Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Európai Eszme-Csere” Nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás E R E D M É N Y E K, ÖSSZEFÜGGÉSEK 2008. október 15. – november 8. Az Európai Bizottság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Európai Eszme-Csere” Nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás E R E D M É N Y E K, ÖSSZEFÜGGÉSEK 2008. október 15. – november 8. Az Európai Bizottság."— Előadás másolata:

1 „Európai Eszme-Csere” Nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás E R E D M É N Y E K, ÖSSZEFÜGGÉSEK október 15. – november 8. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának közreműködésével készítette a Szonda Ipsos

2 2 Mi a célja a nyilvános Eszme- Cserének? a közvélemény megalapozottságának növelése, az „érett közvélemény” létrehozása és kialakulásának megismerése, az intenzív és sokoldalú kommunikáció hatásának feltárása

3 3 Hogyan jön létre a megalapozott közvélemény? INDULÁSI PONT:  a meglévő közvélemény ÁLLOMÁSOK:  új ismeretek  gondolatcsere, vita  szakértői álláspontok integrálása demokratikus és nyilvános keretek között ÉRKEZÉSI PONT:  kiérleltebb, alaposabb közvélemény

4 4 Melyek voltak a kutatás lépései? októberben:  „hagyományos” közvélemény-kutatás országos reprezentatív mintán, 1500 fő megkérdezésével, november 8-án, a Parlamentben:  csoportos beszélgetések az 1500 főből reprezentatív módon kiválasztott 200 fő részvételével a Parlamentben;  a beszélgetések során megfogalmazott kérdésekre adott szakértői válaszok;  az első kutatás kérdőívének újbóli kitöltése a rendezvény végén a csoportos beszélgetések és a szakértői válaszok együttes hatása a véleményekre

5 5 A parlamenti rendezvény témái és vendégei A rendezvényt Fazakas Szabolcs, az Európai Bizottság Quaestora nyitotta meg. Az 1. téma: az Európai Unió agrárpolitikája hasznos-e Magyarország számára? A téma szakértői voltak: Czauner Péter Harangozó Gábor Jakab István Raskó György

6 6 A parlamenti rendezvény témái és vendégei A 2. téma: Van-e hazánk EU-tagságának hatása egy átlagos állampolgár mindennapjaira? A téma szakértői voltak: Lévai Katalin Palánkai Tibor Schöpflin György A rendezvényt Kovács László, az Európai Bizottság vám- és pénzügyekért felelős tagja zárta

7 7 1.téma: az Európai Unió agrárpolitikája hasznos-e Magyarország számára?

8 8 indulási pont: Mennyire jellemző a magyar mezőgazdaságra a(z)…? (százalékos megoszlás)

9 9 indulási pont: Milyen a magyar mezőgazdaság?  nagyon küzd a tőkehiánnyal;  alulgépesített, rossz műszaki színvonalú;  nem igazán hatékonyan gazdálkodik;  a felvásárlási árak nem tükrözik a termelési költségeket; UGYANAKKOR  viszonylag életképes családi vállalkozások működnek;  eléggé elterjedt a tájspecifikus gazdálkodás;  s nincs híján a termőföldnek

10 10 Mennyire jellemző a magyar mezőgazdaságra a tőkehiány, pénzhiány ? (százalékos megoszlás) eszme-csere előtt eszme-csere után mértékben indulási pont: Bizonytalan a véleménye:10% 3% érkezési pont:

11 11 Mennyire jellemző a magyar mezőgazdaságra az alacsony műszaki színvonal, rossz gépesítettség ? (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után mértékben indulási pont: Bizonytalan a véleménye:12% 3% érkezési pont:

12 12 Mennyire jellemző a magyar mezőgazdaságra a hatékony gazdálkodás ? (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után mértékben indulási pont: Bizonytalan a véleménye:12% 7% érkezési pont:

13 13 érkezési pont: Mennyire jellemző a magyar mezőgazdaságra a(z)…? (százalékos megoszlás)

14 14 Milyen a magyar mezőgazdaság?  nagyon küzd a tőkehiánnyal;  eléggé alulgépesített, rossz műszaki színvonalú;  viszonylag hatékonyan gazdálkodik;  a felvásárlási árak nem igazán tükrözik a termelési költségeket; valamelyest erősödtek azok az álláspontok, hogy:  viszonylag életképes családi vállalkozások működnek;  eléggé elterjedt a tájspecifikus gazdálkodás;  s nincs híján a termőföldnek érkezési pont:

15 15 Milyen a magyar mezőgazdaság? Az eszme-cserét követően valamelyest javult a magyar mezőgazdaság helyzetének megítélése

16 16 Az EU agrárpolitikája hasznos-e az országnak? kvalitatív eredmények ●Hitelek ●Elvileg egységes feltételek vonatkoznak mindenkire ●Az egységes szabványok bizonyos garanciákat adnak ●Fejlődésre inspirál (bio-irány) ●Az árverseny a hétköznapi embereknek jó (olcsóbban kapnak termékeket) ●Nagygazdaság felé nyomás ●A magyar termékkínálat nincs kihasználva (külföldi tej) ●Bonyolultabb az adminisztráció ●Feldolgozóipar hiánya (a jó minőségű magyar termékeket nem lehet itthon feldolgozni) ●Kvóta rendszer „diktál az EU” ProKontra A csoportok részéről elvárásként fogalmazódott meg szakemberek, határozott érdekvédő politikusok megjelenése. Javasolták az egyes országok adottságaihoz szabott kvótákat.

17 17 Az EU agrárpolitikája hasznos-e a gazdáknak? kvalitatív eredmények ●Támogatást ad a földet művelőknek ●Nem „tömegtermék” termelőknek jó (pálinka) ●Inspirál ●Nagygazdaság preferenciája a kicsiket, egyéni gazdálkodókat tönkreteszi ●Megjelent sok „hozzá nem értő” új gazdálkodó („öltönyös”) akik „elveszik” a régi gazdák elől a támogatásokat ●Nincs megfelelő (és érthető, nemcsak interneten elérhető) tájékoztatás Összességében a magyar gazdák helyzete rosszabb – mind a saját múltbéli helyzetükkel, mind a régió többi országainak gazdái helyzetével összevetve. PRO Kontra

18 18 A magyar agrárium gazdasági környezete, feltételrendszere (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után a csatlakozás előtt indulási pont: Bizonytalan a véleménye:16% 3% érkezési pont: a csatlakozás előtt

19 19 Az eszme-cserét követően erősödött, de nem vált dominánssá az a nézet, miszerint a magyar mezőgazdaság a csatlakozás után jobb feltételekkel, kedvezőbb gazdasági környezetben működik A magyar agrárium gazdasági környezete, feltételrendszere

20 20 A magyar mezőgazdasági termékek minősége és versenypozíciója eszme-csere előtteszme-csere után indulási pont:érkezési pont: egy százfokú skálán: 71 pont egy százfokú skálán: 70 pont „már megtörtént”: 58% „már megtörtént”: 61% „olcsóbban”: 61% „ nehezebben”: 66% „olcsóbban”: 62% „ nehezebben”: 67% maradt az a vélemény, miszerint a magyar mezőgazdasági termékek jó minőségűek változatlanul többségi maradt az az álláspont, miszerint itthon nem igazán tudják felvenni a versenyt a nyugati termékekkel maradt az a többségi vélemény, miszerint olcsóbban és nehezebben tudjuk eladni, mint korábban

21 21 A külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabítása (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után indulási pont:érkezési pont: a magyar mezőgazdaságnak

22 22 Vesztesek vagy nyertesek a mezőgazdasági termelők? eszme-csere előtt A termelők vesztesei a csatlakozásnak A támogatások segítik a mezőgazdaság fejlődését és növelik a termelők jólétét A termelők egyik fele nyertes, amásik fele vesztes nem tudja, nem válaszol Melyik véleménnyel ért egyet…? eszme-csere után 36% 12% 41% 25% 27% 43% 11% 4% Az eszme-cserét követően a mérsékelt veszteség-tudat kiegyensúlyozott nézetté vált

23 23 Kin múlik a magyar mezőgazdaság fejlődése? (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után indulási pont:érkezési pont:

24 24 „A rátermett magyar vállalkozók több támogatáshoz juthatnak” (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után bekövetkezik indulási pont: Bizonytalan a véleménye:17% 2% érkezési pont: bekövetkezett következik bebekövetkezikkövetkezik be

25 25 A CSATLAKOZÁS HATÁSA a magyar agráriumra (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után indulási pont:érkezési pont: MÚLT/JELEN/JÖVŐ

26 26 Az eszme-cserét követően  csökkent a mezőgazdasági témában bizonytalanok aránya;  semmilyen kérdésben nem nőtt az EU-val kapcsolatban negatív véleményt megfogalmazók aránya;  valamelyest javult a magyar mezőgazdaság megítélése,  a földmoratórium meghosszabbítása és a saját problémamegoldó képességünkbe, rátermettségünkbe vetett bizalmunk újabb esélyt ad Az Európai Unió agrárpolitikája hasznos-e Magyarország számára?

27 27 a beszélgetésekben a múltbéli és jelenlegi (felemás, negatív) tapasztalatok mellett sok szó esett az EU által biztosított lehetőségekről, esélyekről az egyértelműen kritikus hangvétel dominánsan pozitívvá vált Az Európai Unió agrárpolitikája hasznos-e Magyarország számára?

28 28 2. téma: Van-e hazánk EU-tagságának hatása egy átlagos állampolgár mindennapjaira?

29 29 EU-tagság hatása a hétköznapokra kvalitatív eredmények ●Határnyitás – szabad utazás „Kinyílt a világ” ●Külföldi tanulási lehetőség ●Fiatalok összefogására nagyobb lehetőség ●Külföldi munkavállalás – lehetőség és kényszer egyszerre ●Árubőség ●EU támogatja a hátrányos helyzetűeket ●A személyes – egzisztenciális biztonság elvárás volt, de nem teljesült ●Bonyolult pályázati rendszer, melyhez nincsenek meg a megfelelő ‘skill’-ek ●Külföldi munka a nyelveket nem beszélő, idősebb generációkat egyáltalán nem érinti ●Elszegényedés, növekvő társadalmi különbségek ●Emelkedő árak (pl. gázár) ●A magyar termék előnyben részesítése nehéz – a külföldi olcsóbb Pro Kontra A csoportokon az emberek jellemzően másra, a kormányra, az EU-ra, a politikusokra hárították a felelősséget.

30 30 eszme-csere előtt már bekövetkezett 5 éven belül bekövetkezik 10 éven belül bekövetkezik 10 éven túl következik be nem következik be nem tudja „Nőnek a magyarok külföldi munkalehetőségei, többen vállalnak munkát Nyugat-Európában" eszme-csere után 63% 17% 6% 3% 4% Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - ami már a többség szerint bekövetkezett - 7% 72% 5% 1% 2% 0% 20% Az eszme-csere után a többségi nézet tovább erősödött

31 31 eszme-csere előtt már bekövetkezett 5 éven belül bekövetkezik 10 éven belül bekövetkezik 10 éven túl következik be nem következik be nem tudja „A magyar diákok könnyebben mehetnek nyugat-Európába tanulni" eszme-csere után 41% 26% 13% 5% 6% Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - ami már a többség szerint bekövetkezett - 10% 82% 6% 0% 2% 1% 9% Az eszme-csere után a domináns nézet jelentősen erősödött

32 32 eszme-csere előtt már bekövetkezett 5 éven belül bekövetkezik 10 éven belül bekövetkezik 10 éven túl következik be nem következik be nem tudja „Sok út, autópálya épül, amivel a fejletlenebb régiók is bekapcsolódhatnak az ország gazdasági vérkeringésébe" eszme-csere után 24% 23% 20% 15% 8% Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - ami már a többség szerint bekövetkezett - 9% 50% 19% 5% 3% 0% 24% Az eszme-csere után vált dominánssá ez a vélemény

33 33 eszme-csere előtt már bekövetkezett 5 éven belül bekövetkezik 10 éven belül bekövetkezik 10 éven túl következik be nem következik be nem tudja „Fellendül a turizmus, több külföldi látogat hazánkba" eszme-csere után 21% 28% 15% 7% 17% Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - ami már a többség szerint bekövetkezett - 12% 46% 11% 3% 4% 3% 34% Az eszme-csere után vált dominánssá ez a nézet

34 34 eszme-csere előtt már bekövetkezett 5 éven belül bekövetkezik 10 éven belül bekövetkezik 10 éven túl következik be nem következik be nem tudja „A régi uniós tagországok az értéktelen káros dolgok lerakóhelyeként használják hazánkat" eszme-csere után 68% 8% 5% 2% 7% Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - ami már a többség szerint bekövetkezett - 9% 73% 1% 2% 12% 1% 11% Az eszme-csere után tovább erősödött ez a vélemény

35 35 eszme-csere előtt már bekövetkezett 5 éven belül bekövetkezik 10 éven belül bekövetkezik 10 éven túl következik be nem következik be nem tudja „A magyar árak megközelítik a nyugat-európai árakat" eszme-csere után 71% 11% 6% 3% Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - ami már a többség szerint bekövetkezett - 6% 57% 13% 6% 5% 3% 16% Az eszme-csere után csökkent, de többségi maradt ez a nézet

36 36 a csatlakozás eddig  a mobilitásra,  a nyitottságra,  az infrastruktúrára gyakorolt pozitív hatást  az árszínvonalra,  a környezetre gyakorolt negatív hatást Az eszme-cserét követően a fenti témákban a vélemények többnyire kedvezőbbé váltak Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - ami már a többség szerint bekövetkezett -

37 37 eszme-csere előtt már bekövetkezett 5 éven belül bekövetkezik 10 éven belül bekövetkezik 10 éven túl következik be nem következik be nem tudja „Csökken a munkanélküliség" eszme-csere után 4% 13% 17% 20% 37% Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - amit 5-10 év távlatában várnak- 9% 13% 26% 15% 26% 1% 20% Az eszme-csere után „felgyorsult az idő”

38 38 eszme-csere előtt már bekövetkezett 5 éven belül bekövetkezik 10 éven belül bekövetkezik 10 éven túl következik be nem következik be nem tudja „Jelentősen nő az életszínvonal" eszme-csere után 3% 7% 14% 36% 33% Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - amit 5-10 év távlatában várnak- 8% 5% 30% 32% 17% 2% 13% Az eszme-csere után „felgyorsult az idő”

39 39 a csatlakozástól középtávon  az egzisztencia javulását várják Az eszme-cserét követően a remények, várakozások belátható közelségbe kerültek Az EU-csatlakozás kísérőjelenségei - amit 5-10 év távlatában várnak -

40 40 A CSATLAKOZÁS EDDIGI MÉRLEGE az ország szempontjából (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után indulási pont:érkezési pont: eltűnt a bizonytalanság, az enyhén negatív mérleg markánsan pozitívvá vált

41 41 A CSATLAKOZÁS EDDIGI MÉRLEGE a válaszoló települése szempontjából (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után indulási pont:érkezési pont: jelentősen csökkent a bizonytalanság, a felemás mérleg pozitívvá vált

42 42 A CSATLAKOZÁS EDDIGI MÉRLEGE a válaszoló és családja szempontjából (százalékos megoszlás) eszme-csere előtteszme-csere után indulási pont:érkezési pont: jelentősen csökkent a bizonytalanság, a negatív mérleg markánsan pozitívvá vált

43 43 Az EU hatása a hétköznapi életre Az uniós tagság hosszú távú befektetés

44 44 A nyilvános eszmecsere üzenete  AZ ESZMECSERE ELŐTTI HELYZET: a magyar társadalmat az Európai Unióval kapcsolatban ismerethiány és ambivalens attitűd jellemzi  a csoportos beszélgetések kritikus hangvételét oldotta a szakértői vélemények megismerése, az intenzív diskurzus, az uniós kompetenciák tisztázása, valamint az EU adta lehetőségek megismerése  AZ ESZMECSERE UTÁNI HELYZET: a magyar társadalom Európai Unióval kapcsolatos attitűdje pozitív irányba változott, az Unió intézményéhez a jobb jövő reménye kapcsolódik

45 45 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "„Európai Eszme-Csere” Nyilvános eszmecserén alapuló közvélemény-kutatás E R E D M É N Y E K, ÖSSZEFÜGGÉSEK 2008. október 15. – november 8. Az Európai Bizottság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések