Az Európai Unió kulturális politikája. A globalizáció és az EU A globalizáció nem új folyamat Európában… A nagy kérdés??? hogyan lehet megtartani, megőrizni,

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió kulturális politikája. A globalizáció és az EU A globalizáció nem új folyamat Európában… A nagy kérdés??? hogyan lehet megtartani, megőrizni,"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió kulturális politikája

2 A globalizáció és az EU A globalizáció nem új folyamat Európában… A nagy kérdés??? hogyan lehet megtartani, megőrizni, fejleszteni az európai és nemzeti kultúra szegmenseit, az európai és nemzeti identitást (?) Van-e ilyen? A pesszimista válasz!!! Igazán nincs választási lehetőség a globalizációval szemben. 2015. 03. 30.2

3 Lisszaboni Szerződés (hatályos 2009 dec.) Intézkedések: amelyek megfelelnek az új információs társadalom kihívásainak Célul tűzte ki, hogy az Európai Uniónak 2010-ig a világ legversenyképesebb gazdaságává kell válnia. Átfogó céljai között szerepel, hogy az EU demokratikusabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon. Jöjjön létre a jogok és értékek, a szabadság, a szolidaritás és a biztonság Európája. 2015. 03. 30.3

4 Az egyik fő cél: Európa hatékonyabban tudjon fellépni a globalizáció egyik aktoraként a világban. További célok: tudásalapú társadalom megteremtése, versenyképes gazdaság kialakítása a globális piacokon, dinamikus gazdasági növekedés, a gazdasági fejlődés fenntarthatósága, valamint a szociális integráció európai modelljének kialakítása. De: elmaradtak azok az alapvető strukturális reformok, amelyek szükségesek lettek volna mindezekhez. (Palánkai). 2015. 03. 30.4

5 Az európaizálódás fogalmát tekintve Csaba László definícióját vesszük alapul: Az „európaizálódás” az EU és a tagállamok szabályozási és intézményi rendjének kölcsönhatásával azonos. A gazdaságban, a jogrendben, a pénzügyekben, a képzésben, a környezetvédelemben, sőt az Európa Parlament révén a közéletben is lezajlik (Csaba). 2015. 03. 30.5

6 Folyamatában számos feladat és probléma jelentkezik: az EU-s normatívák és a valós folyamatok egymástól való eltérése. A kibővült közösség, a változó körülmények kezelésére már nem alkalmasak a régi metódusok, eljárásrendek. Az újraelosztás az új csatlakozások fényében. A regionalizmus problematikája. Kettős mércék (egyenlők vs. egyenlőbbek) 2015. 03. 30.6

7 Az egységes nemzetállamok decentralizációjának kérdése állandósult probléma. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény jövője, közös valuta stabilitása, a Lisszaboni Stratégia jövője, illetve az Unió közös kül- és biztonságpolitikája mind-mind újratervezésre várnak. 2015. 03. 30.7

8 A kultúrát is érintő – kihívások : az államháztartások reformja, a közigazgatás átalakulása, az új tagállamok területi reformja – regionalizmus, a jóléti szolgáltatások átalakítása (egészségügy, nyugdíjrendszerek), vidékfejlesztés – környezetvédelem, valamint a társadalmi egybetartozás erősítése (Csaba). 2015. 03. 30.8

9 EU és a kultúra A Közösség alapvetően ajánlásokban, rendeletekben, irányelvekben, valamint a Bizottság közleményein keresztül fejti ki kulturális tevékenységét. Már 1974-ben megalkotta első határozatát az európai kulturális örökség védelméről. 2015. 03. 30.9

10 Hetvenes-nyolcvanas évek EU-s támogatásai: kedvezményes múzeumlátogatás fiatalok számára, az építészeti örökség védelme, műfordítás, könyvkiadás és az olvasáskultúra fejlesztése, Európa Kulturális Fővárosa. Mastrichti Szerződés (1992) először tárgyalta, és a közösségi célkitűzések közé sorolta a kultúra támogatását (Zongor 2008). 2015. 03. 30.10

11 128. cikke szerint: a Közösség tiszteletben tarja a nemzeti és regionális sokszínűséget, előtérbe helyezi a közös kulturális örökséget Támogatott együttműködések területei: az európai népek kultúrája és történelmi ismereteinek és terjesztésének javítása, az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme, kulturális cserék, művészeti és irodalmi alkotások Ezen célok elérése érdekében lesznek intézkedések: de a Tanács kizárja a tagállamok kulturális törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolását.

12 Összegezve: A kulturális tárgyú döntések meghozatala:a nemzeti államok hatáskörébe tartozik, másrészt pedig a szubszidiaritás elve kell, hogy érvényesüljön a kultúra területén is. A Szerződés azokra az elemekre teszi a hangsúlyt, amelyek az évezredes közös európai kulturális örökség és értékek védelmét és támogatását jelentik. Ez az új felismerés az egyik fundamentum (kellene, hogy legyen) a gazdasági és politikai egységesülési folyamatok mellett a globalizáció és a tömegkultúra időszakában.

13 Az európaizáció egyértelmű pozitívuma a kultúra nemzetközi kapcsolatainak kibővülése. A kulturális cserekapcsolatok erősödése, a kulturális javak szabad áramlása elsősorban a nyugat irányába jelentkezett, ezzel együtt csökkent keleti irányba. Az EU csatlakozás egyik legjelentősebb vetülete az egyetemek közötti kapcsolatok kiszélesedése. Rendkívül fontosak a tudományos kutatóműhelyek, kutatók közös programjai.

14 Felerősödött a multikulturalitás az átjárhatóság következményeként is. Negatív tendenciák: A csatlakozás előtt meghirdetett alapelvek a valóságban a magyar társadalomban nem érvényesülnek (jólét, biztonság, az életszínvonal emelkedése). A túlfokozott EU bürokrácia nem egy esetben a jól működő hazai gyakorlatot sorvasztja el. Nem egy esetben a nemzeti önrendelkezést sérti. Kettős mérce

15 Köszönöm a figyelmet! 2015. 03. 30.15

16 2015. 03. 30.16

17 2015. 03. 30.17

18 2015. 03. 30.18

19 2015. 03. 30.19

20 2015. 03. 30.20

21 2015. 03. 30.21 Jelentősége sikerült befolyásolni az önkormányzatokat, a szakfelügyelők a munka során használt alapfogalmaknak már azonos jelentést tulajdonítanak, azonos célrendszerben gondolkoznak, mérhetőség, objektivitás, adatok tudományos feldolgozhatósága.

22 2015. 03. 30.22 Jogszabályi alapok- az indulás A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 88.§ i) pontja; A nemzeti kulturális örökség miniszterének feladat- és hatásköréről szóló 161/1998. (IX. 30.) Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdés c) pontja és 7.§ j) pontja; A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97.§ a), b), d), e) pontjai; A közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletéről szóló 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet; A kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről szóló 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet 1. sz. mellélet 9. pontja.

23 2015. 03. 30.23 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet Hatálya: közművelődési feladatellátók, a közművelődési közösségi színterek és a közművelődési intézmények szakfelügyeletére. A szakfelügyeleti rendszer működésének céljai 1./ a közművelődési tevékenység ágazati irányításának megvalósítása; 2./ a közművelődési feladatellátók közvetlen szakmai segítése; 3./ a központi szakigazgatás döntés-előkészítési munkájához szükséges információk gyűjtése, felhasználása; 4./ a szakértők tudásának hasznosítása.

24 2015. 03. 30.24 Feladatok Ellenőrzi: a vonatkozó jogszabályi rendelkezések végrehajtását, a szakmai követelmények betartását és a támogatások rendeltetésszerű felhasználását; Értékeli a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósulását; az intézmények közötti együttműködést, javaslatot az együttműködés fejlesztésére;

25 2015. 03. 30.25 vizsgálja a személyi, létesítményi, tárgyi, pénzügyi feltételeket, ellenőrzi a szükséges képesítési feltételeket, foglalkoztatási előírásokat, a továbbképzés, szakmai továbbképzés követelményeinek teljesítését, feltárja az eredményeket és a fogyatékosságokat, azokról jelentést tesz a minisztérium Közművelődési Főosztályának.

26 2015. 03. 30.26 működés vezető szakfelügyelő "Jogszabályi útmutató" éves program A pénzügyi lebonyolítási feladatok: Magyar Művelődési Intézet A feladatellátó, fenntartó, működtető megfelelő tájékoztatást kap a munka megkezdéséről, végzéséről és eredményéről Költségek: kezdetben az NKÖM előirányzatként biztosította

27 2015. 03. 30.27 működés működési szabályzat Szakértői munkát a 18/2000. (XII.18.) NKÖM rendelet 1. sz. mellékletének 9. pontjában szereplő szakértői tevékenységet folytatók köréből választott szakértők végezték és végzik. 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről 2001-től a szakfelügyelet működtetésére fordítható előirányzat fenntartói támogatásként beépült az MMI költségvetésébe, elkülönített céltámogatásként.

28 2015. 03. 30.28 Az elvégzett feladatokról éves rendszerességgel beszámolók Jelentőségük a történések hiteles és pontos rögzítése, a továbblépés lehetőségeinek kijelölése a szakfelügyelet kezdetektől képes volt a település teljes szolgáltatási vertikumára figyelni településfejlesztési koncepciók, és más fejlesztési és egyéb dokumentumok

29 2015. 03. 30.29 Fontos szempont: az önkormányzatok közművelődési igazgatásának a vizsgálata. 2000 október: Balatonszemes – a szakfelügyelők első országos konferenciája Szakmai műhelymunka nélkülözhetetlen Létrejöttét a folyamatos innováció, új szakértők nagy száma, a jelentések változó színvonala, a vizsgálati szempontok megújítása és a következő programokra történő felkészítés indokolta

30 2015. 03. 30.30 Módszertani levél a Közművelődési Szakfelügyelethez (módosított és bővített változat); a Kérdőív a közművelődési szakfelügyeleti vizsgálathoz, az Adatlap az intézmény épületéről, illetve, A jelentés külalakja és egyéb munkaanyagok. Céljuk: a jelentések szakszerűbb elkészítése, a szakfelügyelő önellenőrzése, a szerkezeti és formai egységesség, illetve bizonyos fontos információk kigyűjthetősége.

31 2015. 03. 30.31 2004-2006 az I. NFT éveiben, maximálisan euro- centrikus elvárás volt a régiók megerősítése. „Közkincs-program”, a közkincs-bizottságok, a szakfelügyelet regionális átszervezése a kistérségek közművelődési funkcióinak támogatása a területfejlesztés, a kulturális vidékfejlesztés élvonalában a közművelődés Közművelődési Stratégia 2010-ig mintegy 79 milliárd forint fejlesztés

32 2015. 03. 30.32 2005-ben a közművelődési feladatellátás országos szakfelügyeletében jelentős változás történt. Öt alapelv: az európai normákkal kompatibilis monitoring rendszer követelményeinek teljesítése; a regionális szervezetek számára a szükséges kompetencia biztosítása; a szakszerűség kontrolljának érvényesülése; a szakértői kör ismereteinek a célok eléréséhez szükséges bővítése; a működőképesség megőrzése. Életbe lépett a 23/2005. (VIII. 9.) NKÖM rendelet.

33 2015. 03. 30.33 Szigorította a szakfelügyeletet végzőkkel szemben támasztott követelményeket, és hangsúlyt adott a szakfelügyeletben résztvevők továbbképzésének. Közművelődési szakfelügyeleti munkát az végezhet, aki: „a) közművelődési szakterületen legalább tízéves, közművelődési, művelődésigazgatási munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) a Törvény hatálya alá tartozó területeken, intézményekben, szervezetekben közművelődési tevékenységet folytat, c) a minisztérium által évente szervezett országos és regionális közművelődési szakfelügyelői továbbképzéseken részt vesz.”

34 2015. 03. 30.34 Felére csökkent azoknak a szakértőknek a száma, akik szakfelügyeleti vizsgálat végzésére felkérést kaptak. Indok: a szakfelügyeleti jelentések színvonalának folyamatos emelése a szakfelügyelők rendelkezzenek: megfelelő közművelődési gyakorlattal, tájékozódjanak a szakmai és szakfelügyeleti tevékenység fejlesztéséről, az elért eredményekről, kapjanak információt a munkájukat befolyásoló jogszabályi változásokról.

35 2015. 03. 30.35 Új szervezeti és működési szabályzat A Közművelődési Főosztály pályázatot írt ki a hét régió vezető szakfelügyelői megbízatásra. A pályázat feltételei mellett részletesen felsorolta a regionális vezető szakfelügyelő feladatait és juttatásait is. A főosztályvezető döntése után vehették át megbízásukat a vezető szakfelügyelők.

36 2015. 03. 30.36 A regionális vezető szakfelügyelők feladatai: Részvétel a Szakfelügyeleti Munkabizottságban, a Közkincs Bizottságokban; Szakmai előadások, munkaértekezletek és továbbképzések tartása; Szakmai segítségnyújtás a vizsgálatokat végző szakfelügyelőknek, a leadott jelentések javítása, értékelése;

37 2015. 03. 30.37 munkaterv és beszámoló készítése információs rendszer kialakítása; regionális adatbázisuk (szakértők-szakfelügyelők, települések) vizsgálatok koordinálása, adminisztrációjának elvégzése (megbízások, szerződések, levelezések elkészítése); jelentések elemzése) az országos konferencia előkészítésében, lebonyolításában való részvétel; minisztérium képviselete külön felhatalmazás alapján

38 2015. 03. 30.38 Eredmények: eredményes és hatékony működés komoly minőségi javulás a jelentéseknél kiegyensúlyozottabb lett az elvégzett vizsgálatok regionális aránya; kistérségi vizsgálatok összesítő elemzései is elkészültek a regionális szakfelügyelők a leadatott jelentéseket szakmai és formai szempontból is ellenőrzik minőségéről visszacsatolást is adnak

39 2015. 03. 30.39 Az elmúlt időszak: szükség van a regionális munkaszervezetre és munkamegosztásra, a feladatbővülés a jellemző. A 2005-től újként megszervezett munkaértekezletek biztosították az ismeretek átadását, a tapasztalatok közös értékelését. Internetes elérhetőség A szakfelügyelet költségvetésének tervezése a regionális szakfelügyelők bevonásával történik

40 2015. 03. 30.40 Kategóriarendszer: település típusonként és lakossági létszámhoz viszonyítva határozza meg a szakfelügyelők létszámát és a megbízás összegét Költségvetését a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus kezeli

41 2015. 03. 30.41 2002. CXL kiadvány. Közművelődési fogalomtár. Tematikus vizsgálatok készültek: a. Az ÁMK-k munkájáról, közművelődési szerepvállalásról b. A közművelődés megyei feladatellátásáról 2000 és 2008-ban. c. A kistérségekről d. A TEMI intézmények közművelődési feladatvégzéséről.

42 2015. 03. 30.42 2000-óta tíz szakmai konferencia segítette a szakfelügyelet szerves fejlődését, A Szakfelügyelet munkaanyagai a kutatások adatbázisát is biztosítják a jövőben.

43 2015. 03. 30.43 Köszönöm a figyelmet!