Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A MAB Összeállította: Páczelt István.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A MAB Összeállította: Páczelt István."— Előadás másolata:

1 BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A MAB Összeállította: Páczelt István

2 Akkreditáció Éves minőségügyi jelentés (alapvetően szak orientációs és az oktatás szervezés kérdéseire vonatkozik) A második akkreditációs körre való felkészülés (kari és intézményi önértékelés) A harmadik akkreditációs körre való felkészülés (kari és intézményi önértékelés) Kari és intézményi önértékelés évek

3 Az intézményi akkreditációt olyan formában kell végigvinni, hogy az értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse meg a kétciklusú képzésre való képesség vizsgálatának lehetőségét is. Előtérbe kerül a második akkreditációs értékelés során a tudományágankénti képzésre való képesség megítélése.

4 Humánerőforrás bemutatása tudományos minősítettségre alapozva célszerű bemutatni min. 5 éves viszonylatra vonatkoztatva kellene az adatokat összegyűjteni Az adatok összegyűjtése –az egyének szakmai munkáinak regisztrációjából, –a tanszékenként összegyűjtött vezetett pályázatok, gazdasági megbízatások, szabadalmak, konferenciák szervezésével kapcsolatos anyagok alapján történhet.

5 Az intézmény központi erőforrásainak mozgósításával, azonos keretrendszer felhasználásával kialakított (adatbázis kezeléssel) Vezetői Humánerőforrás Rendszer segítségével lehet naprakész adatokkal az intézmény különböző szintű vezetői részére is, jól felhasználhatóan működtetni az - akkreditáláshoz is szükséges - adatbázisrendszert.

6 Egy kar valamilyen Tudományág adatbázisába mindazon személyek kerülnek, akik munkásságukat az elmúlt min. 5 évben a szóban forgó tudományág profiljában végezték, publikációjuk, pályázataik stb. ide tartoznak. Ha valaki tudományos minősítettségét más tudományágban szerezte meg, fel kell tüntetni azt is, mióta foglakozik az új tudományággal.

7 A nyugati műszaki tanterveket figyelve az MSc- be való belépés előkészítéséhez a BSc-ben az elméleti megalapozás magasabb szintű, mint a mostani főiskolai. Ezért az alapozás oktatását a kutatásban is járatos embereknek kell végezniük. Tehát a tudományos minősítettség magasabb kell, hogy legyen, mint a mostani főiskolai szintnél megkövetelt törzstárgyak vonatkozásban a megkívántak. A gyakorlati ismeretek oktatása, begyakorlása műszaki vonalon jól kiépített laborok, műhelyek nélkül illúzió.

8 Elvárt teljesítmények (5 éves időszakra) ? Az elvárt teljesítmény tudományágaktól függ. Pl. műszaki esetben: Szakfelelős, szakirányfelelős. - Évi két publikáció (mesterképzéshez idegennyelvűek) + egy előadás Vezető oktatók - Minimum évi egy publikáció (mesterképzéshez idegennyelvű) + egy előadás Oktatók - Évi egy publikáció / előadás.

9 Tudomány-Szakok ágak Gépészm. Villamosm. Mechatronika M. M. Prog.t.. Menedzser inform. inform. Gépészeti t. * * * § Villamosm. t.o * * § Informatikai t.oo * o * * Matematika-oo o o * * és számítás t. Fizika, kémia t.oo o o o o Gazdálkodási- oo o * o o és szervezést. * - szakmai minőség fő meghatározója o - alapozó ismeretekhez való elengedhetetlen hozzájárulás § - szakirányok vitele

10 Mérés - értékelés

11 BSc alapítások, indítások A véleményezéshez szükséges volt, hogy a MAB a szaklétesítési és szakindítási akkreditációs követelményrendszerét és a kapcsolódó eljárási rendeket, útmutatókat, bírálati lapokat az új típusú szakokra nézve is kidolgozza. E dokumentumok első változata 2003 őszén jelent meg, ezek alapján került sor 2003 októberében a 2004-ben indult képzések véleményezésére. A követelmények ezután, a tapasztalatok fényében kerültek rögzítésre 2004 tavaszán.

12 2003 őszétől október 17-ig a MAB a többciklusú képzésről szóló kormányrendeletben[1] megjelent 102 (+ 4 egyházi) alapszak képzési és kimeneti követelmény (KKK) tervezetét, valamint összesen 732 szakindítási engedély megadására vonatkozó kérelmet véleményezett.[1] [1] A Kormány 381/2004. (XII.28.) Korm. rendelete a többciklusú felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésének egyes szabályairól [1]

13 A KKK tervezetek közül 19-et csak jelentősebb átdolgozás után támogatott a MAB, s számos további esetben tett módosító javaslatokat. A 732 véleményezett szakindítási kérelem közül 586-ot támogatott a MAB (ez 80 %-os támogatási arányt jelent).

14 A véleményezett szakindítási kérelmek közül 52 esetben a MAB nem támogatott hagyományos képzési előzményekkel rendelkező szakokat, 14-et a társadalomtudományi, 12-t a gazdaságtudományi, 9-et a bölcsészettudományi képzési területen (26 esetben főiskolák, 26 esetben egyetemek voltak a kérelmezők).

15 Ugyanakkor 73 esetben olyan szakindítási kérelmeket támogatott a MAB, ahol az adott intézményben nem volt hagyományos képzési előzménye az illető szaknak. Ez a jelenség a képzési választék egyfajta természetes cserélődését, frissülését és az intézmények rugalmas alkalmazkodó képességét tükrözi. A leginkább érintett területek itt - a gazdaságtudományi (27 szak), -az agrár (15 szak), és -a műszaki (9 szak) voltak. A főiskolai – egyetemi megoszlás 14 – 59 volt.

16 Az átmeneti helyzet kezelésére a MAB azt javasolta szeptember 30-i állásfoglalásában a miniszternek, hogy azon működő szakok és intézmények esetében, ahol a szakindítási minőségvizsgálat október végéig nem mutat pozitív eredményt, a miniszter engedélyezze 2006 őszétől a jelenlegi, hagyományos egyetemi illetve főiskolai formában való indítást, amennyiben arra jelentős a társadalmi igény.

17 A mesterszakok létesítésére vonatkozó követelményrendszert a MAB májusi ülésén fogadta el (http://www.mab.hu/doc/0527mestLetKovH.doc) a további dokumentumok a Tájékoztatók menüpontban), a mesterszakok indítására vonatkozó követelményeket és dokumentációt ideiglenes változatában 2005 júliusában, majd a felsőoktatási konferenciákkal való egyeztetés alapján pontosított formában október elején tettük közzé honlapunkon (lásd a Friss hírek menüpontban).http://www.mab.hu/doc/0527mestLetKovH.doc

18 A MAB október 14-i ülésén az eddig benyújtott 42 kérelemből 10 db mesterszak létesítését támogatta (nemzetvédelmi és katonai képzési terület). A többi kérelem véleményezése – iterációt figyelembe véve, még folyamatban van.

19 Nemzetközi példák

20 Anglia Bath University MEng:4 év Leeds University BSc 3 év MSc+1 év ( 21 tantárgy közül kell 8-at választani) Sheffield Hallam University BSc 4 év (1 év ipari gyakorlat) MSc+1 év Manchester Metropolitan University BSc3 év MSc +1 év Southampton University BSc3 év MSc4 év (BSc első két éve után is lehet belépni bizonyos feltételek teljesítésével)

21 University College London BSc3 év MSc 4 év University of Newcastle 0. szint (matematikai alapok megléte ill. bepótlása) 1-2. szint 3. szint BEng 3-4. szint MEng University of Leicester. 1-2 év közös +1 év BEng +2 év MEng

22 Bath University

23 Hollandia: Delft University, Eindhoven University BSc 3 év 180 ECTS MSc +2 év 120 ECTS

24 Magyarországi felsőoktatás átalakítása Mit csináljunk? Gondosan analizáljuk a világ mérnökképzéssel kapcsolatos oktatási rendszereit.

25 Duális és a sorba kapcsolt rendszer

26 Magyarországi BSc kísérletek Informatikai BSc szakalapítások, indítások (2004 őszén beindul a Műszaki informatika (MérnökInformatikus), Programtervező informatikus képzés) oA BSc kialakításánál az MSc még nem ismert, mélységében nem kimunkált. o Műszaki vonalon egységes felépítés, ismeretköri arányok kerültek kialakításra.

27 Magyarországi BSc kísérletek

28

29 2004 október

30

31

32

33

34 Szakember igény, szakmai elismertség, tudományos minősítettség Oktatói leterheltség, elvárások ellentmondásossága Infrastruktúra, laborfelszereltség elavultsága Gyakorlati ismeretek megszerzése - ipari háttérintézmények, vállalatok fogadókészsége Alulfinanszírozottság (laborok működtetése a BSc és az MSc szinten azonosan drága)

35 Leterheltség „szabályozása” Tantárgy: Egy-egy félévhez kapcsolódó, indexbe bejegyzett, kredithez hozzárendelt, egy oktató által gondozott, ismeretek közlésére, begyakorlására alkalmas oktatási egység. A hallgatók a tantárgyhoz kötődő tananyagot előadások, gyakorlatok, szemináriumok stb. látogatásával, aktív részvételükkel ismerik meg. A tananyag elsajátítása a hallgatótól további otthoni, önálló munkát is megkövetel. A tantárgyhoz kacsolódó követelmények teljesítése kredittel kifejezett munkamennyiséggel jellemzett. Jóval kevesebb tantárggyal kell az oktatást megszervezni!

36 Jó volna, ha az Alap + mesterképzésben egy oktató összességében maximum 20 kredit értékű tantárgyak halmazát gondozná, azaz 5 kredites tantárgyak esetén 4 tantárgy, 4 kredites tantárgyak esetén 5 tantárgy, 3 kredites tantárgyak esetén 6 tantárgy, 2 kredites tantárgyak esetén 10 tantárgy felelőse lehet.

37 Mesterképzés Gondosan elemezni kellene a kísérletek eredményeit, a nyugati gyakorlatokat, pl. az Angliai példákat. Minden bizonnyal a BSc tantervek, elképzelések módosítására is sort kell majd keríteni.

38 A MAB állásfoglalása a mesterképzések létesítéséről 2005/8/I/1. sz. határozat A MAB szeptember 30-i ülésén áttekintette a tudományági bizottságok és a kollégiumok által eddig vizsgált mesterképzési szaklétesítési dokumentumok véleményezésével kapcsolatos tapasztalatokat és szükségesnek látta áprilisi állásfoglalását[1] megerősítve és további szempontokkal kiegészítve, a jelen határozattal segíteni az akkreditációs tevékenységet.[1] [1] A mesterszakok kialakításáról és akkreditációjáról. A MAB április 1-i ülésén elfogadott állásfoglalása (április 29-i pontosításokkal). 2005/3/V/1. sz. határozat [1]

39 A MAB megerősíti korábbi állásfoglalását, mely szerint átfogó jellegű, generalista mesterszakokra van szükség, markáns kimeneti, a felhasználók által is visszaigazolt különbözőségekkel. A mesterszak és az annak alapját képező alapképzési szak együttesen el kell, hogy érje a jelenlegi egyetemi képzés színvonalát.

40 A mesterszak létesítések a mesterképzési szaklista kialakításának kezdetén, a jogszabályi háttér rögzüléséig csak a hagyományos, nevében és tartalmában is az eddigi 5 éves képzésnek megfelelő esetekben kerüljenek a Plénum elé. Ezek a szakok képezhetik az alapját a teljes mesterképzési rendszernek. Ezzel a folyamat megindulhat és ugyanakkor elkerülhető a mesterszakok túlburjánzása, szakterületi átfedése, és az akkreditációs követelményrendszer eltérő szemléletű érvényesítése.

41 A szaklétesítési dokumentumokat hiteles konzorciumok készítsék el, vagyis az alapítói kört azok a képzőhelyek alkossák, amelyeknek az illető diszciplínákban oktatási tapasztalatai, tudományos műhelyei, és igazolt szakmai kompetenciái vannak. A konzorciumok munkájukba vonják be az érintett szakma képviselőit (kamarák, érdekképviseletek, munkaerőpiaci szereplők, MTA bizottságai, doktori iskolák).

42 A mesterszakon belüli szakirányokat is a konzorciumok készítsék elő a szaklétesítési akkreditációra. A MAB az akkreditált, megalapított, diplomában is feltüntetendő szakirányokat a szakindítási eljárás során véleményezze. Budapest, október 14. Fésüs László sk. a MAB elnöke

43 A korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelés bemutatása

44 Felső: Egyetemi képzés, alsó: Főiskolai ( Term. T. közepes szint)

45 BSc (Természettud. maximum)

46 MSc (Természettud. maximum)

47 BSC+MSC ( maximális természettud.-i kreditekkel)

48 MSc- ben jelentős szerep a K+F munkára és a doktori képzésre való felkészítés A most formálódó BSc+MSc képzés maximumra beállított természettudományi ismeretekhez tartozó kredit mennyisége a régi egyetemi képzés átlagos természettudományi kredit szintét érné csak el ! A BSc-ben induló képzés jellegéből adódóan alacsonyabb tudományos megalapozottságú és szemléletű, mint az a régi egyetemi oktatásban volt. Tehát nagyobb munkaráfordítással lehet csak a régi, megkívánt szintet elérni.

49 Mit tegyünk az alapképzésben lévő, MSc-be belépni szándékozó hallgatókkal (az össz létszám kb. 30 %-val) ? A tehetségüket gondozzuk: –A BSc-ben legyen lehetőség mesterszintű TT ismeretekkel kapcsolatos tantárgyak vagy Akadémiai szakirány felvételére. –A MSc több kreditetet biztosít és követel meg a természettudományi ismeretek elsajátítására.

50 Mesterszakra való belépés alapkövetelménye 1. A Mester szak közvetlenül az alapszak folytatásaként jelenik meg, a mesterszaknak nevében is megjelenő alapszakja létezik (pl. gépészmérnöki szak). A mesterszakra belépőktől az illető alapszakon szereplő törzsanyagban szereplő ismeretet (annak min %-át) meg kell kívánni.

51 2. A Mester szaknak nincs a nevében is megjelenő alapszakja (pl. logisztika szak). Ekkor a belépési kritériumként megkívánt ismeret, egyrészt a természettudományi és gazdaságtudományi, másrészt a mesterszak műveléséhez szükséges szakmai alapismeretek, figyelembe véve az egyetemi végzettségnél megkívánt korábbi arányokat.

52 Nagy kérdés a jelenlegi főiskolai diplomások belépésének a kérdése. Mivel az alapképzés (BSc) és a főiskolai képzés nem egyenértékű a megszerzett tudás, kompetenciák vonatkozásában, a belépési feltételek se lehetnek azonosak. Automatizmus elképzelhetetlen. Egyéni elbírálás alapján a konkrét főiskolai tanterv elemzésével lehet csak eldönteni a feltételnélküli ill. a feltételes belépés lehetőségét.

53 Mester szintű képzésben (javaslatok) résztvevő minősítettek száma Természettudományi alapozás szélesítése: 2-3 (Matematika, Fizika, Kémia, Ábrázoló geometria) Alkalmazott fizikai ismeretek szélesítése: 2-3 (Mechanika, Áramlástan, Hőtan, Villamosságtan ) Szakmai alapozás szélesítése:1-2 Gazdasági ismeretek szélesítése:1-2 Szakirányonként (min. 30 kredit) (1 fő egy. tanár)3-5

54 A MAB továbbra is készségesen együttműködik a magyar felsőoktatás minőséget megtartani és javítani szándékozó szereplőivel. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A MAB Összeállította: Páczelt István."

Hasonló előadás


Google Hirdetések