7. 5 A kiegyezés megszületésének okai

Az előadások a következő témára: "7. 5 A kiegyezés megszületésének okai"— Előadás másolata:

1 7. 5 A kiegyezés megszületésének okai
7.5 A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése Tartalmi elemek Középszint A kiegyezés megszületésének okai: –      a Kiegyezés létrejöttének mozgatórugói (a katonai diktatúra és a centralizációs politika kudarca, a Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete, a magyar társadalom és gaz­daság helyzete, a passzív ellenállás nehézségei). A kiegyezés tartalma és értékelése: –      a dualista államrendszer a kiegyezési törvény alapján, –      a kiegyezés mellett és ellen szóló érvek, Kossuth és Deák vitája. Emelt szint A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták: –      a Kiegyezési rendszer bővítési lehetőségei és korlátjai, –      a nemzetiségi törvény és a Kossuth-féle dunai konföderáció, –      Kossuth és Deák vitája a Kasszandra levél és Deák válasza alapján. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűző­dő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél).

2 Tartalmi elemek Középszint A kiegyezés megszületésének okai: –      a Kiegyezés létrejöttének mozgatórugói (a katonai diktatúra és a centralizációs politika kudarca, a Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete, a magyar társadalom és gaz­daság helyzete, a passzív ellenállás nehézségei). A kiegyezés tartalma és értékelése: –      a dualista államrendszer a kiegyezési törvény alapján, –      a kiegyezés mellett és ellen szóló érvek, Kossuth és Deák vitája. Emelt szint A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták: –      a Kiegyezési rendszer bővítési lehetőségei és korlátjai, –      a nemzetiségi törvény és a Kossuth-féle dunai konföderáció, –      Kossuth és Deák vitája a Kasszandra levél és Deák válasza alapján. 7.5 (Középszint) A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése (Emelt szint) A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél).

3

4 A tizenhárom aradi vértanú és azok emlékszobra

5

6 1849.Október 06.

7 Megtorlás és a Bach-korszak
A kiegyezés megszületésének okai Kiegyezés Dualista alkotmányos monarchia

8 Dualista alkotmányos monarchia
Megtorlás 1865 Húsvéti cikk 1866 Königratz Ferenc József Bismarck Haynau 1849.okt.06. Bach-korszak Centralizációs politika kudarca Passzív ellenállás nehézségei A magyar társadalom gazdasági helyzete A Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete Passzív ellenállás 1867 KIEGYEZÉS Dualista alkotmányos monarchia Deák Ferenc Solferino 1859 Októberi diploma Osztrák Magyar Monarchia Februári pátens „Nem engedünk a 48-ból” Ferenc József Andrássy Gyula Provizorium

9 nyílt abszolutizmust vezetett be
Császári kormányzat véres bosszút állt Haynau nyílt abszolutizmust vezetett be Magyarország teljes beolvasztása A magyar vezető réteg zöme Bach-korszak Passzív ellenállás A Károsan befolyásolta a magyar polgári fejlődést Ferenc József (Teljes elutasítás)

10 A magyar vezető réteg zöme
Császári kormányzat véres bosszút állt Haynau nyílt abszolutizmust vezetett be Magyarország teljes beolvasztása A magyar vezető réteg zöme Bach-korszak A Passzív ellenállás Károsan befolyásolta a magyar polgári fejlődést Ferenc József (Teljes elutasítás)

11 Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol meg leginkább. A „nemzet prókátorát” még a császári udvar is tisztelettel kezelte, Deák azonban 1850-ben elutasította Anton Schmerling osztrák igazságügy-miniszter – nem hivatalos – bécsi meghívását, ezzel pedig a kibontakozó passzív ellenállás szimbóluma lett; a politikus a következő évek során az elzárkózástól remélte a szabadságharc során elbukott magyar ügy sikerét, miközben kitartóan ragaszkodott a jogfolytonossághoz, a ’48-as státusz visszaállításához, és – szigorúan békés eszközökkel – a neoabszolutista berendezkedés ellehetetlenítésére törekedett. A passzív ellenállás mindazonáltal nem jelentett tehetetlenséget, amit az is kiválóan mutat, hogy Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét. (Tarján M. Tamás) Deák Ferenc Vendéglő az Angol Királynéhoz Budapesti hírharang*

12 Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol meg leginkább. A „nemzet prókátorát” még a császári udvar is tisztelettel kezelte, Deák azonban 1850-ben elutasította Anton Schmerling osztrák igazságügy-miniszter – nem hivatalos – bécsi meghívását, ezzel pedig a kibontakozó passzív ellenállás szimbóluma lett; a politikus a következő évek során az elzárkózástól remélte a szabadságharc során elbukott magyar ügy sikerét, miközben kitartóan ragaszkodott a jogfolytonossághoz, a ’48-as státusz visszaállításához, és – szigorúan békés eszközökkel – a neoabszolutista berendezkedés ellehetetlenítésére törekedett. A passzív ellenállás mindazonáltal nem jelentett tehetetlenséget, amit az is kiválóan mutat, hogy Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét. (Tarján M. Tamás) Deák Ferenc Vendéglő az Angol Királynéhoz Budapesti hírharang*

13 Solferino 1859 Cavour „Nem engedünk a 48-ból” Októberi diploma
Tk 9 (Závodszky Géza) Tk 9 ( Závodszky Géza)-128 old) Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének Évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. Ferenc József első látványos vereségét a református és az evangélikus egyház önkormányzatát sértő rendeletével szenvedte el. Az un. protestáns pátenst a protestáns egyházak kemény ellenállása miatt vissza kellett vonnia. Nyilvánvalóvá vált , hogy a birodalom saját erejéből nem tud úrrá lenni az új forradalommal fenyegető ellenállással szemben. 1859 Cavour Solferino Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. (Tk old/ Závodszky Géza) Ferenc József „Nem engedünk a 48-ból” Októberi diploma Februári pátens A kiegyezéshez vezető út /projekt/

14 Solferino 1859 Cavour „Nem engedünk a 48-ból” Októberi diploma
Tk 9 (Závodszky Géza) Tk 9 ( Závodszky Géza)-128 old) Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének Évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. Ferenc József első látványos vereségét a református és az evangélikus egyház önkormányzatát sértő rendeletével szenvedte el. Az un. protestáns pátenst a protestáns egyházak kemény ellenállása miatt vissza kellett vonnia. Nyilvánvalóvá vált , hogy a birodalom saját erejéből nem tud úrrá lenni az új forradalommal fenyegető ellenállással szemben. 1859 Cavour Solferino Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. (Tk old/ Závodszky Géza) Ferenc József „Nem engedünk a 48-ból” Októberi diploma Februári pátens A kiegyezéshez vezető út /projekt/

15 Königratz 1865 Bismarck 1867 KIEGYEZÉS Húsvéti cikk 1866
A sikertelen 1861-es rendezési kísérletet a Schmerling nevével fémjelzett ideiglenes rendszer – provizórium – követte, ennek négy éve alatt azonban a háttérben már megkezdődtek a kiegyezésről szóló alkudozások. Deák 1865 áprilisában – álnéven – megjelentetett Húsvéti cikkével ez a vita nyilvános formát ölthetett, egyúttal pedig a politikus végre az őt megillető helyre került, ugyanis magyar részről ő irányította a kiegyezésről szóló tárgyalásokat során Ferenc József menesztette Schmerlinget, ismét összehívta a magyar országgyűlést, és a Pragmatica Sanctio alapjából kiindulva konzultációt kezdeményezett Deák Ferenccel. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban elszenvedett újabb vereség hamarosan felgyorsította a kiegyezési folyamatot. 1865 Húsvéti cikk 1865. április 16. | Megjelenik Deák Ferenc Húsvéti cikke a Pesti Naplóban /: Tarján M. Tamás/ 1866 Königratz Bismarck Tk 9 (Závodszky Géza) Tk 9 ( Závodszky Géza)-128 old) Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének Évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. Ferenc József első látványos vereségét a református és az evangélikus egyház önkormányzatát sértő rendeletével szenvedte el. Az un. protestáns pátenst a protestáns egyházak kemény ellenállása miatt vissza kellett vonnia. Nyilvánvalóvá vált , hogy a birodalom saját erejéből nem tud úrrá lenni az új forradalommal fenyegető ellenállással szemben. 1867 KIEGYEZÉS Kiegyezés

16 Königratz 1865 Bismarck 1867 KIEGYEZÉS Húsvéti cikk 1866
A sikertelen 1861-es rendezési kísérletet a Schmerling nevével fémjelzett ideiglenes rendszer – provizórium – követte, ennek négy éve alatt azonban a háttérben már megkezdődtek a kiegyezésről szóló alkudozások. Deák 1865 áprilisában – álnéven – megjelentetett Húsvéti cikkével ez a vita nyilvános formát ölthetett, egyúttal pedig a politikus végre az őt megillető helyre került, ugyanis magyar részről ő irányította a kiegyezésről szóló tárgyalásokat során Ferenc József menesztette Schmerlinget, ismét összehívta a magyar országgyűlést, és a Pragmatica Sanctio alapjából kiindulva konzultációt kezdeményezett Deák Ferenccel. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban elszenvedett újabb vereség hamarosan felgyorsította a kiegyezési folyamatot. 1865 Húsvéti cikk 1865. április 16. | Megjelenik Deák Ferenc Húsvéti cikke a Pesti Naplóban /: Tarján M. Tamás/ 1866 Königratz Bismarck Tk 9 (Závodszky Géza) Tk 9 ( Závodszky Géza)-128 old) Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének Évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. Ferenc József első látványos vereségét a református és az evangélikus egyház önkormányzatát sértő rendeletével szenvedte el. Az un. protestáns pátenst a protestáns egyházak kemény ellenállása miatt vissza kellett vonnia. Nyilvánvalóvá vált , hogy a birodalom saját erejéből nem tud úrrá lenni az új forradalommal fenyegető ellenállással szemben. 1867 KIEGYEZÉS

17 Dualista alkotmányos monarchia
Ábrák, források a témához: Száray Miklós: Történelem III. - Deák - Húsvéti cikk oldal - Kossuth "Cassandra-levele" oldal - a dualizmus felépítése oldal  1. Út a kiegyezéshez A kiegyezést megelőző időszakban, a Bach-rendszerben ( ) a magyar értelmiség passzív ellenállásba vonult, vagyis szándékosan tartózkodott a közéleti szerepléstől (hosszú távon viszont ez nem volt fenntartható, mert gazdaságilag elszegényedést jelentett). Ez Magyarországot és az Osztrák Császárságot rendkívül elhidegítette egymástól és mind gazdaságilag, mind politikailag veszélybe sodorta. Szükség volt tehát a két ország megegyezésére. - Az első lépést az osztrákok tették meg, akik egy nem hivatalos küldöttséget küldtek Deákhoz, és tárgyalásokat kezdtek vele. Erre válaszul Deák április 16-án a Pesti Naplóban megjelentette a „Húsvéti Cikk"-ét, melyben kifejezi kompromisszumkészségét, és kiegyezési ajánlatot tesz. Fő célul a Birodalom egységégének fenntartását tűzi ki, és csupán másodlagos kérdésként kezeli a magyar függetlenséget, de ragaszkodik az 1848-as törvények megtartásához, és annak csupán revíziójára hajlandó. Továbbá véleménye szerint az eddigi perszonáluniós kapcsolatot egy szorosabb reáluniós kapcsolattal kellene felváltani (=  nemcsak az uralkodó személye közös, hanem vannak közös ügyek is, ezek: hadügy, külügy, pénzügy). - Konkrét elképzeléseit Deák a közös ügyekről 1865 májusában fejti ki (Húsvéti cikk). Kifejezi a magyarság hajlandóságát a kompromisszumra. - A közeledést felgyorsította az 1866-ban kitört porosz-osztrák háború (a német egységért folyik a háború). Az 1866-os háborús vereség nyilvánvalóvá tette, hogy az osztrákok kiszorultak a Német Szövetségből és Itáliából, s ez veszélyeztette Ausztria nagyhatalmi státuszát, melyet csak úgy tudott volna megőrizni, ha Magyarországot bevonta volna a Birodalom irányításába. Magyarország támogatta ezt a tervet, és nem törekedett önállóságra, hanem hajlandó volt együttműködni. február 17-én gróf Andrássy Gyulát kinevezték magyar miniszterelnökké, márciusában az országgyűlés elfogadta a kiegyezési törvényeket (67/12. tc.). június 8-án, Budán Ferenc Józsefet megkoronázták, majd letette a koronázási esküt, és szentesítette a kiegyezési törvényeket. - Ezt követően decemberben kijelölte a közös minisztereket, s ezáltal megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia, mellyel kezdetét vette egy új alkotmányos időszak, a dualizmus. ( ) 2. A kiegyezési rendszer jellemzése - Az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság között a kiegyezési rendszer megszületésével egy államszövetség jött létre. o       Közös lett az uralkodó, o       és bizonyos ügyeket is egyesítettek (hadügy, külügy, pénzügy). o       Hasonlóvá tették az országok felépítését, o       És a tagok autonómiát élveztek. Az Osztrák Magyar Monarchia belső felépítése: - Törvényhozás: Mindkét országban működött egy-egy kétkamarás parlament, melyet Bécsben Birodalmi Gyűlésnek neveztek. Ennek alsóháza a képviselőház, felső háza pedig az urak háza. Budapesten 1873-tól országgyűlés alakult, melyben csak úgy, mint az osztrákoknál, megvalósult a népképviselet. - Végrehajtás: Mindkét országban felelős kormány működött, önálló közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkezett. - Közös ügyek: Közös volt a külügy, a hadügy és a pénzügy, melyek összetartották a két államot. Ezek élére közös minisztereket neveztek ki. Ezen ügyek ellenőrzésére mindkét parlament tagú delegációt állított fel. Ez hol Bécsben, hogy pedig Pesten évente külön ülésezett. Eltérő vélemény esetén üzenetváltásra került sor. Amennyiben ez háromszor megismétlődött, abban az esetben közös tárgyalásra került sor. A delegáció feladata volt továbbá a közös ügyek költségeinek megállapítása. - Közös volt a hadsereg is, melynek irányítása az uralkodó kezében volt. Ez jelentősen növelte hatalmát. Ez egy feudális, abszolutisztikus maradvány az új rendszerben. A hadsereg vezényleti nyelve a német volt, de az alsóbb szinteken a nemzeti nyelvet is lehetett használni. Volt azonban a két országnak külön-külön is egy hadserege, mely a magyaroknál a Honvédség, az osztrákoknál pedig a Landwehr volt. Gazdasági kiegyezés: - Történt egy gazdasági kiegyezés is, melyet 10 évente felülvizsgáltak. Ennek értelmében Magyarország átvállalta az osztrák államadóság egy részét, illetve viselte a közös ügyek költségének bizonyos hányadát, mely kezdetben 30%, később pedig 36,4% volt. Mindez Magyarország gazdasági megerősödését jelezte. - Ezen kívül kereskedelmi- és vámszövetséget is kötött a két ország. Folytonos és komoly viták folytak továbbá az egyes árúk vámtételének megállapítása céljából. - És végül bevezették a közös mérték- és pénzrendszert, mely a század elején forint, a század végén pedig korona volt. 3. A kiegyezés értékelése a) a „kossuthista álláspont" 1867 májusában írta Kossuth „Kassandra levelét". Ebben felrótta, hogy Deákék a jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeladás sikamlós terére jutottak. Véleménye szerint Deákék a '48-as törvényekhez képest komoly visszalépéseket tettek, holott azoknak kiinduló pontoknak kellett volna lenniük b) Deák Ferenc viszont védelmezte a kiegyezést. 1. Az adott helyzetben reális kompromisszum született. 2. Az osztrákok a königgratzi vereség után sem gyengültek meg annyira, hogy ennél is előnyösebb feltételeket lehetett volna kicsikarni, ha mégis, akkor az nem szólhatott volna hosszú távra. 3. Nem volt és a közeljövőben nem is lesz külföldi támogatottsága a magyar függetlenségnek. c) A kiegyezést a határon túli történészek is elutasították, mondván hogy az osztrák és a magyar uralkodó elit bűnös szövetsége a nemzetiségiekkel szemben. Később, 1868-ban Eötvös kidolgozásában elkészült egy európai szintű, rendkívül liberális nemzetiségi törvény, mely széles jogokat biztosított számukra. d) Az osztrák történészek viszont pozitívan értékelték a kiegyezést. Úgy látták, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia  kedvező esélyt biztosított a felzárkózásra, s így Közép-Európa megközelíthette a nagyhatalmakat. d) A magyar gazdasági történészek (XX. sz. második fele) is ezzel értettek egyet. Szerintük Magyarországon a XIX. század végén megindulhatott a modernizáció, mely nagyban köszönhető a kiegyezésnek. A kiegyezés az '70-es években elvezetett a „Boldog Békeidőkhöz". e) A mai értékelés szerint a kiegyezés szükséges és reális kompromisszum volt, de a rendszernek komoly nehézségekkel kellett szembenéznie. 4. A kiegyezési rendszer jellemzői I. A kiegyezési rendszer részben merevnek bizonyult, mert a) a magyar politikai élet a szerint tagolódott, hogy fogadta el a kiegyezést (ez volt a hatalmon lévő Deák-párt), és ki utasította el (ezek voltak az ellenzéki pártok) b) A legkisebb változtatás is a rendszer összeomlását eredményezhette volna, ezért Magyarországon mindig biztosítani kellett a kiegyezéspárti politika túlsúlyát, azaz a kormánypárt győzelmét (pl. nyílt szavazással, választójog vagyoni cenzushoz kötésével). II. a kiegyezési rendszer részben rugalmasnak bizonyult azáltal, hogy az uralkodónak elég tág szerepe volt: törvényeket kezdeményezhetett, előszentesítési joga volt, ha kellett kisebbségi kormányt nevezhetett ki (ha „véletlenül" az ellenzék győzött a választásokon, pl ben). gazdasági, hadügyi, külpolitikai téren lehetőség nyílt a vitákra, amelyek levezethették a feszültségeket. Dualista alkotmányos monarchia Királlyá koronázták Ferenc József felelős magyar kormány nevezett ki Andrássy Gyula DIÓSZEGI ISTVÁN: Andrássy Országgyűlés elfogadta közös ügyeket hadügy ezek fedezésre szolgáló pénzügy külügy

18 A kiegyezési törvény első lapja N 45  –  Regnicolaris Levéltár  –  Archivum Regni  –  Ladula H Privilegia recte articuli – Ser. A – Fasc. 2. – 1867 Deák elérte, hogy az uralkodó – gróf Andrássy Gyula vezetésével – felelős magyar kormányt nevezzen ki, mely az évi XII. törvénycikkellyel aztán törvényerőre emelte az elmúlt évek tárgyalásainak gyümölcsét. A „haza bölcsének” erőfeszítései nyomán megszületett a dualista rendszer, mely ugyan a had- és pénzügyek terén is „engedett a negyvennyolcból”, ezzel együtt azonban biztosította Magyarország modernizációjának és felzárkózásának a törvényi kereteit. Deák érdemei mindazonáltal nem merültek ki a kiegyezés tető alá hozásában, hosszú ideig ugyanis gyakorlatilag az ő személyes tekintélye biztosította az Andrássy-kormány eredményes működését a függetlenségpárti közvélemény és a kossuthi emigráció ellenében. (Tarján M. Tamás)

19 A kiegyezéshez vezető út
Tárjuk fel, hogyan változtak a kormányzatot és a magyar vezető réteget megegyezésre szorító külső és belső tényezők!

20 június 8-án Ferenc Józsefet és feleségét országos ünnepségek közepette Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázták. A ceremónia azonban több újdonságot is tartogatott: a szertartásra nem Pozsonyban, hanem Budán, a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban került sor, s a korábbi szokással ellentétben a király feleségét, "a haza jóságos gondviselőjét" nem a király után néhány nappal, hanem férjével egyszerre koronázták meg. I. Ferencz József király és Erzsébet királyné koronázása. (Engerth K. festménye a budai kir. várpalotában. A cs. és kir. főudvarmesteri hivatal engedélyével. Tull Ödön másolata alapján.)

21 Korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszer jött létre, amely lényegében megfelelt a korabeli európai színvonalnak. Az állampolgárok törvény előtti egyenlősége és a bírák függetlensége ekkor vált a magyar joggyakorlat szerves részévé. Kormánya a centralizmus és az önkormányzat elveinek egyidejű érvényesítésével korszerűsítette a közigazgatást. A megyék helyi ügyekben való önkormányzata, úgyszintén a közigazgatás közegeinek választása is fennmaradt, és a törvény azt is megengedte, hogy a megyegyűlések továbbra is foglalkozzanak országos ügyekkel. Az országgyűlés törvényeinek és a kormány rendeleteinek végrehajtásáról viszont nem lehetett többé vita, és hogy valóban ne is legyen, arról a kormány által kinevezett főispán kezeskedett. Ekkor született meg a népiskolai törvény, amely az elemi iskola elvégzését kötelezővé tette valamennyi iskolás korú gyermek számára. És ekkor fogadta el a parlament az európai viszonylatban egyedülálló nemzetiségi törvényt, amely nyelvi és kulturális tekintetben teljes egyenjogúságot biztosított a haza másajkú lakóinak. Miközben a nagy európai országokban rendeletileg tiltották a nemzetiségi nyelvhasználatot, Magyarország egy időre békés sziget lett a rögeszmés nyelvi uniformizálás tengerében.

22 Alul látható a következő oldalon található kép: www. rovart
Alul látható a következő oldalon található kép: Keret eltávolítása  szerkesztette: Kiss László | 1867. május 29-én a magyar országgyűlés elfogadta a XII. törvénycikket, a Kiegyezés alapdokumentumát. Ekkor még nem lépett életbe, hiszen a törvényt szentesíteni kellett az uralkodónak, de ilyen az adott pillanatban nem volt hiszen Ferenc József a magyar középkorba nyúló rendi hagyományok, s a században kialakult szertartásrend szerint még nem volt magyar király. Ezért (a szabadságharc vérbefojtóját) fényes külsőségek között megkoronázzák június 8-án, ezt követően július 28-án aláírja a törvényt, s az életbe lép.    Létrejött egy azóta is sokat vitatott, furcsa, bipólusú államalakulat, az Osztrák-Magyar Monarchia. A Habsburg birodalom két legnagyobb nemzete kiegyezett egymással. Belső függetlenséget szereztek, az uralkodó személye volt közös, s az ő kezében maradt a külügy, a hadügy és az ehhez a két területhez tartozó pénzügy. A Habsburg dinasztia számára a Kiegyezés lényegében kudarc, nem tudták Magyarországot a levert szabadságharc után "lenyelni", tartománnyá degradálni. Érdekes, a magyarok sem tartották nagy sikernek. A merev '48-asok elítélték, a reálpolitikusok állították csak, hogy jelenleg ennyit lehetett elérni. Ismert Deák és Kossuth vitája. A Cassandra-levélben Kossuth óv attól, hogy egy halódó birodalomhoz kössük a szekerünket, mert ha bukik, együtt bukunk vele. Az I. világháború tükrében a jóslat kísértetiesen beigazolódni látszik. De Kossuth emigrációban volt, Deák pedig itthon. A '48-as igazságügyminiszter tudta, a sikeres passzív ellenállásnak nagy ára volt, a magyar nemesség felélte tartalékait, és az ország kezdett végletesen leszakadni a II. ipari forradalom korszakába lépő Európától. Deák tehát zseniális taktikával, melynek része volt a kitartás, halogatás, engedékenység, érzelmi zsarolás, nyélbe ütötte a Kiegyezést. Lelkében ugyanakkor örökre '48-as maradt, soha nem vállalt semmilyen politikai, állami funkciót, nem lett a császár és király lekötelezettje. A Kiegyezés megvalósulásához külpolitikai okok vezettek az udvar részéről. Az olasz egységért vívott háborúban éppúgy, mint a későbbi német egységért vívottban súlyos vereségek érték a dinasztiát. Be kellett látniuk, a magyarok nélkül nem megy. Mármint a magyarok gazdasági ereje nélkül, mert embert bőven áldoztak a két háborúban. (A solferínói és kőnigratz-i csatákban külön-külön is jóval több magyar esett el mint a szabadságharc másfél éve alatt.)     A Kiegyezést születésétől sokan bírálták a birodalmon belül. Elsősorban a csehek, hiszen ők létszámra, gazdasági fejlettségre nézve is méltán lehettek volna egyenrangú társak az új államalakulatban. De a cseheket már az 1620-as fehérhegyi csata után a Habsburgok megfosztották minden önállóságuktól (ezt a magyarokkal tartósan soha nem tudták megtenni), a cseheket "lenyelték". Felmerült ugyan a dualista állam trialistává szervezése, de természetesen ezt az uralkodó nemzetek lesöpörték. A magyarok feszültségcsökkentésként kiegyeztek a horvátokkal (1868/XXX tc.), s a Kiegyezés első szakaszában máig példaértékű liberális nemzetiségpolitikát folytattak. Ez elsősorban Eötvös József kultuszminiszter nevéhez kötődik, aki elsőként a zsidók egyenjogúsításának törvényét alkotta meg. A nemzetiségek szabadon használhatták nyelvüket a közigazgatásban, nagyon szerény (20%-os) arány mellett iskolát alapíthattak, melynek fenntartását a magyar állam vállalta. Az iskolában nem volt kötelező a magyar nyelv oktatása. Ilyen intézkedések mellett a századfordulóra felerősödött a nemzetiségek természetes asszimilációja. Ugyanakkor az éledező nacionalizmus miatt a dualista állam második szakaszában már csorbult a liberális nemzetiségpolitika, de elnyomásról beszélni túlzás lenne. Osztrák és magyar vezető körökben tartottak a birodalom "elszlávosodásától". Ezért sem ők, sem mi nem rajongtunk Bosznia annektálásáért, ez csak dinasztikus célokat szolgált. Az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte tehát sok problémát nem oldott meg a térségben, illetve újakat is generált.    Elhárította viszont (elsősorban Magyarország elől) a gazdasági fejlődés akadályait. Az egységes pénzügyi rendszer, összehangolt vámpolitika példa nélküli kapitalista fejlődést indított el az országban. Sokan hangoztatják ma is, hogy a Kárpát-medence valójában egy nagy gazdasági egység. (Egyik legismertebb példa Apponyi gróf trianoni védbeszéde.) Néhány évtizedig ez ténylegesen működött. Magasabb lett a vasútsűrűség mint Németországban. Pesten több gabonát őröltek évente, mint Chicagóban, s többet mint Közép-Európa összes nagyvárosában együttvéve. Kiépült az út és vasúthálózat. A kontinens száraz részén (Angliát leszámítva) Budapesten készült el az első földalatti. Komolyan felmerült, hogy a birodalom tényleges fővárosa Bécs helyett Budapest legyen. Volt persze mit behozni, de a fejlődés dinamikus volt, és soha nem voltunk olyan közel a felzárkózáshoz, mint a dualista állam időszakában. Egyes területeken meg is haladtuk a nyugat-európai szinvonalat. Voltak persze gondok is, mint mindenhol. Meg kellett (volna) küzdeni a mezőgazdaság szerkezeti átalakításával, s a torlódott társadalom minden nyűgével. A Monarchia gazdasági felemelkedésének hatásait előbb-utóbb mindenki megérezte, megérezte volna.    Ezt a fejlődést törte derékba a trianoni béke. A Monarchia gyenge oldalát kihasználva, az erősen szított nacionalizmus és egyéb nagyhatalmi érdekek széthullasztották az Osztrák-Magyar Monarchiát, szétdarabolták Magyarországot. Létrejött helyette a politikailag és gazdaságilag jelentéktelen, Nyugat-Európától függő kis "nemzetállamok" láncolata. Ez nem jó persze a magyarnak, de a szlováknak, horvátnak, románnak jó? A nemzeti önrendelkezés, szuverenitás rózsaszín köde persze elhomályosíthatja a jelentéktelenség tényét. De ilyen körülmények között ne nagyon panaszkodjunk az életszinvonalra...Mindenesetre úgy tűnik hosszú időre eltűnt a térségből az Osztrák-Magyar Monarchiával egy komoly, nagyhatalmak partnere lenni tudó államalkotó erő. Lehet, hogy nincs is rá szükség. De még vannak nagyhatalmak.    

23

24

25

26 Deák Ferenc Élete és tevékenysége 1808 és 1854 között Kehidán lakott. Deák egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, de családi élete mégis szerencsétlenül alakult, édesanyja, Sibrik Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe, ő pedig nagybátyja házához – egy szoptatós dajkához – került. A gyermek ötéves korában aztán édesapját is elveszítette, így testvérei és Hertelendy György gyámsága alatt nevelkedett, és tanult. Deák 1823-ban oklevelet szerzett a győri jogi akadémián, majd szűkebb pátriájában ügyvédként praktizált, és alügyészként, illetve jegyzőként – később pedig alispánként – a vármegye közéletében is komoly szerepet vállalt. A „haza bölcsének” karrierje 1833-ban ívelt fel, miután bátyja, Antal váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre 1803. október 17-én született Söjtörön Deák Ferenc, a „haza bölcse”, a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa. Deák az os országgyűlésen kapcsolódott be a modern, polgári Magyarországért vívott küzdelembe, majd az első felelős magyar kormány minisztere, a szabadságharc bukása után pedig a passzív ellenállás vezéralakja lett. Pályafutására a kiegyezés nagy művével, a dualista állam alapjainak lerakásával tette fel a koronát. Deák egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, de családi élete mégis szerencsétlenül alakult, édesanyja, Sibrik Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe, ő pedig nagybátyja házához – egy szoptatós dajkához – került. A gyermek ötéves korában aztán édesapját is elveszítette, így testvérei és Hertelendy György gyámsága alatt nevelkedett, és tanult. Deák 1823-ban oklevelet szerzett a győri jogi akadémián, majd szűkebb pátriájában ügyvédként praktizált, és alügyészként, illetve jegyzőként – később pedig alispánként – a vármegye közéletében is komoly szerepet vállalt. A „haza bölcsének” karrierje 1833-ban ívelt fel, miután bátyja, Antal váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre Deák Ferenc otthona - A kehidai Deák-kúria  Deák Ferenc születése

27 Zala megyében tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, 1832-től helyettes alispán volt, 1833-tól a pozsonyi országgyűlésen lett követ. Kiemelkedő tudása, határozottsága, beszédkészsége, erkölcsi tartása révén a reformellenzék egyik hangadója, majd az es diétán Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék hivatalos vezetője lett. Országos tekintély övezte, nagy szerepe volt az amnesztia kiharcolásában, az ipari, bank- és kereskedelmi viszonyokat javító törvények meghozatalában, szót emelt a magyar nyelv ügyében, a halálbüntetés ellen, a lelkiismereti és szólásszabadság mellett, az úrbéri viszonyok megszüntetésért ben részt vett a büntető törvénykönyv kidolgozásában, a közteherviselést szorgalmazta, de a javaslatot követő véres zalai zavargások miatt visszavonult. Otthonról is támogatta a védegyleti mozgalmat, közvetített Széchenyi és Kossuth vitájában, bár inkább az utóbbi oldalán állt ben ő öntötte végleges formába a szabadelvű tábor programját, az Ellenzéki Nyilatkozatot. Betegeskedése miatt nem vállalt követséget, vidéki életéből az 1848-as forradalom mozdította ki: március 20-tól a megyei közgyűlés kérésére részt vett az országgyűlésen, igazságügy-miniszter volt 1848 áprilistól a Batthyány-kormányban, júliusban az első népképviseleti országgyűlés tagja lett, a hűbéri maradványok felszámolására tett törvényjavaslata már nem léphetett életbe. Deák igyekezett mérsékelni Kossuthot, ellenezte a Béccsel való szakításhoz vezető jogszabályokat, a békéről tárgyalt Innsbruckban és Bécsben. Deák 1833 májusában csatlakozott az alsóház politikai küzdelmeihez, és a jobbágyfelszabadítás, a lengyel kérdés, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szónoklataival hamarosan az ellenzék egyik vezéralakjává nőtt. A politikus az évi diétán aztán még nagyobb tekintélyt szerzett, ugyanis elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek.

28 Magyar részről Deák vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, a kiegyezés Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy, és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette, e terheket 70:30 arányban viselte a két ország. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. A nevét viselő párt vezetője lett az as országgyűlésen, de kormánymegbízatást nem vállalt. Állam és egyház szétválasztását, a polgári házasságkötést szorgalmazta, utolsó beszédét is egyházpolitikai kérdésekről tartotta. Számos író, költő, így Arany János, Kemény Zsigmond és Gyulai Pál volt a barátja, ők alkották az ún. irodalmi Deák-pártot. Nem alapított családot, Vörösmarty árváit fogadta gyermekeivé. 73 évesen, január 28-án halt meg Budapesten. Deák koncepciózus reformer, mesteri taktikus volt, puritán és szerény. Alig voltak személyes ambíciói, politikusi pályáján erkölcsi értékek mozgatták. Kemény vitapartnerként ismerték, aki nem feledte a helyes arányokat. Elítélte a fanatizmust, kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az alkotmányossághoz, s védte a nemzet érdekeit. Kényelmes ember volt, de jogi-politikai kérdésekben nem kímélte magát. Deák Ferenc életének és munkásságának óriási az irodalma. A számos forrás közül - magán életének bemutatása szempontjából - kiemelkedik Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből, valamint Király Béla: Deák Ferenc című munkái. Pillanatok Deák Ferenc életéből

29 Andrássy Gyula Nyugat, 1910/20 szám/ Halász Imre: Egy letünt nemzedék /Gróf Andrássy Gyula II.

30 A XIX. század második fele
Felvidék Rendhagyó történelemóra 9. rész - Felvidék a XIX. század második felében Kárpátalja Rendhagyó történelemóra II/5 - Bach korszak /Kárpátalja/