Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM ÉS AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM ÉS AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER."— Előadás másolata:

1 LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM ÉS AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER

2 A KONZORCIUM Szövetkezés nagyobb szabású –közös pénzügyi műveletre, –tőkebefektetésre, –projekt cél megvalósítására. A terv-cél megvalósításának szervezeti kerete.

3 KLASZTER Forrás: Európai Klaszter Memorandum május 16. KLASZTER Forrás: Európai Klaszter Memorandum május 16.

4 KLASZTER –HASONLÓ VAGY –EGYMÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEREPLŐK FÖLDARAJZI TÖMÖRÜLÉSE, EGYÜTTMŰKÖDÉSE –horizontálisan, vagy vertikálisan kapcsolódó, önálló jogi személyiségű cégek integrációja, melyek a –kapcsolódó társadalmi intézményekkel a terv-cél megvalósulása érdekében együtt dolgoznak.

5 KLASZTER SZEREPEK Megoldás lehet a globális innovációs kihívásra, mert az együttműködésen keresztül új ötletek, projektek születnek; lecsökken az önfeltárástól a piacig vezető út; az együttműködés versenyhelyzetben is megvalósul A haszonélvezői a mikro-, kis- és középvállalkozások.

6 elvárás:a tudásalapú vidékfejlesztési klaszter megteremtése A vállalkozások/vállalatok vállalkozásmérettől függetlenül szoros, interaktív kapcsolatot alakítanak ki egymással közös akciók és tevékenységek keretében lépnek fel Közösen oldják meg a problémákat.

7 DINAMIKUS KLASZTER/1 Termelési együttműködés mellett hálózati együttműködés, mely kiterjed: az oktatás – képzésre a műszaki fejlődésre a marketingre a pénzügyekre az exportra az értékesítésre és azon túlmenően kapcsolódik: –a tudásátadáshoz –az innovációhoz KOMPLEMENTER TUDÁSOKKAL RENDELKEZŐ SZEREPLŐK EGYÜTTMŰKÖDÉSE.

8 DINAMIKUS KLASZTER/2 A tudás-gazdaság és a gazdasági konjunktúra kulcs tényezői Hozzájárul a versenyképes piac fejlődéséhez Ott fejlődik, ahol erős a versenyhelyzet – régión belül és régiók között Régiókon és határokon átnyúló együttműködés és összefonódottság tükröződik.

9 A LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM 1. Területalapú megközelítés ( helyi identitás, stratégia) 2. Alulról építkező megközelítés 3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek (önállóság és függetlenség) 4. Háromoldalú partnerség (köz –, verseny- és civil szféra) 5. Tevékenységek újító jellege (innováció) 6. Tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált, ágazatközi megközelítés 7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés

10 AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER FOGLALKOZTATÁS/ MUNKAERŐ - termelőiskola - szociális földprogram - termelők (mg., gép…) - kereskedők - szolgáltatók - szakemberek - képzők - partnerek/intézmények KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ HÁLÓZAT - hagyományos piac - nagybani piac - eKereskedelem (termelői csoport) - bolthálózat (franchise) FENNTARTHATÓ VIDÉK- FEJLESZTÉS - (agrár)gazdaság - környezetvédelem - közösségfejlesztés - településfejlesztés - területfejlesztés KÉPZÉS/SZERVEZÉSI – FEJLESZTÉSI HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT/K+F KONZORCIUM/2 KONZORCIUM/1 KONZORCIUM/4 KONZORCIUM/3 A 2 BC ABC

11 A korlátok helyett a lehetőségekre kell összpontosítani! Az élelmiszer-termelő kisvállalkozások többsége már régen felismerték –a fogyasztók minőségi, ezzel együtt –innovációt és a –helyi identitást is biztosító, –különleges termékekre vonatkozó igényeinek kiszolgálásában rejlő lehetőségeket. Alapvetően a kicsi, de innovatív élelmiszereket előállító vállalatokat támogatja a program, ugyanakkor közreműködik/segíti a termelők hálózatának kiépítését is.

12 Megérett a helyzet arra, hogy az élelmiszer- kultúra révén újabb dimenzió nyíljon meg! Első és legfontosabb, hogy a helyi, a térségi élelmiszer-kultúra láthatóbbá váljon - majd, ennek következtében egy komplex funkciókat is ellátni képes gazdasági üzlethálózat jöjjön létre

13 Kiemelt célkitűzés –a családi, kisüzemi élelmiszer-termelők csoportjainak (KKV-k), –a vidéki kézművesség (a kosárfonástól a fa használati tárgyaktól a kékfestésig, stb.), –a hagyományokra épülő naiv- és professzionális képző- és iparművészet termékeinek támogatása –a tapasztalatok cseréje és –az értékesítéssel, termékfejlesztéssel és –a marketinggel kapcsolatos tanácsadás, –a piacra jutás feltételeinek megteremtése révén.

14 A projekt főbb részei –Gazdaságokat és regionális termékeket magába foglaló struktúra megszervezése: a standard termékek minél több termelőtől származó, teljes választékot kínáljon; –a gazdaságok által előállított, valamint a regionális termékek piaci értékesítését támogató marketing- és reklámstratégia kidolgozása és a promóciós központ felállítása: a különös gonddal készített, rövid távolságra szállított, védjeggyel és saját címkével ellátott, friss termékek csoportjának kialakítása, amely a termelő és a fogyasztó közötti szorosabb közelségétnek köszönhetően fenntarthatónak bizonyul; –a különböző regionális, helyi gazdaságok termékeket forgalmazó csatornák kiépítése: hagyományos piac, bolt- hálózat és e-kereskedelem.

15 A projekt célja –A LEADER PIAC- ÉS BOLTHÁLÓZAT, a leader-vidék üzlet-hálózata kiépítése, franchise-rendszerű működtetése –Termelői csoportok létrehozása és országos kiterjesztése amely a leader-vidéki termelő-feldolgozó és a fogyasztó érdekrendszerét foglalja magába, és érvényesíti azt piaci körülmények között.

16 A Franchise Rendszer célja leader-vidéki termelők piacra jutási feltételeinek megteremtése egy –sikeres, európai színvonalú országos piaci és bolthálózat kiépítésével és működtetésével –alternatívát kíván nyújtani a leader-vidéki termelőknek, élelmiszer feldolgozóknak, beszállítóknak, fogyasztóknak, amely újrateremti és megőrzi a régi hagyományú, vásárlóközpontú kereskedelmi módszerek alkalmazását –a termelő számára biztos piaci felületet teremt

17 Franchise Rendszer előnye –a Hálózat beszállítói maguk a hálózat- és terméktulajdonosok –azonos elveken és arculattal megjelenő, másoktól a termék minőségben és árban is jól megkülönböztető, fogyasztó-orientált piaci- és bolthálózat –munkatársakig mindenkit folyamatos képzésben, illetve továbbképzésben részesít. A tudás, a hozzáadott plusz az, ami eredményre vezet, sikerre visz –termelő- és fogyasztópárti termelő - piaci- és bolthálózat.

18 TERMELŐI CSOPORT/TÉSZ/1 TÉSZ: Termelői Értékesítő Szervezet. A fogalmat az Európai Unió 1996-ban alkotta meg (producer organisation) néven. Jelentősen különbözik a Magyarországon régóta ismert TSZ-től.Európai Unió1996Magyarországon A termelők egy közös központba szállítják termékeiket, ott –válogatás és csomagolás után –nagy és egységes mennyiségben és minőségben – a megrendelők felé továbbítják.

19 TERMELŐI CSOPORT/TÉSZ/2 Lényege, hogy a zöldség – gyümölcs ágazatból élő termelők –közösen összefogva –non-profit szervezetet alkotvanon-profit –csökkentsenek néhány rájuk nehezedő költségen, illetve –növeljék versenyképességüket azáltal, hogy –az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik.

20 TERMELŐI CSOPORT/TÉSZ/3 Ezáltal –csökkenthető az agrárolló által a termelőknek okozott kár illetve –a vertikális integráció révén nagyobb jövedelem realizálható.integráció Jelenleg Magyarországon több TÉSZ is létezik. Legjelentősebbek: Mórakert (Mórahalom), DélKerTész (Szentes), Kiskunsági TÉSZ (Kiskunfélegyháza), KistérTész (Kistelek), Fresh Fruit TÉSZ (Kecel), Alföld Régió Szövetkezet (Kecskemét)Magyarországon

21 A Projekt megvalósulásának javasolt gazdasági forma: a Szövetkezet Az elmúlt években világszerte felgyorsult a szövetkezés ügyével való foglalkozás, a tapasztalatok értékelése, a jövő szövetkezési funkcióinak, szerepének értelmezése. Európai tapasztalat (Anglia, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Svédország, stb.) az is, hogy szövetkezetek a „szociális gazdaság”, vagyis a magántőkének és a közvállalatok szektorai melletti harmadik szektor aktív szereplői

22 A szociális gazdaság vegyes motiváltságú –gazdasági, –szociális, –kulturális, stb.) igények megjelenésének/kielégítésének is teret biztosít, amelyeknek a másik két szektorban nincs helye.

23 A szociális gazdaság alapértékei –szolidaritás –szociális kohézió –szociális felelősség és elkötelezettség –demokrácia és részvétel –autonómia és függetlenség

24 A szövetkezetek sajátos szerveződési és működési alapelvei –foglalkoztatáspolitika –a regionális politika –a vidékfejlesztés –az agrár- és környezetvédelmi politika keretei között felmerülő problémák megoldásának eszközét jelentik

25 Az emberi tevékenység szervezeti három alaptípusa: a tisztán gazdasági feladatokat ellátó gazdasági társaság - vezérlő elve: – a minél nagyobb nyereség elérése; a társadalmi szervezet: –jellemzően szociális, kulturális, stb. célok elérése mentén működik; a szövetkezet: –képes ötvözni a gazdálkodási funkciót a kulturális, szociális, közösségszervező funkciókkal.

26 A szövetkezeti társulási formában rejlő erő, pl. –Hollandiában a szövetkezetek átfogják a mezőgazdasági termelés 83%-át, –Franciaországban a banki szolgáltatások 50%-át, –Finnországban az élelmiszer- kiskereskedelemből a részesedési arányuk 35%, –Svédországban az erdőgazdálkodás 60%-át fedik le

27 A szövetkezet fogalma 7. § A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű –részjegy-tőkével alapított, a –nyitott tagság és a –változó tőke elvei szerint működő, –jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek –célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. (2006. évi X. tv.)

28 KÉPZÉS/1 ÚMVP 1 – 2. tengely – Képző Szervezet, KSZ (139/2008. (X.22.) FVM rendelet szerint Konzorciumi forma – FVM 18 szakképző intézmény és partnerségi köre Cél: mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók szakmai ismereteinek bővítése – vissza nem térítendő támogatás Célterületek: 1.nem kötelező képzések - szakképesítést nem adó OKJ szerinti, valamint hatósági képzések

29 KÉPZÉS/2 2. Kötelező képzések – támogatási kérelmet jóváhagyó határozattal rendelkezők –mezőgazdasági üzemek korszerűsítése (kivéve: gépvásárlás) –fiatal mg. termelők elindítása –szerkezetátalakítás előtt álló, félig önálló gazdaságok –mg. termékek értéknövelése –agrár-környezetgazdálkodási kifizetések –erdő-környezetvédelmi kifizetések –Natura 2000 kifizetések

30 KÉPZÉS/3 Elszámolható kiadások * Képzés részvételi díja - elméleti és - gyakorlati oktatás * Szakképesítést nem adó esetén – oktatási segédlet * Képzés - előkészítési - szervezési és - adminisztrációs költségek Nem elszámolható költségek - ügyfél étkezési, szállás - utazási, - tankönyv vásárlás költségei, - pótló-, vagy javítóvizsga díja

31 KÉPZÉS/4 Jogosultság 1. célterület: mg. termelő vagy erdőgazdálkodó 2. célterület: támogatási kérelmet jóváhagyó határozattal rendelkezők –képzési díjat befizette a KSZ részére –80%-os részvétel igazolása –beszámolási, illetve vizsgakötelezettségének eleget tett –egy képzési szerződés egy képzésre jogosít –egy naptári évben legfeljebb 4 képzés esetén vehető igénybe –csak az ügyfél nevére kiállított számla számolható el

32 KÉPZÉS/5 A támogatás mértéke 1.Egy naptári év – egy ügyfél az 1. célterületnél: max Ft Ft alatti kérelem nem támogatható 3.Gyakorlati képzés a KSZ által, saját helyszínen és saját oktatóval történik

33 KÉPZÉS/6 4. KSZ által elszámolható öltségek felső határértéke (megkötött képzési szerződések száma szerint – legalább: 10 fő, – legfeljebb: 30 fő) Megnevezés Szakképesítést nem adó képzés (b1-b11, an1- an17) OKJ szerinti képzés (ao1-ao22) és 80 órás Növényvédelmi tanfolyam (h2) Elméleti óra (tartalmazza a szakképesítést nem adó képzések esetén az oktatási segédlet költségeit is) Ft/fő/óra 500 Ft/fő/óra Gyakorlati óra 1.300Ft/fő/óra 600 Ft/fő/óra Szervezési költség 5.000Ft/fő Ft/fő Vizsgaköltségx Ft/fő Mezőgazdasági vontatóvezető képzés (h1) 800 Ft/fő/óra Ft/fő/óra Ft/fő Ft/fő

34 KÉPZÉS/7 Egyéb feltételek a KSZ részére –Évenkénti képzési projekt-terv készítése –Saját szervezésben bonyolítja a képzést –A képzési program szerinti ismeretek teljes körét oktatja –Számonkérés + elégedettségmérés készítése –Elektronikus rögzítés és ügyintézés –Haladási napló vezetése + jelenléti ív –Tárgyévet követő március 31-ig jelentést készít

35 KÉPZÉS/8 Támogatási és kifizetési kérelmek benyújtásának időszaka: 2009-ben: június 1 – 30-ig október 1 – 31-ig 2010-ben: február ig június 1 – 30-ig október 1 – 31-ig

36 KÉPZÉS/9 Tervezési számok: ÚMVP 1-2. tengely képzési száma: fő Forrás: kb. 26 mdFt. Képzési idő: június – december

37 SZERVEZÉSI – FEJLESZTÉSI HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT/1 1) Tudásszolgáltatás/menedzsment - képzés - innováció - információ/tanácsadás 2) Kistermelői és KKV piac-menedzsment 3) Vidékfejlesztés menedzsment 4) Vidéki foglalkozatás menedzsment 5) Érdekegyeztetés és –képviselet 6) Hálózatfejlesztés 7) Integrációs és koordinációs feladatok 8) Kontrolling és monitoring

38 SZERVEZÉSI – FEJLESZTÉSI HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS KÖZPONT/2 Országos hálózati és koordinációs központ: Nagykőrös Regionális hálózati és koordinációs központok: 1) Közép-Magyarországi Régió, a Képző Szervezet Konzorciuma Konzorcium vezetője: FVM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Budapest Felelős vezető: Osgyáni-Székely Veronika, főigazgató 2) Dunántúli Régió, a Képző Szervezet Konzorciuma Konzorcium vezetője: FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Szekszárd Felelős vezető: Dömötör Csaba, főigazgató 3) Kelet-Magyarországi Régió, a Képző Szervezet Konzorciuma Konzorcium vezetője: FVM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Jánoshalma Felelős vezető: Gubucz József, főigazgató 4) Észak-Magyarországi Régió, a Képző Szervezet Konzorciuma Konzorcium vezetője: Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös Felelős vezető: Dr. Magda Sándor, rektor

39 K + F Mind a négy (foglalkoztatás, képzés, piac, vidékfejlesztés) szakterületnek megfelelően: + monitoring + felmérések + kutatói munkák + elemzések + stratégiai tervek és operatív programok készítése Döntési-, és jogszabályozással kapcsolatos munkák előkészítése.

40 LEHETSÉGES KLASZTEREK AZ ÉLELMISZERIPARBAN – 2005 (Szanyi M.)

41 Összeállította: Mészáros István Magyar LEADER Szövetség alelnök Elérhetőségek: 2750 Nagykőrös, Liszt F. u. 10., Pf:68. T/F: 53/ mobil: 20/


Letölteni ppt "LEADER TÍPUSÚ KONZORCIUM ÉS AGRÁR-VIDÉK DINAMIKUS KLASZTER."

Hasonló előadás


Google Hirdetések