Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogi alapismeretek Informatikai és kommunikációs jog Dr. Vikman László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogi alapismeretek Informatikai és kommunikációs jog Dr. Vikman László."— Előadás másolata:

1 Jogi alapismeretek Informatikai és kommunikációs jog Dr. Vikman László

2 Technikai kérdések Jogi alapok Adatvédelem Adatbizonság Számítógépes bűnözés Szellemi alkotások joga Médiajog Távközlési jog Elektronikus kereskedelem Elektronikus közigazgatás számonkérés formája: írásbeli feleletválasztós teszt tananyag: prezentációk anyaga, blog (http://itjog.buzz.hu) és az előadáson elhangzottakhttp://itjog.buzz.hu

3 Informatikai és kommunikációs jog nem egyetlen konkrét jogág, minden jogterületet érint jelentőségét adja: az IT-szektor jelentősége, sajátos és új üzleti megoldások, szolgáltatások, új életviszonyok, új problémák megjelenése, illetőleg szabályozása iránti igény mitől új: eszközeiben nem, elsősorban abban, hogy sokrétűbb, speciálisabb ismereteket követel meg a jogászoktól

4 Miért érdemes foglalkozni az IKT-joggal informatikusoknak is? fontos, hogy képesek legyenek a jogi kockázatokat felismerni, és megtehessék a szükséges lépéseket azok kezelésére -> megfelelő szakértők bevonásával néhány példa arra, hogy egy informatikus a munkája során hol találkozhat jogi problémákkal: > szoftverfejlesztés > adatbázisok készítése (főleg, ha személyes adatokat is tartalmaz) > közigazgatásban az elektronikus ügyintézésnél (KET, ügyfélkapu) > cégbejegyzésnél az elektronikus cégeljárásban > rendszergazdaként az esetleges külső és belső veszélyek elhárításánál

5 A jog a társadalmi magatartásirányítás szabályozórendszerének része. - hw-sw~világ-jog

6 Jog és erkölcs elhatárolása a jog meghatározott alany nevében születik, alkotója ismert, szabályai egzaktak, az erkölcsre ezek nem állnak az erkölcs korábbi közösségi jelenség, a jog az állam kialakulásával jön létre az erkölcs az emberi magatartásokat széles skálán értékeli, a jog többnyire szélsőségeket határoz meg (megkövetelt-üldözendő) erkölcsrendszerből több is lehet egy társadalomban, jogrendszerből csak egy, az erkölcsrendszerek ellentmondhatnak egymásnak, a jogrendszernek ellentmondásmentesnek kell lennie -> ezen különbségek fő oka: az erkölcs mögött nincs külön intézményrendszer, a jogot viszont az állam hozza létre

7 Az állam… … a társadalom egészétől elkülönült, intézményesült közhatalom. Fő feladatai: döntéshozatal, döntések végrehajtása, vitás ügyek eldöntése Másként: jogalkotás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

8 A jog fő ismérvei a társadalmi magatartásirányítási rendszer része hipotetikus magatartási szabályokból áll össze szabályait ismétlődően követni kell általánosan megfogalmazott ( utasítás) jogalkotás hozza létre, jogalkalmazás hajtja végre (intézményesült alkotás és végrehajtás) csak a legfontosabb társadalmi magatartásokat szabályozza belső ellentmondás-mentességre törekszik (érvényesség, időbeli hatály intézménye)

9 Érvényesség Egy jogszabály érvényes, ha... - állami szerv jogalkotó hatáskörének és szabályszerű jogalkotói eljárásának eredménye - az előírt módon kihirdetik (Magyar Közlöny) - nem mond ellent magasabb szintű jogszabály előírásainak

10 Hatályosság Meghatározza, hogy adott időben, adott területen, adott személyekre, esetleg adott tárgyban mely jogszabályok vonatkoznak. Időbeli hatály - jsz. meghatározza a hatálybalépés idejét / más jsz. lépteti hatályba - a hatálybalépés ideje lehet a kihirdetés napja, későbbi időpont, nagyon ritkán korábbi - visszaható hatály Személyi hatály - általános vagy különös (szakmákra, családi állapotra pl.) Területi hatály - törvény, miniszteri rendelet jellemzően országos, helyi önkormányzat rendelete csak helyi hatállyal bír

11 A jogi norma típusai magatartási szabályt rögzítő, regulatív szervezeti szabályokat rögzítő feladatokat és hatásköröket megállapító nemzetközi szerződéseket kihirdető politikai deklarációkat rögzítő

12 A regulatív normák szerkezete hipotézis diszpozíció jogkövetkezmény: - szankció - joghatás - jutalom

13 Jogviszony A jogalkotó által kiválasztott, jogilag szabályozott társadalmi viszony, amelyben a jog az emberi magatartást szabályozza általános: a jogszabályokban meghatározott absztrakt társadalmi viszony (az Mt-ben szabályott munkaviszony) konkrét: a társadalmi valóságban megjelenő viszony (pl. az én szolgálati jogviszonyom, egy adásvétel…) jogi tények: azok az események és magatartások, amelyek jogviszonyt hoznak létre, módosítanak, szüntetnek meg.

14 A jogviszony elemei alany (lehetnek természetes személyek, jogi személyek, állam) tárgy (közvetlenül a magatartás amit az alanyok tanúsítanak, közvetve az a dolog amire a jogviszony irányul) tartalom (jogok és kötelességek)

15 A jogviszonyok szerkezete abszolút: egy alany (jogosult és kötelezett) van nevesítve (pl. tulajdonjog) relatív: több alany (jogosult és kötelezett) van nevesítve (pl. adásvétel)

16 A jogrendszer egy adott állam jogszabályainak rendezett összessége. A jogrendszerek tipizálási lehetőségei: - történelmi megközelítés: ókori-rabszolgatartó, középkori-feudális, újkori-kapitalista - jogcsaládok szerint: kontinentális (romanista- germanista), angolszász (common law), vallási- tradícionális

17 A jogrendszer belső tagozódása közjog: hierarchikus szabályozási rendszerű, az állampolgár és az állam viszonyát írja le magánjog: mellérendelő szabályozás, az állampolgárok, szervezetek viszonyait rendezi anyagi jog: jogokat és kötelezettségeket állapít meg a jogalanyok számára alaki jog: a jogok és kötelezettségek kikényszerítésének módját, formai lehetőségeit szabályozza Jogág: Az egységes jogrendszeren belül az azonos típusú, azonos módszerrel szabályozott jogszabályok összessége, a jogrendszer minőségileg elkülönült, meghatározott struktúrájú jogszabálycsoportja

18 A jogágak közjog területei: - alkotmányjog - közigazgatási jog - társadalombiztosítási jog - szociális jog - pénzügyi jog - társasági jog - büntetőjog - eljárásjogok: közigazgatási, polgári, büntető - EU jog, nemzetközi jog magánjog (polgári jog) területei: - a Ptk. témái (személyek joga, dologi jog, kötelmi jog, öröklési jog) - családjog - szellemi alkotások joga

19 Az államszervezet Jogalkotó: Országgyűlés (helyi önkormányzatok) Végrehajtó: Kormány - miniszterelnök és miniszterei, kormányhivatalok, központi hivatalok, megyei közigazgatási hivatalok, helyi önkormányzatok jegyzői Igazságszolgáltató: A bírósági szervezet – OIT, LB, ítélőtáblák, megyei és városi bíróságok Fontos intézmények még: Köztársasági Elnök, AB, Ügyészség, ÁSz, Ombudsmanok, MNB

20 A jogforrási rendszer A jogalkotással felruházott szervek csak meghatározott formában (elnevezéssel) alkothatnak jogot, de ezen felül a nekik alárendelt szervek irányítása érdekében ún. egyéb jogi eszközöket is kibocsáthatnak. Ezek nem jogszabályok, de nem is egyedi intézkedések, az alárendelt szervekre kötelező normákat tartalmaznak.

21 Jogforrási hierarchia Jogszabály Az állami irányítás egyéb jogi eszköze Országgyűlés törvényhatározat Kormány rendelethatározat Kormány tagja (miniszter) rendeletutasítás Helyi önkormányzat rendelethatározat

22 EU kialakulása 1951 ESZAK 1957 Római Szerződések (EGK, Euratom) Alapítók: Benelux, F, I, D 1992 Maastricht, 1997 Amszterdam, 2001 Nizza € tagállam

23 EU szervezete Parlament (Strasbourg, Brüsszel) Bizottság (Brüsszel) Tanács (Miniszterek, Unió) Bíróság (Luxemburg) Központi Bank (Frankfurt) sajátos, szupranacionális szervezet, a tagállamok a szuverenitásukról, jogalkotási hatalmukról részben lemondtak az alapító szerződésekben a közösség javára, amely így minden tagállamra irányadó normákat alkothat speciális jogi normák: irányelv, rendelet

24 Alapjogok, emberi jogok Az egyén és az állam közötti viszony döntő tényezői Az ember veleszületett, sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogosultságai, melyeket nem az állam „adományoz”, hanem elismer, tiszteletben tart, biztosít Az országok alkotmányai, valamint nemzetközi emberi jogi egyezmények tartalmazzák

25 Az emberi jogok fejlődése Első generációs jogok: szabadságjogok, amelyek az állami beavatkozástól mentes egyéni cselekvést garantálják (élethez való jog, véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezés és egyesülési szabadság, tulajdonhoz való jog…) Második generációs jogok: gazdasági, szociális és kulturális jogok (munkához való jog, egészségügyi ellátáshoz való jog, oktatáshoz való jog…) Harmadik generációs jogok: békéhez, egészséges környezethez való jog, humanitárius segélyhez való jog, népek fejlődéshez való joga

26 A véleménynyilvánítás szabadsága 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. Funkciója, alanya, korlátai A kommunikációs jogok „anyajoga”

27 Sajtószabadság 61. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. Tartalma: a tömegkommunikációs médium szabadsága, a cenzúra tilalma Természetes korlátai: szűkösség (frekvenciák) Alanyai: szerkesztő, újságíró

28 Információszabadság 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A véleménynyilvánítás alapja, lehetővé teszi az informálódást az államról Közérdekű adatok nyilvánossága – Információszabadság Alanya, korlátai (titkok)

29 Személyes adatok védelme 59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. Személyes adatok védelme – Információs önrendelkezési jog Személyes adat, Szenzitív adat Cél: az adatkezelés, adatfeldolgozás ellenőrzése

30 Magánjog – Ptk évi IV. törvény Személyek joga: meghatározza, hogy ki, milyen feltételekkel lehet jogok és kötelezettségek alanya, mik azok a személyhez fűződő jogok Dologi jog: tulajdonjog Kötelmi jog: szerződések joga, egyes szerződések Öröklési jog: természetes személyek tulajdonának rendezése haláluk esetén

31 Magánjog - dologi jog (tulajdonjog) alanya: minden polgári jogi értelemben vett személy (természetes és jogi személy, állam) tárgya: minden birtokba vehető dolog (spec. a dolog módjára hasznosuló természeti erők - áram pl.) tartalma: azok a jogok és kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik 1. a birtoklás joga 2. a használat és a hasznok szedésének joga 3. rendelkezési jog 4. a dologgal járó terhek, a kárveszély, ill. a szükséghelyzetben okozott kár viselése

32 Magánjog – kötelmi jog (szerződések) a kötelem meghatározott személyek közt fennálló olyan polgári jogi viszony, amelynél fogva a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamely vagyoni értékű szolgáltatást véghez vigyen a jogosult oldaláról tehát követelés, a kötelezett oldaláról pedig tartozás a kötelemből származhat az az igény, amelyre alapozva az adott szolgáltatás a kötelezettől a polgári jog eszközeivel kikényszeríthető a kötelem nem egyenlő a kötelezettséggel, egy kötelem több kötelezettséget is tartalmazhat

33 A szerződés alapfogalmai I. a szerződés: két vagy több személy kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata valamely joghatás kiváltására az akaratnyilvánítás formája lehet: szóbeli, írásbeli, ráutaló magatartás a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg (a jogszabályok keretei közt, blanketta-szerződések)

34 A szerződés alapfogalmai II. semmis a szerződés, ha tartalma jogszabályba ütközik megtámadható a szerződés, ha tévedés, megtévesztés, fenyegetés, feltűnő értékaránytalanság, vagy jogi személy részére biztosított indokolatlan egyoldalú előny bizonyítható, és egy éven belül írásban megtámadják -> ha jogos az igény: in integrum restitutio, szerződéskötés előtt fenállott helyzet visszaállítása szerződésszegés formái: jogosult és kötelezett késedelme, hibás teljesítés

35 A szerződés alapfogalmai III. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: foglaló: írásban rögzített, aki adta elveszíti, aki kapta 2xesen fizeti vissza kötbér: több típus, akkor is követelhető ha kár nem merült fel jogvesztés kikötése: a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, kedvezményt zálogjog: a követelés biztosítására adott zálogtárgyból kielégítést kereshet a jogosult (kézi- és jel-zálog) óvadék: a jogosult az óvadékból a követelését közvetlenül is kielégítheti (pénz) kezesség: a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy kötelezett helyett teljesít a jogosultnak (kezesi szerződés)

36 A szállítási szerződés 379. § (1) Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni § A felek a dolog minőségét, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra, műszaki feltételre, más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással, mintával vagy részletes leírással § (1) A szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább három nappal előbb értesíteni § (4) A megrendelő az észlelt minőségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét megjelölni köteles.

37 A vállalkozási szerződés 389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles § (1) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi. (2) A megrendelő a részletes ajánlatot - a törvény eltérő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megállapodásának hiányában - szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést § (1) A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. (2) A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. (3) A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

38 A megbízási szerződés 474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. (2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni § (1) A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.

39 A gazdasági társaságokról I. (2006. IV. törvény) típusai: közkereseti társaság (minden tag korlátlanul és egyetemlegesen felelős) betéti társaság (beltag korlátlanul és egyetemlegesen, kültag csak a vagyoni betétje erejéig felelős) korlátolt felelősségű társaság (a tag csak a törzsbetétjével felel) részvénytársaság (zrt/nyrt, részvényes csak a részvény névértékét köteles szolgáltatni, az rt. kötelezettségeiért egyébként nem felel)

40 A gazdasági társaságokról II. alapításuk: társasági szerződéssel - rt: alapszabály - egyszemélyes társaság: alapító okirat közjegyző, ügyvéd, vagy jogtanácsos készítheti el cégbíróságon kell beadni az iratokat, itt kapja meg a statisztikai jelét és az adószámát is -> elektronikus cégeljárás központi cégnyilvántartás

41 A gazdasági társaságokról III. működésük: - legfőbb szerv kkt, bt: tagok gyűlése, kft: taggyűlés rt: közgyűlés - vezető tisztségviselő kkt, bt: üzletvezető kft: ügyvezető rt: igazgatótanács (vezet), felügyelőbizottság (ellenőriz)

42 Munkajog I. (1992. XXII. törvény) A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni, erről a munkáltató köteles gondoskodni. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A munkaszerződésben meg kell állapítani - a munkavállaló személyi alapbérét, - munkakörét, - munkavégzési helyét. A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről - kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg - tájékoztatja. A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait.

43 Munkajog II. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja (30 napon belül írásban is) az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). -> munkaügyi bíróságok

44 Büntetőjog I. Büntető törvénykönyv (1978.:IV. törvény): melyek a bűncselekmények Büntető eljárásjog (1998.:XIX. törvény): milyen eljárásban kerül sor a felelősségre vonásra Büntetés végrehajtási jog (1979.:XI. törvényerejű rendelet): a kiszabott büntetés végrehajtásának módja

45 Büntetőjog II. Büntetőjogi alapelvek nullum crimen sine lege nulla poena sina lege bizonyítottság követelménye ártatlanság vélelme

46 Büntetőjog III. Az igazságszolgáltatás szervezete és folyamata: nyomozóhatóság - nyomozati szakasz ügyészség - vádemelési szakasz bíróság - bírósági szakasz büntetés-végrehajtás – büntetés-végrehajtási szakasz

47 Büntetőjog IV. A bűncselekmény fogalma: Btk. 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

48 Információs társadalom Információs forradalmak 1. a beszéd kialakulása 2. az írásbeliség 3. a könyvnyomtatás 4. elektronikus kommunikációs hálózatok

49 Az információs társadalom egyes jellegzetességei Technológiai konvergencia (kommunikáció és számítástechnika viszonyában) Technológiai multiplikáció és akceleráció (az élet egyre több területén jelennek meg eszközök és egyre gyorsabban fejlődnek) Az információ, mint termelési tényező felértékelődése (pl. CRM-rendszerek a marketingben) Szociológiai és kulturális hatások: távmunka, szubkultúrák és speciális közösségek kialakulása (MMOG-ok, valódi cégek a Second Life-ban, tartalom-megosztó és közösségi weboldalak)

50 Az információs társadalom és a jog viszonya A jog jellemzően követi az élet jelenségeit, ezért az új kihívások egy részére még nem talált adekvát választ (pl. szerzői jog), bizonyos vonatkozásokban pedig mindig néhány lépés hátrányban lesz (pl. bűnözés) Érdekes és gyakran életképes alternatívákat maguk a felhasználók alakítanak ki -> netikett szabályrendszerek létrehozásával (USA)


Letölteni ppt "Jogi alapismeretek Informatikai és kommunikációs jog Dr. Vikman László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések