Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az üdvtörténet bevezetője. - az elbeszélések egyetlen folyamatos összefüggést alkotnak: pátriárkai történetek (Ter 11-36. fej.) - kivonulás (Kiv 1-14/15)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az üdvtörténet bevezetője. - az elbeszélések egyetlen folyamatos összefüggést alkotnak: pátriárkai történetek (Ter 11-36. fej.) - kivonulás (Kiv 1-14/15)"— Előadás másolata:

1 Az üdvtörténet bevezetője. - az elbeszélések egyetlen folyamatos összefüggést alkotnak: pátriárkai történetek (Ter fej.) - kivonulás (Kiv 1-14/15) - Sínai perikópa (Kiv 19-40) - pusztai vándorlás (Kiv 16-18; Szám 11-20) - honfoglalás (Szám) 1. Kiindulópont - egyetemes vonal: Ter fej. - ún. bibliai Őstörténet - eredet és a ki kérdése - „feliratok a bölcsőnkön”; egyszerű képek, „hieroglifák” (Gyökössy Endre) az itt található történetek: teremtés párbeszéd Isten és ember között - az emberi mivolt az önállósulás Istentől - a bűn és annak elhatalmasodása (Káin, vízözön, Bábel) - alapvetően pozitív, Isten szeretetét hangsúlyozza 2. Nemzeti vonal - a 12. fejezettől kezdődően tartalmi törés: Ábrahám és pátriárkák → egy nép kiválasztása - a pátriárkáknak tett ígéretek igen hangsúlyosak: föld/haza; utódok/nemzet A két vonal az Ábrahámnak tett ígéretben kapcsolódik össze: „Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége” (Teremtő Isten=a pátriárkák Istene)

2 A TEREMTÉS

3 I. Az ún. hatnapos teremtéstörténet (Ter 1,1-2,4a) - a Szentírás két teremtéstörténetet tartalmaz: hatnapos - Papi teremtéstörténet (Ter 1,1-2,4a) → „természettudományos” Éden-elbeszélésben található - Jahvista teremtéstörténet (Ter 2,4b-2,25) → „egzisztencialista” - nehézség - kétszer találkozunk ugyanazzal a témával („dublett”) mindkét elbeszélést megőrizte a kánon: tisztelet, a Titok teljesebb megértése a.) Felirat [cím]: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (Ter 1,1) - egészen eredeti gondolat az ókori Keleten - az ókori Kelet vallásaiban: a kozmogónia = teogónia → az istenek harcából jön létre a világ, annak valamilyen „melléktermékeként” → az istenek bizonyos értelemben ennek a világnak a részei - a Bibliában: Isten a világtól teljesen különböző személy, nem a világ része. Mindenható és egyetlen, aki szabadon, szeretetből teremtette a világot és az embert mindenféle harc és ellenállás nélkül. - „teremteni” („egyszerű építés”) - előzmény nélküli, eredeti, a megelőzőeknél magasabb rendű valóság létrehozása - fogság utáni kifejezés (Iz 40-60) - „az ég föld” = minden (tágabb értelem) → Mindent Isten teremtet, ami „fent és lent” van egyaránt; a kozmoszt a maga totalitásában.

4 b.) „A föld puszta volt és üres Isten Lelke lebegett a mélységek felett” (Ter 1,2) - a teremtést megelőző állapotot írja le: káosz - ebbe illeszkedik a teremtés eseménye ↓ hangsúly: nem annyira a káosz leírásán, hanem a teremtés csodáján (Enuma Eliš [Mezopotámia]: „amikor még nem volt”) - „puszta” és „üres” - a semmit nem tudja elvont, pozitív fogalommal - képeket használ, amivel kifejezi a semmi elvont fogalmát (formátlan, rendezetlen) - mezopotámiai mitológiai fogalmak használata „mélység” → Tiamat: a mezopotámiai mitológiában az „őstenger”, a káosz istene „Isten lelke lebegett” * „Lélek” → Marduk (babiloni főisten) széllel tépi szét Tiamatot, az őstengert * „lebegett” → sumér mitológia: az istenség madárként, verdesve lebeg az őskáosz felett, mint az anyamadár - az életet létrehozó női princípium - nincs nyoma a személyességnek → a Biblia mítosztalanítja ezeket az elemeket és a maga teológiai céljaira használja őket Tanítás: A teremtet világ előtt időben semmi sem létezett, egyedül csak Isten, aki akaratával a semmiből megteremtette a kozmoszt és benne az embert.

5 c.) A világ megteremtése hat nap keretében.

6 - a teremtéstörténet gerince - himnikus formában leírja a hat napkeretében a teremtést ↓ a teremtő Istent dicsőítő himnusz - 10 szóval teremt - összefüggés a Tízparanccsal → a teremtett világban ott találjuk beépítve az Isten teremtette erkölcsi rendet, amely objektív - a teremtett világ ennek mentén működik csak helyesen bölcsességi irodalom Jn 1,1: a világot teremtő Szó [Ige], ugyanaz, aki Krisztusban megtestesült; az egész világ és emberi történelem az ő jelenlétének és cselekvésének tere

7 Geocentrikus világkép (Luther 1545-ös bibliakiadása) szétválasztás (építés) benépesítés (díszítés) világosság, sötétség nagyobb és kisebb világító, csillagok boltozat alatti és feletti vizek madarak és halak szárazföld és tenger növények szárazföldi állatok ember kozmosz (gör.) = feldíszített [vö. kozmetika] - pozitív kezdet!

8 d.) Az ember teremtése - egy napon (6.) történik a szárazföldi állatokkal → biológiai adottságait tekintve az ember (adam = föld) szervesen kapcsolódik a(z élő)világhoz - az állatokat már a meglévőkből, az embert azonban közvetlenül teremti - közvetlen isteni elhatározás → az ember a célja a teremtés művének: tér, idő, élet (feldíszített világot kap) - áldást kap az élet továbbadására - „képére és hasonlatosságára” az ókori uralkodók az istenség képmásai a földön - itt minden ember → férfi és nő együtt Isten képe és hasonlatossága az istenképiség lényege egyben feladat is: a „képmásnak” hasonlítania kell az „eredetihez” ↓ Isten társnak, uralomra teremtette az embert, nem pedig szolgának (ellentétben az általános ókori keleti mitologikus felfogással) - kapcsolatba akar lépni az emberrel

9 e.) A hetedik nap - Isten, munkája befejeztével „megpihent” a 7. napon sabbat = abbahagyni (szombat) Isten példát adott az embernek - „megszentelte” - qadaš kiszakította a hétből, és magához tartozónak tette a hetedik nap a teremtmény találkozhat a Teremtőjével, beléphet az „örökkévalóságba” - „megáldotta”: léttöbbletet biztosító nappá tette - a hetedik nap megszentelése eredeti bibliai találmány, bár nem előzmény nélküli hold fázisainak ideje, kb. 7 nap ↓ Babilonban a szerencsétlenséget hozó napok: 7.; 14.; 19.; 28 (csak távoli a hasonlóság) a kereszténység révén lett közkinccsé - a vasárnap megünneplése révén → Krisztus feltámadásának a napja - amelyet az első keresztények kenyértöréssel ünnepeltek: Mk 16,2; ApCsel 20,7 - záró megjegyzés (Ter 2,4a; keretet alkot a Ter 1,1-gyel): „ez a története...” kiemeli a teremtést a mítosz világából - reális történelem része

10 T EREMTÉSTÖRTÉNET ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNY


Letölteni ppt "Az üdvtörténet bevezetője. - az elbeszélések egyetlen folyamatos összefüggést alkotnak: pátriárkai történetek (Ter 11-36. fej.) - kivonulás (Kiv 1-14/15)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések