Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vállalati felelősségvállalás- felelős vállalat Dr. Szigeti Cecília.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vállalati felelősségvállalás- felelős vállalat Dr. Szigeti Cecília."— Előadás másolata:

1 Vállalati felelősségvállalás- felelős vállalat Dr. Szigeti Cecília

2 CSR (CR) A CSR komplex, sokoldalú jelenség az üzlet és a társadalom érintkezési területén. Az eredetileg csupán a nagyvállalatokra kidolgozott koncepció ma már társadalmi, gazdasági és intézményi változásokat foglal magában. Az Oxford Handbook of CSR (Crane és társai, 2008, 3. o.) szerint a CSR elméleti megjelenését az 1950-es évekre, gyakorlati felfutását az 1990-es évekre datálhatjuk.

3 CSR (Corporate Social Responsibility) A vállalatok társadalmi felelősségének koncepciója az olyan üzleti magatartások és felfogások gyűjtőfogalma és ötvözete, amelyek a fenntartható fejlődés és az üzleti etika szellemében a tisztán gazdaságossági szempontokon túl a környezetvédelmi, szociális, emberjogi megfontolásokat is szervesen integrálják. A CSR megköveteli a vállalati működés átláthatóságát, etikusságát és az összes érintett (stakeholder) érdekeinek széleskörű figyelembevételét az üzletmenet kialakításakor.

4 „A magántulajdonon alapuló szabad vállalkozások rendszerében a vállalatvezető a tulajdonosok alkalmazottja. Közvetlen felelősséggel tartozik az alkalmazóinak, ami abban áll, hogy elvárásaiknak megfelelően igazgassa a vállalatot. Ez pedig általában azt jelenti, hogy termeljen annyi jövedelmet, amennyit csak bír, úgy, hogy közben betartja a társadalom törvényekben és erkölcsökben megtestesülő alapvető játékszabályait. (...) Mit jelenthet az, hogy a vállalatvezetőnek üzletemberi minőségében „társadalmi felelőssége” van? Ha nem csupán szólamokkal van dolgunk, akkor valami olyasmit jelenthet, hogy valamiképpen alkalmazóinak érdekeivel ellentétesen kell cselekednie. Mondjuk tartózkodnia kell egy termék árának emelésétől, hogy így járuljon hozzá az infláció csökkentésének társadalmi céljához, még akkor is, ha az áremelés szolgálná legjobban a vállalat érdekeit. Vagy szennyezőanyag kibocsátást csökkentő beruházásokat kell eszközölnie túl azon a mértéken is, ami a vállalat érdekeit szolgálná és ami a környezetvédelem társadalmi célját megvalósítani hivatott törvényben elő van írva. Vagy a vállalati nyereség számlájára tartósan munkanélkülieket kell alkalmaznia jól képzett munkások helyett, hogy így járuljon hozzá a szegénység elleni küzdelem társadalmi céljához. A vállalatvezető a felsorolt esetek mindegyikében valaki másnak a pénzét költi egy általános társadalmi cél érdekében. Ha a „társadalmi felelősség” szellemében cselekedve csökkenti a részvényesek jövedelmét, akkor az ő pénzüket költi. Ha tettei az árak emelkedéséhez vezetnek, akkor a fogyasztók pénzét költi. Ha tevékenységével a bérek csökkenését idézi elő, akkor az alkalmazottak pénzét költi.”Milton Friedman: „The Social Responsibility of Business Is to Increase Its Profits” A vállalat társadalmi felelőssége a profit növelésében rejlik (részlet) The New York Times Magazine, szeptember 13.

5 ‘Több embert ismerek, akinek szárnya van - igenis szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem is lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. Elvégre nem lehet fedetlen szárnyakkal villamosra szállni, még akkor se, ha nincsen tábla, amely kimondaná: "Szárnyakkal felszállni tilos!"’Ancsel Éva

6 Milton Friedman véleménye

7 Stakeholder A “stakeholder” kifejezés alatt CSR- relációban azt az egész alanyi kört (legyen az bármely egyén, közösség vagy szervezet) kell értenünk amely közvetlenül vagy közvetve érintve van egy vállalat működése által, vagy amely maga valamiképpen kihat egy vállalatra.

8 Érintettek Belső érintett –menedzserek –alkalmazottak, –Tulajdonosok (“shareholder”) Külső érintett –alvállalkozók, –vásárlók, –beszállítók, –szakmai szervezetek, –civil szervezetek, –iskolák, –önkormányzat, –adóhatóság

9 Vállalaton belüli dimenzió Humán erőforrás menedzsment Munkahelyi egészség és biztonság A változásokhoz történő alkalmazkodás, illetve az átalakulások, átszervezések, leépítések, krízishelyzetek menedzselése A környezeti kihatások kezelése, természetes erőforrások preferálása, környezetvédelem

10 Vállalaton kívüli dimenzió Helyi közösségek Üzleti partnerekkel, szállítókkal és a fogyasztókkal történő együttműködés Az emberi jogok kérdésköre Globális környezetvédelmi megfontolások

11 Belső CSR Munkatársakkal szemben: “Munkatársaink közel fele dolgozik rugalmas munkaidőben, mintegy 10%-uk ezen belül is valamilyen speciális konstrukcióban, részmunkaidőben, osztott munkakörben, rövidített munkahéten vagy távmunkában végzi munkáját.” A példa a Budapest Bank honlapjáról származik

12 Külső CSR “A Budapest Bank aktív szerepet vállal a hazai sportélet támogatásában. Országos sportszponzorációs programjának fókuszában a kézilabda sportág áll, s ezen belül kiemelt szerep jut a Férfi Kézilabda Ligának, melyet a Budapest Bank névadó szponzorként támogat. Fontos számunkra, hogy szerepvállalásunkkal erősítjük a sportág népszerűségé és a csapatok sikeres szereplését”. A példa a Budapest Bank honlapjáról származik

13

14

15

16 Fotó:

17

18

19

20

21 Környezeti menedzsment szabványosítása Dr. Szigeti Cecília

22 KIR A környezetvédelmi intézkedésekkel csak akkor érhető el tartós eredmény, ha meghatározott cél érdekében egy rendszer részeként hajtják végre őket. Az egyes intézkedések hatással vannak egymásra, gyengíthetik és erősíthetik is egymás hatását. A rendszerek létrehozhatók szabványok alapján. Bevezetésük a beszállítói láncban néhány iparágban elvárásként fogalmazódik meg. Önmagukban a környezetközpontú irányítási rendszerek megléte azonban nem jelent garanciát a cég felelős működésére, az egyéni felelősséget pedig semmiképpen sem helyettesítheti.

23 Forr á s Illusztr á ci ó : Tr é f á s Hajnalka

24 Tendenciák 70-es évek eleje, adminisztratív –Szennyezési határértékek (Németország, Mo) –Elhárítási technológiák (USA) 90-es évek, piaci alapú szabályozás Általánosan elterjedtek, útmutatókba foglalták

25 Szabványosítás BS brit szabvány Winter modell 1993 EMAS (Eco- Management and Audit Scheme) 1996 ISO (International Standardisation Organisation) Tóth: A valóban Felelős vállalat 2007

26 EMAS Európai Unió 1993 (EC1836/93) rendelet Külső kommunikációs lehetőséget biztosít mindazon szervezetek számára, melyek önkéntes alapon részt kívánnak venni környezeti teljesítményük folyamatos javításában.

27 Az EMAS rendszer előnyei Minőségi környezetvédelmi vezetés Garantálja a teljes jogi megfelelést a környezetvédelmi törvényeknek, jogszabályoknak és előírásoknak Külső, független fél által hitelesített környezetvédelmi információ Kedvező erőforrás felhasználás, alacsonyabb költségek Növekvő üzleti lehetőségek a piacon, "zöld fogyasztók" Javuló munkahelyi morál, csapatépítés Jobb kapcsolat a fogyasztókkal, a helyi közösséggel és a hatósággal - javuló image és növekvő bizalom EMAS védjegy használata marketing eszközként

28 EMAS EMAS 1. rendelet 1993 –Ipari szervezetek EMAS 2. rendelet 2001 –Minden szervezet EMAS 3.rendelet 2009 –Valamennyi ország számára (Global EMAS)

29

30 EMAS bevezetésének költségei KözvetlenJárulékos KülsőFüggetlen hitelesítő költsége Nyilvántartási díj előzetes átvilágítás díja Felkészítés díja A rendszer kidolgozása Ellenőrzés Környezeti vezetők képzése Grafika tervezés díja Nyomdai költségek Belsőbelső erőforrások használata: Munkabér Energia Beruházások

31 Az EMAS nevesítve megjelenik az 1995 évi LIII. tv-ben: „Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) 81/A. § (1) A környezethasználó külön jogszabályban meghatározott módon saját környezetvédelmi teljesítményének értékelése és folyamatos javítása, valamint a közvélemény megfelelő tájékoztatása érdekében környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben vehet részt. (2) A környezethasználó ennek keretében felülvizsgálja (felülvizsgáltatja) a tevékenységével kapcsolatos környezeti hatásokat, környezeti nyilatkozatot készít (készíttet), azt hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer által előírt követelményeknek való megfelelés szempontjából a környezeti hitelesítésre jogosulttal és nyilvántartásba vétel céljából benyújtja az erre külön jogszabályban feljogosított szervezetnek, továbbá ezt követően mindenki számára hozzáférhetővé teszi.”

32 ISO szabványok Az ISO szabványokat a Magyar Szabványügyi Testület honlapján elektronikusan kereshetjük és webáruházban megvásárolhatjuk.www.mszt.hu A szabványok keresésekor segítséget nyújt az ICS (a szabványok nemzetközi osztályozása), amelyet az ISO (a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) dolgozott ki abból a célból, hogy megkönnyítse a kommunikációt és az információcserét a szabványosítás területén.

33 ICS szerkezete Az 1. szint a szabványosítási tevékenység 40 szakterületét öleli fel, pl. közúti járművek, mezőgazdaság, kohászat. Mindegyik szakterületnek két számjegyű szakjelzete van. Például: 13. Környezet. Egészségvédelem. Biztonság A szakterületek csoportokra vannak felosztva ( 2. szint ). Egy-egy csoport szakjelzete a szakterület szakjelzetéből és a csoport három számjegyű csoportszámából áll. Ezeket pont választja el egymástól. Például: Környezetvédelem A csoportok többsége alcsoportokra ( 3.szin t) van felosztva. Egy-egy alcsoport szakjelzete a szakterület szakjelzetéből, a csoport szakjelzetéből és az alcsoport kétjegyű számából áll. Ezeket pont választja el egymástól. Például: Ökológiai címkézés

34 ICS szerkezete

35 PDCA ciklus, Deming kör

36

37 Forr á s Illusztr á ci ó : Tr é f á s Hajnalka

38

39 Forr á s Illusztr á ci ó : Tr é f á s Hajnalka

40 Az EMAS rendelet követelményei az alábbi pontokban térnek el az MSZ EN ISO14001 követelményeitől Előzetes átvilágítás : az EMAS megköveteli a hitelesítés előtt álló szervezet előzetes környezeti átvilágítását, míg a nemzetközi szabvány nem. Nyilvánosság : az EMAS megköveteli, hogy a vállalati környezeti politika, a környezeti program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek a környezeti nyilatkozat részeként. Az MSZ EN ISO14001 ezzel szemben csak a környezeti politika nyilvánosságát követeli meg. Ellenőrzés Az EMAS rendelet előírja a környezeti nyilatkozat érvényesítésének időintervallumait, az ISO nem.

41 Szerződő partnerek és beszállítók : az EMAS rendelet előírja a közvetett környezeti hatások, így a beszállítók tevékenységének számbavételét is. A szervezetnek törekednie kell arra, hogy a szerződéses partnerei is feleljenek meg környezeti politikájának. Az MSZ EN ISO14001 megköveteli, hogy a releváns eljárásnál kommunikáljanak a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal. Elkötelezettségek és követelmények : Lényegi különbség a két rendszer között, hogy az EMAS megköveteli a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, míg a nemzetközi szabvány megelégszik az arra való törekvés szándékának a kinyilatkoztatásával.

42 Elterjedése Az ISO szabványt nem kell regisztrálni a becslések szerint Magyarországon 1000 és 2000 közötti, a világon ezer közötti az ISO es szabványt használó vállalkozások száma. Az EMAS regisztrációhoz kötött, Magyarországon az EMAS nyilvántartás vezetésére feljogosított szervezet az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, az ő nyilvántartásuk szerint 2010 decemberében 20 szervezetnek van EMAS minősítése, 2014 januárjában 28 szervezetnek. Míg az ISO Ázsiában (Japánban, Kínában a legjelentősebb) addig az EMAS a német nyelvterületen, Németországban és Ausztriában jellemző. A két rendszere elterjedésében nagyságrendbeli különbségek vannak az ISO javára.

43 100 ezer fölé tehető az ISO tanúsított vállalatok száma szerte a világon. Magyarországon ez a szám júniusában az Az EMAS terjedése: a jelenleg 5400 ( ) hitelesített rendszer

44

45 Ökotérképezés Heinz-Werner Engel KöVET kiadvány alapján

46 Környezeti adatok gyűjtésének eszköze Tudatformáló, képzési eszköz, Gyakorlatias technika, ISO 14001, EMAS bevezetéséhez, Változások dinamikus leltára

47

48 Ökotérképezés: a környezettudatos vállalatirányítás kalóriaszegény változata A cél nem a vízre, talajra, levegőre, hulladékra, irányításra, stb. vonatkozó ökotérképek megrajzolása. A módszer legfőbb haszna abban rejlik, hogy egy folyamaton keresztül képet kapunk a cég környezeti teljesítményéről és tisztán látjuk, hogy mi a teendő.

49

50 Az ökotérképezés lépései

51 HOGYAN RAJZOLJUNK ALAPRAJZOT?

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64 Feladat A feladatot egyikük lakóhelyével (albérlet, kollégiumi szoba stb.) kapcsolatban végezzék el. Készítsék el saját lakóhelyük (ökotérképét és a főbb problémákkal kapcsolatos intézkedési tervet!

65 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Vállalati felelősségvállalás- felelős vállalat Dr. Szigeti Cecília."

Hasonló előadás


Google Hirdetések