Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rumford gróf hőtani kutatásai Készítette: Király Vivien.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rumford gróf hőtani kutatásai Készítette: Király Vivien."— Előadás másolata:

1 Rumford gróf hőtani kutatásai Készítette: Király Vivien

2 Tartalom: Élete Érdeklődése Hőtani kutatásai

3 Élete Született: 1753 márc. 26., Rumford (Észak-Amerika) Meghalt: augusztus 21.-én. Eredeti neve: Benjamin Thompson Angol fizikus volt ben megházasodott ben a bostoni angol sereghez csatlakozott ban Londonban a gyarmatok minisztere alállamtitkárává nevezi ki ben szobrot állítottak neki.

4 Érdeklődése RUMFORD-nak a hő- és fényre vonatkozó kísérletei a gyakorlati térről átvitték őt az elméletire. A hő mellett az elektromosság lépett előtérbe. Rumford tevékenysége csak a hőnek és a fénynek alapos tanulmányozására irányult. Az elektromosság kevésbé érdekelte. Legkedvesebb foglalkozásainak egyike: A hőre vonatkozó kísérletek végrehajtása, ami már 17 évesen foglalkoztatta.

5 Hőtani kutatásai RUMFORD A súrlódás okozta nagy mennyiségű hőben annak bizonyítékát látta, hogy a hő nem lehet olyas termék, mely kémiai vagy mechanikai folyamatok által hozható létre, hanem ellenkezőleg, hogy a hő ősanyag, s az említett folyamatok által csak ez ősanyagnak melegítő, tehát érezhető hatásai tűnnek elő. De ezt a nézetét csakhamar megváltoztatta.

6 Hőtani kutatásai Ágyúcsövekről a vizsgálata: Ágyúfúrások alkalmával a súrlódásnál fejlődő hővel két óra és 20 perc alatt 2 1/2 gallon vizet( 1 gallon = liter) forralt föl. A rejtett hő elvei szerint a kifúrt forgácsok fajhőjének csökkennie kellett volna, még pedig oly nagy mértékben, hogy a fajhő csökkenéséből a keletkezett összes hőt ki lehessen magyarázni. Azonban RUMFORD bebizonyította, hogy a fém fajhője egyáltalában nem változott. Ugyanis a fúrás által lefejtett forgácsokat s fűrészelés által lemetszett ugyanakkora súlyú fémdarabkákat a víz forrópontjának mérsékletére hevített föl s azokat egyenlő mennyiségű és mérsékletű hideg vízbe vetette. Mind a két víztömegben a kiegyenlítődés mérséklete ugyanaz volt.

7 Hőtani kutatásai A hőanyag súlyos vagy nem súlyos voltának kérdése az anyagi hipothézis legérzékenyebb oldalainak egyike volt.akadtak olyanok is, kik direkt kisérletekkel bebizonyították, azaz vélték, hogy bebizonyították, hogy a víz fagyás által súlyosabbá válik, RUMFORD indíttatva érezte magát, hogy a kérdést kísérletileg eldöntse. Két egyenlő üvegpalack egyikét vízzel, a másikat ugyanannyi gyönge borszesszel töltötte meg. A légmentesen bedugaszolt s jól megtörölt palackokat igen jó mérleg karjaira függesztette s az egész készüléket egy szobában fölállította, melynek mérséklete állandóan 15°C volt; midőn mind a két palack fölvette a szoba mérsékletét, mind a kettőt újra megtörülte s pontosan egyensúlyozta s 12 óráig e szobában hagyta. Ez idő alatt a legkisebb változás sem mutatkozván, a készüléket egy -1°C mérsékletű szobába vitte s 48 óráig ott hagyta. A víz megfagyott s eredeti súlyának 1/36000 részével csakugyan nehezebb lett! RUMFORD e kísérletet higannyal is elvégezte. Most a víz a hideg szobában sokkal több hőt veszített mint a higany, s a mérleg-karok mégis tökéletes egyensúlyban maradtak. Világos volt, hogy a kihűlő testeknek súlya nem növekszik, vagyis, hogy a hőanyagnak, ha egyáltalában létezik, negatív súlya nincs. Itt RUMFORD csak annyit tehetett, hogy csatlakozott a régi fölfogáshoz, mely szerint a hő mibenléte a részecskék mozgásában keresendő. A mozgásnak súlya nincs, s a hatások egy bizonyos nemét csak a mozgásnak egy bizonyos neme idézheti elő

8 Hőtani kutatásai RUMFORD a fémek vezetőképességét vizsgálta meg. A szerves anyagok megvizsgálására a következő módszert alkalmazta. Egy lombikba hőmérőt állított, úgy, hogy a hőmérő golyója a lombik közepén volt; a hőmérő és a lombik falai közötti tért a megvizsgálandó anyaggal töltötte ki. Az egész készüléket forró vízben megmelegítette s ezután jég és víz keverékében lehűtötte. A kísérlet utóbbi részénél megfigyelte az időt a vezetőképességet ezzel az idővel fordított arányban levőnek vette. végre kimutatta, hogy a vízgőz, továbbá a száraz és a nedves levegő a hőnek egyaránt rossz vezetői. Ha RUMFORD gondos kísérleteit végig nézzük, azt a tanulságot meríthetjük, hogy a folyadékok és a gázok a hőt rosszul vezetik s hogy e testekben a hő rendszerint nem vezetés, hanem mechanikai okokra visszavezethető áramlás által terjed.

9 Köszönöm a figyelmet Források: tml


Letölteni ppt "Rumford gróf hőtani kutatásai Készítette: Király Vivien."

Hasonló előadás


Google Hirdetések