Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

6. SZOVJET-OROSZ MONTÁZSISKOLA Jegyzet Készítette: Nikli Károly.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "6. SZOVJET-OROSZ MONTÁZSISKOLA Jegyzet Készítette: Nikli Károly."— Előadás másolata:

1 6. SZOVJET-OROSZ MONTÁZSISKOLA Jegyzet Készítette: Nikli Károly

2 A montázs fogalma A montázs francia eredetű szó, jelentése: összeszerelés. Nem csak a filmművészetben használatos fogalom, hanem több más művészeti ágban is.

3 A montázs fogalma Ha mégis a filmművészetre alkalmazzuk, akkor magyarosítva szokás montírozásnak nevezni. Az angol nyelvterületen elterjedt cut, cutting mintájára használjuk a vág, vágás, vágni kifejezéseket is. Sőt, az ugyancsak angol edit, editing alapján a szerkeszt, szerkesztés, szerkeszteni elnevezések is járatosak.

4 A montázs fogalma De: bármelyik megnevezést mondjuk is, az nem fedi le teljesen azt a tevékenységet, folyamatot, amelyet jelölni akarunk általa. Ugyanakkor mindegyik mond róla valami fontosat.

5 A montázs kétféle értelmezése Montázs technikai értelemben Montázs művészi értelemben

6 Montázs technikai értelemben Ha pusztán technikai értelemben tekintünk a montázsra, akkor a következőt jelenti: amikor filmet forgatunk, akkor azt nem egyvégtében vesszük fel, hanem sok apró, különálló beállításként, snittként. Azután ezeket a filmdarabkákat sorba rendezzük, összeillesztjük, összeragasztjuk. Esetleg újra elvágjuk, más sorrendbe rendezzük, és újra összeragasztjuk.

7 Montázs technikai értelemben A filmkészítés hőskorában – a celluloidszalag világában – ez ténylegesen ollóval, ragasztóval, kézi munkával történt. A technika fejlődése révén azután kifejlesztettek különböző vágóasztalokat, amelyeken már részben gépesítve, automatizálva folyt a munka. Napjainkban pedig – a digitális filmezés idején – mindez számítógépen zajlik, speciális vágószoftverek, szerkesztőprogramok segítségével

8 Montázs technikai értelemben A lényeg azonban változatlan maradt: filmdarabkákat rendezünk sorba, majd összeillesztjük és „összeragasztjuk” azokat. Ez tehát a montázs technikai értelemben.

9 Montázs művészi értelemben A filmesek, filmművészek, teoretikusok általában tágabb aspektusban gondolnak a montázsra. Montázsnak azt a művészetet tekintik, amely abból áll, hogy a külön-külön felvett darabkákat úgy állítjuk össze, hogy a néző valami egységes, egész, megszakítatlan benyomást kapjon.

10 Montázs művészi értelemben A montírozásnak köszönhetően a cselekmény többnyire pergőbb lesz a valódi történések ritmusánál. A montázs kiemeli az eseménysorból a legfontosabb részleteket, sűríti, tömöríti a filmet. A montázs az egész filmet átható szervező erő. Alkalmas a filmben a térszervezésre, időszervezésre, ritmusszervezésre.

11 A montázs kialakulásának története A montázs nem mai találmány. A filmtörténet feljegyezte, hogy a legendás amerikai rendező, Griffith már a múlt század elején tudatosan használta a montázs egyik formáját, az úgynevezett párhuzamos montázst. Például a Magányos villa című némafilmjében, 1909-ben.

12 A montázs kialakulásának története A film története szerint egy vidéki, magányos villát megtámadja egy rablóbanda. Az otthon lévő családtagok, feleség, gyerekek bezárkóznak. A rablóbanda ostromolja a villát. A távol levő, a városban időző családfő értesül a támadásról. Kétségbeesetten rohan, vágtat hazafelé, hogy megmentse családját. Az események különböző helyszíneken, de egy időben zajlanak. Griffith ezt az egyidejűséget úgy oldotta meg, hogy felváltva mutatta hol az egyik, hol a másik helyszínt, egyre rövidítve a snitteket, ezzel felpörgetve a tempót, a végletekig növelve a nézők izgalmát. A recept bevált, a rendezők azóta is előszeretettel alkalmazzák a párhuzamos montázst minden üldözős/menekülős típusú jelenetben.

13 Montázsformák Az azóta eltelt időben a montázsnak számos formáját kidolgozták. A montázs fajtáit megkülönböztethetjük: Technikai szempontból Művészeti szempontból

14 Montázsformák technikai szempontból Lineáris montázs Szeriális montázs Párhuzamos montázs Ellentétes montázs Vertikális montázs Belső montázs

15 Montázsformák művészi szempontból Metrikus montázs Ritmikus montázs Hangsúlyos-tonális montázs Felhang montázs Attrakciós montázs Asszociatív montázs Intellektuális montázs

16 A szovjet-orosz montázsiskola lényege A szovjet-orosz montázsiskola teoretikusai szerint a film lényege nem a filmkép, hanem a képek összekapcsolása, azaz a montázs.

17 A szovjet-orosz montázsiskola kialakulása A montázs alkalmazása, illetve a körülötte kialakult montázselméleti kutatás a 20-as 30-as években érte el népszerűségének csúcsát. Akkor, amikor Szovjet- Oroszországban a fiatal avantgard filmesek felfedezték maguknak a montázst, és kialakítottak egy mozgalmat, egy új filmes irányzatot, amit ma úgy emlegetünk, mint a szovjet-orosz montázsiskolát.

18 A szovjet-orosz montázsiskola kialakulása A szovjet-orosz montázsiskola tagjai többnyire olyan rendezők voltak, akik a filmjeikben, gyakorlatban próbálták ki a montázs alkalmazását, szerepét, lehetőségeit, hatásait, majd a gyakorlati tapasztalataikat megírták filmelméleti munkáikban. Egyszerre voltak tehát gyakorló rendezők és filmteoretikusok. A film szerepéről és a filmkészítés módjairól eltérően gondolkodtak, egy dologban azonban megegyeztek: abban, hogy a montázs a filmművészet alapja.

19 A szovjet-orosz montázsiskola képviselői Neves rendezők alkották a szovjet-orosz montázsiskolát. Többek között: Alexander Dovzsenkó Dziga Vertov Lev Kulesov Vszevolod Pudovkin Szergej Eizenstein.

20 Dziga Vertov Híressé vált elmélete a Kinoglaz (filmszem) elmélet. Ennek lényege, hogy a kamera képes a tényeket, az eseményeket közvetlenül, bárhol és bármikor, részleteiben és állandó mozgásában is filmre venni, sőt újraalkotni. A régi, "polgári" cselekményes filmre, a forgatókönyvre, egyáltalán a játékfilmre semmi szükség. A kinoglaz ( a filmszem) révén eljutunk a kinopravdához (azaz a filmigazsághoz).

21 Dziga Vertov Elméletét először 1924-ben készült dokumentumfilmjeiben (a Filmszem-sorozatban) alkalmazta, melyet operatőr-testvérével, Mihail Kaufmannal együtt, valós helyszíneken, néha rejtett kamerával vettek fel. Az így felvett képsorok összeállításánál igyekezett a montázs nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználni.

22 Dziga Vertov A Kinoglaz-sorozatban tűnik fel filmjeinek az a jellegzetessége, melyet "lírai dokumentumfilm"-nek lehet nevezni. E tekintetben szokták filmjeit szembeállítani a kortárs dokumentarista, Robert Flaherty objektivitásra törekvő filmjeivel.

23 Dziga Vertov Dziga Vertov legjelentősebb filmjei: Filmszem (1924) A világ egyhatoda (1926) Ember a felvevőgéppel (1929)

24 Dziga Vertov Ember a felvevőgéppel (1929) 01:01:00

25 Lev Kulesov Kulesov-effektus 1. 00:00:30

26 Lev Kulesov Kulesov-effektus 2. 00:00:30

27 Lev Kulesov Kulesov-effektus 3. 00:00:30

28 Lev Kulesov Kulesov-effektus: Néhány filmkocka közé, melyeken egy tányér gőzölgő leves, egy koporsóban fekvő, halott gyermek, illetve egy vonzó nő volt látható, bevágta az ismert színésznek, Mozzsukinnak közömbös arckifejezésű, mindannyiszor változatlan premier plánját. A nézők csodálták a színész tehetségét, hogy milyen híven eljátszotta az éhséget, a gyászt, vagy az erotikus vágyat. A képkockák egymásutánja olyan összefüggéseket sugall, amelyek a kockákban magukban nincsenek benne.

29 Szergej Eizenstein Montázselméletének alapgondolata az, hogy két elem összekapcsolásából nem összegük, hanem szorzatuk születik meg, azaz egy új minőség (1+1=3). Legyen a két elem akár két szó egy versben: ekkor irodalmi kép lesz belőlük. Legyen akár két filmkép: ekkor a film montázs-képsora jön létre. Ezt a fajta montázst asszociációs montázsnak nevezte.

30 Szergej Eizenstein A másik lényeges, Eizenstein gondolkodásmódjára nagyon jellemző mozzanat a konfliktus hangsúlyozása. Ennek folyománya az ún. attrakciós montázs, mellyel valóságosan sokkolni akarja a nézőt. Eizenstein végül eljut az ún. intellektuális montázsig, amely már egész gondolat-sorokat generál.

31 Szergej Eizenstein Eizenstein legjelentősebb filmjei: Sztrájk (1925) Patyomkin páncélos (1926) Október (1928) Rettegett Iván (1945)

32 Szergej Eizenstein Patyomkin páncélos (1926) - részlet 00:03:50

33 vége


Letölteni ppt "6. SZOVJET-OROSZ MONTÁZSISKOLA Jegyzet Készítette: Nikli Károly."

Hasonló előadás


Google Hirdetések