Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 10. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 10. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 10. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD

2 Forgóeszköz-gazdálkodás elemzése A forgóeszközök a vállalkozási tevékenységet általában egy évnél rövidebb ideig szolgáló vagyontárgyak, követelések, értékpapírok és pénzeszközök. A forgóeszközöket különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk. A megjelenési forma szerinti csoportosítás alapján megkülönböztetünk készleteket, követeléseket, értékpapírokat és pénzeszközöket. 2

3 Forgóeszközök aránya mutató A vagyonmérleg alapján meghatározhatjuk a forgóeszközök arányát a mérlegfőösszeghez viszonyítva, vagy a fogóeszközök szerkezetét is megoszlási viszonyszámok segítségével. A belső arányok mellett dinamikus viszonyszámok segítségével azt is vizsgálhatjuk, hogy milyen változások történtek az előző időszakokhoz képest. A mutatók értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a vállalkozás tevékenységét. 3

4 A forgóeszközök körforgása készpénz Anyag,áru termelés Késztermék, készletek értékesítés vevőállomány

5 Forgóeszközök körforgásának szakaszai Készenléti szakasz: az anyagok beszerzésétől - illetve megtermelésétől - a felhasználásig. Ráfordítási szakasz: a forgóeszközök felhasználása az ágazat végtermékének előállításáig. Megtérülési szakasz: a végtermék raktározása, értékesítése.

6 Forgási mutatók A forgási mutatók (a fordulatok száma és a forgási idő napokban) számszerűsítésével hasznos információkhoz juthatunk. 6

7 A készletgazdálkodás elemzése Rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt, és a –termékelőállítás, szolgáltatásnyújtás során kerülnek felhasználásra (anyagok), –a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak (befejezetlen termelés, félkésztermékek), –már elkészült termékek (késztermékek) vagy –értékesítési célból kerültek beszerzésre és az értékesítésig változatlan állapotban maradnak (áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások).

8 A készlet A vállalatok termelési erőforrásainak, gazdálkodásának meghatározó részét képzik a készletek. A termelési költségek jelentős része a készletek felhasználásából ered. Amikor egy termelési folyamat lezárul, az eredmény készlet formájában mutatkozik meg.

9 Készletgazdálkodás - Logisztika A vállalkozások abban az esetben gazdálkodhatnak eredményesen, amennyiben a termeléshez szükséges készletek a megfelelő időben és a szükséges minőségben rendelkezésre állnak. A készletgazdálkodás a logisztikai rendszer egyik alappillére, és alapvető feladata az, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa.

10 A készletállomány elemzése Elemezhetjük –a készletállományok összetételét, szerkezetét, –a készletállományok alakulását a készletnormákhoz viszonyítva, –a készletek időbeli alakulását, valamint –a termelés és a készletek kapcsolatát, illetve –a különböző készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető jeleket, adatokat.

11 Készletekkel kapcsolatos mutatók

12 A készletnorma elemzése A készletnormáktól való eltérés vizsgálatát készletfajtánkénti bontásban kell elvégezni. A vizsgálat célja a tervezett készletnagyságtól való eltérések, és az eltéréseket előidéző okok kimutatása.

13 Készletek tárolásával kapcsolatos mutatók

14 A készletgazdálkodási rendszer A számviteli rendszerből sok olyan adat nyerhető, amiből a készletgazdálkodási tevékenységre vonatkozó következtetések vonhatók le, így a készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztethetnek: –az anyagár-különbözetek –a távolsági fuvardíjak –az anyagok értékesítése során keletkezett veszteségek –a készletek leírásából és a –leltárkülönbözetekből adódó veszteségek –a fizetett kamatok –a fizetett kötbérek –a fizetett bírságok

15 A követelések elemzése A követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozás már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert és termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, értékpapír értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódik.

16 A követelések elemzéséhez kapcsolódó kérdések hogyan alakult az egyes követelésfajták állománya és az összetétele, kiemelve a kapcsolt vállalkozások szerepét; kikkel szemben állnak fenn a követelések; hogyan érvényesül a fizetési fegyelem, milyen a fizetési határidőn túli követelések aránya; milyen részarányt képviselnek a kétes követelések, milyen az elszámolt veszteségek aránya; milyen összegű hitelezési veszteséget kellett elszámolni, okok szerint csoportosítva; hogyan alakult és milyen tényezők hatására az elszámolt az értékvesztések aránya, illetve azok visszaírása; hogyan alakult a peresített követelések aránya és milyen eredménnyel járt.

17 A korosítási munkatábla Fizetési határidő szerinti bontásban Vevő követelések Váltó követelések Kölcsön követelések Egyéb követelések Előző évTárgy-évElőző évTárgy-évElőző évTárgy-évElőző évTárgy-év Fizetési határidőn belüli Fizetési határidőn túli, ebből: 0-90 nap nap nap 1 éven túli Peresített (kétes) követelés Lejárt követelés Értékvesztés Értékvesztés visszaírása

18 A követelések áruszállításból, szolgáltatás nyújtásból A követeléseken belül kiemelt szerepet kapnak, ezek az ún. vevőkövetelések, mert minden vállalkozás elsődleges érdeke, hogy az előállított termékek és elvégzett szolgáltatások ellenértékét kiszámlázza a vevő felé és a vevő ezt mihamarabb rendezze. A fizetési fegyelem szerinti bontáson túl vizsgálhatjuk a vevőköveteléseket például fizetési módok szerint (átutalásos, készpénzes), belföldi vevőkövetelés vagy közösségen belüli, illetve harmadik országgal szembeni követelés szerint.

19 A követelések áruszállításból, szolgáltatás nyújtásból Hasznos információhoz juthatunk az átlagos vevő futamidő mutatószámának számszerűsítésével is, hiszen az értékesítési forgalom jelentős emelkedése esetén – a fizetési fegyelem változatlansága mellett – indokolt lehet a növekedés.


Letölteni ppt "Gazdasági és PÉNZÜGYI Elemzés 10. Dr. Tarnóczi Tibor PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NAGYVÁRAD."

Hasonló előadás


Google Hirdetések