése, üdülés, pihenés Barátok és rokonok meglátogatása Üzlet és hivatás Egészség ápolása Vallás és zarándoklat Egyéb

8 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása
A turisták tartózkodási ideje szerint (eltöltött éjszakák száma): 1-3 4-7 8-28 29-91 éjszaka

9 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása
Az út eredete és célja szerint: A látogatókat állandó lakhely, és nem nemzetiség szerint célszerű osztályozni. Az utazás során a látogató több célterületet (destination) is érinthet. Fő úti cél az, ahol a látogató a legtovább tartózkodik. Távolsági desztináció: a legtávolabbi úti cél. Az utazási döntésre leginkább ható célterület: a motivációs desztináció.

10 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása
Közlekedési eszköz szerint: Légi – menetrendszerű, nem menetrendszerű és egyéb Vízi – személyszállítás és komp, körutazás és egyéb Szárazföldi – vonat, autóbusz, személygépkocsi, bérelt jármű, egyéb közúti közlekedési eszköz

11 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása
Turisztikai szálláshely szerint: Kollektív (közös) turisztikai létesítmények    - Szálloda és szálloda jellegű létesítmények - Szakosított létesítmények – egészségügyi létesítmény, üdülő- és alkotótábor, közlekedési eszköz, konferencia központ   - Egyéb kollektív szálláshelyek – üdülő, kemping, egyéb

12 A turisztikai kereslet nemzetközi osztályozása
Magán szálláshelyek       - Saját lakás - Bérelhető (Bérelt szoba, Magánszemélytől vagy hivatásos ügynöktől bérelt lakás - Nem bérelhető (Rokon vagy barát lakása ellenszolgáltatás nélkül, Egyéb (támogatott szociálturisztikai létesítmények)

13 Nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások
Turisztikai bevételek: a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazzák. Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat.

14 Nemzetközi turisztikai bevételek
A nemzetközi látogatók kiadásai, beleértve a nemzeti közlekedési vállalatoknak fizetett nemzetközi közlekedési költségeket. A gyakorlatban a bevételek tartalmazzák az egynapos látogatók kiadásait is, kivéve, amikor azok olyan jelentősek, hogy elkülönített kimutatásuk indokolttá válik. Az előre megvásárolt vagy utólag fizetett szolgáltatások ellenértéke szintén beleszámít a bevételekbe. Az IMF ajánlásának megfelelően a nemzetközi közlekedési költségeket elkülönítve kell szerepeltetni.

15 A turisztikai kiadások csoportosítása
1. Csomagtúrák 2. Szállás 3. Étkezés és ital 4. Közlekedés 5. Kikapcsolódás, kulturális és sport tevékenységek 6. Vásárlás 7. Egyéb

16 A turisztikai kínálat osztályozása
A turizmust sokáig csak a kereslet oldaláról vizsgálták. A statisztika a közlekedés és a szálláshelyek különböző formáinak a kapacitását és azok kihasználását vette rendszeresen számba. A turizmus kínálatába beletartoznak mindazok a tényezők, áruk és szolgáltatások, amelyeket a látogatók utazásuk során igénybe vesznek, élveznek vagy megvásárolnak. A TSA keretében továbbfejlesztett „Turisztikai tevékenységek egységes nemzetközi osztályozása” (SICTA) alapján jellemző turisztikai termékeket, illetve turisztikai tevékenységeket (tourism "characteristic" products and activities) veszünk ma figyelembe.

17 Jellemző turisztikai tevékenységek
Jellemző turisztikai tevékenységnek számítanak mindazok, amelyek a látogatók által fogyasztott termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, tehát turizmus nélkül megszűnnének, illetve teljesítményük jelentősen lecsökkenne.

18 A SICTA jelenleg mintegy 200 jellemző turisztikai tevékenységet és 150 terméket tartalmaz.
A 23 csoportba foglalt kétszáz jellemző turisztikai tevékenység közül 76 teljes mértékben turisztikai, a többi csak részben az, mert nem csak a látogatók igényeit szolgálják.

19 A fő turisztikai tevékenységi csoportok:
·         Turisztikai létesítmények építése (pl. szálloda, üdülő, sí- és golfpálya) ·         Kiskereskedelem (pl. utazási kellék, kemping- és sífelszerelés, ajándékbolt) ·         Szállodák, kempingek és egyéb kereskedelmi szálláshelyek ·         Éttermek és egyéb vendéglátóhelyek (pl. bárok, night-clubok) ·         Vasúti személyszállítás (pl. interurbán járatok, különjáratok) ·         Közúti személyszállítás (pl. menetrendszerű és különjáratú buszok, taxi) ·         Vízi személyszállítás (pl. hajójáratok, komp) ·         Légi személyszállítás (pl. menetrendszerű és charter járatok) ·         Közlekedést kiegészítő tevékenységek ·         Utazási irodák, utazásszervezők és idegenvezetők ·         Pénzügyi szolgáltatások (pl. pénzváltás) ·         Biztosítás (pl. utas- és életbiztosítás) ·         Kölcsönzés (pl. közlekedési eszközök, turisztikai ingatlanok kölcsönzése) ·         Turisztikai kutatások ·        

20 Egyéb üzleti tevékenységek (pl. üzleti tanácsadás, fordítás)
·         Turisztikai építészet és technika ·         Hirdetés ·         Általános közszolgálati tevékenységek (pl. információ, adminisztráció) ·         Közösségi szolgáltatások (pl. vízumügyek, biztonság, turisztikai rendőrség) ·         Oktatás és szakképzés (pl. szállodaiskola, felnőttképzés, síoktatás) ·         Üzleti és alkalmazotti szervezetek tevékenysége (pl. szakmai- és szakszervezetek) ·         Üdülési-, kulturális- és sportszolgáltatások (pl. mozi, rádió, tv, zene, előadó művészet, múzeum, műemlékek, szórakoztató park, állatkert, sportok, horgászat) ·        Egyéb szolgáltatások (pl. parkolók, nemzetközi turisztikai szervezetek)

21 Turizmus statisztika Határstatisztika Szálláshelyi statisztika
Utazási irodai statisztika Devizabevételek és kiadások Nem rendszeres statisztikák

22 A statisztikai adatszolgáltatás
A legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati oldalt tekintve a statisztikai adatszolgáltatáson keresztül nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi és nemzetközi turizmust. Belföldi turizmus alatt a hazai lakosság országon belüli utazását és tartózkodását értjük. A nemzetközi turizmus egy adott ország lakosainak külföldre való utazását és ott-tartózkodását és egy adott országba érkező külföldi állampolgárok turisztikai célú utazásait foglalja magába.

23 A turizmus formáinak mérési lehetőségei
a nemzetközi turizmusra vonatkozóan sokkal kiforrottabb, egységesebb és precízebb módszerek állnak rendelkezésre, a belföldi turizmust illetően nem alakult ki egységes és megbízható módszertan.

24 A vendégforgalom számbavételi lehetőségei
Határstatisztikai megfigyelések, amely csak a nemzetközi turizmusban használható. Szálláshelyi statisztikai megfigyelések, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmusban használható.

25 Határstatisztikai megfigyelések
Mechanikus vagy elektronikus számlálással, Útlevélvizsgálat során, Adatlapok kitöltése segítségével történhet. A módszer kiválasztása objektív adottságok alapján történik. Hogyan mérhető a nemzetközi turizmus forgalma az Európai Unióban?

26 Adatok határstatisztikai megfigyelésekből
A be- és kilépők száma, látogatókra, turistákra, kirándulókra és tranzitutasokra bontva A belépők nemzetisége A be- és kilépések határállomásai Az igénybevett közlekedési eszköz Ezeket az adatokat bizonyos időközönként összesítik.

27 A módszer előnyei és hátrányai
(+): a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül, (-): a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle. (A hiányosságok pótlásának eszköze?)

28 Szálláshely-statisztika
A vendégek számbavétele a szálláshelyeken történik, melynek módjai a következők: a vendég útlevele alapján a porta jegyzi le az adatokat, a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, amit a porta feldolgoz és továbbít.

29 Szálláshely-statisztika
Kereskedelmi szálláshely: minden működési engedéllyel ellátott, egész éven át vagy időszakosan üzemelő, éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgáló, üzletszerűen működtetett létesítmény szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping.

30 Szálláshely-statisztika
Magánszálláshelyek: lakások, üdülők és egyéb épületek, illetve azok egy részének, valamint a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása, feltéve, hogy a hasznosított ágyak száma a tizet nem haladja meg. A fizetővendéglátás a városokban és a kiemelt gyógy- vagy üdülőhelyeken folytatott magánszállásadói tevékenység. Falusi szállásadás az előbbi kategóriák egyikébe sem sorolható településeken és a tanyás térségekben folytatott magánszállásadás.

31 Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból
Vendégek száma Nemzetiségek szerinti összetétele Vendégéjszakák száma Átlagos tartózkodási idő Szállásdíj-bevételek

32 A módszer előnyei és hátrányai
(+): a határok formálissá válásával helyettesítő szerepet tölthet be, a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető. (-): felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyt igénybe vevőket veszi számítása, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál (nem ad választ mindenre). (A hiányosságok pótlásának eszköze?)

33 Egyes országok a kereslet fentieken kívüli mutatóin, jelzőszámain kívül a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

34 Turisztikai régiók

35 Nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások
Turisztikai bevételek: a fogadó országban közvetlenül vagy közvetve külföldi valutában jelentkező, a külföldi látogatók által saját célra, különféle áruk és szolgáltatások vásárlására fordított összeg, amely a nemzetközi közlekedési kiadásokat nem tartalmazzák. Turisztikai kiadások: az a pénzösszeg, amely egy adott ország lakosságának külföldi utazásai során felmerül, és szintén nem foglalja magába a nemzetközi közlekedési kiadásokat.

36 A bevételek és kiadások mérésének szükségessége
A mérés lehetővé teszi a turizmus teljesítményének más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítását, A turizmus egész gazdaságban betöltött szerepének meghatározását, és Nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is lehetőséget teremt

37 A számbavételen kívüli további követelmények
A teljes összeg meghatározásán kívül ismerni kell annak különböző szempontok szerinti lebontását is: a kirándulók és turisták országonkénti nagyságát, utazási motivációnkénti különbségeit, a különböző régiók bevételének nagyságát, a hazai lakosság költekezési szokásait, a különféle valuta és devizanemek arányát a teljes összegen belül.

38 A bevételek és kiadások nagyságának mérése
A nemzetközi turisztikai bevételek és kiadások mérésének két módja van: központi banki módszer (közvetlen), megkérdezéses módszer (közvetett).

39 Központi banki módszer
Központi banki módszer: a központi jegybank kéri be adott időszakonként a különböző pénzintézetektől, kereskedelmi bankoktól, utazási irodáktól és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetektől az alábbi információkat. (+): az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül, (-): csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat (euró!).

40 Megkérdezéses módszer
A turisták bevallása alapján megadott átlagköltést megszorozzuk az általuk eltöltött éjszakákkal és így egy éjszakára vagy egy látogatóra vetített átlagköltést kapunk. (+): a központi banki módszernél pontosabb eredményeket kapunk a tényleges költésről, feltárhatók a fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozóan is kapunk információkat, (-): pontatlan és/vagy alábecsült adatok.

41 Legfrissebb adatok

42 Az ideális módszer A központi banki és megkérdezéses módszer együttes alkalmazása: a folyamatos banki módszer mellett kérdőíves felmérések végzése a turisták körében.

43 Legfrissebb adatok

44 Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból
Szálláshely szolgáltató egységek száma Szálláshely szolgáltató egységek típusa Szálláshely szolgáltató egységek területi elhelyezkedése Szálláshely szolgáltató egységek kapacitása Szálláshely szolgáltató egységek kapacitáskihasználtsága Árak, bevételek, REVPAR

45 Kapacitás és kapacitáskihasználtság
A kapacitáskihasználtság a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított mutatója Szoba és szobakihasználtság, Ágyak száma és ágykihasználtság: optimális esetben magasabb a szobakihasználtságnál, Férőhelyek száma és férőhely kihasználtság: jellemzően nem sokban tér el az ágykihasználtságtól, az eltérést a pótágyak száma okozhatja.

46 Egyes országok a kínálat fentieken kívüli mutatóin, jelzőszámain kívül a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.

47 További ajánlott irodalom
GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus statisztikai szabványosítása, Turizmus Bulletin 1999/2. szám,

48 Nemzetközi beutazó turizmus 1966-2000
. Nemzetközi beutazó turizmus

49 Nemzetközi turisztikai bevételek (1980-2000)
. Nemzetközi turisztikai bevételek ( )

50 Kereskedelmi szálláshelyek forgalma
. Kereskedelmi szálláshelyek forgalma (ezer vendégéjszaka)

51 Felmérések A statisztikai adatszolgáltatásból származó információk kiegészítése, mind a keresleti, mind a kínálati oldal vizsgálata céljából.

52 A marketingkutatás fogalma
A marketingkutatás az információk folyamatos,, tervezett gyűjtése, elemzése, értékelése és a konkrét vállalati szituációra vonatkozó legjobb vállalati döntésvariációk kidolgozása. A marketingkutatás folyamata, lépései: A probléma és a kutatás tárgyának meghatározása, Kutatási terv készítése, Információgyűjtés, Információelemzés, A kutatási eredmények összegzése.

53 A probléma és a kutatás tárgyának meghatározása
A probléma pontos körvonalazása és a kutatási terület meghatározása. A kutatandó terület ne legyen túl szűk és túl tág! A kutatási programok típusai: Felderítő: előzetes információgyűjtés valamely probléma, hipotézis vagy új ötlet valós természetének meghatározására, Leíró: mennyiségi meghatározás, Kauzális: ok-okozati kapcsolatok vizsgálata.

54 Információ források Primer információk: az első kézből, konkrét céllal összegyűjtött adatok. Általában jóval költségesebb, mint a szekunder adatok beszerzése. Szekunder információ: a más célból már összegyűjtött, valahol elérhető adatok összessége. Típusai: Belső források, Hivatalos kiadványok, Időszakos kiadványok és könyvek, Kereskedelmi információk.

55 Kutatási eljárások Szekunder információgyűjtés (Desk research)
Már rendelkezésre álló vállalati belső információk feldolgozása, rendszerezése és elemzése Külső forrásokból származó információk összegyűjtése, rendszerezése és elemzése Primér kutatás (Empirikus kutatás, terepmunka) Feltáró (exploratív) igénnyel (Mi? Mennyi? Hol?) Értelmező (interpretatív) igénnyel (Miért? Hogyan?) Kvalitatív (a megértést támogató, kognitiven értelmezhető eredményeket adó) módszerek Kvantitatív (statisztikailag értelmezhető eredményeket adó) módszerek

56 Szekunder információforrások

57 Az empirikus kutatás típusai
JELLEMZŐ KVANTITATÍV KVALITATÍV Mintanagyság nagy, minimum 50 f ő kicsi, maximum 100 fő Kérdezés módja sztenderd, minél a kérdezett állandóbb, annál személyéhez/csoportjához megbízhatóbb igazodik Eredmények típusa számok, statisztikailag nyelvileg és vizuálisan verifikálható mennyiségi megfogalmazott állítások, tendenciák értelmezések, leírások, jellemzések f ő tudományos háttér matematika, statisztika, pszichológia, demográfia, szociológia szociálpszichológia, antropológia, nyelvészet Felhasználása feltárt jelenségek feltárás, megértés, verifikálása, bizonyítás megismerés

58 Empirikus adatfelvételi módszerek
Kvalitatív módszerek Csoportos módszerek Egyéni módszerek Megfigyeléses módszerek Kreatív módszerek Kvantitatív módszerek Megkérdezés Kísérlet (teszt)

59 Kvalitatív kutatási módszerek
Mélyinterjúk egyéni páros Fókusz csoportok mini csoportok (4-6) klasszikus csoportok Megfigyeléses (ön- és külső, résztvevő és nem résztvevő) technikák

60 Kvantitatív kutatási eszközök
Kérdőív vagy technikai eszközök alkalmazása. Kérdőív: zárt kérdések – előre meghatározza a lehetséges válaszokat, a megkérdezett ezek közül választ, nyitott kérdések – lehetőséget adnak a válaszadónak, hogy saját szavaival fogalmazza meg a véleményét. Fontos a kérdések megfogalmazásának módja (egyszerűség és közvetlenség), a kérdések sorrendje és konzisztenciája

61 Információszerzés költsége / informáltság mélysége
Az információszerzés ideje / a rendelkezésre álló információk mélysége Kompromisszumok

62 A jó marketingkutatás jellemzői
Tudományos módszer Kreativitás Komplex módszerek Az információk értéke és költsége egymással arányos

63 A VIZSGÁLAT CÉLJA megismerni a háztartások belföldi és külföldi utazásainak intenzitását, utazási szokásait, motivációit, utazási szándékát behatárolni a magyar lakosság által egy év alatt belföldi, illetve külföldi utazásokra fordított összeg nagyságát, elköltésének struktúráját összehasonlítani a jelenlegi felmérés eredményeit az 1997-ben hasonló témában “A lakosság utazási szokásai“ címmel készült tanulmány adataival

64 A KUTATÁS MÓDSZERTANA Az adatfelvétel 2000 októberében történt
face-to-face technikával strukturált kérdőív segítségével 3.604 elemszámú, a magyar háztartásokat taglétszám, településtípus és megye szerint reprezentáló mintában.

65 Úti célok

66 Az úti cél eléréséhez igénybe vett közlekedési eszközök belföldön

67 Az utazások költsége Az utazás költségéről is számot adó háztartásokban átlagosan Ft-ot költöttek egy útra, az egy főre eső költség Ft volt.

68 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) jelentősége
A turizmus jelentősége mind magyarországi, mind világviszonylatban folyamatosan növekszik. Ugyanakkor a turizmus statisztikailag nehezen mérhető és követhető tevékenység. 1999-ben a Magyar Turizmus Rt. olyan mutatókialakítását és publikálását tűzte ki célul, amely az ágazat teljesítményét, konjunkturális helyzetét átfogóan méri és alkalmas a rövidtávú előrejelzésre. Módszertan: GKI Gazdaságkutató Rt., negyedik negyedévétől M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

69 TUX A módszertant az ún. business survey mintájára alakították ki
Egyszerű Korlátozott adatigény Vállalkozás orientált Rendszeres montoringot és előrejelzést tesz lehetővé The methodology of TBI was created on the basis of business surveys therefore TBI’s main characteristics are the same as business surveys’ characteristics (you can find a detailed description in the paper about business surveys). Tourism Business Index is quite simple, its data need is limited, it is business orientated and provides us with a regular monitoring and forecasting tool. Certainly it is not the only tool for forecasting, because for example econometric models are often used for forecasting demand, but these models are a lot more complicated than TBI and they need a lot more data. I have to emphasise that we can’t substitute these econometric models with Tourism Business Index, but we can take full advantage of both methods if we use them properly. The methodology of TBI was prepared by GKI Economic Research Company in The Consumer Confidence Index and Business Confidence Index of this company are accepted and published regularly by European Economy, which is a regular publication of EU’ Economic and Financial Affairs DG. Since the end of 2001 M.Á.S.T. Market and Opinion Research Company calculates and analysis TBI, both companies were selected with public procurement procedure.

70 TUX Kiegészíti a statisztikai adatokat
Kvalitatív információkat is tartalmaz A múlt értékelését és a jövőre vonatkozó várakozásokat összegzi Like business surveys in general, Tourism Business Index is an addition to tourism statistics, because it includes qualitative data as well. We heard on Wednesday that this can improve the quality of tourism statistics, and what is even more important and useful: TBI combines both the evaluation of past and the expectations of market players regarding the future. Tourism Business Index is supposed to be a composite indicator of Hungarian tourism industry, it does not measure the absolute level of output or the rate of growth, but it is concerned with identifying the cyclical variations around the long-term trend.

71 TUX A teljes ágazatot figyelembe veszi
Belföldi turizmus indexe Beutazó turizmus indexe Kiutazó turizmus indexe Összegzi a múltbeli eseményeket és a várakozásokat Múltra vonatkozó index Jövőre vonatkozó index A kínálati és a keresleti oldalt egyaránt vizsgálja Lakossági index Vállalkozási index Szakmai index Let’s look over what are the main components of TBI. (I am afraid that I won’t have time to look over the elements of TBI in detail, but you can find this detailed information in you hand-outs and in the paper as well, so I suggest you to pay attention to those tables in your hand-outs together with this slide on the screen for the sake of better understanding.) Tourism Business Index describes the whole industry: domestic, inbound and outbound tourism as well, which is worth to mention, because national tourism organisations and political decision makers tend to forget about outbound tourism. Therefore the three basic components of Tourism Business Index are the Index of Domestic Tourism, the Index of Inbound Tourism and finally the Index of Outbound Tourism. Tourism Business Index is the arithmetic average of these indices. As I already mentioned TBI takes into account the past and the future as well, therefore each of these three main components is composed by data related to the past and data related to the future. Furthermore TBI examines the supply side and the demand side of tourism as well, therefore each of the three basic components of TBI is composed by data regarding the demand of population and enterprises and by data provided by the supply side. This can be observed quite clearly in the case of outbound index, where we have the partial indices called Population Index, Enterprise Index and Trade Index. But how do we collect these information?

72 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) elvi modellje
Describes the whole industry Index of Domestic Tourism Index of Inbound Tourism Index of Outbound Tourism Summarises the occurrences of the past and the future Data related to the past Data related to the future Examines both the supply and the demand side Population Index Enterprise Index Trade Index

73 A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) modellje

74 TUX Negyedévente került számításra Statisztikai adatok Primer kutatás
Indexek Primer kutatás Face-to-face interjúk Strukturált kérdőívek Tourism Business Index is calculated on a quarterly basis partly from statistical data of Hungarian Central Statistical Office, we use these data in form of indices. Then we conduct primary researches which means that we conduct face-to-face interviews with the help of structured questionnaires in every three month. We interview the Hungarian population (namely those who are older than 18 years old and travel). We interview the enterprises, which has more than 50 employees about their business trips. On the supply side we interview tour operators and travel agencies, museums and exhibition halls, hotels, restaurants, airlines and the maintainers of motorways. You can find the information about sample size in your hand-outs.

75 A TUX index alapját képező reprezentatív felmérések minta méretei
Szegmens (db) 18 év feletti magyar lakosság 1000 (ténylegesen utazó) 50 f ő feletti vállalkozások 200 TO / TA 200 Múzeum, kiállítóterem 100 Szálloda, panzió 200 Étterem 100 Légitársaság 15 Autópálya 2

76 TUX Kvantitatív kérdések Kvalitatív kérdések Indexek, arányok
Eredmények egyenleg formában (+) – (-) Az indexek előjele a megkérdezettek attitűdjére utal Optimista vs. pesszimista Az indexek nagysága az értékelés erősségére utal Some of the questions of these surveys are quantitative in nature, we use their results in form of indices and ratios, but most of the questions are qualitative ones. To give you an example: Do you plan the enlargement of capacity of your restaurant during the next 12 months? ·We plan enlargement. ·We do not plan enlargement. ·We plan to reduce the capacity of the restaurant. So there is always a positive, a negative and a no-change answer. We summarise the results of these kind of questions in form of balance, which means that we deduct the percentage of negative replies from the percentage of positive answers given to each questions. The sign of balance represents the direction of the change while its volume characterises the intensity of forecasts. If we want to express this in a more simple way we can say that the sign of the indices refers to the evaluation of prosperity of the industry, for example market players are rather optimistic or rather pessimistic, while the volume of indices refers to the strength of this evaluation. For example we can observe if the proportion of optimistic market players exceeds the proportion of pessimistic ones.

77 Latest results of TBI In the analysed time frame, the Tourism Business Index was essentially favourable, but there were definite fluctuations until the fourth quarter of In 2001 there was a significant decrease, but the latest periods of the time series are characterised by increasing values until the last survey. The Domestic Tourism Index shows large-scale fluctuations, however there is a significant improvement from the second half of The Inbound Tourism Index also shows signs of fluctuation, as the only time when its value exceeded TBI was in the second quarter of The Outbound Tourism Index shows signs of fluctuation from the second half of We can observe a decrease of every element of TBI in the second quarter of 2002, but hopefully this will be a temporary one. But it is very important to emphasise that in spite of every decrease of TBI the sign of this index and its components have been positive, which means that the proportion of optimistic answers always exceeded the proportion of pessimist ones.

78 Inbound Tourism Index

79 TUX - Problémák Rövid idősor Szezonális kiigazítás hiánya
Túl sok összetevő Súlyozási eljárás hiánya Nem elég gyakori Certainly there weaknesses of this experimental tool: the times series are not long enough to screen out seasonality, and we can’t decide yet which item could be left out from the quite long list of elements and which item should receive higher weights. Right now we do not have any weighting procedure, we use the arithmetic average of the components. Furthermore the crisis of tourism brought a new expectation toward TBI, namely of the increased frequency of its calculation. Hungarian National Tourist Office have to ponder the possibility of calculating Tourism Business Index more regularly than quarterly, because this tool proved to be very useful in crisis situation, when timing and rapidity becomes extremely important.

80 A TUX index és a statisztikai adatok viszonya
A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (tények és várakozások) %-os változás

81 TUX további segédanyagok:
Tourism Business Index (TBI) in Hungary (honlapon) GKI Gazdaságkutató Rt.: A turizmus konjunktúraindexének (TUX) alakulása 1999 és 2001 között, Turizmus Bulletin 2001/2. szám (www.itthon.hu)

82 WTO World Tourism Barometer
Objective: monitoring short term evolution of worlwide tourism Frequency: 3 times a year (January, June, October) Three permanent elements: Short term tourism data WTO Panel of Tourism Experts Economic data relevant for tourism

83 WTO World Tourism Barometer

84 WTO World Tourism Barometer
Gradual increase of world tourism performance evaluation (3.8 for May – August) vs 3.7 for the previous period uncertainty as a part of “normality” long expected economic upturn / GDP growth(IMF)(1): World : +5% (2004) vs +3.9% (2003) US : +4.3% (2004) vs +3.0% (2003) Japan: +4.4% (2004) vs +2.5% (2003) euro area : +2.2% (2004) vs +0.5% (2003) IMF projections revised up in September for the World, Euro Area and Japan still better prospects for intra-regional and domestic tourism than for interregional travel cost-consciousness will persist in short to mid-term – “value for money” demand: continued expansion of low cost airlines, “do-it-yourself” and “late booking” supply: increasing need to adapt = be flexible and innovative

85 WTO World Tourism Barometer
Recovery from US has proven by rebound in air traffic Recovery from China (+82% up to May) and Japan (+31% up to Augut)

86 A nemzeti számlák rendszere
System of National Accounts (SNA) Nemzetközileg elfogadott makroökonómiai számlarendszer, amely egységes keretbe illeszti a gazdaság és a társadalom minden részterületéről származó információk közül azokat, amelyek e keretbe illenek. A nemzeti számlarendszer zárt, teljeskörű és konzisztens elszámolási struktúra. Nemzeti számla: vagy-vagy.

87 Szatellit számlák A nemzeti számlák rendszeréhez szorosan igazodik, amely kiegészíti azt a képet, amit a nemzeti számlarendszer ad a gazdaságról. Szatellit számla - speciális funkcionális elemzések, egy adott funkció szempontjából a teljességre törekszik. Egy részük ágazati, másik részük valamilyen gazdasági-társadalmi funkción alapul. Szatellit számla: is-is.

88 Funkcionális szatellit elemzések
Kultúra Oktatás Egészségügy Szociális gondozás Turizmus Környezetvédelem Kutatás és fejlesztés Szállítás Adatfeldolgozás Lakásgazdálkodás

89 A TSA célja A nemzeti számlarendszerrel összhangban kimutatni a turizmus teljes, és más ágazatokkal, illetve nemzetközileg összehasonlítható társadalmi-gazdasági hatását.

90 Turizmus szatellit számla
Hiteles adatok a turizmus nemzetgazdasági hatásáról. Standardizált adatgyűjtési, turizmus statisztikai rendszer. Az ENSZ Statisztikai Bizottsága által kidolgozott nemzetközi standard alapján.

91 A TSA-ból nyerhető adatok
A látogatók hozzáadott költésének / keresletének hatásait vizsgáljuk. Halmozódásoktól mentes adatok: éttermek bevételében nincs benne pl. a felhasznált bor, zöldségek értéke, illetve az élelmiszeripari feldolgozó is csak a hozzáadott értéket számolhatja el, a nyersanyag az a termelőnél kerül regisztrálásra (ha import, akkor pedig egyáltalán nem) bevásárló-turizmus esetén a vásárlás mint kiskereskedelmi forgalom jelenik meg (az éttermi fogyasztás azonban megjelenhet turisztikai fogyasztásként)

92 A TSA-ból nyerhető adatok egy ország esetében
A turizmus GDP-hez való hozzájárulása A turizmus fizetési mérlegben betöltött szerepe A turizmus által teremtett munkahelyek száma A turisztikai befektetések nagysága A turizmus által generált adóbevételek nagysága A turisztikai fogyasztás volumene A turizmus munkaerő helyzete

93 Várható eredmények A turizmus társadalmi-gazdasági jelentőségének megértése, emellett: összehasonlíthatóság más gazdasági szektorokkal és más országokkal, a turizmus szerkezetének megismerése (a hozzáadott érték, a munkahelyteremtés és a beruházás nagysága szektoronként), a regionális politikák segítése.

94 A TURISZTIKAI ÁGAZATOK JÉGHEGYE
Szálláshelyek Vendéglátás Utazásszervezés Légi szállítás Vasúti, közúti, belvízi személyszálltás. Gépjárműkölcsönzés. Szárazföldi, vízi, légi járművek kölcs. Biztosítás. Egyéb pénzügyi tev. Posta tev. Távközlés. Ingatlan bérbeadása. Település tisztasági szolg. Közbiztonság. Kiskereskedelem. Üzem- anyag ker. Felsőoktatás. Szakmai középfokú képzés. Humán egészségügyi (pl. járóbeteg, fogászati) ellátás. Fogyasztási cikkek javítása. Szórakoztatás, kulturális és sport szolg. Mezőgazdaság: vad- gazdálkodás. Dohánygyártás. Élelmiszeripar. Járműgyártás: szabadidő, sporthajó gyártása. Kerékpárjavítás. Sportszergyártás. Építőipar: autópálya, út, repülőtér, sportpályaépítés. Gépjárműjavítás. Közigazgatás. Turisztikai ágazat Turizmus gazdaság

95 Keresleti formák a TSA-ban
Belföldi turisztikai kereslet: magyarországi rezidensek magyarországi turisztikai fogyasztásai Külföldi turisztikai kereslet: külföldiek (nem rezidensek) magyarországi turisztikai fogyasztásai Külföldre irányuló turisztikai kereslet: magyarországi rezidensek külföldi turisztikai fogyasztása Hazai turisztikai kereslet: (1+2) Nemzeti turisztikai kereslet: (1+4) Nemzetközi turisztikai kereslet: (2+4)

96 A TSA történeti előzményei
A turizmus, mint gazdasági tevékenység fontosságának deklarálása a nemzeti számlák rendszerében WTO turizmus statisztikai konferencia Ottawaban OECD TSA UN SNA az OECD első TSA ajánlásai a nizzai Enzo Paci nemzetközi konferencia a turizmus gazdasági hatásainak méréséről a WTO/OECD/Eurostat TSA munkacsoport megalakítása TSA konferencia Vancouver

97 Egységes módszer A közvetlen és közvetett hatások együttes figyelembe vétele (l. WTTC/WEFA: Turisztikai ágazat – közvetlen és Turisztikai gazdaság - közvetlen és közvetett együtt) a statisztika korszerűsítése és adaptálása a TSA igényeihez a keresleti oldalon a turisták teljes költésének és a költés megoszlásának a mérése (felmérések szükségessége) a kínálati oldalon a hozzáadott érték/jövedelem mérése (ágazatonként) az első kibocsátótól a végső eladóig a keresleti és a kínálati oldal összhangja.

98 A TSA előállításába bevont szervezetek / 1.
WTO OECD ENSZ EUROSTAT Központi statisztikai hivatalok Nemzeti bankok NTA

99 A TSA előállításába bevont szervezetek / 2.
Központi statisztikai hivatal, központi bank, NTA, turisztikai vállalkozások nemzeti szövetségei Információt szolgáltató egységek (turisztikai szolgáltatók és non-profit intézmények) Az információ felhasználói (NTA, turisztikai szolgáltatók, a nemzeti számlák készítői, központi bank, stb.)

100 TSA Magyarországon / 1. OIB 34/1999: a TSA kialakítása szükségességének deklarálása OIB 35/1999: pénzügyi forrás elkülönítése a TSA kialakításához 1999: WTTC/WEFA - MT Rt. szerződés szimulált TSA kialakítására 2000: munkacsoport kialakítása (KSH, MNB, GM, MT Rt, független szakértők)

101 TSA Magyarországon / 2. Turizmus Bulletin március – Hüttl A. és Próbáld Á. tanulmánya EU 1995/57. sz. irányelv: a lakosság turisztikai keresletére vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség A magyar lakosság turisztikai célú fogyasztásának vizsgálata: KSH, 2003. A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú fogyasztásának vizsgálata: KSH, 2003

102 TSA Magyarországon / 3. 2003. febr. MEH sajtótájékoztató, Wolff Péter (OIB elnöke): április végén véglegesítik a TSA bevezetésének kritériumait; a 2-3 évre is elhúzódó, több 10 ezres felmérést magába foglaló műveletsorozat költsége mintegy 200 millió forint lesz, amelyet a KSH, a MTH és az MNB megállapodása alapján közösen viselnek; a végleges kimutatás 2006-ra készülhet el A magyar lakosság belföldi turisztikai költése, KSH, 2004-től A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai célú fogyasztásának és keresletének vizsgálata: KSH, 2004-től fizetési mérleg adatok

103 Megszerzendő adatok Turizmusra szakosodott kisvállalkozások tevékenységei (pl. falusi turizmus) SICTA szerint részletezett munkaerő-felhasználási adatok Részletes jövedelem-szerkezeti adatok Külföldiek költési szokásai / szerkezete Magyar lakosság turista célú fogyasztása (annak szerkezete) belföldön és külföldön

104 HUNGARY - TSA estimates 2005
Source:

105

106

107


Letölteni ppt "A turizmus statisztika kialakulása"

Hasonló előadás


Google Hirdetések