18 éves tankötelezettség A probléma és a kutatás rövid bemutatása Mártonfi György Budapest 2012. január 27.

Az előadások a következő témára: "18 éves tankötelezettség A probléma és a kutatás rövid bemutatása Mártonfi György Budapest 2012. január 27."— Előadás másolata:

1 18 éves tankötelezettség A probléma és a kutatás rövid bemutatása Mártonfi György Budapest 2012. január 27.

2 Hogyan lett 18 év a tankötelezettség korhatára? I.  1996 (az LLL éve)  Az oktatás megújításának második szakasza (Báthory Zoltán közoktatási államtitkár)  Gyakorlatilag mindenki támogatta a döntést  Miért volt általános a támogatottsága? –Az iskolázottsági szint emelkedése nemzetközi trend és munkaerő-piaci elvárás (tömeges munkanélküliség!); –egy városi legenda eloszlatása; –12 évvel kitolta a hatályba lépést (senki érdekeit nem sértette).

3 Hogyan lett 18 év a tankötelezettség korhatára? II.  Előzetes vizsgálatról (hogyan teljesül a 16 éves korig tartó tankötelezettség) és ex- ante értékelésről (várható költségek és hatások) nincs tudomásunk  Amit lehetett tudni, de nem tematizálódott: –ez egy olyan törvény, amelyet mindenhol a világon viszonylag sokan megszegnek (deviancia, periféria), –a „törvénysértés” szürke zónában van, –a törvény betartásának szintje a feltételektől függ.

4 A kutatásról – I.  Tervezés – 2008/2009 – ekkor „lépett hatályba”  Az oktatási kormányzatok „lelazsálták” a kérdést –1998–2002, 2002–2006, 2006–2010  Néhány intézkedés kapcsolatba hozható –5–6. évfolyam (nem szakrendszerű) – iskolaszerkezet –SZFP –Felzárkóztató programok (főleg SZFP ‘C’) –Szakképzés és gyakorlat időkeretének növelése

5 A kutatásról – II.  Célok: –Hogyan alakul a világban a korhatár? –A főbb szereplők hogyan élik meg, hogyan vélekednek róla? Iskolaigazgatók Pedagógusok, osztályfőnökök, gyivisek Fenntartók Diákok, családok –Felzárkóztatás (főleg SZFP ‘C’)

6 A kutatásról – III. Kutatási eszközök  2009. november: 2 oldalas igazgatói kérdőív  Közel 100 interjú, amelyben ez egy blokk  Akikkel beszélgettünk: –Speciális szakiskolai és szakiskolai vezetők –Középiskolai vezetők –Pedagógusok (szakiskola, speciális szakiskola) –Gyermek- és ifjúságvédelmisek –Fenntartók

7 A kutatásról – IV.  Akik kimaradtak: –Általános iskolák –Szülők  A meginterjúvoltak körénél nem a reprezentativitás volt a szempont, hanem a sokszínűség.  Diákok: –Kevés interjú, végzős szakiskolás és speciális szakiskolás kérdőíves felmérés  Hányatott sorsú projekt: –Empíria: 2009 ősz–2010 nyár, befejezés 2011 ősz

8 Köszönöm a figyelmet! martonfi.gyorgy@ofi.hu