Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az iskolarendszerű szakképzés gyakorlati képzésének finanszírozása a szakképzési hozzájárulás terhére 2014.október HLZ Szakértő Könyvvizsgáló és Adótanácsadó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az iskolarendszerű szakképzés gyakorlati képzésének finanszírozása a szakképzési hozzájárulás terhére 2014.október HLZ Szakértő Könyvvizsgáló és Adótanácsadó."— Előadás másolata:

1 Az iskolarendszerű szakképzés gyakorlati képzésének finanszírozása a szakképzési hozzájárulás terhére október HLZ Szakértő Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. 2005. szeptember 29.

2 Törvények, rendeletek A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény (Szht.); A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet; Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) és 150/2012 (VII.6.) Korm. Rendelet (OKJ); A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (Szt.); Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény (Eat.) Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.); A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet; A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól szóló 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet.

3 Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre
A belföldi székhelyű a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet, c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, e) közjegyzői iroda, f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, g) egyéni cég. A belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

4 ÁLTALÁNYADÓ, KATA, KIVA Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget, szakképzési hozzájárulás tekintetében az Szht. alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. A kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A KATA megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. A kisvállalati adó (KIVA) adóalanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.

5 Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. (3045 Ft/hó) Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb Ft/hó összeggel. Az adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó EVA bevallásában bevallja. Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az EVA megfizetésére előírt határidőig megfizeti.

6 Nem köteles szakképzési hozzájárulásra
a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, b) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. Törvény (TAO) 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.

7 Szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke
A hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Szociális hozzájárulási adóalap (Szht. 3. § 2.b) pont): Eat § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap, valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap. A tanulószerződésben foglalt díjazás nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját! Szakképzési hozzájárulás mértéke: a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 %-a.

8 Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása
A számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában kell megosztania. A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a TAO szerint meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.

9 Szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő tételek
havonta 100 ezer forint, részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan a) a pályakezdő munkavállalók után Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerint, b) a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint, c) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint, d) a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (3) bekezdése szerint, vagy e) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat. 462/E. § szerint a foglalkoztatás első két évében, a d) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első három évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. havonta 500 ezer forint, részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó 27 %-os szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

10 Szakképzési hozzájárulás teljesítése
Hozzájárulási kötelezettség teljesíthető: A) NAV által vezetett számlára történő befizetéssel, B) Kizárólag iskola rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével, illetve C) Saját munkavállalók képzésének költségének elszámolásával (feltételek!) A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítésénél a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések , amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre, a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat megszervezése estén lehetséges a csökkentő tétel figyelembevétele. A évi alapnormatíva: Ft/fő/év * *2013. évi CCXXX. törvény 56.§ (8) bekezdés

11 Szakképzési hozzájárulás teljesítése
A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése: TANULÓKKAL: a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (Szt §) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (Szt §) alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is – szervezésével.

12 Foglalkozási napló Az Szt. 41. § (1) bekezdése értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell: a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. + Jelenléti ív gyakorlati képzés napjainak megállapításához: - együttműködési megállapodás esetében a normatíva ellenőrzéséhez; - tanulószerződés estén a hiányzások követéséhez.

13 Foglalkozási napló

14 Foglalkozási napló

15 Szakképzési kerettanterv
dokumentumok Szakképzési kerettantervek A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek Word formátumú változata szakképesítésenként letölthető az alábbi táblázatból: 1. Szakiskolai szakképesítések 2. Szakközépiskolai szakképesítések 3. Szakképesítés-ráépülések (szakiskolai, szakközépiskolai) 4. Az iskolai rendszerű szakképzésben kizárólag a speciális szakiskolában oktatható szakképesítésekről 5. Az egyes, iskolarendszeren kívül oktatható szakképesítések részszakképesítéseiről Összesen: 346 db szakképzési kerettanterv

16 PÉK

17 Együttműködési megállapodás feltételei
A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény, őstermelő közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg, a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé. Együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan többletkötelezettséget csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával állapíthat meg. Attól a tanévtől, amelyben a kiegészítő gyakorlati képzés aránya - a művészeti szakképesítések kivételével - meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető. Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola. A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon.

18 Együttműködési megállapodás - Pénzbeli juttatás
Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzésben szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére. A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, 19,5%. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege a fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad. Az Szt. 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni. Szja 1. melléklet pontja alapján adómentes juttatás: a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás.

19 Együttműködési megállapodás alapján az Szhj-t csökkentő tétel
az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani: /130 = Ft/tanuló/nap az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: előleg havonta tanulónként: gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel tanulónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

20 Tanulószerződés kötésére jogosult tanuló
Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés – az Szt. 26. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. Tanulószerződés a tanulóval – az Szt. 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. Tanulószerződés a fentiekben meghatározott időponttól kezdődő hatállyal azzal a tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt. A szakiskolai tanulót gyakorlati képzésre iskolai és vállalati tanműhelyen kívüli (üzemi) körülmények közé, a tényleges munkafolyamatokba, ha a tanuló szintvizsgát tett. Egészen addig, míg a tanuló nem teljesíti a szintvizsgát, csak iskolai tanműhelyben vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor a gyakorlati képzésére.

21 Tanulószerződés kötésére jogosult szervezet
Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy – az Szt. 43.§ (2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. Gazdálkodó szervezet: gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó. Egyéb szervezet: a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő, c) az arárpolitikáért felelős miniszter az általa fenntartott szakképző iskola tanulója tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében - az agrárágazathoz tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében - vesz részt gyakorlati képzésen.

22 Nyilvántartásba való felvétel
A nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet vehető fel, amely rendelkezik az e törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet. A nyilvántartásba való felvételnek meg kell előznie a tanulószerződés megkötését, leghamarabb egy időben kerülhet sor a nyilvántartásba vételi kérelem kiadására és a tanulószerződés megkötésére.

23 Teljesítési megbízott
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az Szht. 5. § a) pont ab) alpontja szerint kötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentő tételt. Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti a csökkentő tételt. A megállapodás írásba kell foglalni.

24 Megállapodás tartalma
Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza: a) a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott (a továbbiakban együtt: együttműködési megállapodást kötő felek) aa) nevét (cégnevét), ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) statisztikai számjelét, ae) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, af) kamarai nyilvántartási számát, b) a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz átirányítanak, c) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát, annak arányát tanévenként, d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről, e) az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, f) a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a költségviselőjét, g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást, h) a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését.

25 Tanulószerződés megkötése
A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése, ha a gazdasági kamara közreműködése eredményeként nem kerül sor tanulószerződés megkötésére, a gazdasági kamara tájékoztatja erről a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolát és ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről. A tanulószerződést a nyilvántartást vezető szerv (kamara) tartja nyilván. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést, a módosított tanulószerződés összes példányát a tanulószerződés megkötését, módosítását ellenjegyzés céljából, a tanulószerződés megszűnését öt munkanapon belül, bejelenti a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolának. A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév megkezdése előtti május 15. napjáig jelenti be a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-ig kell megkötni. A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel e törvény előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a nyilvántartást vezető szerv az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának. A tanulószerződés az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben megjelölt naptól hatályos. A tanulószerződés alapján a tanuló az Szt. szerint járó juttatásokra - a tanévkezdést követően megkötött tanulószerződést kivéve - a tanév kezdő napjától jogosult.

26 Tanulószerződés tartalma
a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét), a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét, a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, oktatási azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét), az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt, a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személyt, a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, a tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét, továbbá a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára - a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit, a gyakorlati képzést szervező szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik, a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja, nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

27 Tanulószerződés megszűnése
A tanulószerződés megszűnik a) ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján, b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja, c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján, d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján, e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon, f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon, g) azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján, h) a tanuló halála napján. Ha a tanulószerződés az a) és b) pontja esetében a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet. a c) és d) pontja alapján szűnik meg, a nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését.

28 Pénzbeli juttatás Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján. Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléri a) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, (19,5% Ft) b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese, (18 % Ft) c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, (16,5% Ft) d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, (15% Ft) e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, (13,5% Ft) f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, (12% Ft) g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese, (10,5% Ft) A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

29 Pénzbeli juttatás Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. A megismételt évfolyam második félévében fizetendő tanulói juttatást a fentiek alapján kell megállapítani. A további félévekben - az újabb tanévismétlés esetét kivéve - a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a fentiek az irányadók. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek.

30 Pénzbeli juttatás A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is. A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka törvénykönyvéről szóló törvényben szabályozott módon lehet visszakövetelni. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan - a tanulókat megillető juttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint - csökkenteni kell.

31 Személyi jövedelemadó
Szja. 1. melléklet pontja alapján adómentes juttatás: a szakképző iskolai tanulónak a tanulószerződés alapján kötelezően kifizetett díjazás,

32 Szociális hozzájárulási adó és a tanulószerződés
Eat § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adó a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség. Eat § (2) bekezdés e) pontja szerint adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony. Eat § (1) bekezdés c) pontja szerint a kifizetőt terhelő adó alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.

33 Biztosítási jogviszony
Tbj. 4. § k) 1. alpontja alapján az Szt. szerinti tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj járulékalapot képező jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint. Tbj. 19.§ (3) bekezdése alapján a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. Tbj. 25/A. §-a szerint nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű munkaerő-piaci járulékot az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő szövetkezeti tagot .

34 Tanulószerződés alapján az Szhj-t csökkentő tétel mértéke
A tárgyévre vonatkozóan amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni, amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentő tételek összege. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. (havi csökkentő tétel) hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. (napi csökkentő tétel)

35 Tanulószerződés alapján a csökkentő tétel mértéke
Az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét szakképesítésenkénti súlyszorzóval számolva tanulónként a csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi. A csökkentő tétel számítása a 280/2011. Korm. rendelet mellékletei alapján szakképesítésenkénti normatíva figyelembe vételével történik: 1. számú melléklet: évi LXXVI. törvény alapján, (régi OKJ) 2. számú melléklet: évi CLXXXVII. törvény alapján (új OKJ) indított képzések esetén.

36 Előleg fizetés szabályai és az éves elszámolás
A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év január 12. Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé bevallani (1408-as bevallásban) és megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségnek az Szht. által nem szabályozott kérdéseiben és a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nulla értékű bevallás is szükséges megoldás nyilatkozat. NY

37 Szakképzési hozzájárulás visszatérítés
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az Szht. 5. § a) pontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és az 5. § a) pont aa) (EM) és ab) (TSZ) alpontja alapján számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség (BK) mértékét meghaladja, az azt meghaladó részt az Szht. 8. § (2a) és (2b) bekezdésben meghatározottak szerint - a (2a) bekezdés b) pont ba) alpontja kivételével -, a bevallásai (előleg és éves) során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. A NAV a visszatérítés tekintetében Art. szerint jár el. A 17 nyomtatvány segítségével a jogszerűen visszaigényelt összeg átvezethető, kiutalás kérhető. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

38 Szakképzési hozzájárulás visszatérítés
Ha BK > 0, EM + TSZ > BK és a) EM > vagy = BK, akkor kizárólag TSZ vehető figyelembe a visszaigénylésnél; b) EM < BK és ba) EM > vagy = TSZ, akkor a csökkentő tételek = BK, bb) EM < TSZ, akkor BK-(EM+TSZ) igényelhető vissza. Ha BK = 0, EM + TSZ > BK akkor kizárólag TSZ vehető figyelembe a visszaigénylésnél.

39 Szocho alap (1408) - Tanulószerződéses díjak  10 31. =Szakképzési hj. Alap 32. -Szhj alap csökkentő kedvezmények 20 30 000 33. =Bruttó kötelezettség alapja 34. Bruttó kötelezettség (33. sor 1,5%-a) 15 000 35. Kötelezettség csökkentő tétel ( ) 46 000 18 000 36. Együttműködéses tanuló 10 2 000 28 000 8 000 10 000 37. Tanulószerződéses tanuló 5 000 45 38. együttműködéses hallgató FSZ 3 1 000 39. hallgatói szerződéses hallgató FSZ 2 40. Hallgatói munkaszerződéses hallgató 4 41. Saját munkavállaló 42. Nettó kötelezettség -3 000 8.§ (2) 8. § (2a) a) 8.§ (2a) b) bb) 8. § (2a) b) ab) 8. § (2b)

40 Szakképzési hozzájárulás számviteli elszámolása
A) A befizetési kötelezettség számviteli elszámolása a személyi jellegű ráfordítások között bérjárulékként, a szakképzési hozzájárulás elszámolására nyitott költségszámlán történik, a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben. A szakképzési hozzájárulás megfizetendő összegének könyvviteli elszámolása T 564 Szakképzési hozzájárulás K 4744 Szakképzési hozzájárulás B) A visszatérítési igény elszámolása egyéb bevételként történik. A szakképzési hozzájárulás visszatérített összegének könyvviteli elszámolása T 4744 Szakképzési hozzájárulás K 96 Egyéb bevételek C) A gyakorlati képzéssel történő elszámolás esetén a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan felmerülő költségek számviteli elszámolása az adott költségszámlákon történik, a rövid lejáratú kötelezettségekkel, vagy pénzeszközökkel szemben. A szakképzési hozzájárulás csökkentő tételek elszámolása után fennmaradó összege az A) pont szerint előírásra kerül, ha a csökkentő tételek összege meghaladja a kötelezettség mértékét akkor a B) pont szerint történik az előírás.

41 Tárgyi eszköz beszerzés támogatással (decentralizált pályázat)
Az Szht. 19. § (1) bekezdése alapján az alaprész decentralizált keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben támogatható a hozzájárulásra kötelezettnél tanulószerződés szerint folyó gyakorlati képzés azon tanulók esetében, akiknek az a)-c) pont szerinti intézményben folyik az elméleti képzése: az állami fenntartású szakképző intézményben, a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben, az állami fenntartású speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában, a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél, a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott, szakképesítést, vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás.

42 Decentralizált pályázat
Pályázatot az Szht. szerinti célokra a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett, valamint a költségvetési hozzájárulásban részesített szakképző intézmények, felsőoktatási intézmények nyújthatnak be. A pályázatot az NMH írja ki a miniszteri döntést követően meghatározott összegben és prioritások figyelembevételével. A pályázatot papír alapon és elektronikusan kell benyújtani. Az NMH a formailag megfelelő pályázatokat 5 napon belül továbbítja a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak (a továbbiakban: MFKB). A pályázatok értékelését az MFKB által felkért tagokból álló bizottság végzi. Az MFKB az NMH útján javaslatot tesz a miniszternek a támogatások odaítélésére. A támogatásokról szóló MFKB javaslatok beérkezését követően az NMH országos összegzést és statisztikát készít, majd 15 napon belül megküldi azt a miniszter részére. Az NMH a miniszteri döntések alapján a kedvezményezettekkel megköti a támogatási szerződéseket és folyósítja a támogatást.

43 Egyéb szervezetek gyakorlati képzésének támogatása
Az Szht. 15. § alapján az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképzésről szóló törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére, az általa kötött tanulószerződés alapján, az általa folytatott gyakorlati képzésre. Egyéb szervezet: a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező aa) költségvetési szervként működő intézmény, ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő, c) a vidékfejlesztésért felelős miniszter az általa fenntartott szakképző iskola tanulója tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében - az agrárágazathoz tartozó szakképesítésre történő felkészítés keretében - vesz részt gyakorlati képzésen.

44 Egyéb szervezetek gyakorlati képzésének támogatása
A támogatás éves előirányzatát, valamint a naptári évre vonatkozóan az egy tanulóra jutó fajlagos mértékét a naptári évben hatályos központi költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján, a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ában meghatározott módon számított összeg figyelembevételével kell megállapítani. Feltétele: igénybejelentés, köztartozás mentesség. Igénybejelentés: Amennyiben a tanulószerződést a tanév megkezdése előtt megkötötték, a támogatás igénylésére vonatkozó kérelmet július 1-jétől lehet benyújtani az NMH-hoz. Ebben az esetben a támogatás a tanév első napjától nyújtható. Amennyiben a tanév megkezdését követően kerül sor a tanulószerződés megkötésére, és a támogatás igénylésére vonatkozó kérelem a tanulószerződés megkötését követő 15 napon belül benyújtásra kerül, a támogatás a tanulószerződés megkötésének napjától nyújtható. Ha azonban a támogatás igénylésére vonatkozó kérelem a tanulószerződés megkötését követő 15 napon túl kerül benyújtásra, a támogatás legkorábban a támogatás igénylésére vonatkozó kérelem benyújtásának a napjától kezdődően nyújtható. Köztartozás mentesség igazolása: Ha a gyakorlati képzést végző egyéb szervezet nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, akkor a szervezetnek a (1) bekezdés szerinti igényléshez 30 napnál nem régebben kiállított közokiratba foglalt igazolást kell mellékelnie arról, hogy az igénylés benyújtásának időpontjában - az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 32. pontja szerint - köztartozásmentes adózónak minősül.

45 Egyéb szervezetek gyakorlati képzésének támogatása
A gyakorlati képzést végző egyéb szervezet által benyújtott, a támogatás feltételeinek megfelelő támogatási igényeket - a támogatás éves előirányzata mértékéig - akként kell kielégíteni, hogy a naptári évet megelőző tanévben, tanévekben támogatásban részesített és a naptári évre is áthúzódó gyakorlati képzésekre vonatkozó igényeket kell először teljesíteni. Új igények befogadására ezt követően kerülhet sor. A befogadott támogatási igények alapján támogatási szerződést köt az NMH az adott tanévre. A gyakorlati képzést végző egyéb szervezet a támogatási szerződésen alapuló folyósítási igényét - képzésenként, a képzésben részt vevő tanulószerződéses tanulók tényleges létszáma alapján kitöltött - adatlapnak az NMH-hoz legkorábban az adott tanév a) első félévére vonatkozóan a félév megkezdésének első napjától december 15. napjáig, b) második félévére vonatkozóan a félév megkezdésének napjától a tanév szorgalmi idejének utolsó napjáig történő benyújtásával érvényesíti. A támogatás folyósítása adott tanfélévre vonatkozó igénylésben szereplő tanulószerződéses tanulónként, tanfélévre szólóan történik. Az NMH a támogatást a támogatási szerződés alapján, a gyakorlati képzést végző egyéb szervezet tanfélévre vonatkozó igénybejelentése alapján, előfinanszírozással, az előző támogatásról készített utólagos elszámolásnak benyújtása mellett, a támogatási szerződésben feltüntetett pénzforgalmi számlaszámra folyósítja.

46 Köszönöm a figyelmüket!
Lászlóné Szép Györgyi Bejegyzett, bronzjelvényes igazságügyi adó- és könyvszakértő, felnőttképzési szakértő HLZ Szakértő Kft. 2014. október


Letölteni ppt "Az iskolarendszerű szakképzés gyakorlati képzésének finanszírozása a szakképzési hozzájárulás terhére 2014.október HLZ Szakértő Könyvvizsgáló és Adótanácsadó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések