Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS választható tárgy A diasort készítette: dr. Bodor Viktória (2014. augusztus 15.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS választható tárgy A diasort készítette: dr. Bodor Viktória (2014. augusztus 15.)"— Előadás másolata:

1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS választható tárgy A diasort készítette: dr. Bodor Viktória (2014. augusztus 15.)

2 A tananyag, tartalomjegyzék Államigazgatás jegyzet (hatályosítva: augusztus 15.) 1.Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei 2.Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése 3.Az államigazgatás felépítése 4.Az államigazgatás működése 5.Közigazgatásfejlesztés az Európai Unióban és hazánkban

3 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei A fejezet az alábbi ismeretek mutatja be: Hatalommegosztási elméletek A hatalommegosztás elve a magyar állam működésében Államigazgatás és önkormányzati igazgatás viszonya Nemzetközi kitekintés

4 1.1. Az államszervezet montesquieu-i modellje: a hatalmi ágak elválasztása Három hatalmi ág elválasztásának indokoltsága Az elmélettel kapcsolatos problémák: –Egyre sokasodó hatalmi ágak –Népszuverenitás –Új államhatalmi szervek –Parlamentarizmus Hatalommegosztás

5 1.2. A hatalommegosztás elvének érvényesülése a magyar állam működésében: az állami szervek felépítésének rendszere, a közigazgatás helye az állami szervek rendszerében Kormány és államigazgatás: –Csúcsszerv, alá-fölérendeltség, utasítási jog DE hatáskört nem vonhat el –Független szervek Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek Országgyűlés és a Kormány: –Mo. parlamentáris kormányformájú köztársaság –Törvényhozó és végrehajtó hatalom viszonya –Példák: miniszterelnök, miniszterek megválasztása, konstruktív bizalmatlansági indítvány, képviselők ellenőrzési joga

6 1.2. A hatalommegosztás elvének érvényesülése a magyar állam működésében: az állami szervek felépítésének rendszere, a közigazgatás helye az állami szervek rendszerében Köztársasági elnök és kormány: –Semleges hatalmi ág –Biztosítékok a semlegességhez (elkülönül) Megbízatás időtartama Saját hatáskör Összeférhetetlenség Visszahívás tilalma –Kapcsolódás: kinevezési jogosítványok, politikai ellenjegyzés Köztársasági elnök és helyi önkormányzatok: területszervezési jellegű feladatok Bíróságok és közigazgatás: közigazgatási határozatok bíróság előtti megtámadhatósága

7 1.2. A hatalommegosztás elvének érvényesülése a magyar állam működésében: az állami szervek felépítésének rendszere, a közigazgatás helye az állami szervek rendszerében Ügyészség és közigazgatás: –Kormánynál alacsonyabb szintű szervekre kiterjedő felügyeleti jogkör –Hatósági eljárást kezdeményez, jogorvoslatot terjeszt elő, felhívással, jelzéssel él Alkotmánybíróság és közigazgatás: utólagos normakontroll, rendelet megsemmisítése Állami Számvevőszék és a közigazgatás: –Gazdálkodás ellenőrzése nemcsak törvényességi, hanem célszerűségi és eredményességi szempontból is Ombudsman és az államigazgatás: alkotmányos jogokat sértő visszásságok kivizsgálása, ajánlás és figyelemfelhívás.

8 1.3. A magyar közigazgatás két alrendszere: az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint ezek egymáshoz való viszonya Államigazgatás szervek önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai KormányBelügyminiszterMiniszterelnökséget vezető miniszter Szakminiszter törvényességi felügyelet a KH- ák útján előkészítő szerep az önkormányzatokra vonatkozó szabályozásban törvényességi felügyelet irányítása szakmai szabályok meghatározása rendeletben, azok ellenőrzése javaslat a feloszlatásra (alaptv.- el ellentétes működés) önk-i kölcsönfelvétel vagy kötelezettségvállalás tárgyában kormányzati hozzájárulás előkészítése területszervezési döntések előkészítése az ogy. és a közt. elnök hatáskörébe tartozó ügyekben intézmények működésének rendeletben való szabályozása, azok ellenőrzése önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése településfejlesztés, gazdálkodás, adatbázisokkal kapcs. kormányzati feladatok összehangolása helyi képviselő testület feloszlatásának kezdeményezése ellenőrzések nyomán intézkedések kezdeményezése rendelet a közszolgálati képesítési előírásokról fejlesztési forrásokkal kapcsolatos pályázatok koordinálása önkormányzati rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése ágazatpolitikai célok, eszközök, információk biztosítása államigazgatási feladatok irányítása, vh. felügyelete önkormányzatokkal kapcsolatos adatgyűjtésekben közreműködés adat, tájékoztatás kérése döntés-előkészítés az ogy-nek területszervezési kérdésekben jogosult valamennyi államháztartási adat megismerésére belügyminiszter koordinálásával pénzügyi támogatás nyújtása költségvetési törvény alapján döntés állig. szerv és önk. Közötti vitában jóváhagyja a közös önk-i hivatal létrehozásában a szabályoktól való eltérést

9 1.3. A magyar közigazgatás két alrendszere: az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint ezek egymáshoz való viszonya Önkormányzati hatáskörök két csoportja: –saját hatáskör –államigazgatási hatáskör Törvényességi felügyeleti eljárás: Mötv § helyi közügyek/saját hatáskörállamigazgatási hatáskör törvény állapítja megtörvény, kormányrendelet költségvetési támogatás utasítható, felülbírálhatóképviselőtestület/közgyűlés nem utasíthatja, nem bírálhatja felül KH törvényességi felügyeleti jogkörben jár el felügyeleti hatáskör (határozat- megsemmisítés)

10 1.4. Történeti és nemzetközi áttekintés Nemzetközi abszolutista államok alkotmányos monarchiaparlamentáris monarchia parlamentáris / prezidenciális / félprezidenciális köztársaság Magyar parlamentáris monarchia (dualizmus ) alkotmányos monarchiaparlamentáris monarchianépköztársaságparlamentáris köztársaság

11 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei Összefoglalás Az államszervezet modelljei: –a hatalmi ágak elválasztása –a hatalom megosztása a hatalmi ágak között A hatalommegosztás elméletének érvényesülése a magyar államszervezetben elsősorban közigazgatási nézőpontból –A Kormány és az államigazgatás viszonya –A közigazgatás kapcsolata az állam egyéb szerveivel Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről: –Nemzetközi kitekintés (az államigazgatás szerepe a különböző államformákban) –A magyar államfejlődés története (a közigazgatás helyzete a különböző kormányformákban)

12 1. Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében. Az államigazgatás fogalmi elemei Ellenőrző kérdések Mi a montesquieu-i államszervezet lényege? Mik a problémák az elmélettel? Mi jellemzi az alábbi szervek viszonyát: 1.kormány és államigazgatás egyéb szervei 2.OGY és kormány 3.közt.elnök és kormány 4.közt.elnök és helyi önkormányzatok 5.bíróságok és közigazgatás 6.ügyészség és közigazgatás 7.AB és a közigazgatás 8.ÁSZ és az államigazgatás 9.ombudsman és az államigazgatás A kormány és a miniszterek államigazgatáshoz való viszonyát mi jellemzi? Hogyan fejlődött a nemzetközi és a magyar modern államigazgatás?

13 2. Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése A fejezet az alábbi ismeretek mutatja be: Hatáskör, illetékesség, joghatóság Államigazgatási szerv fogalma, rendszere Hatáskör-telepítés, kiadmányozás, szignálás, szolgálati út Irányítás, ellenőrzés, felügyelet Az államigazgatás személyzete, a szervek felépítése Felelősségi rendszer, döntés, cselekmények

14 2. 1. Hatáskör, illetékesség, joghatóság Adott ügyben történő eljárásra/a döntés meghozatalára … -a különböző TÍPUSÚ szervek közül melyik jogosult: HATÁSKÖR -azonos szervek közül TERÜLETILEG melyik: ILLETÉKESSÉG -MELY állam szerve: JOGHATÓSÁG -helytelen: „illetékes szerv” a „hatáskörrel rendelkező szerv” helyett -példák

15 2. 2. Államigazgatási szerv fogalma 2.3. Államigazgatási szervek rendszere A közigazgatás olyan közhatalommal rendelkező igazgatási tevékenység-, illetve szervezetrendszer, amely a hatalommegosztás elvéből eredően önálló hatalmi ágként funkcionálva biztosítja a jogállamiság követelményeinek érvényesülését. Az államigazgatási szervek sajátosságai : Más állami szervektől elkülönült szervezettel rendelkező jogi személyek (amelyek költségvetési szervként polgári jogi jogalanyisággal is rendelkeznek). Jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskör, valamint igazgatási jogosítványok. Önálló döntési jogkör. A rendszerint hivatali formában működő államigazgatási szervek élén egyszemélyi felelős vezető áll, aki egyben a hatáskörök és igazgatási jogosítványok címzettje. Az állami költségvetésben megállapított önálló költségvetés. Szervek osztályozása: feladat szempontú területi szempontú kapcsolat szerinti

16 2.3. Államigazgatási szervek rendszere Feladat szempontú osztályozás szerint: –általános (pl. kormány, KH) –különös (pl. minisztérium,ÖSZSZ, autonóm szervek) Területi szintek szerinti osztályozás : –központi –területi (regionális, megyei, körzeti) –helyi Kapcsolat szerint: irányítás, felügyeleti, ellenőrzési kapcsolatok Autonóm államigazgatási szervekÖnálló szabályozó szervek „feles” törvénnyel hozzák létresarkalatos törvénnyel hozzák létre nem állnak a Kormány irányítása alatt speciális feladatkör, pénzügyi önállóság Öt van: Közbeszerzési Hatóság Egyenlő Bánásmód Hatóság Gazdasági Versenyhivatal Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Választási Iroda Kettő van: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nincs jogszabály-alkotási joga a vezetőjénekrendeletalkotási joga van a vezetőjének

17 2.4. Az államigazgatási szerv működését meghatározó elvek: hatáskör-telepítés, kiadmányozás, szolgálati út,az irányításra, felügyeletre, ellenőrzésre vonatkozó szabályok rövid áttekintése 2.5. A szolgálati út és a szignálás Hatáskör átruházás és kiadmányozás: –Hatáskör-átruházás: egy szerv egy másik közigazgatási szervre vagy személyre ruházza át a hatáskörét jogszabály felhatalmazása alapján. Az felel az ügyért, akire a hatáskör át lett ruházva. Nincs utasítási joga az átruházónak. –Kiadmányozás: a közigazgatási döntéseknek, intézkedéseknek mint okiratoknak a hatás- kört gyakorló személy (jellemzően a szerv vezetője) nevében és megbízásából történő kiadásának joga. Belső szabályzatban rögzítve. A vezető felelős, utasítást adhat, bármikor magához vonhatja az ügyet. Szolgálati út és szignálás: –Szolgálati út: egy adott ügy elintézése érdekében a hierarchikus irányítású állam- igazgatási szerv mely szintjein kell tevékenységet kifejteni, melyek azok a vezetők és kormánytisztviselők, akiknek tudniuk kell az ügyről, annak állásáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket annak érdekében már megtettek. –Szignálás: az ügyek döntés-előkészítésre vagy intézkedésre történő kijelölése. Vezetés, irányítás, felügyelet: –Vezetés: egy adott szerven belüli utasításadási stb. jogosultságokat jelent. –Irányítás két szerv közötti utasításadási, személyi, szervezeti döntési, döntés-felülvizsgálati, ellenőrzési jogokat foglalja magában. –Felügyelet szűkebb, mint az irányítás, de szintén két szerv közötti viszonyt határoz meg: ebben az esetben a felügyelő szerv a felügyelttel szemben bizonyos személyi ügyekben való döntési, továbbá döntés-felülvizsgálati jogokkal rendelkezik.

18 Irányítás, felügyelet, ellenőrzés A Ksztv. megkülönbözteti és definiálja az irányítást, szakmai irányítást, vezető tevékenységének irányítását, felügyeletét (átfedő hatáskörök). Irányítás (szervezeti irányító szerv): -szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése; -szerv vezetésére kinevezés, vezetői megbízás adása, vezető felmentése, megbízás visszavonása és egyéb munkáltatói jogok gyakorlása; -szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése; -szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása; -szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás; -jogszabályban meghatározott esetekben szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása; - egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására ; - jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés ; -az államigazgatási szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint törvényben meghatározott személyes adatok kezelése. Szakmai irányítás (szervezeti irányító szervtől különböző más szerv vezetője gyakorolja, ügyek meghatározott csoportjára nézve) – fentiekből az aláhúzottak. Szervezeti egység vezető tevékenységének irányítása alatt a fentiekben dőlttel, félkövérrel szedett hatáskörök együttesét kell érteni, valamint a vezető tevékenységének ellenőrzését. Felügyelet alatt a Ksztv. a színessel szedett hatáskörök és feladatok együttesét érti. Példák

19 2.6. Az államigazgatás személyzete, az államigazgatási szervek felépítése, az államigazgatási szervek szervezeti rendjére és működésére vonatkozó szabályzatok Az államigazgatás személyzete köztisztviselői kiválasztási rendszerek karrier típusú rendszerek állás-típusú (decentralizált) következetes, felépített (centralizált) zsákmányrendszer

20 2.6. Az államigazgatás személyzete, az államigazgatási szervek felépítése, az államigazgatási szervek szervezeti rendjére és működésére vonatkozó szabályzatok Az államigazgatás személyzete A magyar köztisztviselői (kormánytisztviselői) rendszer alakulása 2002-től: : közszolgálat reformjának előkészítése, nem vezetett eredményre évi LXXII. törvény módosította a Ktv.-t is: csökkentette a foglalkoztatottsági garanciákat, szigorította a felmentés esetén igénybe vehető illetmény, illetve végkielégítés feltételeit. Döntöttek egy új, teljesítmény és minőség centrikus illetményrendszer fokozatos bevezetéséről. A Ktv évi módosítása: teljesítményértékelésen alapuló, normatív jutalmazási rendszer, közigazgatási versenyvizsga bevezetése. Pályázati eljárások bevezetése. Elkezdődött a klasszikus zárt, karrier rendszerű közszolgálat munkajogi irányba történő átalakítása a rendszernek. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény: lehetőség az indokolás nélküli felmentésre. AB ezt megsemmisítette ben a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló évi. CXCIX. törvény elfogadása: újraszabályozta az államigazgatás – és az önkormányzati közigazgatás - személyi állományának jogállását. A nyitott közszolgálati rendszer elvei érvényesülnek azzal, hogy egyes elemek a zárt rendszert idézik.

21 Az államigazgatási szervek felépítése A közigazgatási szervek szervezeti és működési rendje: a működési rendet kialakító szabályzatok Vezetési szerkezet alapján: egyszemélyi vezetésű, testületi vezetésű szervek. Nagy létszámú szervek HIVATALI formában: –hierarchikus vezetés –többszintű tagolódás –ált. 2 hierarchia szint: főosztály és osztály Szervezeti rend: –statútum –Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező elemek legfontosabb elemek szerv vezető készíti, irányító szerv vezető jóváhagyja minisztériumi SZMSZ: normatív utasításban az érintett miniszter adja ki a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jóváhagyásával külön szabályzatok kötelezettségvállalási szabályzat gazdálkodási stb.

22 2.7. Az államigazgatás felelősségi rendszere Jogi felelősség: –előírás megsértse vagy nem teljesítése esetén kilátásba helyezett jogkövetkezmény –Jogsértés (obj.), felróhatóság (szubj.) – szankció (hátrány) – eljárási rend (forma) A felelősség formái: alkotmányjogi fegyelmi kártérítési –tisztviselő –államigazgatási szerv munkajogi polgári jogi kártérítési büntetőjogi

23 2.8. Döntés az államigazgatásban Megközelítések: igazgatástudományi, tartalmi, jogtudományi MÉRLEGELÉSIDISZKRECIONÁLISMÉLTÁNYOSSÁGI ugyanazon tényállás mellett többféle döntés szerv szabad belátása alapján dönt róla fél javára el lehet térni egyese feltételek érvényesítésétől mindegyik döntés jogszerűköz érdekében jár-e el és milyen tartalmű döntést hoz oka: ha alkalmazná a szabályt, akkor a jogi norma valós céljával ellentétes lenne vagy kifejezetten utal rá a jogalkotó vagy általános jogi fogalommal utal rá (pl. közérdek védelme érdekében stb.) törvényi felhatalmazás alapján kifejezett felhatalmazás alapján alkalmazható jogszerűséget jogorvoslati eljárásban vizsgálni kell gumiklauzulafelhatalmazás hiányában jogellenes, mindig csak előnyösebb lehet az ügyfélre pl. bíróságok tól-ig határon belül mit szabnak ki pl. nemzetbiztonságot érintő ügyekben. állampolgárság stb. „méltányosságból”, „kivételes méltányosságból”, „különös méltánylást érdemlő körülmények”

24 A közigazgatás cselekményei Államigazgatási aktus fogalma Elhatárolása Államigazgatási aktusok fajtái: –igazgatási cselekmények –nyilvántartási és regisztratív cselekmények –reálcselekmények –materiális cselekmények Hatósági jogalkalmazó aktusok Közintézeti aktusok ellenőrzés felügyele t irányítás

25 2. Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése Összefoglalás Hatáskör, illetékesség, joghatóság Közigazgatás, államigazgatási szerv definíciója Kiadmányozás, hatáskör-átruházás, szolgálati út, szignálás Vezetés, irányítás, felügyelet, ellenőrzés Államigazgatási szervek osztályozása Államigazgatási szervek felépítése Felelősségi rendszer Döntés az államigazgatásban

26 2. Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése Ellenőrző kérdések Mi az illetékesség, a hatáskör és a joghatóság fogalma? Melyek az államigazgatási szerv fogalmi elemei? Mi a vezetés, irányítás, felügyelet, ellenőrzés fogalma, hogyan viszonyulnak egymáshoz? Hogyan lehet csoportosítani az államigazgatási szerveket? Milyen szabályozás jellemzi őket? Milyen döntés-típusok vannak, melyiket mi jellemez? Egy-egy példával.

27 3. Az államigazgatás felépítése A fejezet az alábbi ismeretek mutatja be: Államigazgatási szervek köre Központi közigazgatási szervek –Kormány –Miniszterelnökség –kormányzati döntések előkészítése előterjesztések, KÁT, kormányülés –Minisztériumok –Nem minisztériumi központi államigazgatási szervek Területi és helyi államigazgatási szervek

28 3. Az államigazgatás felépítése 1.finanszírozás 2.törvényességi felügyelet 3.jogalkotás Államigazgatási feladatok ellátása: közigazgatási szervek helyi önkormányzatok közintézetek non-profit gazdasági társaságok köztestületek Költségvetési szervek (definíció, alap+vállalkozási tevékenység) Rendészeti szervek Autonóm államigazgatási szervek, önálló szabályozó szervek Általános és különös hatáskörű szervek Államigazgatás Helyi önkormányzatok Közigazgatási intézményrendszer

29 3. Az államigazgatás felépítése A Kormány végrehajtó hatalom általános szerve OGY-nek felelős szerveket hozhat létre rendeletet alkot (eredeti + végrehajtási is!) Miniszterelnökből és miniszterekből áll, jelenleg egy miniszterelnök- helyettes (a kormány nemzetpolitikáért felelős tagja) megbízás megszűnése (konstruktív bizalmatlansági indítvány) segítő testületi szervek: –kormánybizottságok –kabinet –tárcaközi bizottságok –tanácsadó testületek –biztosok (kormány, miniszterelnöki, miniszteri)

30 A Miniszterelnök munkaszervezete, és a Miniszterelnökség mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium Kormányközponti szerepkör ellátása – megoldások: 1.miniszterelnök hivatala – titkárság 2.miniszterelnök hivatala - kormányzati koordináció letéteményese Magyarországon mindegyikre volt példa ig: koordinációs feladatok megosztása: egyes feladatokat a Miniszterelnökség, másokat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium látott el es választásokat követően a Miniszterelnökség lett a kormányzati koordinációt elsősorban ellátó minisztérium. Miniszterelnök munkájának támogatása: kabinet működik (kabinetfőnök). biztosítja a miniszterelnök munkájához, személyes ügyviteléhez kapcsolódó protokoll, adminisztratív és koordinációs feladatok előkészítését, ellátását.

31 A Miniszterelnök munkaszervezete, és a Miniszterelnökség mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium A Miniszterelnökséget vezető miniszter felel… a Kormány általános politikája megvalósításának stratégiai irányításáért, e körben többek között: –érvényesíti az összkormányzati szempontokat –szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, –közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a kormányzati munka tervezéséért, e körben különösen: –javaslatot tesz a Kormány munkatervére és törvényalkotási programjára, gondoskodik azok végrehajtásáról, –az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot, illetve előterjesztést tesz a Kormány részére –koordinálja a közigazgatási egyeztetéseket, –szervezi, vezeti és lebonyolítja az államtitkári értekezleteket, gondoskodik az államtitkári értekezlet döntéseinek érvényesítéséről, –javaslatot tesz a kormányülések napirendjére, –szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását, –ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, a Kormány Országgyűléssel való kapcsolattartásáért, az egységes kormányzati kommunikáció megvalósításáért, a miniszterelnöki döntésekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátásáért, segíti a miniszterelnök tevékenységét: koordinálja az alkotmányos szervek, az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek vezetőivel való kapcsolattartást.

32 A Miniszterelnök munkaszervezete, és a Miniszterelnökség mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium A Kormány-előterjesztés Kormány-előterjesztés (a kormány testületi döntéseinek kezdeményezésére szolgáló javaslat) tartalmi elemei: 1.kormányprogramhoz való illeszkedését, 2.indokait, 3.lényegét, 4.főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint 5.várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait – szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva –, illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), 6.jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit, valamint 7.a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, 8.továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését; 9.a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot. Ha EU-s kötelezettséget érint/jogszabályt ültet át: EU joggal való összeegyeztethetőség, megfeleltetési, nyilatkozat a véleményeztetésről. Ha vannak vitás kérdések, akkor döntéshozatalra alkalmas módon az egyes változatok előkészítése. Ogy-i tárgyalási módra vonatkozó javaslat Vezetői összefoglaló

33 A Miniszterelnök munkaszervezete, és a Miniszterelnökség mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium A Kormány-előterjesztés II. Kormány-előterjesztés formai követelményei, véleményezés rendje A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be: –a Kormány tagja; –a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök megbízásából a Miniszterelnökség a államtitkára; –feladatkörében a kormánybiztos, továbbá –a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek. Észrevételezők köre Előterjesztés- tervezet Vélemény- nyilvánítás Észrevéte lezés Egyeztetés Egyeztetett előterjesztés

34 A Miniszterelnök munkaszervezete, és a Miniszterelnökség mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium KÁT, Kormányülés Közigazgatási államtitkári értekezlet 1.Fő feladata 2.Az erre kijelölt (ME) közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti; 3.Napirendje; 4.Kezdeményezési jogköre; 5.Emlékeztető készítése. Kormány ülése 1.Napirend; 2.Résztvevők; 3.Állandó meghívottak; 4.Határozatképesség, szavazás; 5.A Kormány döntései; 6.Összefoglaló készítése; 7.Jelentés.

35 Minisztériumok 2010 óta az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit nem miniszterenként önálló kormányrendelet, hanem egységes jogszabály, jelenleg a 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről rögzíti. Külön tárgyalja a rendelet a kormányzati koordinációt ellátó Miniszterelnökség feladatait, hatáskörét, illetve a Miniszterelnökség szakpolitikai feladatait, majd egységesen rögzíti a szakpolitikai feladatot ellátó miniszterek általános feladat- és hatáskörét, melyet egy tételes felsorolás követ az egyes szakminisztériumok felelősségi körébe tartozó területekről. Magyarország minisztériumait a évi XX. törvény rögzíti: –Magyarország minisztériumai a Miniszterelnökség mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium és a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok. –Magyarország szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumai a következők: a) Belügyminisztérium, b) Emberi Erőforrások Minisztériuma, c) Földművelésügyi Minisztérium, d) Honvédelmi Minisztérium, e) Igazságügyi Minisztérium, f ) Külgazdasági és Külügyminisztérium, g) Nemzetgazdasági Minisztérium, h) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

36 Minisztériumok Miniszterelnökség feladatai A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormány 1. kormányzati tevékenység összehangolásáért, 2. közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért, 3. közigazgatás-fejlesztésért, 4. közigazgatás-szervezésért, 5. helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért, 6. európai uniós források felhasználásáért, 7. agrár-vidékfejlesztésért, 8. kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért, 9. közbeszerzésekért, 10. építésügyért, 11. kulturális örökség védelméért, 12. településfejlesztésért és településrendezésért, 13. polgári hírszerzési tevékenység irányításáért, 14. társadalompolitika összehangolásáért, 15. tudománypolitika koordinációjáért, 16. kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért felelős tagja.

37 Minisztériumok Szakpolitikai feladatot ellátó miniszterek feladatai „javaslatot készít a Kormány általános politiká jára, előkészíti a stratégiai dokumentumok at és az ezek végrehajtására vonatkozó programokat, koordinálja azok megvalósítását, előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, valamint a Kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök határozatait, valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki, különleges jogrend időszakára vonatkozó jogszabály-tervezeteket dolgoz ki, intézményirányítást és - felügyelet et gyakorol, kezdeményezi és előkészíti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárca-megállapodásokat, az Európai Unió intézményeinél, a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján e rendeletben meghatározottak szerint képviseli a Kormányt, gondoskodik az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról, közreműködik az európai uniós források felhasználásában, jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogot vagy vagyonkezelői jogot gyakorol gazdasági társaság felett, illetve alapítói jogot gyakorol alapítvány felett, gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről. irányítja, illetve felügyeli az a hozzá tartozó központi államigazgatási szerveket. együttműködik a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel.”

38 Minisztériumok Szakmai állandó elem Politikai változó elem Közigazgatási államtitkár; Helyettes államtitkárok; Főosztályvezetők; Főosztályvezető- helyettesek; Titkárságvezetők; Osztályvezetők; Érdemi ügyintézők; Ügykezelők Miniszter; Államtitkár(ok); Miniszteri, államtitkári kabinetfőnök; Kabinetek politikai főtanács- adói és tanácsadói; SZMSZ

39 A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek KORMÁNYHIVATALKÖZPONTI HIVATAL törvény hozza létrekormányrendelet hozza létre a kormány irányítja, felügyeletüket a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el a miniszter irányítása alatt áll területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a létrehozó jogszabály kifejezetten lehetőséget ad Pl. a Központi Statisztikai Hivatal, az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Nemzeti Adó - és Vámhivatal, amely utóbbi államigazgatási feladatok mellett fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. Pl. az Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a Nemzeti Fogyasztó­­ védelmi Hatóság, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala.

40 3.2. A területi és a helyi államigazgatási szervek Történeti bevezetés 1990, önkormányzati rendszer: a helyi önkormányzatok függetlenek lettek a központi hatalomtól, ezért az államnak szüksége volt helyi-területi szinten szervekre, amelyek a központi szervek helyi-területi szerveként ellátják az államigazgatási ügyek intézését. Fokozatosan kiépültek ezért a minisztériumoknak és más központi közigazgatási szerveknek a dekoncentrált szervei. Általában megyei szinten jöttek létre, de regionális vagy városi szintű dekoncentrált szervek is működtek, illetve működnek. A dekoncentrált államigazgatási szervek jellemzői a következők: –különös hatáskörrel rendelkeznek (kivétel a fővárosi és a megyei kormányhivatalok); –valamilyen központi államigazgatási szerv területi (esetleg helyi) szinten működő szervei; –hatósági jogkörük van, tehát engedélyeznek, tilthatnak, bírságolhatnak; –személyi állományuk kormánytisztviselőkből áll január 1. : Tizenhét dekoncentrált államigazgatási szerv a fővárosi és megyei kormányhivatalba integrálódott. Néhány ágazatban azonban maradtak még „önállóan” működő dekoncentrált szervek. Ezek a nem integrált dekoncentrált szervek főként a rendészeti jellegű szervek (rendőrség, katasztrófavédelem, Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei), vagy olyan szervek, amelyek a tevékenységüket speciális földrajzi területen fejtik ki (Bányakapitányság; Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség).

41 3.2. A területi és a helyi államigazgatási szervek Általános hatáskörű államigazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok Kormánymegbízott: -a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, aki gyakorolja a kormányhivatal feladat- és hatásköreit - közigazgatás-szervezéséért felelős (vagyis 2014 júniusa óta a Miniszterelnökséget vezető miniszter) miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, illetve menti fel. Kormányhivatal (kormánymegbízott) Szakigazga tási szervek Hivatali szerv (főigazg.) központi államig. szerv (szakmai irányító)

42 3.2. A területi és a helyi államigazgatási szervek Általános hatáskörű államigazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok Feladat- és hatáskör: Összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását. Államigazgatási hatósági jogkört gyakorol (például kisajátítási hatóság), illetve jogorvoslati fórumként dönt hatósági ügyekben. Integrált ügyfélszolgálatot működtet (kormányablak). Ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. Főszabályként ellenőrzi a területi illetékességgel államigazgatási jogkörben eljáró, illetve államigazgatási feladatokat ellátó szerveket. Szervezési jellegű feladatokat lát el. Közigazgatási képzési, továbbképzési, vizsgaszervezési és vizsgáztatási feladatokat lát el. Feladatai területi államigazgatási koordinációs jogkörében: Gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról. Gondoskodik a fővárosi, megyei államigazgatási kollégium – vagyis a területi koordináció fórumának – létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről. közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében. Kezdeményezheti a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez. Gondoskodhat a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész működését.

43 3.2. A területi és a helyi államigazgatási szervek Általános hatáskörű államigazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok – ágazati szakigazgatási szervek Szakigazgatási szervek és feladatok: szociális és gyámhivatal; építésügyi és örökségvédelmi hivatal; igazságügyi szolgálat; növény- és talajvédelmi igazgatóság; erdészeti igazgatóság; földművelésügyi igazgatóság; élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság; földhivatal; egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv; nyugdíjbiztosítási igazgatóság; munkaügyi központ; munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv; fogyasztóvédelmi felügyelőség; népegészségügyi szakigazgatási szerv; mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság; közlekedési felügyelőség; rehabilitációs szakigazgatási szerv.

44 3.2. A területi és a helyi államigazgatási szervek a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz NEM tartozó szervek Nem tartoznak ide a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei: NAV: az adóhatóság, a pénzügyőrség és a vámszervek integrációjával létrehozott olyan sajátos államigazgatási szerv, amely civil közigazgatási (például adóigazgatás) és rendészeti (például nyomozati) feladatokat egyaránt ellát. Középfokú adóztatási szervei a regionális adó főigazgatóságok, közép-fokú vámszervei a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok, a Repülőtéri Főigazgatóság, a Bevetési Főigazgatóság és a Szakértői Intézet, míg középfokú adó- és vámszerve a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság. Dekoncentrált szervek (2011-ben megvalósított szervezeti integráció nem épített be a fővárosi és megyei kormányhivatalokba). Főszabályként e dekoncentrált szervekre is kiterjed a kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogköre. Ilyen területi szervek a hét régióban működő: –Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságok; –Központi Statisztikai Hivatal regionális igazgatóságok. –Megye megyei szinten működő dekoncentrált szervek: –a budapesti és megyei rendőr-főkapitányságok; –a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai; –a megyei védelmi bizottságok (amelyek január 1-jétől a kormánymegbízottak vezetése alatt működnek); –megyei intézményfenntartó központok (amelyek az EMMI irányítása alatt működnek). Területközi dekoncentrált szervként működik: –a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 5 bányakapitánysága; –10 nemzeti park igazgatósága; –10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség; –12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság.

45 3.2. A területi és a helyi államigazgatási szervek a helyi államigazgatás, a járások Kialakítás: működésüket január 1-jén kezdték meg. Ez az államigazgatás helyi, egyben legalsó szintje. A fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezete bővült a járási hivatalokkal. A járási hivatalok a megyei kormányhivatal kirendeltségeiként működnek. A járási hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek: járási gyámhivatal; járási építésügyi hivatal; járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal; a járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve; járási földhivatal; a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége; a járási népegészségügyi intézet. A járási hivatal szervezeti felépítése hasonlít a megyei kormányhivataléra, a járási hivatalvezető által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. A fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott gyakorolja az irányítást a járási törzshivatal hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek tekintetében. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala gyakorolja az irányítást a járási hivatal törzshivatalában működő okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében. A fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala a járási törzshivatal hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását látja el. Végül a járási szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányítást a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja. A járási hivatalt a járási hivatalvezető vezeti. A járási hivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei az alábbi feladatokat látják el: –kormányzati célkitűzések megvalósítása; –a települési önkormányzatok közfoglalkoztatási feladatai végrehajtásának elősegítése; –integrált ügyfélszolgálati feladatok (kormányablakok működtetése).

46 3.3. A jegyző és a polgármesteri hivatal ügyintézőjének speciális jogállása, hatásköre a közigazgatás egységes működése szempontjából Megyei szint alatt csak néhány dekoncentrált szerv rendelkezik kirendeltséggel. Ugyanakkor az önkormányzat sem láthat el minden közigazgatási hatáskört saját hatáskörben. Amikor a jegyző államigazgatási hatóságként jár el, akkor az önkormányzat tisztségviselői és szervei nem ellenőrizhetik, nem felügyelhetik, utasításokat nem adhatnak, mert az jogellenes. Ilyenkor másodfokon a fővárosi, megyei kormányhivatal jár el. Települési önkormányzat jegyzője elsőfokú államigazgatási hatóság önkormányzati funkció

47 3. Az államigazgatás felépítése Összefoglalás Államigazgatási szervek köre (ki lát el még államigazgatási feladatot az állig szerveken kívül) Központi közigazgatási szervek működése –Kormány feladatköre, működése –Miniszterelnökség, mint a kormányzati koordinációt ellátó szerv (feladatok, szerep) –kormányzati döntések előkészítése előterjesztések tartalmi és formai szabályai, az előterjesztések véleményezésének rendje KÁT szerepe, feladata kormányülés –Minisztériumok típusa, feladata –Nem minisztériumi központi államigazgatási szervek (kormányhivatal és központi hivatalok) Területi és helyi államigazgatási szervek (FM KH, járás, jegyző)

48 3. Az államigazgatás felépítése Ellenőrző kérdések Mely szervek látnak el még államigazgatási feladatot az állig szerveken kívül? Jellemezze a Kormányt, mint a végrehajtó hatalom általános szervét! Milyen típusú miniszterelnöki hivatalok vannak? Mi Miniszterelnökség, mint a kormányzati koordinációt ellátó szerv feladata? Melyek az egyes szakminisztériumok azonos feladatai? Határolja el egymástól a kormányhivatalokat és központi hivatalokat Hogyan alakult ki a jelenlegi területi államigazgatási rendszer? Mi a járások szerepe? Milyen feladatokat láthat el a jegyző az önkormányzati feladatain túl?

49 4. Az államigazgatás működése A fejezet az alábbi ismeretek mutatja be: Az államigazgatás rendeltetése és funkciói (védelmi, biztonsági, nemzetközi, gazdasági, közszolgáltatás-szervező, államszervezet-működését biztosító) Az államigazgatási feladatok jellemzése Közhatalom birtokában végzett tevékenységek (jogalkotás, jogalkalmazás, hatósági, felügyelet, szakmai és szolgáltató) A hierarchikus igazgatás Állami vagyonnal való gazdálkodás (állami vagyon, MNV Zrt.)

50 4.1.Az államigazgatás rendeltetése és funkciói a szervezetrendszer azért dolgozik, hogy megvalósítsa a jogszabályokban meghatározott célokat védi/érvényre juttatja a közérdeket elsősorban a Kormánynak alárendelt szervek, de van kivétel (autonóm szervek – cél: politikától való teljes függetlenség) társadalomirányító és társadalomszervező funkció integratív és allokatív funkció

51 4.1.Az államigazgatás rendeltetése és funkciói VédelemBiztonságNemzetköziGazdasági Közszolgáltatás- szervezés Államszervezet működése

52 4.1.Az államigazgatás rendeltetése és funkciói VÉDELMI FUNKCIÓBIZTONSÁGI FUNKCIÓ -védelem a külső behatolóktól -természeti katasztrófák elleni védekezés -rendvédelem -pl. honvédelem, környezetvédelem -emberek, embercsoportok -anyagi javak -hatósági igazgatás -pl. járványügy, építésügy, közlekedési igazgatás stb. NEMZETKÖZI POLITIKAI FUNKCIÓGAZDASÁGI FUNKCIÓ -más államokhoz való viszony -részvétel nemzetközi szervezetekben -európai integráció -minden ágazatban van ilyen szerep -pénzügyi és gazdasági igazgatás -pénzpolitika -bel- és külkereskedelem szabályozása -adózás, vámszabályok -állami vagyonnal való gazdálkodás KÖZSZOLGÁLTATÁS-SZERVEZŐ FUNKCIÓ ÁLLAMSZERVEZET MŰKÖDÉSÉT BIZTOSÍTÓ FUNKCIÓ -igazgatási tevékenység -intézményrendszer -a közszolgáltatások mindenkihez történő eljuttatása -nyilvántartások -információs funkciók -pl. állami vagyonkezelés, választások szervezése, bíróságok működése stb.

53 4.2. Az államigazgatási feladatok általános jellemzése Szakigazgatási tevékenység: adott szervtípusra jellemző feladatokat oldanak meg különböző jogi és nem jogi eszközökkel. Feladatkörükben, hatáskörükben eljárva, illetékességi szabályokat betartva járnak el,hatósági jogkörük van. Feladatkör: adott állig. szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összessége, tevékenységének iránya, célkitűzései. Hatáskör: Mit tehet meg feladatkörébe utalt feladat végrehajtsa érdekében? Döntési jogosultság. Jogszabály állapítja meg. hatáskörfeladatkör

54 4.2. Az államigazgatási feladatok általános jellemzése A hatáskörök csoportosítása Terjedelem alapján Általános hatáskör (államigazgatás minden ágára kiterjed, pl. a kormány) Különös hatáskör (meghatározott igazgatási ágazatban, pl. a minisztérium) Jogosítványok jogi jellege szerint Anyagi jogi hatáskör (ügy érdemében hozhat döntést, pl. építési engedély kiadása) Eljárásjogi hatáskör (érdemi döntést megelőző eljárásban hoz döntést, pl. tanúmeghallgatás) Szintek szerint I. fok (elsőként hoz döntést) II. fok (felülbírál)

55 4.2. Az államigazgatási feladatok általános jellemzése A hatósági jogkör A különbség a hatóság és az államigazgatási szerv között: A hatósági jogkör speciális jogosítvány, amelynek segítségével az államigazgatási szervek közhatalmi eszközökkel oldhatnak meg bizonyos állami feladatokat. A hatósági jogalkalmazás az államigazgatási szerveknek mint hatóságoknak olyan tevékenysége, amelyet a nekik alá nem rendelt személyekre, szervekre vonatkozóan gyakorolnak, és amelynek célja, hogy az általánosan kötelező jogszabályt konkrét ügyekben alkalmazzák, s ennek során ún. hatósági döntéseket hoznak, vagy egyéb hatósági jogérvényesítő cselekményeket végeznek. Hatóság nak csak azt az államigazgatási szervet nevezzük, amelyik rendelkezik hatósági jogkörrel. Nem minden államigazgatási szervnek van hatósági jogköre, külön jogszabályi felhatalmazás biztosítja, mindig pontosan meg kell határozni, hogy mi lehet a hatósági jogkör tartalma, így a jogalkotónak rendelkeznie kell arról, hogy… – kikre vonatkozóan hozhat a hatóság kötelező erejű döntést; – milyen elnevezésű döntést adhat ki (engedély, kötelezés, bírság, jóváhagyás stb.); – mire jogosíthat, kötelezhet a hatósági döntés, hatósági határozat; –milyen feltételek fennállása esetén gyakorolhatja a hatósági jogkört; –milyen eljárásban gyakorolhatja a hatósági jogkört az államigazgatási szerv. A hatósági jogkör célja, hogy általánosan kötelező jogszabályt egyedi ügyekben alkalmazzon és juttasson érvényre a hatóság.

56 4.2.2 Az általános közérdek megjelenése az államigazgatási feladatokban Közérdek csak központi szinten megjelenő feladatok egyéb szempontok helyi érdekkel szemben érvényesítendő feladatok helyi érdek szempontjából közömbös feladatok pl. külügy, atomenergia pl. OMSZ egész országban egységes, pl. környezetvédelem, honvédelem -adat, infó (kp-i nyt.) -különleges szakértelem -speciális tárgyi, technikai feltétel -különösen költséges

57 4.3. Az államigazgatás működésének tagolása Irányultság szerint azaz milyen irányban hat? Külső működés (döntően ez jellemzi, kifelé hat) Belső működés (szervezetrendszer működtetése, személyi és tárgyi feltételek) Érintettség szerint azaz mit igazgat? Csak természetes személyeket érint pl. állampolgársági ügyek Csak szervezetet érint pl. törvényességi ellenőrzés Szervezetét és személyt is érint p. tevékenység engedélyezés Hatalmi jelleg szerint azaz milyen a viszony az igazgató és igazgatott között? Közhatalmi működés (hatalmi pozíció) Kooperációs működés pl. közigazgatási szerződések Alkalmazott eszközök jellege szerint azaz milyen eszközökkel? Jogi eszközökkel nem jogi eszközökkel (döntési javaslat, információ gyűjtés, rendszerezés)

58 4.4. Az államigazgatás közhatalom birtokában végzett tevékenységei A közhatalom gyakorlása azt jelenti, hogy –az államigazgatási szervek jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön –mindenkire kötelező döntéseket hozhatnak, –és e döntéseknek állami kényszereszközökkel szerezhetnek érvényt. Jogalkotás: Kormány, annak tagjai, és az MNB elnök és az ÖSZSZ rendelkeznek rendeletalkotási hatáskörrel Kormányrendelet lehet eredeti és végrehajtó hatáskörben Hatósági tevékenység hatósági jogalkalmazás hatósági felügyelet hatóság szakmai és szolgálattó tevékenysége Hatósági jogalkalmazás jogot megállapító határozatot hoz leggyakoribbak az engedélyek cél: jogszabály megsértése utólag nem vagy csak súlyos áldozatok árán reparálható tilalom feloldására, vagy általános szabályoktól való eltérésre bejelentési szabályok (pl. építésügy, szolgáltatási tevékenységek) cselekvésre, tartózkodásra, abbahagyásra kötelezés kvázi bíráskodás (pl. Versenytanács vagy Közbeszerzési Döntőbizottság) bírságolás hatósági bizonyítványok, tanúsítványok nyilvántartások (deklaratív, konstitutív)

59 4.4. Az államigazgatás közhatalom birtokában végzett tevékenységei Hatósági felügyelet: –funkciója: folyamatosan figyeli a jogszabályok betartását, illetve a hatósági döntések végrehajtását –ha jogszabálysértést észlel, akkor hatósági intézkedést tesz határozatot hoz intézkedik jogsértés megállapítása iránt –szankciókat alkalmaz –felelősségre vonást kezdeményez –törvényességi felügyelet (a felügyelt szerv valamilyen fokú autonómiával rendelkezik, így csak a törvényesség biztosítása érdekében) törvénysértés tapasztalása esetén intézkedés kezdeményezése tulajdonképpen megosztott felügyeleti jogosítvány az államigazgatás és a bíráskodás között Hatóság szakmai és szolgáltató tevékenysége: –szakmai tevékenység = jogalkalmazói határozat előkészítése során végzett szaktudományi tevékenység –szolgáltatás nyújtása az ügyfeleknek (tisztázatlanságok – párhuzamos finanszírozás)

60 4.5. Hierarchikus igazgatás Vezetés-vezető (belső): munkáltatói jogok (apparátus) gazdálkodási jogok (költségvetés) belső szervezeti tagolás, működési rend szabályozása felelősség utasítási jog ellenőrzési jog Irányítás-irányító („alárendelt szerveké”) egyedi utasítás (feladat elvégzésére, mulasztás pótlására) vezető tevékenységének ellenőrzése jelentéstételre vagy beszámolásra kötelezés Speciális: fegyveres szerveknél – hierarchikus, alárendelt irányítási rendszer

61 4.6.Az állami vagyonnal gazdálkodó szolgáltató és gazdálkodó szervezetek igazgatása 1990-ig: közvetlen államigazgatási irányítás ben az Ötv.-vel leválik az állami vagyonról az önkormányzati vagyon et követően, 2007-ig kettős igazgatás az állami tulajdon tekintetében: kincstári vagyon: Kincstári Vagyoni Igazgatóság (állami szervezetek vagyonkezelői joga) vállalkozói vagyon: Állami Vagyonügynökség (később: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.) – (ipari, szolgáltató, mezőgazdasági üzletszerűen végzett tevékenységek – privatizálandók és tartós állami tulajdonban lévők) 2007-et követően (2010-ben korrekció): a Nemzeti Földalap kivételével egységes – tulajdonosi – irányítás: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról

62 4.6. Az állami vagyonnal gazdálkodó szolgáltató és gazdálkodó szervezetek igazgatása A nemzeti vagyon elemei: nemzeti vagyon elemeit, amelyek a következők: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok; az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések; az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít; Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér; az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység; az állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívumok, valamint könyvtárak) saját gyűjteményeiben nyilvántartott kulturális javak; a régészeti lelet; a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon.

63 4.6.Az állami vagyonnal gazdálkodó szolgáltató és gazdálkodó szervezetek igazgatása A nemzeti vagyon csoportosítása (kategóriái): 1.kizárólagos tulajdonban lévők 2.nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű 3.korlátozottan forgalomképes 4.üzleti vagyon Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.: Atipikus államigazgatási szerv Egyszemélyes részvénytársaság Részvénye forgalomképtelen Alapító okirata Ügyvezetése Tevékenységének ellenőrzése Operatív vezetése feladatköre

64 4. Az államigazgatás működése Összefoglalás Az államigazgatás rendeltetése és funkciói –védelmi –biztonsági –nemzetközi –gazdasági –közszolgáltatás-szervező –államszervezet-működését biztosító. Az államigazgatási feladatok jellemzése, hatáskörök csoportosítása Közhatalom birtokában végzett tevékenységek jogalkotás, jogalkalmazás, hatósági, felügyelet, szakmai és szolgáltató tevékenység fogalma, jellemzői A hierarchikus igazgatás Állami vagyonnal való gazdálkodás: állami vagyon elemei és kategóriái, MNV Zrt.

65 4. Az államigazgatás működése Ellenőrző kérdések Mi jellemzi az államigazgatási biztonsági és védelmi funkcióját? Mi jellemzi a nemzetközi politikai funkciót? Hogyan csoportosíthatóak a hatáskörök? Nevezze meg a csoportokat, és jellemezze őket. Mi a jellemző a hatósági felügyeletre? Mi a jellemző a hatósági jogalkamazásra? A szakmai és szolgáltató tevékenység fogalma, jellemzői? Melyek az állami vagyon elemei? Hogyan tudja jellemezni az MNV Zrt-ét?

66 5. Közigazgatás-fejlesztés az Európai Unióban és hazánkban A fejezet az alábbi ismereteket mutatja be: A közös európai közigazgatási tér Az Európai Unió kifelé irányuló közigazgatás-fejlesztési koncepciója Az EU közigazgatási modellje Az EUPAN Az EUPAN által azonosított kihívások Nemzetek feletti közigazgatás európai koncepciója Magyary Zoltán munkássága A Magyary Program – helyzetfelmérés Magyary Program – a program

67 5.1. A közös európai közigazgatási térről Az unión belül a tagországok közigazgatása a belső szuverenitás körébe tartozó kérdés, melyre nincs uniós szabályozás. A Római Szerződés és a koppenhágai kritériumok azonban azt követelik a jelölt országoktól (és a tagállamoktól is), hogy a közösségi vívmányokat megvalósítani képes nemzeti közigazgatással rendelkezzenek. A konkrét elvárásokat az 1997-es holland elnökség alatt készített közös Európai Közigazgatási Tér című anyagból ismerhetjük meg. „eredménykötelezettség ”: a tagállamok szabadon megszervezhetik közigazgatásukat, annak azonban oly módon kell működnie, hogy a közösségi feladatokat ténylegesen és helyesen hajtsa végre, hogy megvalósítsa az Unió által meghatározott politikai célokat. Cél, hogy az adott állam képes legyen követni az európai irányelvek összességét a gazdasági fejlődés és társadalmi kihatásai területén. Közös szabályok, minőségbiztosítás. Tapasztalatcsere.

68 5.1. A közös európai közigazgatási térről A közös európai térre vonatkozó célkitűzések Átlátható közigazgatási szervezet és döntési mechanizmus. Hatalmi ágak elválasztását, demokratikus hatalomgyakorlást, az emberi jogok érvényesülését biztosító jogrend. Hatékony tárcaközi koordinációt és pénzügyi tervezést, költségvetést biztosító kormányzati szervezet. Egyeztetett politikai döntések és ezeket megvalósító hatékony eljárások, a hatások értékelésének lehetővé tételével. Igazgatási önállósággal bíró, világos jogi struktúrában működő közszektor kiépítése. Megfelelő kormányzati intézkedési és ellenőrzési eszközök, megfelelő eljárási kódex szabályozza a polgárok és a kormányzat viszonyát. Nem kormányzati és civil szervekkel való kapcsolattartás megfelelő szabályozása. Megfelelően szabályozott professzionalista közszolgálat működése. Közintézmények elszámoltathatósága. Költségvetési és adóigazgatási intézmények megfelelő működése. Korrupciómentes belső és külső ellenőrzési mechanizmus. Független bírósági rendszer megléte. Egyértelmű jogosítványokkal bíró, politikai ellenőrzés mellett működő, de politikamentes rendvédelmi erők működése.

69 5.1. A közös európai közigazgatási térről Kapcsolódás a közös európai térhez Kapcsolódás: uniós szabályok végrehajtása döntés-előkészítésben történő közreműködés Többszintű rendszer: EKTB (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságról szóló 1169/2010. (VIII. 18.) Kormányhatározat) szakértői csoportok közigazgatási államtitkári értekezlet külügyminiszter Kormány

70 5.1. Új tendenciák a közigazgatás fejlesztésében, az Európai Unióban Európai Bizottság személyzeti politikája a tisztviselők élethosszig szóló karrierrendszerének tiszta példája. Elvárás a hosszú távú elköteleződést, és erőteljesen motiválják őket a pályán maradásra, egyéni fejlődésre, lojalitásra. Cél: a politikai függetlenség garantálása és érvényesítése. EU központi apparátusának szervezőelvei: –politikamentesség –meritokrácia –diszkrimináció-mentesség (általános emberi érték) –multikulturalizmus (integritás létéből fakadó elv) –földrajzi egyensúly (integritás létéből fakadó elv)

71 A nemzeti közigazgatások konvergenciája az Európai Unióban EUPAN (Európai Közigazgatási Hálózat )reformjavaslatai: Vezetés (felsővezetői kompetenciafejlesztés) Felhasználói nézőpont (ügyfél-orientáció, közszolgáltatások színvonalának emelése) E-kormányzat (elektronikus közigazgatás-fejlesztés) Partnerség (szakszervezetekkel, érdekképviseleti szervekkel kapcsolattartási technikák) Változásvezetés (a közigazgatás változásait támogató menedzsmenteszközök) Mérés (ügyfél-elégedettség, teljesítményértékelés) Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása (Common Assessment Framework minőségmenedzsment modell – szervezeti önértékelés)

72 A nemzeti közigazgatások konvergenciája az Európai Unióban EUPAN (Európai Közigazgatási Hálózat )reformjavaslatai (folyt.): Költséghatékonyság (hatékonyság költség dimenziójának vizsgálata) Emberi erőforrás fejlesztése pl. tisztviselői csereprogramok Nyugdíj (mint ált. közpolitikai kérdés – a rendszer átalakítása) Közszektor teljesítménye (szakpolitikákból hozott jógyakorlatok) Integritás etikai viselkedésminták) Jobb szabályozás (jogalkotás javítása, egyszerűsítés)

73 Az EUPAN által azonosított kihívások A nemzetek feletti Európa VAGY a nemzetek Európája a közigazgatásban EUPAN által azonosított kihívások: A gazdasági válság hatásainak csökkentése és a nemzeti kormányok gazdaságélénkítési célkitűzéseinek támogatása érdekében a tagállamok közigazgatási rendszereinek mélyreható változásai A felsővezetők képességeinek és szerepének megerősítése A közigazgatási teljesítmény fokozása Nemzetek feletti Európához kapcsolódó elképzelések: fejlesztési források elosztása közvetlenül Brüsszelből, előfeltétele az EU szabályozók teljes mértékű, maradéktalan átvétele szakpolitikai területeken további koncentráció várható az irányítás és a forrásallokáció területén- Pl. az ipari szektor részére ingyenesen kiosztható EUA (Európai Uniós) CO2 kvóták elosztása az európai szintű centralizációt előre vetítő szakpolitikai példa az európai élelmiszerbiztonság területe

74 5.3. Hazánk Közigazgatás-fejlesztési stratégiája (Magyary Program) 2011 júniusában indult útjára a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (Magyary Program 11.0), melynek célja a közigazgatás hatékonyságának javítása volt; A program értékelését, az eddig lezajlott fejlesztéseket, valamint a további feladatok ismertetését foglalja össze a 2012 augusztusában bemutatott Magyary Program 12.0.; A Magyary Program a magyar közigazgatás középtávú működési kereteit alapjaiban meghatározó stratégiai dokumentum és kijelölt cselekvések sora, amely pontosan definiált célok és értékek mentén rögzíti a közigazgatás-fejlesztés irányait. Magyary Zoltán –Magyary Zoltán (1888–1945) jogász egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő. Pályá­­jának első fele a közigazgatáshoz kapcsolódik, 1931-ben közigazgatási kormánybiztosi megbízatást kap. Nevéhez fűződik a Magyar Közigazgatás-tudományi Intézet megalapítása, amelyet igazgatóként vezetett. –Az 1930-as évektől egyetemi tanári és kutatói munkássága vált meghatározóvá. Angolul, franciául, németül és oroszul jelentek meg publikációi, monográfiái is. Fő műve: Magyar közigazgatás. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1942.

75 A Magyary Program kiindulópontjai Mire reagál? Mik voltak a problémák? Túlburjánzó állami szervezetrendszer, tisztázatlan felelősségi viszonyok Ügyintézés a közigazgatásban alacsony színvonalú, kevés informatikai megoldás, vagy azok kihasználatlansága Teljesítménykényszer hiánya Tervezési képesség hiánya Formai keret, műfaj: A Magyary Program műfaja nem terv, hanem program, értelmezési keret, amely a 2014-ig szóló időtartamra meghatározza a célokat, a beavatkozási területeket és intézkedéseket a hazai közigazgatás- fejlesztés számára; biztosítja a folyamatos mérhetőséget, megvalósulásáról, évről évre jelentés készül, amely alapján az előrehaladás mértéke mérhető; időtartománya igazodik a politikai ciklushoz;

76 A Magyary Program célrendszere Fő stratégiai célkitűzései: az eredményes szervezeti működés, a feladatrendszer megújítása, a belső eljárások racionalizálása, az ügyfélkapcsolatok javítása, a személyzeti igazgatás fejlesztése, kiszámítható életpálya. Öt beavatkozási terület: Szervezet Feladat Jogalkotás Eljárás Személyzet

77 A Magyary Program célrendszere 1. pillér: Szervezet Az állami szervezeti kataszter kialakítása az első lépés a közigazgatás hatékony működésének elérésére; A közigazgatás szervezeti megújításának legfontosabb részét képezi a területi közigazgatás teljes szervezeti megújítása, amelynek első lépéseként újra létrejöttek a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok, majd ezek bázisán a megyei (fővárosi) kormányhivatalok mint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei; Emellett elkezdődött a járási államigazgatás kialakítása is, amelynek értelmében a megyei kormányhivatalok alárendeltségében, alapvetően az adott járásban jelen lévő szakigazgatási szervekből és az okmányirodákból létrejönnek a járási hivatalok; Ezzel szorosan összekapcsolódik az önkormányzati reform, amely a Magyary Programmal együtt elhozza a helyi közügyek, valamint az államigazgatási ügyek régóta halogatott szétválasztását a járási hivatalok és az önkormányzatok között.

78 A Magyary Program célrendszere 2. pillér: Feladat A hatékony nemzeti közigazgatás megvalósításának alapfeltétele, hogy a közigazgatási szervek naprakészen tudják, hogy milyen feladatokat és hatásköröket rónak rájuk a jogszabályok és a stratégiai dokumentumok. A Magyary Program keretében ezt a célt segíti előmozdítani az állami feladatkataszter, amely ágazatonként, illetve alágazatonként tartalmazza a jogszabályokban és stratégiai tervdokumentumokban előírt: feladatok pontos forrását (mi írja elő a feladatot), a felelős szervezetet, az együttműködő szerveket és az együttműködés formáját, a feladatellátást biztosító költségvetési fejezetet, továbbá a végrehajtás ütemezését és határidejét.

79 A Magyary Program célrendszere 3. pillér: Jogalkotás A minőségi jogalkotás elve több elemet foglal magába: az előzetes és utólagos hatásvizsgálatok alkalmazását; a színvonalas jogszabályszerkesztést; a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését; a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát; az adminisztratív terhek csökkentését.

80 A Magyary Program célrendszere 4. pillér: Eljárás A Magyary Program célja: az ügyfelek igényeit és érdekeit figyelembe vevő, ügyfélközpontú szolgáltató működés kialakítása, az eljárások egyszerűsítése, az ügyfélterhek csökkentése és egységesen magas színvonalú, mindenki által hozzáférhető szolgáltatások kialakítása. A szolgáltatások színvonalának emelése érdekében többcsatornás (személyes, elektronikus és telefonos) kormányzati ügyfélszolgálati „kormányablak” rendszer kerül kialakításra, amely az ügyfelek számára lehetőséget teremt ügyeik egyablakos (egy helyszínen történő) elintézésére.

81 A Magyary Program célrendszere 5. pillér: Személyzet A Magyary Program a személyzet fogalmát kiterjesztően értelmezi, beleérti: mind a szűk értelemben vett közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselőket, mind a katonákat és rendőröket, vagyis a fegyveres, illetve más hivatásos szolgálati állomány tagjait is, ezentúl a személyzet fogalmába beletartozik mindenki, aki bármilyen jogviszony keretében rendszeresen, személyesen foglalkoztatva munkát végez a közigazgatás számára. Az életpályák fejlesztése közös elvek és értékek mentén: Ennek képezheti alapját a több ponton is egymással érintkező életutak egységes kidolgozása. Így a teljes szervezetrendszerben ténylegesen megvalósíthatóvá válik az átjárhatóság. A közszolgálati tisztviselők továbbképzése állami feladat: az állam a feltételrendszert biztosítja, a kormánytisztviselő számára pedig a részvétel kötelező.

82 5. Közigazgatás-fejlesztés az Európai Unióban és hazánkban Összefoglalás A közös európai közigazgatási tér definíciója, születése Az Európai Unió kifelé irányuló közigazgatás-fejlesztési koncepciója Az EU közigazgatási modellje: személyzetpolitika az EU- ban Az EUPAN reformjavaslatai Az EUPAN által azonosított kihívások, Nemzetek feletti közigazgatás európai koncepciója (tervek a jövőre) Kiindulópontok a magyar közigazgatás helyzetében, Magyary Zoltán munkássága, a Magyary Program – helyzetfelmérés Magyary Program – a program 5 pillére: Személyzet, eljárás, jogalkotás, szervezet, feladat

83 5. Közigazgatás-fejlesztés az Európai Unióban és hazánkban Ellenőrző kérdések Mi a közös európai közigazgatási tér definíciója, hogyan jött létre? Mik a tagállamok kötelezettségei a közigazgatás területén az EU-ban? Mi jellemzi a személyzetpolitikát? Soroljon fel legalább 5 EUPAN reformjavaslatot? Milyen tervek születtek a nemzetek feletti közigazgatás európai koncepcióját illetően? Jellemezze Magyary Zoltán munkásságát? Milyen problémákat azonosítottak a magyar közigazgatásban, melyek aztán a Magyary Programban is megjelentek? Mi jellemzi a Magyary Program személyzet és eljárás pilléreit?

84 ! Köszönöm a figyelmet! Eredményes felkészülést és vizsgát


Letölteni ppt "KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS választható tárgy A diasort készítette: dr. Bodor Viktória (2014. augusztus 15.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések